Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-08 / 154. szám, szombat

27. satám 1950 július 8. A CslSz kongresszusa után Néhány héttel ezelőtt a hatalmas prágai díszfelvonulás végez ié vei a CslSz első kongreszszusának küldöttei és vendégei szétszóródtak és hazatériek gyáraikba, falvaikba, iskoláikba és városaikba, hogy elkezdjék a kongresszus által kitűzött nagy feladatok végrehajtását. A kongresszus bebizonyította, hogy az ifjúság egységes szervezetének tagjai büszkén mondhatják? „A mi új ifjúságunk, Gottwald ifjúsága". Üjra és újra megmutatkozott az ifiúság szeretete népi demokratik JS államunk vezetőereje a Kommunisa Párt és nagy vezére Gottwald elvtárs iránt a viharos ünneplések alkalmával is. Ugyanígy bizonyságot tett végtelen szeretetéről a Szovjetúnió és a lenini Komszomol iránt, amely példaképe ifjúságunknak. De szívélyes üdvözletekkel fogadta ifjúságunk a többi országokból küldött demokratikus ifjúság kéoviselőit is. A kongresszusi tanácskozások irányát Gottwald elvtárs látogatása és beszéde szab'a meg. Ebben a beszédében értékelte a CslSz eddigi sikereit és megvilágította az ifjúságunk előtt álló útat. A CslSz munkásai teljesítették és túlteljesítették kötelességvállallásaikat. Több százezer új tag beszervezésével milliós szervezetté vált és 142 ezer pionír beszervezésével megvetették a nagy pionírmozgalom alapját. Mely feladatokra kell most összpontosítani a CslSz munkáját? — Gottwald elvtárs beszédében pontosan meghaiározta: „Most az új tagok szá«ezreit lelkes, öntudatos és áldó zatkész hazafiakká kell nevelni, a szocializmus valódi építőivé. Most az egész 'fiú nemzedéket át kell hatni hazalias építő lekesedéssel." Ennek a felada'rak két oldala van, amelyek elválaszthatatlanul összefüggnek. A feladat egyik oldala a politikai, elméleti és erkölcsi nevelés. Nagy felvilágosító munka szükséges ahhoz, hogy a szocializmus eszméi minden fiatal számára magátólértetődökké váljanak és hogy fellobogjon bennük a vágy a lehető legtöbbet megtenni győzelmükért. A feladat másik oldala: közvetlen részvétel a szocializmus építésében, ami egyúttal a legmeggyőzőbb nevelés is. Ezt a másik feladatot érdemes bővebben megtárgyalni. Lássuk tehát! Ha az ifjúságot a szocializmus építésében való tevékeny részvételre akarjuk vezetni, akkor elsősorban az ifjúság új ezreit és tízezreit kell megnyerni az élmunka és a szocialista verseny számára az ötéves terv teljesítésében. Az élmunkás, újító, sztahanovista legyen az ifjúság új ideálja, új hőse. Jelszavatok ez legyen: „Minden ifjúmunkás — élmunkás!" — Ha minden tagtárs lelkes élmunkássá válik, hány és hány ezerrel több élmunkás lesz hazánkban! Másodszor: következetesen valóra kell váltani a CsISz-ben a földműves ifjúság felé való fordulást, amit már kihirdettek a kongresszus előkészítése során. A CslSz eddig csak nagyon kis mértékben vett részt a falu újjáépítésében. A földműves ifjúság van legkevésbbé megterhelve a falusi maradisággal és ezért éppen a vidéki tagok kell, hogy úttörőivé váljanak az új korszakalkofo gondolatoknak. Harmadszor: növelni kell ifjúságunk részvételét hazánk igazgatásában. A nemzeti bizottságokban és más szervekben, az üzemi bizottságokban, a hadseregben, a biztonsági szervezetekben, a bíráskodásban, a kulturális szervezetekben és mindenütt fiatalokra van szükségünk! — Ne feljtsétek el, hogy valamikor ti fogjátok vezetni az egész államot, tehát tanuljatok meg gazdálkodni, tanuljatok vezetni! Negyedszer: nagyobb gondot kell fordítani iskoláinkra. A CslSz nagy mértékben felelős iskoláinkért is. Ez természeteser nem jelenti a tanítók „tanítását" és a felettük való gyámkodást, hanem a tanítói kar legjobb segítőtársaivá, támogatóivá kell válni. Mint minden CslSz tag az üzemekben élmunkás, úgy az iskolákban a CsISz-tag példás tanuló kell, hopy legyení Az iskola kérdésével szorosan összefügg a pionír-mozgalom építésének feladata. Itt már sikeresen túl vagyunk az első lépéseken. Most be kell kapcsolni az ifjúság túlnyomó részét. Lebegjen állandóan szemetek előtt, hogy azokból a szép, élénk pionírokból utódaitokat nevelitek és, hogy amilyen lesz a pioFöldműves ifjúságunk belép a „legfőbb falusi csoport" címéért foíyó verseny második fordulójába Azokban a falvakban, ahol meg vannak alakítva az Egységes Földműves Szövetkezetek a nemzeti aratás megkezdése felsorakozás a közös vetési eljáráshoz. Ebből az alkalomból a ČSM szlovákiai központi bizottsága 1950 július elsejével megindítja a versenyt a „legjobb falusi csoport" címéért. A verseny 1950 július 1-től 1950 november 15-ig tart. Falusi csoportjaink versenyének feltételei a következők: 1. A versenyben minden olyan helyicsoportunk résztvehet, amelynek a taggyűlése azzal egyetért. 2. A csoport a bejelentkezés napjával kezdi meg a versenyt. 3. A versenykönyvet, amelyet minden jelentkező csoport megkap, 1950 november 15-ig kell a SÜV-CsISz titkárságára (Bratislava, Jelenia 2) beküldeni, ahol a bejegyzések szerint fog megtörténni az értékelés. 4. A versenykönyvben feltüntett bejegyzések helyességét a CslSz járási titkárságai fogják igazolni. 5. Minden bejelentett csoport a következő versenyben kell, hogy résztvegyen: a) Javítani a politikai és a szervező munkát az új tagok szervezésében. Segíteni a gyengébb CsISz-csoportok munkáját. b) Segíteni az EFSz munkáját, főleg a közös munka megszervezésében és a közös vetési eljárások bevezetésében. Ott, ahol még nincs EFSz, ott propagálni az EFSz jelentőségét és fontosságát egész a megalakulásig! c) Oj tagokat szervezni az EFSz-be. d) A nevelő munka kiszélesítése. Kulturális ós testnevelési körök munkájának javítása. Az eredmények értékelésénél minden olyan feltételt és körülményt figyelembe vesznek, amelyért a helyicsoport dolgozott és ahol említésreméltó eredményt ért el. A verseny kihirdetése alkalmából a CslSz nagyfödémesi szervezete versenyre hívta ki minden szlovákiai helyiszervezetünket. Bővebb felvilágosítást körlevél útján adunk! nirmozgalom, olyan lesz a jövőben a CslSz! Ezek nagy feladatok. Ifjúságunknak ezek teljesítésével kell bebizonyítania, hogy valóban új ifjúság, „a sztálini korszak ifjúsága". Saját erejével csak nehezen tudná teljesíteni ezeket. Készen áll azonban, mint megbízható tanító és tanácsadó, mint legjobb barát: a Kommunista Párt. Az a Kommunista Párt, melyről Šverma elvtársnő üdvözlő beszédében ezt mondotta: „a legközelebbi és legmegbízhatóbb segítőtársát, az új váltást látja a CsISz-ben, azt a nemzedéket, amelynek lehetségessé válik az emberiség ősrégi vágyainak, legmerészebb álmainak a valóraváltása. ígérjük nektek a Csehszlovák Kommunista Párt nevében, hogy segíteni fogunk minden erőnkkel, hogy teljesíthessétek felelősségteljes küldetéseteket a Csehszlovák köztársaság dicsőségére." Ez nagy elismerés és egyúttal nagy kötelességvállalás is, nemcsak az ifjúság részéről, hanem a Párt és valamennyi szervezete részéről is. így tehát a pártszervezeteknek kötelességük állandóan figyelemmel kísérni az ifjúság működését hatásterületük keretén belül, továbbá: segíteni, tanácsokkal ellátni az ifjúságot és továbbadni az ifjú kommunisták által a Párt gazdag tapasztalatait. A Párt segítségének különösképpen ott kell megnyilvánulnia, ahol eddig még nincs megalakítva a CslSz szervezete. A pártszervezetek feladata kiválasztani és megbízni a fiatal kommunistákat a CsfSz megalakításával. Meg kell bízniok tagjaikat a gyengébb CsISz-csoportok támogatásával is. A legnagyobb figyelmet azonban az ifjúság falumunkájára kell fordítani, ahogy ezt beszédében Gottwald elvtárs is hangsúlyozta. Csak a Pártra támaszkodva és annak bölcs vezetése alatt lesz képes a CslSz teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket rábízott a Köztársaság és a Párt nevében Gottwald elvtárs. Elérjük — mint azt Gottwald elvtárs kongresszusi beszédének befe jező szavaiban kijelentette: elérjük, hogy ifjúságunk legnagyobb segítsége lesz a szocializmus építésének és a világifjúság békeharcának. Ezek teljesítése az ifjú nemzedék nevelésének leghatásosabb eszköze, teljesítésük a legjobban erősíti és szilárdítja szervezetünket és a CsISz-t egész ifjúságunk vezérévé teszi.