Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-30 / 199. szám, szerda

UJSZ0 1S50 crugusztus 30 Augusztus 30. és 31-én: Csehszlovákia—Finnország atlétikai verseny lesz Prágában Augusztus 30. és 31-én lesz a cseh­szlovák hadsereg prágai stádionjá­ban a Csehország és Finnország köz­ti nemzetközi könnyű atlétikai talál­kozó A legutolsó találkozón, tavaly ,a finnek győztek 104 87 pont arany­nval. A mostani mérkőzésre, mely miridkét nap 17.15 órakor kezdődik csehszlovák részről a köve'kezö ver­senyzőket nevezték be. 100 m: Hor­j čie. Otava (Pospišil, Brctf.i; 200 m: 'Láznička. Horčíc (Otava); 400 m: Podebrad, Láznička (Preček); 800 m: Aim, Kodrle íMclichafik); 1S0G m: Cevona. Sláviček (Koubek, Jungw rt); 5000 m: Zátopek, Švajgr (Bacigál, a Munkásifjúsági sportjá­tékok győztese): 10.000 m: Zátopek, I iška ,Tomis); 110 m gátfutás Toš­nár, Krul (Honzik); 400 m gátfutás: Moravec, Krul (Tošn.rl; magasug­ras: Ing. Šejnoha, ívabovskv (Fied­leri; távolugrás: Fikejz, Ma fvs 'Mar), rúdugrás: Saxa, Krejcar (Touš); hármasugrás: Kubiček, Kubý t Pe­tvk); súlydobás: Dr. Kaline. Jirout (Vrábeb; jiiszkosz: Konnut, Kno'ek (Dostál), gerely: Kiešewít'er, Jísrfe­nik (Wďnscb); kalapács Dadák, Kno­tek (Kadrnožka); 4X100 m: Ilorčic, Brož, Otava, Pospišil (Láznička): 4X400 m: Podebrad, Preček, Mora­vec, Láznička (Horecký). KÜLFÖLDI EREDMENYEK Lengyelország: Ogniwo Krakow — Budowlani Chorzow 2:0, Kclejarz Warszawa —Zwiazkowec Poznaň 4:1, Zwiazkowiec Krakow —CWKS War­szawa 1:2, Unia Chorzów —Gwardia Krakow 0:0, Gornik Radlin—Wlok­nlarz Lodf 3:1, Kolejarz Poznaň— Górnik Bytom 11:1. ^ Ausztria: Wiener Sportklub—Wie­ner Neustadt 10:0, Rapid — Linzer ASC 11:2, Vienna—FC Wien 0:2. Ausztria—FAC 5:0, Sturm Graz — Admira 2:2, Vorwärts Steyr —Wack­ker 2:0. Franciaország: Lille —Stade Fran­cais 1:1, Toulouse —Roubaix 1:1, Ra­cing Club —Sochaux 4:1, Rennes — —Saiint Etienne 6:0. Strassbourg — Nimes 2:1, Séte —Reims 5:2, Nancy —Lens 2:0. Le Havre — Marseille 1:0, Girodins Bordeaux —Nice 2:0. Pénteken, szeptember 1-én: NV Bratislava — Dynamo Slavia A csehszlovák labdarúgóbajnoksá­got pénteken, szeptember 1-én egy mérkőzéssel folytatják. Az NV Bra­tislava stadionjában délután Vs5 órai kezdettel a bajnokcsapat a Dy­namo Slavia ellen veszi fel a küzdel­met. Vasárnap, szebtember 3-län: Magyarország—Albánia Vasárnap a Dózsa stádionban ke­rül sorra a magyar-albán nemzetkö­zi labdarúgó mérkőzés. A magyar válogatott szerdán Pétfürdőn tartja utolsó edzőmérkőzését. A válogatott mérkőzés előtt az utánpótlás váloga­tott a Csikó válogatottal mérkőzik. Afrikai diákok fellépése a Várszínházban Az afrikai diákok Keft Fudela köl­tőtől vezetett 18 tagú csoportja, mely résztvett a II. Nemzetközi Diákkon­gresszuson, ez év augusztus 30-án IS óra 30 perckor fellép a Várszínház­ban. A müvészcsqport táncokat, da­lokat ad elő és a néger törzsek szo­kásait mutatja be. Belépti dij szemé­lyenként 20 korona. Jegyelővétel az UMPRA-ban. D SMKP 35. HETE Prešov Vítkovice Bratrstvi Trnava ATK Železniačiari CSD Plzeň Košice Teplice OD Karlín Kr. Pole Ostrava Stfela P. Bystrica •Jawa Praha Mar. Lázňe CsSZ Pardubicť Jablonec Praha Brno II. Ústí n./L. Praha ATK Podolí r Érdekes eredménveket hozott az J\B u második fordulója A magyar Nemzeti Bajnokság II. fordulóját bonyolították le szomba­ton és vasárnap. A Dózsa nagyszerű játék után 4:l-re győzte le az Előre csapatát, a Vasas pedig 5:1 arányban a Postásokat győzte le. Vasárnap a Diósgyőri Vasas döntetlenül játszott a Salgótarjáni Tárna ellen, a Hon­véd viszont a Tatabányai Tárnát győzte le. A Dorogi Tárna ritűnő játék után a Szegedi SMTE-t, a Szombathelyi Lokomotív a BDSE-t, a Texti­les viszont a Csepeli. Vasast győzte le. Az FlDOSz csapkodó játék után a Győri Vasast győzte le. A mérkőzésekről a következőket jelentik: Dózsa—Előre 4:1 (0:1) Két ellentétes félidőből állott a mérkőzés. Az első félidőben az Előre irányította a játékot. Rengeteg gól­helyzetet is teremtettek, de ebből csak egyet tudtak kihasználni. A Dózsa ebben a játékrészben tervszerűtle­nül, magas labdákkal játszott. Szü­net után is az Előre kezdett jobban, de aztán feljött a Dózsa. Különösen a hajrában játszottak jól. Szusza irá­nyításával széthúzták az Előre védel­mét. megfordították a játék képét és bebiztosították a győzelmet. A Dó­zsában ezúttal elsőízben játsszott Deák, aki nehézkesen mozgott, még nincs formában. N Szombathelyi Lokomotív—BDSE 4:2 (3:0) Elénk iramú, változatos játékot hozott a találkozó. A szombathelyi csapat lendületesebben, jobban kidol­gozott támadásokkal igyekezett meg­közelíteni ellenfele kapuját. A bőrö­sök védelme többször megingott és a két fedezet is többször alulmaradt a szombathelyi összekötőkkel vívott harcban. A gólarány hűen fejezi ki a csapatok játékát.' Diósgyőri Vasas—Salgótarjáni Tárna 4:4 (3:2) Nagyiramú, óriási küzdelmet ho­zott a találkozó. A bányászcsapat csatársora ötletesebben és tervsze­rűbben játszott, több gólhelyzetet dolgozott ki, mint ellenfele. Közelebb állott a győzelemhez. A hazai csapat támadósora meglehetősen szétesöen játszott. Csatárai inkább egyéni já­tékra törekedtek. Honvéd—Tatabányai Tárna 4:1 (3:0) Nagyszerű iramban kezdődött a mérkőzés. Különösen az első félórá­ban volt szép és színvonalas a játék. A tatabányai csapat nagy erőbedo­bással és lelkesen vetette magát a küzdelembe, néhány formás táma­dást is vezetett, de ezek eredményte­lenek maradtak. A játékidő legna­gyobb részében a Honvéd többet tá­madott, győzelme ilyen arányban is megérdemelt. EDOSz—Győri Vasas 2:1 (l:i; Gyengeszínvonalú mérkőzés volt. A mérkőzést 8000 néző előtt játszot­ták. Góllövök: Guba, Czibor, illetve Buday III. Vasas—Postás 5:1 (2:1) Lanyha iramú mérkőzést játszott a két csapat. Különösen a csatárok játszottak lassan és körülményesen. A Vasas jobb volt, főleg'fedezetsorá­nak köszönheti a győzelmet. Textiles—Csepeli Vasas 4:2 (0:1) A mérkőzés különösen az első fél­időben volt gyenge iramú. Sok hi­ba csúszott a játékba. Igen sok volt a rossz labdaátadás, átvétel és gyen­gén ment a kapura lövés is. Az első félidőben a csepeliek támadtak töb­bet, a Textiles védelme sokszor za­varba jött. a csepeli csatárok azon­ban a kínálkozó alkalmakat nem tud­ták kihasználni. A második félidőben a Textiles összjátéka erősen felja­vult. Győzelmük teljesen megérde­melt. Dorogi Tárna—Szegedi SMTE 5:0 (1:0) Jóiramú változatos játékot hozott a találkozó. Az első félidőben mind a két csapat magas labdákkal kísér­letezett. A második félidőben mintha kicserélték volna a Dorogi csatár­sort. Egymásután vezették a játéko­sok a helycserés támadásokat és eb­ben a félidőben a lelkes szegedi vé­dők már nem tudtak megbirkózni a lelkes dorogi csatárokkal. A szombat-vasárnapi mérkőzések után a tabella állása a kővetkező: Vasas Szombathelyi Lok Textiles Honvéd Salg. Tárna Dózsa Dorogi Tárna Győri Vasas ÉDOSz Di. Vasas Szegedi SzMTE BDSE Csepeli Vasas Tatabányai Tárna Előre Postás 2 0 0 2 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 2 0 o 0 0 0 0 0 2 0 0 2 0 0 2 7: 2 6: 3 10: 6 6: 3 5: 4: 6: 5: 3: 6: 4 1 2 2 3 6 2: 6 2 6:10 0 2: 4 € 2: 6 C 1: 5 0 1: 9 C Az idei legiobb magyar férfi úszóeredmények 100 gt/ors: 1500 gyors: .v 200 pillangó: 58.2 Kádas 19:44.2 Csordás 2:42.8 Tumpek 58.2 Szilárd 2Q:11.6 Nyéki 2:43.8 Németh S. 1D0 2 Kettesi 20:17 Kettesi 2:50.2 Garai 1:00,4 Gyöngyösi 21:05.6 Zsotér 2:51.6 Utassy 1:00.4 Nyéki 22:05 Garai 2:53 Gyenge 200 gyors: 100 mell: 100 hát: 2:13 8 Kettesi 1:16.8 Utassy 1:05.5 Válent 2:14 Kádas 1:17.8 Gyurcsik 1:10.6 Gyöngyösi 2:14.4 Csordás 1:19.6 Aradi 1:12.4 Szilárd 2:15.8 Csapó 1:19.6 Végvári 1:13,6 Bolvári 2:16.8 Nyéki 1:20.4 Németh S. 1:13.8 Kettesi 400 gyors: 200 melk 200 háit: 4:51.2 Csordás 2:45.9 Utassy 2:38.4 Szilárd 4:51,2 Nyéki 2:50.3 Végvári 2:38.6 Gyöngyösi 4:52.8 Kettesi 2:55 Gyurcsik 2:38.6 Nyéki 4:55 Mitró 2:55.6 Lukács 2:38.8 Kettesi 4:58.6 Csapó 2:55.2 Aradi 2:39.6 Bolvári 800 gyors: ŤOO pillangó Műugrás: 10:08.2 Csordás 1:09.2 Turnpek 169.29 Dömény 10:17 Nyéki 1:11.8 Németh S. 167.67 Ballá. 10:22 Kettesi 1:11.8 Utassy 165.;94 Hídvégi 10:31.8 Mitró 1:13.8 Garai 157.20 Kegyes 10:41.4 Zsotér 1:54.4 Borossy 153.37 Kovács Feladatunk: még az idén 250.000 szokoltag A Bratislavában tartott első szlo­vák testnevelési konferencia jövőbeli elvi programpontként azt tűzte maga elé, hogy a Szokolból még az idén 250.000 főnyi szervezetet épit ki. E2 nem kicsi feladat. Az összes propa­gandaeszközöket, melyekkel a szlo­vákiai testnevelés' rendelkezik, egye­síteni kell, ha ezt a feladatvállalást teljesen meg akarjuk valósítani. Miért határozta el magát a Szokol erre a hatalmas toborzásra? A szo­cializmust építjük. Ez szép és óriási küzdelem, mely a közélet bármely te­rén müködö egyéntől testi és szelle­mi képességeinek teljes kifejtését követeli meg. A szocializmust csakis egészséges emberekkel építhetjük ki akikre nézve a mindennapi munkából eredő feladatok nem fognak leküzd­hetetlen akadályt jelenteni, hanem akii; azokat örömmel, kedvvel és len­dülettel fogják teljesíteni. Hol ve­gyük ehhez a munkához az eröt, el­szántságot és kedvet? A felelet erre nem nehéz. Teli marokkal adják s játszótereket, uszodákat, tornaterme­ket mindenkinek, akik eziránt megfe­lelően érdeklődnek. A Szokol egysége; testnevelési szervezet, nem hiába a Nemzeti Front egyik tagozata és nem hiába van pontosan meghatározott munkakör reábízva. Ma már nincs józanul gondolkozó ember, aki ne is­merné a rendszeres sportolás jelen­tőségét a gazdasági és kulturális ha­ladás félé való törekvésünkben. Ez a kedvező értékelés nagy felelősséget is von maga után, mely az egységes testnevelés minden tagját, funkcioná­riusát, edzőjét, éppúgy, mint gyakor­ló sportolóját, tehát valamennyi tag­ját egyformán terheli. Mai feladatunk a, toborzó mozgalmat fokozni. Még sokan vannak, sok ifjú és leány (és. éppen ezek érdekelnek a legjobban) akik míg a testnevelési szervezeten kívül állnak. A sport nincs szívükhöz növe, egyszerűen azért, mert nem is­merik. A sorompón kívül nem lehet igaz értéket megállapítani. Töbfc sportágnak nincs elegendő serdülő kádere. Ha sokat haladtunk is előre, amióta a testnevelést egységesítet­tük, még távolról sem tettünk meg mindent. Munkánk célja még mindig előttünk áll. A dolgozó nép élén a Kommunista Párttal figyelemmel kí­séri működésünket, örvend sike­reinknek, birálja hibáinkat. Nem sza­bad, hogy csalódjanak bennünk Ezért, szokolok: mindenki a maga működési helyén, gyárakban, falva­kon, hivatalokban, iskolájában min­den eszközzel propagáljuk a tesne­velést és sportot. Agitáíjtink, győz­zünk meg személyesei)/ \n ulassu n' < rá folyton szépségére, célszerűségére, értékére. Forduljunk főképpen a fiatalokhoz, hiszen a mozgás az c természetes tulajdonságuk. Ne ve­gye el kedvünket, hogyha kezdetben vonakodással, érdeklődés hiányával találkozunk. Győzzük meg az embere­ket, hogy nem elég valahogy „feke­tén" sportolni, hanem, hogy be kelj kapcsolódni a sportolók, szervezett közösségébe, mert csak ott lehetsé­ges az igazi testi és szellemi tovább­fejlődés. Az egység keretében min­den polgárnak igénye van azokra a/ előnyökre, melyeket a törvényes ál­lami testnevelési és sportgondozá; nyújt. Sokan vannak, akik egyik vagy másik sportágtól elfordultak csak azért, mert aránytalanul fárasz­totta, kimerítette őket. Azért merí­tette ki őket, mert helytelenül gya­korolták. Feladataink egyike az is, hogy ezt megmagyarázzuk és meg­mutassuk nekik a helyes utat. A testnevelési szervozet megszilárdítá­sának ezen az útján még számos ha­sonló és sok más al^dályra is bukka­nunk. Azért vagyunk szokolok, hogy legyőzzük őket. Másrészt nem elég csak a fiatalságot bevonni a Szokol ba, hanem a Szokolban, nevezetesen az egyletekben és csapatokban oly környezetet kell teremteni, hogy az új tagok számára az ottlét valóban nyereséget, örömet és felüdülést je. lentsen. Ez lesz legnagyobb érde­münk. Azonban a toborzásnál ügyeljünk! Csak olyan tagokat szerezzünk a Szokolnak, akikről feltehető, hogy te­vékenyen fognak működni, akár mint tényleges versenyzők, vagy mint ed­zők, mint szervező és eszmei munká­sok. Ahol ez a feltevés nincs meg. ott ne erőlködjünk hiába. Az egy.se­ges testnevelésnek nincs szüksége névleges tagokra. Mi meg akarjuk a népet acélozni, nem pedig parádés együttest alakítani. De legyünk óva. tosak. Sokszor szerény kezdetből is a baráti környezet nevelő hatása alatt harcos sportolókat és céltuda­tos sportolókat teremthetünk. Ha meggondoljuk, hogy agitációs mun­kánk sikerétől nem kisebb dolog függ, mint a széles néptömegeK egészsége, megelégedése, munkaképes ssége é egyúttal védelmi felkészült­sége és egyúttal védelmi felkészült­ságot. ha nagy is, nem fogjuk arány, talannak találni. A tömegmozgalmak, mint a munkásifjúság sportjátékai, az „Esti nyitott pályák" mozgalom st'o., •sok értékes alkalmat nyújtanak Könnyelműség volna, ha nem hasz­nálnánk ki. Gondoskodjunk arról, hogy azok a fiatalok, akik bekapcso­lódtak ezekbe a mozgalmakba, s testnevelés és sport lelkes és állandC kedvelői legyenek. De ezt csak úgy érhetjük el, hogyha magunk helyesen felfogjuk, hogy mily nagy és nemes célt szolgálunk. A testnevelés elméleti ismeretei Az atlétika a legtermészetesebb mozgásokat — a futást, ugrást, do­bást — foglalja magában. Ezeket a mozgásokat a kisgyermekek is végre­hajtják anélkül, hogy őket azokra ta­nítanánk. Már a csecsemő ösztön­életéből fakad az a törekvése, hogy amit kezeügyébe kap, azt eldobhassa. Alighogy lábra tud állni, tipegő járá­sa futásszerű lesz. Egyensúlyérzésé­nek fejlődésével az állásbiztonságát, járását, futását, az ugrándozás nyila­dozó készsége kiegészíti, ösztönös játékcselekvését futás, ugrás, dobás mozzanataival teszi színessé. A futó, ugró, dobó cselekedeteinek érzékelésé­vel szerezhető tapasztalatait értelmé­nek kialakulására hasznosítja. Ezek a mozgások nemcsak a vázizomrend­szert erősítik, hanem a lelki élet leg­különfélébb területeit működésbeli ak­tivitással tapasztalatok gyűjtésére késztetik. A futás, ugrás, dobás moz­gáscélszeriísége a kisgyermektől meg­kívánja a szemmérték, a távolságbecs­lés, a helyzetérzés, az irányérzék, az irányérzés, a mozgással járó akusztikai és . egyéb hatások tudat­alatti érzékelését, ami mozgá­sainak harmonikus kialakulását előse­gíti. A természetes mozgások u. i. a mozgáscélszeríiséget gátló tényező­ket feloldják, azoktól a gyermeket io­kozatosan megszabadítják. Az általá­nos iskolai tanulók tudnak már futnlj ugrani és dobni. A testnevelés felada­ta, hogy ezeknek a tanulóknak a tu­tás, ugrás és dobás gyakorlására bő­séges alkalmat nyújtson. Azért tartjuk kívánatosnak, hogy a futó, ugró, dobó játékokon kívül ezek a tanulók ezt a három természetes mozgásmódot ön­állóan is különféle formában gyako­rolják, mart mindegyiknek rrtós és más készséget, tulajdonságot fejlesztő különleges hatása van. Futásnál első­sorban a gyorsaság, illetve a kitartás, ugrásnál a ruganyosság, dobásnál leg­főképpen az összrendezett mozgáé­készség (ügyesség) tökéletesítésével tudjuk a mozgáseredményt is fejlesz­teni. Az atlétikai foglalkoztatásnál a mozgáseredményt a teljesítmény mér­téke határozza meg. A mozgás célja tehát nem elvont. Nincsenek itt ab­sztrakt mozgáscélok, mint amilyen például egy tornagyakorlat „szép" végrehajtásának a követelménye. Már a hatéves tanuló az atlétikai mozgá­sok értelmét felfogni képes és azt értékelni tudja. Tehát nem a nevelő bírálatától függ annak a megállapítá­sa, hogy amit végzett, az milyen érté­kű, hanem a tanuló,, ha fut, ugrift vagy dob, saját munkaeredményéf miritíjárt társainak teljesítményéhez viszonyítja. A mozgás eredményét meghatározó teljesítményre való tö­rekvés a tanuló bensőjéből fakadó ser­kentő erő megnyilatkozása. A tanuló cselekvő szándékának ilyen megnyi­latkozására az atlétikai foglalkoztatás bőséges alkalmat ny.ujt. Az atlétikai foglalkoztatás keretében a tanulókat tehát nem parancsszóval akarjuk szép mozgásra szoktatni vagy erőkifejtésre, gyorsaságra, robbanékony mozgás­megnyilatkozásra „nevelni", hanem mindezt ők egyéni tulajdonságuk és készségük összjátékának maximális kihasználásával saját elhatározásukból hajtják végre. Az atlétikai foglalkoz­tatásnak ezt a különös értékét a ta­nulók életkorának megfelelő módon és mértékben a nevelőnek kell kihasznál" rtia. Az - atlétikai foglalkoztatást sza­bályok alkalmazásával végeztetjük. Tanítványainknak ezeket a szabályom kat ismertetni kell, hogy ők azokat megértsék és azokhoz alkalmazkodja­nak. Az atlétika ugyanis természeté­nél fogva verseny-sport. A nevelő fel­adata. hogy a versenyszerű atlétikai foglalkozását — a túlzásokkal járó veszélyek távoltartásával — a nemes versengés szellemének (a fair play­nek) megerősítésére felhasználja. Mert' például a 8 mp-ig tartó futóverseny a lanuló számára oly lelki emóció, ami­kor a figyelem, az erők koncentrálá­sa, a küzdelem, a kitartás, az elsőség vagy a vereség érzete egész lényét uralja. Ez a túlfűtött lelkiállapot az­után helytelen megnyilatkozásra is adhat alkalmat, amit a nevelőnek for­málnia kell. Az ilyen nevelőhelyzetek kihasználásáról ne feledkezzék meg. Nem hagyhatjuk természetesen figyel­men kívül az atlétikának azt a nagy előnyét sem, hogy olyan mozgásgya­korlásról van itt szó. amit szabad leve­gőn kell végezni. Hiszen a szabad le­vegőn végzett mozgásgyakorlást az ál­talános iskolai testnevelés legfőbb kö­vetelményének tekintjük! > M M«M M M»«II MM »M»MM M> M< »MMM»M — Nyáron felüdít: a Szántói, Szal­vátor, Tátra- és Lenka természetes asztali ásványvíz. Gyomor- és bél­megbetegedéseket gyógyít a Clgelka és Baldnvszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epebajokra kitűnő or­vosság a Fátra gyógyásványvíz. Bél­megbetegedéseket és a hólyagvezeté­kek megbetegedését a Brusznói és Bal­dovi ásványvíz gyógyítja. 1630,'»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom