Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-01 / 227. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZ6

K LAPJA Bratislava, 1950 október 1, vasárnap 3 Kčs A Kommunista é$ Munkáspártok Tájékoztató Irodájának Tartós békéért, néjn dem ok raciáért! umu netuapjat mai szamunkhoz csatoljuk LÖRINCZ GTÜLAs Áz örök barátság jegyében „Sslevíia népe ma látja, hogy életkapuját a szovjet nép nyitotta meg A Szovjetbarátok Szövetségének kerületi ksnferentiáia SratislavSban A Szovietbarátok Szövetsége második nagygyűlésére megteszik köztársaságunkban az előkészüeteket. A kerületekben megkezdték a Szovjet" barátok Szövetsége kerületi bizottságainak munkaértekezleteit. Ezek a munkaértekezletek a Szov ietúnióval való barátság megszilárdításának jegyében folynak. A kerületi értekezleteken értékelik az eddig elvégzett munkát és kerületi méretben kitűzik a Szov jetbarátok Szövetsége szerveinek és tagjainak a közeljövőben rájuk váró feladatokat. Bratislavában is szombaton délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek között a Szovjetbarátok Szövetsége kerületi értekezletét. Az ülésteremben Sztálin és Gottwald arcképei, a homlokzaton a csehszlovák és szovjet zászlók, a béke szimbóluma és a következő jelszó állt: „Szlovákia népe ma látja, hogy életkapuiát a szovjet nép nyitotta meg." A díszemelvényen helyet foglaltak L. Tokár, a bratislavai Kerületi Pártbizottság elnöke, az SzKP Központi Bizottságát képviselő Major István elvtárs. Kubača. a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szovjetunió konzulátusának képviseletében az értekezlet legkedvesebb vendége Viszotyin szovjet vicekonzul, a népi demokratikus köztársaságok képviselőt, Urban E., a prágai kerületi bizottság kiküldötte és a többi cseh és szolvákiai kerületeket képviselő kiküldöttek, p tömegszervezetek kiküldöttei é$ más vendégek. javatani jelenA himnuszok elhangzása és rövid kultúrműsor után Tokár elvtárs, a kerületi Pártbizottság elnöke megnyitotta az értekezletet. Üdvözölte a megjelent vendégeket, kiküldötteket és rámutatott arra, hogy ez a kerületi munkaértekezlet abban a történelmi időszakban folyik le. amikor a világon egyre hevesebb lesz a békeharc. Kifejezte a jelenlévők leghőbb liálaérzetét is. köszönetet mondva azoknak, akik minden vonalon a békét védelmezik, akik az ENSz-ben leálcázzák a háborús uszítók gaz terveit. Köszönetet mondott a békeerők bástyájának, a Szovjetúniónak és a békeerők élén haladó nagy tanítónknak. Sztálinnak (Az értekezlet résztvevői viharos tapssal és éljenzésse) köszöntötték Sztálint. A kiküldöttek szinte egybeforrva fejezték ki mélv. forró szeretetüket Sztálin iránt és békeakaratukat.) Tokár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a békéről, a béke megszilárdításáról a dolgozók döntenek az egész világon és azok Sztálinnal haladnak. Majd rámutatott arra, hogv a Szovjetbarátok Szövetségének, mint tömegszervezetnek legfontosabb feladata a Szovjetunió tapasztalatait megismertetnfi az emberekkel, átültetni a gyakorlatba. Bacílek és Bašťovanský elvtársak a Szövetség központi bizottságának III. ülésén bírálólag rámutattak arra, hogv ezen a vonalon a Szovjetbarátok Szövetségenek szervezetei még nem érték el a Szovjetunió tapasztalatainak a mindennap' életbe való átvitelében azt az eredményt, amit el kejl érniök. Ezzel világosan rámutattak arra, hogy ezen a A Csehszlovákiai Szovjetbar&tok Szövetsége II. kongresszusára készül, III. évfolyam, 227. szám ezt megelőzőleg tartotta járási értekezleteit s a napokban ülnek össze kerület] konferenciái országszerte, hogy kellőképpen felkészülve, legnagyobb tömegszervezetünkhöz méltó keretekben tarthassa meg novemberben II. egyesítő kongresszusát. A régi közmondás szerint bajban ismerjük meg az igazi barátot. Ez a régi igazság soha kézzelfoghatóbban be nem bizonyult, mint Csehszlovákia népeinek és a Szovjetúniónak baráti viszonyában, amikor az első Csehszlovák Köztársaság léte vagy nemléte forgott kockán, mikor a nyugati imperialisták fasiszta támadói fenték fogukat köztársaságunkra, egyszóval, mikor bajban voltunk. Még nagyon jól emlékszünk és kell is, hogy emlékezzünk azokra a tizenkét év előtti kritikus szeptemberi napokra, mikor Münchenben tárgyaltak és döntöttek rólunk, hazánkról, a Csehszlovák Köztársaságról, anélkül, hogy Csehszlovákia dolgozó népét megkérdezték volna. Döntöttek a sorsunkról ellenünk és nélkülünk. Tizenkét évvel ezelőtt egy szeptemberi napon a Csehszlovák Kommunista Párt kezdeményezésére Csehszlovákia magyar dolgozóinak is mintegy húszezres tömege gyűlt össze a Vág partján, Tornócon, hogy szolidárisán a cseh és a szlovák dolgozókkal tüntessen az akkor már levegőben lógó és egyre nyilvánvalóbbá váló árulás ellen, hogy kifejezésre juttassa harci készségét Csehszlovákia megvédésére, hogy tüntessen a nyugati „szövettéren egyre fokozottabban kell a szövetség munkáját. Tokár elvtárs szavai után levők hosszan éltették Sztai n és Gottwald elvtársakat, maid megválasztották a tiszteletbeli elnöksegtt, a konferencia munkaelnökségét. Az értekezlet üdvözletét küldte a tanítók Bratislavában ülésező munkaértekezletének. A kerületi pártbizottság nevében Raško elvtárs üdvözölte az értekezletet, majd a plzeni kerülei kiküldötte, J. Kopec hangsúlyozta, hogy ha őszintén el akarjuk mélyítő ni a baráti kapcsolatokat a Szovjetunióval, mindenekelőtt a cseheknek és a szlovákoknak baráti, testvéri viszonyát kell igazán elmélyíteni. A prágai, a libereci kerület képviselői és a Kassai kerület képviselője az összes szlovákiai kerületek nevében üdvözökék a munkaértekezletet. Ezután Viszotyin szovjet vicekonzul lépett a mikrofon elé. Beszédét szlovák nvelven ke'dte, majd oroszul folytatta. Tolmácsolta a Szovjetúnió nemzeteinek forró testvéri üdvözletét, amelyek a világon e

1sőnek teremtették meg a szocialista gadasági rendszert országukban A nagy győzedelmes Októberi Szocia- legesek" cselszövései ellen, lista Forradalom után a Szovjetunió dolgozói a nemzetgazdaság, munkaszakaszain egyik győzelmet a másik után aratták. Megvalósították a szocializmust, a második világháborúban győzedelmeskedtek a fasizmus felett és most a háború után a kommunizmus építésén dogoznak. Viszotyin rámutatott a szovjet kormány legutóbb hozott határozataira, amely ha(Folytatás a 2. oldalon.) CJCétezer tanító kon foirw c Síi ja Piráti i lanába n A szovjet iskolák és tanítóság példáját követi Csehszlovákia tanítósága is Iskoláin* váljanak a szocialista nevelés tűzhelyeivé Ma délelőtt 9 órako- kezdődött meg a Kiállítási csarnok nagytermében a Szlovákiai tanítóság eddig legnagyobb méretű országos konferenciája, amelyen kb. kétezer delegátus vett részt, köztük a cseh tanítóság és intézmények képviselői is. A konferencián megjelent a CsKP központi bizottsága képviseletében Gustáv Bareš elvtárs- továbbá J. Sefr ánek elvtárs, az SzKP kult. prop. osztályának vezetője. Benau elvtárs, a Szlovák Szaktanács képviselője, Koubek, az iskolaügy alkalmazottai szövetségé nek elnöke, dr Vafia, a prágai Károlyegyetem pedagógiai fakultásának déká nja és tömegszervezeteink, valamint intézményeink képviselői. A Megbízottak Testületét Sýkora és Pavlik elvtársak képviselték, akiket a konferencia elnöksége nevében Gelco szakosztályvezető üdvözölt. A konferencia megnyitása és a himnuszok elha ngzása után a szaktanács képviselője Benau elvtárs üdvözölte a megjelente ket, majd Pavlásek, az iskolaügyi miniszter helyettese, aki Időközben megé rkezett, tolmácsolta a cseh iskolák üdvözletét. Az első nap legfontosabb mozzanata Sýkora elvtárs beszéde volt a szlovákiai iskoláztatás mai helyzetéről. Beszédében többek között a következőket mondotta: Konferenciánk négy hónappal az SzKP dicső IX kogresszuse után ül össze. A kongresszus kitűzte az irányvonalat, amelyen iskolaügyünknek haladnia kell. Mai konferenciánk feladata az, hogy megvizsgáljuk, hogyan valósítjuk meg ezt az irányvonalat és mit kell még tennünk, hogy már az 1950—51-es iskolaévben valamennyi iskolánk teljesen a szocializmus szolgálatéban álljon. Ezután részletesen foglalkozott az iskolaügy helyzetével a IX. kongreszszus után és hangsúlyozta, hogy itt, ezen a helyen, ahol néhány hónappal a SzKP IX. kongresszusián a munkásosztály, a kis- és középföldművesek, valamint a dolgozó értelmiség leg jobbjai bírálták iskolaügyünket és megmutatták a további előrevezető •>+j>t az értekezlet manifesztációs módon kijelenti: a CsKP és a SzKP kongresszusainak határozatait az utolsó betűig a lehető leggyorsabban teljesítjük, a dolgozó nép bizalmára rászolgálunk és munkánkkal bebizonyítjuk, hogy a dolgozó nép szerves része vagyunk. Sýkora elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a gyakorlatban sz.'mos iskolánk még nem lett elég politikai szelleművé azért, mert a tanítók között 'még vannak olyanok, akik nem tudnak megszabadulni a politikamentes iskola burzsoá előítéletétől. Ezért minden erőnkkel oda kell hatnunk, hogy ezit a hibát kiküszöböljük, mert amint Lenin min-dotta „nem fűznénk semmi reményt a tanításhoz, neveléshez és a művelődéshez, ha csupán az iskolára korlátozódnék és elszakadna a forrongó élettől". A szocializmust felépítő forrongó életünknek lelkes, öntudatos emberekre van szüksége, igaz; építőkre, amint azt Klement Gottwald elnök is hangsúlyozta. Ezért véalesesen ki kell küszöbölni az iskolák politikamentességét. A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy tanítótestületeink pedagógiai kollek'tívumokká alakulnak át, amelyeknek az a célja és igyekezete, hogy az iskolákat valóban a szocializmus tűzhelyeivé építsék ki. Iskoláink legsúlyosabb fogyatékosságához -tartozik a diákoknak a múlt ideológiai maradványaiban gyökerező buktatása. Statisztikai számadatok bizonyítják, hogy a középiskolákban, sőt a népiskolákban is nagyon sok diák megbukik Nehéz ennek okait megtalálni, de tény az, hogy az ada tok szerint a bukott diákok magas százaléka (46 százalék) a dolgozók gyermekeiből kerül ki- Ezzel a kérdéssel mélyrehatóbban kell majd fog lalkozni. Kétségtelen azonban, hogy a bukások óriási számának főoka a tanítók egy részének burzsoá állásfoglalása a dolgozó néppel szemben, valamint figyelmetlen, nemtörődöm viszonya a felnövekedő nemzedékhez és szocialista felépítésünkhöz. Ezért kell, hogy az egész tanító.ág, a CsISz, a pionírszervezet, a szülők és iskolabarátok egyesülete minden erejével harcot kezďjen a bukások ellen a szovjet tanítók példája nyomán. Ezek nagyjában azok a komoly hibák és fogyatékosságok, amelyekei minél előbb ki kell küszöbölni. Ma, midőn egész nevelésügyünknek vi lágos szocialista irányzatot adunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy e hibák gyors kiküszöbölését csak harci módszerekkel, a nyilt kri tika és önkritika kifejlesztésével kü szöbölhetjük ki. Ezt az utat tanítóink (Folytatás a 2. oldalon.1 Ezen a hatalmas népmanifesztáción mindenki előtt világos volt, hogy a bajbajutott Csehszlovák Köztársaságnak egyetlen hűséges barátja a Szovjetúnió maradt. A külső és belső ellenség a nagy összeesküvés pókhálójával vonta be a dolgozó nép Csehszlovákiáját, hogy akadályt gördítsen az egyetlen megmaradt hű szövetséges, a jóbarát, a Szovjetúnió segíteniakarása elé. Azt hiszem, minden csehszlovák állampolgár előtt, aki becsülettel és őszintén ragaszkodott hazája függetlenségéhez, ezeken a napokon vált világossá, hogy mit jelent az igaz barát hűsége, aminek legmeggyőzőbb tanújelét adta a Szovjetúnió az utolsó pillanatig, a tragikus összeomlásig, sőt bátran mondhatjuk, hogy azután is teljes erejéből segitett hazánk népeinek a nemzeti felkelésen keresztül egészen a felszabadulás napjáig. Nem túlozunk tehát, ha azt állítjuk, hogy a csehszlovák-szovjet barátság gyökerei ebbe a me6szemultba nyúlnak vissza. Erős gyökereket vert ez a barátság már az első köztársaság talajában, de a koronája csak most terebélyesedik ki, a felszabadulás után és főleg Sztálin elvtárs tavalyi hetvenedik születésnapja óta, mikor a 31.000 tagot számláló szervezet létszáma több mint félmillióra emelkedett csak Szlovákiában, Csehszlovákiában pedig 1,720.000-re. így lett a Szovjetbarátok Szövetsége népi köztársaságunk legnagyobb tömegszervezete. Vájjon véletlen ez? Nemi Csehszlovákia békeszerető dolgazó népe nemcsak a múltban, de azóta is számtalan kézzelfogható cselekedetből meggyőződött arról, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátsága mit jelent függetlensége, szabadsága, békéje, új szocialista jövőjének kiépítése szempontjából. Csehszlovákia történelmének legszebb lapjai a szlovákiai Nemzeti Felkelés hőseinek vérével íródtak, de vájjon ez a nagy véráldozat meghozf a-e szabadságunkat, győzelmünketa ránk zúdult megszálló fasiszta túlerő fölött? Nem! A prágai hősök májusi felkelése, a cseh dolgozók drágán hullatott vére sem hozta volna meg a várt eredményt, ha ez a vér nem pecsételődött volna meg a szovjet barátság, az örök szövetséges felszabadító szovjet hadsereg vérével. A mi hőseink és a szovjet hadsereg hőseinek közösen folyt vére hitelesítette örök barátságunkat a szabadság jegyéhen. A legnagyobb áldozatokat jelentő Duklától egészen a legnyugatibb ha* tárainkig harcban, vérben, győzelemben edződött örök és megbonthatatlan barátsággá szövetségünk a Szovjetunió hős nemzeteivel. Számtalan kisebb és nagyobb segítséget sorolhatnánk fel felszabadulásunk óta, amelyeket a Szovjetúnió nyújtott nekünk, hogy a háborútól lerombolt hazánkat újjáépíthessük. Nem lehet elfelejteni, hogy az 1947-es szárazság Idején a Szovjetúnió gyors segítsége nélkül éhség, kenyértelenség fenyegetett bennünket; a Szovjetúnió volt az első, aki segítségünkre sietett a súlyos természeti csapás leküzdésében. Mindez a gazdasági, illetve anyagi segítség számunkra akkor döntően fontos volt, mégis le kell szögeznünk, hogy nem ez az anyagi segítség bírt a legnagyobb jelentőséggel. Sokkal nagyobb, sokkal lényegesebb segítséget jelent számunkra a Szovjetúnió létezése, az, hogy a győzedelmes nagy Október óta szerzett tapasztalatok, a szocializmus megteremtésének, a munkásosztály győzelmi harcainak, a parasztság szövetkezeti mozgalmi tapasztalatainak nagy példái a Szovjetunióhoz fűződő barátságaink következtében rendelkezésünkre állnak. Ma, amikor a Csehszlovákiai Kommunista Párt, Gottwald és Široký elvtárs vezetése alatt elindultunk a szocializmus útján, azon az úton, amelyet a Szovjetúnió már sikeresen megtett, felmérhetetlen ajándékot jelent számnnkra a Szovjetúnió tapasz, talatainak megismerése, felhasználása Ma érezzük Lenin azon prófétai előrelátásának éti nyilatkozatainak gyakorlati megvalósulását, amelyekkel a nagy Októberi Forradalom napjaiban biztatta a forradalom harcosait, hogy az ő győzelmük nemcsak az orosz nép számára jelent győzelmet, hanem segítségül fog szolgálni valamikor a világ proletárjainak is. íme, ma sok éves kísérletezést, áldozatot, csalódást takarítunk meg azzal, hogy a Szovjetunió már bevált módszerelt vesszük át, esetleg csak átformáljuk adott helyzetünknek megfelelően a szocialista munkaverseny, a termelékenység fokozása, megkönnyítése, új munkamódszerek bevezetése, a sztahanovista és élmunkásmozgalom kiszélesítése terér;. bányáinkban ťa Iprunkban, valamint az építkezésben. Kis- és középparasztságunk életszínvonalának emelésére, a föld hozamának fokozására, a nehéz földművesmunka megkönnyítésére ugyancsak jó példákkal és tapasztalatokkal szolgál a Szovjetúnió szövetkezeti mozgalma, amely örömteli, boldog életet biztosit a dolgozó parasztságnak. Nem beszélve a nagy sztálini természetátalalrító fásítási tervről, a szélvédők létesítéséről, amelynek felmérhetetlen jelentősége lesz a szárazságoktól és szélviharoktól sokszor portengerré váló délszlovákiai, csallóközi tájon. Az építő, békés, dolgozó nép boldog perspektívája egyszersmind a szovjetbarátság záloga. Ezzel szemben áll az imperialisták hisztérikus háborús csörtetése. Csehszlovákia dolgozó népe, Csehszlovákia minden becsületes polgára a békés építő jövőt kívánja. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy minden hisztérikus háborús uszítás ellenére a világ béketáborának hívei, harcosai napról napra szaporodnak. Mindnyájan tudjuk azt is, hogy ennek a béketábornak, a becsületes emberek táborának élén a legyőzhetetlen nagy Szovjetúnió áll és éppen ezért most, amikor országunk dolgozó népe a Szovjetbarátok Szövetsége járási és kerületi konferenciáinak, befejezése után a Szovjetbarátok Szövetségének II. kongresszusára készül, ezen a kongresszuson Csehszlovákia minden becsületes polgárának, legyen az munkás, paraszt vagy dolgozó értelmiségi, egyetlen és legfőbb vásrya az, hogy ez a II. kongresszus hűen tükrözze őszinte barátságiinkat a Szovjetúnió iránt, szeretetünket és hűségünket a nagy Sztálin iránt, mert ma ez a szó: Sztálin, a világ becsületes embereinek közös nyelvén anynyit jelent, mint béke.