Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-20 / 164. szám, csütörtök

0 Világ proletárjai egyesüljetek! x BÍX Jó politikai munkával az ellenterv sikeréért! ^HH MMM agflHfl JM MM A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 20, csütörtök 3 Kčs III. évfyolyam, 164. szám Póda Mihály három és félholdas kisparaszt nyolc mázsa gabonával teljesítette túl kötelezettségét A nagyiégi dolgozók ébersége leleplezte a kulákok mesterkedését Nagylégen teljes erővel folyik a cséplés és ezzel egyidejűleg a gabo­na beszolgáltatása. Annak ellenére, hogy eddig nagyrészt még csak a kls­és középparasztok csépeltek — a ku­lákok még nem igen — mégis hétfőn estig már 500 mázsa gabonát szál­lítottak be a raktárszövetkezetbe. Az előírt mennyiségen felül pedig 70 mázsa gabonát szállítottak be a ' nagylégi kis- és középparasztok. Póda Mihály három és fél holdas kisparaszt 8 métermázsa gabonával teljesítette túl beszolgáltatási kötele­zettségét. Annak ellenére, hogy be­szolgáltatásra csak 2 mázsa gabona volt előírva, ezenfelül beszállított 200 kg. búzát és 600 kg. rozsot. Póda Mihály úgyszólván teljesen munka­képtelen hadirokkant és a három és fél hold földjét a szövetkezet segít­ségével a felesége munkálja meg és kitűnő terméseredményt ért el. Fél holdon 8.25 mázsa rozsot és ugyan­csak fél holdon 9.94 mázsa árpája termett. A szükségleten felüli mennyiséget Póda Mihály rögtön a cséplőgépről a raktárszövetkezetbe szállította. Plaví Mihály 9 holdas paraszt 8 mázsa árpát, 13 mázsa rozsot, 1 má­zsa búzát és 50 kg zabot. Mihálik István 617 kg. rozsot. Balogh János 220 kg. árpát és 86 kg. rozsot, Pel­ler János pedig, aki 11 hold haszon­béres földön gazdálkodik, 120 kg. ro­zsot, 210 kg. árpát és 80 kg búzát szállított be az előírt mennyiségen felül. Peller János ígéretet tett, hogy további búzamennyiséget szállít még be Néhány kulák ugyan már csépelt, hanem azok nemhogy az előírt meny­nyiségen felül, de még a kontingenst is alig akarják beszállítani. Barán János instruktor és Glofák László, a helyi pártszervezet elnöke állításai szerint a kulákoknál nincs teljesen rendben a beszolgáltatás kivetése sem. Az év elején, mikor a beszol­gáltatások ki lettek írvá, a jegyző­vel az élen egy három tagból álló ku­lákokat támogató csoport tartotta a kezében a község vezetését. Ezek kö­zül kettő már az őket megillető helyre, a börtönbe kerültek, de már a harmadikat is leleplezték és ártal­matlanná tették. Ez a jegyző, akire Légen a dolgo­zóktól csak panasmt és átkokat hal­lani, félrevezetve az illetékes szerve­ket, a beszolgáltatást, a kulákok ja­vára vetette kí. fis nem ahogy kel­lett volna, hogy a kicsikre keveseb­bet és a nagyokra többet, hanem a kulákokra vetett ki kevesebbet és a kicsiknek többet. így történhetett, hogy Krisztek András 30 holdas ku­láknak csak 10 mázsa árpa volt be­szolgáltatásra kiírva, pedig 38 mázsa árpája termett. Ennek a Kriszteknek Glofák elvtárs állítása szerint 30 ka­taszteri hold földje van, bejelentve azonban csak 24 és fél kat. holdja van, tehát öt és fél hold földet eltit­kolt. Három hold árpavetése van be­jelentve, viszont az aratásnál meg­állapítást nyert, hogy az is jóval több és ezért nagyobb a termése, amit viszont az éber ellenőrzés kö­vetkeztében a cséplésnél már eltit­kolni nem tudott. Matorcsik József­nek 29 kat. földje van és csak két mázsa árpát írtak elő beszolgáltatásra A termésátlag megállapításánál is nagy kedvezmények történtek a ku­lákok javára. Krisztek Andrásnak árpából 8 mázsa Matorcsik József­nek 7 mázsa, ellenben Hericsma Te­rézia két holdas és Végh József 8 holdas kisparasztoknak 10 mázsa, Študent József két holdas és Céra Julianna 6 és fél holdasoknak pedig 9 mázsa átlagtermést állapítottak meg kataszteri holdanként. Nem kell azonban attól tartani, hogy a nagylégiek ölbetett kezekkel néznék a kulákok csalásait. Megtet­ték már a szükséges intézkedéseket, hogy a kulákokra utólag a megfelelő 1 beszolgáltatást kivessék. Különben is nemigen lehet hiba ott, ahol a köz­ségnek olyan politikai instruktora van, mint Barán János a bratislavai Elektromos Müvektől. Mikor feltet­tük neki a kérdést, hogy most kit képviselsz itt a faluban, Baráni elv­társ válasza nagyon rövid, de annál határozottabb volt: — A munkásosztályt! Dolgozóink szolidaritása a koreai néppel A munkások, földművesek és szellemi dolgozók fokozott munkával felelnek a háborús uszítóknak Az amerikai imperialisták támadá­sa a koreai népi demokratikus köz­társaság ellen a felháborodott tilta­kozások hullámát keltette, ugyanak­kor hatalmas munkakötelezettséget eredményezett, amelyek Köztársasá­gunk megszilárdítását szolgálják. Dolgozóink üdvözlik a Béke Híveinek 3<özelgö világkongresszusát és méltó feleletet adnak a háborús gyujtoga­tóknak, a normák megszilárdításá­val, élmunkásszakokkal, bátor ellen­tervekkel, a távolmaradások csök­kentésével. Egymásután érkeznek a különböző üzemekből a táviratok és levelek, amelyben a dolgozók élesen tiltakoz­nak a koreai fegyveres intervenció ellen és fokozott munkával, kötele­zettségvállalásokkal felelnek a há­borús úszítóknak. A myjavai „Szlovák Armaturka" alkalmazottai határozatot fogadtak el, amelyben a harcoló hős koreai néppel való szolidaritásuk jeléül újabb munkakötelezettségeket vállalnak. A Középszlovákiai Elektromos Mü­vek hetven munkása a teljesítményi normáikat 20 százalékkal emelik. „Az emberek millióival kiáltjuk: világgá: El a véres kezekkel Koreá­tól!" Ezt üzenik a rimaszombati Ri­so üzem munkásai, akik a proletár internacionalizmus szellemében jelen­tős munkakötelezettségeket vállaltak tiltakozásul a koreai nép ellen elkö­vetett aljas támadás ellen. A pezinoki Nyugatszlovákiai Tég­lagyárak munkássága összüzemi gyű­lésükön egyhangúlag elhatározták, hogy a harcoló koreai nép iránti cso­dálatos tiszteletük jeléül 14- napos élmunkás műszakot rendeznek és a tervben előirányzott feladatokat ebben a műszakban öt százalékkal túlteljesítik. Az állami pedagógiai intézet alkal­mazottai tejjes ülésükön a koreai nép iránti szolidaritásuk jeléül köte­lezettséget vállaltak, hogy fokozzák erőfeszítéseiket új szocialista isko­láink építésénél. Az intézet minden alkalmazottja az 1950. évre tervezett munkán kívül még a nevelés és ta­nítás szakába tartozó speciális prob­lémák megoldását is vállalja. Július első felében a tanítók és ta­nárok politikai iskolázása folyt Lé­ván. A koreai helyzetről érkező hírek nagy hatást tettek az iskola látoga­tóira. A r)olitikai iskolán résztvevők a járási tényezőkkel egyetértésben kötelezettséget vállaltak, hogy meg­látogatják a lévai járás valamennyi községét és megmagyarázzák né­pünknek, milyen a helyzet Koreában és leleplezik az amerikai imperializ­mus igazi arcát, amely a koreai há­borút előidézte. A lakosság annak ellenére, hogy az aratási munkák éppen folyamatban voltak, nagy ér­deklődéssel hallgatta ezeket az elő­adásokat, Határozatokat írtak alá, amelyekben tiltakoznak a háborús gyújtogatok intervenciója ellen. Kö­telezték magukat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a szocializmus épí­tésében és ezzel hozzájárulnak a vi­lágbéke megszilárdításához. A Vranov melletti Hencovce épít­kezésein dolgozó munkások és mun­kásnők a következő levelet írták: Nem akarunk háborút, békét aka­runk! Kötelezzük magunkat, hogy .az élmunkások számát 10%-al emeljük, hogy jobban és többet fogunk dol­gozni és így hozzájárulunk a hatal­mas béketábor megszilárdításához. A partizánskei építkezések alkal­mazottai a békekongresszus tisztele­tére és az amerikai imperialisták el­leni tiltakozásuk jeléül a következő kötelezettséget vállalták: Bevezetjük a szocialista munka­verseny magasabb formáját a leg­jobb építkezési dolgozó címéért. Az üzemi teljesítményeket 10 és 15 f/í-al túlhaladjuk, minden munkát minősé­gileg végzünk el és az építőanyaggal a lehető legjobban takarékoskodni fogunk. Ehhez hasonló határozatokról na­ponta érkeznek tudósítások hazánk legkülönbözőbb üzemeiből, falvaiból, amelyekben dolgozó népünk erős akaratát nyilvánítja hogy fokozott munkájával még több kötelezettség­vállalással hozzájárul a béketábor megszilárdításához és ezel méltó fe­leletet ad minden háborús uszítónak, (HL) Az ellentervezés előkészüle­teinek első szakasza lezárul. A jövő hónap első hetének végéig az üzemek­be befutnak az irányszámok, ame­lyekkel kezdetét -veszi az előkészü­leti munka második szakasza. Ho­gyan sikerült megvalósítani Pártunk határozatát ebben az időszakban és mit tehetünk még az elmulasztottak pótlására? Az üzemi pártszerveze­tek, a ROH és a CsISz csoportok ak­cióképességének erőpróbája volt ez az idő. Ott, ahol iizemi életünk e fon­tos összetevői politikai feladatnak fogták fel az ellentervezés megvaló­sítását, ott komoly és gondolkodásra késztető eseményekre került sor. Az a tény, hogy az üzemek egész sorában tömeges normaszilárdi­tások keletkeztek, mindennél fé­nyesebben bizonyítja, hogy mun­kásságunk megérett a "agy fel­adatra, a szocializmus építésére és élcsapatának, a Pártnak minden határozatára kezdemé­nyezően és azonnal felel. Mi volt az ellentervezés előkészületi első szakaszának lényege? Az, hogy az üzemek jövő évi magasabb telje­sítményének alapjait lerakjuk és ínég az irányszámok megérkezése előtt a laza normák helyett olyan normákat érjünk el, amelyek bizto­sítják a munka magasabb termelé­kenységét. Ebben az értelemben ki­fejtett politikai nevelő munka min­denütt meghozta gyümölcsét. Nagyon természetes, hogy ahol az ellenterve zést ismét csak a közép- és felső mű­szaki káderek belső — „há/.i" ügyé­nek, bürokratikus herce-hurcánnlí te­kintették, ott az clökészüleiek első szakasza eredménytelenül végződött. Ezt a hibát úgy kell kiküszöbölni, hogy ezeken a helyeken a Párt, a ROH, a CsISz üzemi csoportjai lázas tevékenységbe kezdenek, hogy az egyes munkahelyeket és műhelyeket áthassa az előkészületi munka fon­tosságának tudata As a dolgozók ma­guk vizsgálják felül lehetőségeiket, maguk állapítsák meg normáik, tel­jesítményük színvonalát. És itt újra meg újra rá kell mu­tatnunk arra, milyen élesen mutatko­zik az eltérés azon üzemek között, ahol a dolgozók kezdeményezése felszabadult, ahol a jő politikai mun­ka következtében minden egyes mun­kapad mögött álló elvtárs tisztában van szerepével és tudja, hogy mun­kahelyén üzemének gondos gazdája. Mekkora az eltérés azoktól az üze­mektől, ahol a dolgozók csupán a mű­szaki vezetők utasításait veszik át és a mu Párt ték, nem valósították meg. Egyik munkáslevelezőnk a na­pokban panaszolta, hogy ő maga és a többiek is csak az Űj Szó cikkei nyomán értesültek arról, hogy az üzemükben ellentervezés folyik, de bizonyosan csak az irodában, mert a gépek mellett senki sem tud erről. unkásosztály vezető szerepét, a határozatait nem érvényesítet­Ime, ez szemléltető példája annak, milyen károkat okoz Pártunk figyel­meztetésének semmibevevése és az apró pilitikai meggjWő munka elha­nyagolása. Vájjon a ynűszaki tisztvi­selők meg tudják-e Állapítani a mun­kapad mellett álló dolgozók minden­napi tapasztalatai nélkül azt, hogy mire képes egyik vagy másik mű­hely az adott körülmények között. Nem vész-e el ilyen esetben rengeteg lehetőség, a munka termelékenysége emelésének igen sok feltétele, amelyet jó politikai munka esetén maga a dolgozó, a szerszámát legjobban is­merő munkás tárna fel. A MŰSZAKIAK, ÉLMUNKÄSOK ÉS MESTEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSE legmegbízhatóbb értékmérője az el­lentervezés és az egész üzemi terv­teljesítés sikerének. Ha az előbbiek­ben példát hoztunk fel arra, milyen hatást vált ki a politikai munka hiá­nya, úgy ennek az ellenkezőjét bi­zonyíthatjuk egy másik dolgozó hozzánk intézett levele szerint. Töb­bek között ezeket írja: „Műhelyünk­ben is szemmellátható az a műszaki és munkaszervezési fejlődés, amely napról-napra jobban igazolja, hogy normáink bizonyos területeken való­ban rendezésre szorulnak. Néhány példát sorolok fel annak bizonyítására. A munka szervezése terén azelőtt nem fordítottunk kellő gondot a munkák elosztására. Ez azt jelentette, hogy gyengébb képességű dolgozóknál igen sok időt vett igény­be egyes nehezebb munkák elvégzése. Ezen úgy segítettünk, hogy ma már mindenki képességének megfelelően kap részt a feladatok elvégzésében. Ezzel jelentősen növelni tudtuk a ter­melékenységet — de a normák meg­lazultak. Van egy másik példa, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy az EGYES MUNKÁK NORMAl MEGLAZULTAK. A műhely a beruházások során két új gépet, egy marót és egy csiszolót kapott. Egy gömbölyű magszekrény kidolgozása kézzel azelőtt fél óráig tartott. Ma az új gépekkel 10—12 perc. Vagy vegyük a szerszámok mi­nőségének javulását. A szalagfűré­szeknél eddig például a rossz minő­ségű fűrészlapok üzemzavarokkal gá­tolták a termelést. Amióta jobb anyagú fürészlapokat kapunk, itt is jelentős időmegtakarítás mutatkozik. Nem beszélve az önmagunk által megváltoztatott technikáról sem, mert az újítások, észszerűsítések be­vezetése ugyancsak növeli az ered­ményt és így fokozatosan teszi el­avulttá a normákat. Most nézzük meg az elavult nor­máli rendezését országos viszonylat­ban. Az előbb írtam, hogy két új gé­pet kapott csupán a mi műhelyünk. Honnan van, miből van ez a két gép ? Egyszerű a válasz. Üjabb beruházás. De ha tovább vizsgáljuk a kérdést, azt is meg kell néznünk, honnan van az a hatalmas összeg, amely az újabb beruházásokat lehetővé teszi. A vá­lasz itt is egyszerű. Mi, dolgozók, te­remtettük elő ezt az összeget, azzal, hogy megértjük Pártunk helyes po­litikáját, megváltoztattuk a mun­kához való viszonyunkat, átadjuk munkamódszereinket, j Ha a dolgozó a laza normákkal 1 termel, a termelt áru önköltségi ára nem csökken. De ha a laza normákat felszá­moljuk, a termlékenység emelke­dik, mert a munkás igyekszik újabb rejtett tartalékokat fel­színre hozni. De nemcsak azért van szükség űj normák megállapítására. Nap-nap után olvashatjuk a lapokban az im­perialista agresszió galádságait. Az utóbbi hetekben megmutatta nekünk igazi arcát Koreában. Nekünk, dol­gozóknak ma az a feladatunk, hogy a béketábor harcának reánk eső sza­kaszán, a munka frontján vegyük fel a küzdelmet az imperialista támadók és azok hazai csatlósai ellen." így ír az a dolgozó, aki a Párt határozatai nyomán felismerve sze­repét a szocializmus építésében, szív­vel-lélekkel bekapcsolódik üzemének munkájába és az ellentervezés alkal­mából újból felülvizsgálja munkahe­lyét és konkréten rámutat azokra a lehetőségekre, amelyeket a gép az ő ügyessége és a munkához való jó viszonya magában rejt. Ezt a levelet Nagy Béla élmunkás írta, de meg vagyunk győződve ar­ról, hogy Nagy Bélák ezerszámra vannak dolgozóink között, csak út­mutatásra, felvilágosításra van szük­ségük, hogy kifejtsék alkotó kezde­ményezésüket az üzemben. Még nincs késő ahhoz, hogy üzemi pártszervezeteink és üzemi szakcso­portjaink pótolják az elmulasztotta­takat és munkájukat jól felosztva az üzem gyenge pontjain kezdjék meg, munkájukat, amely bizonyosan a dol­gozók életszínvonalának emeléséhez vezet. Időt, fáradságot és pénzt takarítottunk meg a közös aratással A Kassa járásban lévő Milhost községi Egységes Földműves Szö­vetkezet jólismert az egész kör­nyéken. Azok a sikerek, amelyeket a milhosti szövetkezeti tagok elér­nek, hatással vannak a környező falvak földműveseire is. így tör­tént ez az idei aratásnál js. A közös aratási munkákban Mil­hostban 40 szövetkezeti tag vett részt, amelyek 14 munkacsoportra oszlottak. Az aratásban 4 önkötö­zögép vett részt, egy a sajátjuk, hármat a bárai állami birtok szállí­tott. A szövetkezeti tagok közös mun­kája nagy figyelmet keltett a kech­neci, a széni és a trstenai. földmű­vesek körében. Sokan közülük el­jöttek megnézni ezt az aratást. Kü­lönösen az önkötözögépekre voltak kíváncsiak, amelyek rendkívüli fi­gyelmet keltettek. A költségvetési I terv szerint az aratási költségeknek 35%-al kellett csökkenniük A mun­kák befejezése után ezek a költsé­gek még további 2%-al csökkentek így a milhosti szövetkezeti tagok meggyőződtek a tervezés jelentősé­géről. További értékes (tapasztala­tot szereztek a milhosti EFSz tag­jai, amidőn összehasonlították a gépek munkáját a nagy területeken és a keskeny parcellákon. Meggyő­ződtek arról, hogy a gépeket job­ban ki lehet használni a mezsgye nélküli nagy területeken, sok érté­kes üzemanyagot lehet megtakarí­tani, a munka időtartamát rövidí­teni és ezzel fokozódik a munka termelékenysége, és csökkennek a kiadások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom