Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-01 / 150. szám, szombat

1950 Július 1 UJSZO li. kormányrendelet a krumplibogár elleni védőintézkedésekről Az utóbbi időben nagyon elszapo­rodott a burgonyabogár, különösen a plzeni, českébudejovicei és a karlo­vyvaryí körzetekben, ahol a közsé­gek túlnyomó részében a kártevő megtámadta a burgonyaültetvénye­ket. A mezőgazdasággal foglalkozók jól ismerik e veszedelmes kártevő pusztítását, amely nálunk az utóbbi években néhány szórványos esetben feltűnt* azonban a lakosság a népi szervek részvételével és a Szovjet­únió szakembereinek segítségével fo­kozatosan elnyomta a kártevő tűz­fészkeit és a mult évben úgyszólván teljesen kipusztítottuk. Ezért a burgonyabogár ez évi el­terjedése nem jött létre természetes úton, erről egész sereg példa tanús­kodik, mert hasonlóképpen, mint a Német Demokratikus Köztársaság­ban, burgonyabogarakat találtak a házak tetőin és a városok utcáin, Csehország nyugati és • délnyugati határainak teljes hosszában. Számos járásban túlnyomórészt az utak és országutak körül jelentkeznek. Ta­láltak burgonyabogarakkal megtöl­tött dobozokat és üvegeket. Világos, hogy a nyugati imperia­listák a népi demokratikus rendszer iránti gyűlöletükben nem rettennek vissza a burgonyabogár repülőgépek­ről való terjesztésétől sem, hogy aka­dályozzák népünknek a szocializmus építésében elért mind nagyobb si­kereit. Minden feltételünk meg van ahhoz, hogy a Köztársaságunk gazdasága el­len irányuló aljas támadást vissza­verjük, népünk élelmezését biztosít­suk és sikerrel elpusztítsuk a burgo­nyabogarak fészkeit. A burgonyabogár ellen sikerrel harcolnak a mult évi tapasztalatok alapján a következő bevált módsze­rekkel: a) Tömeges kereső napok megszer­vezésével, hogy egy burgonyabogár­fészek se maradjon meg. b) Gyűjtés megszervezésével azo­kon a helyeken, ahol a burgonya­bogár feltűnt. c) Az ültetvények azonnali vegy­szerekkel való bepermetezésével és a talaj fertőtlenítésével a fészkek he­lyén a földben lévő lárvák ellen. Hogy az intézkedések sikerrel jiár­janak, szükséges, hogy a lakosság minden rétege bekapcsolódjék ebbe a harcba. A kormány a földművelési mtnlsz- j ter javaslatára a következő intézke- " déseket rendelte el: 1. A kormány felhívja az összes kerületi, járási és helyi Nemzeti Bi­zottságot, hogy kerületükben a föld­műves szövetségek, a CsISz, az ál­lami gépállomások, a Nemzeti Front akcióbizottsága, az iskolás ifjúság részvételével, főleg azonban vala­mennyi földműves és az állami bir­tokok dolgozóinak bekapcsolásával, főleg a plzeni, karlovyvaryi, české­budejovicei kertiletekben és azokon a vidékeken, amelyekben a burgo­nyabogár terjed és általában a bur­gonyatermő vidékeken, ahol még a burgonyabogár nem tűnt fel. mindet nekelőtt tömeges kutató akciókat szer­vezzenek az ileltékes Nemzeti Bizott­ság egész működési kerületében, hogy a burgonyabogár feltűnésének egy esete sem maradjon eltitkolva. Felhívja a figyelmet arra, hogy min­den elhanyagolt eset az egész akció sikerét veszélyeztetheti és ezért nagy figyelmet és gondosságot kell a ku­tatásnak szentelni. Ilyen tömeges ku­tató napokat rövid időközökben kell tartani, különösen a déli határokról fújó heves szelek után. A burgonya­bogár feltűnését rögtön jelenteni kell a helyi Nemzeti Bizottságnak a ke­reső napokon kívül is. 2. Abban a községben, ahol burgo­nya-bogarat találtak, haladéktalanul gyüjtőkciót szerveznek és vegysze­reket használnak. • 3. A kerületi Nemzeti Bizottságok és a járási Nemzeti Bizottságok meg­jutalmazhatják a burgonyaboglár ke­resésében és leküzdésében kifejtett különös szorgalmat. 4. A burgonyabogár elleni összpon­tosított harc központi vezetésével dr. Jozef Machécseket, a földművelés­ügyi miniszter helyettesét bízzák meg. 5. A földművelésügyi minisztert meghatalmazza, hogy a českébudejo­vicei, plzeni, karlovyvaryi, ústinad­labei, libereci, pardubicei, brnoi, jih­lavai, bratislavai és a szükség szerint más kerületekben is kerületi meghatal mazottat nevezzen ki a burgonyabo­gár elleni harcra, akinek vezetése alatt megszervezik a burgonyabogár elleni bizottságokat. 6. A helyi Nemzeti Bizottságok az említett kerületekben naponkétn hírt adnak a járási Nemzeti Bizottság intézkedéseiről. 7. A kerületi Nemzeti Bizottságok ezeken a vidékeken állandó szolgá­latot létesítenek, a szükséges beavat­kozások megszervezésére és a hirek felvételére. 8. A kerületi Nemzeti Bizottságok és járási Nemzeti Bizottságok min­den kerületben és járásban haladék­talanul növénygyógyászati előadókat jelölnek ki és biztosítanak számukra elegendő közlekedési eszközt. A kormány elvárja, hogy úgy mint tavaly sikerült megszüntetnünk a burgonyabogár veszedelmét, az egész lakosság, a Nemzeti Bizottságok és a kormány közös erőfeszítésével si­kerül ebben az évben is elhárítani a burgonyabogár veszedelmét, a nyu­gati imperialisták aljas támadásai el­lenére és így biztosítani Köztársasá­gunk további békés felépítését. Szabotáló kulákokat vettek őrizetbe és ítéltek el Magyarországon Szolnok megye dolgozó népe szor­gosan végzi az aratási munkákat, ugyanakkor azonban a nép ellensé­gei, a kulákok mindent elkövetnek, hogy az aratást akadályozzák. A cséplés szabotálása miatt méltó büntetést kapott Németh István tö­rökszentmiklósi 45 holdas kulák, cséplőgéptula'jdonos. Nem javította ki traktorát és csép­lőgépét s a kijavítatlan gépeket munkába állította. Ezzel jelentós szem/veszteséget okozott a cséplés­nél. A dolgozók leleplezték a szabotáló kulákot és a szolnokmegyei bíróság a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt kétévi és kéthónapi fegyházbüntetésre, valamint trakto­rának és cséplőgépének elkobzására ítélte. Kalla Sándor abádszalóki kulákot őrizetbe vették, mert ugyancsak sza­botálta a cséplőgép javítását. Ami­kor a dolgozók a rendőrség közbelé­pését kérték, bejelentette, hogy a cséplőgép üzemképes. A helyszínre kiszállt bizottság megállapítása szerint Kalla a javí­tást olyan hanyagul végezte el, hogy a cséplőgép üzembehelyezése esetén a dobsín kiugrana s ez a dolgozók életét súlyosan veszé­lyeztette volna. Erdélyi János, 30 holdas tiszavár­konyi kulák egész éven át szabotálta a mezőgazdasági munkákat. Három hold cukorrépáját nem kapálta meg, 600 négyszögöl szántóját nem vetette be. 1000 négyszögöl területen nem vég­zett mélyszántást, csak az idén áp­rilisban s akkor is olyan rögösen, hogy a belé vetett köles nem kelt M. A talajt nem boronálta. Allatait a termelőszövetkezet rizsvetésében já­ratta és ezzel jelentős kárt okozott. Más alkalommal a termelőcsoport rizstelepéről a vizet saját napraforgó­vetésére engedte. Az eljárás megin­dult ellene. Vereséget szenvedett az olasz kormány az ipari központ felszámolása ügyében Az olasz képviselőház ipari és pénz­ügyi bizottsága elhatározta, hogy 1951 végéig fenntartják az ipari közpon­tot, a FIM-et, mely az olasz gépipar jelentős részét ellenőrzi. A határozat annyit jelent, hogy nem kerül sor a FIM-hez tartozó üzemek felszámo­lására, ami a kormánynak régi ter­ve. A bizottság Di Vittorio kommu­nista képviselő javasüatára elhatá­rozta, hogy a FIM élére kinevezendő bizottságba felveszik a munkásság két képviselőjét is. Ma reggeli számában az Unita megállapítja, hogy a határozat nagy győzelme az olasz dolgozóknak és a Szakszervezeti Szövetségnek. A mun­kásság szervezetei már hónapok óta bátran küzdenek az ellen, hogy fel­számolják az olasz üzemek jelentős részét és ezzel megfosszák kenye­rüktől a dolgozók tízezreit. A tömegek megmozdulása oly erős volt, hogy még a kormánytöbbség egy részét is magával sodorta és arra késztette, hogy az ipar- központ fenntartása mellett szavazzon. A szavazás ered­ménye súlyos vereséget mért a kor­mányra és különösen La Malfa ipar­ügyi miniszterre, aki korábban a mo­nópóliumok érdekében a gépippri üzemek jelentős részének felszámo­lása mellett foglalt állást. Az állami gépállomások a mezőgazdaság gépesítésének záloga Azokról az előnyökről, amelyeket az állami gépállomások nyújtanak a földműveseknek, már minden gazdál­kodónak tudomása vaui. A mezőgaz­dasági termelés növelése a gépállo­mások segítő beavatkozása nélkül szinte elképzelhetetlen, különösen ott, ahol még eddig nem alakult meg az EFSz és a termelőknek nem áll ren­delkezésükre megfelelő mennyiségű gép. A gépek felhasználásának előnyeit világosan mutatják a gépállomások díjszabásai is. A költségvetésből a következőket állapíthatjuk meg: Egy hektár termény betakarítása kézi erővel egy nap alatt 1100 koronába kerül s e mellett figyelembe kell venni, hogy hat munkaerőre van szükség. Már maga a tény, hogy ennyi munkást kell alkalmazni a kéz­zel folytatott aratásnál, költségessé és hosszadalmassá teszi az aratást. Mi a helyzet a traktorral végzett aratásnál? Egy traktorral vontatott önkötőzőgép 10 óra alatt 5 és fél hektárt arat le, 4400 koronáért. Az elsőfokú EFSz-nek tagjai ebből 20 százalékos kedvezményt kapnak. Eb­ből kiszámíthatjuk, hogy egy hektá; learatása körülbelül 730 koronát tesz ki, amibe már bele van számítva a kötözéshez szükséges zsineg is, mely­Az előirányzott 960 helyett 1867 új bányásztanonc jelentkezett Szlovákiában Július 9-én Lányban — Gottwald elvtársnál Már csak néhány nap választ el bennünket a pillanattól, amikor Kle­ment Gottwald köztársasági elnök lány-i nyaralójában fogadja az or­szág bányász-tanoncait. A „Lány-i ak­c.iönak" bányaiparunkban igen nagy a jelentősége, ezért nem csoda, hogy a bányászat népszerűsítő akciójába és ifjúságunknak a. bányászhivatáshoz való megnyeresébe köztársaságunk összes iskolái bekapcsolódtak. Bebizo­nyítani igyekeztek, hogy fontosnak tartják már zsenge kortól megnevel­ni az ifjúságot, hogy Iparunk ezen fontos ágazatában öntudatos és ál­dozatkész munkásokká váljanak. Az ilyen munkások bányászatunkban a gépesítés úttörői, szocializmushoz ve­zető útunk mozgató erői lesznek. Szlovákiában a Lány-i akció valóban sikeresen folyt, amit a jelentkezett ta­noncok nagy száma tanúsít. Klement Gottwald elnök szavainak értelmében a mult év óta négyszeresre kellett emelni a bányásztanoncok számát, úgy hogy Szlovákiára 960 új szocia­Köböikáton már befelezték az aratást A köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezet 720 ha földjén már teg­nap befejezték az aratási munkála­tokat 22-én este kipróbálták az aratőgépeket és 23-án hajnalban megkezdődött a tényleges munka. Ami azelőtt három hétig tartott, azt most gépi erővel egy hét alatt elvégezték. A gépek sikeres és gyors munkáját Játva azok is kérték, hogy gépi erő arassa le termésüket, akik nem voltak a szövetkezet tagái. így a' egé " határ 1200 ha területén ma befeje; ődik az aratás. A szövet.tezei -agjai 8 csoport­ban dolgoztak egy-egy csoportban 16 ember volt. 25 aratógép állt ren­delkezésükre. Az aratás sikeres és gy 0rs befejezésének eredményeké­pen a harmadik típusú szövetkezet­be, amelynek edd ;g 86 tagja volt, újabb száz tag iratkozott be. A gépállomás a kis- és középpa­rasztoknak hektáronként 100 Kés­ért, a 20 ha-on felüli nagygazdák­nak pedig ha-onkint 160 Kés-ért aratott. Az egyes csoportok között vita folyt, hogy kinél arassanak le ha­marabb. Hogy a vitának elejét ve­gyék, Halász Sándor, az egyik cso­port vezetője elhatározta hogy legvégül az ő földjén fognak aratni. A gépi erővel történt aratás meg­mutatta, hogy gyorsabban és keve­sebb fáradsággal nagyobb eredmé­nyeket érhetünk el. Ezt belátta a falu .lakossága is, amikor maga kérte a gépek használatát. lista építő megnyerése jutott. A va­lóságban ezt a számot magasan túl­lépték, amennyiben 1836 fiú, valamint 31 lány jelentkezett bányásztanonc­nak. Közülük 504 tanonc már elhe­lyezkedett tanoncotthonokban. A to­borzásban a legjobb eredményt az eperjesi kerület érte el 360 új tanonc ezer ünneplő egyenruhás bányászta­nonc érkezik Prágába. A iiatal ven­dégeket dr. Vacek, Prága főpolgár­mestere, Svätopluk Rada mérnök, az iparügyi miniszter helyettese, J. Peľ­nár, a Csehszlovák Bányák vezérigaz­gató helyettese, J. Peper, a Bányász­szövetség elnöke és a CsISz központi cal, utána a besztercebányai kerület i képviselője fogadják. Az üdvözlő be­szédek után a prágai ifjúság közösen manifesztál a bányásztanoncokkal. A műsorban az ifjúsági alkotó verseny legjobb együttesei szerepelnek. Szombaton délután a prágai látoga­tás résztvevői felkéresik a sztrachovl Masaryk-sportcsarnokot, ahol testne­velő- és sportműsort adnak tisztele­tükre. A sportcsarnokban az új bá­nyásztanoncokhoz E. Erban munka­és népjólétügyi miniszter mond beszé­det. A BANYASZTANONCOK LANY-BAN Vasárnap, július 9-én a bányász­tanoncok és azok, akik a szünidő után lépnek szolgálatba, Lány-ba utaznak legkésőbb déli 12 órára. Ebéd után megjelennek Klement Gottwald köz­társasági elnöknél és Márta Gottwal­dová asszonynál. A fogadáson jelen lesznek a kormány és a közélet a'ko­tó tényezőinek hivatalos képviselői. A köztársasági elnök jelentést vesz át a lány-i bányásztanonc toborzási akció eredményéről. A cseh bányavi­dék tanoncai mái készítik a meglepe­téseket és a munkakötelezettségeket, amelyeket senkinek el nem árulnak, míg át nem adják a köztársasági el­nök úrnak. Az Elnök Or és Márta Gottwaldová asszony művészi pro­gramot készítettek elő az ifjú bá­nyásztanoncoknak A műsoron a Szovjetuniót megjárt művészi együt­tesek fognak szerepelni, továbbá az osztravai 450-tagú művészegyüttes. A köztársasági elnök vendégei Lá­ny-ból Prágába, majd július 10-én délelőtt Prágából otthonukba utaznak vissza. 323, a nyitrai 320, a bratislavai 163, a kassai 152 és a žilinai 45 tanonccal következik. A szlovákiai tanoncok Prágába, majd Lány-ba való útjukon Bratisla­vában is megállnak Fővárosunk la­kossága szerdán, július 5-én 17 óra­kor üdvözli a tanoncokat a nagy állo­máson, ahonnan a Várszínházba men­nek a 19 óra 30 perckor megtartandó ünnepi búcsúztatásra. Ez alkalomból beszédet mondanak E. Sykora iskola­ügyi megbízott és Vlniška elvtárs, a Bányászszövetség képviseletében. A bratislavai CsISz együttesek kultúr­politikai műsorral köszöntik a tanon­cokat, akik reggel első és másodosz­tályú kocsikból álló vasúti szerelvény­nyel, valamint autóbuszokon utaznak tovább Prágába, majd onnan Lány-ba. HOGYAN FOGADJAK A BANYASZTANONCOKAT PRAGABAN? Csütörtökön, július 6-án 5.000 jö­vendő bányásztanonc érkezik az or­szág minden részéből külön vonato­kon és autóbuszokon Prágába. A ren­dezőség képviselői zenével üdvözlik őket. A vonattal érkezőket az állomás­ról szállásukra kísérik, ahol a prágai kerület CsISz együttesei készülnek fo­gadásukra. Frissítő után a fiúkat au­tóbuszokon a kiállítási épületbe vi­szik, ahol 19—21 óra között vacso­rát kapnak. Pénteken, július 7-én reggeli után a fiatal vendégek egy megjelölt gyüle­kező helyről Prága megtekintésére, illetőleg az állatkert meglátogatására indulnak. Pénteken délelőtt három­bői egy hektár termény felkötéséhez 240 korona értékű zsinegbe van szük­ség. A traktorral végzett aratás te­hát 375 koronával olcsóbb a kézi aratásnál hektáronként. Ez a gép­munka annál előnyösebb, minél fej­lettebb fokon áll egy-egy EFSz. A másodfokú EFSz-ek 40, a harmad­fokú EFS-zek 50 százalékos kedvez­ményt kapnak. Figyeljük meg, milyen árviszonyok adódnak a gépmunka másirányú fel­használásában: 1 ha föld megszántása 12 cm mé­lyen 275 Kčs. 1 ha föld megszán tása 7 cm mé­lyen 140 korona. 1 ha föld megszán tása 20 cm mé­lyen 450 korona. 1 ha föld megszántása tarlóforga­tás után vetés alá 25 cm 603 korona. 1 ha föld megszántása előzetes tarló­forgatás nélkül 25 cm 717 korona. 1 ha föld bevetése traktorral 153 korona. 1 ha burgonya kiszán tása géppel 682 korona. 1 ha rét megszántása illetőleg fel­törése 1500 korona. 1 ha takarmány lekaszálása trak­torral vontatott kaszálógéppel 260 korona. 1 ha termény learatása 600 korona. 1 ha learatása kombájnnal, mely egyúttal csépel is 1300 korona. A cséplés díjszabásai. A cséplés díjszabása attól függ, hogy a cséplőgép traktorral vagy gőzgéppel van-e hajtva. Függ továb­bá attól is, hogy a termelő igénybe veszi-e a szalma elszállításáhaz az ele­vátort, továbbá, hogy a cséplőgép vontatását az állami gépállomás vég­zi-e. Ha a cséplőgépet traktor hajt­ja és a termelő igénybe veszi a gép­állomás elevátorát, akkor a termelő 1 mázsa búza után 15.75 Kčs, 1 má­zsa rozs után 14.30, 1 mázsa árpa után 12.90 és 1 mázsa zab után 17.17 Kčs-t fizet. Ha a termelő nem veszi igénybe az elevátort, úgy az ársza­bások a következők: 1 mázsa búza cséplési díja 14.30 Kčs, a rozsé 13, az árpáé 11.70 és a zabé 15.60 Kčs. Azokon a helyeken, ahol az állami gépállomások villamos motorral hr tatják a cséplőgépet, a díjszabás még alacsonyabb. így például, ha a termelő igénybe veszi az elevátort, 1 mázsa búza cséplési díja 11.60 Kčs, rozs 10.60, árpa 9.50, zab 12.70 Kčs. Amint a feti adatokból kitűnik, az állami gépállomások minden téren a termelők segítségére sietnek, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítése s a termelők sorsának megjavítása ne csak terv, hanem valóság legyen. A vietnami néphadsereg újabb síkerei A vietnami rádió jelenti, hogy a néphadsereg Ambon körzetében, Ha­noitól délnyugatra, újabb súlyos csa­pást mért a francia gyarmati had­seregre. Az ütközetek során 620 fran­cia katona és tiszt esett el vagy se­besült meg. A néphadsereg 260 fog­lyot ejtett. A zsákmányolt hadianyag között 64 géppuska, 4 mozsárágyú és számos egyéb fegyver vsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom