Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)
1950-10-06 / 231. szám, péntek
HRÜBJAK EMIL.: ä hm funkcíGn&rlGSQk'm&nSsáfa Tanuiiiiuiij uzza tehát e feladatokat minden ifjúvezetö, minden funkcionárius. Igyekezzen munkáját úgy megszervezni, hogy az e célok elérését siettesse. És ne felejtkezzen el arról, hogy úgy végezze el munkáját, hogy az egyenrangú legyen azon tagtársaink munkájával, akik önkéntes brigádmunkájukkal járulnak szocializmusunk felépítéséhez. Politikai nevelömunkánkat Szövetségünk keretén belül egyébként három fontos részre oszthatjuk: iskolai, üzemi és falusi csoportjaink szerint. Most már csak az a fontos, hogy a vezetők, a funkcionáriusok megtalálják a helyes módszert, amely megfelel tagjaink adottságának, kötülményeinek és lehetőségeinek. Miazt akarjuk, hogy a reánk, fiatalokra eső részi országunk szocialista építéséből eredménynyel végezzük el. Ugy, ahogy ezt joggal elvárja tőlünk dolgozó népünk, a haladó viliág. Igyekeznünk kell, hogy munkánkat, feladatainkat gyorsan és alaposan végezzük el. A béketábor, a szocializmust építő haladó országok táborának ereje gyorsan nő és az e növekedéssel jelentkező új feladatok reánk eső részének megoldását követeli tőlünk a történelem is. Hazánk történelmét most mi szabjuk meg. Munkánknak tehát tökéletesnek kell lenni. A munkamegosztásnak, a szervezésnek pedig oly alaposnak, hogy gyorsan elérjük a kitűzött célt A vezetőségek munkája mindig közös. A vezetőség egy egységet alkot. Még akkor is, ha a feladatok keresztülvitelével egy-egy vezetőségi tagot bízunk meg. Ezért tehát a felelősség is közös. Például: a pénztárért a teljes vezetőség egyetemesen felelős. Pedig van gazdasági vezető és pénztáros is. A vezetőség közös munkájtáitól függ minden! Erről ne feledkezzünk meg! Teháit a vezetőség közösen állapítsa meg a tennivalókait. Közösen dolgozzák ki a helyi viszonyoknak megfelelő irányvonalat. És csak utána adják ki a részletadatokat vezetőségi tagjainak. Csak utána bízzák meg a munkakörük szerint illetékes elvtársakat a feladatok elvégzésévei Ifjúságii szervezetünkben a vezetőségek felépítése az ifjúSági munka elvégzésének megfelelő. Ugy oszlanak meg az egyes vezetők feladatkörei, hogy a vezetőség közös munkáit végezhessen. Az elnök a szervezet atyja. feje, irányítója, ô fogja át az egész munkát, ö irányít. Nem holmi „bemondó", aki csak megnyitja és bezárja a gyűléseket, hanem a vezetőség és az egész szervezet elöljáró. ja- A titkár segítségével ő állítja össze » napirendi pontokat. A gyűléseket, a v.üikat ő irányítja és ő vezeti. Más szer vezetek felé és általaiban kifelé ő képviseli a csoportot. Az ő tudta nélkül nem történhet semm: különös jelentőségű dolog. Minden levélről, minden ügyről tudnia kell. Ezért szoktuk elnöknek rendszerint a legidősebb, a legtapasztaltabb elvtársat választani. Az alelnök az elnök helyettese. Munkaköre ugyan olyan. Az elnök akadályoztatása esetén teljes joggal helyettesíti. Azoknál a szervezeteknél, aihol egy csoportban kétnyelvű fiatalok működnek, ott rendszerint a többséget alkotók nyelve a hivatalos nyelv és olyan nyelvű az elnök. De ak- j kor az alelnök a kisebbséget | alkotók közül kell, hogy kikerüljön. Ez azért van így, hogy az elnök lefordíthassa a dolgokat és anyanyelvén irányíthassa a többieket. A titkár a vezetőség szíve, motorja- Rendszerint a leg agiiisabb, a legöntudatosabb elvtársak egyike. Kimondott politikai munkát végez. Megszabja a működési irányt. Természetesfen a felülről jövő utasításoknak megfelelően és figyelembe véve a helyi viszo nyokat. Szükséges, hogy jó emberismerő legyen, hogy jól megválogassa, ki milyen munkát tud jól és gyorsan végrehajtani. De ismernie kell az egész tagságot is. A közhangulartot, a szociális viszonyokat, a tagok képzettségét Ezek birtokfában jó politikai képzettséggel rendelkezőnek is kell lennie, hogy hamar felismerhesse a feladatok megoldását Félelmetesein üvöltenek fel a szirénák Phenjanban. Légiriadó. Az emberek az óvóhelyekre sietnek. Tekintetükben gyűlölet izzik. Már tíz perce figyeljük a légteret az égbolt azonban tiszta marad, csak távolról hallatszanak tompa robbanások. A szirénák csakhamar a légiriadó végét jelzik. Nemsokára híre járja, hogy amerikai repülőgépek tartottak Phenjan felé, de útjukat állta Szo Dü Phil ifjú koreaiakból álló repülőköteléke. Szo Dü Phil és társai légiharcba bocsátkoztak Truman bombázóival és a kísérő vadászgépekkel. Egy vadászgépet lelőttek, a többi szántóföldekre dobálva bombáit — megfutamodott. A kalózok azonban rosszul számítottak. Szo Dü Phil köteléke tovább üldözte az ellenséget és az amerikai gé. peket saját repülőterükön pusztította el. Az amerikai gyilkosok hat gépe soha többé nem bombázza Korea békés városait. Az Üj Phenjan ... mindössze néhány évvel ezelőtt nyílt meg az első egyetem, amelyet a nép épített. Azóta középiskolák, különböző főiskolák, kórházak, tágas és világos lakóházak ezrei épültek fel olyan utcák mentén, melyek azelőtt a japán gyarmatosítók igájában görnyedő munkások nyomorúságos viskóiról voltak »hiresek«. A város minden részén állványok emelkednek a magasba — a nép épít. Most, ahogy az amerikai bombáktól felsebzett Phenjant nézzük, önkéntelenül is Minszkre gondolunk, amelyet hasonló módon romboltak össze a fasiszta gengszterek bombái. Jun Csan Gin, 19 éves, tehetséges művész, egy szophari falubeli paraszt fia, az amerikai orvtámadók áldozata lett. Szerette hazáját, gyönyörű tájképeket festett Koreáról. Alkotómunka közben érte a végzetes repesz. Korea felszabadulásának ötödik évfordulójára népének nagyszerű építőmunkáját akarta megörökíteni. Az amerikai bombatámadás alkalmával kezét veszítette el. Soha többé nem nyúlhat szorgos keze ecset után ... Megszokott látvány volt a város kerületeiben, amint Lin Han Csek, a barnárasült 17 éves postás levelekkel és újságokkal telt táskájával vidáman rótta az utcákat. Amerikai repülőgép fegyversorozatától találva zuhant a kövezetre. Táskájából a szél kifújta a leveleket és széthordta az üres utcákon. Lin Han Csek, a vidám, mindig nevető fiú még nem tudja — az orvosok megállapítását — örökre nyomorék marad. Phenjan központi kórházában láttuk egy munkás haldokló gyermekét, a kilencéves Jan Gun Mant-t. Abban a percben, amikor az ellenséges repülők megjelentek, a kisfiú társaival lombsátort épített az eperfa alatt. A »Musztang« vadászgép golyója a gyermek fejét találta. Már félrebeszél, holnapra — meghal. A koreai munkások, a rizsföldek parasztjai, békés emberek. Az imperialisták harcba kényszerítették őket. A koreai nép megvédi, amit felépített. Megvédj hazája függetlenségét és szabadságát, az amerikai agresszorok és fullajtárjaik gyilkos merényletével szemben. (Irina Volk, szovjet újság. író cikke nyomán.) és helyes irányba vezethesse a tagságot. A szervező titkár közvetlen munkatársa a titkárnak. Elképzelhetetlen, hogy akármelyikük jó munkái végezhessen a másik nélkül A szervező titkár a titkárral karöltve szervezi meg a feladatok végrehajtását. Ismerve a szervezet ütőképességét, hatóerejét, a feladatok tisztázása után mozgósítja a tagságot a végrehajtásra. A többiek, a vezetőség többi tagjai a munka szerint képviselnek egy-egy feladatkört- igy például van kultúr-, testnevelési, földműves-, munkáselőadó. De a vezetőséghez tartozik még a pi^ paganda-felelös, a faliújság szerkesztő, a földműves és politikai körök vagy egyéb érdeklődési körök vezetői. A vezetőség tagjai feltétlenül közösen kell, hogy dolgozzanak. Ezt már számtalanszor hangoztattuk, de nem árt, ha többször elismételjük, mert a munkák hiányosságának okai rendszerint feltétlenül itt keresendők. Hangoljuk tehát öszsze a vezetőségben az egyes felelősök munkáját és úgy dolgozzunk. Ez a sikeres munka titka. A pénztáros vagy a gazdaságvezető munkájának külön fejezetet kell szentelni. Hisz ez a munka a legtöbb figyelmet kívánja. Különösen a helyi-, illetve alapszervezeteknél. Egyszer s mindenkorra fogadjuk el azt, hogy a pénztáros munkájiának is tervszerűnek kell lennie. Nagyon sokan nem akarják ezit elhinni. Azt hiszik, hogy megvalósíthatatlan az, hogy a bevételeket is előirányozhassák. Pedig így van! Az állam már régóta megszervezte a pénzügyi gazdálkodás tervszerű munkláját. j£a ugyanezt kell megvalósítanunk csoportjainkban is. Csak természetesen kisebb arányban. Számoljunk minden eshetőséggel! Vegyük figyelembe, hogy mennyi pénzünk van és vegyük figyelembe azokat az eshetőségekert és lehetőségeket is, melyek pénzforrást jelentenek számunkra. így azt is megállapíthatjuk, hogy körülbelül milyen összeggel számolhatunk. Ha ezt megtettük, akkor már csak a tervezés jelent problémáit nekünk. Akkor már csak az előre látható kiadásokat kell figyelembe venni. A legfontosabb azonban az, hogy a pénzügyi tervezésnél a pénztáros és a gazdasági vezető összhangba hozza a saját munkáját az egész vezetőség munkájával. Vagyis n« legyen .kiskirály", aki azt képzeli magáról, hogy az anyagiakat csak ő hivatott intézni. Mindig vegye figyelembe azt, hogy az ő munkája is politikái munka és szervesen kiegészíti a többiek, az egész vezetőség munkáljál. . (Folyt, köv.)