Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-28 / 224. szám, csütörtök

UJSZ0 /Qz olvasó is válaszol 1950 szeptember 28 CSEMADOK-kultárest Kassán Nem vagyok író, még csak író-inas sem, de Fábry Zoltán >Lósorozás Gá­doroson* és Bátky László >Az inas válaszol® című cikke arra késztet, hogy írjak, válaszoljak és hozzászól­jak. Először is csatlakozom Bátky Lász­ló öröméhez, melyet Fábry Zoltán cikke váltott ki belőle, örömmel hall­juk ezt az új hangot, attól a Fábry Zoltántól, aki nekünk a KORPARAN­CSOT írta, akit jól ismerünk a 30-as évekből, akitől akkor tanultunk, aki bennünket buzdított a fasizmus elleni harcra és akinek szavai, amelyeket 1936 vagy 37-ben a bratislavai Redout termében mondott, még most is fü­lemben csengenek, »Fasizmus az há­ború* Megértettük ezt akkor és a háború nehéz éveiben harcoltunk a fasizmus ellen, mindenki a lehetősége szerint, míg a Vörös Hadsereg segítségével felszabadultunk. Felszabadulásunk fe­lett erzett örömünkben ott lappangót azonban a félelem érzése, vájjon ki maradi meg a régi gárdából. Sajnos, félelmünk nem volt alaptalan, mert a fasizmus sok áldozatot követelt. Min­den országnak megvolt a maga vesz­tesége és így hazánkban Fucsikon kí­víi' elvesztettük Háber Zoltánt és Sellyeit is. Ezek emléke azonban köte­lez bennünket és ezt átérezve és re­ménykedve a megmaradt Fábry Zol­tánban, új munkához kezdtünk, hogy a fasizmus felett aratott győzelmet megtarthassuk és megerősíthessük. Ez sikerült is. És örültünk minden siker­nek, akár gazdasági, akár politikai vagy kultúrvonalon értük el. De itt csalódás is ért bennünket, mert termé­szetesnek találtuk volna, hogy Fábry Zoltánunk velünk örüljön és mester legyen újra az inasok között. De nem ez történt. Ritkán olvashattuk írásait — Arról van szó, hogv legalább húsztagú bandát kell este hét órára kiállítani. A legnagyobb gazdának' most van a születésnapja és az éppen egybeesik az ezüstlakodalmával. Vitéz Csukásnak hívják a gazdát, ha vélet­lenül nem ismernék. Ott lakik a Li­liom-utca kilencben. A házba renge­teg vendég megy estére, olvan evés­ivás lesz ott, amilyent még nem látott a város. Engem maga vitéz Csukás küldött ide. ő, mint nagygazda, nem akarja személyesen hívni a bandát. Aztán úgy köll beállítani az udvarra sötétedés után, hogy az asszony ne vegye idő előtt észre, mert az hallani se akar semmiféle muzsikáról. Akkor aztán úgy köll húzni a csárdást, hogy az asszony szóhoz se tud ion jutni. Valami egetrepesztő nótát kell majd játszani. — A fizetésről nem mondott sem­mit a gazduram?, — kérdezte a primás. — Csak annyit mondott, hogy nem filléreskedik, mert máma lesz az igazi lakodalma. Ha ott lesznek, jó. ha nem lesznek ott este hét órára, a Koroná­ból hívjuk el a bandát. En csak a bé­rese vagyok vitéz Csukásnak, így nem ígérhetek semmit. Most az a kérdés, eljönnek-e, vagy nem jönnek el? — Elmegyünk hát. — mondta a ze­nész fájdalmas hangon, belátva, hogy a vastagfülű bugrisok ugyanolyan pi­szok emberek, amilyennek mindig is ismerte őket. A cigányok utcájából átmentem a gazdakörbe s ott egy mosogatólegény formájú szolgálattevő sovánv ember­nek elmondtam, hogy a gazdám meg­nyerte a főnyereményt, ma reggel annyi pénzt hozott neki a postás, hogy estig sem tudja megolvasni. Engem azért küldött, hogv a jó hír legyen kihirdetve a gazdakörben is, meg az, hogy vitéz Csukás este fél hétkor minden gazdát szívesen lát a házában személvi választás nélkül. Lesz bor és szivar bőven ha úgy gondolják, ki is doboltathatiák, mert vitéz Csukásnak most más dolga van Mesémre a csaposfél.e ember azt mondta, ő megmondja mindenkinek a hírt, bár neki semmi haszna belőle, ő még soha nem nyert egv fél kap­cát se. Ügy látszik, ez a vitéz Csukás burokban született... A csaposember véleménve után to­vábbsiettem a faluváros utcáin, hogy személyesen tudósítsak minden eíér­az Üj Szó hasábjain és ha meg is je­lent egy-egy cikke abból sem örömet, sem reményt és még kevésbé buzdí­tást nem éreztünk. Ez is oka annak, hogy ma »csak« munkáslevelezőink vannak. Mert igen­is bebizonyított tény, hogy vannak paraszt és munkástehetségek. Azon­ban Veres Péter mesteri rangja sem a sziklából pattant ki, ő is volt egy­szer gyakornok, de volt kitől tanul­nia! És nem véletlenek a Sellyei Jó­zsefek és Dömötör Terézek. Példa er­re Bátky László is. Annak idején, ami­kor írni kezdett, beküldte írásait az Üt-nak és ha írásai gyengék is vol­tak, de Fábry Zoltán válaszolt neki és ez a válasz egyúttal tanítás és buzdí­tás is volt. Bátky László fejlődött, ma már jó írásait olvashatjuk. De még jobban fejlődhetett volna ha Fábry Zoltán köztünk van és velünk örül. Es fejlődhettek volna a többi Bátky Lászlók és munkáslevelezők. Mert nem elég a jósrándék és a közepes te­hetség. A tehetséget fejleszteni kell és lehet, de ke l hozzá a mester, aki­től tanulhat nemcsak az író, de az ol­vasó is. Mi is szívesebben olvassuk a tehetséges írók írásait, újságcikkeit, mert nekünk is fejlődnünk k,e!l és csak magasabb színvonalú sajtó útján ér­hetjük ezt el No de még nem késő. Fábry Zol­tán itt van és új hangot ütött meg elő. ször a felszabadulás után. Észrevette a hiányokat, reméljük, hogy önkritikát gyakorolva, belátja, hogy ezek kikü­szöböléséhez elsősorban neki, a mes­ternek kell hozzájárulnia és rövidesen újra gyönyörködhetünk írásaiban, taní­tani fogja az inasokat, hogy szaporod­janak a mesterek és fejleszthessék ha­zánkban anyanyelvünkön a szocialista kultúrát. Wetzler Dóra. hető embert, akinek a nevét valaha is hallottam. Egyik helyen kitartottam a főnyeremény meséje mellett, viszont a másik utcában arról beszéltem, hogy a gazdám halálán van és már föl is vette az utolsó kenetet, tehát menjenek el hozzá estefelé elbúcsúzni. A vastagnyakú hihetetlenül buta Rendek Andrást, aki az egész várme­gye elismert legbutább embere volt, a Piac-tér közelében találtam meg, éppen dohányt vásárolt a boltban, ne­ki is elmeséltem, hogy a gazdámnak korán reggel annyi pénzt hozó" a postás, hogy már valamennvieu bele­zavarodtunk a megolvasásába. Ha jó­nak látja, — bíztattam, — iőjjön el a gazdámhoz, hogy legalább egy okos ember legyen mellette. ... — Rendek András többször látott vitéz Csukás udvarán s a világért sem gyámko­dott. Annál nagyobb lett a csodálko­zása, amikor a jó hír vétele után alig félóra múlva azt látta, hogy négy munkás cipel egy koporsót végig az utcán és a koporsó két oldalán ara­nyos betűvel volt fölírva a legjobb ba­rátja neve: vitéz Csukás Pál élt 45 évet. Most már egyáltalán nem tudta mii gondoljon. Megállt a Piac-tér kö­zepén, a száját panyókára eresztette és bámult a levegőbe sokáig. Talán eJ is aludt volna álló helyzetében, mint a lovak szoktak, de a foga közül nagy koppanással kiesett a tajték­pipa s ezért le kellett hajolnia. Rendek András sok mindent megért a mai napig. Nagy izgalmakon esett át éle­tében. mert nemcsak a lopott lószer­számot vette meg alkalomadtán, ha­nem a lopott lovat is megvásárolta és csak azért nem vesztett raita soha, mert őt tartották a vármegyye leg­butább parasztjának, de vitéz Csukás hirtelen halálát minden agyafúrtsága mellett sem tudta megérteni. Ehhez Rendek András már nem volt elég buta. Szerinte ilyen fonák esetet csak az okosak tudnak megfejteni s rögtön elindult, hogy végére járjon a furcsa históriának. Amíg magam az utcákat róttam, hogy hírverésemmel annvi bosszúsá­got szerezzek Csukásnak, amennyi lehetséges, a városka nagytekintélyű, nehezen vénülő papja fölöltözött az utolsó kenethez szükséges szénfekete aneugjába. Asztalán halomba rakta az utolsó kenethez szükséges maszlagot, a tömjénfüstölőbe tüzet gyújtatott, ezüstveretű keresztiét és breviáriu­mát készítette. Mindezek után hivatott KULTÚRH ÍREK • Az Osztrák-Szovjet Barátsági Hét keretében Szovjet Filmhetet rendez­nek Bécsben. Bemutatják a legújabb szovjet alkotásokat, köztük a „Žsu­kovszkij című filmet, a Magyaror­szágon tartózkodó Pudovkin rendező díjnyertes alkotását, a ..Bátor embe­rek", „Van hazájuk" és a ..Berlin el­este" című filmeket, az utóbbi mű a Filmhét kimagasló eseménye lesz. Három napon keresztül gyermekfil­meket is vetítenek többek közt az „Allatok színháza" és az ..Erdei me­sék" című alkotásokat. Bées után: Grácban, Klagenfurtban. Villachban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban, Bregenzben és Zistersdorfban rendez­nek ünnepi szovjet filmbemutatókat. 9 A szófiai nemzeti színház és kama­raszínháza jövőévi műsorterve rend­kívül változatos. Nagy és komoly munka folyik Ivan Vazov „Iga alatt" című regénye színpadra alkalmazásá­val. A bemutatót ez év október elejé­re tervezik. A színház műsorán sze­repel Csehov „Három nővér" című színművének, Gorkij „Ellenségek" című darabjának és Gogol j „Revizorá­nak" felújítása. A szoviet drámaírás kiváló művei közül Lavrenvev ..Ame­rika Hangja" és Pavlenko „Boldog­ság" című darabjait adiák elő. • Sztálin-díjat kapott Lepesinszká ja, a neves szovjet biológusnő. A Szov­jetúnió Minisztertanácsa a miniszter­tanács mellett működő, a tudománvos művekért adományozott Sztálin-díia­kat odaítélő bizottság javaslatára, az 1949. évi Sztálin-díi I. fokozatával tüntette ki Olga Boriszovna Lepesin­szkáia professzort, a biológiai tudo­mánvok doktorát, az élet seitnélküli formáinak és a seitek keletkezésének terén végzett- kiváló tudományos ku­tatásaiért. A kitüntetett kutatásait, „Sejtek keletkezése élő. anvagbólésaz élő anyag szerepe a szervezetben" cí­mű művében fejtette ki. O Háromezer éves szkita-temetőt tár­tak fii a szentesi tanyavilágban. A te­metőből most egy hatalmas vaskocsi, az eléje fogott két ló csontvázával került elő. A leletet a körülvevő föld­réteggel együtt emelték ki helyéből és hattonnás teherautón küldték fel Budapestre a Nemzeti Múzeum törté­nelmi gyűjteményének. valahonnan két parasztgyereket, azo­kat ugyancsak feketegyász ministráns öltözetbe bújtatta, maid a harangozó­val meghúzatta a lélekharangot, amely több megszakítással ió félórán át hirdette hangjával, hogy egy em­ber útban van az örökkévalóság felé. A feketegyászba öltözött kanonok két ministráló pribékje kíséretében vonult ki a parókia kapuján, hogv minden szabály betartásával fölad ia vitéz Csu­kásra az utolsó kenetet. Az enyhén gömbölyödő pap útközben, mint nagy halott esetében illik, elmélyülten le­hajtotta a fejét, kezét a kereszttel együtt imakönyvéhez kulcsolta és úgy tett, mintha mélyen szomorkodna a reájutott szomorú föladat fölött, azonban, ha valamiképpen megvizs­gálhattuk volna a vén papot, hamar kiderült volna, hogy a papnak esze ágában sem volt szomorkodni vitéz Csukás haldoklása fölött. Mindössze azon tűnődött, hogv a mostani unoka­húga, aki a plébánia irodáiát kezeli, igen sok pénzbe kerül. Mióta ebben a városban hirdette az igét. ez a nő volt a kilencedik unokahúga, de valameny­nyi sem került olyan sok pénzbe, mint ez a legutolsó. Igaz, hogv nagyon szép nő volt s úgy szórta a vén pap pénzét, mintha a papi réten nem is dud­va és bojtorján, hanem kékhasú bankó termett volna. Mindezeket a tényeket végiggondolta útközben a pap és nem tudott jókedvre derülni tőle. Azzal tisztában volt, hogv hirtelenében nem tudja elhagyni a nőt és őszinte két­ségbeesést érzett arra a gondolatra, hogy teljesen kiürült az erszénye. Az unokahúga olyan tökéletesen kizse­belte, hogy amellet} az útonálló Sobri Jóskát, csak mint irgalmas szamari­tánust tudta volna megemlíteni pré­dikációjában. Egy ilyen utolsó kenet, ha vastagon számolja is, nem hož töb­bet a konyhára kétezer koronánál s ez alig hizlalja meg csontig lesová­nyodott erszényét. A papok erszénye minden híreszte­léssel ellentétben, gyakran el szokott apadni, ha a pap életrevaló ember, a mi kanonokunk erszénye meg kivált­képpen horpadt volt. Egy nagy teme­tés pillanatnyilag javított volna a be­teg helyaeten, de kérdés, hogy meg­hal-e vitéz Csukás vagy túléli a sátán országát is? A város nagytekintélyű kanonokja zord gondolatok között érkezett meg Csukás portájára a két ministráns kí­séretében s alighogy fölmérte pillan­tásával a dúsgazdaságra valló min­denféle belsőséget, már tudta, hogy zsíros haldokló került a kezébe és ha az Ür akaratából a haldokló még ma kiszenvedne, megszabadulhatna nyo­masztó anyagi gondjától. E hó 23-án szombaton tartotta a CSEMADOK kassai helyi csoportja első kultúrestjét, amely a békeharc jegyében folyt. A műsorban magyar és szlovák számok is szerepeltek és ezzel is hangsúlyozták a dolgozó nép nemzetiségi különbség nélküli egysé­gét. A kultúrestet a CsISz magyar cso­portja nyitotta meg az államhimnu­szok eléneklésével. Az üdvözlő beszé­det Dr. Perény mondotta, azután 3o­din a kassai Ňemzeti Színház tagja, J. Grünwald karmester zongorakísé­rete mellett magyarul enékelte a Sztál nról szóló kantátát és szlová­kul Silvia Kolombovával a Nemzeti Színház tcgjával együtt a Gottwald­ról szóló dalt. Dr. Gát.y ünnepi De­szédében méltatta a békeharc nagy jelentőségét. Beszédében rámutatott arra, hogy a világbéke ismét ve­szélyben forog, holott hihetetlennek tűn k, hogy öt évvel a háború után Valamennyi színház már zsúfolt házakkal játszik és nyitó előadásaik­ra az elmúlt szezon nagysikerű da­rabjait választották. Közben nagy gonddal készülnek a soronkövetkezö újdonságokra AZ OPERAHÁZ első bemutató­ja Kadosa Pál s>Huszti kal'and« cimü operája és Szerván3zky xKeleti me­sé«-je lesz Előzőleg bemutatják a Rigolettőt új betanulással, új díszle­tekkel Blum Tamás átdolgozásában. " A VÁROSI SZÍNHÁZBAN a »Ci­gánybáró* kerül színre Színetár György és Pischer Sándor új átdol­gozásában. Vezényel Lukács Miklós. December 15-.én Farkas Ferenc »Csí­nom Palkó«-ját mutatják be. A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Tre­nyev szovjet író »Ljubov Jarovaja* című klasszikus müvét adják elő, amely az nterveniós háború idején játszódik. Főszereplője Ljubov Jaro­vaja, a hős pratizánasszony, aki a ki­ürített városban visszamarad és itt találkozik a fehérek oldalán harco­ló, halottnak hitt férjével. ismét új háború fenyegessen. Az amerikai kapitalisták minden hábo­rúból csak hasznot húztak, mi azon­ban jobb jövőt akarunk felépíteni minden dolgozó számára. Asszo­nya nk egészséges gyermeket akar­nak szülni és boldog életet akarr.ak élni. Üj, jobb világot akarunk építe­ni, amelyben nem lesznek kizsákmá­nyoltak. Dr Gáty beszéde utána a CsISz magyar csoportja elénekelte a Missl­sippi dalt és Szedojov Repülő ndu­lóját. A mü3or többi számát a Nem­zetti Színház kultúrbrigádja töltötte ki, amelynek tagjai Godin, J. Grün­wald Silv a Kolombová, Anna Kos­tecká, Olga Borodäčová és Ernest Kostelný voltak. Kostecká magva-* rul elénekelte Dunajevszkij »Moszk­va« című szerzeményét és szlovákul ugyanattól a szerzőtől a 2>Tavasz« cimü dalt. Vitéz Csukás portáján egyedül a feketeképű lompos asszonv tett-vett, amikor a feketébe öltözött egyházi gyászmadarak bevonultak az udvar­ra. A kanonok falusi szokás szerint szónéikül a haldokló szobáiéba sietett, hogy vigaszt nyújtson a betegnek s tekintélyével szinte elsodorta útjából Csukás szájtátó feleségét. A jóemlékű Petőfi Sándor írása szerint: „ahol a pap, ott az ördög" és a kanonok jól kitervelt szándékába a létező legnagyobb hiba csúszott, olyan hiba, hogy ahhoz hasonló nem is történt vele egész pálvafu*ása i alatt sem. Ugyanis a zsíros haldoklónak vélt vitéz Csukás valóban ágybanfek­vő beteg volt. Orrát, száiát zúzódás éktelenítette és a tagjait sem tudta kellően mozgatni, de erősen remélte, hogy egy hétig tartó vizes borogatás után lábra áll. Megveretése váratla­nul érte és így is olyan erősnek érezte magát, hogy orvost sem hivatott. Rö­.viden szólva: esze ágában sem volt meghalni. Az utolsó kenetre pedig, mint református ember. egyáltalán nem volt illetékes. A pap minderről semmit sem tudott, az ő szemében vitéz Csukás egy jópénzű haldokló volt, akit majd Isten segítségével a fölmerülő költségek jegyzékbe fogla­lása mellett el is temet, amikor is szo­kása szerint olyan prédikációt mond, hogy minden gyászoló kisírhatja ma­gát kedvére. A megtörtszivű rokonok azután akkora követ állítanak Csukás sírja fölé, hogy ember legven a tal­pán, ha az utolsó ítélet nap ián ki tud mászni alóla. Vitéz Csukás tvúkeszű felesége nem tudta eltalálni, hogv a halál­madarak mit keresnek az udvarában s a nagytekintélyű pap szomorú tekin­tetétől meghipnotizálva, nem is mert volna útjukba állni s azok akadály nélkül benyomultak vitéz Csukás be­tegágyához. Csukás szélütött módon bámult a bánatosarcú papra, ahogy a haldoklók néznek az evilágon vissza­maradókra, a pap viszont úgy látta, hogy a pasas még mindig nagyon jó bőrben van s mivel erősen kételkedett vitéz Csukás közeli eltemetésének le­hetőségében, így biztatta a kan­paraszto. — Fiam, közeleg az utolsó órád... Szállj magadba ... Órák kérdése és szentelt földbe száll a tested... De a lelkednek is meg kell tisztulni, hogy megjelenhess az örökkévaló előtt... Vedd számba bűneid és feloldozlak... Szedd össze magad az utolsó út előtt... Konnyíts a terheden ... (Folyt, köv.) A MAGYAR SZÍNHÁZ Lavrenyev kiváló színmüvét az » Amerika hang­já«-t hozza ki. A cselekmény a vi­lágháború után hazatért amerikai katona körűi bonyolódik, aki egészen más helyzetet talál otthon. Mást ír­nak a lapok a Szovjetúnióról. mint amiről ö személyesen meggyőződött. AZ IFJÜSÁGI SZÍNHÁZ első új színdarabja ebben a szezónban Bo­risz Gorbatov »Az apák ifjúsága* lesz. A darab a lenini Komszomol megalakulásáról és hősi korszakáról szól. , A MADÁCH SZÍNHÁZ Zolnay Vilmos, fiatai szerző új magyar da­rabjával, a »Hüség«-gel jön ki A cselekmény egy elektrotechnikai üzemben játszód k, témája bércsalás­sal kapcsolatos és a jobboldali szo­ciáldemokraták aknamunkáját lep­lezi le. AZ ÜTTÖRÖ SZÍNHÁZBAN Mi­halkov »Haza akarok menni* • clmti színmüve lesz az első bemutató. A cselekmény Németország amer kai övezetében játszódik . ahol az ame­rikaik az elhurcolt szovjet gyerme­keket eldugott intézetekben úgy ne­velik, hogy elfelejtsék anyanyelvüket, hazájukat, hogy aztán megfelelő ágyútölteléket biztosítsanak háborús terveikhez. A szovjet tisztek az igaz­ság fegyverével kemény harcot foly­tatnak, hogy a gyerekeket visszajut­tassák szovjet hazájukba. A BELVÁROSI SZÍNHÁZ Mágo­ri Erzsébet fiatal írónő első színpa­di bemutatkozását: a »Diplomaták« cimü színmüvét mutatja be. A cse­lekmény egy nyugati ország magyar követségén játszódik le. Ezen keresz­tül bontakozik ki az imperialisták háborús törekvése, a Vatikán nem­zetközi kapitalista kapcsolata és a Szovjetúnió vezette, egyre hatalma­sabbá váló béketábor. KÜLFÖLDI SZEMLE • Kolhozegyetem Moŕozovoieban. A novoszibirszki terület Morozovoje fa­lujának klubját hetente egvszer rend­szeresen felkeresik a körnvező mező­gazdasági termelőszövetkezetek elnö­kei, brigádvezetői, kolhóznaraszf jai, állattenyésztői, hogy ismereteiket gyarapítsák. A klubban , kolhoz-egye­tem működik és igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági dolgozóknak. Hozzásegíti őket ahhoz, hogy minél sikeresebben alkalmazzák a gyakor­latban az élenjáró micsurini tudo­mány eredményeit. Az egyetemnek gazdag szertára van. ezenkívül szá­mos oktatófilm áll rendelkezésére. ® A Diósgyőri Gépgyár szerszámko­vács műhelyének dolgozói a magyar nép szeretett vezére. Rákosi Mátvás kiszabadulása íizedik évfordulójának megünneplésére vállalták. hogy új normájukat műhelyátlagban 5 száza­lékkal túlteljesítik. Ezenkívül tervü­ket az előzőleg vállalt december 10-e helyett, december l-re befeiezik. A szállítás két brigádja Rákosi Mátyás kiszabadulásának 10. évfordulójára versenyre hívta ki egymást. • Könyvhónap Grúziában. Grúzia vá­rosaiban és falvaiban megkezdődött a „Könyvhónap". Számos helyen új könyvüzletek és könvvsátrak nyílták, A parkokban, a városok utcáin könyv­elárusító helyeket létesítettek. Grú­ziában egyébként évről évre emelke­dik a kiadott könyvek példányszáma. Erre jellemző, hogy csupán az elmúlt hat hónap alatt 700 különböző témáiú könyv jelent meg. melyeknek pél­dányszáma meghaladja a 4 milliót. RIDEG SÁNDOR: KULÁKOK KÖZÖTT 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom