Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-01 / 174. szám, kedd

1950 augusztus I UJSZ0 w Uj úton járó történetírás SM. Gosiorousŕý tanulmánya az 1919 évi szlouák szovjetekről H szobeszlávi kongresszuson a népművelési tevékenység új terve született Kopecký miniszter a viiágbékéért folyó harc kérdéseiről A Társadalmi Szemle, a Magyar Dolgozók Pártjának tudományos fo­lyóirata 1950 július-augusztusi szá­mában hozza Miloš Gosiorovskýnak, a jeles szlovák marxista történetíró­nak tanulmányát az 1919. évi szlová­kiai szovjetekről. A polgári történetírás sokféle mó­don és hangon nyúlt ehhez a témá­hoz, egyszer a burzsoá-nacionalizmus javíthatatlan vakságával és elfogult­ságával, máskor a fasizmus szellemi szálláscsáná lóira valló embertelen­séggel, máskor isimét elkenve és el­hallgatva alapvető tényeket vagy csak félszemmel sandítva rájuk s itt­ott esetleg akarata ellenére emleget­ve az igazságot. Ezért végtelenül tanulságos és üdítő olvasmány Gosiorovský tanul­mányának tényelemzése és fejlődés­szemlélete. Bemutatja a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomtól az 1918—19-es középeurópai forradalmi mozgalmakhoz vezető vonalat s a Kommunista Internacionáléban egye­sülő első kommunista munkáspártok keletkezését az egyes országokban. Megvilágítja az 1919 március 21-én megalakult Magyar Tanácsköztársa­ság szerepét az imperializmus elleni harcban négy és félhónapos fenn­állása alatt, idézi Lenin üdvözletét az államhatalmat gyakorló magyar munkásokhoz, akik rést ütöttek a Szovjetoroszországot megfojtani aka­ró imperialisták és kapitalisták front­ján. Rámutat a tanulmány a magyar­országi proletárdiktatúra hibáira, ar­ra. hogy a Magyar Tanácsköztársa­ság fiatal Kommunista Pártja egy­séges pártot alakított a reformisták­tóit ésiopportunistáktól nyüzsgő, szám­ban erősebb szociáldemokrata párt­tal, továbbá kiemeli a parasztkérdés megnemértését, ami abban jelentke­zett, hogy nem történt meg a föld­osztás és nem elégítették ki a nincs­telen földműves szegénység évszáza­dos földéhségét. Gosiorovský gondos forrástanul­mányok alapján mutatja ki, hogyan fogott össze a világimperializmus minden tényezője a magyar Tanács­állam ellen s hogyan vonták be az ellene induló támadásba a csehszlo­vák burzsoáziát is. Az osztályöntudatos csehszlovák proletariátus a proletár nemzetkö­ziség elvéhez hűen kapcsolódott be a magyar dolgozók által 1919-ben a világproletariátus érdekeiért megin­dított harcba. A nemzetközi vörös brigádban, amely a magyar Tanács­állam Vörös Hadseregének keretében alakult meg, osztálytudatos cseh és szlovák munkások is küzdöttek. Miután a magyar dolgozók Vörös Hadserege 1919 június első felében eléri Eperjest, itt a szlovák dolgozók június 16-án népgyűlést tartottak s kihirdették a Szlovák Tanácsköztár­saságot. A megalakuláskor kibocsátott kiáltvány szerint az új tanácsköztár­saság azon a fronton küzd, melynek úttörője az orosz proletariátus s első üdvözletét azoknak a cseh proletár­testvéreknek küldte," akik még az imDerializmus elnyomása alatt éltek. Az új köztársaság megvalósította az önrendelkezés jogát és eltávolí­totta a kizsákmányolás minden esz­közét é9 lehetőségét. Gosiorovský rámutat arra a hibá­ra, hogy a Szlovák Tanácsköztársa­ságot, mint önálló államot kiáltották ki s kormányának néhány opportu­nista tagja helytelen nézeteket han­goztatott a szlovák-cseh viszonnyal kapcsolatban. A Szlovák Tanácskormány államo­sító, valamint a földműveseket érintő rendeleteinek ismertetése után el­mondja Gosiorovský, hogy az impe­rialisták párizsi békekonferenciájá­nak ultimátumára a Vörös Hadsereg 1919 július 5-én visszavonult a cseh­szlovák—magyar demarkációs vonal mögé és a Szlovák Tanácsköztársa­ság háromhetes fennállás után meg­szűnt. Rövid léte is bizonyíték azonban arra, hogy a Nagy Októberi Szocia lista Forradalom hatása alatt hogyan látott hozzá az osztálytudatos szlo­vák proletariátus a nemzeti szabad­ság megszerzeséhez s a teljes gazda­sági és társadalmi felszabadításhoz. Gosiorovský mint történész 30 esz tendővel a szlovák proletariátus for­radalmi megmozdulása után megszó­laltatja a csehszlovák népi demokrá­cia tisztánlátó marxiista történelmi felfogását, mely bátran magáénak vallja azt a forradalmi elszántságot, amely 1919-ben a szlovákiai prole­tárdiktatúra kikiáltásában megnyilat­kozott. Gosiorovský tudományos munkás­ságának messzemenő elvi jelen-tősége van. A történetírás mint értelmiségi munka, a dolgozók társadalmában fon­tos funkciót tölt be, tudatosítja azt a fejlődést, mely a küzdelmes, elnyo­miásos múltból a felszabadult és al­kotó jelenen át egy magasabb ren­dű, szebb és élni érdemes világba vezet. Bár a történetírás csupán felépít­ménye a jogi és termelési alapzatnak, visszahat erre, lendíti, irányítja az alapzat körül végzendő munkát. Go­siorovský mint a dolgozók szociális és történeti szemléletének kifejező­je, a történetírás igaz, új és emelke­dett irányát képviseli. Mit művelt a polgári történetírás? Ködfátyolképe­ket mutogatott a dolgozóknak, hogy téves ideológiák hordozóivá tegye őket s figyelmüket elterelje az élő feladatokról. Erisz-almákat szórt a népek közé, táplálta a megrögzött polgári nacionalizmus előítéleteit A régi polgári történetírás gyűlöl ködést szító szempontjait vette át a Horthy-korszak történetírása Ma­gyarországon és nálunk ez első köz­társaság idején Pekaf professzor, aki­nek tankönyvén nevelték fel a középis kolai ifjúságot, nem volt idegen e szempontoktól. Ezzel szemben Gosiorovský törté­nettudományi irányát jellemzi: a his­tóriai tények becsületes feltárása, az osztályviszonyok hamisítás és eltit­kolás nélküli megvilágitása. Tollát nem a vadító kapitalista szellem irá­nyítja. hanem a dolgozók szolidari­tása. És mindezt betetőzi a nyílt, bá­tor, javítani akaró, a mult hibáin nem­csak szóban, hanem tényleg is okuló kritika és önkritika. Ez a történetírás mint ideológia visszahat a politikai tudat formálásá­ra, a politikai tudat pedig erősíti, edzi, fejleszti azokat a társadalmi vi­szonyokat, azoknak a termelési fel­adatoknak az elvég?»sét, amelyek az egyes népi demokráciákon belül és kölcsönös kapcsolataikban az új em­ber és az új világ kialakulását segí­tik. A Gosiorovský által képviselt történettudomány ilyen irányban hat és ezért jár neki az úttörőt megille­tő elismerés minden oldalról. Hogy a polgrri történetírás jóaka­ratú képviselői, mint elszigetelt egyének mennyire képtelenek és te­hetetlenek voltak új és produktív tör­ténelmi szemléletet kezdeményezni, arra példa egy szlovákiai származású magyar tudós, Riedl Szende esete, ultit a mult század ötvenes éveiben a magyar irodalomtörténet tanárává neveztek ki a prágai egyetemre. Ez a Riedl értelmiségi munkás volt s megérezte, hogy valamikép javítani kellene a régi osztrák biro­dalom népeinek népközi kapcsola­tain. melyeket a feudális-burzsoá po­litika teremtett meg és azokat gör­csösen fenntartani igyekezett. Riedl megpróbált valami közvetí­tést, de csupán felülről, tisztán el­méleti, ideológiai oldalról, amelyhez hiányzott a szükséges konkrét alap. Nem ment semmire igyekezetével, hiába keresett kapcsolatot prágai tu­dományos körökkel, hiába ismertet­te magyar nyelven a szláv kulturá­lis törekvéseket. A feudális-konzerva­tív politikát irányító főurak, akár­milyen eredetűek voltak is, pajtás­kodtak egymással, a régi monarchia gyárosai és kereskedői szoros profit­kapcsolatokat építettek ki egymás kö­zött, de gondosan megakadályozni igyekeztek minden igazi kölcsönös népi kapcsolatot. A feudális állam­vezetés célja pedig épp az ideológiai elidegenítés és a feszültség fenntar­tása volt a birodalom népei között. A Metternich-iskola sötét politiku­sai úgy gondolkodtak, hogy ez a fe­szültség, mint valami gravitációs erő, kiegyensúlyozza és megszilárdítja az elvénhedt államszervezetet. Féken tartja az akkor veszélyesnek tartott liberális törekvéseket. Ezt a hagyo­mányt átvette a XIX. század máso­dik felében az. uralomra jutó bur­zsoázia is s a polgári nacionalizmus a maga kölcsönös fenekedéseivel a proletariátus figyelmét elterelte en nek tulajdon osztály helyzetéről és osztályfeladatairól. Mi lett minden nek a következménye? A nyugati kapitalizmus kultúráit bámulták az egyes népek ideológusai s közben el­feledkeztek egymásról. Ezeknek a törekvéseknek azonban napjainkban bealkonyodott. A dol­gozók nem hagyják magukat bom­lasztó és elnyomó erőktől sodortatni sem a technikai, sem a szellemi ter melésben a maguk útján haladva új formákat teremtenek. Ezeket az új formákat alakítja a történetírás te rén Gosiorovský. Az ő öntudatosító s a népi demokráciák új kölcsönös­sékét szolgáló tevékenységére is vo­natkozhatok Arany Jánosnak prófé­tás szavai: Csüggedve olykor hagyja lomha gépül Magát sodorni az ember fia: De majd, ha fellép s öntudatra épül. Feltűnik egy magasb harmónia. Sas Andor. Vasárnap ültek össze Cseh- és Morvaország népművelési megbízot­tai munkakongresszusukra, amelyen Kopecký elvtárs tájékoztatásügyi mi­niszter mondott beszédet. Bevezetőjé­ben kifejezte örömét a fölött, hogy ez a kongresszus Dél-Csehország ér­tékei sikeres kiállításának ünnepélyes befejezése. Dél-Csehországból indult kí a husziták és táboriták nagyszerű forradalma, amely megmutatta, hogy a nemzet erejét mindig az egyszerű nép táplálja. Csak a népi demokrati­kus rendszer a munkásosztály harca, amely a Párt, a köztársság elnöke vezetésével, a hatalmas Szovjetúnió és Sztálin elvtárs segítségével gvöz a kapitalizmus felett, teljesíti a hu­sziták forradalmi elképzeléseit. Kopecký elvtárs a továbbiakban a világbéke kérdéseivel foglalkozott. Kijelentette, hogy a világ minden ha­ladó embere csodálattal adózik a ko­reai nép hősiességének, amely győz igazságos harcában. Teljesen hiába­valók az amerikai monopolisták tö­rekvései. a világ népeinek óriási tö­megei fordulnak igazságos harag­jukban a háborús uszítók ellen és el­ítélik aljas munkájukat. A béke ügyét azzal szolgáljuk a legjobban, hosry Köztársaságunkat nlvan erőssé változtatjuk, hogy megvalósíthassa a szocialista országéoités müvét. ha fokozzuk ipari termelésünket és megvalósítjuk a szocializmust a me­zőgazdaság terén is. A nemzetközi és hazai fejlődés minden körülménye elősesríti az alapvető feladataink tel­jesítését, amelyeknek egy része a kultúra és népnevelés munkásainak vállaira nehezedik. A népművelési te­vékenység feladatait nem látjuk vala­mi idillikus munka fényében, de har­ci feladatoknak tekintjük, rendkívül komolyan vesszük őket és elvégzésük olyan felelősségteljes feladat, mint az ötéves terv bármely más feladata. Mi, népművelési munkások — mon­dotta Kopecký elvtárs — minden erőnkkel a békét szolgáljuk. Harc­ban állunk az új háború imperialista uszítói ellen. Minden erőfeszítésünk a szocializmus épitése. Az 1951-es népművelési tevé­kenység legfőbb feladatai /Ugyanúgy, mint a gazdasági élet minden ágában, a népművelési mun­kások is kidolgozzák tervüket az 1951-es évre, amelyben körvonalaz­zák egész évi tevéknyeségüket. En­nek a évnek a fokozott aktivitás és fo­kozott harc jegyében kell állnia. A népművelési csoportok részterveiböl áll össze aztán a községek, járások és kerületek alapvető kulturális és népművelési terve, amelyet azután előterjesztenek jóváhagyás végett a megfelelő nemzeti bizottsághoz. A kulturális és népmüvelésügyi terv előkészületei alkalmából a következő alapvető feladatokra kell gondolni: 1. Kulturális és népművelési segítség népUnknek a szocia­lizmus építésében és a béké­ért folyó harcban A terv kidolgozásánál azt a nagy célt kövessétek, hogy kulturális és népnevelési munkátokkal minél hat­hatósabban támogassátok a szocializ­mus építését az illető községben, já­rásban, kerületben és így az egész országban. Minden akció tehát a nép nevelésére irányuljon, a munkához való új szocialista viszony és a tár­sadalmi tulajdon elvének szellemé­ben. A népművelési tevékenység irá­nyuljon a munkás-parasztszövetség­re. az országépítő aktivitás megerő­sítésére. Mélyítse el a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai iránti batátságot és szövetséget, erősítse mesr a szocialista hazafiság és a pro­letár nemzetköziség érzését és fo­kozza a béke megvédésére irányuló harci elszántságot. Erőfeszítésteket irányítsátok a falu megnyerésére a szocializmus számára, nyújtsatok se­gítséget a kis- és középparasztság­nak a szövetkezeti gazdálkodásra va­ló áttérésnél. 2. A tudományos világnézet és a tudományos népművelés? propagáció terjesztése Segítsetek a népnek abban, hogy elsajtítsa a haladó tudományos világ­nézetet, hogy népi tanfolyamokon és szemináriumokon mindenki megis­merje a marx-lenini tudomány álapjait és a természet- és a társadalmi tudo­mányok tapasztalatait. Csak így ért­heitk meg a szocialista fejlődés égető kérdéseit. Semmisítsétek meg nép­nevelési tevékenységiekkel az elma­radottságot, a babonát, a sötét hie­delmeket, valamint lépjetek fel azok­kal szemben, akik a nép vallásos ér­zéseit a reakció és a szocializmus el­lenségeinek érdekében használják fel. 5. Alkossátok meg a társadalmi élet és társadalmi gondoskodás új formáit a népi alkotás kifejlesztésével Dolgozzátok ki a falvakon az újkori kollektív technikai és egészségügyi, valamint kulturális berendezések fel­építésének tervét, amely lehetővé te­szi a város és falu közötti különbség áthidalását. Gondoskodjatok klubok és népművelési házak berendezéséről, amelyeket mindenekelőtt a legjobban felszerelt vendéglői és éttermi üze­mekből kell létesíteni és amelyeknek az lesz a célja, hogy az úi társadalmi élet. a dolgozók kultúréletének köz­pontjai legyenek. Az EFSz-ekkel együtt dolgozzátok ki a szövetkezeti élet kultúrszükségleteinek tervét. Szenteljetek nagy figyelmet és támo­gatást a népi művészi tevékenység­nek. Tisztítsátok meg a műkedvelői köröket a maradi és reakciós elemek­től és vigyetek közéjük forradalmi szellemet. Ne les-yen egyetlen ifjúsági, szak­szervezeti vagy más egyesület, amely nem lenne bekapcsolva a mi új nép­művelési tervünkbe. 4. A népi igazgatás népnevelési szervezetének ki­építése és a népnevelési cso­portok, egyesületek köztevé­kenységének összehangolása Meg kell teremteni a népi igazga­tás népnevelési szervezetének felépí­tését. Ide tartoznak a népnevelési gyűlések, a népi könyvtárak szolgá­lata, a helyi rádió tevékenysége a nép­nevelés és a béke szolgálatában. Al­kossatok a helyi önkéntes kultúrszer­vezetekkel együtt munkaköröket a népnevelési tevékenység egyes szak­ágazatai számára Szervezzetek mi­csurini köröket, zeneművészeti, szín­házi és szavalóköröket az ifjúsággal és a többi kultúrszervezetekkel együtt. Szervezzetek szerkesztőségi csoportokat a helyi rádió segítségére. Keressetek a történelemben jártaso­kat a községi krónikák megírásához. A népnevelési tanácsok ellenőrzési tevékenységét is meg kell szervezni a hatezer lakoson felüli községek­A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága vasárnap reggel a kővetkező jelentést adta ki: A néphadsereg csapatai az egész arcvonalon kemény harcokban állanak az ellenséges csapatokkal. A néphadsereg alakulatai felszaba­dították a déli Pjeng-Szang tarto­mányban Amgi városát. Csapataink a városért folyó felszabadító harcokban az ellenségnek súlyos veszteségeket okoztak. Július 28-án egy amerikai bombázó repülőcsoport támadást akart elkövet­ni Phjeng-Jang ellen, azonban a nép­hadsereg repülő alakulatai sikeres be­avatkozásokkal szétszórták a támadő amerikai repülőcsoportot. A front többi szakaszán nem tör­Nyugat-Berlin imperialista vezetői félnek a békemozgalomtól és a terror, az elnvomás különféle eszközeivel igyekeznek a mozgalmat szétzúzni. A német főváros lakosságának béke­törekvései és az atomfegyver eltiltá­sáért folytatott harc népszerűsége azonban állandóan növekedik. Nyugat-Berlin népe nem hagyja ma­gát terrorral hallgatásra kényszeríte­ni. Harcol a bókéért és elszántan meg­védi a béke harcosait az imperialisták elnyomásával szemben. A Béke Hívei berlini bizottsága tiltakozott a nyugat­berlini letartóztatások és terror ellen s a következő nyilatkozatot adta ki: „Az egész békeszereő Berlinnek fel kell kelnie a hihetetlen terror ellen és követelnie kell a letartóztatott béke­védők azonnali szabadonbocsátását." Berlin dolgozói küldöttségeket kül­denek a francia és más megszálló hi­vatalokhoz ós tiltakozó leveleket tn­ben és a kultúrbizottságok tevékeny­ségének felülvizsgálását a hatezer lakoson aluli községgekben. Távolít­sátok el a régi népnevelési hagyo­mányok káros maradványait. Törőd­jetek azzal, hogy a népnevelési ak­ciók összpontosítsák a kultúréletet. 5. Nyújtsatok kulturális segít­séget másnemzetiségű polgá­rainknak Azokban a cseh községekben, ahol szlovák, lengyel, magyar és német nemzetiségű dolgozók élnek, híviátok meg kulturális csoportjaikat, hogy velük egvütt készíthessétek el nyil­vános népnevelési tevékenységiek tervét. A helyes sztálini nemzetiségi politika szellemében segítsetek nekik abban a törekvésükben, hogy nem­zeti kulturájukat fenntarthassák és fejleszthessék. Az általános terv keretében szer­vezzetek velük együtt állampolitikai nevelő kultúrakciókal. 6. Gondoskodjatok a népnevelési káderekről Az eddiginél nagyobb mértékben gondoskodjatok arról, hogy a kultu­rális és népnevelési tevékenységhez való részvételre megnyerjétek az ösz­szes haladó tudósokat, művészeket, orvosokat, agronómusokat, állator­vosokat és az összes iskolák tanítóit. De ugyanilyen figyelmet szentelje­tek az új káderek iskolázásának és nevelésének is. Az új kádereket ke­ressétek a dolgozók soraiból. A nép­művelés munkásainak soraiba ha­ladó, politikailag érett és alkalmas emberieket hívjatok. A népnevelés tevékenységének tervét reálisan kell kidolgozni, a megfelelő körülmények mérlegelése után, a nép; igazgatás költségvetési lehetőségeinek kereté­ben. Keressetek önsegélyforrásokat és a tervek teljesítését biztosítsátok mindenekelőtt szocialista szerződé­sekkel, önkéntes brigádokkal. Tart­satok lépést legjobb élmunkásaink­kal, legyetek ti is példás munkásai szakmátoknak. Tanlujatok a munkás­osztálytól és a dolgozó néptől. Is­merkedjetek meg tapasztalataikkal és érvényesítsétek őket. A terv kidol­gozása váljék a kulturális munkások hatalmas versenyévé, a népnevelési munka legjobb módszeréért és hatal­mas lelkesedéssel teljesítsétek azokat a feladatokat, amelyeket Klement Gottwald elvtárs és a Nemzeti Front népi kormánya ró reánk. tént különösebb változás. A phjeng-jangi rádió vasárnap este a néphadsereg főparancsnokságának következő nyilatkozatát közölte: A néphadsereg alakulatai az arcvo­nal minden szakaszán folytatják ke­mény harcaikat az ellenséges csapa­tok ellen. Július 29-én nehéz harcok után megtörték az ellenség erős ellenálla­sát és teljesen felszabadították Ke­csang városát. Ezekben a harcokban több, mint 100 ellenséges katonát foglyul ejtettek és nagymennyiségű hadianyagot zsákmá­nyoltak, többek között 45 autót, 8 gépfegyvert, sok puskát, karabélyt és más fegyvert. A front többi szakaszán nem tör­tént különösebb változás. téznek Ganeval berlini francia pa­rancsnokhoz. Követelik, hogy ne ti­porják lábbal az emberi jogokat, min­den ember jogát, hogy nyilvánosan követelhesse a világbéke megőrzé­sét. A Nemzeti Front bizottságának felhívására a berlini lakosok a letar­tóztatottakat és azok hozzátartozóit anyagilag is támogatják. Tiltakozó küldöttséget küldöttek és nyilatkozatot tettek közzé a berlini Humboldt egyetem hallgatói is, akik­nek sok társa van a letartóztatottak között. A berlini diákok határozatuk­ban hangsúlyozzák, hogy a stockhol­mi békefelhívást a párizsi Sorbonne­egyeem 20.000 diákja is aláírta és e diákokat az egész francia nép támo­gatja. A békehívők letartóztatása el­len Nyugat-Berlinben tiltakozását je­lentette be a demokratikus Ifjúsági Világszövetség is. . / A koreai hadihelyzet Berlin dolgozói tiltakoznak a német békehívők letartóztatása eHen

Next

/
Oldalképek
Tartalom