Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)
1950-07-21 / 165. szám, péntek
4 JTÁBRY ISTVÁN: Spanyol szabadságharcoscsalád sorsa JJazim fiibmet ? A világ, barátaim, ellenségeim 9 Te és a Föld Nazim Hikmet, a török nép nagy költője, ahogy lapunk tegnapi számában már jelentettük, a török parlament reakciós többségének követelése ellenére, az általános amnesztia során kiszabadult börtönéből, amelyben több mint 12 évet senyved t. Nazim Hikmet kiszabadulása a proletár nemzetköziség győzelme. A világ; becsületes flolgozói, a béke hívei hű szeretettel köszöntik a török reakció, az imperializmus ellen következetesen harcoló forradalmár költőt. Boldog vagyok, hogy világra jöttem, hogy a földgolyóra születtem. Szeretem ezt a földet, a kenyerét s a harcot rajta s megértem nyelvét. Nem bánom, hqgy a Naphoz képest csak játék a világ, amin élünk. Mégis nagy ez a világ, t igen-igen nagy. Szeretek járni e világon, hogy lássam az ismeretlen halakat, a gyümölcsöket és a csillagokat s a messze tengerek hullámcsapását. Európában én csak a könyvek lapjain jártam s ezért restellem magamat. S leveleket kék bélyeggel nem kaptam Ázsiából. Nem láttam, hogy reggel a madarak hogyan röpülnek szembe a nappal. Engem és a mi utcánk kis boltosát egyformán nem ismer Amerika. De mégis a Jőreménység fokától Alaszkáig, Spanyolországtól Kínáig Tudom, hogy ha belenézek a fénybe és az árnyba, Minden kilométeren és minden tengeri mérföldön Van barátom és van ellenségem. Barátaim vannak, akikkel egyszer sem találkoztam, de mindegyönk csak a szabadságért, csak a vágyért meghalni kész. És ellenségeim vannak, akik véremre szomjaznak, s én is szomjazom fekete vérükre. Nagy erőm nékem e nagy világban az, hogy nem vagyok egyedül. Erőm nékem az én igazságom, s hogy mindig annak útját járom. És a fejemet megszabadítottam a kérdőjelektől. A föld meleg és gyönyörű s a virágok oly frissek! És Te — csak én tudom, Te mily kedves és szép vagy: De az Igazságon kívül még Te és a Föld sem kelletek nekem. S ebben van az én legyőzhetetlen erőm! Fordította: Gábor Andor Petőfi és Ady csehül Mivel sebesülésem nem volt komoly és sebem valamennyire már be is hegedt, azt gondoltam, én is visszamegyek a fiúkkal az üteghez, majd csak valami hasznomat veszik addig is, míg teljesen felgyógyulok. Szóval, jő hangulatban folyt a készülődés, már előre örültünk a viszontlátásnak, mert hát mégis •csak más az, a tüzelő állásban lenni, a megszokott környezetben a fiúk között mint a kórházban hallgatni a nehezebb sebesültek jajgatását, meglátni naponta a tőlünk nem messze lévő kis kikötő mindennapos bombázását és tétlennek maradni. Igen, ezt egészen jól kiterveltük. Szóvaj együtt megyünk, most már csak az irodára kell menni, hogy kiadják az el bocsátót De hamarosan kitűnt, hogy a dolog nem megy ilyen simán, mert az írnok, akinek csak az egyik keze volt ép, előhúzta a törzslapomat és kijelentette: — Kompanyero, neked még maradnod kell pár napig. Előhúzza a Ferkó törzslapját is, lolvassa, a fejét csóválgatja. — Te a frontra akarsz menni? Hiszen holnap a karodból kivesznek megint egy csontszilánkot. Már az ötödiket. Szóval a jóhangulatnak egyszeriben végeszakadt. Visszatérve a szobánkba a többi fiúk már útra készen vártak, azaz vártuk Markovicsot az autóval, aki az osztagunk megspórolt élelmét hoata el a kórház részére. Mert* mint a fiúk mondták, a tej betegeknek való, sőt még a vajat is tudják nélkülözni, fontos az, hogy a kórháznak legyen. A készülődés abbamaradt, és kjki tanácstalanul leült oda, ahová tudott. Béla szólalt meg elsőnek. — Egyszóval nem megyünk együtt. Közben megérkezik az autó, Markovics nagyot kiált, de senkinek sincsen kedve felelni. Az újbóli sürgetésre megindul a vita arról, hogy öntudatos katonához illik-e megszökni a korházból avagy sem. A végén aztán megegyeztünk abban, hogy én megyek a fiúkkal, de Ferkónak maradnia kell. A faluhoz közeledve egyre sűrűbben találkoztunk a menekülő civil lakossággal. A Jegszükségesebb holmijukat cipelik magukkal. Ez azt jelenti, hogy a repülők is egyre gyakrabban jelennek meg az országutak felett, hogy bombáikkal és géppuskáikkal pusztítsák a védtelen polgári lakosságot, főleg aszszonyokat és gyermekeket. A módosabb menekültek kocsival, az ismert kétkerekű taligával, szamárháton, vagy magukat fogva a taliga elé, mentik, ami menthető. Természetesen a legtöbben gyalogszerrel a hátukon cipelik hoimicskájukkai együtt még aprő gyermeküket is.. Pepe, egy tizenötéves spanyol fiú, a parancsnokunk szigorú tilalma ellenére kijött a frontra, mégpedig úgy, hogy a málháink közé rejtőzött és csak utazásunk másnapján bújt elő, mindenki legnagyobb csodálatára. Parancsnokunk ezért megcibálta a fülét, ami inkább cirógatás volt, szidta, mint a bokrot, hogy az üteg nem óvoda, meg. hogy olyan gyermekeknek, mint ő, még az anyjuk szoknyájánál a helye. És hogy most ilyen távolságban Pepe falujától, mit kezdjen vele? Erre aztán már Pepe is megsértődött. És egy lélegzetre elmondja az összes tűzparancsokat, még pedig cseh nyelven. A kiképzés alatt ugyanis mindennap a gyakorló téren körülöttünk settenkedett. Erre parancsnokunk elnevette magát, ami tulajdonképpen annyit jelentett, hogy a kis Pepe a Liebknechtüteg katonája. Pepe tehát már mint az üteg szanitéce a kötözőn lelkesedéssel fogad és mindjárt elkezdi magyarázni, hogy ott benn, a második szobában egy anya van három kis gyermekével Menekültek, segíteni kellene rajtuk, mert hogy egyedül nem mernek nekivágni a hosszú hegyi útnak, ő szívesen segítene de hát a szolgálat nem engedi. Végeredményben oda lyukad ki, hogy a menekülő családon egyedül csak én segíthetek. Mivel az este még messze volt, az üteg tüzelő állását pedig csak az éj leple alatt lehetett megközelíteni, vállaltam a segítséget. Hátamra veszem a ruhákkal és élelemmel megpakkolt zsákot és mindkét kezembe egy-egy táskát, elindulunk a kanyargós hegyi úton. Az anya hátán a kis másféléves Jüant, ölében pedig kisebbik lányát Koncsitát viszi. Ezt azért csinálja, magyarázza, mert, hogy a kis Koncsita néha-néha már saját lábán is meg tud tenni egy-kétszáz méter útat. Mercedes, a legidősebb kislány, körülbelül 8—9 éves. Gyönyörű abba arca van, hollófekete haja a hátán súlyos batyut, két kezében szintén csomagot cipel, hogy szinte kidüllednek az erek a halántékán. Édesanyjuk rá-rápillant hol az egyik, hoi a másik gyermekére és minden alkalommal könnybelábad szeme. Az embernek összeszorul a szíve, a hang pedig fojtogatja a torkát, ha mindezt látja. Hiszen én is csak annyit segíthetek, amennyi erőmtől telik. Körülbelül háromórás gyaloglás után elértünk a hegytetőre, ahol már több hasonló család várakozik az autókra, amelyek a menekülő civillakosság megsegítésére voltak kirendelve. E három óra alatt megtudtam, hogy a gyermekek apja, az idősebb Juan, a faliisi egyházi birtokon cseléd volt és nagyon nagyon kegyetlen sorsuk volt. Mikor aztán a népfront győ2»tt, 1936 tavaszán, kissé javult a helyzetük, mert kollektív szerződés szerint kezdték őket fizetni Éppen ezeket a kollektív szerződés által biztosított jogokat védelmezte Juan Gonzales is, mikor a kolostorban elbarikádozott csendőrök és papok golyóitól találva halálos sebet kapott. Mindezt zokogva, szaggatottan beszéli ei a három árvának anyja. Visszafelé menet gondolataimból erős motorzúgás és gépfegyver-kattogás riaszt fel. Ösztönösen is mindjárt abba az irányba tekintek ahol a három árvát ott hagytam. Mindjárt az első pillantásra észreveszem a Messerschmidt-repülőket, melyek gyilkos golyózáport zúdítanak éppen arra a helyre. Sajnos, már nem térhetek vissza, mert. hisz tulajdonképpen piég hivatalosan le sem jelentkeztem osztagomnál. Ezért hát egészen estig semmi másra nem tudok gondolni, mint a Jimenez-családra. Este ütegünk visszavonulóban éppen azon az úton halad, amelyen a Jimenez-családot kísértem, A hegy tetejére érve megállítom autónkat és futva vezetem Pepet arra a helyre, ahol a családot hagytam. Sajnos az történt, amitől a legjobban féltem. Ott találtuk holtan a kis családot egymásba kapaszkodva. rémülettel az arcukon, a gyilkos fasiszták golyóitói találva a hegyi tisztáson, Aragónia egyik hegyének tetején ... Mindez elevenen ötlik az eszembe, amikor hasonló orvtámadásokról értesül a világ a távoüi Korea földjéről. Az imperializmus arca és munkája nem változott, most is ártatlanokat, anyákat és gyermekeket pusztít oktalanul, de a béke híveinek sokszázmilliós falanxa megállást parancsol kizsákmányoló és emberirtó merényleteinek. Az ököl, amely kivédi az imperializmus támadásait, keménnyé és lebirhatatlanná acélosodott. -ÜJSZ0 — A zenekultúra fellendülése a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaságban rendkívül fellendült a zenei élet. 1944-ben egész Románia területén egyetlen szimfónikus zenekar működött, azóta öt állami zenekart szerveztek különböző városokban: Temesváron, Brassóban, Jasiban, Szebenben és Bukarestben. Ez év végéig még három szimfónikus zenekar alakul. A zenekarok számának emelkedésén kívül, örvendetes fejlődés mutatkozik a hangversenyek számában is: 1944-ben 24 hangversenyt tartottak, 1949-ben 434-et, ezenkívül 428 „nevelési hangversenyt" adtak a diákoknak és szakszervezeti tagoknak. • Film készül a termelőszövetkezeti csoportokról Üj film forgatását kezdte meg a Magyar Filmgyártó NV. Az új játék, film a „Vörös Csillag" termelőszövetkezeti csoportról szól. A film érdekes cselekmnéy keretében,, azt mutatja be, hogyan válik virágzóvá egy termelöcsoport gazdasága a Párt iránymutatása és a csoportban dolgozó parasztok jő munkája nyomán. A film főszerepeit Horváth Teri, a „Ludas Matyi" női főszereplője, Gyurkovics Zsuzsa, Görbe János, Bihari József, Tompa Sándor, Bánhidi László, Makláry Zoltán, Lehotay Árpád játssza. Petőfi — lengyelül . A lengyel Czytelnik állami könyvkiadó válllalat rövidesen kiadja Petőfi válogatott verseit és prózai írásait. Az antológiát Július Gomulicki író állította össze. A fordításokat a legjobb lengyel fordítók végezték. A Czytelnik vállalat a Petőfi-köteten kívül kiadja Szabó Pál: „Talpalatnyi föld" és „Isten malmai", Rideg Sándor: „Tüzpróba",, Vas Zoltán: „16 év fegyházban", Veres Péter „Próbatétel" című müvét és Móricz Žsigmond több regénýét. • Kiadták „Varsó újjáépítése" első nagydíját A varsói Nemzeti Tanács Elnöksége elsőízben osztotta ki a főváros újjáépítésének 200.000 zlotys nagydíját. A díjat megosztva, Padzik Jan betonalapozó és Skibniewsy Zygmund mérnök kapta. Padzik betonalapozó munkás többszöri újításáért és az építésben elért kitűnő eredményeiért, Skibniewsky mérnök, az újjáépülő Varsó egyik tervezője pedig új építési munkamódszer kidolgozásáért kapta meg a nagydíjat. MACARTHUR GÖBBELS NYOMÁBAN MacArthur tábornok kedden utasítást adott, hogy az Akahata cjmü kommunista napilap június 26-án elrendelt egyhónapos betiltását meghatározatlan időre hosszabbítsák meg. A japán rendőrség hétfőn házkutatást tartott a Kommunista Párt többszáz helyi bizottságának hivatalában és 140 lapot, amelyet ezek a bizottságok adtak ki. betiltottak. • „A szovjet film 1940-ben" címmel könyvet írt Paolo Jacchia, az ismert olasz újságíró. A mü nemrégiben jelent meg az olasz könyvpiacon. Máltatja a szovjet filmalkotások fölényét a kapitalista filmgyártás termékei felett, ezenkívül megvilágítja a szovjet film és a szovjet nép egybeforrottságát. • Moszkvában koreai filmbemutató-estet rendeztek A koreai filmgyártásról Junde Jen, a koreai köztársaság filmrendezője tartott előadást, majd bemutatták az ^Olvasztókemence* című koreai filmet. amely a koreai nép lelkes alkotómunkájáról szól. A prágai Práce szakszervezeti könyvkiadónál megjelent Július Dolansky prágai egyetemi tanár könyve: „Petőfi Sándor, a magyar nép költője" cimmel. A könyv alapos irodalomtörténeti tájékozottsággal tárgyalja Petőfi Sándor életét, irodalmi és politikai tevékenységét; külön fejezetet szentel a csehszlovák nép Petőfi-vonatkozásainak. A cseh irodalomtörténetben különösen Ján Neruda költő volt közvetlen kapcsolatban Petőfi költészetével; nemcsak azáltal, hogy sok költeményét kongeniális módon fordította le cseh nyelvre, hanem azért is, mert költészetében lelkesen szólaltatta meg a Petőfi-hirdette eszméket és a magyar szabadságharc iránti rokonszenvének illegális költeményben is kifejezést adott. Elvi jelentősége van Dolanszky professzor bevezető szavainak. — Vájjon csoda történt-e, — veti fel a kérdést Dolanszky, — hogy ma Csehszlovákiában tüntetően ápoljuk Petőfi kultuszát? Petőfi nevében vezetjük a csehszlovák-magyar közeledés offenzíváját a kultúra terén, mintán már népeink megegyeztek a politikai és gazdasági együttműködést illetően. Nem történt csoda, mert ez a! jelenség természetes következménye a népi demokrácia győzelmének. 1950 július 21 Ott, ahol a nép uralkodik, magoktól borulnak fel az évszázadokon keresztül mesterségesen szított félreértések és súrlódások korlátai. Igen, — szögezi len Dolanszky professzor, — a Dunamedence és Középeurópa régi számlái is végérvényesen ki vannak egyenlítve. Csehszlovákia és Magyarország szabad népei végre egy úton haladnak... Kutatjuk és kihangsúlyozzuk nemzeti multunkban mindazt, ami még közelebb hozhat egymáshoz és ami mindannyiunknak egyformán drága. S éppen a legragyogóbb jelenség, amely ott tündököl mindkét nemzet kultúrájának közös horizontján, Petőfi Sándor alakja. Magyar hazafi létére az egyetemes emberi jogok meg nem alkuvó védelmezője volt és semmi se m volt tőle idegenebb, mint a szűkkeblű sovinizmus. • „Krev a zlato" — „Vér és arany" címmel adta ki a Csehszlovák Írószövetség Ady Endre válogatott költeményeit Vilém Zavada és a nemrégen elhunyt František Halas költők tolmácsolásában. Vilém Zavada végszót is írt a kötethez, amelyben megismerteti a cseh olvasót Ady életével és költészetének forradalmi jelentőségével. Az U J SZO szabadságodra fc elkísér! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biztosítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szíveskedjenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám feltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságéra is nyaralási ideje alatt a kívánt címre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. >(ll|u|lt|ll|li|ll|ll(ll|ll|ll|ll|