Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-31 / 200. szám, csütörtök

UJSZO Nekünk az a f eladatunk, hogy a szovjet dolgozók példáját kövessük Árvái József beszámolója a Szovjetúnióról 6 i

mma

i Múlt héten szombat este nyolc órai kezdettel Árvái József elvtárs előadást tartott Tanyon, a Szovjetúnióban szerzett tapasztalatairól Az előadást a CSEMADOK helyiszervezete rendezte. Tany dolgozói igen szép számban jelentek meg erre az igen értékes előadásra. Az emelvényen a helyi CSEMADOK vezetői Kotton és Szabó kultfirtársak mellett helyet foglalt Gáspár József az EFSz elnöke, Gýurocsko István, a Nemzeti Tanács elnöke, Szép elvtárs. az EFSz el-lenörzö bizottságának alelnöke. A közönség vegyesen szlovák és magyar dolgozókból tevődött össze. Az a benyomásunk, hogy a község dolgozói kultúrszomjasak és mindaz komolyan érdekli őket, ami a szocializmussal összefüggésben van. Komoly eredményeket lehetne itt elérnj ha a szervezés körül nem lennének súlyos bajok. Ezért, mielőtt még rátérnénk Árvái elvtárs előadására, rá kell mutatnunk a~bajokra, annál is inkább, mert a község fejlődését határozottan gátolják. Igy elsősorban rá kell mutatnunk arra, hogy a falu magyar tanítója és tanítónője nem tartoznak a CSEMADOK-hoz és a magyar dolgozó tömegekkei semmi kapcsolatuk sincs. Ilyen körülmények között az is érthető, hogy a földművesek nagyrésze távoltartja magát mind a Magyar Dolgozók Kultúregyesületétől mind az Egységes Földműves Szövetkezettől. Ezen sürgősen változtatni kell mert a falu földművesei most vannak válaszúton és mindent el ken követnünk. hogy már az őszi vetési munkálatoknál bekapcsolódjanak az EFSz-be, Továbbá nagyon fontos lenne, hogy még e hét folyamán egy kiváló előadó menjen ki Tanyra és magyarázza meg pontosan a közösen megszervezett nagyüzemi gazdálkodás célkitűzéseit. A tanyi öntudatos dolgozók kívánságát tolmácsoljuk, amikor az előadót megnevezzük. Kugler János elvtársat kérik, a Szabad Földműves főszerkesztőjét, aki ugyancsak most érkezett a Szovjetunióból. Ha Árvái elvtárs előadását tarlóhántáshoz hasonlítanánk akkor Kugler elvtárs előadása középszántás lesz. előkészület a község közös vetési tervének megvalósításához. M

0St pedig rátérhetünk Árvái elvtárs mélyenszántó előadására. Miután Gyurocska István szlovákul, a CSEMADOK vezetősége magyarul üdvözölte a hallgatóságot, megszólalt Árvái elvtárs. ÁRVÁI ELVTÁRS A SZOVJETÚNIÓBAN SZERZETT TAPASZTALATAIRÓL. Árvái beszédét azzal kezdi, hogy arra kéri Tany dolgozóit, hogy hallgassák meg figyelemmel mondanivalóját és az előadás után, ha valaki valamit kérdezni óhajt arról, ami nem égészen világos előtte, akkor kérdezzen és ő szívesen, sőt örömmel válaszol. Továbbá hangsúlyozta, hogy olyan országból érkezett, ahol nincsen sem zavar sem homály, mert a szocializmus nem tűr meg ellentéteket és csak ott fejlődhet, ahol világosság, rend és tisztaság uralkod k. Ilyen ország a Szovjetúnió, a szocializmus országa amely teljesen megszüntette az embernek ember áltai való kizsákmányolását. A Szovjetúnió gazdagsága közös gazdagság, a munkásság és a parasztság közös vagyona, ezért van az. hogy a szovjet dolgozó büszkén szereti a hazáját és a honvédelmi háborúban hallatlan bátorsággal és hősiességgel védte drága földjét az aljas fasiszta hordák ellen és hatalmas küzdelmében nemcsak a saját földjét, szabadította fel a kegyetlen gy'lkosok embertelen nyomása alól, hanem az összes népi demokráciák dolgozóit is felszabadította. Hogy mi itt Csehszlovákiában ráléphettünk a szocializmus útjára, azt a Szovjetúnió bolsevik Pártjának és a nagy vezetőinek Lenin és Sztálin elvtársaknak köszönhetjük, ök voltak azok, akjk felnevelték az új szovjet embert, az öntudatos dolgozót, aki a honvédelmi harcban épúgý, mint a szocialista építőmunkában páratlan bátorságról és hősiességről tett tanúságot. Nekünk, akik ma a szocializmus küszöbén állunk az a feladatunk hogy a szovjet dolgozók példáját kövessük. Meg kei] tanulnunk tőlük a bátor hazaszeretetet. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a szocialista munkában szerzett tapasztalataikat mi is elsajátítjuk Csak's hűséges és odaadó munkával érthetjük meg és ' követhetjük . a szovjet dolgozókat. AHOGY ÁTLÉPTÜK A HATÁRT. _ Dolgozóink üdvözletét átadtam a szovjet dolgozóknak I folytatja Árvaj - m

0st pedig tolmácsolom néktek a szovjet emberek szocialista üdvözletét. Az ö ragyogó munkateljesítményükről hoZok most hírt. Hallgassatok engem figyelemmel, elmondom nektek mindazt, amit láttam. Ahogy átléptük a határt és Ukrajnán, Kieven keresztül Moszkvába jutottunk, még mielőtt bárkivei egyetlen szót is váltottunk volna. szemünkbe tűnt a v

0nat ablakán keresztül a hatalmas táblákon való gyönyörű gazdálkodás. A szívünk csak úgy vert az örömtől, amint megláttuk a véget nem érő területeken a búza és rozstengereket ezt a soha nem látott gazdagságot. A keskeny, r

0sszul és tervszerűtlenül megdolgozott parcelláknak itt már nyoma sem volt. Csak képzeljétek el egy-egy tábla gabona mellett húsz percig is halad a vonat. Ezt pontosan megfigyeltük. Gyönyörűséges látvány Volt ez, többet mondott minden magyarázatnál. A súlyos kalászok minden nyelven beszéltek. Az, aki látta a többkalászos áldásthozó búzát, az a néma áhítattól csak hallgatni tudott Kár hogy nincs most nálam, otthon hagytam. Emlékbe tettem félre magamnak. Az úgy néz ki, hogy a 'vezérkalász körül csoportosulnak a kisebb kalászok. Hát csak képzeljétek el, hogy milyen hozamot hoz ilyen búzatermés egy hektáron. — Dehát .'ássátok, eltérek a tárgytól — folytatja Árvái — ezen ne is csodálkozzatok. Az élmények csak úgy feltódulnak az emberben és nem tudja, hogy mit mondjon el előbb. Hát újra egy k's rendet kell teremtenem. Ott hagytam el, hogy Moszkva felé mentünk és onnan Tullán Kurszkon keresztül az Északkaukázusba jutottunk. Útközben érintettük a Dont és az Azttvi tengert. Mpst beszélni kéne a vendégszeretetről, a figyelmességekről, amelyekben részünk volt, a fejedelmi többfogásos ebédekről, dehát akkor sohsem érnék az előadás végére, Ezért a vendégszeretetről csak annyit, hogy itt bizonyult be az, hogy a Szovjetunió tényleg a munkásság hazája mert különben miért fogadtak volna bennünket, egyszerű munkásokat ilyen fejedelmi módon. Mindez csak azt igazolja, hogy a Szovjetúnióban minden dolgozó maga is fejedelem — Igenis fejedelem, uralkodik a gépeken, a traktorokon a kombájnokon, uralkodik a munkáján, nem ken nekie látástói vakulásig robotolnia, mert a gép elvégzj helyette a munkát és jut a parasztnak arra is bőven ideje, hogy újságot, könyvet olvasson és ideológiailag tovább képezze magát. Melyik földmunkás mondhatja ezt el magáról itten. Úton-útfélén folyton azt hallja az ember, hogy nincs ideje. Hát bizony a szovjet dolgozónak mindenre jut ideje. De mindez a közösen megszervezett nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhető. — Vagy 12—15 kolhozt látogattunk ott meg és egyetlen helyen sem tapasztaltam azt. hogy a szovjet dolgozó el lett volna fáradva. Holott egész biztos, hogy sokkal nagyobb mennyiségű munkateljesítményt nyújtott, mint nálunk bármelyik füldmüves, aki huilafáradtra dolgozza magát. Dehát miért ls lenne a szovjet dolgozó fáradt, ha a súlyos munkákat a gép végzi el. Az önkötözőgép után halad es csomóba állítja vagy keresztbe rakja a kévéket, a kombájn után teherkocsival elszállítja a gabonát. Egyetlen probléma sincs, amit a szervezett munka révén ne tudna játszva megoldani. Az sem létezik ott, hogy egyik jól, másik meg rosszul végezze a munkáját, mert a szervezés Olyan tökéletes, hogy ilyesmi elő nem fordulhat. A kolchoz dolgozói ugyani csoportokba vannak osztva és minden csoportnak ki van adva a maga földterülete, amelyért felelős a közösségnek, a kolhoznak. Ott lustálkodni nem lehet és senkinek sem lehet érdeke a lustálkodás, mert minél többet termel, minél jobban dolgozza meg a -földet, minél jobban ügyei a munkára, annál több hasznot kap az évvég! hozamból Ugyanez érvényes a traktorbrigádra is, mert a traktorosok tagjai a kolhoznak és fizetésük a termés hozamától függ. Tehát mindenki igyekszik. hogy m'nél ;obbat és m-nél többet termeljen. Ezért van az. hogy a csoportok között egészséges verseny fejlődik kj és a csoportokon belül egyéni verseny is van. Az elvégzett munkaerecimény mindenki után pontosan fel van jegyezve és mindenkinek módjában van azt ellenőr'zni. Tehát a közösen megszervezett munka k'zárja a csalást. A SZOVJET EMBER MEGÉLHETÉSE. '•V Amikor az egyik kolhozdolgozónái megérdeklődtem, mi a napi fizetése, fölényesen mosolygott. Megmagyarázta hogy ilyen kérdést fel- j tenn; egy szovjet dolgozónak nevetséges. És valóban az is. A szovjet | dolgozó szoc.alista • hazáját építi és minden igyekezetével azon van hogy minél jobbat és minél többet termeljen. A szovjet ember élete biztosítva van és annyit kereshet munkájával amennyit akar. Az ember lépten-nyomon találkozik olyan kolhozistával, aki tíz, húsz, sőt harmincezer rubelt keres évente. A rubelért a legjobb anyagokat vásárolhatja. Azok a hirek a csajkáról, meg arról, hogy nincs bútoruk és ágfnemüjök szemenszedett, szemérmetlen hazugságok. Erről mi magunk győződtünk meg, akik ott jártunk, csinos, tiszta, takaros házaikban, ahol saját háztartást vezetnek ép úgy mint nálunk csak azzal a különbséggel, hogy jóval jobbat főznek. Az ebéd náluk ott kezdőd k, ahol nálunk végződik. — Egyébként meg keli jegyeznem, hogy a kolhozok a kombájnt, v

agy a traktort szerződés útján kapják a gépállomástól. Tehát a kolhozok nem rendelkeznek gépekkel. A szovjet állam ezzel a rendelkezéssel iš meg akarta könnyíteni a kolhozdolgozók munkáját. Nem ken a keresetüket gépekbe verniök, hanem iskolákat kultúrházakat és gyermekotthonokat építhetnek fel maguknak. Itt van az a pont, ahol a szovjet falu élete teljesen hasonlítani kezd a vár

cs életére. A nagyüzemi gazdálkodás ezt lehetővé tette. A kolhoz dolgozói között épúgy vannak sztahanovisták, mint az üzem dolgozói között. És a kolhoz épúgy rendelkezik könyvtárral, kultúr- és gyermekotthonnal, mint bármelyik vár

0Si üzem. Egyetlen kolhozon nem voltam, ahol villany ne lett volna bevezetve. És m'naczt a saját költségükön, saját keresetükből valósították meg, amit a szervezett munka révén szereztek Meg kell még jegyeznem, hogy a kolhozban nincsenek tiszteletbeli tagok, hanem, akj tag, annak le kell dolgoznia a ráeső részét legyen az férfi vagy asszony: mindegy. A FELSZABADULÁS Árvái további beszédében még rátér az üzemi dolgozók fegyelmezetten megszervezett munkájára, elmondja még, milyen ragyogó tisztaság uralkodik a gyermekotthonokban, mert a gyermeknevelésre rendkívüli nagy gondot fordítanak. Egy gyermekebédlöben például, ahol a kis asztalok a fal mellett sorakoznak, minden kis asztal felett falvédő lóg, ahol rávarrott zsebekben minden gyermeknek ott a saját szalvétája A növényi termelés és az állattenyésztés fejlődésének érdekében a Földművelésügyi minisztérium az EFSz-ek szakdolgozói számára, mint például az elnökök, könyvelök. agronómok és zootechnikusok számára díjtalan tanfolyamokat rendez Ezeket a kurzusokat két részre osztjuk. Az ErSz-ek elnökei • és könyvelői számára 1—2 hónapig, az agronómok és a zootechnikusok számára pedig hat hónapig tartanak. A tanfolyamok feladata önálló, szakképzett dolgozók kiképzése, akik az EFSz-ben a növényi termelést és az állattenyésztési fogják vezetni, valamint az irodai és a könyvelőmunkákat fogják végezni. A hathónapos iskolák, az agronómok és a zootechnikusok számára Csehország és Morvaország különféle helyein nyílnak meg havonként. Az EFSz elnökei és könyvelői számára a kéthónapos iskolák október hónap folyamán nyílnak meg. Ezek mellett az iskolák mellett internátusokat is rendeznek be. A tanfolyamokra olyan férfiakat és nőket vesznek íel, akik betöltötték 18-ik életévüket és akiket az EFSz az^al a feltétellel küldött az iskolázásra, hogy az iskola befejezte után alkalmazza őket. Az EFSz-nek ezt a nyilatkozatát csatolni kell a jelentkező ívhez. Nagyon ajánlatos, hogy AZ EFSz-ek olyan nőket küldjenek iskolázásra, akik jól beválnak a zootechnikai és agronómiai feladatokban. Azok a jelentkezők, akik az EFSz-en kívül vannak alkalmazva, nem lépnek ki munkaviszonyukból, hanem fizetésnélküli szabadságot kérnek a tanfolyam idejére és megegyeznek alkalneve kezdőbetűjével megjelölve I Megemlíti továbbá, hogy úgy a falvakban, mint a városokban az ösz| szes templomok ki vannak javitva és j mindenki szabadon gyakorolhatja a maga vallását. Ám ha valaki azt hiszi, hogy a szovjet iskolákban nem tesznek egyebet, minthogy a gyermekeket jámbor imákkal nevelik, az téved. Az ifjúságot a szocializmusra a munka megbecsülésére tanítják. Itt nincs sem protekció, sem összeköttetés, itt a gyermek képessége és tehetsége a döntö. Igy jut a munkásság és parasztság gyermeke az egyetemre, onnan pedig a legmagasabt állásba. — Ha az ember egy kicsit gondolkozik, akkor megérti a Szovjetúnlí legyőzhetetlen erejét és hatalmát Megérti azt is, hogy a fasizmus gépesített osztagai pozdorjává zúzódtak a szovjet ember tiszta és hősies erején. A világ millió és millió dolgozói a Szovjetúniónak köszönhetik szabadságukat. Azt is elvtársak, hogy ma itt villany ég a faluban és hogy ebben a kultúrteremben ma a szocializmusról beszélhetünk és vitatkozhatunk, a Szovjetúniónak köszönhetjük. Azért is, hogy ma dolgozhatunk és építhetjük szocialista hazánkat a Szovjetúnió Kommunista Párt. jának lehetünk hálásak. Ezért elvtársak, kell és szükséges, hogy kövessük Gottwald és Široký elvtársak útmutatását, akik Lenin és Sztálin legjobb és megbízhatóbb tanítványai közé tartoznak. Lelkesen kitörő taps erre a vár lasz. Árvái ezután felhívja a hallgatóságot, hogy kezdjék meg a vitát és ha valakinek van kérdeznivalója, szívesen válaszol. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Hogy a hallgatóság milyen figyelemmel hallgatta az előadást, bizonyítja az a tény, hogy az első felszólaló a nemzetiségi kérdés problémáját veti fel. Hogyan oldották meg a Szovjetúnióban ezt a kényes problémát. Árvái mosolyogva válaszol. — A Szovjetúnióban nincsenek kényes kérdések. Ott a probléma gyökeréig nyúlnak. Egyetlen szovjet ember nem ismeri többé a nacionalizmusnak azt a fajtáját, amely nálunk még nemrégiben divatban volt és amit a kapitalizmustól ajándékba kaptunk, a gyülöletszítást dolgozóink között. A Szovjetúnióban minden. nemzetiségnek megvan a maga iskolája, ahol a dolgozók gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak. Ott abban a kis köztársaságban, ahol én jártam, 35 nemzetiség él a legnamazójukkal, hogy az iskolázás után átengedik őket az EFSz-be. Az 1—2 hónapos tanfolyamok alatt j Földmüvelésügyi Minisztérium a ballagtok számára díjtalan ellátást (lakás és étkezés) biztosít. Ezenkívül megtéríti az utazási költséget, valamint a kultúrvállalatok közös megtekintésével járó kiadásokat. A kurzus hallgatóinak családjairól az EFSz-ek gondoskodnak. A hathónapos tanfolyamok hallgatóinak a Földmüvelésügyi Minisztérium díjtalanul lakást és étkezést biztosít. Ezenkívül minden egyes hallgatónak havonta 500 Kčs zsebpénzt és 250 Kčs segélyt ad ruházkodásra. Ha a hallgató nős és felesége nincs állásban, akkor a Földművelésügyi Minisztérium havonta 2500 Kčs-t juttat a hallgató feleségének. Ezenkívül a hallgató családja minden családtagra 500 Kčs jutalékot kap havonként. Továbbá a hallgatóknak megtérítik az utazási költséget is és havonként egyszer díjtalanul meglátogathatja családját. A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók abban az EFSz ben kapnak alkalmazást, amelynek tagjai és amely őket az iskolázásra küldötte. Az EFSz szintén gondoskodik a hallgató létfenntartásáról Az okmánybélyeg nélküli jelentkezéseket a nevezett iskolákba az EF'Sz-ek küldjék vagy pedig az érdekelt egyének a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége kerületi titkárságának az illető Kerületi Nemzeti Bizottság székhelyén vagy pedig egvene^en a Földművelésügyi Minisztériumbn, Praha II. Tešnov 65, kádrové oddelenie 1950 augusztus 31 gyobb egyetértésben. Természetesen mivel a Szovjetunió egyetlen hatalmas egységet alkot, az iskolákban az orosz nyelvet is tanítják. Ezt akarja megvalósítani a mi Pártunk is. A magyar iskolákban gyermekeink anyanyelvükön tanulhatnak és e mel. lett elsajátítják államunk nyelvét éí kultúráját. A másik kérdés. Lehet-e egy tehenész élmunkás? — Hogyne — válaszolja meggyőzően Árvái. — A Szovjetúnióban az ember minden munkaterületen kitűnhet kiváló munkájával. Igy például mondjuk a tehenészre rá van bízva 15 tehén. Már most az állatok gondozásánál és a fejésnél meg lehet állapítani, hogy milyen munkát végez. Annak ellenére, hogy ott csakis villannyal fejnek, a becsületes munka ott is azonnal észlelhető. A tej mennyisége mutatja ezt meg. Az etetés, a fejés módja mindezt pár héten belül elárulja. _ Mennyi tejet ad a tehén átlagban? — a harmadik kérdés. Ezt nem lehet pontosan megállapítani — válaszolja Árvái. — Vannak közönséges csordás tehenek, amelyek átlagban 2000 liter tejet adnak évente, aztán istálló-tehenek, amelyek 4000—5000 liter tejet adnak és végül láttam, egy szovhozistállóban olyan tehenet is, amely 8000 liter tejet ad. No de ez aztán olyan istálló volt, amilyenről én még csak nem is álmodtam soha. Volt ott egy önitató, a tehén csak odanyúlt a fejével és az itatóból, mint egy eleven forrásból megindult a víz. A trágyát itten takaros csillékben síneken szállították ki. Gyönyörű állatok voltak ott és minden tehén mellett ott volt a tábla, hogy mennyi és milyen zsírtartalmú tejet ad. — A hektárhozam?... — volt í negyedik kérdés. — Nos, amint már említettem — mondja Árvái — a nemesített többkalászos búza hektáronként 60—90 •fiiétermázsát hoz. Állandó kísérletezések folynak az állami nemesítő telepeken. Hogy milyen eredményekre jutnak, azt lehetetlen előre megjósolni. Láttam ott például évelő rozsot, kétszer aratják évente és takarmánynak használják. A szójabab 22 —25 métermázsát hoz, a dinnye hek. táronként 15—20 tonnát is kitesz

: krumpli 250—300 mázsát. Gyönyörű kendert is láttam. Magassága 2.20

: néhol 2.50 is volt. Egyébként az átlagbúza hozama hektáronként 35—38 mázsa. — Mi van az öregekkel, a betegekkel? szólt az utolsó kérdés. Mint eminens tanuló, aki az anyagot jól ismeri, úgy válaszol erre Árvái. Látni, hogy mindenre kiterjedt a figyelme. — Minden kolhoz gondoskodik az öregekről és a betegekről. Erre van a szociális alap. A beteg orvosi kezelésben részesül és ha kell, a legdélibb és legészakibb fürdő- és nyaralóhelyekre küldik. Aki gyengélkedik és nem bírja a nehezebb munkát, az természetesen könynyebbfajta munkát kap. Erről gondoskodás történik, mert hiszen a Szovjetúnióban mindent tervszerűen végeznek és a számításokba mindenre pontosan kiterjed a figyelem. Meglepetések itt nincsenek. Még Hitler aljas támadása sem volt meglepetés, mert a szocialista tanok állandóan figyelmeztetnek az imperializmus gazságaira. A győzelem mutatta meg, hogy a szovjet népei erre is felkészültek és nekünk is minden erőnkkel fel kell készütnünk, hogy erősítsük a béke táborát. Valljuk be elvtársak, hogy soha még a parasztnak nem volt olyan biztos a megélhetése, mint ma. Tudom én, milyen keserves élet volt itt ezen a vidéken a felszabadulás előtt. Sohs többet, mint három hónapot nem tudtunk dolgozni. Aki erre nem emlékszik, az az urak cinkosa volt mindig és ma is reakciós. Én tudom, hogy mi volt a helyzet. A kisgazda olyan nyomorban élt, hogy zölden adta el a termést az üzletesnek. Siralmas volt a helyzete a munkásoknak, de a földműveseké még siralmasabb. Ezért mondom, nekünk világosan kell látnunk. Egyetértést kell teremtenünk és közösen gazdálkodnunk, ez a egyetlen út, amelyen haladhatunk a szocialzmus, a jobb ét szebb jövő felé. ' A lelkes tetszésnyilvánítás után s hallgatóság egy emberként feláll és elénekli az internacionálét. Amint a közönség kimegy a kultúrteremből, Szép elvtárs még a következőket mondja nekünk: — Én még arra az időre is emlékszem, amikor Široký elvtárs beszédet tartott Komáromban. Az útiköltség akkoriban 8 korona volt, d€ egyetlen vas nem volt a háznál és erre mi elvtársak felkerekedtünk és gyalog indultunk útnak, hogy meghallgassuk Široký elvtársat. Igen, gyalog és bakancsunk leváló rongyos talpát vékony drótszál tartotta. Engen bizony a régi világhoz csak ez a vékony drótszál fűz. SZABÓ BÉLA Díjtalan tanfolyamok az EFSz dolgozói számára