Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-15 / 186. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljete

kl A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÖK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 15, kedd 2 Kčs III. évfolyam, 186. szám A Nemzetközi Diákszövetség prágai kongresszusa a világbéke megerősítését jelenti A tanács ülése a békeharc fokozását tűzte ki célul Kiküldött munkatársunk telefonjelentése. A SCommwta é$ Munkáspártok Tájékoztató Irodájának „Sehol máshol, mint Prágában, abban az államban, ahol még élénken emlékeznek München gyászos következményeire, nem bizonyíthatják be a diákok jobban, hogy nincs béke minden nemzet szabadságának elismerése nélkül" — így kezdődik Marcelle Prénant, világhírű francia tudós biológusnak harci üdvözlete a nemzeti diákszövetség II. kongresszusához. Prága újra'nagy esemény színhelye lett. Hetven országból, a világ minden részéből több mint 800 diákküldött érkezett a mult héten és számuk egyre nőtt, úgyhogy a kongresszusi ülések első napján, hétfőn elérte az ezret. Ez a kongresszus számadás; a világ haladó szellemű diáksága számadást tesz arról, hogyan harcolt hazájában a béke megvédéséért. Minden akadály és terror ellenére eljöttek ide a kapitalista és gyarmati országok diákkülilöttei, hogy kezetfogva a népi demokráciák, a Szovjetúnió szabad diákjaival új erőt gyűjtsenek a békeharcra és egységükkel, szilárd megdönthetetlen egységükkel tüntessenek az imperialista háborús uszítók ellen. A nemzetközi diákszövetség II. kongresszusa két hónappal előzi meg a Béke Hívei varsói II. kongresszusát. És már ma párhuzamot vonhatunk e két esemény között. A két kongresszus célja ugyanaz: harcolni a békéért, megszilárdítani a fcéketábort. Prága a Nemzetközi Diákszövetség II. kongresszusának színhelye ünnepi díszben várta a küldötteket. Lépten-nyomon szemünkbe ötlik a Nemzetközi Diákszövetség fehérszínű zászlója. A békét hirdeti. Tovább mégy és az emberek arcán a mosoly mintha azt sugározná: Nem türjük el, hogy kioltsák szép életünk százszínű fényét! Egy szó itt Prágában nemzetközi lett: Mír — Béke. Ezt bizonyította a vasárnap megkezdett nemzetközi kongresszusi örömnapok kultúrműsora egyik hallgatójának arca. Néger diák volt. Figyelmesen hallgatta a CslSz forradalmi dalait, pedig nem értette szövegüket. De az egyik dal végén elhangzott a Mír szó. És a fiatal néger diák szeme csillanása, boldog mosolya elárulta nekem, hogy ismeri ezt a szót, úgy ahogy mi ismerjük a Mír, Peace, Pax, Pace, Friede, Béke igazi mély értelmét. Szombaton, augusztus 12-én a prágai jogi fakultás auditórium maximumában gyülekeztek a Nemzetközi Diákszövetség tanácsának tagjai, hogy megtárgyalják a kongresszust érintő kérdéseket. A tanács jóváhagyta további 25 diákszervezet befogadását a Nemzetközi Diákszövetség tagjaivá, majd elfogadta a döntést, amelynek alapján a szövetségi végrehajtó bizottság megszakította az érintkezést ez évben a jugoszláv ifjúsági szervezet diákszekciójának reakciós vezetőségével. A tanács, amelynek ülésén 58 ország 110 kiküldötte vett részt, élén a végrehajtóbizottság tagjaival, teljes szavazati többséggel jóváhagyta a tárgysorozatot az angol és délafrikai kiküldöttek tiltakozása ellenére. A tanácskozáson jelen voltak a Demokratikus Ifjúság Világszövetségének képviselői is, élükön elnökükkel, Guy de Boisson-nal. Az ülést J. Grohman mérnök, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke nyitotta meg. Utána meghallgatták Tom Madden titkár beszámolóját a világ ifjúságának kongresszusi előkészületeiről. A Nemzetközi Diákszövetség második kongresszusának előkészületei a nemzetközi diákmozgalom örömteli megerősödését és a világbéke fenntartásáért való harc elhatározását jelentik. Madden beszámolója után az amerikai Halstead Holman, a végrehajtó bizottság tagja bejelentette, hogy az amerikai küldöttség egy részét a nyugatnémetországi megszálló hivatalok feltartóztatták és Bécsbe kísérték. Azóta a küldöttségről semmi hír. Különböző nemzetközi kérdések letárgyalása után két főpontot tűztek műsorra A 25 diákszervezet befogadása és a jugoszláviai ifjúsági szövetséggel való szakítás letárgyalása után megállapították, hogy míg 1948ban négy új tagja lett a Nemzetközi Diákszövetségnek, addig 1949-ben 15, és az idén már további 25 szövetség kérte felvételét. Az angol és francia küldöttségek tagjai igyekeztek meghiúsítani a tárgyalás sikeres menetét és különféle ellenvetéseket tettek. A tanács többi tagjainak egységes fellépése azonban megfelelő válasz volt tiltakozásukra és így mindkét indokolt javaslatot elfogadták. Az új szervezetek tagsági ajánlásának megszavazásánál az angol és délafrikai küldöttség tartózkodott a szavazástól. A titoi politika szekerét toló és a háborús i uszítás szolgálatában álló jugoszláv diákság vezetőségével való érintkezés megszüntetésének kérdésében a javaslat ellen szavazták. A kassai kerület nyári béke és épitőiinnepségeinek csúcspontja Vasárnap, augusztus lS-án Kassa utcáin a dolgozók óriási sokasága gyülekezett egybe, hogy résztvegyen a Felszabaditó-téren rendezett béketüntetésen. A nagyszabású béketüntetésen Bašťovanský elvtárs, a SzKP főtitkára is résztvett. Ugyancsak résztvettek azok a külföldi vendégek is, akik a dolgozók Kassán rendezett Filmfesztiváljára érkeztek ide. A béketüntetést a SzKP kassai kerületi elnöke nyitotta meg. Melegen üdvözölte a szovjet kinematografia miniszterét, Szemenovot, valamint az összes jelenlévőket. Az ünnepély folyamán Basťovanský elvtárs mondott ünnepi beszédet Beszéde bevezető részében értékelte az SzKP kerületi napjait, amelyen népünk kifejezi örömét az elért eredmények felett, melyeket Köztársaságainkban a CsKP-nak és Klement Gottwald köztársasági elnökünk bölcs vezetésének köszönhetünk. Beszéde ama részében, amikor a külpolitikai helyzetről számolt be, többek között a következőket hangsúlyozta: — A dolgozó nép rabló ellenségei, a demokrácia és a szabadság gátlói, a Hitlert utánzó amerikai imperialisták megindokolhatatlanul, szégyenletes módon megtámadták a Koreai Népköztársaság békés lakóit. Ez a tény arra ösztönöz bennünket, hogy még hatalmasabban felgerjedjünk az ilyen tettek ellen és egyre magasabbra emeljük a proletár internacionalizmus és antiimperializmus harci lobogóját. Amikor az imperialisták barbár módon a kultúra minden vívmányát, a békés anyákat és gyermekeket bombázzák, amikor Li-SzinMan bandái Mac Arthurral szövetkezve a koreai nép legjobb fiainak életére törnek, nemcsak a kommunista, hanem semmiféle ember nem nézhet az ilyen állatiasságra tétlenül. Hasonlóan, mint annakidején a spanyol szabadságharcosok nemcsak saját szabadságukért, hanem a többi békeszerető népek szabadságáért küzdöttek Korea népe. Kim-Ir-Szen hadserege ma az egész világ békeszerető népéért, a további haladásért és építésért harcol. Harcol tehát a mi népünkért is. Csehszlovákia népe és az egész haladó világ figyelemmel kíséri a koreai eseményeket. Minden téren szolidaritását fejezi ki az önfeláldozó néppel. Kim-Ir-Szen néphadserege csapást-csapás után mér az imperialisták kevély katonáira és közel van az az idő, amikor a felszabadító hadjárat Kim-Ir-Szen vezetésével győzelmes befejezést nyer. A koreai nép győzelme jő bizonyítéka annak, hogy mennyire fölényben van a béketábor az uszítókkal szemben. BÉKE, ÉPÍTÉS — EZ A JELSZAVUNK Népünk békés építkezéséről a következőket mondotta Bašťovanský elvtárs: —• A béke lehetővé teszi nekünk az építést és minden sikerünk, amit elérünk, megerősíti a demokrácia és a szocializmus táborát s a világ béketáborát. Ez a két tényező — béke, építés — biztosítják népünknek a boldogságot, a jólétet. Ezzel magyarázható az a tény, hogy Klement Gottwald köztársaság: elnök a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén elhangzott szavai termékeny talajra találtak dolgozóinknál. Ez az oka annak, hogy dolgozóink az itt kitűzött feladatokat, melyeket az SzKP IX. kongresszusán is elemeztünk, sikeresen teljesítették. Dolgozóink nagy lelkesedéssel hajtják végre iparunk átépítési terveit, amelyek egyre jobb jövőt biztosítanak Szlovákia népének s biztosítják azt, hogy Szlovákia e feladatok teljesítése után fejlett iparvidék lesz. Ezek a feladatok töltsék el egész dolgozó osztályunkat lelkesedéssel s indítsanak valamennyiünket öntudatosabb munkára. E fontos feladatok teljesítése érdekében fejlesszük tovább a szocialista versenyt, az újító- és az élmunkásmozgalmat. Ezek ugyanis a további fejlődés alapfeltételei. Bašťovanský elvtárs beszéde további folyamán az idei aratási,. cséplési és beszolfjáltatási eredményeket rnélltányolta. Hangsúlyozta, hogy az EFSz keretében biztosítani kell a falu szocializálását, mert csak az EFSz-en keresztül kerülheti el a falusi dolgozó az embertelen gürcölést, rövidítheti meg a munkaidőt és jaVithatja családja életkörülményeit. Kis- és középbirtokosainknak az EFSz határtalan fejlődési lehetőségeket biztosít. Falusi dolgozóink biztosítják a kenyeret városi dolgozóink számára. Városi ipari munkásságunk ennek ellenében a fejlődést előmozdító gépekről és más segédeszközökről gondoskodik és eljuttatja őket kisés középparasztjainkhoz. Olyan szövetség épül ki, mely szövetségnek jő munkája a társadalom fejlődésének alapfeltétele. Koreának felszabadítása a japán rabszolgaság alól a szovjet hadsereg által olyan esemény, mely örökre bevésődött a koreai nép történelmébe. A japán imperializmusnak hosszú éveken át tartó uralma Koreát kulturális és gazdasági tekintetben elmaradottá tette. A koreai népet kegyetlenül kizsákmányolták és minden politikai jogától megfosztották. Ebben a nehéz korszakban a nagy Szovjetúnió, minden elnyomott nemzet védelmezője és a béke védőbástyája, testvéri segítséget nyújtott a koreai népnek. 1945 augusztus 15-e Korea nemzeti ünnepe lett. A nagy szovjet hadsereg ezen a napon tiporta szét a japán imperialistákat, felszabadította Korea népét a japán fennhatóság alól és megnyitotta számára a nemzeti függetlenség felé vezető utat. A felszabadítás utáni első napok óta hatalmas mozgalom indult meg az országban egy független, demokratikus állam megteremtéséért. A felszabadított nép az ország déli és északi vidékein egyaránt megteremtette a helyi önkormányzat szerveit — a népi bizottságokat. Korea népe ezekben a viharos napokban nem gondolt arra, hogy újabb szerencsétség vár rá. De már 1945 szeptember 6-án, nem egészen egy hónappal a japán imperializmus után, az ország déli részében partraszálltak az amerikaiak. Az amerikaiak nem mint felszabadítók léptek Dél-Korea területére hanem mint megszállók, feloszlatták a népi bizottságokat, a demokratikus pártokat és szervezeteket. Attól az időtől fogva az országot a 38. szélességi öv aránylag két egyforma részre osztotta fel, Északés Dél-Koreára. A köztársaság északi részében a koreai nép a Szovjetúnió önzetlen segítségére támaszkodva megterem tette a népi demokratikus kormányt és sorsa igazi formálójává vált. Alapvető demokratikus változások folytak itt le. Az ipari üzemeket, bankokat és közlekedési eszközöket államosították. Földreform útján a kisparasztok és a földmunkások közt több, mint egymillió hektár földet osztottak szét. Bevezették a nyolcórás munkanapot, kihirdették a haladószellemű munkajogot és a nők egyenlőségét. Mindezen változások következtében teljesen átalakult a köztársaság északi részének arculata. Alapjaiban kiépítették az ipart, amely a széles néprétegek szolgálatába állt. Az üze mekben br vezették a tervezést, a dolgozók között széles méretekben megindult a termelékenység emeléséért folyó munkaverseny. A mezőgazdaság is gyors fejlődésnek indult. A dolgozók széles rétegeinek életszínvonala jelentősen emelkedett. Nagy sikereket ért el a koreai nép a kultúra felvirágoztatása terén is. 1950-től kezdve bevezették a kötelező iskolalátogatást. Ügyszólván teljesen kiküszöbölték a lakosság írástudatlanságát. Megszervezték a népművelődési intézetek széles hálózatát; számos újság és folyóirat jelenik meg. A koreai költök és írók művei óriási példányszámban jelennek meg és ugyancsak a klasszikus és a szovjetirodalom fordításai is. Mindezeket a vívmányokat Korea népe a népi kormány vezetésével érte el a Szovjetúnió szüntelen, önzetlen gazdasági, kulturális és technikai segítsége mellett. Mialatt Észak-Korea új életet él, az ország déli része a reakció és a terror, a börtönök és gyilkosságok, a félelem, nyomor, éhség és pusztulás igazi poklává lett. Li-Szin-Man bandája az amerikaiak segítségével a fasiszta rendszer bevezetése után kegyetlen terrorral lépett fel az országban a szabadság és a nemzet függetlenségéért küzdő harcosok ellen. A hazafiak százezreit vetették börtönbe és gyüjtőtáborokba. A néptömegeket -minden politikai és szabadságjoguktól megfosztották A legutóbbi két év alatt 162 demokratikus pártot és szervezetet oszlattak fel. A demokratikus sajtónak több, mint 52 központi lapját tiltották be, több mint 150.000 hazafit öltek meg és a bebörtönzöttek száma meghaladta az elmúlt évben a hatszázha rminckétezret. Dél-Korea gazdasága nehéz helyzetbe került. Az amerikai imperialisták a köztársaság déli részét árufölöslegük piacává tették. Az ipari termelés rohamosan csökkent és csökkenésével egyidőben a dolgozó tömegek életszínvonala egyre rosszabbodott. Leszállított bérek, munkanélküliség, éhezés és nyomor jellemezte Dél-Korea helyzetét. Nagyon szomorú állapot uralkodott a délkoreai falvakban is. A vetési terület 1945-tó'l 1949-ig 55 százalékra csökkent. Azok a földművesek, akiket földjüktől megfosztottak és fedél nélkül maradtak, a földbirtokosok rabságába kerültek vagy pedig a munkanélküliek seregének számát növelték. Ezek a zavaros viszonyok okozták Dél-Koreában az amerikai imperialisták agresszív beavatkozását a koreai nép ügyébe. Ebből a helyzetből az amerikai imperialisták abban látták a kiutat, hogy Észak-Korea ellen közvetlen támadást intéztek. De ma Korea népe már nem a tegnapi elnyomott, tehetetlen nép. Sohasem veti magát alá az amerikai támadók szándékainak. A ma koreai népe — egy új, felszabadított nép, amely saját kezével teremtette meg a népi köztársaságot és annak hatalmas, gazdasági és politikai demokratikus támaszpontját az ország északi részében. Korea népe elszántan harcol nemzeti és állami függetlenségéért. Korea népe e nemes cél megvalósításában a béke táborára támaszkodik, amelynek élén a Szovjetúnió álL Az egész világ békeszerető népeinek erkölcsi támogatását élvezve, Korea népe megvan győződve arról, hogy hazája egységéért és függetlenségéért vívott harcát siker fogja koronázni. Nem kétséges, hogy az amerikai Imperializmus támadó politikája Korea ellen a közeljövőben szégyenteljes kudarccal végződik. Kim-Ir-Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a koreai munkapártnak elnöke a következőket mondotta: „Mélységesen meg vagyok győződve arról, hogy igazságos harcunkat végső győzelem fogja koronázni. Korea népe eléri a területi egység fejújítását, hazája egységét és függetlenségét és biztosan halad majd előre a béke és a demokrácia útján. Ebben a harcban résztvesz az egész koreai nép, valamennyi hazafias politikai párt és tömegszervezet, amelyek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és az egységes demokratikus hazafias front köré csoportosultak, amelynek vezető ereje a Munkapárt. A történelem azt bizonyítja, hogy az a nép, amely elszántan harcra kel szabadságáért és függetlenségéért, legyó'zhetetlen. A mi népünk ügye igazságos. Népünknek győznie keÚ!" Elbúcsúztunk a magyarországi sztahanovistáktól Vasárnap, augusztus 13-án este meglepődve figyeltek fel a Carlton szálloda körül sétálók. Üde gyermekhangok, majd diadalmasan zúgó felnőtt énekkórus hangjai töltötték meg a környéket. Időnként tapsvihar csattant fel és ütemes kiáltozás: Sztálin, Gottwald, Rákosi. Búcsúest volt a Carlton-szálloda dísztermében. A Magastátrában, Tátralomnicon nyaralt magyar sztahanovisták töltötték utolsó estéjüket Csehszlovákiában, hogy kétheti tátrai üdülés és kétnapi bratislavai látogatás után szeretetünk és barátságunk jeleitől elhalmozva térjenek vissza hazájukba. A búcsúestet a ROH központi rekreációs osztálya rendezte a Csemadok bratislavai helyicsoportja, a magyarnyelvű tanítótanfolyam, az Állami Birtokok és egy pionírcscport énekkarának közreműködésével. A kedves vendégekhez Benau elvtárs a Szlovák Szaktanács nevében intézett beszédet, amehmek során a megjelentek többízben lelkesen éltették a csehszlovák-magyar testvériséget és együttműködést, a két állam bölcs vezetőit, Gottwald és Rikosi elvtársakat, valamint a világbéke őrét, Sztálin elvtársat. A magyarországi vendégek, a Magyar Népiköztársaság sztahanovista országépítöi meghatottan és örömmel fogadták a csehszlovák dolgozók szeretetnyilvánítását. Mint Varga Zoltán elvtárs, sztahanovista, a Magyar Szaktanács sportosztályának dolgozója mondotta, soha el nem múlik szívükből a barátság és hála érzése a sok szépért és jóért, amit csehszlovákiai tartózkodásuk során a csehszlovákiai dolgozók részéről tapasztaltak. A magyarországi sztahanovisták kéthetes ittartózkodása során a mi szakmunkásainknak számtalan helyes tapasztalat kicserélésére nyílt alkalmuk és ez a tény még becsesebbé tette a kiváló vendégek látogatását. Az Internacionálé hangjai mellett szlovák és magyar egy érzéssel gondolt a bíztató, boldog jövőre, amely a csehszlovák és magyar dolgozókra vár szocialista hazájukban, a népi demokráciák szabad országainak sorában, a kommunizmus felé menetelő dicső Szovjetúnió oldalán.