Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-08 / 154. szám, szombat

1950 július 6 — — UJ szo H koreai nép harca az egységes, független, demokratikus államért zolja, mennyire fejlődött mezőgazdaságunk. mennyire emelkedett hazánk északi részén élő parasztjainak jóléte a felszabadulás óta eltelt öt év alatt. Komoly szerepet kezdenek játszani Korea mezőgazdaságának fejlődésében az állami gazdaságok. Az ország északi részében létesített 12 állami gazdaság és 9 magvizsgálóál'lomás segíti a parasztokat az élenjáró agrotechnika és zootechnika elsajátításában, megtanítja őket a nagy gépesített gazdaságok vezetésére, lehetővé teszi, hogy a parasztgazdaságokat minőségi vetőmaggal és tenyészállatokkal Hassák el. A kormány rendelete értelmében köztársaságunk északi részében 1950-ben megszervezték az első gépkölcsönző-állomásokat. melyek elősegítik a föld jobb megmunkálását. meggoyrsítják a föld megművelését és gyorsítják az élenjáró agrotechnika meghonosítását mezőgazdaságunkban. A gépkölcsönző-áKomások munkájából a parasztok szemléltetően győződhetnek meg a földmüvelés gépesítésének fölényéről. Kormányunk egyik legelsörendübb feladata a nemzeti káderek kiképzése, mert, amint Sztálin generalisszimusz tanítja, minden a káderektől függ. Országunk további fejlődését és virágzását csak jól képzett, az államvezetésre, a gazdaság és kultúra fejlesztésére alkal ma% káderek biztosíthatják. Komoly v f'-jyelmet szenteltünk köztársaságunk északi részében a népoktatásnak és a kulturális építésnek és nagy sikereket értünk már ee e téren 1949-ben a Köztársaság északi részében az elemi iskolák száma 1.8-szor több. mint 1944-ben volt s ezekben a tanulók száma pejdig 1.7-szeresére emelkedett. A hétoszfcályos iskolák és a középiskolák j?4ma meghúszszor

0sodott, az ott tanulók 6záma pedig 23-szorosára emelkedett. A különféle műszaki iskolák száma 12-szeresére emelkedett s az ezekben tanuló djákok .száma megtízszereződött. A japán lom idején Korea északi részén etlen főiskola sem volt. Ma 15 töiskolánk van, amelyekben több mint 10.000 diák tanul. Országunkban, amelynek nem voltak saját műszaki káderei már ez lll-P* évben kerülnek az üzemekbe Koreában kiképzett mérnökök és technikusok. Egyedül 1949-ben 4000-;iél többen végezték technikumot. Több mint 1400 főiskolai képzettségű szakember fejezte be tanulmányait. Ezenkívül tízezrével készítenek elő szakmunkásokat a gyári-mUszaki iskolákban és káderképzö tanfolyamokon. Az analfabétizmus felszámolásának munkája a széles néptömegek között alapjában véve befejeződött. Jelenleg több mint 3700 he'Ven nyíltak felnőttek részére elemi és középiskolák, amelyekben 140.000nél több ember tanul. A köztársaság északi részében az egészségvédelem terén is r.agy sikereket értünk el. Az ország minden zugában egészségügyi intézményeket állítottunk fel. Nyaralóhelyeket és szanatóriumokat építettünk a munkások részére. Felszámoltuk a járványos betegségeket, amelyek a japán imper a-listák uralmának voltak súlyos következményei. így tehát. a felszabadulásunkat követő 5 év alatt hata-Imas sikereket értünk el független, demokratikus államunk építéséért folyó harcban. Ezeket a sikereket először azért érhettük el, mert a nagy Szovjetúnió felszabadította hazánkat a japán gyarmatosítók uralnia aldly Másodszor azért, mert az ország északi részében életrehívott népi demokratikus rendszer és a véghezvitt demokratikus átalakulás teljesen megfelel népünk érdekeinek és biztosítja hazánk sikeres demokratikus fejlődését. Harmadszor azért. mert kormányunkat a nép támogatja, mely az Egységes Demokratikus Hazafias Front köré tömörül, melynek összetartó és vezető ereje a széles népi tömegek bizalmát élvező Munkapárt, Korea leghatalmasabb pártja. Negyedszer, azért, mert munkánkban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdag tapasztalataira támaszkodtunk. Mindez biztosította a népi demokratikus rendszer győzelmét hazánk északi részében, amelynek népe magabiztosan haJad előre az egységes, független és demokratikus állam megvalósításának útján. III. Egészen más heiyzet alakult ki hazánk déli részén. Az amerikai imperialisták megtagadták a hárotn miniszter moszkvai megállapodását Koreáról, tudatosan felborították a közös szovjet-amerikai bizottság munkáját. Arra törekedtek, amit most tényleg meg is valósítanak, hogy hazánk déli részét a Keleten megvalósítandó agresszív terveik érdekében haditámaszponttá, továbbá nyersanyagforrássá és elhelyezési piaccá építsék ki a Wal-l-Street monopolistái számára. Ezért vetették el a szoviet kormány igazságos javaslatát arról, hogy 1948 elején egyidejűleg vonják ki a szovjet és az amerikai katonaságot Koreából és adjanak lehetőséget a koreai népnek, hogy önmaga dönthessen sorsáról. Az amerikai imperialisták törvényellenesen vetették föl a Koreai kérdést az ENSZ közgyűlése előtt és felhasználva az engedelmes »többséget«, létrehozták az úgynevezett »ENSZ Koreai BizottságáU, amelynek közreműködésével 1948 május 10-én Dél-Koreában külön választásokat tartottak. A hazafias politikai pártok és társadalmi szervezetek, az egész koreai nép bátor harcot kezdett a délkoreai külön választások, a bábkormány megalakítása ellen. 1948 áprilisában a Munkapárt képviselőinek áprilisi közös értekezletre ült össze Dél- és Észak-Korea 56 bal- s jobboldali, valamint közép politikai pártja és társadalmi szervezete, melyek Koreának több mint 10 millió felnőtt lakosát tömörítik soraikban. Ezen az értekezleten csak olyan megrögzött re-, akciósok nem vettek részt, mint Li Szin-Man, Kim Szon-Szu és a velük egyívású hazaárulók. Dél- és Észak-Korea politikai pártjai és társadalmi szervezetei képviselőinek áprilisi közös értekezlete -leleplezte az »ENSZ Koreai Bizottság«-át, mint az amerikai imper alizmus gyarmati politikájának eszközét. Az értekezlet elhatározta hogy bojkottálja a május 10-i választásokat és nyilatkozatot adott ki, melyben kimondotta, hogy népünk semmiféle kormányt nem tekint törvényesnek, amely ezeknek a »választásoknak« eredményeként alakul meg és az ilyen kormány nem a koreai népet fogja képviselni. Ennek ellenére, a délkoreai reakciósok és az amerikai imperialisták fegyvert, terrort és megfélemlítést nem kímélve, megtartották Dél-Koreában a szégyenletes úgynevezett »nemzetgyülési« választásokat, azután megalakították a hazaárulókból, a japán imperializmus és az amerikai kémszervezetek volt ügynökeiből álló Li Szin-Man bábkormányt. A »nemzetgyülés« képviselői között nincs egyetlen munkás vagy paraszt, akik pedig a koreai nép abszolút többségét képezik. Egymagában ez a tény is elegendő bizonyíték a reakciós báb-»kormány« népellenes jellegére A délkoreai külön választások és a bábkormány megalakítása megerősítették Koieának ket részié történt ( mesterséges ielosztasat. Ezért 1948 júniusában ismét kozós tanucskozás1a ult össze több mint 70 Hazafias poiiuKai part es társadalmi szervezet iiepviseioje. Az erteicezlet törvénytelennek nyilvánította a külön választásokat es natarozatot fogauott el az általános valasztások megtartásáról Dél- és Észak-Koreában, az egységes demokratikus Koreai Köztarsaság kikiáltásáról és a Központi Demokratikus Kormány megalakításáról. 1948 augusztus 25-én az ország déli és északi részén megtartották az országos választásokat Korea Legfelső Nepgyülésébe. Az amerikai imperialisták fegyveres segítségére támaszkodó reakciósok, japánbarát elemek és hazaárulók legíéktelenebb terrorja ellenére, Dél-Koreában a választók 77.52 százaléka vett részt a szavazásban. Észak-Koreában, ahol a választások békés körülmények között folytak, a választók 99.98 százaléka szavazott le. "így tehát a Legfelső Népgyűlés az a legfelső törvényhozó testület, mely az egész ország területén lefolyt választások eredményeképpen alakult meg. A Legfelső Népgyűlés első ülésszaka kikiáltotta a Koreai Népi De, mokratikus Köztársaságot, elfogad' ta az alkotmányt és megalakította Korea népi demokratikus köztársasagának kormányát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmánya törvénnyel erődítette meg az ország északi részében már létrejött demokratikus átj alakulásokat, széleskörű politikai joi gokat biztosítottt a dolgozóknak, ; széles perspektívát tár fel az egysé- i ges, demokratikus állam megteremtése számára. Ez az alkotmány népünk évszázados kívánságait juttatja kifejezésre. A Legfelső Népgyűlés első ülésszakán kinevezett koreai kormány koalíciós alapon jött létre. Helyet foglalnak benne Dél- és Észak-Korea fő politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, mely az általános választások eredményeképpen alakult meg, az egyedüli törvényes kormány. Ezt a kormányt támogatja Korea egész népe. A szovjet kormány a Koreai Legfelső Népgj'ülés első ülésszakának kérésére kivonta országunk területéről csapatait, elismerte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és diplomáciai viszonyt létesített vele. Üjabb megnyilvánulása volt ez a Szovjetúnió sztálini külpolitikájának; az egyenjogúság és a népek barátsága politikájának. A Szovjetúnió újabb fényes példáját adta a kis népek szuverénitása és nemzeti függetlensége iránti tiszteletének. A Koreának Népi Demokratikus Köztársasággá történt kikiáltása után az egységes, független állam építéséért folyó harc új szakaszba lépett. A hazafias politikai pártok és társadalmi szervezetek, a koreai nép, •még szorosabban a demokratikus kormány köré tömörülve, megszilárdítja a Köztársaság politikai és gazdasági bázisát, következetes harcot folytat a haza mielőbbid egyesítéséért. Mind szélesebben bontakozik ki Dél-Korea hős népének az egész országra kiterjedő harca az amerikai imperialisták által a nép akarata ellenére megalakított liszinmanista i báb-„kormány" ellen. IV. Észak- és Dél-Korea egyelőre külön utakon jár. Országunk mindkét részének politikai és gazdasági helyzete nap mint nap világosabban megmutatja, hogy a két út közül melyik vezeti hazánkat és népünket a felvirágzás felé. Az amerikai katonaság a szovjet katonaságnak Koreából történt kivonása után is tartós megszállásra rendezkedett be Dél-Koreában. Az USA imperialistái, koreai-amerikai katonai segélynyújtási egyezményt, „koreai-amerikai gazdasági egyezményt" kötöttek a népellenes, reakciós báb-,,.kormánnyal" és hazánk déli részét, gyarmati, függő országgá alakították át. Dél-Korea ,ahol Li-Szin-Man áruló klikkje uralkodik, a terror és reakció, a pusztulás és erőszak országa lett. A liszinmanista hazaáruló banda terrorja és megtorlásai, melyeket az amerikai imperialisták és ügynökségük, az „ENSZ- Koreai Bizottsága" ( pártfogásával folytat, nemcsak a baloldali, de a jobboldali elemek ellen is irányulnak, ha ezek csak a legcsekélyebb elégedetlenségüknek is adják tanújelét a reakciós rendszerrel szemben. Noha a fennálló törvények értelmében az úgynevezett „nemzetgyűlés" képviselőit mentelmi jog illeti meg, a liszinmanista rendőrség a „nemzetgyűlésnek" 12 képviselőjét zárta börtönbe. Li-Szin-Man utasítására gyilkolták meg Kim Hu-t, a jobboldali tábor egyik vezetőemberét, mert a haza békés egyesítését követelte. A liszinmanista klikk nyíltan pusztítja a kultúra haladó képviselőit, akik nem hajlandók támogatni a báb-„kormányt". Li-Szin-Man klikkje amerikai imperialisták fegyverei segítségével és terrorral, börtönnel és erőszakkal próbálkozik megtartani uralmát DélKoreában és ennek érdekében a nép tömeges kipusztítására is készen áll. Az a kibírhatatlan helyet, melyet a7, amerikai imperialistáknak és liszinmanista ügynökeinek uralma idézett elő Dél-Koreában, elkerülhetetlenül kiváltja a dolgozó tömegek gyűlöletét és bátor ellenállását. És nem véletlen, hogy most egész DélKoreában fokozódik a népi partizánharc az amerikai imperialisták gyarmati politikája ellen, a liszinmanista reakciós rendszer megdöntéséért. Érthető, hogy ilyen körülmények között Korea minden hazafias politikai pártja és társadalmi szervezete előtt felvetődött azoknak a konkrét intézkedéseknek kérdése, melyek hazánk területi épségének és egységének helyreállítását szolgálják. Akkor, amikor Koreát népi demokratikus köztársasággá kiáltották ki és déli részén a hazafias pártoknak és társadalmi szervezeteknek nincs lehetőségük a legális működésre és Illegalitásba kényszerülnek, össze kellett fogni minden hazafias demokratikus erőt a reakció elleni harcra. Ezért 1949 júniusának végefelé megalakult a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front, mely 71 különböző irányzatú politikai pártot és társadalmi szervezetet foglal magában. Az EDHF alakuló kongresszusa megvizsgálta az országban kialakult helyzetet, számos intézkedést javasolt hazánk békés úton történő egyesítésének megvalósítására, a Li-SzinMan báb-,.kormányának" terrorista uralma alatt vergődő délkoreai nép megmentésére, a haza és a nép megmentésére a szégyenteljes testvérgyilkos polgárháborútól, amelyet az amerikai fegyverekkel felszerelt liszinmanista banda igyekszik kirobbantani. Rövid, világos és igazságos volt az EDHF javaslata a hazának békés úton történő egyesítésére. A következőket fejezte ki: az amerikai katonaság azonnal hagyja el Dél-Koreát, azonnal távozzék az úgynevezett „ENSZ Koreai Bizottsága", mely A szovjet nép az amerikai csapatok azonnali kivonását követeli Koreából A szovjet nép követelj az amerikaiak koreai támadásának azonnali beszüntetését! Követeljük az amerikai csapatok kivon'ását Koreából! — Ilyen címszók alatt számol be a szovjet sajtó azokról a népes gyűlésekről, amelyeket Moszkvában, Leningrádban Kievben, Minszkben, Gorkijban és Taskentben, valamint a szovjet ország minden részében tartanak s amelyeken a dolgozók tiltakoznak az amerikai imperializmus koreai támadása ellen és haragos felháborodásukat fejezik ki az amerikai légierők által a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békés városai és falvai ellen intézett vadállati támadás miatt. Moszkvában úijabb tiltakozó tömeggyűléseket tartottak. A Vlagyimir Iljiesről elnevezett moszkvai gyár munkásai felháborodással emlékeztek meg az amerikai imperialisták támadásáról: — Ugy véljük — mondta Zsernyikov művezető —, hogy a koreai nép országának egyedüli és igazi ura és neki magának kell döntenie hazája sorsa fölött. Ezért így kiáltunk az amerikai imperialisták felé: „El a kehekkel Koreától!" Az egyik moszkvai óragyárban a gyár többezer munkása. mérnöke, technikusa és tisztviselője • gyűlt egvbe. Kolganov mérnök tartott beszédet: — Az amerikai imperialisták arcátlan beavatkozása Korea belügyeibe, az egész haladó emberiség részéről felháborodást keltett. Követeljük az amerikai csapatok azonnali kivonását Koreából. A koreai nép majd maga dönti el sorsát! — Népünk ismételten bebizonyítja, hogy törhetetlen szilárdsággal tömörül a szovjet kormány és a nagy Sztálin köré. A szovjet emberek hangosan világgá kiáltják, hogy eltökélten síkra szállnak a béke megvédéséért, az új háborús uszítók megfékezéséért. — A földkerekség valamennyi becsületes embere — folytatta Csutkih — tiltakozik az arcátlan amerikai ag resszió ellen. Valamennyi jóakaratú ember együttérzése a koreai nép oldalán van. A krasznoholmszki kombinát dolgozóinak egyhangú határozata az USA katonai beavatkozásának azon nli megszüntetését követeli. A szovjet emberek valamennyi városban és faluban határozottan tiltakoznak az amerikai agresszoroknak a koreai nép szabadsága és füg. getlensége elle nintézett merénylete miatt. — Az amerikai csapatok behatolása Koreába — mondja a kievi „Bolsevik"-gyár határozata — kihívás az egész békeszerető emberiség, gel szemben. Követeljük az amerikai fegyveres erők haladéktalan kivonását és a koreai nép ellen irányuló harci cselekmények megszüntetését. szerv csupán az amerikai imperialisták eszköze arra, hogy Korea ügyeibe beavatkozhasson: legális működést és szabad tevékenységet kell biztosítani minden demokratikus politikai párt és társadalmi szervezet részére, általános választások tartandók Délés Észak-Koreában, külföldi államok beavatkozása nélkül, Dél- és ÉszakKoreát békés úton kell egyesíteni, Korea népe önmaga döntsön államrendszerének kérdése fölött, stb. Ezt a javaslatot forrón támogatta Korea egész népe, ámde a haza békés úton történő egyesítésének javaslata nem felelt meg a Dél-Koreában gyarmati politikát folytató amerikai imperialisták és a koreai reakciósok köréből kikerült ügynökségük céljainak. Ezért a javasatot a koreai néptől rettegő liszinmanista klikk elutasította, megértetvén, hogy az amerikai fegyerek nélkül nem létezhet. Az a körülmény, hogy a liszinmanista klikk elutasította az EDHF javaslatát, ismét bebizonyította e klikk népellenes jelle. gét. A koreai nép harcot indított hazájának békés úton történő egyesítéséért, a haza egyesítésének útjában legnagyobb akadályt képviselő báb.„kormány" felszámolásáért. Ez a harc nyugtalanítja az amerikai imperialistákat. Ezért egyrészt arra bujtogatják a liszinmanista bandát, hogy fegyveres összetűzést provokáljon a 38-ik szélességi fok mentén s így ürügyet adjon Korea belső ügyeibe való beavatkozásra. Másrészt, ismét jogtalanul vetették föl a kareai kérdést az ENSz közgyűlésének 4-ik ülésszakán és az engedelmes „szavazógép" segítségével elérték, hogy elküldik DélKoreába a harmadik „ENSZ Koreai Bizottságát". Nem vélet'en, hogy az utóbbi időben az úgynevezett harmadik „ENSZ Koreai Bizottsága" „működésének" meg. kezdésével kapcsolatban a liszinmanista klikk az amerikai imperialisták utasítására azt kiabálja, hogy Dél-Koreában be kell vezetni az úgynevezett „ENSZ rendőri karhatalmat" és MacArihur irányítása mellett fokozott erővel készül szövetség kötésére Japánnal. De az amerikai imperialisták ag. resszív tervei nem válnak valóra. Korea népe nem kíváncsi a hazánk szabadságára és függetlenségére törő hívatlan vendégekre. Ugylátszik, az amerikai imperialisták még mindig nem értik meg, hogy a mai koreai nép egészen más, mint a tegnapi. A mi népünk nem békés juhnyáj, amely engedelmesen hagyja felfalni magát az éhes farkasoktól. A mai koreai nép olyan nép, amelynek népi demokratikus köztársasága van, olyan nép, amely szilárd politikai, gazdasági alappal rendelkezik, olyan nép, amely a felszabadulását követő 5 év alatt a köztársaság északi részén szerzett saját tapasztalataiból győződött meg- arról, hogy mit jelent a szabadság, mit jelent a néphatalom, mit jelentenek az igazi emberi jogok. Az amerikai gyarmatosítóknak meg kell érteniök, hogy a koreai nép senkinek sem engedi át kiharcolt vívmányait és szabadságát és soha többé nem lesz gyarmati rabszolgává. Korea népe nem áll egyedül harcában. melyet a házája teljes függetlenségéért folytat a gyarmati hódítók ellen. Népünk nem tűri, hogy az amerikai imperialisták leigázzák és kifosszák Koreát. Harcot indít azoknak az intézkedéseknek megvalósításáért, ame. lyeket az Egységes Demokratikus Hazafias Front javasolt hazánk teljes függetlensége és demokratikus fejlődése, Korea békés úton történő egyesítése érdekében. Ez a harc egyet jelent azzal a nagy harccal, amelyet népünk hazánk északi részében a demokratikus rendért, a köztársaság politikai, gazdasági és kulturális bázisának további megszilárdításáért folytat és Dél-Korea népé. nek harcával, amelyet az amerikai imperialisták s ügynökeik — az „ENSZ Bizottság" és a liszinmanista klikk — ellen, a napról napra kiszélesedő partizánmozgalom formájában folytat. Mély meggyőződésünk, hogy igazságos harcunk végleges győzelemmel fog végződni. Korea népe kivívja hazája területi épségének, egységének és függetlenségének helyreállítását és biztosan halad előre a béke és a demokrácia útján. Koreának egész népe, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és az Egységes Demokratikus Hazafias Front köré tömörülő minden hazafias politikai pártja és társadalmi szervezete résztvesz ebben a harcban, amelyek irányító és összetartó ereje a Munkapárt. Phenjan városa, 1950 május hó.