Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-08 / 154. szám, szombat

1950 július 6 — — UJ szo H koreai nép harca az egységes, független, demokratikus államért zolja, mennyire fejlődött mező­gazdaságunk. mennyire emelkedett hazánk északi részén élő paraszt­jainak jóléte a felszabadulás óta el­telt öt év alatt. Komoly szerepet kezdenek ját­szani Korea mezőgazdaságának fej­lődésében az állami gazdaságok. Az ország északi részében létesített 12 állami gazdaság és 9 magvizsgáló­ál'lomás segíti a parasztokat az élenjáró agrotechnika és zootech­nika elsajátításában, megtanítja őket a nagy gépesített gazdaságok vezetésére, lehetővé teszi, hogy a parasztgazdaságokat minőségi vető­maggal és tenyészállatokkal Has­sák el. A kormány rendelete értelmében köztársaságunk északi részében 1950-ben megszervezték az első gépkölcsönző-állomásokat. melyek elősegítik a föld jobb megmunkálá­sát. meggoyrsítják a föld megmű­velését és gyorsítják az élenjáró agrotechnika meghonosítását mező­gazdaságunkban. A gépkölcsönző-áKomások mun­kájából a parasztok szemléltetően győződhetnek meg a földmüvelés gépesítésének fölényéről. Kormányunk egyik legelsören­dübb feladata a nemzeti káderek kiképzése, mert, amint Sztálin ge­neralisszimusz tanítja, minden a káderektől függ. Országunk további fejlődését és virágzását csak jól képzett, az államvezetésre, a gazda­ság és kultúra fejlesztésére alkal ma% káderek biztosíthatják. Komoly v f'-jyelmet szenteltünk köztársasá­gunk északi részében a népoktatás­nak és a kulturális építésnek és nagy sikereket értünk már ee e té­ren 1949-ben a Köztársaság északi részében az elemi iskolák száma 1.8-szor több. mint 1944-ben volt s ezekben a tanulók száma pejdig 1.7-szeresére emelkedett. A hétosz­fcályos iskolák és a középiskolák j?4ma meghúszszor 0sodott, az ott tanulók 6záma pedig 23-szorosára emelkedett. A különféle műszaki iskolák száma 12-szeresére emel­kedett s az ezekben tanuló djákok .száma megtízszereződött. A japán lom idején Korea északi részén etlen főiskola sem volt. Ma 15 töiskolánk van, amelyekben több mint 10.000 diák tanul. Országunkban, amelynek nem voltak saját műszaki káderei már ez lll-P* évben kerülnek az üzemekbe Ko­reában kiképzett mérnökök és tech­nikusok. Egyedül 1949-ben 4000-;iél többen végezték technikumot. Több mint 1400 főiskolai képzettségű szakember fejezte be tanulmányait. Ezenkívül tízezrével készítenek elő szakmunkásokat a gyári-mUszaki iskolákban és káderképzö tanfolya­mokon. Az analfabétizmus felszámolásá­nak munkája a széles néptömegek között alapjában véve befejeződött. Jelenleg több mint 3700 he'Ven nyíltak felnőttek részére elemi és középiskolák, amelyekben 140.000­nél több ember tanul. A köztársaság északi részében az egészségvédelem terén is r.agy sikereket értünk el. Az ország min­den zugában egészségügyi intéz­ményeket állítottunk fel. Nyaraló­helyeket és szanatóriumokat épí­tettünk a munkások részére. Fel­számoltuk a járványos betegsége­ket, amelyek a japán imper a-listák uralmának voltak súlyos következ­ményei. így tehát. a felszabadulásunkat követő 5 év alatt hata-Imas sikere­ket értünk el független, demokra­tikus államunk építéséért folyó harc­ban. Ezeket a sikereket először azért érhettük el, mert a nagy Szovjet­únió felszabadította hazánkat a japán gyarmatosítók uralnia aldly Másodszor azért, mert az ország északi részében életrehívott népi de­mokratikus rendszer és a véghez­vitt demokratikus átalakulás tel­jesen megfelel népünk érdekeinek és biztosítja hazánk sikeres demo­kratikus fejlődését. Harmadszor azért. mert kormá­nyunkat a nép támogatja, mely az Egységes Demokratikus Haza­fias Front köré tömörül, melynek összetartó és vezető ereje a széles népi tömegek bizalmát élvező Munkapárt, Korea leghatalmasabb pártja. Negyedszer, azért, mert mun­kánkban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdag ta­pasztalataira támaszkodtunk. Mindez biztosította a népi demo­kratikus rendszer győzelmét ha­zánk északi részében, amelynek népe magabiztosan haJad előre az egységes, független és demokra­tikus állam megvalósításának útján. III. Egészen más heiyzet alakult ki hazánk déli részén. Az amerikai imperialisták meg­tagadták a hárotn miniszter moszkvai megállapodását Koreáról, tudatosan felborították a közös szovjet-amerikai bizottság munká­ját. Arra törekedtek, amit most tényleg meg is valósítanak, hogy hazánk déli részét a Keleten meg­valósítandó agresszív terveik ér­dekében haditámaszponttá, továbbá nyersanyagforrássá és elhelyezési piaccá építsék ki a Wal-l-Street monopolistái számára. Ezért vetet­ték el a szoviet kormány igazsá­gos javaslatát arról, hogy 1948 ele­jén egyidejűleg vonják ki a szovjet és az amerikai katonaságot Koreá­ból és adjanak lehetőséget a koreai népnek, hogy önmaga dönthessen sorsáról. Az amerikai imperialisták tör­vényellenesen vetették föl a Koreai kérdést az ENSZ közgyűlése előtt és felhasználva az engedelmes »többséget«, létrehozták az úgyne­vezett »ENSZ Koreai BizottságáU, amelynek közreműködésével 1948 május 10-én Dél-Koreában külön választásokat tartottak. A hazafias politikai pártok és társadalmi szervezetek, az egész koreai nép bátor harcot kezdett a délkoreai külön választások, a báb­kormány megalakítása ellen. 1948 áprilisában a Munkapárt képviselőinek áprilisi közös értekez­letre ült össze Dél- és Észak-Korea 56 bal- s jobboldali, valamint kö­zép politikai pártja és társadalmi szervezete, melyek Koreának több mint 10 millió felnőtt lakosát tö­mörítik soraikban. Ezen az érte­kezleten csak olyan megrögzött re-, akciósok nem vettek részt, mint Li Szin-Man, Kim Szon-Szu és a ve­lük egyívású hazaárulók. Dél- és Észak-Korea politikai pártjai és társadalmi szervezetei képviselőinek áprilisi közös értekez­lete -leleplezte az »ENSZ Koreai Bizottság«-át, mint az amerikai im­per alizmus gyarmati politikájának eszközét. Az értekezlet elhatározta hogy bojkottálja a május 10-i vá­lasztásokat és nyilatkozatot adott ki, melyben kimondotta, hogy né­pünk semmiféle kormányt nem te­kint törvényesnek, amely ezeknek a »választásoknak« eredményeként alakul meg és az ilyen kormány nem a koreai népet fogja képvi­selni. Ennek ellenére, a délkoreai re­akciósok és az amerikai imperialis­ták fegyvert, terrort és megfélemlí­tést nem kímélve, megtartották Dél-Koreában a szégyenletes úgy­nevezett »nemzetgyülési« választá­sokat, azután megalakították a ha­zaárulókból, a japán imperializmus és az amerikai kémszervezetek volt ügynökeiből álló Li Szin-Man báb­kormányt. A »nemzetgyülés« képviselői kö­zött nincs egyetlen munkás vagy paraszt, akik pedig a koreai nép abszolút többségét képezik. Egyma­gában ez a tény is elegendő bizo­nyíték a reakciós báb-»kormány« népellenes jellegére A délkoreai külön választások és a bábkormány megalakítása megerő­sítették Koieának ket részié történt ( mesterséges ielosztasat. Ezért 1948 júniusában ismét kozós tanucskozás­1a ult össze több mint 70 Hazafias po­iiuKai part es társadalmi szervezet iiepviseioje. Az erteicezlet törvényte­lennek nyilvánította a külön válasz­tásokat es natarozatot fogauott el az általános valasztások megtartásáról Dél- és Észak-Koreában, az egységes demokratikus Koreai Köztarsaság kikiáltásáról és a Központi Demok­ratikus Kormány megalakításáról. 1948 augusztus 25-én az ország déli és északi részén megtartották az országos választásokat Korea Legfel­ső Nepgyülésébe. Az amerikai impe­rialisták fegyveres segítségére tá­maszkodó reakciósok, japánbarát elemek és hazaárulók legíéktelenebb terrorja ellenére, Dél-Koreában a vá­lasztók 77.52 százaléka vett részt a szavazásban. Észak-Koreában, ahol a választások békés körülmények között folytak, a választók 99.98 szá­zaléka szavazott le. "így tehát a Legfelső Népgyűlés az a legfelső törvényhozó testület, mely az egész ország területén lefolyt vá­lasztások eredményeképpen alakult meg. A Legfelső Népgyűlés első ülés­szaka kikiáltotta a Koreai Népi De­, mokratikus Köztársaságot, elfogad­' ta az alkotmányt és megalakította Korea népi demokratikus köztársa­sagának kormányát. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság alkotmánya törvénnyel erő­dítette meg az ország északi részé­ben már létrejött demokratikus át­j alakulásokat, széleskörű politikai jo­i gokat biztosítottt a dolgozóknak, ; széles perspektívát tár fel az egysé- i ges, demokratikus állam megterem­tése számára. Ez az alkotmány né­pünk évszázados kívánságait juttatja kifejezésre. A Legfelső Népgyűlés első üléssza­kán kinevezett koreai kormány koa­líciós alapon jött létre. Helyet fog­lalnak benne Dél- és Észak-Korea fő politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya, mely az általá­nos választások eredményeképpen alakult meg, az egyedüli törvényes kormány. Ezt a kormányt támogatja Korea egész népe. A szovjet kormány a Koreai Leg­felső Népgj'ülés első ülésszakának kérésére kivonta országunk területé­ről csapatait, elismerte a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságot és diplomáciai viszonyt létesített vele. Üjabb megnyilvánulása volt ez a Szovjetúnió sztálini külpolitikájának; az egyenjogúság és a népek barátsá­ga politikájának. A Szovjetúnió újabb fényes példá­ját adta a kis népek szuverénitása és nemzeti függetlensége iránti tiszte­letének. A Koreának Népi Demokratikus Köztársasággá történt kikiáltása után az egységes, független állam építéséért folyó harc új szakaszba lé­pett. A hazafias politikai pártok és társadalmi szervezetek, a koreai nép, •még szorosabban a demokratikus kormány köré tömörülve, megszilár­dítja a Köztársaság politikai és gaz­dasági bázisát, következetes harcot folytat a haza mielőbbid egyesítéséért. Mind szélesebben bontakozik ki Dél-Korea hős népének az egész or­szágra kiterjedő harca az amerikai imperialisták által a nép akarata el­lenére megalakított liszinmanista i báb-„kormány" ellen. IV. Észak- és Dél-Korea egyelőre kü­lön utakon jár. Országunk mindkét részének politikai és gazdasági hely­zete nap mint nap világosabban meg­mutatja, hogy a két út közül melyik vezeti hazánkat és népünket a felvi­rágzás felé. Az amerikai katonaság a szovjet katonaságnak Koreából történt ki­vonása után is tartós megszállásra rendezkedett be Dél-Koreában. Az USA imperialistái, koreai-amerikai katonai segélynyújtási egyez­ményt, „koreai-amerikai gazdasági egyezményt" kötöttek a népellenes, reakciós báb-,,.kormánnyal" és ha­zánk déli részét, gyarmati, függő or­szággá alakították át. Dél-Korea ,ahol Li-Szin-Man áruló klikkje uralkodik, a terror és reakció, a pusztulás és erőszak országa lett. A liszinmanista hazaáruló banda terrorja és megtorlásai, melyeket az amerikai imperialisták és ügynöksé­gük, az „ENSZ- Koreai Bizottsága" ( pártfogásával folytat, nemcsak a baloldali, de a jobboldali elemek el­len is irányulnak, ha ezek csak a leg­csekélyebb elégedetlenségüknek is adják tanújelét a reakciós rendszer­rel szemben. Noha a fennálló törvények értel­mében az úgynevezett „nemzetgyű­lés" képviselőit mentelmi jog illeti meg, a liszinmanista rendőrség a „nemzetgyűlésnek" 12 képviselőjét zárta börtönbe. Li-Szin-Man utasítá­sára gyilkolták meg Kim Hu-t, a jobboldali tábor egyik vezetőembe­rét, mert a haza békés egyesítését követelte. A liszinmanista klikk nyíltan pusztítja a kultúra haladó képvise­lőit, akik nem hajlandók támogatni a báb-„kormányt". Li-Szin-Man klikkje amerikai im­perialisták fegyverei segítségével és terrorral, börtönnel és erőszakkal próbálkozik megtartani uralmát Dél­Koreában és ennek érdekében a nép tömeges kipusztítására is készen áll. Az a kibírhatatlan helyet, melyet a7, amerikai imperialistáknak és li­szinmanista ügynökeinek uralma idé­zett elő Dél-Koreában, elkerülhetet­lenül kiváltja a dolgozó tömegek gyűlöletét és bátor ellenállását. És nem véletlen, hogy most egész Dél­Koreában fokozódik a népi partizán­harc az amerikai imperialisták gyar­mati politikája ellen, a liszinmanista reakciós rendszer megdöntéséért. Érthető, hogy ilyen körülmények között Korea minden hazafias politi­kai pártja és társadalmi szervezete előtt felvetődött azoknak a konkrét intézkedéseknek kérdése, melyek ha­zánk területi épségének és egységé­nek helyreállítását szolgálják. Akkor, amikor Koreát népi demok­ratikus köztársasággá kiáltották ki és déli részén a hazafias pártoknak és társadalmi szervezeteknek nincs lehetőségük a legális működésre és Illegalitásba kényszerülnek, össze kellett fogni minden hazafias de­mokratikus erőt a reakció elleni harcra. Ezért 1949 júniusának vége­felé megalakult a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Front, mely 71 különböző irányzatú politikai pár­tot és társadalmi szervezetet foglal magában. Az EDHF alakuló kongresszusa megvizsgálta az országban kialakult helyzetet, számos intézkedést java­solt hazánk békés úton történő egye­sítésének megvalósítására, a Li-Szin­Man báb-,.kormányának" terrorista uralma alatt vergődő délkoreai nép megmentésére, a haza és a nép meg­mentésére a szégyenteljes testvérgyil­kos polgárháborútól, amelyet az ame­rikai fegyverekkel felszerelt liszin­manista banda igyekszik kirobbanta­ni. Rövid, világos és igazságos volt az EDHF javaslata a hazának békés úton történő egyesítésére. A követ­kezőket fejezte ki: az amerikai ka­tonaság azonnal hagyja el Dél-Ko­reát, azonnal távozzék az úgyneve­zett „ENSZ Koreai Bizottsága", mely A szovjet nép az amerikai csapatok azonnali kivonását követeli Koreából A szovjet nép követelj az ameri­kaiak koreai támadásának azonnali beszüntetését! Követeljük az ameri­kai csapatok kivon'ását Koreából! — Ilyen címszók alatt számol be a szov­jet sajtó azokról a népes gyűlések­ről, amelyeket Moszkvában, Lenin­grádban Kievben, Minszkben, Gor­kijban és Taskentben, valamint a szovjet ország minden részében tar­tanak s amelyeken a dolgozók tilta­koznak az amerikai imperializmus koreai támadása ellen és haragos fel­háborodásukat fejezik ki az ameri­kai légierők által a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság békés váro­sai és falvai ellen intézett vadálla­ti támadás miatt. Moszkvában úijabb tiltakozó tö­meggyűléseket tartottak. A Vlagyi­mir Iljiesről elnevezett moszkvai gyár munkásai felháborodással em­lékeztek meg az amerikai imperia­listák támadásáról: — Ugy véljük — mondta Zsernyi­kov művezető —, hogy a koreai nép országának egyedüli és igazi ura és neki magának kell döntenie hazája sorsa fölött. Ezért így kiáltunk az amerikai imperialisták felé: „El a ke­hekkel Koreától!" Az egyik moszkvai óragyárban a gyár többezer munká­sa. mérnöke, technikusa és tisztvise­lője • gyűlt egvbe. Kolganov mérnök tartott beszédet: — Az amerikai imperialisták ar­cátlan beavatkozása Korea belügyei­be, az egész haladó emberiség részé­ről felháborodást keltett. Követeljük az amerikai csapatok azonnali ki­vonását Koreából. A koreai nép majd maga dönti el sorsát! — Népünk ismételten bebizonyítja, hogy törhetetlen szilárdsággal tömö­rül a szovjet kormány és a nagy Sztálin köré. A szovjet emberek han­gosan világgá kiáltják, hogy eltökél­ten síkra szállnak a béke megvédé­séért, az új háborús uszítók megféke­zéséért. — A földkerekség valamennyi be­csületes embere — folytatta Csutkih — tiltakozik az arcátlan amerikai ag resszió ellen. Valamennyi jóakaratú ember együttérzése a koreai nép ol­dalán van. A krasznoholmszki kombinát dol­gozóinak egyhangú határozata az USA katonai beavatkozásának azon nli megszüntetését követeli. A szovjet emberek valamennyi vá­rosban és faluban határozottan til­takoznak az amerikai agresszorok­nak a koreai nép szabadsága és füg. getlensége elle nintézett merénylete miatt. — Az amerikai csapatok behato­lása Koreába — mondja a kievi „Bolsevik"-gyár határozata — kihí­vás az egész békeszerető emberiség, gel szemben. Követeljük az amerikai fegyveres erők haladéktalan kivoná­sát és a koreai nép ellen irányuló harci cselekmények megszüntetését. szerv csupán az amerikai imperialis­ták eszköze arra, hogy Korea ügyei­be beavatkozhasson: legális működést és szabad tevékenységet kell biztosí­tani minden demokratikus politikai párt és társadalmi szervezet részére, általános választások tartandók Dél­és Észak-Koreában, külföldi államok beavatkozása nélkül, Dél- és Észak­Koreát békés úton kell egyesíteni, Korea népe önmaga döntsön állam­rendszerének kérdése fölött, stb. Ezt a javaslatot forrón támogatta Korea egész népe, ámde a haza békés úton történő egyesítésének javaslata nem felelt meg a Dél-Koreában gyar­mati politikát folytató amerikai impe­rialisták és a koreai reakciósok köré­ből kikerült ügynökségük céljainak. Ezért a javasatot a koreai néptől ret­tegő liszinmanista klikk elutasította, megértetvén, hogy az amerikai fegy­erek nélkül nem létezhet. Az a kö­rülmény, hogy a liszinmanista klikk el­utasította az EDHF javaslatát, ismét bebizonyította e klikk népellenes jelle. gét. A koreai nép harcot indított hazá­jának békés úton történő egyesítésé­ért, a haza egyesítésének útjában leg­nagyobb akadályt képviselő báb.„kor­mány" felszámolásáért. Ez a harc nyugtalanítja az amerikai imperialis­tákat. Ezért egyrészt arra bujtogatják a liszinmanista bandát, hogy fegyveres összetűzést provokáljon a 38-ik szé­lességi fok mentén s így ürügyet ad­jon Korea belső ügyeibe való beavat­kozásra. Másrészt, ismét jogtalanul vetették föl a kareai kérdést az ENSz közgyűlésének 4-ik ülésszakán és az engedelmes „szavazógép" se­gítségével elérték, hogy elküldik Dél­Koreába a harmadik „ENSZ Koreai Bizottságát". Nem vélet'en, hogy az utóbbi időben az úgynevezett harmadik „ENSZ Ko­reai Bizottsága" „működésének" meg. kezdésével kapcsolatban a liszinmanista klikk az amerikai imperialisták utasí­tására azt kiabálja, hogy Dél-Koreá­ban be kell vezetni az úgynevezett „ENSZ rendőri karhatalmat" és Mac­Arihur irányítása mellett fokozott erővel készül szövetség kötésére Ja­pánnal. De az amerikai imperialisták ag. resszív tervei nem válnak valóra. Ko­rea népe nem kíváncsi a hazánk sza­badságára és függetlenségére törő hí­vatlan vendégekre. Ugylátszik, az amerikai imperialisták még mindig nem értik meg, hogy a mai koreai nép egé­szen más, mint a tegnapi. A mi né­pünk nem békés juhnyáj, amely enge­delmesen hagyja felfalni magát az éhes farkasoktól. A mai koreai nép olyan nép, amely­nek népi demokratikus köztársasága van, olyan nép, amely szilárd politikai, gazdasági alappal rendelkezik, olyan nép, amely a felszabadulását követő 5 év alatt a köztársaság északi ré­szén szerzett saját tapasztalataiból győződött meg- arról, hogy mit jelent a szabadság, mit jelent a néphatalom, mit jelentenek az igazi emberi jogok. Az amerikai gyarmatosítóknak meg kell érteniök, hogy a koreai nép sen­kinek sem engedi át kiharcolt vívmá­nyait és szabadságát és soha többé nem lesz gyarmati rabszolgává. Korea népe nem áll egyedül harcá­ban. melyet a házája teljes független­ségéért folytat a gyarmati hódítók el­len. Népünk nem tűri, hogy az amerikai imperialisták leigázzák és kifosszák Koreát. Harcot indít azoknak az in­tézkedéseknek megvalósításáért, ame. lyeket az Egységes Demokratikus Ha­zafias Front javasolt hazánk teljes függetlensége és demokratikus fejlő­dése, Korea békés úton történő egye­sítése érdekében. Ez a harc egyet jelent azzal a nagy harccal, amelyet népünk hazánk észa­ki részében a demokratikus rendért, a köztársaság politikai, gazdasági és kulturális bázisának további megszi­lárdításáért folytat és Dél-Korea népé. nek harcával, amelyet az amerikai im­perialisták s ügynökeik — az „ENSZ Bizottság" és a liszinmanista klikk — ellen, a napról napra kiszélesedő par­tizánmozgalom formájában folytat. Mély meggyőződésünk, hogy igaz­ságos harcunk végleges győzelemmel fog végződni. Korea népe kivívja ha­zája területi épségének, egységének és függetlenségének helyreállítását és biztosan halad előre a béke és a de­mokrácia útján. Koreának egész népe, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormá­nya és az Egységes Demokratikus Ha­zafias Front köré tömörülő minden hazafias politikai pártja és társadalmi szervezete résztvesz ebben a harcban, amelyek irányító és összetartó ereje a Munkapárt. Phenjan városa, 1950 május hó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom