Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-21 / 165. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 július 21, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 165. szám • • Üzemeink vezetőségei a felülvizsgált és megrögzített normákat az egész jövő évre biztosítják / Útban a munka termelékenységének emelése felé 1 A trnavai állami birtoknak közel hatszáz tehene és több mint 700 da­rab fiatal szarvasmarhája van az igavonókon kívül. Az állatok számá­ra nagymennyiségű takarmányra van szükség, hogy fokozzák jövedelme­zőségüket és a fiatal állatok növeke dését és minőségét és főleg a tehi nek tejhozamát. Trnavában az idén nagyon jó ta" karmánytermés volt. A takarmányt szárítókon szárították és értékes ta­karmányt biztosítottak egész télre. Hogy ezt ne kelljen feletetni, a csép­lés és a cukorrépa betakarítása kö­zötti időben 80 hektáron tarlónö­vényt vetettek. További 28 hektárt még ezen a héten bevetnek. Különö­sen a borsó, mustár ^ és napraforgó mag keverékét vetették. Ezen az ál­lami birtokon az átlagos tejhozam 6.9 liter, azonban számítanak azzal, hogy a tarlónövényekkel való takar­mányozás által a hozamot 7.8 liter­re emelik. Azért vethettek ilyen nagymennyi­ségű tarlónövényt, mert a tarlóhán­tást idejében elvégezték. Trnavában már előkészülnek az őszi munkákra, hogy biztosítsák a munkaerőket. Az aratásnál segítsé­gére voltak a spacsincei, a dolná­krupa-i és a dechticei EFSz-eknek. Ezekkel az EFSz-ekkel kölcsönös se­gitségi szerződést kötöttek és az EFSz-ek tagjai kötelezték magukat,/ hogy az állami birtokon segédkezni fognak a cukorrépa kiszedésében. A vlčkovcei gazdaság a szeredi bir­tokhoz tartozik, amely összesen 8 gazdaságot igazgat. Ezek közül 7 gazdaságon a tarlóhántást 90 száza­lékban elvégezték, ezen az egyen azonban, a Vlčkovcei gazdaságon, azzal mentegetik magukat, hogy az aratás alatt nagy szárazság volt és ezért nem tudták idejében elvégezni a tarlóhántást. Ha azonban Vlčkovi­cében a znojmoi konferencia határo­zatait megszívlelték volna, akkor jobban kihasználták volna a gépeket és a tarlóhántást elvégezték volna éjjel. Mert ha a tarlóhántást a szó szoros értelmében mindjárt a kasza után elvégezzük, akkor a tarlóhán­tást meg lehet csinálni. Mit tesz Vlčkoyjcében az SzKP és a ROH szervezete? Hogy teljesítik feladatu­kat a termelési feladatok és az elfo­gadott határozatok teljesítésének biztosítására ? Hasonló a helyzet a nagylévárdi, senicei és galántai birtokokon is. Az utolsó jelentések szerint a tarlóhán­tást csak 12—16 százalékban végez­ték el. A tarlóhántásnak és a tarló­növények vetésének nagy hatása van a következő termésre, és ezért ahol fogyatékosságok mutatkoznak ezen a téren, azokat a leghatározottabban ki kell küszöbölni és a tarlóhántást és a tarlónövények vetését gyorsított ütemben el kell végezpi. A vágszellyei járásban lévő zsigár­di állami birtokról jelentik, hogy jú­lius 19-én befejezték az aratással és csépléssel kapcsolatos munkákat, a tarlóhántást elvégezték és a tarlónö­vények vetését a terv szerint befe­jezték. Az aratást Zsigárdon négy nappal hamarabb befejezték, mint ahogy azt tervezték és a cséplést 5 nappal korábban. Ez azért volt le­hetséges, mert munkacsapatokban és csoportokban dolgoztak és a terv kidolgozásánál még nem tudták ér­tékelni az így megszervezett munká­nak teljes jelentőségét. A trnavai állami birtok fokozza az állatállomány jövedelmezőségét Nagyiévárd, Senica, Galánta, Vlčkovce elmaradnak A kormány 1950 július 14-i ülé-sén határozatot hozott arról, hogy az 1951-es évről szóló ellentervezés sikerének biztosítására az üzemekben felül kell vizsgálni a teljesítménynormákat és ezeket a felülvizsgálás eredményeképpen újból meghatározni, megrögzíteni, amelyet aztán az 1951-es évre biztosítanak. A határozat végrehajtásához a munkaügyi és népjóléti minisztérium az Állami Tervhivatallal és az egységes szakszervezetekkel együtt a kö­vetkező irányvonalakat dolgozta ki: 1. A teljesítménynormák felülvizs­gálatát minden munkahelyen, minden műhelyben és az egész üzemben meg­ejtik. 2. A felülvizsgálást az üzem veze­tősége az üzemi bizottsággal, a mun­kások, élmunkások, mesterek, műsza­kiak és újítók részvételével hajtja végre. 3. A felülvizsgálás célja az, hogy kiküszöböljék e fennálló normáknál mutatkozó kilengéseket, főleg ott, ahol ezek elavultak és nem felelnek meg a mai munkafeltételeknek. 4. A felülvizsgált és újból megál­lapított normákat az üzem igazgató­sága írásbeli szerződéssel biztosítja az üzembizottsággal együtt az egész üzemben 1951 végéig. Ott, ahol a felülvizsgálat megállapítja azt, hogy az eddigi normák megfeleltek az adott termelési feltételeknek, ott eze­ket a normákat is biztosítják anél­kül, hogy megszilárdítanák. A szer­ződésben egyidejűleg az üzemigazga­tóság kötelezi magát arra, hogy szer­vezési és műszaki intézkedéseket tesz meg az irányban, hogy az új normá­kat teljesíthessék és túlléphessék. 5. A szerződéseket az egész üzem munkásságának jóvá kell hagynia az aláírás előtt. 6. A megállapított és aláírt normá­kat senkinek sem szabad ebben az időszakban megváltoztatni, ^változás­ra csupán akkor kerülhet sor, ha az üzem igazgatósága maga vinne ke­resztül műszaki, munkaszervezési vagy technológiai újítást, amely meg­másítja a munkafolyamatot. A munkások által végrehajtott szervezési és műszaki újítások nem szolgáltathatnak okot a normák felül­vizsgálására az üzem vezetősége ré­széről. Az üzem vezetősége még ab meg a normákat, ha a munkás ön­ként tér át nagyobbszámú gép ki­szolgálására, mint amit a megálla­pított norma előír. Az üzem vezető­sége akkor sem változtathatja meg a normát, ha egy munkacsoportban dolgozók száma ugyanazon a mun­kahelyen a csoport saját kezdemé­nyezéséből csökken. 7. A normák felülvizsgálását és megállapítását úgy kell végrehajta­ni, hogy az összes munkahelyeken felül kell vizsgálni az egész műhely­és üzemrészeket, hogy egységesen le­hessen őket biztosítani. Á normák ré­szenkénti biztosítását mellőzni fog­ják. A normák felülvizsgálatánál tö­rődni kell azzal is, hogy eltávolítsák a normák minőségi különbségeit és a megállapított normák az összes al­kalmazottak számára érvényesek le­gyenek, mindazok számára, akik ugyanazon feltételek mellett dolgoz­nak. 8. Az üzem vezetősége, főleg a mes­terek és műszakiak a ROH-hal szoros együttműködésben kell, hogy megte­remtsék az új normák túllépésére irányuló feltételeket, főleg a műsza­ki és szervezési intézkedések segítsé­gével. 9. Ezen akció keresztülviteléért és a normák biztosításiáért az üzemben maga az üzem igazgatója felelős, akinek törődnie kell azzal, hogy ezek az intézkedések a munka termelé­kenységének emelkedését idézzék elő. A központi igazgatóságok feladata az, hogy megtegyenek minden intéz­kedést, hogy a felügyeletük alá tarto­zó összes üzemek ezen irányelvek értelmében járjanak el. Mao-Ce-Turtg elvtárs távirata Wilhelm Pieck elvtárshoz Galánta község már 109 mázsa búzával adott többet, mint az egész évi előírás Eredménnyel járt a [ó politikai munka, a galántai fötdmüvesek elsőként lépték túl szerződéses kötelezettségeiket Galántán a jó politikai munka meghozta az eredményt. Hanták Já­nos elvtárs a bratislavia közlekedési üzemek munkása nem hiába dolgo­zott mint instruktor a galántai Egy­séges Földműves Szövetkezetben. Az ő munkája s a többi elvtársnak mun­kája nyomán Galánta község ismét kitett magáért. Szlovákiában az idén elsőnek lépte túl az idei termés gabo­nabeszolgáltatási kötelezettségét. A galántai EFSz csütörtökön ünnepség keretében adta át minden gabona­feleslegét a Földműves Raktárszövet­kezet raktáraiba és így példát szol­gáltatott Szlovákia minden községé­nek. Soltész elvtárs közellátásügyi megbízott az átadásnál személyesen mondott köszönetet az aratásnál. Wn az esetben sem változtathatja I cséplésnél és szállításnál végzett pél­dás, hazafias, szövetkezeti munká­ért. Galánta községnek a szállítási szerződések értelmében 677 q búzát, 112 q rozsot és 873 q árpát kellett volna beszolgáltatnia. Azonban most ezzel az ünnepélyes és tömeges be­szállítással a szövetkezet a közrak­tárakba 763 q búzát, 123 q rozsot és 916 q árpát szolgáltatott be. Az EFSz szerződésileg kötelezte magát, hogy 291 q búzát szállít be. Azon­ban 31 gazdaságot képviselő tagjai ezt a mennyiséget majdnem kétsze­resen túllépték és 265 q búzával ad­tak be többet. Az eredeti 386 q-ás árpakontingenst a szövetkezetiek 23 q-ával, és a rozsot 11 q-ával lépték túl. Mao Ce-Tung, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának elnöke kedden üzenetet küldött Wil­helm Piecknek, a Német Szocialista Egységpárt elnökének s üdvözli a Szocialista Egységpárt küszöbön álló országos kongresszusát. A táv­írat ezeket mondja: »Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy meghívták Pártunkat, küld­jön delegátusokat a Német Szocia­lista Egységpárt július 20—23-ig tartó országos kongresszusán való részvételre. Elküldtük Wang Csia­Hszing elvtársat, Pártunk Központi Bizottságának tagját Berlinbe, a Kínai Kommunista Párt. kiküldötte­ként. hogy vegyen részt az Önök kongresszusán és vigye el Önökhöz üdvözletünket. A távolból is teljes sikert kívánok a Német Demokrati­kus Köztársaság Szocial sta Egy­ségpártja országos kongresszusának s azt kívánom, mielőbb érjen véget az az állapot, amelyben az imperia­listák Németországot erőszakosan kettészakítják, mielőbb jöjjön létre az egységes, demokratikus Német­ország és mielőbb érje meg felsza­badulását az egész német nemzet, a Szocialista Egységpárt és a Német Kommunista Párt vezetésével. Soká éljen a nagy Szocialista Egységpárt és a Német Kommunista Párt! Mao Cc-Tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Pe­king. 1950 július 18.« MacArthur beismeri a taezsoni visszavonulását MacArthur főhadiszállásának kom­münikéje beismeri, hogy az ameri­kai csapatok visszavonultak Tae­zson (Taiden) előtt. A kommüniké azonban a vereség eltussolášára tö­rekszik. A kommüniké azt mondja hogy a 24. amerikai hadosztály csa­patai Taezscn körzetében »nem több, mint hat mérföldnyire« vissza­vonultak. Taezson egyike Korea tíz legna­gyobb városának A háború előtti becslések szerint 135.000 lakosa volt. Tartományi főváros és a kör­zet kereskedelmi és ipari központja. A lakosság főként könnyűipari ter­meléssel foglalkozik. A város körül sok rizs- és gyapotföld terül el. fl damásdi EFSz a zselfzi járás győztese A legjobb EFSz-ért folyó orszá­gos verseny az aratás és cséplési munkálatokban, a gabonabeszolgál­tatásban tarlóhántásban és a közös vetés bevezetésében folytonosan fej­lődik. A Szlovák Földművesek Egységes Szövetsége versenykihívása után a kerületi csoportok népnevelőket küldtek a dolgozók közé, hogy ma­gyarázzák meg a verseny megszer­vezésének a jelentőségét. A zselizi járásban a nagysallói EFSz ver­senykihívására 11 EFSz jelentke­zett. Az aratási munkálatokban folyó verseny bírálatát ez év július 15-én egy versenybizottság ejtette meg az egyes EFSz-ekben elért eredmé­nyek alapján. Az eredmények ki­elégítők és azt mutatják hog.r az EFSz kis- és középföldművesei tel­jes mértékben megértették a ver­senyzés jelentőségét. Elsők akarnak lenni a járásban és így meg akar­ják szerezni a Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének a vándor­zászlaját. Az első héten, azaz július 9-től 15-ig a zselizi járásban a leg­jobb EFSz-ek közé tartozik a nagy­sallói, tőrei és damásdi EFSz. Az eredmények részletes kiértékelése a damásdi EFSz-nek ítéli az elsőbb­séget, mert 343 hektár gabonát 5 nap alatt learatott. Az aratásban négy önkötöző, két kaszálógép és 148 munkaerő, tíz csoportra feloszt­va, vett részt. A gépek és a mun­kaerők étlagos napi teljesítménye 68.5 hektár. Ebből 1 személyre 2.5 hektár esik. Ez a szép eredmény azt bizonyítja, hogy a damásdi EFSz-ben az aratási munka na­gyon jól meg volt szervezve így te­hát a damásdi EFSz az aratás má­sodik hetében, azaz július 17-től 22­ig méltán birtokosa a vándorzász­lónak. Július 16-án, vasárnap az EFSz funkcionár.'usajnak, a dolgozó nők és az ifjúság 30 tagból álló cso­portja Nagysallón ünnepélyesen át­vette a Szlovák Földművesek Egy­séges Szövetségének vándorzászla­ját. Az ünnepségen a Szlovák Föld­művesek Szövetsége központi bi­zottságának a kiküldötte. Dobrota is résztvett, aki méltányolta a ver­seny jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a Szlovák Földművesek Egy­séges Szövetségének vándorzászlaja a legjobb teljesítmény szimbóluma. Az EFSz elnöke, J. Velký elvtárs, a vándorzászló átvételénél a követ­kezőket mondotta: ^Tudatában va­gyunk annak, hogy a dolgozó nép jobb holnapjáért dolgozunk. Ebben a meggyőződésünkben végeztük az aratási munkákat is hogy minél előbb betakarítsuk a termést a me­zőröl és hogy ígji dolgozó népünk élelmezését biztosttsuk.« A vándorzászlő átvételére rende­zett ünnepséget a munka himnu­szával fejezték be. A bodzái EFSz áttér a második fokra Arról, hogy a szövetkezeti tagok ezrei megértették a nagyban való szövetkezeti termelés jelentőségét, az tanúskodik, hogy egyre több EFSz tér át magasabb fokra és így a gaz* dasági termelés magasabb formáira. Bodza község (nagymegyeri járás) földművesei még a múlt év novem­berében elhatározták, hogy megala­kítják az EFSz előkészítő bizottságát. Az előkészítő bizottság jó munkát végzett. Ez év januárjában már 52 tagot szerzett az EFSz számára. Az­tán hozzálátott a tavaszi közös mun­kák előkészítéséhez. Ezt azonban a szövetkezeti tagok bizalmatlansága miatt csak 8 hektáron tudta megva­lósítani. A tavaszi munkák elkezdé­se után a többi EFSz tagok is csak­hamar meggyőződtek a közös mun­ka elényeiröl. Elhatározták, hogy az aratási és cséplési munkákat már mindannyian közösen fogják végezni. Rögtön hozzáláttak a tervek előké­szítéséhez. A gabona hamarosan megérett éa a bodzái EFSz tagjai megkezdték a közös aratást. 10 dol­gozó csoport két önkötöző segítségé­vel hat nap alatt 50 hektár gabonát lekaszált. Ezzel a tervezett aratási időt két nappal megrövidítették. Tüs­tént az aratás befejezése után meg­kezdték a cséplést három cséplőgép­pel. Hogy gabonabeszolgáltatási kö­telezettségüket is példásan teljesít­sék, rögtön a cséplőgéptől elszállí­tották a gabonát a FRSz raktárába. Egy valami azonban nem tetszett az EFSZ tagjainak: az, hogy az ön­kötöző gépeket nem tudták teljes mértékben kihasználni, mivel a föl­dek nagyon szét voltak darabolva és az önkötözövel minden percben más parcellára kellett menni. Közös úton a szebb lövő felé Rakotyás telep f nagymegyeri já­rás) 4 km-re fekszik Nemesócsától. A rakotyási földművesek június 15­ig a nemesócsai EFSz tagjai voltak. Június 15-én azonban önálló EFSz-t alakítottak 16 taggal. Előkészítették a tervet az aratási munkákra. 31 földműves négy dolgozó csoporttal dolgozott. Az aratási munkákat két önkötöző és három marokszedő gép­pel vitték véghez. 137 hektár gabo­na learatását 8 napra tervezték. A munka jó megszervezésével és az ál­lami gépállomások segítségével az aratás idejét két nappal megrövidí­tették. Csehó János, Bicsan János, Kollárik Péter és Gabrisek János csoportvezetők derekasan megállták helyüket. Még az aratás elkezdése előtt a szövetkezet minden tagja alá­írta az EFSz harmadfokú munka­rendjét. A cséplést a terv szerint 18 nap alatt kell bevégezniök. Ez a munkaidő azért olyan hosszú, mert a cséplési munkákra csak egy gép áll rendelkezésükre, amelyhez legalább 22 munkaerő szükséges. Ez elég sok, ha figyelembe vesszük, hogy a szö­vetkezeti tagok rendelkezésére ösz­szesen csak 31 munkaerő áll. A ga­bonát egyenesen a cséplőgéptől el­szállítják, mégpedig a búzát a FRSz­be, amely a nemzeti iskolában van, a gabona többi részét a nemesócsai raktárszövetkezetbe. A földművesek kötelezték magukat, hogy az előírt gabonamennyiséget augusztus 30-ig leadják. Ezt az időt még jobban le­rövidítenék, ha az FRSz gondoskod­nék a gabona gyors elszállításáról, mivel az EFSz tagok még a cséplési munkáknál vannak elfoglalva. A tar­lóhántást tüstént a cséplés befejezé­se után elkezdik, mégpedig mezs­gyék nélkül. Ügyeltén az összköz­ségi közös vetést is bevezetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom