Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-28 / 224. szám, csütörtök

UJSZ0 /Qz olvasó is válaszol 1950 szeptember 28 CSEMADOK-kultárest Kassán Nem vagyok író, még csak író-inas sem, de Fábry Zoltán >Lósorozás Gádoroson* és Bátky László >Az inas válaszol® című cikke arra késztet, hogy írjak, válaszoljak és hozzászóljak. Először is csatlakozom Bátky László öröméhez, melyet Fábry Zoltán cikke váltott ki belőle, örömmel halljuk ezt az új hangot, attól a Fábry Zoltántól, aki nekünk a KORPARANCSOT írta, akit jól ismerünk a 30-as évekből, akitől akkor tanultunk, aki bennünket buzdított a fasizmus elleni harcra és akinek szavai, amelyeket 1936 vagy 37-ben a bratislavai Redout termében mondott, még most is fülemben csengenek, »Fasizmus az háború* Megértettük ezt akkor és a háború nehéz éveiben harcoltunk a fasizmus ellen, mindenki a lehetősége szerint, míg a Vörös Hadsereg segítségével felszabadultunk. Felszabadulásunk felett erzett örömünkben ott lappangót azonban a félelem érzése, vájjon ki maradi meg a régi gárdából. Sajnos, félelmünk nem volt alaptalan, mert a fasizmus sok áldozatot követelt. Minden országnak megvolt a maga vesztesége és így hazánkban Fucsikon kívíi' elvesztettük Háber Zoltánt és Sellyeit is. Ezek emléke azonban kötelez bennünket és ezt átérezve és reménykedve a megmaradt Fábry Zoltánban, új munkához kezdtünk, hogy a fasizmus felett aratott győzelmet megtarthassuk és megerősíthessük. Ez sikerült is. És örültünk minden sikernek, akár gazdasági, akár politikai vagy kultúrvonalon értük el. De itt csalódás is ért bennünket, mert természetesnek találtuk volna, hogy Fábry Zoltánunk velünk örüljön és mester legyen újra az inasok között. De nem ez történt. Ritkán olvashattuk írásait — Arról van szó, hogv legalább húsztagú bandát kell este hét órára kiállítani. A legnagyobb gazdának' most van a születésnapja és az éppen egybeesik az ezüstlakodalmával. Vitéz Csukásnak hívják a gazdát, ha véletlenül nem ismernék. Ott lakik a Liliom-utca kilencben. A házba rengeteg vendég megy estére, olvan evésivás lesz ott, amilyent még nem látott a város. Engem maga vitéz Csukás küldött ide. ő, mint nagygazda, nem akarja személyesen hívni a bandát. Aztán úgy köll beállítani az udvarra sötétedés után, hogy az asszony ne vegye idő előtt észre, mert az hallani se akar semmiféle muzsikáról. Akkor aztán úgy köll húzni a csárdást, hogy az asszony szóhoz se tud ion jutni. Valami egetrepesztő nótát kell majd játszani. — A fizetésről nem mondott semmit a gazduram?, — kérdezte a primás. — Csak annyit mondott, hogy nem filléreskedik, mert máma lesz az igazi lakodalma. Ha ott lesznek, jó. ha nem lesznek ott este hét órára, a Koronából hívjuk el a bandát. En csak a bérese vagyok vitéz Csukásnak, így nem ígérhetek semmit. Most az a kérdés, eljönnek-e, vagy nem jönnek el? — Elmegyünk hát. — mondta a zenész fájdalmas hangon, belátva, hogy a vastagfülű bugrisok ugyanolyan piszok emberek, amilyennek mindig is ismerte őket. A cigányok utcájából átmentem a gazdakörbe s ott egy mosogatólegény formájú szolgálattevő sovánv embernek elmondtam, hogy a gazdám megnyerte a főnyereményt, ma reggel annyi pénzt hozott neki a postás, hogy estig sem tudja megolvasni. Engem azért küldött, hogv a jó hír legyen kihirdetve a gazdakörben is, meg az, hogy vitéz Csukás este fél hétkor minden gazdát szívesen lát a házában személvi választás nélkül. Lesz bor és szivar bőven ha úgy gondolják, ki is doboltathatiák, mert vitéz Csukásnak most más dolga van Mesémre a csaposfél.e ember azt mondta, ő megmondja mindenkinek a hírt, bár neki semmi haszna belőle, ő még soha nem nyert egv fél kapcát se. Ügy látszik, ez a vitéz Csukás burokban született... A csaposember véleménve után továbbsiettem a faluváros utcáin, hogy személyesen tudósítsak minden eíéraz Üj Szó hasábjain és ha meg is jelent egy-egy cikke abból sem örömet, sem reményt és még kevésbé buzdítást nem éreztünk. Ez is oka annak, hogy ma »csak« munkáslevelezőink vannak. Mert igenis bebizonyított tény, hogy vannak paraszt és munkástehetségek. Azonban Veres Péter mesteri rangja sem a sziklából pattant ki, ő is volt egyszer gyakornok, de volt kitől tanulnia! És nem véletlenek a Sellyei Józsefek és Dömötör Terézek. Példa erre Bátky László is. Annak idején, amikor írni kezdett, beküldte írásait az Üt-nak és ha írásai gyengék is voltak, de Fábry Zoltán válaszolt neki és ez a válasz egyúttal tanítás és buzdítás is volt. Bátky László fejlődött, ma már jó írásait olvashatjuk. De még jobban fejlődhetett volna ha Fábry Zoltán köztünk van és velünk örül. Es fejlődhettek volna a többi Bátky Lászlók és munkáslevelezők. Mert nem elég a jósrándék és a közepes tehetség. A tehetséget fejleszteni kell és lehet, de ke l hozzá a mester, akitől tanulhat nemcsak az író, de az olvasó is. Mi is szívesebben olvassuk a tehetséges írók írásait, újságcikkeit, mert nekünk is fejlődnünk k,e!l és csak magasabb színvonalú sajtó útján érhetjük ezt el No de még nem késő. Fábry Zoltán itt van és új hangot ütött meg elő. ször a felszabadulás után. Észrevette a hiányokat, reméljük, hogy önkritikát gyakorolva, belátja, hogy ezek kiküszöböléséhez elsősorban neki, a mesternek kell hozzájárulnia és rövidesen újra gyönyörködhetünk írásaiban, tanítani fogja az inasokat, hogy szaporodjanak a mesterek és fejleszthessék hazánkban anyanyelvünkön a szocialista kultúrát. Wetzler Dóra. hető embert, akinek a nevét valaha is hallottam. Egyik helyen kitartottam a főnyeremény meséje mellett, viszont a másik utcában arról beszéltem, hogy a gazdám halálán van és már föl is vette az utolsó kenetet, tehát menjenek el hozzá estefelé elbúcsúzni. A vastagnyakú hihetetlenül buta Rendek Andrást, aki az egész vármegye elismert legbutább embere volt, a Piac-tér közelében találtam meg, éppen dohányt vásárolt a boltban, neki is elmeséltem, hogy a gazdámnak korán reggel annyi pénzt hozó" a postás, hogy már valamennvieu belezavarodtunk a megolvasásába. Ha jónak látja, — bíztattam, — iőjjön el a gazdámhoz, hogy legalább egy okos ember legyen mellette. ... — Rendek András többször látott vitéz Csukás udvarán s a világért sem gyámkodott. Annál nagyobb lett a csodálkozása, amikor a jó hír vétele után alig félóra múlva azt látta, hogy négy munkás cipel egy koporsót végig az utcán és a koporsó két oldalán aranyos betűvel volt fölírva a legjobb barátja neve: vitéz Csukás Pál élt 45 évet. Most már egyáltalán nem tudta mii gondoljon. Megállt a Piac-tér közepén, a száját panyókára eresztette és bámult a levegőbe sokáig. Talán eJ is aludt volna álló helyzetében, mint a lovak szoktak, de a foga közül nagy koppanással kiesett a tajtékpipa s ezért le kellett hajolnia. Rendek András sok mindent megért a mai napig. Nagy izgalmakon esett át életében. mert nemcsak a lopott lószerszámot vette meg alkalomadtán, hanem a lopott lovat is megvásárolta és csak azért nem vesztett raita soha, mert őt tartották a vármegyye legbutább parasztjának, de vitéz Csukás hirtelen halálát minden agyafúrtsága mellett sem tudta megérteni. Ehhez Rendek András már nem volt elég buta. Szerinte ilyen fonák esetet csak az okosak tudnak megfejteni s rögtön elindult, hogy végére járjon a furcsa históriának. Amíg magam az utcákat róttam, hogy hírverésemmel annvi bosszúságot szerezzek Csukásnak, amennyi lehetséges, a városka nagytekintélyű, nehezen vénülő papja fölöltözött az utolsó kenethez szükséges szénfekete aneugjába. Asztalán halomba rakta az utolsó kenethez szükséges maszlagot, a tömjénfüstölőbe tüzet gyújtatott, ezüstveretű keresztiét és breviáriumát készítette. Mindezek után hivatott KULTÚRH ÍREK • Az Osztrák-Szovjet Barátsági Hét keretében Szovjet Filmhetet rendeznek Bécsben. Bemutatják a legújabb szovjet alkotásokat, köztük a „Žsukovszkij című filmet, a Magyarországon tartózkodó Pudovkin rendező díjnyertes alkotását, a ..Bátor emberek", „Van hazájuk" és a ..Berlin eleste" című filmeket, az utóbbi mű a Filmhét kimagasló eseménye lesz. Három napon keresztül gyermekfilmeket is vetítenek többek közt az „Allatok színháza" és az ..Erdei mesék" című alkotásokat. Bées után: Grácban, Klagenfurtban. Villachban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban, Bregenzben és Zistersdorfban rendeznek ünnepi szovjet filmbemutatókat. 9 A szófiai nemzeti színház és kamaraszínháza jövőévi műsorterve rendkívül változatos. Nagy és komoly munka folyik Ivan Vazov „Iga alatt" című regénye színpadra alkalmazásával. A bemutatót ez év október elejére tervezik. A színház műsorán szerepel Csehov „Három nővér" című színművének, Gorkij „Ellenségek" című darabjának és Gogol j „Revizorának" felújítása. A szoviet drámaírás kiváló művei közül Lavrenvev ..Amerika Hangja" és Pavlenko „Boldogság" című darabjait adiák elő. • Sztálin-díjat kapott Lepesinszká ja, a neves szovjet biológusnő. A Szovjetúnió Minisztertanácsa a minisztertanács mellett működő, a tudománvos művekért adományozott Sztálin-díiakat odaítélő bizottság javaslatára, az 1949. évi Sztálin-díi I. fokozatával tüntette ki Olga Boriszovna Lepesinszkáia professzort, a biológiai tudománvok doktorát, az élet seitnélküli formáinak és a seitek keletkezésének terén végzett- kiváló tudományos kutatásaiért. A kitüntetett kutatásait, „Sejtek keletkezése élő. anvagbólésaz élő anyag szerepe a szervezetben" című művében fejtette ki. O Háromezer éves szkita-temetőt tártak fii a szentesi tanyavilágban. A temetőből most egy hatalmas vaskocsi, az eléje fogott két ló csontvázával került elő. A leletet a körülvevő földréteggel együtt emelték ki helyéből és hattonnás teherautón küldték fel Budapestre a Nemzeti Múzeum történelmi gyűjteményének. valahonnan két parasztgyereket, azokat ugyancsak feketegyász ministráns öltözetbe bújtatta, maid a harangozóval meghúzatta a lélekharangot, amely több megszakítással ió félórán át hirdette hangjával, hogy egy ember útban van az örökkévalóság felé. A feketegyászba öltözött kanonok két ministráló pribékje kíséretében vonult ki a parókia kapuján, hogv minden szabály betartásával fölad ia vitéz Csukásra az utolsó kenetet. Az enyhén gömbölyödő pap útközben, mint nagy halott esetében illik, elmélyülten lehajtotta a fejét, kezét a kereszttel együtt imakönyvéhez kulcsolta és úgy tett, mintha mélyen szomorkodna a reájutott szomorú föladat fölött, azonban, ha valamiképpen megvizsgálhattuk volna a vén papot, hamar kiderült volna, hogy a papnak esze ágában sem volt szomorkodni vitéz Csukás haldoklása fölött. Mindössze azon tűnődött, hogv a mostani unokahúga, aki a plébánia irodáiát kezeli, igen sok pénzbe kerül. Mióta ebben a városban hirdette az igét. ez a nő volt a kilencedik unokahúga, de valamenynyi sem került olyan sok pénzbe, mint ez a legutolsó. Igaz, hogv nagyon szép nő volt s úgy szórta a vén pap pénzét, mintha a papi réten nem is dudva és bojtorján, hanem kékhasú bankó termett volna. Mindezeket a tényeket végiggondolta útközben a pap és nem tudott jókedvre derülni tőle. Azzal tisztában volt, hogv hirtelenében nem tudja elhagyni a nőt és őszinte kétségbeesést érzett arra a gondolatra, hogy teljesen kiürült az erszénye. Az unokahúga olyan tökéletesen kizsebelte, hogy amellet} az útonálló Sobri Jóskát, csak mint irgalmas szamaritánust tudta volna megemlíteni prédikációjában. Egy ilyen utolsó kenet, ha vastagon számolja is, nem hož többet a konyhára kétezer koronánál s ez alig hizlalja meg csontig lesoványodott erszényét. A papok erszénye minden híreszteléssel ellentétben, gyakran el szokott apadni, ha a pap életrevaló ember, a mi kanonokunk erszénye meg kiváltképpen horpadt volt. Egy nagy temetés pillanatnyilag javított volna a beteg helyaeten, de kérdés, hogy meghal-e vitéz Csukás vagy túléli a sátán országát is? A város nagytekintélyű kanonokja zord gondolatok között érkezett meg Csukás portájára a két ministráns kíséretében s alighogy fölmérte pillantásával a dúsgazdaságra valló mindenféle belsőséget, már tudta, hogy zsíros haldokló került a kezébe és ha az Ür akaratából a haldokló még ma kiszenvedne, megszabadulhatna nyomasztó anyagi gondjától. E hó 23-án szombaton tartotta a CSEMADOK kassai helyi csoportja első kultúrestjét, amely a békeharc jegyében folyt. A műsorban magyar és szlovák számok is szerepeltek és ezzel is hangsúlyozták a dolgozó nép nemzetiségi különbség nélküli egységét. A kultúrestet a CsISz magyar csoportja nyitotta meg az államhimnuszok eléneklésével. Az üdvözlő beszédet Dr. Perény mondotta, azután 3odin a kassai Ňemzeti Színház tagja, J. Grünwald karmester zongorakísérete mellett magyarul enékelte a Sztál nról szóló kantátát és szlovákul Silvia Kolombovával a Nemzeti Színház tcgjával együtt a Gottwaldról szóló dalt. Dr. Gát.y ünnepi Deszédében méltatta a békeharc nagy jelentőségét. Beszédében rámutatott arra, hogy a világbéke ismét veszélyben forog, holott hihetetlennek tűn k, hogy öt évvel a háború után Valamennyi színház már zsúfolt házakkal játszik és nyitó előadásaikra az elmúlt szezon nagysikerű darabjait választották. Közben nagy gonddal készülnek a soronkövetkezö újdonságokra AZ OPERAHÁZ első bemutatója Kadosa Pál s>Huszti kal'and« cimü operája és Szerván3zky xKeleti mesé«-je lesz Előzőleg bemutatják a Rigolettőt új betanulással, új díszletekkel Blum Tamás átdolgozásában. " A VÁROSI SZÍNHÁZBAN a »Cigánybáró* kerül színre Színetár György és Pischer Sándor új átdolgozásában. Vezényel Lukács Miklós. December 15-.én Farkas Ferenc »Csínom Palkó«-ját mutatják be. A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Trenyev szovjet író »Ljubov Jarovaja* című klasszikus müvét adják elő, amely az nterveniós háború idején játszódik. Főszereplője Ljubov Jarovaja, a hős pratizánasszony, aki a kiürített városban visszamarad és itt találkozik a fehérek oldalán harcoló, halottnak hitt férjével. ismét új háború fenyegessen. Az amerikai kapitalisták minden háborúból csak hasznot húztak, mi azonban jobb jövőt akarunk felépíteni minden dolgozó számára. Asszonya nk egészséges gyermeket akarnak szülni és boldog életet akarr.ak élni. Üj, jobb világot akarunk építeni, amelyben nem lesznek kizsákmányoltak. Dr Gáty beszéde utána a CsISz magyar csoportja elénekelte a Misslsippi dalt és Szedojov Repülő ndulóját. A mü3or többi számát a Nemzetti Színház kultúrbrigádja töltötte ki, amelynek tagjai Godin, J. Grünwald Silv a Kolombová, Anna Kostecká, Olga Borodäčová és Ernest Kostelný voltak. Kostecká magva-* rul elénekelte Dunajevszkij »Moszkva« című szerzeményét és szlovákul ugyanattól a szerzőtől a 2>Tavasz« cimü dalt. Vitéz Csukás portáján egyedül a feketeképű lompos asszonv tett-vett, amikor a feketébe öltözött egyházi gyászmadarak bevonultak az udvarra. A kanonok falusi szokás szerint szónéikül a haldokló szobáiéba sietett, hogy vigaszt nyújtson a betegnek s tekintélyével szinte elsodorta útjából Csukás szájtátó feleségét. A jóemlékű Petőfi Sándor írása szerint: „ahol a pap, ott az ördög" és a kanonok jól kitervelt szándékába a létező legnagyobb hiba csúszott, olyan hiba, hogy ahhoz hasonló nem is történt vele egész pálvafu*ása

i alatt sem. Ugyanis a zsíros haldoklónak vélt vitéz Csukás valóban ágybanfekvő beteg volt. Orrát, száiát zúzódás éktelenítette és a tagjait sem tudta kellően mozgatni, de erősen remélte, hogy egy hétig tartó vizes borogatás után lábra áll. Megveretése váratlanul érte és így is olyan erősnek érezte magát, hogy orvost sem hivatott. Rö.viden szólva: esze ágában sem volt meghalni. Az utolsó kenetre pedig, mint református ember. egyáltalán nem volt illetékes. A pap minderről semmit sem tudott, az ő szemében vitéz Csukás egy jópénzű haldokló volt, akit majd Isten segítségével a fölmerülő költségek jegyzékbe foglalása mellett el is temet, amikor is szokása szerint olyan prédikációt mond, hogy minden gyászoló kisírhatja magát kedvére. A megtörtszivű rokonok azután akkora követ állítanak Csukás sírja fölé, hogy ember legven a talpán, ha az utolsó ítélet nap ián ki tud mászni alóla. Vitéz Csukás tvúkeszű felesége nem tudta eltalálni, hogv a halálmadarak mit keresnek az udvarában s a nagytekintélyű pap szomorú tekintetétől meghipnotizálva, nem is mert volna útjukba állni s azok akadály nélkül benyomultak vitéz Csukás betegágyához. Csukás szélütött módon bámult a bánatosarcú papra, ahogy a haldoklók néznek az evilágon visszamaradókra, a pap viszont úgy látta, hogy a pasas még mindig nagyon jó bőrben van s mivel erősen kételkedett vitéz Csukás közeli eltemetésének lehetőségében, így biztatta a kanparaszto. — Fiam, közeleg az utolsó órád... Szállj magadba ... Órák kérdése és szentelt földbe száll a tested... De a lelkednek is meg kell tisztulni, hogy megjelenhess az örökkévaló előtt... Vedd számba bűneid és feloldozlak... Szedd össze magad az utolsó út előtt... Konnyíts a terheden ... (Folyt, köv.) A MAGYAR SZÍNHÁZ Lavrenyev kiváló színmüvét az » Amerika hangjá«-t hozza ki. A cselekmény a világháború után hazatért amerikai katona körűi bonyolódik, aki egészen más helyzetet talál otthon. Mást írnak a lapok a Szovjetúnióról. mint amiről ö személyesen meggyőződött. AZ IFJÜSÁGI SZÍNHÁZ első új színdarabja ebben a szezónban Borisz Gorbatov »Az apák ifjúsága* lesz. A darab a lenini Komszomol megalakulásáról és hősi korszakáról szól. , A MADÁCH SZÍNHÁZ Zolnay Vilmos, fiatai szerző új magyar darabjával, a »Hüség«-gel jön ki A cselekmény egy elektrotechnikai üzemben játszód k, témája bércsalással kapcsolatos és a jobboldali szociáldemokraták aknamunkáját leplezi le. AZ ÜTTÖRÖ SZÍNHÁZBAN Mihalkov »Haza akarok menni* • clmti színmüve lesz az első bemutató. A cselekmény Németország amer kai övezetében játszódik . ahol az amerikaik az elhurcolt szovjet gyermekeket eldugott intézetekben úgy nevelik, hogy elfelejtsék anyanyelvüket, hazájukat, hogy aztán megfelelő ágyútölteléket biztosítsanak háborús terveikhez. A szovjet tisztek az igazság fegyverével kemény harcot folytatnak, hogy a gyerekeket visszajuttassák szovjet hazájukba. A BELVÁROSI SZÍNHÁZ Mágori Erzsébet fiatal írónő első színpadi bemutatkozását: a »Diplomaták« cimü színmüvét mutatja be. A cselekmény egy nyugati ország magyar követségén játszódik le. Ezen keresztül bontakozik ki az imperialisták háborús törekvése, a Vatikán nemzetközi kapitalista kapcsolata és a Szovjetúnió vezette, egyre hatalmasabbá váló béketábor. KÜLFÖLDI SZEMLE • Kolhozegyetem Moŕozovoieban. A novoszibirszki terület Morozovoje falujának klubját hetente egvszer rendszeresen felkeresik a körnvező mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökei, brigádvezetői, kolhóznaraszf jai, állattenyésztői, hogy ismereteiket gyarapítsák. A klubban , kolhoz-egyetem működik és igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági dolgozóknak. Hozzásegíti őket ahhoz, hogy minél sikeresebben alkalmazzák a gyakorlatban az élenjáró micsurini tudomány eredményeit. Az egyetemnek gazdag szertára van. ezenkívül számos oktatófilm áll rendelkezésére. ® A Diósgyőri Gépgyár szerszámkovács műhelyének dolgozói a magyar nép szeretett vezére. Rákosi Mátvás kiszabadulása íizedik évfordulójának megünneplésére vállalták. hogy új normájukat műhelyátlagban 5 százalékkal túlteljesítik. Ezenkívül tervüket az előzőleg vállalt december 10-e helyett, december l-re befeiezik. A szállítás két brigádja Rákosi Mátyás kiszabadulásának 10. évfordulójára versenyre hívta ki egymást. • Könyvhónap Grúziában. Grúzia városaiban és falvaiban megkezdődött a „Könyvhónap". Számos helyen új könyvüzletek és könvvsátrak nyílták, A parkokban, a városok utcáin könyvelárusító helyeket létesítettek. Grúziában egyébként évről évre emelkedik a kiadott könyvek példányszáma. Erre jellemző, hogy csupán az elmúlt hat hónap alatt 700 különböző témáiú könyv jelent meg. melyeknek példányszáma meghaladja a 4 milliót. RIDEG SÁNDOR: KULÁKOK KÖZÖTT 4