Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-20 / 164. szám, csütörtök

2 f?! sm 1950 július 20 } Szantong PHÖNGJANGN / (D Csunghoa ^—' / T n3c, J O Szuan 0™"* 1 o Koszo ng oCsangnyont Pongsan Umszong oSzincson sangjan Kincsőn Pvltasan Janlfu g angján hmese [uncson (Tonöok vn.t?. tnsjqncsjón •Hongcton Csamulpo 'l/öncto OJóngvü [•U/csirt Wöentek * VII 67. jföso/Mft jUjriMO. 100km OVjoncse q /jöng he VI. nn Munkjong • tOo/szoi \Aniong JčlmagyäľázäL f)} A Dél-Konea-I csapa­l' tok orvtamadasa. iKinsen Parlizintevttenysig. Helyzet VIL O án estig. Csöndu Q Kocsány i/szan­Mucsan >zűszert Keszant, Enphunt, Koncsuf és Mongent i kiszabadította a diadalmasan előretörő koreai néphadsereg Nyugati jelentések szerint teljes bekerítés fenyegeti Taezsonnál az amerikaiakat Phöngjangot. Szöult és Puszánt köti össze. Nagyfontosságú a kelet part mentén futó út- és vasútvonal is. Az amerikai imperialisták délko­reai zsoldosai június 25-én hajnalban indították meg orvtámadásukat Észak-Korea ellen a 38. szélesség: fok egész hosszában. A támadás sú­lya Kaeszong és Kincsőn körzeté­ben, valamint Kimhoa irányába bon­takozott ki. A támadás nyilvánvaló célia az lett volna, hogy váratlan rajtaütéssel megakadályozzák a néphadsereg szervezett ellenállását, gyors ütemben előretörjenek Phöng­iang felé a Szöultól a keleti tenger­parthoz vezétő út- és vasútvonal men­tén és párnapos :«villámháború val < lerohanják az Észak-Koreai Népi Demokrat kus Köztársaságot Az -északkoreai nephadsereg csa­patai azonban keményen szembeszál­tak a betolakodókkal és nemcsak feltartóztatták támadásukat hanem a támadásra ellentamadássa.l vála­szoltak. Az ellentámadás első két napján a Szöul irányába támadó fő­erők 25 km-re megközelítették a vá­rost, a nyugati partok mentén műkö­dő csapatok felszabadították Ongjint az arcvonal középső szakaszán tá­madó erők pedig körülkerítették és felszabadították Csuncson városát. Ugyanekkor a keleti part mentén is megkezdődött a néphadsereg előnyo­mulása Ezeknek az egységeknek az a feladatuk, hogy a Japán-tenger felől esetleges amerikai partraszál­lással szemben b ztcsítsák a nyuga­ton folyó fő hadmüveleteket. Június 27-én folyt le a Szöul elő­terében az a nagy csata, melycek eredményeképpen a néphadsereg egy­sége; másnap _ 23-án — bevonultak a városba. A középső arcvonal csa­patai Csuncson körzetéből előretörve ezen a napon elérték a Han-fclyót. Július 3-án a Szöultól délre előre­törő főerők és a középső vonal csa­patainak a Han-folyón átkelt egy­ségei ragyogó bekerítő hadmüvelet­tel felszabadították Szuvont. Ugyan­ezen idő alatt a keleti part. mentén támadó részek a haditengerészeti egységekkel és a parťzänokkal együttműködve Szamcsökig törtek előre. A júljus 1-én Puszánban partra­szállt amerikai szárazföldi csapatok július 3-án Szuvcntól délre kerültek először szembe a néphadsereg csapa­taival. A pökhendi amerikaiak már az első összecsapásnál súlyos veresé­get szenvedtek és »há.tsóbb állásba vonultak v ssza«. A következő napokban az amerikai repülők állandó támadásai ellenére a néphadsereg egységei az egész arc­vonalon folytatták előretörésüket. A Szöultól délre támadó főerők 4-én felszabadították Phóenteket, 6-án pe­dig a Csonan előterében lefcüyt pán­célos-csatában ismét súlyos veresé­get mértek az amerikaikra.. Az ame­rikai katonák fegyverüket, felszere­lésüket és c pőjüket eldobálva fej­vesztetten menekültek. A néphadse­reg csapatai a 9-én es 10-én Csonan­tól délre lefolyt csatában több ame­rikai zászlóaljat bekerítettek~5s fog­ságba ejtettek. Csonan körzetének megtisztítása után a néphadsereg július 11-én fel­szabadította Csocsivon-t, újabb ame­rikai egységeket kerített be és foly­tatta előretörését Taezson irányában. Az amer kaiak a néphadsereg elől a Kum-folyó déli oldalára menekültek vissza. A keleti tengerpart mentéd 10-én Ulcsin 12-én pedig Jöngdök szabadult fel Július 12-én a középső arcvonal csapatai Csungcsu és Tangjang kör­zetében áttörték a délkcreai hadse­reg állásait és gyors előretörésük­kel a Kumfolyó déli partján levő amer kai állások oldalát és hátat ve­szélyeztetik. Világosan kibontakozik az a három támadási irány, amerre a néphadse­reg csapatai előretörnek. A főcsa­pás Taezson ellen irányul, ahol a néphadsereggel amerikai csapatok állanak szemben. A középső arcvo­nal-szakasz csapata Tangjang kör­zetéből a Natong folyó völgyének irányában haladnak. A keleti par­ton támadó részek előnyomulási célja Puszán. Az eddigi hadmüveletek eredmé­nyeképpen Dél-Korea fele felszaba­dult az mperialisták rabságából s a legutóbbi jelentések szerint a koreai néphadsereg csapatai áttörték az imperialisták fő védelmi vonalait a Kumfolyó mentén és a folyótól dél­re nyomulnak előre. Szűcs Miklós. . A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közli július 15-én este: A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének alakulatai valamennyi fronton folytatták táma­dásukat. Július 14-én folytatták tá­madásukat a néphadseregnek azok az alakulatai, amelyek Csoncsu (Széiszin) körzetében üldözik az el­lenség csapatait és ezek az alakula­tok felszabadították Keszan (Kai­zan) és Enphun (Empo) helységeket. Július 14-én az amerikai légierő I támadást intézett Vunszan (Genzan) város és környéke ellen. A bombá­zásnak a lakosság körében sok áldo­zata van Vunszanban. A néphadsereg légierői, valamint a légelhárító tüzérség két amerikai bombázógépet lőtt le. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közli július 16-án reggel: A koreai néphadsereg csapatainak támadása a front valamennyi szaka­szán folytatódik. A keleti partvidéken sikeres par­tizántevékenység bontakozik ki, mely támogatja a néphadsereg csa­patainak támadását. A néphadsereg légiereje a kedve­zőtlen időjárás ellenére a túlerőben lévő ellenséggel folytatott harcokban komoly csapásokat mér az ellenség légierőire és sjárazföldi csapataira. Július 14-én 17 órakor a néphadsereg repülőgépei Tecsjon (Taiden) város fölött légi csatába bocsátkoztak az ellenség hat négymotoros bombázó­jával és két bombázót lelőttek. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága július 16-án este a követke­ző jelentést tette közzé: A néphadsereg csapatai sikeresen nyomulnak előre valamennyi front­szakaszon. Július 15-én a néphadse­| reg csapatai teljesen felszabadították i Koncsut (Kosziju) Dél-Csuncsen tar­tomány egyik legfontosabb városát.. A Koncsut felszabadító csapatok nagy hadizsákmányt ejtettek. Július 15-én a néphadsereg más csapatai felszabadították Dél-Csun­csen tartomány nyugati részében Honszon Várost. A néphadsereg csa­patai Észak-Kenszan tartomány északi részében felszabadították Mungent (Bunkei). A néphadsereg csapatai folytatják támadásaikat. Ä Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadserege főparancsnok­ságának július 17-i reggeli és esti hadijelentése: A néphadsereg egységei valameny­nyi fronton számos körzeti és járási központot felszabadítva, folytatják elönyomulásukat dél felé. A néphad­sereg egységei, amelyek felszabadí­tották Koncsu (Kosziu) városát, ül­dözik a visszavonuló amerikai csa­patokat. Dél- és Észak-Kenszan tartomány partizánjai, a néphadsereg egységei­nek elönyomulását támogatva, min­denütt széleskörű tevékenységet fej­tenek ki. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága július 17-én este közölte: A néphadsereg egységei valameny­nyi fronton folytatták elönyomulásu­kat dél felé. Az amerikai repülök elkeseredetten bombázzák a köztár­saság északi részének és a felszaba­dított déli területeknek békés váro­sait és falvait. Július 16-án az ame­rikai légierők több támadást intéz­tek Szöul városa ellen. A barbár bombázásnak iskolák, kórházak és kulturális intézmények estek áldoza­tul. Sok békés lakost megöltek. A néphadsereg repülőgépei harcba szálltak amerikai repülőgépekkel és légicsatában az ellenség két repülő­gépét lelőtték. TAEZSON ELŐTT ÁLL A NÉPHADSEREG, A BABKORMÁNY TAEGU-BA MENEKÜLT — JELENTIK A NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK Az AFP tudósítója jelenti: Az amerikai csapatokat, amelyek a Szuvon és Taezson közti úton vég­rehajtott 90 km-es visszavonulás után Taezson védelme érdekében be­rendezkedtek a Kum-folyó természe­tes védelmi vonalán, most az a ve­szély fenyegeti, hogy teljesen beke­rítik őket. A néphadseregnek szombaton sike-> rült átkelnie a Kum-folyón az ame­rikai arcvonal balszárnyán és úgy látszik, hogy egyenesen déli irányban folytatja előrenyomulását. Célja nyilván az, hogy elzárja az ameri­kaiakat minden úttól, amely Korea nyugati tengerpartjára vezet. Ugyanakkor bekerítő mozdulatot kezdenek az amerikaiak háta mö­gött, hogy elzárják az amerikaiak útját a déli hegység felé. Ez az utóbbi bekerítő mozdulat an­nál nagyobb veszélyt jelent, mert a déli hegységből jövő partizánok már működésbe léptek az amerikaiak há­ta mögött. Másfelől a koreai néphadsereg most megkísérli, hogy az amerikai arcvonal jobbszárnya ellen is beke­rítő mozdulatot hajtson végre, nyil­ván azzal a szándékkal, hogy elzárja a kelet felé vezető átkelő utakat. Tény, hogy a néphadsereg egy had­osztályának sikerült áttörnie ezen a szakaszon az amerikaiak állásait. Mac-Arthur közleménye beismeri, hogy a néphadsereg erőfeszítést tesz abból a célból, hogy az ameri­kaiak jobbszárnyát elvágja a délko­reai erőktől, amelyeknek az a fel­adatuk, hogy tovább keletre — a fél­sziget középső hegyvidéke felé — védjék a frontot. A Reuter jelenti: MacArthur tá­bornok főhadiszállása bejelentette, hogy a 63. tábori tüzérségi zászló­aljnak új védelmi állásokba kellett visszavonulnia. MacArthurnak az a közleménye, hogy az egyik tüzérségi zászlóaljnak „új védelmi vonalakba kellett visszavonulnia" arra enged következtetni, hogy a néphadsereg haderői most már jóval a folyó ka­nyarulatán belül harcolnak. Teazson nagyrészét már kiürítet­ték. A Teazsontól 115 km-re délke­letre fekvő Taegu lett a délkoreai „kormány" új székhelye. Az elcsi­gázott amerikai csapatok, amelyek makacs hátvédakciókat folytattak, a jelek szerint kivonultak nehezen tar­tott Kum-folyói védelmi vonalaikból a néphadsereg átkaroló hadmozdula­tai elől. KETTÉVÁGTÁK AZ AMERIKAI ÉS DÉLKOREAI ERŐKET — JÉLEŇTI AZ AFP Az AFP Koreába küldött klilöntu­dósítója jelenti: Megerősítik, hogy a néphadsereg csapatai már csak néhány kilométer­re vannak Teazsontól, miután áttör­ték a Kum-folyó déli partján húzódó amerikai védelem balszárnyát és be­kerítették, vagy foglyul és zsákmá­nyul ejtették az amerikai tüzérség nagy részét. Más hadoszlopok az amerikai védelmi vonal jobb szárnyá­nak középső részén elfoglalták Csongzsut, és így megszakították az összekötetést az amerikai és délko­reai csapatok között. A délkoreaiak az amerikai védelmi vonaltól jobbra eső területen védekeznek. Ezen a szakaszon a néphadsereg harckocsi­jai három nap alatt 30 kilométert haladtak előre. A félsziget középső részén elterülő hegyvidéken páncélos egységek folytatiák előrenyomulásu­kat a Taezsont Puszannal összekötő vasútvonal felé. MacArthur tábornok legújabb ha­dijelentése közli, hogy a néphadsereg csapatai két üteg és mozsárágyúk támogatásával megtámadták az amerikai 19. gyalogezred állásait. Egy század benyomult a keleti sza­kasz vonalába. Az AFP jelenti: A koreai front­helyzet hétfőn délelőtt Taezson kör­zetében nagyon súlyos. Az amerikai védelem a Kun-folyó partján össze­omlott és az északkoreai hadosztá­lyok Taezson felé törnek. A Kum­folyó déli partján Taezsont védő amerikai gyalogosezred kénytelen volt visszavonulni. MacArthur Jlarfi­jelentése szemmelláthatóan hangsú­lyozni akarja, hogy az amerikai visz­szavonulás Taezsonnál nem felbom­lás, hanem „stratégiai visszavonu­lás". Az AFP-nek egy újabb jelentése szerint arra számítanak, hogy Tea­zson 24 órán belül elesik. Az ameri­kai csapatok már elhagyták a Tae­zsontól 5 kilométerre fekvő repülő­teret. A Reuter tudósítója, MacArtnev jelenti: Semmi sem mutat arra, hogy az északkoreai gyalogság, vagy pán­célos-erö felsőbbrendűsége bármit is csökkent volna. Jelentések szerint hétfőn fojtogató porfelhőn keresztül­haladó teherautók hosszú oszlopai haladnak Teazson felé, azokkal a ki­merült amerikai katonákkal megrak­va, akiknek sikerült kimenekülniük a Kum-folyó kanyarulatából." Az amerikai rádió jelenti: Az északkoreai csapatok széles fronton átlépték a Kum-folyót, miután átka­rolták az amerikaiak északi szár­A HA DIHEL YZET KOREÁBAN Korea, amely földrajz helyzeténél fogva a Japán-tenger kulcsa a hábo­rús gyujtogatók terveiben kezdettől fogva fontos szerepet töltött be. Korea jelentősége azonban a Wall-Street urainak szemében különösen az im­perializmus kínai veresége után nö­vekedett meg. Az imperialistáknak Kína elvesztése után a keletázria szárazföldön már csak Dél-Korea te­rülete állott rendelkezésükre. Az Imperialisták ezért elhatározták, hogy egyetlen keletázsiai száraz­földi haditámaszpontjuk biztosítása érdekében megtámadják az Észak­Koreai Népi Demokratikus köztársa­Ságot az imperial zmus rabláncára fűzik az egész koreai népet és a Szovjetúnióval, valamint a nép Kí­nával közvetlen határos Koreát szi­lárd támaszpontjukka építik ki. A háborús gyujtogatók csúfos ku­darcot szenvedtek. Az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság had­serege a délkoréai orvtámadást vjsz­szaverte, s a h'rhedt amerikai légi­erő hadiflotta és hadsereg arcátlan beavatkozása ellenére győzelmesen és feltartózhatatlanui nyomul előre és a háború kitörése óta több mint 150 kilométer mély területet szabadított fel Dél-Koreában. A mintegy 800—900 km hosszú és 200—300 km széles koreai félszigetet északról a Kínai Népköztársasághoz tartozó Mandzsúria, északkeletről a Szovjetúnió keletről a Japán-tenger, délről a Keletkína -tenger, nyugatról a Sárga-tenger határol'a. Japántól való távolsága alig 200 km. Területe két és félszerese Magyar­ország területének kereken 220 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma 23 millió. A félsziget keleti részén magas hegységek húzódjak észak­déli irányban. A hegyek átlagos ma­gassága 1000 méter körül van. de he­lyenként elérik a 2000 m s. A ke­leti partok meredeken esnek a ten­gerbe, sziklásak, míg a nyugati és déli partokat apró szigetek szegélye­zik, itt fekszenek a jelentősebb kikö­tök is. Hajózható folyóv zei a Sárga­tengerbe ömlenek. Legnagyobb folyói északon a Tetősig és a Nimcean, dé­len a Han, Szinjang Naktong, Sz'om­csin és a Kum. Az ország főközleke­dési vonalai északdéli irányba futnak Legfontosabb út- és vasútvonala

Next

/
Oldalképek
Tartalom