Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-27 / 197. szám, vasárnap

6 TARTÓS BÉKÉÉRT. NEPI D F. M OKRA CIA E R T! 1950 augusztus 27. * 34. (94.) az agresszív Ä rabló amerikai imperializmus a világuralomért folytatott harcában minden téren felhasználja a burzsoá kozmopolitizmus ideológiáját a nemzeti függetlenségüket és szuverén itásukat védelmező népek leigázására. Az amerikai imperializmus világuralomra törő útján mindazoknak elszánt és egyreerősbödő ellenállásába ütközik, akiknek hazájuk szabadsága és nemzeti függetlensége szívükön fekszik. A kozmopolitizmus ideológiája szerint a nemzeti szuverénitás fogalma elavult, ez a világnézet teljes közömbösséget prédikál a haza sorsa iránt, a i nemzeti nihilizmust hirdeti, sőt, magának a nemzetnek és az állami önállóságnak fogalmát is fikciónak minősjti. A kozmopolitizmus tagadja a széles néptömeg hazafiságát, amely gátat vet az imperalisták hódító terveinek. Ez a világnézet kapóra jön a burzsoázia népellenes és hazafiatlan elemeinek, akik az amerikai imperializmus előtti behódolást kövptelik. „A burzsoázia hazafiassága — mondotta Marx — ... arnióťa pénzügyi, kereskedelmi és ipari tevékenysége kozmopolita jelleget öltött, puszta képmutatássá fajult". "Marx szembeállította a proletárinternacionalizmust a burzsoá kozmopolitizmussal és rámutatott, hogy a proletariátus győzelme a burzsoázia 'fölött a nemzeti konfliktusok megszüntetésének és az elnyomott nemzetek felszabadításának előfeltétele Az azóta elmúlt száz év eseményei teljes mértékben igazolták ezt a tételt. A kozmopolitizmus ellen vívott harcnak hatásos fegyverei I. V. Sztálin művei a nemzetiségi kérdésről, amelyek a népek nemzeti szabadságukért és függetlenségükért folytatott harcának programját képezik. Napjaink kozmopolitizmusa a legreakciósabb és legragadozóbb kapitalizmusnak — az USA kapitalizmusának segédeszköze. Egyszerűen az a rendeltetése, hogy előmozdítsa az egész világ amerikanizálását. Hogy az igazi hazafias erőket minden országban elnyomhassa, a népeket erkölcsileg lefegyverezhesse, nemzeti hagyományaik iránt táplált ragaszkodásukat kiirthassa, a kozmopolitizmus, amelyet az imperialisták és azok szolgalelkű „tudósai" széltében-hosszában szédelgő módon feldicsérnek — az úgynevezett amerikai kultúrát és „az amerikai életformát" nyilvánítja az emberiség egyedül lehetséges kultúrájának. Agyonhallgatva a francia, az olasz és más nemzetek hatalmas eredményeit az irodalom, tudomány és művészet terén, a kozmopolitizmus az amerikai gengszter-szellemet, embergyűlöletet, a faji előítéleteket, az erkölcsi züllést és szellemi elfajulást akarja rákényszeríteni az emberiségre. Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Nyugat-Németországban és mindenütt, ahol a hatalom az elnyomóké és kizsákmányolóké, akik együttműködnek a Wall Street pénzmágnásaival a béketábor ellen — mindezekben az országokban a hivatalos propaganda égig magasztalja az „amerikiai életformát" és hirdeti az „amerikai korszak" eljövetelét. A kapitalizmus szolgálatában álló pedagógusok azt követelik, hogy minden magasabb képesítést feltétlenül az Amerikai Egyesült Államokban tett kötelező tanulmányúttal kell összekötni. Franciaországban egyesek minden mérnök számára kötelezővé akarják tenni a „politikai próbaidőt" Amerikában. Az 1950—51-es tanév folyamán az amerikai külügyminisztérium 648 amerikait küld Franciaországba, Angliába, Belgiumba, Hollandiába, Görögországba és néhány távolkeleti országba (ebben nincsenek benne azok az amerikaiak, ak.ket Olaszországba és Norvégiába küldtek), állítólag önzetlen tudományos kutatások céljából, ténylegesen azonIrta: Hoorfffvs Cnfjniat a Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja ban azért, hogy ott az imperializmus érdekeinek megfelelő politikai propagandát folytassanak, tanulmányozzák az illető országok természeti kincseit és egyúttal az ottani tudományos körökben kémkedjenek. Ezeket az utazásokat a külföldi egyetemek alapítására vonatkozó hírhedt Fullbright-törvény keretében szervezik. Tervbe vették egy amerikai egyetem felállítását PárizsbanBőkezűen osztogatják Franciaország iskoláiban a diákoknak azokat a különböző tanszereket (itatóspapirt, képes borítópapirost a füzetek számára, stb.), amelyeken a „Marshall-terv"-et magasztaló feliratok ékeskednek. Amikor a Franciaországra vonatkozó amerikai statútumok kérdését tárgyalták, az Egyesült Államok nemcsak teljesen szabad kezet követelt a tőkebefektetések terén, hanem azt is,hogy az amerikai „kulturális"-kiadványok számára Franciaországban ugyanolyan feltételeket biztosítsanak,minta francia kiadványoknak. Az olasz-amerikai egyezmény korlátlan szabadságot biztosít az amerikaiaknak bármilyen információ beszerzését és terjésztését illetően egész Olaszország területén. Minden eszközt felhasználnak arra, hogy a közvéleményt amerikai érdekeknek rendeljék alá. Különösen vizsga-szemmel kisérik a tudomány, művészet, irodalom jelenségeit, a nyugateurópai államok tudományos életét és értelmiségi köreit. Néhány év alatt az Angliába importált, amerikai szépirodalom mennyisége ötszörösére szaporodott. Egyes angol szépirodalmi folyóiratok négyötöd részét amerikai szerzők művei töltik meg. Míg 1938-ban Franciaországban 234 müvet fordítottak le angolból francia nyelvre, addig 1948-ban ezeknek a fordításoknak a száma 685-re emelkedett s csaknem kivétel nélkül amerikai íróktól származtak. Ugyanakkor az összes más nyelvekből fordított művek száma legföljebb néhány tucattal gyarapodott. Közismert tény, hogy az amerikai verseny fojtogatja az angol, és kiszorítja a francia filmgyártást. Az ahgol parlament egyik tagja teljes joggal emlegette a hazug szentimentalizmusnak, az aljas cinizmusnak és pornográfiának valóságos „Niagaráját", amely eltereli a marshallizált országok olvasóinak figyelmét az amerikai élet valóságáról, az ottani nyomorról, a munkanélküliek millióiról, a kulturális elmaradottságról, a faji megkülönböztetésről és arról a harcról, amelyet Amerikában a haladó szellemű tudomány ellen folytatnak. Az áltudományos mendelista és morganista biológiai „elméletek" terjesztése, az idealista és metafizikus felfogások a fizika, a pszihológia és pedagógia terén, az objektivizmus hirdetése a tudományban általában, a formalista és absztrakt irányzatok propagálása a művészetben, annak az idealista, dekadens „elméletnek" hirdetése, hogy az irodalmat és művészetet el kell szigetelni a néptől és a valóságtól — mindez együtt jár a durva, rendőri megtorló intézkedések fokozódásával a kultúra becsületes és hazafias gondolkodású ynűvelői ellen, miközben ezek életszínvonalát rendszeresen csökkentik és a költségvetésben kultúrális célokra előirányzott összegeket pedig folyton lejjebb szállítják. Mindezt az Egyesült Államok mintájára és követelésére hajtják végre és a kozmopolitizmussal kendőzik. A kozmopolitizmus valóságos tartalma a kultúra terén nem egyéb, mint reakció és hanyatlás, amely az úifasizmus bélyegét viseli magán, nem más ez. mint az imperialista Amerikát jellemző közismert kultúrbatbárság behatolása más államokba. A békéért, a függetlenségért, a gyarmatosító politika megszüntetéséért vívott harc, a tisztuitabb emberi kultúráért folytatott küzdelem egy aránt azt követeli, hogy a kozmo polita irányzatokkal a leghatározottabban szembeszálljunk. Valamennyi kapitalista államban a jobboldali szocialisták — a Blumok, Guy Mollet-k, a Bevinek, a Spaakok, a Rennerek, a Schumacherek és a^Saragatok — a kozmopolitizmus főapostolai s egyben legmegátalkodottabb ellenségei a nemzeti szuverénitás eszméjének, amelyet ósdi előítéletnek tekintenek. Kzek az urak egy új „világkormány" felállítását hirdetik az amerikai-angol imperialisták égisze alatt. Az általuk agyondicsért, hírhedt „amerikai életforma" elfogadása a gyakorlatban a világ népeit nemcsak igásállatokká aljasítaná, hanem ágyútöltelékké a Wall Street kapitalistái számára. Az imperializmus ideológiája — mondotta Lenin — minden rekordot felülmúl raffinált, undorító kétszínűségével. Ujabb bizonyítéka ennek a tételnek mindaz, amit könyveiben és cikkeiben Léon Blum 1945 és 1949 között összeírt. Az amerikai imperializmust védelmező „müveiben" Blum arra unszolja a francia népet, hogy „vesse alá önmagát és áldozza fel függetlenségét egy magasabb rend realitásának

1'. A francia szocialista párt hivatalos lapja, a „Revue Socialiste", minden számában az USA hódító politikájának magasztalásával foglalkozik. Ugyanilyen álláspontot foglalnak el a többi országokban is a jobboldali szocialisták. Ezt bizonyítják az afféle rabszolgakereskedők „művei" — mint például Félix Gross lengyel emigránsé, a,ztán Bevin, Stafford Cripps és Spaak beszédei, Fritz Adler utolsó írásai és holmi Paul Sering, vagy Ottó Bach stb. nevezetű urak badarságai. Két évvel ezelőtt Ottó Bach nem átallotta Schumacher lapjába, a „Sozialistische Jahrhundert"-ben kijelenteni: „a Marshall-terv annak bizonyítéka, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés a szocializmus felé hajlik". Manapság viszont az egész világ láthatja, hogy a „Marshall-terv" a valóságban az imperializmus és a támadó háború útját egyengeti. Az úgynevezett „Schuman-terv" nem más, mint imperialista terv Franciaország, Nyugat-Németország és a szomszédos államok szénbányászatának és acéliparának egyesítésére az agresszív célokat követő amerikaiak vezetése alatt. Ez a terv nemcsak lelkes támogatásra talált Franciaország, Olaszország, Belgium és más államok jobboldali szocialistáinál, hanem egyszerűen az „Európai Szocialista Egyesült Államok Bizottságának" nevezett nemzetközi bizottság készítette elő. Előkészítéséhez hozzájárultak az olyan cikkek <s, mint aminőket a francia féltrockista Marceau Piver írt a Párizsban megjelenő „Revue Socialiste"ba. Éppen Marceau Piver volt az első, aki nyíltan követelte NyugatEurópa szén- és vasércbányáinak átadását az „Európai Föderatív Szövetség" kezébe. Paul Ramadier, aki a „Schumanterv" parlamenti vitái során a szocialista csoport álláspontját juttatta kifejezésre, július 26-án kijelentette: „A terv bukása katasztrófát jelentene". És a legkomolyabb formában állította, hogy „ősidők óta" nem láttunk példát ilyen „haladó szellemű tettre". Guy Mollet, a jobboldali szocialista párt főtitkára, az „európai kérdések minisztere" lett, és a kozmopolitizmus jelszavaival, az „Egyesült Európa" előkészítésének ürügye alatt most fővégrehajtója az amerikaiak akaratának, akik hegemóniára törekszenek Franciaországban. Végül, kell-e vájjon emlékeztetni arra, hogy éppen a kozmopolitizmus zászlaja alatt, a két tábor — az imperializmus tábora és az imperialistaellenes tábor — közötti úgynevezett „egyensúly" megteremtésének ürügyével takargatja holmi Titónak nevezett népáruló aljas megalázkodását az amerikai háborús gyujtogatók előtt, és hogy ez a magyarázata fenyegetőzéseinek és merényleteinek, amelyeket a Jugoszláviával szomszédos népek biztonsága, a vele határos államok függetlensége ellen és a béke rovására elkövet? Az imperializmus ügynökei — mint például Stoján Pribicsevics amerikai újságíró, aki Jugoszláviában telepedett le — az „amerikai életformát" propagálják és szovjetellenes agitációt folytatnak. Ezekután nem szabad csodálkoznunk, fy>gy július ll

:én Tito lapja, a „Borba" hasábjain Radován Lalics, a belgrádi egyetem „professzora", dühös támadást intézett Sztálin elvtársnak a nyelvtudományra vonatkozó zseniális tételei ellen, amelyek tönkrezuzták a nemzeti függetlenség eszméjétől idegen, antimarxista elméleteket. Az úgynevezett „Jugoszláv Békevédelmi Bizottság"-nak július I7-én Belgrádban tartott kongresszusán a titóista Gyuro Szalai nem átallotta kijelenteni, az ő főfeladata a küzdelem a Szovjetunió külpolitikája ellen. Az imperialistáknak ez a talpnya,lója pontosan gazdáját, Achesont másolja, amikor támadja a koreai népet azért, mert az védekezik az agresszióval szemben és hősies harcqt folytat nemzeti függetlenségéért és hazája egységéért. A kongresszuson elfogadott határozati javaslat megismétli ezeket az aljas kirohanásokat és feldicséri az indonéziai kérdésnek és más keleti országok kérdéseinek nemzetellenes, imperialista „megoldását". A Vatikán — az amerikai kozmoDolitizmusnak ez az ügynöksége — napról-napra fokozza aknamunkáját a demokratikus rend ellen, Anton Axamovics püspök pedig, aki a Vatikán álláspontját képviseli Jugoszláviában, nyíltan támogatja a népáruló Tito külpolitikáját. Ez a magyarázata annak, hogy Franciaországban éppen a reakciós papság és az arisztokrácia képviselői követnek el mindent azért, hogy az ifjúság köréből mennél többen látogassanak el Tito Jugoszláviájába, ahová a katolikus papok személyesen kísérik el őket. Napról-napra világosabbá válik, milyen elszánt küzdelmet kell folytatnunk a kozmopolita irányzatok ellen, amelyek aláássák a népek nemzeti érzését és ellenállóerejüket az amerikai imperializmussal szemben. A kozmopolitizmus egyenes ellentéte a proletár internacionalizmusnak. Tagadja a nemzet fogalmát és szuverén jogait s ezzel az imperializmus érdekeit szolgálja. Minél dühösebben támadja az amerikai imperializmus a népek szabadságát és nemzeti függetlenségét, annál elszántabban kell'küzdeni a kozmopolitizmus — az imperializmus mérgezett fegyvere — ellen. Az amerikai imperialisták véres, fegyveres beavatkozása Koreában: része az amerikai imperializmus általános világhódító terveinek, amelyek célja az amerikai nagytőke uralmának kiterjesztése az egész földkerekségre. A népek harca a világuralomra törekvő agresszív imperializmus ellen nemzeti felszabadulásukért és függetlenségükért, — szorosan összekapcsolódik a kozmopolitizmus ellen folytatott küzdelmükkel. Százötvenmillió aláírásért Kínában A kínai Béke Bizottság új fel* adatot tűzött maga elé — 150 milliói-aláírás összegyűjtését a stockholmi felhívásra. A bizottság kijelentette, hogy ezt az ünnepélyes' határozatot azért fogadták el, mert „az Egyesült Államok fegyveres imperialista agressziója a mi jó szomszédunk, Korea és saját területünk, Taivan ellen a békeharc á! landó erősítését követeli az egésf világon". Az utolsó, nem teljes adatok szerint, Kínában 60 millió aláírást gyűjtöttek a stockholmi felhíváshoz. A kínai szakszervezetek tagjai, »c ifjúság, a ,nők és a diákok azonnal a felhívást támogató kampány erősítésével válaszoltak a Béke Bi* zottság felhívására. 700 kínai ta,nítót és népnevelőt fognak bevonni a békeharc kampányának lebonyolításába. A béke támogatásának mozgalma ugyanúgy nő a kínai falvakban. Japánban milliók írják alá a stockholmi felhívást A Béke Hívei Japáni bizottsága közlése szerint Japánban több mint 5 millió aláírást gyűjtöttek a stockholmi felhíváshoz. Tokióban és a tokiói kerületben több mint 1,700.000 ember írta alá a felhívást. A felhívás aláírói között sok tudós és kultúrmunkás van. Az amerikai anyák békevédelmi felvonulásokat rendeznek San Franciscóban amerikai anyák — fehérek és négerek — gyermekeikkel együtt felvonulást rendeztek. hogy aláírásokal gyűjtsenek a stockholmi felhívásra. A gyermekkocsikra erősítették a felhívás szövegét, amelyet a járókelők aláírásukkal láttak el. Zena Drookman. a Béke Hívei egyik, helyi bizottságának tagja, kijelentette: „Csakis békés körülmények között érezzük magunkat biztonságban, mert érezzük, hogy csakis a békében lehetnek velünk fiaink, férjeink és fivéreink." A stockholmi felhívással kapcsolatos aláírásgyűjtési mozgalom folyamán Los Angelesben 100.000 aláírást gyűjtöttek össze. A kampányban résztvevő szervezetek közt volt: a békevédelmi ,munkásbizottság, a ruházati ipar munkásainak békebizottsága, a női szabók szövetsége, a ruházati ipari munkások egyesült szövetsége, a könnyű- és bányaipari munkások szövetsége, a villamosipari munkások egyesült szövetsége, az építőipari munkások szövetsége, (AFT), a kikötő- és raktári munkások szövetsége és a filmműtermek munkásainak szövetsége. FASISZTA TERROR A1U.E VT 1 \ ÁIIA > Peron, a fasiszta diktátor bosszút akarván állni annak a kísérletnek a csődjéért, hogy argentin csapatokat küldjön Koreába az USA ágyútöltelékéül, féktelen terrort indított az argentínai Kommunista Párt vezetői ellen. Az argentin rendőrségen, a „Seltsian Espesial"-on a letartóztatottak tömegei közt van Obdulio Barte paraguaji politikai emigráns, Paraguaj Kommunista Pártjának alapítója és a Párt Központi Bizottságának tagja. Elektro mos tűkkel kínozzák. Obdulio Barte élete veszélyben van. Az is lehet1 ségea, hogy a paraguaji hóhérok kezébe adták. / Az Emberi Jogok Argentínai Ligája felemeli tiltakozó szavát az argentin rendőrség garázdálkodása ellen, kifejezve ezzel együtt az argentin nép és a haladó emberiség véleményét is.