Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-29 / 276. szám, szerda

UJSI0 1950 november 29 Hazaáruló főpapok a prágai áilambíróság előtt (Folytatás az. 1 oldalról) kat képzett ki és kémkedéssel foglalkozott. A kolostorok elöljárói, különösen Jarolímek vádlott, a kolostorok rejtekhelyein értéktárgyakat, képeket és ékszereket rejtegettek, hogy ezekkel pénzeljék a felforgató tevékenységet A kémközpont a pápai internunciatúra volt, először Msgr. Ritter, Forni, majd később Verolini és de Liva vezetésével. Ez a központ a vatikáni Katolikus Akció által szerzett kémhíreket gyűjtötte és osztályozta, amelyeket főleg Opasek, Jarolimek, Kulacs és Boukal vádlottak szolgáltattak. E központ föügynökei Svec, Mandl, Boukal és Mrtvy vádlottak voltak, valamint a kémkedésért és hazaárulásért már elítélt Silhan Páter. Opasek és Jarolímek vádlottak és más szerzetes főnökök a kémhíreket egyenesen legfelsőbb elöljáróiknak küldték Rómába. A hírek adatokat tartalmaztak gyárak építéséről és kibővítéséről, a termelésről, a kétéves és ötéves terv teljesítéséről, a gazdaság gyenge pontjairól, valamint fontos katonai és biztonsági jellegű híreket tartalmaztak, amelyeknek az állam védelme érdekében ttiokban kellett volna maradniok. A jelentések jellege fényes bizonyítéka annak, hogy Csehszlovákia elleni imperialista háború előkészítésére kellett volna szolgálniok. A vádlottalt gonosztevő tevékenysége, különösen jelentős funkciójuk a leleplezett vatikáni földalatti mozgalomban hazánkban, azt mutatja, hogy a vádlottak a főpapság többi részével együtt a nemzetközi reakció összeesküvésének e'sörendü résztvevői a világ békés és haladó frontjával szemben, a dolgozó nép boldog szocialista jövője ellen s ezeket a gonosztevő célokat készek minden eszközzel, még a saját nemzetük elleni Imperialista háború előkészítésének támogatásával is keresztülvinni. 1. Th. dr. Stanislav Zela, szül. 1893 VII. 12-én Horné Netcsicében, püspök, az olomouci érseki hivatal fövikáriusa, 2. Ján Opasek, szül. 1913 IV. 20-án Bécsben, a brevnovi Benedek-rendi kolostor apátja, 3. Th. dr. Stanislav Jarolímek, szül. 1900 XI. 14-én Vilínben, a Sztrahovi premontrei kolostor apátja, 4. Th. dr. Jozef Csihák, szül. 1880 IX. 11-én Obdenicében, a Szt. Vitus püspöki káptalan prelátusa, 5. Th. dr. Otakár Svec, szül. 1888 VIII. 27-én Plzeňben, pápai prelátus, a prágai Szt. Vitus káptalan püspöki kanonoka, 6. Th. dr. Jaroslav Kulacs, szül. 1887 V. 29-én Ratenicében, a Szt. Vitus káptalan kanonoka, a missziós papszövetség igazgatója, 7. Th. dr. Anton Mandl, szül. 1913 in. 27-én Prágában, igazgató, 8. Th. dr. Ján Boukal, ezüi. 1906 V. 8-án Prágában, a főpüspökség első titkára, 9. Václav Mrtvý, szül. 1907 X. 1-én Troubkyban, a Szaleziánus-rend szerzetes papja, valamennyien ezidőszerint fogságban. I. Th. dr. Stanislav Zela, felszentelt püspök és az olomouci érseki egyházkerület fövikáriusa jelentős szerepet játszott az összeesküvésben. Nép elleni tevékenységét már a megszállás alatt megkezdte. Együttműködő ttt a Gestapoval és így több hazafit juttatott a fasiszták kezeibe. A felszabadulás után 1945-ben hamis tanúságot tett, hogy magát és áruló társait mentse. 1946-ban a prágai internunciátus titkárának felhívására közbenjárt a kollaboránsok kiszabadításának érdekében. Ugyanebben az időben megpróbálta a német lovagrend államosított birtokát kisajátítani. 1947-ben Olomoucon több alárendelt papjának megparancsolta, hogy lázítsák fel a hívőket az új iskolai törvény és a földreform ellen. Az 1948-as győzelmes február után résztvett az „ötéves beszámoló" öszszeesküvésben, amely a „pásztorközpont" nevű összeesküvő csoport vezetése alatt állott. A vallás palástja alatt akart behatolni dolgozó népünk gazdasági és politikai életébe, nyugtalanságot akart kelteni a hívők között. Ezenkívül illegális röpiratot, pásztorlevelet és nyomtatványokat terjesztett. A hazafias papokat üldözte, míg az áruló főpapsághoz hü papokat különféle jutalmakban részesítette. 1949-ben a vatikáni kémhálózat újjászervezésekor Zela a Vatikán legvéresebbkezü ügynökei közé állott. H. Ján Opasek, a brevnovi kolostor apátja, három évig tanult a pápai intézetekben Rómában, ahol a Vatikán hü ügynökévé és népi demokratikus rendszerünk veszélyes kémévé vált. 1945-ben ismét Rómába utazott, ahol pápai kihallgatásban részesült. Ez alkalommal XII. Pius pápával közölt több olyan hírt, amelynek országunk biztonságának érdekében titokban kellett volna maradnia. A pápa biztosította Opásek Jánost, hogy a szocializmus ellem harcában Csehszlovákia papsága nem fog egyedülállni. Visszatérte után lázító beszédet tartott, felhasználva a szószéket aljas népellenes célokra. 1948 februárjában bekapcsolódott az összeesküvő és kémakciókba. Több árulónak segédkezett a külfölre való szökésben. Chudoba áruló képviselő szökését is ö készítette elö, aki aztán a külföldön próbált összeesküvést szervezni. 1948 őszén Chudoba útján összeköttetést létesített a külföldi és az országban lévő reakciós elemel" között. Amikor gaztettei már a tetőpont felé jártak, maga is külföldre próbált menekülni. Mint az összeesküvés többi tafrjai, ö is államellenes röpiratokat terjesztett és beszédeivei nyugtalanságot akart kelteni a hívők között. Ezenkívül a kolostorokban *s megszervezte a kémhálózatot.. A kolostorokból ö gyűjtötte össze a .jelentéseket és aztán ezeket egysézt titkos utakon, mársészt pedig személyesen közölte a Vatikánnal. Felforgató tevékenységét nagyon veszélyes módon véfrerte. tekintettel az állása nyújtotta lehetőségekre. m. Th. dr. Stanislav Jarolímek, a sztrahovi premontrei kolostor apátja, római tanulmányai folyamán szintén a Vatikán hü ügynökévé vált. A megszállás alatt szoros kapcsolatokat tartott fenn Hruby, Bienert és más kollaboráns árulókkal. A felszabadulás után a Vatikán reakciós politikájának egyik legtevékenyebb terjesztőjévé vált országunkban. Mindenféle kerülő utakon próbálta a földreform kiterjesztését a kolostorokra meghiúsítani. A hivők között beszédeivel nyugtalanságot próbált előidézni. Lázított az ünnepek áthelyezése és a vasárnapi brigádok ellen. A magas egyházi hierarchia összeesküvésében jelentős szerepet játszott. Felhívta a papságot, hogy a búcsújárásokat és más ünnepélyes összejöveteleket használja ki a kormány iránti bizalmatlanság keltésére a néo között. Ezenkívül államellenes röpiratokat terjesztett, amelyeken felhívta a' hívőket, ho?y hallgassák a vatikáni rádió reakciós, lázító közléseit. Terjesztette a Chudoba által kiadott rendelkezéseket a nép között. IV. Th. dr. Jozef Cihák, a Szent Vitus püspöki káptalan prelátusa, szintén a Vatikán hü csatlósává nevelődött. 1947-ben a vatikáni katolikus akció vezetőjévé vált. Ilyen módon felforgató tevékenységet szervezett a hívők között. Különféle célokra, mint pl. templomjavitásra nagy pénzösszegeket szedett össze a hívőktől és ezen aztán bevásárolta az illegális röpiratok kiadására szükséges anyagot. 1948-tól kezdve egészen lezáratásának idejéig buzgón terjesztette az államellenes röpiratokat, pásztói-leveleket. Kémtevékenységét még 1920-ban megkezdte. Jutalmul hétezer hektáros nagybirtokot kapott. A felszabadulás után kémtevékenységét még jobban fokozta. Több fontos hírt közölt az internunciátussal. A népi demokratikus rendszer iránt érzett gyűlöletből indíttatva több csalást követett el. Hogy megkárosítsa a nemzetbiztosítást, dolgozó népünk e fontos vívmányát, mint a papi biztosítási pénztár tagja Perovban áruló társaival együtt megszervezte a rendkívüli támogató alapot. Ezáltal csaló módon megfosztotta a kispapokat négymillió koronától. V. Th. dr. Jaroslav Kulač, a Szent Vitus káptalan kanonoka és a missziós papszövetség igazgatója, a szokásos vatikáni iskola hagyományos nép- és demokráciaellenes nevelésében részesült. A megszállás alatt együttműködött a Gestapoval. Kulac vádlott a Gestapoval együtt megszervezte a zásmuky-i internálótábort a papok számára. Reakciós újságokba cikekket írt a Szovjetúnió ellen. A felszabadulás után minden alkalmat kihasznált, hogy a nép között kormányellenes hangulatot keltsen. Együttműködött Ján Petrbokkal, a szlovák nemzeti biztonsági testület áruló tagjával. Különféle hamis igazolványokat adott ki államfelforgató célokra, majd szökést tervezett. Erre a célra 250.000 koronát küldött Rómába. Ezenkívül titkos jelentéseket küldött az internunciatúrának. Több egészen alaptalan, hamis hírt is eljuttatott Rómába. VI. Th. dr. Antonín Mandl, 1935-től 1944-ig Rómában tanult a szocializmus és a kommunizmus elleni harc intézetében. Igy jól kiiskolázva 1948-ban az érsekség katolikus akciójának élére állt. Egyidejűleg átvette a „pásztor központ" reakciós intézmény vezetését is, amelyet előtte Svec vádlott vezetett. Mandl új pozíciójában felhasználta a Rómában tanult kommunista eienes módszereket. A katolikus akció keretében ifjúsági és női, munkás és földműves köröket szervezett és azokban lázított népi demokratikus rendszerünk ellen Ezenkívül illegális röpiratokat, körleveleket és pásztorleve'eket terjesztett. Franciaországból kommunista ellenes irodaimat hozatott és ezzel elíáUa a fentem'.itett köröket. A katolikus akciót Mandl kémszervezatté változtatta. Po'itikai, gazdasági és biztonsági életünkről szálló részben hamisított híreket egyenesen a Vatikánba juttatott. VII. Th. dr. Ján Boukal, az érsekség ellső titkára. 1943 óta szorosan együttműködött a Gestapóval. Hogy „jó munkát végzett", arról az is tanúskodik, hogy a Gestapo különféle jutalmakban részesítette. A felszabadu'ás után összeköttetésben állott a reakciós körökkel, a győzeímes február után pedig teljes mértékben bekapcsolódott a kémhálózatba. Résztvett a „Jövünk" — államellenes összeesküvésben, amely puccsot tervezett. A „Jövünk" összeesküvés tagjai legyilkolták Sram őrnagyot és további gyilkosságokat terveztek. Ján Boukal több reakciós elemet megszöktetett és különféle dollárvásárlási és cserélési akciókat folytatott. VIII. Václav Mrtvý, a Sza'éziánus rend szerzetes papja 1950 óta a Vatikán kémhálózata prágai központjának fizetett kémeként szerepelt. Közben több reakciós elem megszökését elősegítette. Ezzel a tevékenységgel: 1. Az összes vádlottak meg akarták semmisíteni népi demokratikus rendszerünket és e célból összeköttetéseket szereztek a külfölddel: 2. az összes vádlottak további árulókkal szövetkeztek, hogv az így szerzett híreket közöljék a külfölddel; 3. dr. Stanislav Zela. dr. Jaroslav Kulač és dr. Ján Boukal a megszállás alatt együttműködtek a Gestapoval, tehát sok hazafi életét veszélyeztették: 4. dr. Zela és dr Svec csalásaikkal a oapi biztosítási alap körül négymillió Kčs kárt okoz.ak a központi nemzetbiztosításnak: 5. dr. Stanislav Zela 1946-ban Olomoucon a) hamis tanúságot tett, b) másokat is hamis tanúság tevésére csábított. Ezáltal a vádlottak 1. hazaárulást követtek el a 231/48. sz. törvény 1. paragrafus 2-ik fejezete szerint; 2. az összes vádlottak kémszogáiatot vé-y geztek. az 5. paragrafus 2-ik bekezdése szerint; 3. dr. Stanislav Zela, dr Jarosl v Kulač és dr. Ján Boukal a különösen nehéz viszonvok idejében erőszakos, aljas tevékenységükkel vétkeztek a 87. paragrafus ellen; 4. dr. Stfnislov Zela és Otakar Svec csalást elkövetve vétettek a 197. paragrafus 117/1852. szSmú törvény ellen. Ezért javaslom, hogv a következő büntetésben részesüljenek: Dr. Stanislav Zela. Ján Ooasek, dt. S'anislav Jarclímek. dr. Otakar Svec és dr. Antonín Mandl a 231/48. törvénykönyv 3. törvényének 1. paragrafusa szerint, Václav Mrtvv vádlott ugyancsak ezen törvénv 5. paragrafusa szerint, dr. Ján Cihák. dr. Kulač es dr. Ján Boukd a törvénv 1 pragrafusa szerint és az összes vádlottak a 117/1852. számú törvénv 34. paragrafusa szerint és úgvszintén mindannyian a 231/48. számú törvénv 47.. 48. és 52. paragrafusa szerint. Jivaslom: 1. A főtárgyalás lefolytatását és 2. a tanúk kihallgatását Prágában. Dr. Bohumil Ziegler. államügyész. A vádlottak kihallgatása A vádirat felolvasása után elsőnek dr. Stanislav Zela olomouci püspököt és fővikáriust hallgatták ki A vádlott kihalgatásának eleién elmondja, hogy 1946-ban az olomouci rendkívüli népbíróság kihallgatta és vizsgálatot folyt? tott ellene a Gestapoval való együttműködése miatt. Továbbá elmondja, hogy erre az együttműködésére úgy került sor, hogv 1939 szeptember 1-én a Gestapo letartóztatta túszként többekkel együtt. Ugyanaz év november végén szabadlábra került. A kihallgatás során kitűnik, hegy Zela vádlott rendszeresen híreket szolgál'atott a Gestaponak és érintkezést tartott fenn a Gestapo ügynökeivel Az ügyész kérdésére, hogy a Vatikán milyen álláspontot foglalt el Csehszlovákia megszállásával kapcsola ban. Zela elmondja, hogv a pápai követe' visszahívták Prágából és az úgynevezett Protektorátus egyházi íigve

;t Berlinből intézték. Fz azt jelenti, hogv a Vatikán teliesen hivatalosan elismerte Csehszloákia megszállását. Az elnök további kérdésére, hogy 1945-ben mlilyen volt a magas katolikus papság álláspontja a népi demokratikus rendszerhez. Zela azt feleli, hogy a főpapság a népi demokratikus rendszerhez mindig ellenséges álláspontot foglalt és foglal el. különösen 1948 februárja óta. Ezt tapasztalta egyrészt saját tevékenysége során, másrészt Precsan érsek és a többi püspökök tevékenységéből. ö maga is államellenes tevékenységet folytatott, mint káptalani vikárius Precsan érsek halála után. Beismeri továbbá, hogy a püspöki konferenciák és az olomouci konzisztórium testületének határozatai alapján felforgató tevékenyeget folytatott az előkészített törvények, az iskolatörvény és a földreformról szóló törvénv ellen. Személyesen ismerte a pápai internunciatúra tagjait, Rittert, Fornit, Msgr. Verolinot. de Livat és Sensit. A legszorosabb kapcsolatokat Fornival tartotta fenn. Továbbá résztvett a kiközösítő határozatok titkos terjesztésében. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogv milyen álláspontot foglalt el a napok politikai tevékenységének elti'tásával kapcsolatban, Zela azt feleli, hogy ezt a tilalmat elfogadta, mint az érsek rendeletét. A kihallgatás további folvamán Zela vádlott bevallja, hogv az érsek számára összeállította azon papok jegyzékét, akik az áruló főpapsághoz hűek voltak Ezeket a papokat azután államellenes tevékenységükért jól jövedelmező paróchiákkal iutalmazták meg. Ezzel ellentétben a hívő néphez hű papokat a főpapság minden téren üldözte. Z' la továbbá bevallja, hogy az olomouci kápolnában híreket rejtegetett, amelyek a népi demokratikus rendszer és a kormánv ellen irányultak. Itt rejtegette Zela Trochta püspök felforgató körleveleit és levelét is, amelyet Matocha püspöknek küldött. Matocha érsek a Vatikántól Kapóit parancs szerint titokban Zeláf jelölte meg ulódául, külön pápai teljhatalom alapján. Rendkívüli teljhatalmat kapott titokban Matocha érsektől 1950 júliusában, a kormánv tudta nélkül megbízták az olomouci érseki helynökség vezetésével. Zela vádlott kihallgatásának befejező részében az ügyész különféle írásbeli bizonyítékokat mutat fel. amelyeknek egyrészét Zela vádlott reitekhelyén, a kápolnában találtak. Zela elismeri azonosságukat. Dr. Alojz Vykopal tanúvallomása. Zela vádlott védője védencének kérdések sorát teszi fel. Az ügyész dr. AIo'z Vykopal volt ügyvéd tanúkihallgatását javasolja azzal kapcsolatban, hogy milyen áruló módon szabadult meg Zela vádlott a megszállás alatti tevékenységéért tartozó felelősségtől. Csendes tanácskozás után a tárgyalás megszakítása nélkül az elnök kijelentette, hogy dr Alojz Vvkopalt tanúként kihallgatják. Vykopal volt ügyvéd az olomouci érsekség hivatalnoka. Elmondotta, hogy Stanislav Zela püspököt 1938 óta ismeri. 1945-ben, amikor Zela ellen az olomouci rendkívüli népbíróság vizsgálatot folytatott a restituciós dekrétum elleni tettek miatt, dr. Zela Vykopal tanúhoz fordult, hogy vállalja el védelmét. Zela azt mondotta a tanúnak, hogy a Gestaponak főleg papi kérdésekről adott tájékoztatást, főleg arról, hogy az egyes papok megbízhatóak-e vagy sem. Ez a megbízhatóság attól függött, hogy az illető lojális volt-e a náci birodalomhoz. Vykopal tanúkihallgatása során teljesen bebizonyult, hogy dr. Zela együttműködött a Gestapoval. Rövid szünet után az elnök megkezdte egy további vádlott, dr. Jozet Csihák kihallgatását. Joze< Csihák prelátus vádlott vallomása. A prágai Szt. Vitus káptalan prelátusát hazaárulás és kémkedés bűntettével vádolják. Az elnök kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, Csihák azt feleli, hogy teljesen tudatában van államellenes . tevékenységének, amelyet azáltal követett el, hogy kémhíreket közvetített dr. Jozef Beran prágai érsektől a prágai apostoli internunciatúrára abból a célból, hogy felfordulást okozzon a népi demokratikus rendszerben. Az elnök további kérdéseire a vádlott elmondja, hogyan hordotta a Szt. Vitus főtemplom sekrestyéjébe Václav Vácha érseki titkár Beran leveleit, hogy azokat ö az apostoli internunciatúrára továbbítsa. Csihák ezután a leveleket a Szent Orsolya kolostorba vitte, átadta a szolgálattevő apácának azzal, hogy az továbbítsa az intemunciatúrára. Azért nem ment maga az internunciatúrára, hogy az SNB szervei éiött ne keltsen gyanút. A levelek tartalmát éi^.ólag nem ismerte, mert lepecsételt -löketekről volt szó. Azért nem küldte postán, mert Beran érsek figyelmeztette őt a hírek titkoságára, a levelek konkrét tartalmát azonban nem ismerte. Az elnök kérdésére, hogy mi indította felforgató tevékenységre, Csihák azt feleli, hogy a népi demokratikus rendszer ellen táplált ellenséges érzelmei, a szocializmus iránt táplált gyűlölete. A megszállás alatt aktív tevékenységet folytatott, mint a bolsevizmus elleni liga központjának tagja. A felszabadulás után s a Kommunista Párt győzelme után el. lenségessége még jobban megnövekedett s olyan tettekre ragadtatta, amelyek ellentétben állanak az állam törvényeivel. Az _ elnök további kérdésére, hogyan nyilvánult meg később a kommunizmus elleni gyűlölete, Csihák elmondja, hogy már 1946-tól, amikoi az egyházi főpapság még harcodt kivételes állásáért az államban, s a reakciós miniszterek segítségével igyekezett a kormányból eltávolítani a kommunistákat, az alkotmányozó nemzetgyűlésbe történő választások előtt 'összeü t a Szt. Vitus káptalan tagjainak Oiése, amelyen az összehívó dr. Jozef Soukupan kívül résztvettek dr. Otakár Svec és dr. Jaroslav Kulacs is. Dr. Soukup azt javasolta, hogy a káptalan 100.000 koronát adjon a csáb néppárt választási agitációjára. A káptalan tagjai ezt a javaslatot vita nélkül elfogadták. A szenátus elnökének egyenes kérdésére, hogy a főpapság milyen álláspontot foglalt el az 1948-as év februári eseményeivel szemben, a vádlott azt vaJlotta, hogy a főpapságnak mindig csak gazdasági pozíciója és hatalma volt fontos. Csihák egyházi méltóságnak tartotta magát és ezért vett részt a főpapság politikájában. Csihák elmondotta, hogy a főpapság a népi demokratikus rendszer felforgatására akarta hatalmát felhasználni és ismét a kapitalizmust akarta uralomra juttatni Csehszlovákiában. Ebből keletkezett a főpapság ellenséges érzülete a köztársasággal szemben. A főpapságnak nem a vallás volt a fontos, alattomos politikai harcot folytatott. Az eigyházi főpapság Csihák vádlott vallomása szerint a nyugati imperialisták egyenes utasításai szerint működött. Az utasításokat az imperialisták ügynöksége, a Vatikán adta neki. Az elnök további kérdésére, hogy ismerte-e a pásztorlevelek tartalmát, Csihák igenlően felel. A pásztorlevelek a rendszer ellen irányultak. Csihák elmondja, hogy röplapokat gyűjtött, amelyeket egy bádogdobozban tartott gazdasszonya szobájában. Csihák vádlott ezután részletesen elmondja, hogy a röplapokat különböző forrásokból kapta dr. Sebor adminisztrátortól, Nykodym káptalani szertartásmestertől, Bregr hivatalnoknőtől, stb. Röplapokon kívül a pléhdobozban még az apostoli szék levelei voltak, amelyeket az apostoli nunoiatúrára Prágába küldött és onnan Beran érseknek. Beran érsek azután levélben értesítette Csihákot, hogy e titkos utasítások szerint teljhatalmú utódává nevezi ki arra az esetre, ha valamilyen körülmény akadályozná öt az érsekség vezetésében, vagy az apostoli szentszékkel való kapcsolatok fenntartásában. Az érsek kérésére Csihák tudósította az ügyről dr. Matouseket. Dr. Csihák vádlott dr. Boukaltól 35.000 koronát kapott a misék ezrei elmondásáért az ajándékozók szándékai érdekében. Ezt a pénzt dr. Boukal az irgalmasrendiek kolostorától kapta. 1949-ben a fővikáriustól további 50.000 koronát kapott ugyanebből a célból. A pénzt azonban másra fordították, dr. Boukal egyízben 40 ezer koronát vett fel Csiháktól ebből a pénzből, amelyre az érseknek autója kifizetésére volt szüksége. Csihák további vallomása során az elnök kérdéseire elmondja, hogy annak ellenére, hogy rendezett anyagi körülmények között élt és a fizetésén kívül megtakarított pénze s körülbelül 500.000 korona értékű betétkönyve volt. a hívők által jótékony célokra adott adományokat is sajátjaként megtakarított pénzével együtt saját nevére tette a bankba. Az elnök kérdésére, hogy mi hozzátenni valója van még vallomásához, Csihák azt feleli, hogy úgy véli, hogy egész büntetendő tevékenységéről beszámolt. Ezeket a tetteket a népi demokratikus köztársaság iránti ellenséges indulatból követte dl. Teljesen tudatában van annak, hogy ezek a cselekmények büntetendők és nem kellett volna őket elkövetnie. Igy saját nemzete ellen követett el bünt. Természetesen Csihák nak nem volt más választása, mint a teljes beismerés, hisz bűntetteit rábizonyították és így most a vezeklés álarca mögé bújik. Azonban mindenki vüágosan látja igazi arcát. A tárgyalást a késő eeti órákban félbeszakították.