Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-01 / 227. szám, vasárnap

U J Az állami gépállcmások felkészülten kezdték meg az őszi munkákat 1950 októbet 1 Amikor ax Uj Szó szeptember 13-1 •zámiában a galántai gépállomás ara­tási munkájáról szóló kritikát olvas­tam, azonnal a szenei gépállomásra siettem, hogy meggyőződjem, vájjon nem kezdte-e az is ilyen felkészület­lenül az őszi munkákat. Kérdésemre a. gépállomás vezetői elmondották, hogy a járás minden egyes EFSz-éve'. már szerződést kötöttek, sqt még azokkal a falvakkal is, ahol még nin­csenek megalakítva a szövetkezetek. Igaz, hogy most új'oól át kell dol­gozniuk a legtöbb szerződést. A mun­kájukért járó fizetést ugyanis ezentúl az elért terméseredmények alapján kapják a szövetkezetektől. Ilyen szer­ződést miár kilenc szövetkezettel kö­töttek, mint például a rétéi és haj másj harmadik típusú szövetkezetek­kel, valamint a borsai második típu­sú szövetkezettel, úgyhogy ezektől a szövetkezetektől már a termés hoza­ma szerint fognak fizetést kapni­Ilyen szerződés megkötése folyamat­ban van a gépállomás és a nagyfö­diémesi EFSz között is. A szenei gépállomás munka, és pénzügyi tervét is elkészítette az 1950—51-es évre. En is többször fel­hívtam már a gépállomás vezetőségé­nek figyelmét, hogy készüljenek fel jól a rájuk váró feladatokra, sőt a gépállomás minden egyes traktoristá­jának is megmagyaráztam, hogy munkájuknak milyen nagy jelentősé­ge van a szocializmus építésében. Meg is ígérték az összes traktoristák. hogy a vezetőséggel karöltve a legna. gyobb odaadással kezdik meg az őszi munkákat és úgy fognak dolgozni, hogy járásunk minden egyes kis- és középföldművese meg legyen eléged­ve munkájukkal. ígéretet tettek, hogy nemcsak jó miunkát fognak végezni, hanem igyekeznek meggyőzni a já­rás földműveseit az EFSz fontosságá­ról és a gépi munka jelentőségéről. A gépjavításokat kellő időben elvé­gezték, úgyhogy ezen a téren sem lesz fennakadás. A munkabrigádok is jól meg vannak szervezve, két vál­tásban fognak dolgozni. A csataji EFSz-hez kiküldött brigád vezetője, Rajt Mihály éltraktorista, a többiek pedig Izsó Mihály, Netik János, Dá­niel István, Tillinger Mihály, Vazár Milán, Holcsik Pál és Kajos Lajos traktoristák. Minden brigádnak meg­van a tartalékja, amely brigádot a normája ledolgozása után felváltja és tovább dolgozik, hogy így az őszi munkákat jól és gyorsan elvégezhes­sék- A további brigádok a szövetke­zetek földmennyisége szerint van­nak beosztva. Szeptember 16-án összüzemi gyűlé­sen, ahol a gépállomás összes trak­torigtái, munkásai és a vezetősége is jelen voltak, látni lehetett, hogy szer­vezetten és bátran fognak bele az ősz- munkákba, mert tudatában van­nak annak, hogy egy szabad ország szabad földműveseinek a földjeit indulnak megmunkálni. Tudataiban vannak annak is, hogy népi demo­kratikus Köztársaságunk dolgozó né­pének életszínvonalemelése sokban tőlük is függ. Tisztában vannak az­zal Is, hogyha jó traktoristához illő munkát végeznek, azzal nagyban hoz­zájárulnak az ötéves terv mielőbbi teljesítéséhez és hazánkban a szocia­lizmus felépítéséhez Farragu Ferenc. A Jcomf&H gépállomás is felkészült Hogy sikeresen elvégezhesse az összes őszi munkákat, alaposan fel­készült a komjáti gépállomás is. Rögtön az aratási és cséplési munká­latok befejeztével felülvizsgálták a gépeket és a mezőgazdasági szerszá mokat A sérüléseket a szerelők ide­jében megjavította, úgyhogy ma már a komjáti állami gépállomás minden tekintetben fel van készülve az őszi munkákra. Szerződést kötött az öszi munkák elvégzésére 10 Egy­séges Földműves Szövetkezettel, ösz­szesen 3393 hektáron. Egész évi szer­ződést 4 szövetkezettel kötött. A fent­említett szövetkezeekben már min­denütt végrehajtották a földek tago­si'ását. Az aratási munkálatokhoz hasonló­an az ősz munkákat is sikeresen akarj: k elvégezni a gépMlomás al­kalmazottai Az őszi munk knak ide­jében való elvégzését o szocialista munkaverseny és az élmunkásmoz­galom biztosítja. Az állomás alkal­mazottai mindnyájan szocialista szer­ződéseket írtak alá és versenyeznek egymás között a legjobb élmunkás és a legjobb élmunkáscsoport címéért. A SzKP. ROH és a CsISz üzemi szer­vezeteinek köszönhető, hogy a gépii­lom s ö?~zes alkalmazottai százszáza­'ék -n bekapcsolódtak a szocialista ver^n-be, A traktoristák az aratási munk' latokban és most. az őszi munkák megkezdésében már eddig is nagyon jó eredményeket mutatnak fel. A 10 élmunkáscsoportból az első helyen az öt CsISz-togból álló él­munkáscsoport áll- A szorgalmas munka eredménye az, hogy a kom­játi állami gépállomáson 29 élmun­kást tüntettek ki. Az állomiás összes alkalmazottai, mind a traktoristák, mind a szerelők és az adminiszrációs erők kötelezték magukat, hogy min­den erejükkel arra fognak törekedni, hogy elősegítsék az EFSz-ek fejlődé­sét. A műszaki műhely alkalmazot­tai éLrminkáscsoportot alakítanak, amely a téli hónapok alatt ingyen megjavíltija az összes gépeket. A SzKP, a CsISz szervezete és az üze­rn; tanács kötelezte magát, hogy a sürgős munkákban, mint például a répa-, burgonyakapálásban, a kuko­rica elszállításiban ledolgozik 210 munkaórát. Az üzem vezetősége és az állami gépállomás többi alkalma­zottai kultúrestéket és előadásokat rendeznek. A komjáti éllanv; gépállomás a su­rányi cukorgyárra 1! is kötött szerző­dést, melynek értelmében 10 trakto­rista elvállalta, hogy idejében leszál­lítja a répát A besztercebányai kerületben már 47 EFSz kötött szerződést az állami gépállomással Az EFSz-ek és az állami gépállo­mások közötti szerződések megköté­se a besztercebányai kerületben ezek­ben a napokban már végeiért. Eddig 47 EFSz kötött szerződést az állami gépállomásokkal. Hogy a további szerződések megkötése mi­nél előbb megtörténjék, az UMEZ kerület; felügyeletének alkalmazottai meglátogatjuk azokat az EFSz-eket, ahol még eddig nem kötöttek szerző­dést az állami gépállomással. A szer­ződések megkötését több esetben az gátolja, hogy még nem fejezték be a földek tagosítását.­Szlovákia népe ma látja Kéfiezer te'Sí konferenciája Braiislavái^n (Folytatás a 1. oldalról.) már megkezdték, azonban bátran kell tovább haladni ezen az úton, nem szabad félni attól, hogy az is­kolai problémákat a széles közönség elé vigyük és az egész dolgozó nép előtt bevalljuk a hibákat és fogyaté­kosságokat és dolgozóinkban állan­dó érdeklődést keltsünk iskoláink iránt. A káderintézkedéssel kapcsolatban Sýkora megbízott rámutatott arra, hogy új, szocialista kádereket emel­tek ki a falvakból és igazgatói s tan­felügyelői funkciókkal bízták meg őket. Uj tanító értelmiség lép isko­láinkba a munkások, kis- és közép­földművesek soraiból, akiket a szün­idei tanfolyamokon képeztek ki poli­tikailag és szakmabeiileg is. öröm­mel keli megállapítani azt is, hogy pedagógiai gimnáziumaink szelleme kezdettől fogva kitűnő és meg van minden előfeltétele annak, hogy ma­gasan öntudatos, lelkes tanítónemze­dék nőjjön fel. A tankönyvek kérdésével foglal­kozva . rámutatott arra, hogy iskoláľ. inknak ma még nem áll rendelkezé­sükre elegendő számú megfelelő tan­terv és taneszköz. Szükséges, hogy a tanítók foglalkozzanak a tanköny­vekkel, melyekből tanítanak, azokat megbírálják s javításokat javasolja­nak. A tanítók kérdésével foglalkoz­va Sýkora elvtárs rámutatott arra, hogy a IX- kongresszus óta tanítóink állandóan törekszenek politikai és szakismereteik kimelyítésére. A po­litikai iskolázást, amelyen eddig ta­nítóink 63 százaléka ment át, ma na­gyon nagyra becsülik. A SzKP IX. kongresszusának felmérhetetlen je- j lentősége a tanítókat arra késztette, | hogy gondolkozzanak és megvilágo­sodjon előttük pontos helyük a szo­cializmus felépítésében. Az új iskolát szélesebb alapokon kell építeni, mondotta Sýkora megbí­zott beszéde befejező részében. Hogy az iskola valóban a szocializmus góc­pontjává váljék, ahhoz a jó tanköny­veken és a tanítók rendszeres politi­kai és pedagógiai művelésén kívül az iskolákat is a 'legszélesebb alapokon kell építeni. Az iskola, például nem lehet a község egész életének szer­ves része, ha ne mhatja át a Kom­munista Párt vezető szerepe. Nem le­het továbbá elképzelni sikerrel mű­ködő szocialista iskolát az Ifjúsági Szövetség, vagy úttörő szervezet nél­kül, amelyeknek egész tevékenysége az iskolák tanító-nevelő feladatain alapul. A szülői és iskolabarát egye­sületeknek is jelentős szerepet keCl játszaniok az iskolák nevclőtevékeny­ségében, Azonban az is szükséges, hogy ezek az egyesületek feladatai­kat politikai szempontból még job­ban végezzék. Elvtársnők és elvtársak — mon­dotta végül Sýkora iskolaügyi meg­bízott —, az akadályokat Cegyőzzük és felépítjük szocialista iskolaügyün­ket. Biztosan győzünk, ha hűek ma­radunk a munkásosztályhoz, ha tu­datában leszünk a pedagógiai munka kapcsolat ának azzal a harccal, ame­lyet a Kommunista Párt vezet, ha tu­datában leszünk annak, hogy mun­kánk szorosan összefügg a szocialis­ta felépítés megvaCósíttásának mun­kájával. A szovjet pedagógíka, a szov­jet tudomány és a szovjet tanítók fénylő példáira támaszkodva bátran haladunk előre az új nemzedék szo­cialista nevelésében. (Folytatás ax 1. oldalról) tározatok az építésnek egyre nagyobb lendületet adnak a Szovjetunióban a vízierőművek, óriási villanytelepek, öntözőberendezések építésében. A szovjet nép — mondotta Viszotyin — a békeharcosok élcsapatának soraiban halad előre, a szovjet küldöttség az ENSz-ben is a békéért harcol és a Béke Híveinek egyre növekvő világ­mozgalma is azt bizonyíia. hogy a béke győzedelmeskedni fos a háború fölött.: Ai értekezlet résztvevői viha­rosan tüntettek a béke. a béke meg­védése mellett.) Egy cél vezeti a Szovjetúniót és Csehszlovákiát, a szocialista rendszer — a kommuniz­mus felépítése, a béke védelme. A két állam népe közti együttműködés és szövetség szoros baráti kapcsola­tokkal van megpecsételve, amelyek napról napra erősödnek Viszotyin vicekonzul beszéde befejező részében sok sikert kívánt a munkaértekezlet­nek. A Szovjetbarátok Szövetségének kerületi konferenciája több. mint száz üdvözlő táiratot kapott külföldről és köztársaságunk EFSz-eitől. üzemeitől, stb. A bratislavai kerület élmunkás­üzemei: Kovosmalt Petržalka, Kovo­smalt Trnava, Dvnamlt-Nobel, Mata­dor Petržalka. Armaturka Mvjava, a Nyugatszlovákiai Viüanvtelepek. a Fi­nom mechanika Bratislava élmunká­sai személyesen jöttek el üdvözölni az értekezletet. A Szovietbarátok Szö­vetsége kerületi bizottságának mun­kájáról a kerületi elnökség tagja, Topolský elvtárs számolt be. Rámu­tatott arra, hogy a II. kongresszusra való előkészületekben a kerületi kon­ferenciának óriási jelentősége van. A II. kongresszus kifejezésre juttatja az eddig, a szovjetunióval való barátság megszilárdítására elvégzett munka­eredményeinek értékelését és kitűzi a Szövetség további tevékenysége szá­mára a feladatokat. A n. kongressio* felemeli hangját a béke védelméért. Ezután rátért Topolský elvtárs a Szö­vetség szervezeti felépítésének és te­vékenységének kerületi méretben va­ló kiértékelésére. A bratislavai kerü­letben 1949 júliusában a Szövetség tagjainak száma 12.702 volt. A tagok száma ma már elérte a 150.00Ó-t. Szervezetileg biztosították a járási bizottságok és előkészítő bizottságok kiépítését. Bírálólae rámutatott arra a legnagyobb hiányra, hogy a tagsági igazolványokat még mindie nem kap­ta meg minden tag és ígv nem fizetik rendszeresen a tagdíjakat. Egyszers­mind azonban kitűzte a feladatot, hogy a II. kongresszusig ezt a hiányt ki­küszöböljék és ugyancsak feladatul tűzte ki az oktatótestületek megszer­vezését. A kerületi és járás) oktató­testületek megszervezése biztosítja a helyi és üzemi szervezetek munkájá­nak irányítását és így azok aktív éle­tét. Ezután felolvasta a bratislavai I. járási bizottság kötelezettségválla­lását, amelynek alapján ez a járás versenyt indít a „példás járás" cím elnyeréséért. Erre a versenvre az ösz­szes többi járásokat felszólítja. Topolský elvtárs beszámolója má­sodik felében a Szövetség kerületi közművelődési tevékenységéről szá­molt be. Rámutatott arra. hogy mi­lyen akciókat szerveztek a csehszlo­vák-szovjet barátság megszilárdítá­sára, a szovjet emberek életének meg­ismerésére és megállapította, hogy ezen a téren szép munkát végeztek. Megszerveztek a népi orosz nyelvtan­folyamok keretében 807 tanulókört és ebben az évben ezt a számot még emelni fogják. Az orosz nvelv elsajá­títása, hangsúlyozta Topolský elvtárs, egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy meríthessünk a Szovietúnió gaz­dag tapasztalataiból. A délután folyamin a munkaérte­kezleten vita következett. Postásaink a szocialista sajtó terjesztői A szocialista sajtó dolgozó népünk építőmunkáját tükrözi vissza s a bé­kéért folyó harc nagy segítője és eJő­relendítője. Hazánk valamennyi dolgo­zójának kell olvasnia újságjainkat, hogy belőlük ne csak tanuljanak, ha­nem újabb erőt és hitet merítsenek a szocializmus építésért folyó további küzdelmükben. A szocialista sajtó olva­sótábora napról napra hatalmas szám­ban gyarapszik, amibő. azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy dolgozóink megértették a szocialista sajtó külde­tésének nagy jelentőségét. Minden le­hetőséget meg kell találnunk arra, hogy dolgozóink újságolvasási igényét kielégítsük, hogy minden nap rendsze­resen kézbekaphassáK újságjainkat. Ennek elősegítése érdekében a Cseh­szlovák Posta nemzeti vállalat új lap­terjesztési módszert vezet be. Az eddi­gi lehetőségeken kívül most október el­sejétől már több. mint száz postahiva­talban és azok kézbesítőitől megvásá­rolhatjuk a Pravdát, Prácát és az Oj Szót. Ezt a lapterjesztési formát főleg a vidéki olvasók, a falvak dolgozói üd­vözlik nagy örömmel, ahol eddig rend­szertelenül jutottak lapjainkhoz s ahol a lapterjesztés csak a véletlenre volt bízva. A falvak dolgozói ezenkívül a szövetkezetek boltjaiban is rendszere­sen megkaphatja^ a szlovák nyelvű újságokon kii ül most az Oj Szót is. A Csehszlovák Posta nemzeti vállalat ezt » nagyszabasü akciót fokozatosan kiterjeszti valamennyi postahivatalra és biztosítani fogják kézbesítőiknek moz­gósításával azt hogy dolgozóink na­• ponta, rendszeresen kézbe kaphassák I kedvenc újságjaikat. ^lltölt enthetek igazsága Szerte Szlovákiában, a CSEMADOK előadások fénypontja a Ludas Matyi. Tárgya: a népi igazságszolgáltatás, a hatalmi önkény bűnhődése. A népi fur­fang kifog a hatalmi adottságon és az »oroszlányt«, a mindenható, deresező földesurat saját barlangjában náspá­golja el. Döbrögi uramból önkényjog, Verbőczy ellenére »ütött ember« lesz. Az ütőből-ütött! A tőr, a bot már teg­nap is visszájára fordult. A tőr, a bot mindig visszafordul! Ki mivel vétkezik, azzal bűnhődik: az igazságszolgáltatás­nak nincs ennél természetesebb, erköl­csösebb és így megnyugtatóbb tör­vénye. Akinek a botbüntetés az igaz­sága, az előbb-utóbb a saját bőrén érzi véghatását. A bot-büntetés, a deres-igazság a legmegalázóbb emberi igazságszo.gál­tatás. Nem más ez, mint a felnőtt em­ber kiskorúvá kényszerítése. A feuda­lizmusnak ép azért nincs beszédesebb jelképe, mint a deres Elmond mindent: a felnőtt embert kiskorúságban kell tartani, erőszakkal, mesterségesen, természetellenesen Aki embernek érzi és tudja magát, aki lát, hall és gondol­kodik, az óhatatlanul lázadó lesz. Nagy­korú, aki ellenáll Es ezt az el'enállást, ezt az emberrétudatosodást kell meg­akadályozni, letörni. A jobbágy nem volt, nem' lehetett ember. Ha emiékezni mert rá, ha álmodni akart róla: dere­sen ébredt a valóságra. Ha az orránál tovább látott és a deresen túl nézett, akkor ember lett: büntetendő nagyko­rú, kiskorúságba visszakényszerített gondolkodó lény A jobbágy fogoly volt, leltári tárgy kinek emberi pillana­tai a dereden hamvadtak el. Az embeiek tömegét kiskorúságban tartani: ez volt minden osztályhatalom célja és módszere. Ak ! azonban alkal­mazta, ugyanakkor a saját kiskorúsá­gát, e'égtelenségét példázta. A feuda­lizmus sohse tudott túljutni a deresen: i összenőttek, együvétartoztak. A fa­sizmus kiskorúságát, történelmi igaz­ságtalanságát semmi sem jellemezte jobban, mint a botbüntetés üdvrivalgás­sal fogadott visszaállítása. Amikor az antifasizmus nagy halottját, CarI v. Ossietzkyt, külföldi újságírók a kon­centrációs táborban megkérdezték, hogy mi a kívánsága, Ossietzky kö­zépkori igazságszolgáltatásról szó'ó könyveket kért. Ezzel elmondott min­dent: a fasizmus igazságszolgáltatása nem jutott túl a feudalizmus deres­mentalitásán. Az ember nem számít, az ember eszköz, melyet bottai kell és lehet kéz­hez idomítani. Tárgy, felhasználható, kizsákmányolandó. Sorsa a hatalom kezében van. A feudalizmus pallósjoga — felebbezhete;jen, derese az önkény játékszere. De a deres nem csak kis— korúságba-kény-zerítés, nemcsak meg­alázás, földesúri játék, a deres sok­szor halálthozó büntetés is volt és a botozás — gyilkosság. A Jánošík-film­ben a deresre húzott öreg szlovák jobbágy — meghal, akit i«edig ezidő­ben a katonaságnál vesszőfutásra ítél­tek, az legtöbbször a ha'álba futott. A kötéllel fogott jobbágylegények 15 évig voltak katona-foglyok. Ezeknél a fegyelmet csak úgy lehetett fenn­tartani, ha rabokként Kezelték őket. A sommás büntetés a vesszőfutás volt. Két oldalról botokkal ál'tak fel a kato­nák és az e'ítéltnek közöttük kellett elfutni, miközben zuhogtak rá az üté­sek. Elet és halál kérdését a sor hossza szabta meg. Akit 50 lépésre ítéltek, az még élve úszhatta meg, akit azonban egy 200—300 lépéses sor ütött: az nem juthatott ď élve a sor végére. Akit az önkény életében kiskorúságban tartott, az mé" utolsó pillanatában is mega'ázott?r ' otozva zuhant a halál­ba. Ez a m' sr még a hul'agyalázás­nál is felír tóbb. Es mégis minden­ható földi igazságszolgáltatásnak ne­vezték . Akik nézik, nevetik Ludas Matyi igazságtevését és visszaborzonganak a derestörténelemre, jól teszik, ha Ludas Matyi után elolvassák Móricz Zsig­mond nagy regényét: Rózsa Sándort. Rózsa Sándor az átfogóbb, a proble­matikusabb, a tragikusabb Ludas Ma­tyi. Móricz Zsigmond vele és általa kiáltja ki minden »ütött ember* igazsá­gát. 0 a »gazda«, »ütött emberek« bosszuló tekintélye, igazsága. Embereké, akik a deres keresztségében leltek önmagukra és a társadalmi igazságta­lanságra, szegény emberek védtelen kiszolgáltatottságára. Maga Rózsa Sándor is közülük való, aki mindjárt a regény elején pontosan határozza meg a szegény embe; jussát: »Akkor mi a szögényé? A huszonöt?*... 0 maga háromszor vette ki az »ángáriát« ... »Embörön esik PZ ts«, vigasztalja a kovács. »De engem az Isten se üssön meg* horkan fel Rózsa Sándor. »A kovács kiszámította, hogy háromszor huszonöt botütésnek a nyoma azért möglálszik ám hótüg a gatya alatt. Neki is megvan a farkcsigolya törése a botozástul, mögvan a minden vala­mire való embefnek. aki fel tudja emel­ni a fejét, ha urakkal szemben áll. Mert az urakkal meghajtott vállal, gi­rinccel kell ám megállani*. Aki nem törik gerincbe: ütött ember lesz. Ütött ember, aki vagy elkushad, vagy fel­horrkan. Perzsi néni beszél: »Ütött embör vót az én kis emböröm is. Vót az már háromszor is a városon a Gom­bár uram keze alatt... Hogy az én jó Istenöm nem vöszi figye'émbe ezt a Gombár Józsit, hogy ütet is megtaníta­nák mán eccör a böcsületre« ... Kere­kes Sándor következik: »Ez is ütött ember... Evvel érdemes együtt lenni, mert senki sem ért olyan aíaposan a dologhoz. Az emberben felforr a vér, ha vele van egy napig. Most mit tud­na ez a Kerekes Sándor kifundá'ni a Maradék Pálné esetéből az urak ellen*. A deres: az úri törvény, a kiváltságo­sak házi használatára. »En is be va­gyok ótva ... farkasalmával^ ennyi a bizonylat, amit a szegény ember a fe­nekére kap. Itt van például Bán: sütött ember. Már el van törve ennek is a hátulja, sokat vert ember. Ez már nem avatkozik bele semmibe, de arra jó, hogy mindent tud. Az is kell. Az a legfontosabb*. Igen: ez a legfontosabb: a vertség tudata, a megalázottság fel­horkanása, a Ludas Matyik és Rózsa Sándorok visszavágása. A jobbágyság az ütött emherek in­ternacionáléja volt Es ezeknek a z ütött embereknek az unokái, dédunokái most deres helyett traktorokon ülnek és énekelnek! Van igazsági Ütött em­berek munka-igazsága! És ha Ludas Matyi álruhában cseit cselre halmozva csak a verésig tudott eljutni, mai utó­dai munkával, önörimáguk hasznára nyíltan verik vissza nagyapáik, déd­apáik botoztatását: az EFSz-nek tudva­levőleg három típusa van! A Rózsa Sándoroknak betyárság hínárjában kel­lett elsüllyedni, ha igazságot akartak, a Furinda Rezsők már a Dőbrögiek föld­jén vehetnek igazságot: összeállnak, szövetkeznek, betyárló, nádi bujdosás helyett gépekkel és gépekben számol­nak, termést gyűjtenek egymással ver­senyezve, kenyeret és munkát adnak. Az ütött emberek unokái és dédunokái ma munkával élnek és munkának örül­nek. Nincs többé »zöld vásár*: szegé­nyek rabló-öröme, hulladéka, késsel, bicskával, villával, fejszével neki a be­tyárok által kicsapott, el nem. adható és szabadjára, szabad prédának engedett marháknak! A szögény túljutott ördö­gi jussán, a huszonötön és a tőrei Sgységes Földműves Szövetkezet egyik tagja Dudás Jozset és családja ma ha­vonként 16.000—18.000 koronát keres. Az ütött emberek száz év múlva igaz­ságot vettek: emberré vlru'tak, nagy­korúak lettek, jushoz jutottaki Fábry Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom