Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-01 / 227. szám, vasárnap

U J Az állami gépállcmások felkészülten kezdték meg az őszi munkákat 1950 októbet 1 Amikor ax Uj Szó szeptember 13-1 •zámiában a galántai gépállomás aratási munkájáról szóló kritikát olvastam, azonnal a szenei gépállomásra siettem, hogy meggyőződjem, vájjon nem kezdte-e az is ilyen felkészületlenül az őszi munkákat. Kérdésemre a. gépállomás vezetői elmondották, hogy a járás minden egyes EFSz-éve'. már szerződést kötöttek, sqt még azokkal a falvakkal is, ahol még nincsenek megalakítva a szövetkezetek. Igaz, hogy most új'oól át kell dolgozniuk a legtöbb szerződést. A munkájukért járó fizetést ugyanis ezentúl az elért terméseredmények alapján kapják a szövetkezetektől. Ilyen szerződést miár kilenc szövetkezettel kötöttek, mint például a rétéi és haj másj harmadik típusú szövetkezetekkel, valamint a borsai második típusú szövetkezettel, úgyhogy ezektől a szövetkezetektől már a termés hozama szerint fognak fizetést kapniIlyen szerződés megkötése folyamatban van a gépállomás és a nagyfödiémesi EFSz között is. A szenei gépállomás munka, és pénzügyi tervét is elkészítette az 1950—51-es évre. En is többször felhívtam már a gépállomás vezetőségének figyelmét, hogy készüljenek fel jól a rájuk váró feladatokra, sőt a gépállomás minden egyes traktoristájának is megmagyaráztam, hogy munkájuknak milyen nagy jelentősége van a szocializmus építésében. Meg is ígérték az összes traktoristák. hogy a vezetőséggel karöltve a legna. gyobb odaadással kezdik meg az őszi munkákat és úgy fognak dolgozni, hogy járásunk minden egyes kis- és középföldművese meg legyen elégedve munkájukkal. ígéretet tettek, hogy nemcsak jó miunkát fognak végezni, hanem igyekeznek meggyőzni a járás földműveseit az EFSz fontosságáról és a gépi munka jelentőségéről. A gépjavításokat kellő időben elvégezték, úgyhogy ezen a téren sem lesz fennakadás. A munkabrigádok is jól meg vannak szervezve, két váltásban fognak dolgozni. A csataji EFSz-hez kiküldött brigád vezetője, Rajt Mihály éltraktorista, a többiek pedig Izsó Mihály, Netik János, Dániel István, Tillinger Mihály, Vazár Milán, Holcsik Pál és Kajos Lajos traktoristák. Minden brigádnak megvan a tartalékja, amely brigádot a normája ledolgozása után felváltja és tovább dolgozik, hogy így az őszi munkákat jól és gyorsan elvégezhessék- A további brigádok a szövetkezetek földmennyisége szerint vannak beosztva. Szeptember 16-án összüzemi gyűlésen, ahol a gépállomás összes traktorigtái, munkásai és a vezetősége is jelen voltak, látni lehetett, hogy szervezetten és bátran fognak bele az ősz- munkákba, mert tudatában vannak annak, hogy egy szabad ország szabad földműveseinek a földjeit indulnak megmunkálni. Tudataiban vannak annak is, hogy népi demokratikus Köztársaságunk dolgozó népének életszínvonalemelése sokban tőlük is függ. Tisztában vannak azzal Is, hogyha jó traktoristához illő munkát végeznek, azzal nagyban hozzájárulnak az ötéves terv mielőbbi teljesítéséhez és hazánkban a szocializmus felépítéséhez Farragu Ferenc. A Jcomf&H gépállomás is felkészült Hogy sikeresen elvégezhesse az összes őszi munkákat, alaposan felkészült a komjáti gépállomás is. Rögtön az aratási és cséplési munkálatok befejeztével felülvizsgálták a gépeket és a mezőgazdasági szerszá mokat A sérüléseket a szerelők idejében megjavította, úgyhogy ma már a komjáti állami gépállomás minden tekintetben fel van készülve az őszi munkákra. Szerződést kötött az öszi munkák elvégzésére 10 Egységes Földműves Szövetkezettel, öszszesen 3393 hektáron. Egész évi szerződést 4 szövetkezettel kötött. A fentemlített szövetkezeekben már mindenütt végrehajtották a földek tagosi'ását. Az aratási munkálatokhoz hasonlóan az ősz munkákat is sikeresen akarj:

k elvégezni a gépMlomás alkalmazottai Az őszi munk knak idejében való elvégzését o szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom biztosítja. Az állomás alkalmazottai mindnyájan szocialista szerződéseket írtak alá és versenyeznek egymás között a legjobb élmunkás és a legjobb élmunkáscsoport címéért. A SzKP. ROH és a CsISz üzemi szervezeteinek köszönhető, hogy a gépiilom s ö?~zes alkalmazottai százszáza'ék -n bekapcsolódtak a szocialista ver^n-be, A traktoristák az aratási munk' latokban és most. az őszi munkák megkezdésében már eddig is nagyon jó eredményeket mutatnak fel. A 10 élmunkáscsoportból az első helyen az öt CsISz-togból álló élmunkáscsoport áll- A szorgalmas munka eredménye az, hogy a komjáti állami gépállomáson 29 élmunkást tüntettek ki. Az állomiás összes alkalmazottai, mind a traktoristák, mind a szerelők és az adminiszrációs erők kötelezték magukat, hogy minden erejükkel arra fognak törekedni, hogy elősegítsék az EFSz-ek fejlődését. A műszaki műhely alkalmazottai éLrminkáscsoportot alakítanak, amely a téli hónapok alatt ingyen megjavíltija az összes gépeket. A SzKP, a CsISz szervezete és az üzern; tanács kötelezte magát, hogy a sürgős munkákban, mint például a répa-, burgonyakapálásban, a kukorica elszállításiban ledolgozik 210 munkaórát. Az üzem vezetősége és az állami gépállomás többi alkalmazottai kultúrestéket és előadásokat rendeznek. A komjáti éllanv; gépállomás a surányi cukorgyárra

1! is kötött szerződést, melynek értelmében 10 traktorista elvállalta, hogy idejében leszállítja a répát A besztercebányai kerületben már 47 EFSz kötött szerződést az állami gépállomással Az EFSz-ek és az állami gépállomások közötti szerződések megkötése a besztercebányai kerületben ezekben a napokban már végeiért. Eddig 47 EFSz kötött szerződést az állami gépállomásokkal. Hogy a további szerződések megkötése minél előbb megtörténjék, az UMEZ kerület; felügyeletének alkalmazottai meglátogatjuk azokat az EFSz-eket, ahol még eddig nem kötöttek szerződést az állami gépállomással. A szerződések megkötését több esetben az gátolja, hogy még nem fejezték be a földek tagosítását.Szlovákia népe ma látja Kéfiezer te'Sí konferenciája Braiislavái^n (Folytatás a 1. oldalról.) már megkezdték, azonban bátran kell tovább haladni ezen az úton, nem szabad félni attól, hogy az iskolai problémákat a széles közönség elé vigyük és az egész dolgozó nép előtt bevalljuk a hibákat és fogyatékosságokat és dolgozóinkban állandó érdeklődést keltsünk iskoláink iránt. A káderintézkedéssel kapcsolatban Sýkora megbízott rámutatott arra, hogy új, szocialista kádereket emeltek ki a falvakból és igazgatói s tanfelügyelői funkciókkal bízták meg őket. Uj tanító értelmiség lép iskoláinkba a munkások, kis- és középföldművesek soraiból, akiket a szünidei tanfolyamokon képeztek ki politikailag és szakmabeiileg is. örömmel keli megállapítani azt is, hogy pedagógiai gimnáziumaink szelleme kezdettől fogva kitűnő és meg van minden előfeltétele annak, hogy magasan öntudatos, lelkes tanítónemzedék nőjjön fel. A tankönyvek kérdésével foglalkozva . rámutatott arra, hogy iskoláľ. inknak ma még nem áll rendelkezésükre elegendő számú megfelelő tanterv és taneszköz. Szükséges, hogy a tanítók foglalkozzanak a tankönyvekkel, melyekből tanítanak, azokat megbírálják s javításokat javasoljanak. A tanítók kérdésével foglalkozva Sýkora elvtárs rámutatott arra, hogy a IX- kongresszus óta tanítóink állandóan törekszenek politikai és szakismereteik kimelyítésére. A politikai iskolázást, amelyen eddig tanítóink 63 százaléka ment át, ma nagyon nagyra becsülik. A SzKP IX. kongresszusának felmérhetetlen je- j lentősége a tanítókat arra késztette, | hogy gondolkozzanak és megvilágosodjon előttük pontos helyük a szocializmus felépítésében. Az új iskolát szélesebb alapokon kell építeni, mondotta Sýkora megbízott beszéde befejező részében. Hogy az iskola valóban a szocializmus gócpontjává váljék, ahhoz a jó tankönyveken és a tanítók rendszeres politikai és pedagógiai művelésén kívül az iskolákat is a 'legszélesebb alapokon kell építeni. Az iskola, például nem lehet a község egész életének szerves része, ha ne mhatja át a Kommunista Párt vezető szerepe. Nem lehet továbbá elképzelni sikerrel működő szocialista iskolát az Ifjúsági Szövetség, vagy úttörő szervezet nélkül, amelyeknek egész tevékenysége az iskolák tanító-nevelő feladatain alapul. A szülői és iskolabarát egyesületeknek is jelentős szerepet keCl játszaniok az iskolák nevclőtevékenységében, Azonban az is szükséges, hogy ezek az egyesületek feladataikat politikai szempontból még jobban végezzék. Elvtársnők és elvtársak — mondotta végül Sýkora iskolaügyi megbízott —, az akadályokat Cegyőzzük és felépítjük szocialista iskolaügyünket. Biztosan győzünk, ha hűek maradunk a munkásosztályhoz, ha tudatában leszünk a pedagógiai munka kapcsolat ának azzal a harccal, amelyet a Kommunista Párt vezet, ha tudatában leszünk annak, hogy munkánk szorosan összefügg a szocialista felépítés megvaCósíttásának munkájával. A szovjet pedagógíka, a szovjet tudomány és a szovjet tanítók fénylő példáira támaszkodva bátran haladunk előre az új nemzedék szocialista nevelésében. (Folytatás ax 1. oldalról) tározatok az építésnek egyre nagyobb lendületet adnak a Szovjetunióban a vízierőművek, óriási villanytelepek, öntözőberendezések építésében. A szovjet nép — mondotta Viszotyin — a békeharcosok élcsapatának soraiban halad előre, a szovjet küldöttség az ENSz-ben is a békéért harcol és a Béke Híveinek egyre növekvő világmozgalma is azt bizonyíia. hogy a béke győzedelmeskedni fos a háború fölött.: Ai értekezlet résztvevői viharosan tüntettek a béke. a béke megvédése mellett.) Egy cél vezeti a Szovjetúniót és Csehszlovákiát, a szocialista rendszer — a kommunizmus felépítése, a béke védelme. A két állam népe közti együttműködés és szövetség szoros baráti kapcsolatokkal van megpecsételve, amelyek napról napra erősödnek Viszotyin vicekonzul beszéde befejező részében sok sikert kívánt a munkaértekezletnek. A Szovjetbarátok Szövetségének kerületi konferenciája több. mint száz üdvözlő táiratot kapott külföldről és köztársaságunk EFSz-eitől. üzemeitől, stb. A bratislavai kerület élmunkásüzemei: Kovosmalt Petržalka, Kovosmalt Trnava, Dvnamlt-Nobel, Matador Petržalka. Armaturka Mvjava, a Nyugatszlovákiai Viüanvtelepek. a Finom mechanika Bratislava élmunkásai személyesen jöttek el üdvözölni az értekezletet. A Szovietbarátok Szövetsége kerületi bizottságának munkájáról a kerületi elnökség tagja, Topolský elvtárs számolt be. Rámutatott arra, hogy a II. kongresszusra való előkészületekben a kerületi konferenciának óriási jelentősége van. A II. kongresszus kifejezésre juttatja az eddig, a szovjetunióval való barátság megszilárdítására elvégzett munkaeredményeinek értékelését és kitűzi a Szövetség további tevékenysége számára a feladatokat. A n. kongressio* felemeli hangját a béke védelméért. Ezután rátért Topolský elvtárs a Szövetség szervezeti felépítésének és tevékenységének kerületi méretben való kiértékelésére. A bratislavai kerületben 1949 júliusában a Szövetség tagjainak száma 12.702 volt. A tagok száma ma már elérte a 150.00Ó-t. Szervezetileg biztosították a járási bizottságok és előkészítő bizottságok kiépítését. Bírálólae rámutatott arra a legnagyobb hiányra, hogy a tagsági igazolványokat még mindie nem kapta meg minden tag és ígv nem fizetik rendszeresen a tagdíjakat. Egyszersmind azonban kitűzte a feladatot, hogy a II. kongresszusig ezt a hiányt kiküszöböljék és ugyancsak feladatul tűzte ki az oktatótestületek megszervezését. A kerületi és járás) oktatótestületek megszervezése biztosítja a helyi és üzemi szervezetek munkájának irányítását és így azok aktív életét. Ezután felolvasta a bratislavai I. járási bizottság kötelezettségvállalását, amelynek alapján ez a járás versenyt indít a „példás járás" cím elnyeréséért. Erre a versenvre az öszszes többi járásokat felszólítja. Topolský elvtárs beszámolója második felében a Szövetség kerületi közművelődési tevékenységéről számolt be. Rámutatott arra. hogy milyen akciókat szerveztek a csehszlovák-szovjet barátság megszilárdítására, a szovjet emberek életének megismerésére és megállapította, hogy ezen a téren szép munkát végeztek. Megszerveztek a népi orosz nyelvtanfolyamok keretében 807 tanulókört és ebben az évben ezt a számot még emelni fogják. Az orosz nvelv elsajátítása, hangsúlyozta Topolský elvtárs, egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy meríthessünk a Szovietúnió gazdag tapasztalataiból. A délután folyamin a munkaértekezleten vita következett. Postásaink a szocialista sajtó terjesztői A szocialista sajtó dolgozó népünk építőmunkáját tükrözi vissza s a békéért folyó harc nagy segítője és eJőrelendítője. Hazánk valamennyi dolgozójának kell olvasnia újságjainkat, hogy belőlük ne csak tanuljanak, hanem újabb erőt és hitet merítsenek a szocializmus építésért folyó további küzdelmükben. A szocialista sajtó olvasótábora napról napra hatalmas számban gyarapszik, amibő. azt a következtetést vonhatjuk le, hogy dolgozóink megértették a szocialista sajtó küldetésének nagy jelentőségét. Minden lehetőséget meg kell találnunk arra, hogy dolgozóink újságolvasási igényét kielégítsük, hogy minden nap rendszeresen kézbekaphassáK újságjainkat. Ennek elősegítése érdekében a Csehszlovák Posta nemzeti vállalat új lapterjesztési módszert vezet be. Az eddigi lehetőségeken kívül most október elsejétől már több. mint száz postahivatalban és azok kézbesítőitől megvásárolhatjuk a Pravdát, Prácát és az Oj Szót. Ezt a lapterjesztési formát főleg a vidéki olvasók, a falvak dolgozói üdvözlik nagy örömmel, ahol eddig rendszertelenül jutottak lapjainkhoz s ahol a lapterjesztés csak a véletlenre volt bízva. A falvak dolgozói ezenkívül a szövetkezetek boltjaiban is rendszeresen megkaphatja^ a szlovák nyelvű újságokon kii ül most az Oj Szót is. A Csehszlovák Posta nemzeti vállalat ezt » nagyszabasü akciót fokozatosan kiterjeszti valamennyi postahivatalra és biztosítani fogják kézbesítőiknek mozgósításával azt hogy dolgozóink na• ponta, rendszeresen kézbe kaphassák I kedvenc újságjaikat. ^lltölt enthetek igazsága Szerte Szlovákiában, a CSEMADOK előadások fénypontja a Ludas Matyi. Tárgya: a népi igazságszolgáltatás, a hatalmi önkény bűnhődése. A népi furfang kifog a hatalmi adottságon és az »oroszlányt«, a mindenható, deresező földesurat saját barlangjában náspágolja el. Döbrögi uramból önkényjog, Verbőczy ellenére »ütött ember« lesz. Az ütőből-ütött! A tőr, a bot már tegnap is visszájára fordult. A tőr, a bot mindig visszafordul! Ki mivel vétkezik, azzal bűnhődik: az igazságszolgáltatásnak nincs ennél természetesebb, erkölcsösebb és így megnyugtatóbb törvénye. Akinek a botbüntetés az igazsága, az előbb-utóbb a saját bőrén érzi véghatását. A bot-büntetés, a deres-igazság a legmegalázóbb emberi igazságszo.gáltatás. Nem más ez, mint a felnőtt ember kiskorúvá kényszerítése. A feudalizmusnak ép azért nincs beszédesebb jelképe, mint a deres Elmond mindent: a felnőtt embert kiskorúságban kell tartani, erőszakkal, mesterségesen, természetellenesen Aki embernek érzi és tudja magát, aki lát, hall és gondolkodik, az óhatatlanul lázadó lesz. Nagykorú, aki ellenáll Es ezt az el'enállást, ezt az emberrétudatosodást kell megakadályozni, letörni. A jobbágy nem volt, nem' lehetett ember. Ha emiékezni mert rá, ha álmodni akart róla: deresen ébredt a valóságra. Ha az orránál tovább látott és a deresen túl nézett, akkor ember lett: büntetendő nagykorú, kiskorúságba visszakényszerített gondolkodó lény A jobbágy fogoly volt, leltári tárgy kinek emberi pillanatai a dereden hamvadtak el. Az embeiek tömegét kiskorúságban tartani: ez volt minden osztályhatalom célja és módszere. Ak

! azonban alkalmazta, ugyanakkor a saját kiskorúságát, e'égtelenségét példázta. A feudalizmus sohse tudott túljutni a deresen: i összenőttek, együvétartoztak. A fasizmus kiskorúságát, történelmi igazságtalanságát semmi sem jellemezte jobban, mint a botbüntetés üdvrivalgással fogadott visszaállítása. Amikor az antifasizmus nagy halottját, CarI v. Ossietzkyt, külföldi újságírók a koncentrációs táborban megkérdezték, hogy mi a kívánsága, Ossietzky középkori igazságszolgáltatásról szó'ó könyveket kért. Ezzel elmondott mindent: a fasizmus igazságszolgáltatása nem jutott túl a feudalizmus deresmentalitásán. Az ember nem számít, az ember eszköz, melyet bottai kell és lehet kézhez idomítani. Tárgy, felhasználható, kizsákmányolandó. Sorsa a hatalom kezében van. A feudalizmus pallósjoga — felebbezhete;jen, derese az önkény játékszere. De a deres nem csak kis— korúságba-kény-zerítés, nemcsak megalázás, földesúri játék, a deres sokszor halálthozó büntetés is volt és a botozás — gyilkosság. A Jánošík-filmben a deresre húzott öreg szlovák jobbágy — meghal, akit i«edig ezidőben a katonaságnál vesszőfutásra ítéltek, az legtöbbször a ha'álba futott. A kötéllel fogott jobbágylegények 15 évig voltak katona-foglyok. Ezeknél a fegyelmet csak úgy lehetett fenntartani, ha rabokként Kezelték őket. A sommás büntetés a vesszőfutás volt. Két oldalról botokkal ál'tak fel a katonák és az e'ítéltnek közöttük kellett elfutni, miközben zuhogtak rá az ütések. Elet és halál kérdését a sor hossza szabta meg. Akit 50 lépésre ítéltek, az még élve úszhatta meg, akit azonban egy 200—300 lépéses sor ütött: az nem juthatott ď élve a sor végére. Akit az önkény életében kiskorúságban tartott, az mé" utolsó pillanatában is mega'ázott?r ' otozva zuhant a halálba. Ez a m' sr még a hul'agyalázásnál is felír tóbb. Es mégis mindenható földi igazságszolgáltatásnak nevezték . Akik nézik, nevetik Ludas Matyi igazságtevését és visszaborzonganak a derestörténelemre, jól teszik, ha Ludas Matyi után elolvassák Móricz Zsigmond nagy regényét: Rózsa Sándort. Rózsa Sándor az átfogóbb, a problematikusabb, a tragikusabb Ludas Matyi. Móricz Zsigmond vele és általa kiáltja ki minden »ütött ember* igazságát. 0 a »gazda«, »ütött emberek« bosszuló tekintélye, igazsága. Embereké, akik a deres keresztségében leltek önmagukra és a társadalmi igazságtalanságra, szegény emberek védtelen kiszolgáltatottságára. Maga Rózsa Sándor is közülük való, aki mindjárt a regény elején pontosan határozza meg a szegény embe; jussát: »Akkor mi a szögényé? A huszonöt?*... 0 maga háromszor vette ki az »ángáriát« ... »Embörön esik PZ ts«, vigasztalja a kovács. »De engem az Isten se üssön meg* horkan fel Rózsa Sándor. »A kovács kiszámította, hogy háromszor huszonöt botütésnek a nyoma azért möglálszik ám hótüg a gatya alatt. Neki is megvan a farkcsigolya törése a botozástul, mögvan a minden valamire való embefnek. aki fel tudja emelni a fejét, ha urakkal szemben áll. Mert az urakkal meghajtott vállal, girinccel kell ám megállani*. Aki nem törik gerincbe: ütött ember lesz. Ütött ember, aki vagy elkushad, vagy felhorrkan. Perzsi néni beszél: »Ütött embör vót az én kis emböröm is. Vót az már háromszor is a városon a Gombár uram keze alatt... Hogy az én jó Istenöm nem vöszi figye'émbe ezt a Gombár Józsit, hogy ütet is megtanítanák mán eccör a böcsületre« ... Kerekes Sándor következik: »Ez is ütött ember... Evvel érdemes együtt lenni, mert senki sem ért olyan aíaposan a dologhoz. Az emberben felforr a vér, ha vele van egy napig. Most mit tudna ez a Kerekes Sándor kifundá'ni a Maradék Pálné esetéből az urak ellen*. A deres: az úri törvény, a kiváltságosak házi használatára. »En is be vagyok ótva ... farkasalmával^ ennyi a bizonylat, amit a szegény ember a fenekére kap. Itt van például Bán: sütött ember. Már el van törve ennek is a hátulja, sokat vert ember. Ez már nem avatkozik bele semmibe, de arra jó, hogy mindent tud. Az is kell. Az a legfontosabb*. Igen: ez a legfontosabb: a vertség tudata, a megalázottság felhorkanása, a Ludas Matyik és Rózsa Sándorok visszavágása. A jobbágyság az ütött emherek internacionáléja volt Es ezeknek a z ütött embereknek az unokái, dédunokái most deres helyett traktorokon ülnek és énekelnek! Van igazsági Ütött emberek munka-igazsága! És ha Ludas Matyi álruhában cseit cselre halmozva csak a verésig tudott eljutni, mai utódai munkával, önörimáguk hasznára nyíltan verik vissza nagyapáik, dédapáik botoztatását: az EFSz-nek tudvalevőleg három típusa van! A Rózsa Sándoroknak betyárság hínárjában kellett elsüllyedni, ha igazságot akartak, a Furinda Rezsők már a Dőbrögiek földjén vehetnek igazságot: összeállnak, szövetkeznek, betyárló, nádi bujdosás helyett gépekkel és gépekben számolnak, termést gyűjtenek egymással versenyezve, kenyeret és munkát adnak. Az ütött emberek unokái és dédunokái ma munkával élnek és munkának örülnek. Nincs többé »zöld vásár*: szegények rabló-öröme, hulladéka, késsel, bicskával, villával, fejszével neki a betyárok által kicsapott, el nem. adható és szabadjára, szabad prédának engedett marháknak! A szögény túljutott ördögi jussán, a huszonötön és a tőrei Sgységes Földműves Szövetkezet egyik tagja Dudás Jozset és családja ma havonként 16.000—18.000 koronát keres. Az ütött emberek száz év múlva igazságot vettek: emberré vlru'tak, nagykorúak lettek, jushoz jutottaki Fábry Zoltán.