Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-12 / 210. szám, kedd

1950, szeptember 12 UJSIÖ A Bányásznap örömteljes megünneplése a cseh országrészekben A középcsehországi kőszér^dék A bányászok, mesterek, műszakiak és brigádmunkások vasárnap délelőtt Kladnoban, a Sztálin-téren gyülekez­tek, hogy méltóképpen megünnepel­jék napjukat. A felvonulók közt lát­tunk sok földművest is, akik a Bá­nyásznap alkalmából kötelezettséget vállaltak és azt teljesítették. Az ünneplő bányászokhoz V. Nő­sek miniszter mondott ünnepi beszé­det, amelyben hangsúlyozta, hogy a kladnói bányakörzet mult évben hét­száz szocialista szerződést kötött. És mi a helyzet az idén? A kladnoi bá­nyászmunkások közül ötezren kötöt­tek szocialista szerződést. Ezek a bányamunkások tehát tanúságot tesz­nek arról, hogy a békéért békés mun­kával harcolnak. A bányászszövetség kerületi vá­lasztmányának elnöke Nősek minisz­ter beszéde után ismertette a közép­csehországi bányakörzet egyes > bá­nyáinak tervteljesítését. A Lužná ne­vű bánya már augusztus 5-re telje­sítette az ötéves terv második évé­re előirányzott feladatokat. A Zápo­tocký nevü bánya november 23-ára teljesíti tervét. A ROSICE-OSLAVANY BÁNYA­KÖRZET ÜNNEPSÉGEI A Rosice-Oslavany bányakörzet dolgozói vasárnap Oslavanyban gyűl­tek egybe, hogy megünnepeljék Bá­nyásznapjukat. A CsKP kerületi el­nöksége nevében Ondroušek elvtárs üdvözölte a bányászokat, akik már 1920-ban és 1932-ben a nagy bá­nyászsztrájkok idején is élharcosai voltak a társadalomnak. Még az ünnepségek befejezése előtt hazaérkezett az a küldöttség, amely az osztravai főünnepségekre volt ki­küldve és amely beszélgetést foly­tatott Klement Gottwald köztársasá­gi elnökkel. A beszélgetésről Kubiá János élmunkás és ing. Végső vezér­igazgató számolt be. Ünnepi beszédet Šedivý elvtárs, az URO központi bizottságának képvi­selője mondott, aki átadta a Rosice­Oslavany bányakörzet 11 munkásá­nak a „Szocialista munka úttörője" jelvényt. NYITGATCSEHORSZÄGI SZÉNBÁNYÁK A nyugatcsehországi szénbányák egyes bányavidékeinek munkássága a Bányásznapot Plzeöben, a szakszer­vezeti házban ünnepelte meg. Az ün­neplő bányászokat a szovjet hadsereg képviselője is üdvözölte. Az ünnep­ségek itt is nagyjelentöséüek vol­tak. E* a bányavidék a felszabadulás utáni években, különösen pedig a nyári hónapokban nem teljesítette a tervet. Most azonban a multévi Bá­nyásznap alkalmával vállalt kötele­zettségeket nemcsak teljesítette a munkásság, hanem lényegesen túl is haladta. Vasárnap délután az ünnep­ségeket a plzefti Sokol-stáclionban foly tatták, ahol V. Cipro, az URO elnök­helyettese mondott ünnepi beszédet. V. Cipro átnyújtotta a legjobb bá­nyászoknak a kitüntetéseket. A ki­tüntetett bányászok nevében J. Bauer élmunkás mondott köszönetet, aki felolvasta az 1951. évre vállalt köte­lezettségeket. A bánya munkásai kö­telezettséget vállaltak, hogy növelni fogiák munkájuk termelékenységét, hogy sohase forduljon elö az, ami a mult éveket jellemezte. A SOKOLOVOI BANYAVIDÉK A sokolovoi bányászok ünnepüket a sokolovoi Bányászotthonban tar­tották meg. Az ünneplő bányászokat a CsKP központi bizottsága és a kormány nevében F. Krajčír belke­reskedelemügyi miniszter üdvözölte. Beszédében hangsúlyozta a bányá­szok munkájának nagy jelentőségét s rámutatott arra. hogy a bányászok munkája is nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy ma az egész ország­ban ilyen óriási építkezéseket haj­tunk végre, hogy növelhetjük az ipa­ri termelést és hogy földműveseink rátérhetnek a magasabb mezőgazda­sági termelési formákra. Az ünneo­lő bányászok lelkesen köszöntötték Lengyelország, Magyarország. Bul­gária. Románia és Albánia kiküldöt­teit, akik ellátogattak . Sokolovoba, hogy együtt örvendhessenek bányá­szainkkal az elért eredmények felett. A DÉLMOFVAORSZAGI BANYAVIDÉK munkássága Kijov bányavárosban ünnepelte meg a Bányásznapot. Az egybegyűlt bányászokat J. Antoš, a bányászszövetség kerületi elnöke üd­vözölte, aki hangsúlyozta, hogy a mai Kijov egészen más, mint valaha. Nem kell most tartanunk a rendőrség gumibotjától. A kijovi bányamunká­sok ma maguknak és családjuknak dolgoznak, reménnyel telten néznek a jövőbe. A délmorvaországi bánya­vidék munkássága lelkiismeretesen teljesíti a normát, mondotta Antoš elvtárs. Az ünnepély további folya­mán felolvasták az 1951. évre vállalt kötelezettségeket, majd a CsISz kul­turproeramja következett. A bá­nyászifiúság este bányászmulatságot rendezett. i..«..i A nemesített a sséissszfísa Az aratás és a gabonafelvásár­lás befejezése után a burgonyasze­. désre kerül a Sor. Az idén elég jó­termés mutatkozik, különösen a ké­sői burgonya Ígérkezik szépnek. A hegyaljai vidékeken ahol nemesitett burgonyát termelnek, a szedés már teljes ütemben folyik. A haladó­szellemű burgonyatermelök tudják, hogy csak akkor várhatnak jó bur­gonyatermést, ha egészséges vető­burgonyát ültetnek. Csak az egész­séges ültetésbőj fejlődhetnek egész­séges növények és csak az egész­séges növények alatt fejlődhet sek egészséges burgonya. Mivel a bur­gonya vegetációs módon fejlődik, az esetleges betegségek a következő évek burgonyatermését is megfer­tőzhetik. Ezért szükséges, az ülte­töburgonyát legalább minden máso­dik évben kicserélni A Mezőgazdaság Termékek Gaz­dálkodásával megbízott központi hi­vatal és a földmüvesszövetkezetek elegendő mennyiségű nemesített ül­tető 'burgonyát termeltek ki. A ne­mesítést úgy végezték hogy a fej­lődési idő. alatt többször pontosan felülvizsgálták a burgonyaföldeket. Az esetleges beteg bokrokat, gyöke­restől együtt megsemmisítették. A nemesített ültetőburg 0nyát az EFSz-ek és azok a k s- és közép­parasztok kapják, akjk mezőgazda­ságunkban hivatva vannak arra, h 3gy minél több minőségi burgonyát ter­meljenek. Fontos, hogy azok a föld­művesek, akiknek burgonyakészle­ti;k már degenerált állapotban van idejében biztosítsák a szükségi-'.s mennyiségű nemesített ültetöburgo­r.yát. A megrendeléseket az egész köz­ség közösen terjeszt: az illető nató­sŕlgok ele. Az EFSz mind tagjai ne­véöen, mind pedig a többi egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt ne­vében a helyi nemzeti b Zottságnál adja te megrendelését. Ke tôrrieľiik le a cti^rrépa leveleit A cukorrépa levelének tördelése nagyon elterjedt szokás a répater­melök között. A zöldtakarmány hiányt így akarják kiküszöbölni te­k ntet nélkül azokra a károkra, eme­lyek ezáltal keletkeznek. Ha a cu­korrépa leveleit letördeljük, csök­ken a répa cukortartalma. Ezáltal pedig károkat okozunk nemcsak sa­játmagunknak, hanem a nemzetgaz­daságnak is. A kísérletek bebizonyították, hogy a levelek letördelésévei lényegesen csökken a növény asszimilációs fe­lületet és így megszűnik a répa fej­lődése. A levéltördolés tehát annál károsabb, mennél fiatalabb a répa. Pl.: A levelek letördelése által au­gusztusban a répa hektáronkénti ho­zama 32 q-val, a cukorhozam ped g 2.1 a-vai csökken. Szeptemberben hektáronként 15 q-val csökkenti a levéltördelés a répatermést, a cukor­hozamot pedig 4.5 q-val. Látjuk tehát, h 0gy milyen kárps a répaJevél letördelése. Az így keletke­zett károk sokkal nagyobbak. m :nt amennyi hasznot a tördelés által nyert zöldtakarmány jelent. Fontos, hogy a cukorrépatermelők előre álla­pítsák meg zöldtakarmány szükség­leteiket és a répalevé) tördelést tel­jesen 'Zárják ki a tervből, mert ez­zel lényegesen hozzáiárulnak a cu­korrépa-termelés emeléséhez. Ma, szeptember 12-én, délután 16 órakor tartjuk meg kiadóhiva­talunk helyiségében (Jesenského 8. szám) a Pénzügyi Megbízotti Hivatal kiküldöttjének é 1? az ér­deklődő közönségnek jelenlétében a „NYÁR" képeskönyvben közölt keresztrejtény-pályázat díjsorso­lását. A nagyszámban beérkezett meg­fejtésekre való tekintettel a kitű­zött 50 nyerményen kívül további 20 vigaszdíjat (Népnaptár 1951) sorsolunk ki a megfejtők között. A kiadóhivatal. Kíf?a né93 a bé ét védi Az eddigi adatok szerint már száz­millió hatszáznyolcvannégyezer hét­ssáznegyvennyolc kínai írta alá a stockholmi felhívást, -írni \z ország egész lakosságának több mint 20 szá­zaléka — jelenti az Cj-Kína Hírügy­nökség. Azt, hogy a kínai békebizott­ságnak az aláírásgyűjtés fokozására kiadott felhívását az egész kínai nép határtalan lelkesedéssel fogad'.a, bi­zonyítja a tény, hogy augusztus 15 óta az aláírások száma .'itvenkilenc­millió kétszáznyolcvanhatezer száz­hetvenkilenccel növekedett, vagyis több mint megkétszereződött. Most, az amerikai repülőgépek kínai terü­leten elkövetett barbár repülőtáma­dásai óta az aláírásgyűjtési kampány széleskörű tiltakozómozgalommá fej­lődött. Az aláírásgyűjtési mozgalom Kínában tovább fokozódik. amerikai memís uszítók a háború kiterjesztésére före szedek A pénteki sangháji lapok foglal­koznak az amerikai légihaderó sár­gatengeri provokációjával, a gyakor­ló repülést végző szovjet gép lelövé­sével. „Az amerikai imperializmus ki akarja terjeszteni agressziós hábo­rúját" cimü cikkében a Takungpao megírja, hogy az amerikai légihad­erö újabb provokációt k.Qvetett el és íeíött egy szovjet repülőgépet. „Ez is bizonyítja — írja a lap —, hogy az amerikai háborús uszítók az agresz­sziós háború kiterjesztésére törek­szenek. Ez olyan világos, mint a nap és az amerikai imperialisták sem tudják letagadni." Az amerikaiak Sárga-tengeri pro­vokációjával kapcsolatban a l'Huma­nité rámutat, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium és haditengerészeti minisztérium egymásnak homlok­egyenest ellentmondó közleményt adott ki az incidensről. Az Egyesült Államok ENSz képviselője azt állí­totta, hogy a szovjet repülőgép elre­pült az amerikai hajó felett és tüzet nyitott a kísérő amerikai gépekre. A haditengerészet szóvivője ezzel szem­ben kijelentette, hogy egy amerikai repiilögépanyahajóról felszálló va­dászgépek az amerikai hajótól 48 (negyvennyolc) kilométerre kerültek érintkezésbe a szovjet repülőgéppel. A l'Humanité megállapítja, hogy a haditengerészet szóvivője ezzel meg­erősíti a szovjet jegyzéket. Nagy árcsökkentések a Kémet Demokratikus Köztársaságban Szeptember 4-től kezdve a Német Demokratikus Köztársaság úgyneve­zett HO-üzleteiben (az állam által fenntartott kereskedések, ahol jegy nélkül, szabadon lehet vásárolni) lé­nyegesen leszállították az árakat. Az élelmiszerek árát 7—55%-kal, az iparcikkekét 10—40 százalékkal csökkentették. Ez már a hatodik ár­csökkentés azóta, hogy 1948 novem­berében a HO-üzleteket létrehozták. 1948 novembere óta ezekben az üzle­tekben az 'élelmiszerek 82.5 százalék­kal, az iparcikkek 73.3 százalékkal lettek olcsóbbak. A mostani árleszállításnál különö­sén a kenyér árát mérsékelték: 5." százalékkal lett olcsóbb. A hús ára 25, a margariné pedig 7 százalékkal csökkent. A ruházati cikkek árát 20—25 százalékkal, a kerékpárokét ég fényképezőgépekét pedig 15- 20 szá­zalékkal szállították le. Ezek az újabb árcsökkentések azért is különösen jelentősek, mert a Német Demokratikus Köztársaság­ban szeptember\l-től emelték a fize­téseket és a kenyér- és zsír-fejada­got is. Megindult a cukorgyártási kampány 3 A Szovjetúnió cukorgyárai alaposan felkészültek az űjtermésű cukorrépa feldolgozására A kolhózparasztok .s nagy gondol és sok munkát fordítottak a jó termésre s ezáltal óriási mennyi­ségű nyersanyag kerül a cukorgyárak­ba. A kurszki terület cukorrépatermelö gazdaságai például országos viszony­latban a harmadik helyen állnak. Az ottani cukorgyárak idén a tavalyi ré-. pamennyiségnek több mint kétszeresét dolgozzák fel. Kitűnő a termés Kirgt­zia, Kazahsztán és Grúzia kolhozaiban, de a Litván és Lett Szovjetköztársa­ság nemrég alakult kolhozaiban is. A háború befejezése után hamaro­san helyreállították és üzembehelyez­ték az elpusztult cukorgyárakat. Ugyanekkor új gyárak is épültek Ez­idén például kilenc új cukorgyárat kapcsolnak be a termelésbe. Vala­mennyi gyárat a legkorszerűbb beren­dezéssel látták el, s így a munka fo­lyamatosságát a legteljesebb mérték­ben biztosították. A sok vesződséggel, fáradsággal já­ró munkafolyamatokat legnagyobb­részt gépesítették. Az új gépek közül emlitésreméltó a traktorlapát és az önműködő rakodógép. A traktorlapát a répa vagonberaká­sának idejét az eddigi időtartam egy­tizenharmadára csökkenti. *Az idei kampányban mintegy 900 ilyen trak­torlapátot helyeznek üzembe, amj^gy negyedév alatt 7300 munkásnak más munkára való beállítását és 9 millió rúbel megtakarítását teszi lehetővé. A traktorlapátok sztahánovista kezelői megmutatták, hogy az előirányzott normát többszörösen túl lehet szár­nyalni. Igy például Liszjuk, a kotov­szki cukorrépaültetvényen dolgozó traktorlapátkezelő a 80 tonnás norma helyett 150 tonnát, a dzsambuli cukor­gyár ültetvényén dolgozó Ort pedig 123 tonnát teljesített óránként. De a gyárakon belül is számos újí­tást hajtottak végre a kampány meg­kezdése előtt. Az új technika beiktatá­sa rendkívüli módon emeli az egyes gyárak teljesítőképességét. Igy a na­vencsajszki cukorgyár 10.000 mázsá­val több cukrot gyárt ezidén, mint ta­valy. Az ertili cukorgyárban egy új eljárás alkalmazásával az eddig takar­mányozásra szánt melaszból 15.000 métermázsa cukrot vonnak ki. Valamennyi szovjet cukorgyár dol­gozói — a munkások, műszakiak, mér­nökök egyaránt — arra törekednek, hogy a sztahanovisták közötti tapasz­talatcsere segítségével, az újítások mi­nél fokozottabb alkalmazásával és a munka jobb megszervezésével emeljék az idei cukorgyártási kampány ered­ményeit. Nindössze két százalékot ua ?ősft3tt mm a Tito-bantia „vülamssitásl 1 A Nová Borba, a köztársaságunk­ban élő jugoszláv politikai emigrán­sok lapja adatokat közöl Jugoszlávia úgynevezett „villamosításáról" és megállapítja, hogy Kidricsnek, az ez­évi terv első félévéről szóló jelentésé­ből világosan kitűnik, hogy a jugoszláv termelés ez év első fe­lében, az elmúlt év ugyanezen idő­szakához viszonyítva, jelentős mér­tékben csökkent. é Jugoszlávia gazdasági helyzetét ma két tény jellemzi. Egyrészt, Titóék propaganda gépezete foko­zottabb mértékben reklámozza az állítólagos eredményeket, amelyeket a „szocializmus építése terén" elértek — a termelés emelke­dését és a dolgozók életszínvonalá­nak növekedését. Másrészt pedig, szöges ellentétben Titóék hazug­ságaival, a termelés úgyszólván naponta csökken, közszükségleti cikk és élelmiszer egyre kevesebb van, e^el szemben fokozódik a dolgozók kizsákmányo­lása és az ország gazdaságának ki­fosztása az Egyesült Államok és a többi marshallizált országok érdeké­ben. Az ország „iparosításában" elért eredmények „megcáfollhat.atlan té­nyeként", Titóék az úgynevezett „vilamosi­tást" ütik most nagydobra és mil­lió kilowattórákkal dobálóznak. Vájjon mi igaz Titóéknak az állí­tólagos vilamosításról szóló meséjé­ből? Titóék „terve" szerint az öt év alatt sok nagyteljesítményű erőmü­vet kellett volna feléoíteni. A terv előirányozta, hogy 65, esyenként 1000 kilowatt kapacitású, 37 egyen­ként 5000 kilowatt és 23, egyenként 10.000 kilovatt kapacitású erömüte­lepet építenek. Ezenkívül a Mari­borszki Ótokon lévő erőmüvet 54.000 kilowatt erősségűre, több erömütele­pet pedig 54.000 kilowatton felüliek­re kelett volna átalakítani. Ebből, az egész úgynevezett „villamosí­tási tervből'' szinte semmit sem valósítottak meg. A Mariborszki Ótokon lévő vízi­erőmüvet, amelyet a háború alatt a németek már félig felépítettek, a ter­vezett 54.000 kilowatt helyett mind­összes 18.000 kilowatt erejűre építet­ték. Mali Kosztolacba áthelyezték a régi belgrádi 5000 kilowatt kapaci­tású erőmütelepet, a Velki ICoSztolac­ban felépített vízierömütelepen mind­össze egy agregát működik. Hason­lóan jelentéktelen a többi erömüte­lep is. Az eddig felépített villamosorőmű­vek a tervben előirányzottak 10 százalékát sem haladják meg-, ka­pacitásuk pedig a „tervezett ener­giának" mindösszes 2 százaléka. Titó#k villanyerőtelepeinck és Titóék úgynevezett „energia-gazdálkodásá­nak" egyáltalán semmi köze sincsen a villamosításhoz. Ellenkezőleg, a titoista „villamosítás" csak arra szolgál, hogy fokozza Jugoszlávia természeti kincseinek kizsákmányolását és az országot az amerikai imperialisták gyarmatává változtassa. Titóék álítólagos villamosítására az imperialistáknak van szükségük, hogy még több vasúti talpfát, még több bányafát, még több épületfát, rezet, ólmot, ónt, antimónt. krómot, higanyt, aranyat és ezüstöt kapja­nak Jugoszláviától. 8 mmw síé^öztársfisig mm kér^ia, megkezdte áldásos működéséi Horeáisaii A Koreába érkezett magyar egész­ségügyi dolgozók nyomban megérke­zésük után — július végén — tábori kórházat szereltek fel. Koreai orvosok­kal szoros együttműködésben éjjel­nappal keményen dolgoznak, hogy a sebesült harcosok egészségét vissza­adják. Szeptember 5-ig több mint száz súlyosan sebesültet gyógyítottak meg. Ezek már el is hagyták a tábori kór­házat és visszatértek a frontra'. A tá­bori kórházban egészségügyi gondozás­ban részes'tik azokat a polgári SZemé­ÜJ SZO, a Csehszlovákiád magyai tolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­ép felelősszerkesztő: Lörinez Gyula feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava n Nvomia és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540—, % évre 270.—, '4 évre 135—, 1 hónapra 45.^- Kés A netiiap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—, Yz évre 75.—. V x évre 40.— Kčs. A KÉPES KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTAR-ral együtt 120 Kčs. lyeket is, akik az amerikai repülők lé­gitámadásainak estek áldozatul. A meggyógyított harcosok hangoztatták: a jövőben még bátrabban harcolnak az amerikai agresszorok ellen és így juttatják kifejezésre hálájukat a ma­gyar egészségügyi dolgozók önzetlen segítségéért. Engedély küiffildi tanulmányodra Az iskolaiigyi, tudományos és művészeti megbízotti hivatal felhívása Felhívjuk azokat a tanulókat, akik engedélyt kérnek, hogy tanulmányai­kat külföldön folytathassák, hogy az iskolaügyi, tudományos és művészeti megbízotti hivatal előírása értelmé­ben kitöltött kérdőíveket 1950 szep­tember 15-ig adják be a járási nem­zeti bizottságok iskolaügyi, népmű­velési és testnevelésügyi előadója kezéhez. E határidő letelte után ér­kezett kérdőívek nem vehetők figye­lembe. Az iskolaügyi, tudományos és művészeti megbízotti hivatal. t M

Next

/
Oldalképek
Tartalom