Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-20 / 191. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek Wm wBm I lyfl iüSl WM wHBsak. • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 20, vasárnap 3 Kčs III. évfolyam, 191. szám Ez iskolák demokratizálása a gyarmati országokban szorosan összefügg a békeharccal Lidice üzeni a diákoknak: „Hisszük, hogy segítségünkre lesztek a béke megvédésében" A gyarmati nemzetek iskoláink egyúttd a nemzetek függetlenségéért vissza a Nemzetközi Diákszövetség iiiése, amelynek első részében a gyar luítak fe! vita formájában. A jelenlevő diákok helyeslése me ria, valamint Columbia képviselői rám oly értcimíi vt'L-ménye, hogy a Nemz tesnek kei! lennie, iires fecsegés. Egy Nemzetközi Diákszövetség meg akar épült, fog! Ikoznia kell politikával. A iskolák demokratizálásáért folyó harc A gyarmati országok diákjainak nehéz és rossz tanulmányi feltételei öszsí'efüggnek a bennszülött lakosság általános életfeltételeivel, amelyek az imperialista gyarmatosítók csúnya vétkei, mert a vérükig kizsákmányolják és elnyomják a leigázott nemzeteket. Dr. Mukaŕovsky, a prágai Károlyegyetem rektora, az akadémiai professzori kar kíséretében jelent meg és a csehszlovák főiskolák nevében üdvözölte a kongresszust. A pénteki nap folyamán még két főiskolai tanár intézett beszédet az egybegyűlt diákokhoz. Az egyik Thomson, a birminghami egyetem tanára, a másik Jörgensön kopenhágai egyetemi tanár volt. Mindketten a tudomány szabadságáról beszéltek. Hangsúlyozták, hogy nem szabad -az a tudós, aki az imperialisták háborús céljait támogató fegyverek tökéletesítésének szolgálatába áll. Ilyen tudóst a nemzetek nem ismernek el, háborús gonosztevők ők akik a nemzet ítélőszéke elé valók. A második Nemzetközi Diákkongresszus péntek délelőtti ülésének befejezése előtt Berljngner, a Nemzetközi Diákszövetség főtitkára megtette titkárj jelentését. A Nemzetköz; Diákszövetség főfeladata a békeharc. Ez az egész világ diákságának legfőbb érdeke. Ebből kifolyódemokratizálásáért folyó küzdelem ft-lyó harcot is jelenti. Ez tükrözte II. kongresszusának péntek délelőtti mati nemzetek egyes kiküldöttei szóllett Dél-Afrika, a nyugatafrikai Nigéutattak arra, hogy a reakciós diákok etközi Diákszövetségnek politikamenmásután hangsúlyozták, hogy ha a felelni az alapelveknek, amelyekre fasizmus elleni harc politikai harc. Az szintén politikai harc, lag hárul minden hajadószellemü diákra a feladat, hogy tevékenyen bekapcsolódjék az aláírási kampányba amely az atomfegyverek bet ltását követeli. Ebből következik az a kötelesség is, hogy leleplezzék és elszigeteljék a háborús uszítókat, hogy meggyőzzék az egész diákságot a békeharc szükségességéről. A békeharcban a haladószeüemü diákok együtt fognak dolgoznj a béketáb'-r többi tényezőivel, versenyt indítanak az aláírások legnagyobb számának eléréséért, amely aláírások k fejezik a diákság harcos békeakaratát és számban túlszárnyalják a Nemzetközi Diákszövetség taglétszámát. A péntek délelőtti ülés a vil'ág minden részéről összesereglett diá* kok hatalmas éljenzésével ért végei, amely kifejezte ígéretüket, hogy ezt a kötelezettséget sikeresen teljesítik. * A nemzetköz; Diákszövetség II. világkongresszusának péntek délutáni ülésén folytatódott a vita, amely Grohmann mérnöknek, a szövetség einökének a Nemzetközi Diákszövetség tevékenységéről és további feladatairól előedott jelentésére kapcsolódott. A vita keretében nagy éljenzés és „Éljen La Passionaria!" kitiltások közben emelkedett szólásra Ascarete, a republikánus Spanyoloiszág diákkikü'.dötte. Beszédében rámutatott a terrorra, amely a mai ! Franco-Spanyolországban uralkodik. Köszönetét fejezte ki a nagy Sztálinnak azért, hogy márt a spanyol pol gárh'őtoorú idején úgy határozta meg a spanyol nemzet harcát, mint az egész haladószellemű emberiség békeharcát a fasizmus ellen Majd rámutatott az amerikai és angol im perlalisták gonosztevő kísérleteire, amelyek segítségével Franco a spa nyol nép akarata ellenére uralmon tartja magát. Ganez, a mexikói diákok kiküldötte vitafelszólalásában szintén elítélte Franco spanyolországi rémuralmát és a kongresszusnak javas latot tett egy az ENSz n*k küldendő hat'lrozait szövegére, amelynek értelmében kéréssel fordulnának az ENSz összes tagállamaihoz, hogy szakítsak meg a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolataikat Francóval és forduljanak szembe az amerikai imperialisták kieé*l«taiv«l, amelyek kel ä francoi Spanyolországot be akarják csempészni az ENSz-be. A határozatot az angol és skót kiküldötteken kívül, akik tartózkodtak a szavazástól, az összes kiküldöttek elfogadták. * A délutáni ülés folyamán felkereste a kongresszust a Csehszlovák Nőszövetség üdvözlő küldöttsége és a lidicei asszonyok képviselői, azé a községé, amelyet a m.íodik világháború folyamon elpusztítanak a fasiszta megszállók. —• Nem tudjátok elképzelni, mit jelent egy anv 'nak gyermeke elvesztése. — mondta Lohlová asszony Lidicéröl. — Véssétek emlékezetetekbe „Tanuljatok, tanuljatok, de tanítsatok másokat is!" Hisszük, hogy segítségünkre lesztek a béke megvédésében és együttes erővel megakadályozzuk a háborút." A péntek délutáni ülés, mint az előző négy napon, hatalmas békemanifesztációvá vált. Megkapták az irányszámokat mégis tovább szilárdítok normáikat a komáromi Skoda-üzem munkásai Az ellentervezés első időszakát a komáromi Skoda-üzemben is befejezték. A miiszaki-gazdasági normákat eddig az összes fötermelési feladatokra már kidolgozták, a norma szilárdít ási akciót pedig t°vább folytatják most az irányszámok megismerése után ;s. Ebben az üzemben is, akárcsak a többi gyárunkban, a dolgozók lelkesen vettek részt az ellentervezés s'keres lebonyolításában. Tudatosították hogy nemcsak a napi feladatok becsületes elvégzése az ö kötelességük, hanem erőteljesen részt kell venn ők a tennelés irányításában, mégpedig állandó kezdeményezéseikkel, az előrehaladást biztosító új szocialista munkamódszerek alkalmazásával kell törekedniök a termelékenység emelésére, a fokozottabb feladattk teljesítésére. E hét elején tartott üzemi gyűlésükön értékelték az első időszakban elért eredményeket és ismertették a dolgozókkai a jövő évi termelést megszabó irányszámokat. Az első időszakban kollektív alapon 34 /."(>'\elezettséget irt. aiá több mint 300 dolgozó, akik S—5»/

B-o

s nprmaszilárd tást kértek, ami anyag és munkaerő megtakarításában nyilvánult meg Ezekáltal. sikerül a övö évben 38.000 munkaórát és 2 200.000 Kčs-t megtakar!taniok. A; elientei vezés második időszakát augusztus 1-én kezdték meg. A komárom-' Skoda-üzem dolgozói fokozatosan győződnek meg az ellentervezés. az ezzel összefüggő normas2i;árdítás és a szocialista munkamódszerek alkalmazásé" ak nagy jelentőségéről s ennek tulajdonítható az hogy a legutóbbi üzemi gyűlésük alkalmával az asztalosmiihely dolgozói versenyre hívták ki a kovácsokat, — akik a felhívást azonnal el is fogadták s kollektív alapon ú ;abb öt szocial sta szerződést nyújtottak be. melyek már 5—10%os normaszilárdítást tartalmaztak. A normaszilárdítási akciót, mint írtuk, tovább folytatják és egyúttal ellenőrzik az összes normákat hogy a jövő év elejétől kezdve már mindnyájan szilárd normákkal dolgozhassanak. melynek megtartását kormányunk külön rendelettel biztosította egész évre. A Skoda-üzeni dolgozói egyúttai elhatározták, hogy november végéig élmunkás üzemmé akarnak lenni, hagy így bizonyítsák be. hogy mint nehézipari dolgozók a szocialista építőmunkában az élen kívánnak járn. A dolgozók jó meggyőződésén múlik, hogy a dolgokat helyesen lássák és ítéljék meg és csak így tudják tökéletesen megérteni, hogy népgazdaságunk szempontjából a nehézipari termelés mily nagyfontosságú. Hogy november végéig kiérdemelhessék az élmunkási üzem címét, erőteljesebben kejl elmélyíteniük a munkaversenyt s egyben az összes dolgozók jó viszonyát is a szocialista építőmunka iránt. A munkaversenybe eddig a dolgozók 80%-a kapcsolódott be. Az ellentervezés első időszakában elindították a legjobb műhely és szakmunkás versenyét és ezzel is hathatósan hozzájárultak a termelékenység es a minőségi termelés emeléséhez. Az ellentervezés első időszakában a mnvkaversenyzök száma 61%-ról 80%-ra, az élmunkások száma P

edig 114-ről 180-ra emelkedett. Ezek az emelkedő számadatok is bizonyítják, hogy most az ellentervezés idején a Párt és a szakszervezet funkcionáriusai a dolgozók teljes meggyőződésére törekedtek s a vállat! újabb szocialista kötelezettségek révén fejlesztették a verseny-mozgalmát is. Az e hét eleién tartott üzem

: gyűlésen 13 dolgozó jelentette be újabb n'rmnszilárditását Csöbönyei István és Eise\

t Dezső élmunkások, akik a lemezek légka(Folyt&tás a 2. oldalon). A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató irodájának Tartós békéért

f népi demokraciaertl című hetilapját mai számunkhoz csatoljuk A magyar Alkotmány egyéves évfordulójára . Szlovákia fővárosában a Magyar alkotmány egy éves évfordulója alkalmából Füredi József a bratislavai magyar fökonzul fogadta a sajtó képviselőit, akiknek az alábbi tájékoztatót adta: Egy évvel ezelőtt, 1949 augusztus '20án lépett életbe a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Az alkotmány kérdését a Magyar Dolgozók Pártiának 1948 nyarán megjelent programm-nyilatkozata vetette fel, mely kimondta: „A Párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényeinek megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit, az állami, gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a Magyar Népköztársaság népi jellegét a törvény erejével alkotmányban szentesítse." Ettől az időtől kezdve az ríj alkotmány szükségességének tudata erősödött és amikor 1949 februárjában megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront, nyilatkozatában főcéljául az. új alkotmány létrehozását tűzte ki. Ilyen előzmények után készült el az alkotmánytervezet a Szovjetúnió 1936. évi sztálini alkotmányának példamutatása nyomán, amelyet a dolgozók széles körei megvitattak;, így érvényesült a dolgozó tömegek kritikája. Míg azonban a Szovjetúnió sztálini alkotmánya a győzedelmes szocializmus alkotmánya, addig a Magyar Népköztársaság alkotmánya még nem a megvalósított szocializmus országának az alkotmánya, hanem olyan országé., amely megteremtette a szocializmus építésére a lehetőséget, lerakta a szocializmus alapjait és a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. Ezután került sor a törvényjavaslat parlamenti megvitatására és a parlament Rákosi Mátyás elvtárs előadó jelentése után egyhangú lelkesedéssel fogadta el a törvényjavaslatot és emelte törvényerőre a Magyar Népköztársaság új alkotmányát. A magyar dolgozók az űj alkotmány létrejöttét elsősorban annak köszönhetik, hogy a Szovjetúnió dicsőséges Vörös Hadserege az országot felszabadította a fasizmus rabsága alól, elkergette a nép nyakán élősködő urakat és megnyitotta számukra a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó magyar nép, a munkásosztály, a kommunisták vezetésével, Rákosi Mátyás elvtárs irányítása mellett élni tudott ezzel a szabadsággal. * A fejlődés útja nem volt sima. Meg kellett törni mindenekelőtt a feudális földesurak hatalmát, ami egészséges földreformmal sikerült. 642.000 földigénylő kapott 3,258.000 kat. hold földet. Szocializálni kellett a legfontosabb termelő eszközöket, sor került elsősorban a nagy nehézipari üzemek állami tulajdonba,vételére, majd kés.'ibb a bankok és más fontosabb ipari üzemek államosítására is. A mezőgazdaság szocializálása az állami birtokok létesítésével és a termelőszövetkezetek szervezésével indult meg. At kellett térni a tervgazdálkodásra, aminek előfeltétele volt a stabil pénz megteremtése. Ez a forint bevezetésével megtörtént. Ennek alapján vált lehetővé a S-éves tervnek megvalósítása, amely a háború által elpusztított ország újjáépítését tűzte ki feladatul és ezt a magyar dolgozók 7 hónappal a kitűzött idő előtt sikeresen teljesítették és ezzel lerakták a szocializmus építésének alapjait. Közben súlyos harcot kellett folytatni a, külföldről támogatott belföldi reakció ellen, le kellett leplezni és szét kellett zúzni a Nagy Ferenceket, Peyereket, Pfeifereket és Sulyokokat, meg- kellett törni a Mindszenthv által vezetett egyházi reakció liaíalmát. el kellett távolítani a Párt legnagyobb pozícióiba is befurakodott imperialista-Titoista ügynököket Rajkót és társait, a másik oldalon támogatni kellett a szocializmust építő munkásosztályt, egységesíteni kellett őt — ami sikerült is — a két munkáspártnak, a Kommunista Pártnak és a Szociáldemokrata Pártnak a Magyar Dolgozók Pártjában való egységesítésével. Mindezek a következetesen folytatot harcok nyilvánvalóvá tették a dolgozók legszélesebb tömegei előtt az összefogás szükségességét és így a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a. néphez hű értelmiség közös erővel folytathatta építő munkáját és harcát a nép ellenségeivel szemben. Méltóképen jutott kifejezésre a magyar dolgozó nép egységes akarata és ragaszkodása a népi demokratikus rendszerhez és a kommunisták pártjához az 1949 május 15-én megtartott választások alkalmával, amikor a választásra jogosultak több mint 90%-n szavazott le és a Függetlenségi Népfront elsöprő sikert aratott. Ma már egyéves távlat áll rendelkezésünkre, hogy megvizsgálhassuk, hogy az alkotmányba lefektetett alapelvek megvalósítása terén milyen eredményt ért el a magyar dolgozó nép. 1. Az alkotmány 2. S-a kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott. és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat. A munkásosztály képviselete és irányító szerepe jelenleg az államapparátusban tanubizonyság erre és a dolgozó parasztsággal egyre erősbödő együttműködése bizonyítja, hogy a fenti paragrafus valóság és nem maradt csak írott betű. Különös jelentőséggel bír a helyi tanácsok felállítása. A helyi tanácsokról az alkotmány V. fejezete intézkedik, amely kimondja, liogy a Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik és a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszlanak. Kimondja továbbá, hogy az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács. Az alkotmány ezen rendelkezésének végrehajtására az országgyűlés 1949 május 12-én fogadta el a helyi tanácsokról szóló törvényt, amely bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan államszervezetet épít, amely bevonja a dolgozókat az államhatalom gyakorlásába, biztosítja a dolgozók állandó és tevékeny közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az állami közigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügy intézését a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit. Előfeltételként a közigazgatás területi átszervezése 1949 végén történt meg népességi, gazdasági, közlekedési és fejlődési szempontok szem előtt tartása mellett. A régi 25 megye helyett 19 megye létesült Budapest fővároson kívül és megtörtént néhány megyeszékhely áthelyezése és a főváros területi egységesítése. 1950 június 15-én kezdték meg működésüket a megyei tanácsok és a budapesti tanács. A járási és városi tanácsok 1950 augusztus 15-én kezdték meg működésüket. A fővárosi és megyei tanácsok tagjainak a száma 1814, ennek 50.1%-a munkás, 31.6%-a dolgozó paraszt. 10.2%-a a néphez hű értelmiség és 8.1%-a egyéb foglalkozású kis ember. A tanácstagok 27.8%-a nő. Az összes tanácsok felállítása után a tanácstagok száma meg foiria haladni a 100.000-t és így 100.000 dolgozó közvetlen részvétele van biztosítva az államhatalom gyakorlásában. 2. Az alkotmány 5. S-a szerint a Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozta meg. A hároméves terv sikeres és időelőtti végrehajtása után 1950 január 1-éveI kezdődött meg a második, az ötéves gazdasági terv végrehajtása. (Folytatás a 2. oldalon).