Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)
1950-07-20 / 164. szám, csütörtök
2 f?! sm 1950 július 20 } Szantong PHÖNGJANGN / (D Csunghoa ^—' / T n3c, J O Szuan 0™"* 1 o Koszo ng oCsangnyont Pongsan Umszong oSzincson sangjan Kincsőn Pvltasan Janlfu g angján hmese [uncson (Tonöok vn.t?. tnsjqncsjón •Hongcton Csamulpo 'l/öncto OJóngvü [•U/csirt Wöentek * VII 67. jföso/Mft jUjriMO. 100km OVjoncse q /jöng he VI. nn Munkjong • tOo/szoi \Aniong JčlmagyäľázäL f)} A Dél-Konea-I csapal' tok orvtamadasa. iKinsen Parlizintevttenysig. Helyzet VIL O án estig. Csöndu Q Kocsány i/szanMucsan >zűszert Keszant, Enphunt, Koncsuf és Mongent i kiszabadította a diadalmasan előretörő koreai néphadsereg Nyugati jelentések szerint teljes bekerítés fenyegeti Taezsonnál az amerikaiakat Phöngjangot. Szöult és Puszánt köti össze. Nagyfontosságú a kelet part mentén futó út- és vasútvonal is. Az amerikai imperialisták délkoreai zsoldosai június 25-én hajnalban indították meg orvtámadásukat Észak-Korea ellen a 38. szélesség: fok egész hosszában. A támadás súlya Kaeszong és Kincsőn körzetében, valamint Kimhoa irányába bontakozott ki. A támadás nyilvánvaló célia az lett volna, hogy váratlan rajtaütéssel megakadályozzák a néphadsereg szervezett ellenállását, gyors ütemben előretörjenek Phöngiang felé a Szöultól a keleti tengerparthoz vezétő út- és vasútvonal mentén és párnapos :«villámháború val < lerohanják az Észak-Koreai Népi Demokrat kus Köztársaságot Az -északkoreai nephadsereg csapatai azonban keményen szembeszáltak a betolakodókkal és nemcsak feltartóztatták támadásukat hanem a támadásra ellentamadássa.l válaszoltak. Az ellentámadás első két napján a Szöul irányába támadó főerők 25 km-re megközelítették a várost, a nyugati partok mentén működő csapatok felszabadították Ongjint az arcvonal középső szakaszán támadó erők pedig körülkerítették és felszabadították Csuncson városát. Ugyanekkor a keleti part mentén is megkezdődött a néphadsereg előnyomulása Ezeknek az egységeknek az a feladatuk, hogy a Japán-tenger felől esetleges amerikai partraszállással szemben b ztcsítsák a nyugaton folyó fő hadmüveleteket. Június 27-én folyt le a Szöul előterében az a nagy csata, melycek eredményeképpen a néphadsereg egysége; másnap _ 23-án — bevonultak a városba. A középső arcvonal csapatai Csuncson körzetéből előretörve ezen a napon elérték a Han-fclyót. Július 3-án a Szöultól délre előretörő főerők és a középső vonal csapatainak a Han-folyón átkelt egységei ragyogó bekerítő hadmüvelettel felszabadították Szuvont. Ugyanezen idő alatt a keleti part. mentén támadó részek a haditengerészeti egységekkel és a parťzänokkal együttműködve Szamcsökig törtek előre. A júljus 1-én Puszánban partraszállt amerikai szárazföldi csapatok július 3-án Szuvcntól délre kerültek először szembe a néphadsereg csapataival. A pökhendi amerikaiak már az első összecsapásnál súlyos vereséget szenvedtek és »há.tsóbb állásba vonultak v ssza«. A következő napokban az amerikai repülők állandó támadásai ellenére a néphadsereg egységei az egész arcvonalon folytatták előretörésüket. A Szöultól délre támadó főerők 4-én felszabadították Phóenteket, 6-án pedig a Csonan előterében lefcüyt páncélos-csatában ismét súlyos vereséget mértek az amerikaikra.. Az amerikai katonák fegyverüket, felszerelésüket és c pőjüket eldobálva fejvesztetten menekültek. A néphadsereg csapatai a 9-én es 10-én Csonantól délre lefolyt csatában több amerikai zászlóaljat bekerítettek~5s fogságba ejtettek. Csonan körzetének megtisztítása után a néphadsereg július 11-én felszabadította Csocsivon-t, újabb amerikai egységeket kerített be és folytatta előretörését Taezson irányában. Az amer kaiak a néphadsereg elől a Kum-folyó déli oldalára menekültek vissza. A keleti tengerpart mentéd 10-én Ulcsin 12-én pedig Jöngdök szabadult fel Július 12-én a középső arcvonal csapatai Csungcsu és Tangjang körzetében áttörték a délkcreai hadsereg állásait és gyors előretörésükkel a Kumfolyó déli partján levő amer kai állások oldalát és hátat veszélyeztetik. Világosan kibontakozik az a három támadási irány, amerre a néphadsereg csapatai előretörnek. A főcsapás Taezson ellen irányul, ahol a néphadsereggel amerikai csapatok állanak szemben. A középső arcvonal-szakasz csapata Tangjang körzetéből a Natong folyó völgyének irányában haladnak. A keleti parton támadó részek előnyomulási célja Puszán. Az eddigi hadmüveletek eredményeképpen Dél-Korea fele felszabadult az mperialisták rabságából s a legutóbbi jelentések szerint a koreai néphadsereg csapatai áttörték az imperialisták fő védelmi vonalait a Kumfolyó mentén és a folyótól délre nyomulnak előre. Szűcs Miklós. . A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli július 15-én este: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének alakulatai valamennyi fronton folytatták támadásukat. Július 14-én folytatták támadásukat a néphadseregnek azok az alakulatai, amelyek Csoncsu (Széiszin) körzetében üldözik az ellenség csapatait és ezek az alakulatok felszabadították Keszan (Kaizan) és Enphun (Empo) helységeket. Július 14-én az amerikai légierő I támadást intézett Vunszan (Genzan) város és környéke ellen. A bombázásnak a lakosság körében sok áldozata van Vunszanban. A néphadsereg légierői, valamint a légelhárító tüzérség két amerikai bombázógépet lőtt le. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli július 16-án reggel: A koreai néphadsereg csapatainak támadása a front valamennyi szakaszán folytatódik. A keleti partvidéken sikeres partizántevékenység bontakozik ki, mely támogatja a néphadsereg csapatainak támadását. A néphadsereg légiereje a kedvezőtlen időjárás ellenére a túlerőben lévő ellenséggel folytatott harcokban komoly csapásokat mér az ellenség légierőire és sjárazföldi csapataira. Július 14-én 17 órakor a néphadsereg repülőgépei Tecsjon (Taiden) város fölött légi csatába bocsátkoztak az ellenség hat négymotoros bombázójával és két bombázót lelőttek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 16-án este a következő jelentést tette közzé: A néphadsereg csapatai sikeresen nyomulnak előre valamennyi frontszakaszon. Július 15-én a néphadse| reg csapatai teljesen felszabadították i Koncsut (Kosziju) Dél-Csuncsen tartomány egyik legfontosabb városát.. A Koncsut felszabadító csapatok nagy hadizsákmányt ejtettek. Július 15-én a néphadsereg más csapatai felszabadították Dél-Csuncsen tartomány nyugati részében Honszon Várost. A néphadsereg csapatai Észak-Kenszan tartomány északi részében felszabadították Mungent (Bunkei). A néphadsereg csapatai folytatják támadásaikat. Ä Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának július 17-i reggeli és esti hadijelentése: A néphadsereg egységei valamenynyi fronton számos körzeti és járási központot felszabadítva, folytatják elönyomulásukat dél felé. A néphadsereg egységei, amelyek felszabadították Koncsu (Kosziu) városát, üldözik a visszavonuló amerikai csapatokat. Dél- és Észak-Kenszan tartomány partizánjai, a néphadsereg egységeinek elönyomulását támogatva, mindenütt széleskörű tevékenységet fejtenek ki. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 17-én este közölte: A néphadsereg egységei valamenynyi fronton folytatták elönyomulásukat dél felé. Az amerikai repülök elkeseredetten bombázzák a köztársaság északi részének és a felszabadított déli területeknek békés városait és falvait. Július 16-án az amerikai légierők több támadást intéztek Szöul városa ellen. A barbár bombázásnak iskolák, kórházak és kulturális intézmények estek áldozatul. Sok békés lakost megöltek. A néphadsereg repülőgépei harcba szálltak amerikai repülőgépekkel és légicsatában az ellenség két repülőgépét lelőtték. TAEZSON ELŐTT ÁLL A NÉPHADSEREG, A BABKORMÁNY TAEGU-BA MENEKÜLT — JELENTIK A NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK Az AFP tudósítója jelenti: Az amerikai csapatokat, amelyek a Szuvon és Taezson közti úton végrehajtott 90 km-es visszavonulás után Taezson védelme érdekében berendezkedtek a Kum-folyó természetes védelmi vonalán, most az a veszély fenyegeti, hogy teljesen bekerítik őket. A néphadseregnek szombaton sike-> rült átkelnie a Kum-folyón az amerikai arcvonal balszárnyán és úgy látszik, hogy egyenesen déli irányban folytatja előrenyomulását. Célja nyilván az, hogy elzárja az amerikaiakat minden úttól, amely Korea nyugati tengerpartjára vezet. Ugyanakkor bekerítő mozdulatot kezdenek az amerikaiak háta mögött, hogy elzárják az amerikaiak útját a déli hegység felé. Ez az utóbbi bekerítő mozdulat annál nagyobb veszélyt jelent, mert a déli hegységből jövő partizánok már működésbe léptek az amerikaiak háta mögött. Másfelől a koreai néphadsereg most megkísérli, hogy az amerikai arcvonal jobbszárnya ellen is bekerítő mozdulatot hajtson végre, nyilván azzal a szándékkal, hogy elzárja a kelet felé vezető átkelő utakat. Tény, hogy a néphadsereg egy hadosztályának sikerült áttörnie ezen a szakaszon az amerikaiak állásait. Mac-Arthur közleménye beismeri, hogy a néphadsereg erőfeszítést tesz abból a célból, hogy az amerikaiak jobbszárnyát elvágja a délkoreai erőktől, amelyeknek az a feladatuk, hogy tovább keletre — a félsziget középső hegyvidéke felé — védjék a frontot. A Reuter jelenti: MacArthur tábornok főhadiszállása bejelentette, hogy a 63. tábori tüzérségi zászlóaljnak új védelmi állásokba kellett visszavonulnia. MacArthurnak az a közleménye, hogy az egyik tüzérségi zászlóaljnak „új védelmi vonalakba kellett visszavonulnia" arra enged következtetni, hogy a néphadsereg haderői most már jóval a folyó kanyarulatán belül harcolnak. Teazson nagyrészét már kiürítették. A Teazsontól 115 km-re délkeletre fekvő Taegu lett a délkoreai „kormány" új székhelye. Az elcsigázott amerikai csapatok, amelyek makacs hátvédakciókat folytattak, a jelek szerint kivonultak nehezen tartott Kum-folyói védelmi vonalaikból a néphadsereg átkaroló hadmozdulatai elől. KETTÉVÁGTÁK AZ AMERIKAI ÉS DÉLKOREAI ERŐKET — JÉLEŇTI AZ AFP Az AFP Koreába küldött klilöntudósítója jelenti: Megerősítik, hogy a néphadsereg csapatai már csak néhány kilométerre vannak Teazsontól, miután áttörték a Kum-folyó déli partján húzódó amerikai védelem balszárnyát és bekerítették, vagy foglyul és zsákmányul ejtették az amerikai tüzérség nagy részét. Más hadoszlopok az amerikai védelmi vonal jobb szárnyának középső részén elfoglalták Csongzsut, és így megszakították az összekötetést az amerikai és délkoreai csapatok között. A délkoreaiak az amerikai védelmi vonaltól jobbra eső területen védekeznek. Ezen a szakaszon a néphadsereg harckocsijai három nap alatt 30 kilométert haladtak előre. A félsziget középső részén elterülő hegyvidéken páncélos egységek folytatiák előrenyomulásukat a Taezsont Puszannal összekötő vasútvonal felé. MacArthur tábornok legújabb hadijelentése közli, hogy a néphadsereg csapatai két üteg és mozsárágyúk támogatásával megtámadták az amerikai 19. gyalogezred állásait. Egy század benyomult a keleti szakasz vonalába. Az AFP jelenti: A koreai fronthelyzet hétfőn délelőtt Taezson körzetében nagyon súlyos. Az amerikai védelem a Kun-folyó partján összeomlott és az északkoreai hadosztályok Taezson felé törnek. A Kumfolyó déli partján Taezsont védő amerikai gyalogosezred kénytelen volt visszavonulni. MacArthur Jlarfijelentése szemmelláthatóan hangsúlyozni akarja, hogy az amerikai viszszavonulás Taezsonnál nem felbomlás, hanem „stratégiai visszavonulás". Az AFP-nek egy újabb jelentése szerint arra számítanak, hogy Teazson 24 órán belül elesik. Az amerikai csapatok már elhagyták a Taezsontól 5 kilométerre fekvő repülőteret. A Reuter tudósítója, MacArtnev jelenti: Semmi sem mutat arra, hogy az északkoreai gyalogság, vagy páncélos-erö felsőbbrendűsége bármit is csökkent volna. Jelentések szerint hétfőn fojtogató porfelhőn keresztülhaladó teherautók hosszú oszlopai haladnak Teazson felé, azokkal a kimerült amerikai katonákkal megrakva, akiknek sikerült kimenekülniük a Kum-folyó kanyarulatából." Az amerikai rádió jelenti: Az északkoreai csapatok széles fronton átlépték a Kum-folyót, miután átkarolták az amerikaiak északi szárA HA DIHEL YZET KOREÁBAN Korea, amely földrajz helyzeténél fogva a Japán-tenger kulcsa a háborús gyujtogatók terveiben kezdettől fogva fontos szerepet töltött be. Korea jelentősége azonban a Wall-Street urainak szemében különösen az imperializmus kínai veresége után növekedett meg. Az imperialistáknak Kína elvesztése után a keletázria szárazföldön már csak Dél-Korea területe állott rendelkezésükre. Az Imperialisták ezért elhatározták, hogy egyetlen keletázsiai szárazföldi haditámaszpontjuk biztosítása érdekében megtámadják az ÉszakKoreai Népi Demokratikus köztársaSágot az imperial zmus rabláncára fűzik az egész koreai népet és a Szovjetúnióval, valamint a nép Kínával közvetlen határos Koreát szilárd támaszpontjukka építik ki. A háborús gyujtogatók csúfos kudarcot szenvedtek. Az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hadserege a délkoréai orvtámadást vjszszaverte, s a h'rhedt amerikai légierő hadiflotta és hadsereg arcátlan beavatkozása ellenére győzelmesen és feltartózhatatlanui nyomul előre és a háború kitörése óta több mint 150 kilométer mély területet szabadított fel Dél-Koreában. A mintegy 800—900 km hosszú és 200—300 km széles koreai félszigetet északról a Kínai Népköztársasághoz tartozó Mandzsúria, északkeletről a Szovjetúnió keletről a Japán-tenger, délről a Keletkína -tenger, nyugatról a Sárga-tenger határol'a. Japántól való távolsága alig 200 km. Területe két és félszerese Magyarország területének kereken 220 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma 23 millió. A félsziget keleti részén magas hegységek húzódjak északdéli irányban. A hegyek átlagos magassága 1000 méter körül van. de helyenként elérik a 2000 m s. A keleti partok meredeken esnek a tengerbe, sziklásak, míg a nyugati és déli partokat apró szigetek szegélyezik, itt fekszenek a jelentősebb kikötök is. Hajózható folyóv zei a Sárgatengerbe ömlenek. Legnagyobb folyói északon a Tetősig és a Nimcean, délen a Han, Szinjang Naktong, Sz'omcsin és a Kum. Az ország főközlekedési vonalai északdéli irányba futnak Legfontosabb út- és vasútvonala