Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)
1950-08-20 / 191. szám, vasárnap
ÜJSZ 0 1950 augusztus 346 A Szovjetbarátok Szövetségének bratislavai központi titkársága nap- i nap után számos tiltakozó levelet és táviratot kap a Szovjetbarátok Szövet- > ségének üzemi és alapcsoportjaitól, amelyek flesen elítélik az amerikai | imperialisták Korea ellen megindított támadó háborúját. Ma a következő i táviratot kapta a Szovjetbarátok Szövetségének bratislavai központi £ titkársága: f A Szovjetbarátok Szövetségének rybárpolei alapcsoporfja a j V. I. Lenin nevét viselő textilüzemben felháborodással elítéli a j koreai nép ellen intézett imperialista agressziót és szolidaritása je- I léíil köteJezi magát, hogy a Szovjetbarátok Szövetségének ezer ú j | tagot nyer meg és ezt a kötelezettséget a béke építéséhez való j hozzájárulásként vállalja. f A Szovjetbarátok Szövetségének üzemi csoportja, Rybárpole. j Megkapták az irányszámokat (Folytatás az 1. oldalról.) lapáccsal való vágását végzik, a következőket mondották: »Az egész miiszak alatt szinte megállás nélkül dolgozunk és igen fárasztó munkát végzünk. Ki akarunk azonban küszöbölni mwlen időveszteséget, hogy ezzel is emelhessük teljesítményünket és ezért kötelezzük magunkat, hogy a termelési idö csökkentésével a borító lemezek légkalapáccsal való vágásánál normánkat 5%-kal szilárdítjuk.'!. Tuba Lajos, Takács Gyula, akik a hajó orrának és farának bordázásánál dolgoznak, így vélekedtek: »Tisztában vagyunk az ellentervezés jelentőségével és sikeréhez mi is hozzá akarunk járulni. A bordák szereléséhez a következő előkészítő munkát végezzük: a borda alakjának megrajzolása, minden bordára külön ütközők heggesztése. Ennél az előkészítő munkánál a gyártási idö csökkentésével 10%kál szilárdítjuk normánkat.« Agh Péter, Sopkó János, Bacho Cirli, Vörös János kovácsok, akik az orr- és fartőkék készítésénél dolgoznak, a követkesö kötelezettséget vállalták: »Normáink nem lazák, jó teljesítményünket egyedül gyakorlottságunknak köszönhetjük. Közülünk kettm, Ágh és Vörös elvtársak az ősszel bevonulnak és csoportunkba jó utánpótlásnak kell jönnie, hogy mai teljesítményeinket fenntartani és esetleg fokosni tudjuk. B feltétel mellet köic^zM'űi mágúnkát az"'orrtőke normájának 10%-os szilárdítására.* Otepka László élmunkás csoportja, mely a hajó középrész szerelésén dolgozik, most másodszer kért normaszilárdítást, először 10%-kai s most a termelési idö újabb csökkentésével valamennyi akkordmunkán 6%-kal szilárdítják a normát. Az élmunkás csoport tagjai: Otepka László, Bagócsi Károly, Kusela Zoltán. Nagy László és Semn cky János élmunkások, akik a bakokat készítik e szavakkai vállalták újabb kötelezettségüket : •»As ellentervezéssel nemcsak saját keresetünket javítjuk, de hozzájárulunk az állam biztonságához is és ezért elhatároztuk, hogy feladataink teljesítésében még jobban kihasználjuk a veszteségi időt és a termelési idö csökkentésével normánkat a bakok készítéséhez szükséges minden műveleten 5%-kal szilárdítjuk.« Milyen tapasztalatokat szerestek és milyen fogyatékosságok fordultak elő az ellentervezés első időszakában f Kétségtelen, hogy szép eredményeket értek el s a cél érdekében sikerült a dolgozók nagyrészét mozgósítani. Az üzemi párt és szakszervezet tagjainak azonban sokkal erőteljesebb felvilágosító munkát kellett volna végezniök s főleg az egyének meggyőzéséhez kellett volna folyamodniok. Az üzemi szakszervezet tagjainak, mint a dolgozók egyik fő tömegszervezete képviselőinek is erőteljesebb felvilágosító munkát keiett voaia kife. teniök Egyesek a dolgokat kissé érdektelenül intézték vagy pedig nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy határozott kiállássá] vegyék kezükbe az ellentervezés feladatainak intézését. A mühelybízottságok sem fejtettek ki olyan kezdeményezést, ami tőlük várható volt. Mi ebből a tanulság? Az, hogy tudatosítania kell minden tisztségetviselőnek, hogy feladatát komolyan és felelősségteljesen kell elvégeznie. Akkor, amikor dolgozótársai ezzel a megtisztelő állással megbízták őket. kötelességükké vált, hogy mint a munkásosztály kiváló harcosai teljesítsék feladataikat, bátran és céltudatosan feleljenek meg a szocializmus építéséből reájuk háruló követelményeknek. Nincs annál örvendetesebb doicg mint amikor valamelyik üzemben egyes dolgozók ilyen megbízatást kapnak, mert ez annak a jele, hogy dolgozó-társadalmunk bízik bennük s az ö kötelezettségük az, hogy ennek a bizodalomnak megfeleljenek. Más üzemekben is előfordultak ilyen esetek, hogy egyes funkcionáriusok. mesterek nem teljesítik meggyőződéssel feladataikat. Népszerűek akarnak lenni, ami pedig az ő gyengeségüket bizonyítja és egyúttal hátráltatják az egyes műhelyek egészséges termelésmenetének kifejlődését. Itt a komáromi Skodaüzemben pl. Márton István a kovács-műhely mestere is helytelenül intézi feladatait. Kétszínű politikát folytat. Jó színben akar feltűnni az üzem, vezetősége és a munkások előtt. Az üzem vezetősége előtt hangoztatja: »nálunk bizony lazák a normák.A munkások előtt pedig a következőket mondja: »én a normaszilárdítást nem akarom, én csak a vezetőség akaratát közvetítems Igy aztán természetes, hegy a műhely dolgozói körében elégedetlenség és megnem-értés uralkodik. Na m jsmerik fel az ellentervezés és a normaszilárdítás jelentőségét és így nem is ejt csodálatba bennünket az, amikor a dolgozók kijelentik: »a szilárdítással csökkenteni akarjátok a fizetésünket.* És mert hiányzik náluk a jó felvilágosító munka, arra nem is gondolnak, hogy a szocialista munkaverseny kifejlesztésével, jobb munkamódszerek alkalmazásával emelhetnék a termelékenységet s egyben a fizetésük is emelkednék. Hová vezet az ilyen politika és mi 4*É>ből a tanulság? Ezen gyökeresein kell változtaniok, ne hogy előálljon az a helyzet hogy 1951-ben, amikioi- a többi műhely dolgozói szépen fognak dolgozni és keresni, a kovács-műhelyben a mester meggyőződés nélküli tevékenysége miatt, a munkások kárt szenvedjenek. Márton elvtársnak, mint a Párt tagjelöltjének és mesternek kötelessége, hogy műhelye dolgozóit meggyőződésből vezesse, oktassa és ismertesse előttük az összes termelési feladatokat, fejlessze a munkaversenyt. s újabb, jobb munkamódszerek átvételére ösztönözze őket. S amikor az itt dolgozók belátják ezek jelentőségét, belátják, hogy laza normákkal többé nem dolgozhatnak, műhelyében követni fogják azokat az itt alkalmazott elvtársakat. akik eddjg is tudatában voltak a szocialista munka jelentőségének és a normák szilárdítására vállalkoztak. Az üzemi pártszervezet csütörtökön tartott bizottsági gyűlésén ezzei a kérdéssel külön is foglalkoztak és reméljük, hogy rövidesen már helyrehozzák az elmulasztott hibákat. Azonkívül ki keli még emelni azt is, hogy a műszaki kádernak is meg kell javítani eddigi tevékenységét. Tizenhármán váiialtak védnökséget 180 élnuinkás felett. Ez nagy kötelezettség és ha jő munkát akarnak végezni akkor állandóan látogatniok kell a dolgozókat s a munkaszínhelyén megtárgyalnak és kiküszöbölniök a felmerülő nehézségeket. A Párt és a szakszervezet kötelessége, hogy nevelje és kezdeményezőkké tegye a műszaki dolgozókat is. Látjuk, hogy milyen sok, sok apró részletmunkából tevődik össze az üzemi párt- és szakszervezet és az üzemi vezetőség tevékenysége. Az üzemek eredményes működését, mint tapasztaltuk itt, a komáromi Skoda-gyárban {s, legjobban a dolgozók egyénenkénti meggyőzésével biztosítjuk. Tömcgseervezeteimk itt is állandóan fokozzák tevékenységüket és most az ellentervesés második időszakába lépve már következetesebb harcot indíto ttak a siker biztosítására, mert, mint mondják az elvtársak: csak az alaposan előkészített munkával és jó felvilágosítással érhetjük el a munkaversenyben a 100%-os szervezettséget, teljesíthetjük a jövő évi fokozottabb feladatokat és viselhetjük majd, mint nehézipari üzem a büszke éimunkási címet. Petröci Bálint. A magyar Alkotmány egyéves évfordulójára (Folytatás az 1. oldalról.) Előfeltételként 1949 december 28án megjelent az elnöki tanács törvényerejű rendelete, amely minden 10 munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkéstulajdonban lévő üzem államosítását rendeli el. A nagy- és középipar államosítása után ezzel a rendelettel megtörtént az egész; gyáripar államosítása. Nagv jelentősége vnn a rendeletnek azért, mert a külföldi imperialisták mint egyes vállalatok igazgatói, pl. a Standard, Shell, Vákuum, Telefongyár, az üzemek vezetőin keresztül az üzemeket fedőszervként használták fel kémhálózat, kiépítésére és szabotázs-akciók végrehajtására. Az 5-éves terv első két negyedévének teljesítéséből megállapítható a magyar népgazdaság erőteljes fejlődése és a szocialista szektor további erősödése. Az ötéves terv első két negyedévében elért eredmények a következő képet nyújtják: A ipar az 1950. év első évnegyedében 108.5%-ra teljesítette a trevet, ami az 1949. év azonos időszakához képest 47.4%-os emelkedést mutat. A második negyedévben a gyáripar teljesítése 105.4% volt, azaz az előző év megfelelő időszakához viszonyítva 84.3%-os emelkedés. Az építőipar termelése egyedül 1950 márciusában nagyobb volt, mint az 1949. év első negyedévének egész építőipari termelése. A második negyedévben az előző év megfelelő időszakához képest a magasépítő ipar termelése 251.6%-ra, a mélyépítő ipar termelése pedig 337.1%-ra emelkedett. Az 1950. év első negyedévében az iparban és az építésnél foglalkoztatott fizikai dolgozók száma 27.000 J fővel emelkedett, míg a második j negyedévben csupán az építőiparban 24.600 fővel emelkedett a fizikai munkások létszáma. A mezőgazdaság az 1950. évi vetéstervet nemcsak általánosságban, hanem részletében is teljesítette. A mezőgazdaságban rohamosan fokozódott a szövetkezetek száma és a szöV%tkfz!?teK" ältäľ rifrflvelt mezőgazdasági terület nagysága. A három-éves terv megkezdésekor mezőgazdasági termelőszövetkezet egyáltalában nem volt. A hároméves terv befejezésekor már több mint 1500 termelő szövetkezeti csoport gazdálkodott és az ötéves terv első negyedévének a végén a termelő szövetkezetek száma már 1865-re emelkedett. Egy gazdasági év alatt a termelő szövetkezetek száma 216%-kal, a szántóterület 462%-kal és a tagok létszáma 452%-kaI emelkedett. A termelőszövetkezetek 94%-a közösen gazdálkodó harmadfokú szövetkezet. Az idei betakarítás eredményei, valamint az utóbbi hetekben a Szovjetunióban járt 200-tagú parasztküldöttség személyes tapasztalatai alapján a szövetkezeti mozgalom erőteljes fellendülése folyamatban van. A mezőgazdaság gépesítése is rohamosan fejlődik. A munka oroszlánrészét itt az álami gépállomások végzik. A 38-éves terv befejezésekor 221 gépállomás működött és ezeknek a száma 1950 első negyedélében 275-re, a második negyedévben 356ra emelkedett. Az 5-éves terv első félévében a gépállomások traktorainak száma 3800-ról 5308-ra, a cséplőgépeké pedig 1287-ről 3000-re emelkedett. 8. A hároméves terv időelőtti teljesítését és az ötéves terv első félévében a túlteljesítést a tömeges szocialista munkaverseny, a sztahanovista mozgalom kiszélesedése és az újító mozgalom növekedése tette lehetővé. A magyar dolgozók tudják, hogy ők az ország gazdái és ez határozza meg a munkához való viszonyukat. A szocialista munkaverseny a Sztálin elvtárs születésnapja alkalmával tett munkafelajánlásokkal vett hatalmas lendületet, amikor az egyéni versenyzőit tízezrei közül gyors egymásutánban kerültek ki a sztahanovisták. Ez a hatalmas lendületű verseny-mozgalom tette lehetővé. hogy az ötéves tervre előirányzott eredeti 35—37 milliárd forint beruházás összegét 50.9 milliárd forintra lehetett emelni, sőt. az ötéves terv első élében további 900 milió forint beruházását tette lehetővé. 4. Magyarország szocialista fejlődése természetszerűleg magával hozta a dolgozók életszínvonalának emelkedését. A hároméves terv az életszínvonalnak 8%-kal való emelését irányozta elő és a terv befejezésekor az életszínvonal már 37%-kal volt magasabb a háború előttinél. Rákosi Mátyás elvtárs akkor találóan jegyezte meg, hogy a dolgozók „élősúlyban" mutatkozó többletében is kifejezésre jut az életszínvonal emelkedése. Az életszínvonal emelkedése megmutatkozik mind a lakás, mint a ruházkodás, az élelmezés, a szórakozási igények kielégítésében. * 5. Aj új alkotmány szellemében kifejezésre jut az az elv, hogy a legnagyobb érték a dolgozó ember, ezért biztosítja az alkotmány 46. S-a a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát, a törvényes munkaidőt és a fizetéses szabadságot. Különös figyelemmel intézi az állam a dolgozók üdültetését. 1949-ben 210 ezer dolgozó üdült és az 1950. évben az üdültetés még szélesebb keretek között valósult meg a legszebb fürdőhelyeken, Hévízen, Hajdúszoboszlón, a Mátrában és a Balatonnál. Az 1950. évben csak a bányászok közül több mint 8000-ren üdülnek az ország üdülőhelyein. Az élmunkások és sztahanovisták külföldön töltik szabadságukat, a Tátrában, a Balti tenger mellett és a Fekete tenger partján. Ugyanakkor Magyaors/.ágon a baráti államok dolgozóinak legkiválóbbjai gyűjtenek erőt a további munkára. Különös gondot fordít az állam a gyermekek üdültetésére. 1949-ben a népjóléti minisztérium 98.500 gyermek üdültetését szervezte meg és bonyolította le és az 1950. évben a gyermekek üdültetése még szélesebb keretekben folyik. * 6. Az alkotmány 50. §-a a nők egyenjogúsítását biztosítja. Ma a dolgozó nőt már megtaláljuk minden munkahelyen, az Iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben éppen úgy, mint az állami igazgatásban. A nők résztvesznek a szocialista munkaversenyekben, sok a női sztahanovista és nem egy nő áll minisztérium, vagy más fontos hivatal élén. Az élmunkás kitüntetések során legutóbb 813 nő volt a kitüntetettek között és a magyar munkaérdemrenddel legutóbb 12 dolgozó nőt tüntettek ki. A dolgozó nő munkáját segítik elő a napközi otthonok. Mlg 1945 előtt mindössze 12 napközi otthon volt az országban, a hároméves terv megindulásáig számuk 100-ra emelkedett és ma már csaknem minden nagyüzemnél és minden városban és községben megszervezték a napközi és csecsemő otthonokat. 7. Az alkotmány 47. S-a megszünteti a gazdagok művelődési monopóliumát és biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát a népművelés kiterjesztésével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával. A tanuló ifjúság osztály-szerinti megoszlásában óriási változás történt. Míg a múltban a középiskolákban a munkás-gyermek arányszáma 2.7% volt, a dolgozó paraszt gyermekeké pedig csak 1.8%, addig az 1948/49 tanévben a munkásgyermekek arányszáma 11.2%-ra, a parasztifjaké 13.2 %-ra emelkedett. Az 1949/50. tanévben a középiskolák első osztályaiban 33.6% munkás és 24.1% dolgozó paraszt származású gyermek tanult. Az 1950/51. tanévre ezt az arányszámot a munkásifjaknál 37.5%-ra, a dolgozó parasztifjaknál pedig 27.5%-ra fogják emelni. A felnőtt dolgozók iskolánkívüli oktatása szaktanfolyamokon történik, ahol az 1949. évben a hallgatók 41.1%-a volt munkás, 47.3%-a dolgozó paraszt. 10.8% -a értelmiségi és 1.8%-a más. A hallgatók 29%-a nő volt. Egyetemen való tanulást egyéves szakérettségire előkészítő tanfolyammal teszik lehetővé a középiskolát nem végzett munkás- és parasztifjúság részére. Ezeken a tanfolyamokon 1948-ban 500, 1949-ben 2000 és 1950-ben majdnem 5000 hallgató vett részt. I A tanuló ifjúság egészségének különös védelmét szolgálja a legutóbb meghozott rendelet, amely az egyetemi, főiskolai, szakérettségi tanfolyamokon résztvevő és kollégiumokban elhelyezett középfokú iskolai tanulók kötelező és ingyenes betegbiztosítását írja elő. A rendelkezés kb. 30.000 tanulót érint. A népi demokratikus kormány gondoskodik a tudósokról és a tudományos segédszemélyzetről, akik fizetésük kiegészftéseképen tudományos pótlékot kapnak és ezzel a tudomány munkásainak számára kivételesen nagy fizetéseket biztosít. A színházak államosításával a színművészet is a szocializmus útjára lépett és kizárólag a nép felemelkedésének és a kultúra terjesztésének ügyét szolgálja anyagi gondoktól mentesítve. 8. Az állam és egyház viszonyának alakulásával az alkotmány 54. §-a foglalkozik, amely biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát és ennek érdekében az egyházat különválasztja az államtól. Az alkotmányban lefektetett elvek megvalósítása céljából államosították a felekezeti' iskolákat és megszüntették az iskolákban a kötelező vallásoktatást, de lehetőséget adtak minden gyermeknek a vallásoktatásra szüleik szabad akaratától függően. A Magyar Népköztársaság lojális álláspontjával a Vatikán által irányított róm. katolikus püstr":i kar a legélesebben szembefordult és a legkülönfélébb módon befolyásolta és kényszerítette, a szülőket. Míg a többi egyház az egyháznak az államtól való elválasztása kérdésében az állam vezetésével teljes megegyezésre jutott, addig a Vatikán által irányított róm. katolikus főpapság tovább folytatja Mindszenthy államellenes politikáját és lehetetlenné teszi az állam és a római katolikus egyház megegyezését. A főpapságnak ez az álláspontja természetszerűen azt eredményezte, hogy a dolgozó néppel együttérző alsóbb papság elfordul főpapjaitól és keresi az állammal való megegyezés módját, amit fényesen bizonyít a katolikus papok legutóbb Budapesten megtartott értekezlete és határozata. « 9. Az alkotmány nem feledkezett meg az ország védelméről sem. 60. §-ában kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség álapján katonai szolgálatot teljesítsenek, a 61. §-us pedig megállapítja, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. Ilyen alapon fejlődik rohamosan a néphadsereg, amelynek vezetése és Irányítása a dolgozó nép fiainak kezébe került.: Az ország védelme érdekében kiveszi részét a magyar dolgozó nép a béke védelmére folytatott küzdelemben. A „Megvédjük a békét" mozgalom az ország egész területén széleskörű tevékenységet fejt ki. A stockholmi békehatározatot 7,231.329en, az összlakosság (az 1949? népszámlálás szerint 9,204.299) 78.56%-a írta alá. A koreai nép megsegítésére elindított gyűjtés több mint 14 millió forintot eredményezett, 14 személyből álló egészségügyi csoportot küldött a magyar dolgozó nép a hiircoló koreaiak megsegítésére és elindított Koreába egy 200-ágyas tábori kórházat. Felbecsülhetetlen erkölcsi és anyagi értéke van a koreai eseményekkel kapcsolatos tömeges munkafelajánlásoknak, amely mozgalom kiterjed a magyar dolgozó nép minden rétegére. Az alkotmány nemcsak az elért eredményeket foglalja törvénybe, hanem megjelöli a további fejlődés útját is, amikor 9. §-ában kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: mindenki képesítése szerint, mindenki munkája szerint. A magyar dolgozó nép az alkotmányban így megjelölt célkitűzést el fogja érni, mert a Magyar Dolgozók Pártja és annak vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs vezetése és irányítása mellett tovább fogja fokozni a szocialista munkaversenyt, emelni fogja a munkafegyelmet, küzdeni fog a belső ellenség ellen, az imperialisták szolgálatába szegődött és az üzemekbe és állami hivatalokba meghúzódott és ott romboló munkát szervező és végző jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció, a fejlődést gátoló kulákság és a maradiság ellen. A Párt széleskörű felvilágosító munkával rámutat a népi demokráciát kívülről fenyegető ellenségre, erősíti a békemozgalmat és ezen keresztül a proletár internacionalizmust és a legszélesebb körökben tudatosítja, hogy Koreában, Franciaországban, Csehszlovákiában és mindenütt a világon n dolgozók érdekei azonosak, közös eél eléréséért, a szocializmus megvalósításáért és közös ellenség ellen folyik a harc, a dolgozó népek szabadságharca. A magyar dolgozó nép tudja, hogy az eddig elért eredményeket a Szovjetúniómk és bölcs vezérének, Sztálin elvtárs támogatásának köszönheti, ezért tovább erősíti és mélyíti az irántuk való szeretetét és háláját, mert azt is neki köszönheti, hogy egy boldog, szabad ország alkotmányának egyéves évfordulóját ünnepelheti.
