Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-19 / 163. szám, szerda

UJSZO 1950 július 19 Fényes siker ás, idei eisa métkazésed Tavaly, W49 nyairán világvárosi érdekesséffű látványossággal gazda­godott Fülek. Hosszú és gondos elő­készítő munka és tanulmányozás uián a füleki dolgozók áldozatkész­sége folytán, hatalmas költséggel megépítették a Kovo Fiilek pályájá­nak esH világítóberendezését, mely a maga nemében egyedüli Köztár­saságurŕkban s amely immár második éve jelenti a füleki és környéki lab­darúgópályák közönségének a nyári futbadeseményt, sőt ezen túlmenő­leg, a maga nemében egyedülálló szórakozási élményénél fogva azokat is kicsábítja a füleki pályára, akik egyébként talán sohasem tanúi a gömbölyű börlabdáért folyó küzdel­meknek, A A ragyogó fényárban úszó fttíeki sporttelepre a hűvös, esőt ígérő idő­járás ellenére is hatalmas tömeg za­rándokolt ki. Má r 8 óra előtt hosszú sorban kígyózik a tömeg. Autók, te­herautók. autobuszok, kerékpárok tömege ontja a nézőket. A pályát ív­lámpák légiói árasztják el fénnyel. A lelátó s az előtte elhelyezett lócák és az áHóhely lépcsői zsúfoltak. Már az idei első esti mérkőzésnek is meg van a bombasikere. Legyünk tárgyilagosak és szögez­zük le, hogy ez az örvendetes nagy érdeklődés elsősorban a formának szól s nem a lényegnek. A Fülek— Sparta mérkőzést júliusban nem néz­te volna végig Füleken ennyi ember a jó öreg Nap segédlete mellett. Nem pedig azért, mivel a dolgozók dél­után. ha meleg van, fürdeni, kirán­dulni mennek szívesebben. De este, az más! Ezt a világvárosi attrakciót nemcsak érdemes, de illik is meg­nézni. Ez valami új, különleges cse­mege: az ember nézi a Sparta—Fü­leket s közben önmagában csende­sen ünnepli korunk technikáját, amellyel ime, feleslegessé lehet ten­ni a Napot. A sport szempontjából mindegy, hogy miért gyűlt össze ennyi ember. Fő, hogy összejött és jó sportot ka­pott s fő, hogy újólag bebizonyoso­dott: a futballsportér.t érdemes áldo­zatot hozni, még a legköltségesebb befektetés is meghozza gyümölcsét. A fülekiek vállalkozókedve és ál­dozatkészsége szép jutalmat kapott az idei első mérkőzés kasszasikerével is. De az anyagi siker mellé hajtsuk meg elismerésünk zászlaját a füleki és a környéki dolgozók nevében is. amiért ilyen pompás keretekben bo­nyolíthatja le' a nyári mérkőzéseket. Helyénvaló a megállapítás: nem­csak a világítás tökéletesedett tavaly óta, hanem a rendezés is. (Folytatjuk.) t mWMM MI WIMM tt mMMMMMMHmMlt tl Újabb vilégesúcso* döntöttek meg a szovjet atléták A Moszkvában rendezett atlétikai váltóversenyeken a moszkvai Dyna­mo férfi és nöi csapata három csúcs­eredményt futott. Különösen sikere­sen szerepelt a 4X200 méteres női váltó, mely megjavította a fennálló világcsúcsot is. Eredmények: 4X200 méteres női váltó: 1. Moszk­vai Dinamó (Maisina. Csudina, Du­hovics. Szecsenova) 1:40.6. Szovjet­és világcsúcs! A régi csúcs, amelyet a válogatott futott, 1:42 mp. volt. A világcsúcsot a holland válogatott tar­totta 1:41 mp-cel. 4X100 m-es női váltó: 1. M. Dina­mó (Maisina, Csudina, Duhovics, Sze­csenova) 47.7. Szovjet csúcs! (régi: szovjet válogatott 47.9 mp). 4X800 m-es férfi váltó: 1. M. Di­namó 7:36.4. Szovjet csúcs! (régi szovjet Válogatott 7.41). A negyedik össz-szövetségi diák­spártákiáda a leningrádi Medlk-stádionban folyt le. A Szovjetúnió különböző váro­saiból 1200 főiskolás indult a baj­nokságban. A versenyen nagyszerű eredményt ért el a leningrádi Golub­jev a 100 m-es síkfutásban. Kiemel­kedő eredmény született még a rúd­ugrásban és a női 100 m-en. Néhány eredmény: Férfi számok: 100 m: 1. Go'.ubjev 10.6, 2.-3. Kal­jajev és Dagman 10.7, 4.-5. Potter és Szanadze 10.8. 800 m: 1. Ojfebaoh 1:54.3, 2. Kulikov 1:55.2; akadály: 1. Nikiskin 10:00; távol: 1. Szlobodszkij 692; magas: 1. Portnov 191; rúd: 1. Knyazev 4 m; diszkosz: 1. Morozov 43.19 m; gerely: 1. Smakov 61.27 m; 10 km-es gyaloglás: 1. Vajnuszkasz '48:45.8. A „D" bajnokság tavaszi évadja a mérlegen Tapasztalatok, tanulságok és tennivalók (I.) A „D" bajnokság tavaszi küzdelmei befejeződtek. A 11 „fel­vonásból" álló tarka film lepergett. A lefolyt küzdelmekről már részben beszámoltunk s kiemeltük a I. félidő érdekességeit. Most visszatekintve a lefolyt küzdelmekre, igyekszünk egy kis mérleget vonni és bírálatot mondani az eddigiek felett. A bajnoki küzdelmek elé bizonyos aggodalommal tekintettünk, mert három régi és jóképességű csapat vált ki egyszerre a mezőnyből. Pre­šov a I. ligába, míg Topoľčany és Dynamitka a II. ligába került. E há­rom jóképességű egyesület helyén az újoncokat láttuk. A \Iakyta Pu­chov. Nové Zániky,' Michalovce, Opatová, Rožňava és VSJ Devín igyeke­zett a régi „patinás" neveket feledtetni. Ez. a Púchovnak és a Nové Zámkynak, valamint Michalovcének sikerült a legjobban. A „D" bajnokság képe így megváltozott. A hat fiatal újdonsült csapat ni el l«-tt hat „öreg": a Trenčín, Partizánske, Nitra, Malacky, Košice II. és Ban. Bystrica harcolt vasárnaponként a pontokért. A lecsökkentett 12 főnyi mezőny végig kiegyensúlyozott kiizelmeket hozott a pontokért. Kiegyenlítődtek az erőviszonyok s erős lett a kon­Uurrencia. Bizonytalanná vált a bajnokság sorsa, de még bizonytalanabb a kiesés vagy pláne a helyezések kérdése. Az élen ugyan Trenčín és Pú­chov kissé megugorva vezetnek, még sem lehet azt mondani, hogy az őszi második félidő már csak az ő kettőjük ádáz küzdelme lenne a bajnok­ságért és a feljebbjutásért. Ebbe a bajnokságba még a Partizánske és No­vé Zámky csapata vagy esetleg még erősebb feljavulás után akár Micha­lovce és Nitra is beleszólhatnak. S még ennél is érdekesebb a kiesés kérdése. A tömörülő mezőnyből bajosan lehetne ma még megállapítani n „D" bajnokságból távozók névsorát. Pillanatnyilag a Banská Bystri­ca, VSJ Devín és Dynamo Košice II. csapatok kerülnek a tabella aljára. Nagy nyereségnek számít Púchov és Nové Zámky bekapcsolása a „D" bajnokságba. A két jóképességű csa­pat határozottan új színt, erős kon­kurrenciát hozott a bajnoki küzdel­mekbe s bizonyos, hogy nemcsak ed­dig. hanem ezután is előkelő szere­pet fognak játszani a bajnokságban. A tavaszi forduló végig izgalmas és eseménydús volt. Nem volt for­duló, amely meglepetéseket ne szol­gáltatott volna. S nem volt mérkő­zés, melyen a várt eredmény szüle­tett volna meg. A színvonal is to­vább emelkedett. Nem voltak nagy gólarányú győzelmek. S kétszámje­gyű eredmény mindössze egyetlen egy született. S erről a tavaszi for­dulóról nyugodtan elmondhatjuk, hogy itt csak a pillanatnyi jobb for­ma, vagy a szerencse döntött a he­lyezések kérdésében is. A pályák légkörét örvendetesen megtisztították a sportszerűtlenség dudváitól. Persze ez még nem jelenti azonban azt, hogy a fegyelem helyre­állítása terén ne lenne már semmi tennivaló a játékosoknál és a közön­ségnél egyaránt. Még mindig eléggé dühöng a klubfanatizmus, a klubso­viniznius, ami különösen az „újon­coknál" bizony túlmegy a sportsze­rűség határain is. Ebből származtak a kilengések is, amelyek azonban mindjobban csökkennek. A játékvezetők körül örvendetes javulás állt be. A „liga,"-mérközések játékvezetői után a »>£*" bajnokság­ban is jelentős módon javultak a já­tékvezetők. Hogy egyes játékvezetők néha itt is túllőttek a célon a fegyel­mezés, vagy az objektivitás terén, az nem jelenti még a nagy általánossá­sájgot. Mert e téren igenis talán egye­dül a „D" bajnokságban örvendetes javulás volt tapasztalható. Örvendetes tényként kell leszögez­nünk azt is, hogy a közönség érdek­lődése erősen megnövekedett. Mér­közésröl-mérközésre fokozódott a nézőközönség száma és e téren még további emelkedésre van kilátás, ami összefügg az egyre emelkedő életszínvonal nagyarányú javulásá­val is. Erősen csökkent a sérülések száma is. Nem mintha a csapatok elpuhul­tak volna, hanem mert a durva játék helyett ma már az igazi férfias já­tékra tértek át csapataink. * Az egyes csapatokat sorravéve, a tavaszi rangelső ODEV A TRENČÍN csapata lett — s tegyük mindjárt hozzá hogy — megérdemelten! A trencséniek megfelelően kamatoztat­va a „D" bajnokságban eddig szer­zett tapasztalataikat s egyes játéko­sainak kitűnő rutinja és felkészültsé­ge mellett ott találjuk az új fiatal erősítéseket. A csapat szinte végig kitűnő szellemben és kondícióban har­colta végig az egyes küzdelmeket és mindössze egyetlen egyszer szenve­dett a csapat — idegenben — vere­séget. A csapatnak mindössze egy­szer akadt kisebb visszaesése, ami mindjárt a rivális púchoviak pillanat­nyi előretörését jelentette. A finis­ben azonban újra magára talált a csapat s ekkor éppen a púchoviak szenvedték el első nem várt hazai vereségüket s ezzel a trencséniek két tiszta ponttal kerültek az élre. Az Odeva Trenčín 8 győzelemmel, két döntetlennel (Michalovcén és Ni t rán) és egyetlen egy vereséggel (Nové Zámkyn) végzett az élen. A csapat nagyszerűen együtt van. Mind a 11 játékos (Shramm — Stopka, Zajác — Novodonsky, Mayerik, Bre­hovsky — Jóst, Földes, Mrázik, Fer­jencsik, Bauer) kitűnő futballista, sőt a tartalékok is (Benko, Daubner stb.) sok.„D" együttesnek erősségei lehetnének Az Odeva Trenčín elsősorban kitű­nő csapatszellemének köszönheti az előkelő helyezését, ahol a 11 játékos eggyéforrva küzd minden mérkőzé­sen a győzelemért. Megszűnt Treu­csénben a primadonnarendszer, de ezzel együtt végetért a profirendszer is. A játékosok nyugodt és biztos megélhetést nyertek az Odeva nem­zeti vállalatnál s ma már az igasi Szokol amatör szellemben sportolnak. Ez a sikerük első titka. A csapat kitűnő játékát és az elsőségéét Vé­delme ós a jó és szorgalma® balí­soia mellett eredményes csatárjátié­kának köszönheti. Mit jelent „a jjb öreg a háznál", bizonyítja Schttemm és Földes esete. Mindketten magas koruk ellenére is példát mutattak u fiataloknak tudás, kondíció és fe­gyelem terén is. A fedezetsor sokat nyert Brehovsky, de főleg Novodon­skyval, akik nagy erősséget jelente­nek a csapatnak. A csatársor is szé­pen működött. Itt különösen örvea­detes Mrázik beérkezése. Ez a hatá­rozottan nagytehetségű játékos a két rutinos összekötője mellett (Földes és Ferjencsik) szárnyakat kapott s ma már nemcsak a „D" ba jnokság, de köztársaságunk egyik „legkelle­metlenebb" csatára. Mrázik 16 gólt rúgott a tavaszi szezonban s eazel nemcsak csapatának, de a ,,D" baj­nokságnak is a gólrekordere lett. Ez a tehetséges csatár szinte ma már minden erénnyel rendelkezik, csak még a fej játéka vár javítani valóra, hogy aztán a legjobb csatáraink so­rába léphessen. Trencsént a MAKYTA PÜCHOV követi a tabellán. A púchoviak jelen­tették a tavaszi forduló egyik legkel­lemesebb meglepetését. Az újonc Pú­chov még a magasabb osztályban is konkurrenciát tudott teremteni s vé­gig talán egyedüli igazi komoly ve­télytársa tudott maradni a trencsé­nieknek. A két textiles egyesület ve­zető helye is bizonyítja, hogv ez a két csapat értékelte ki legjobban a tudását s tért át a mai szellemű új és modern futballjáték kultiválására. A trencséniek mellett a púchoviak is korszerűen játsszák a labdarúgást. S meg kell állapítanunk, hogy a Pú­chov nemcsak eredményes és szép játékával, de sportszerű fellépésével és viselkedésével az összes „D" baj­nokságban szerepelt csapatok közül a legnagyobb közönségsikert aratta idegenben. A púchoviak fiatalokkal teletűz­delt „kísérleti" csapata nemcsak megállta a helyét a magasabb osz­tályban, hanem az I. félévben, kitű­nően is vizsgázott. Ez vonatkozik a játékosok egységes sportszellemére, mint tudására egyaránt. A vezetőség ügyesen válogatta össze csapatát Beriac -J- Bartsch, Haislon — No­vák, Kristofik, Gasparek — Rezetka, Eliasek, Bravcsok, Gasparik, Hrn­csiar), melyben a tudás mellett sok a lendület és a gyorsaság s különö­sen a csatársora játszik eredményes, szép, modern futballt. Különösen a Rezetka, Eliasek jobbszárny erőssége a csapatnak s itt is — a trencséniek­hez hasonlóan — a középcsatár a leg­veszélyesebb emberük. Bravcsok ke­ménysége mellett határozottan gól­képes középcsatár. A volt sv. ondreji fiú a magasabb osztályban is kitü­nöen megállja a helyét. A halfsornak és a védelemnek kell majd még fel­javulnia s ha a vezetőség itt kellően fel tudja erősíteni csapatát, úgy az ősszel egyik legkomolyabb bajnok­aspiránst kell a púchoviakban lát­nunk. A tabella harmadik helyén a PARTIZÁNSKE csapata áil. három ponttal lemarad­va Púchov mögött, míg jobb gólará­nyával megelőzve Nové Zámky csa­patát. A nagymultú s már a ligát is megjťŕPt Partizánske csapata nem tud •»evéhez és a gaactesági élethez mér­ten komáig a®erepet betölteni. Két­ségtelen, a bajnokság legszeszélye­sebb c ga jj rtif o. mondhatnánk in­kább a hangiét csapata. Csu­pa wwetob'»l álló Partizánské csapat* hol meglepetésszerűen nem v&Ä magsa g^Wányú győzelemmel v©»j4 te a páJyéról, hol pedig a ki­sebb tud&sú ellenfielétöl is simán ki­kap. Ügylátszik, sok az öreg a csa­patban. Jockl, Venutti, Modory és társai felett már eljárt az idő .. . ? S ez a csapat még inkább a régi já­tékrendszerhez és felfogáshoz ra­gaszkodik. Talán, majd ha ügyesen kersztül tudják hajtani a fiatalítást, lehet a csapattól jobb szereplést vár­ni. Érdekes, hogy enaek ellenére a Partizánske csapata rúgta a csapa­tok közül a legtöbb gólt. Három csa­tárját (Pucher, Venutti, Műhiriy) ott találjuk a góllövök listájának az él­mezőnyében. Mindenesetre már itt ls megkezdődött a csapat fiatalítási folyamata s ha a vezetőség tudja majd, hogy ahhoz,, hog,y a csapata az elkövetkezendő idényben jobban és nevéhez méltóan szerepeljen, új, fiatal játékosokra van szükség, ak­kor a Partizánské újra ott lehet szo­rosan az élen, sőt még a bajnokság kérdésébe is bele tudna avatkozni. Szorosabb kapcsolatot a sport és a tudomány között! A Szovjetszkij Szport egyik legutóbbi számában jelent meg az alábbi érdekes cikk a sport és a különböző tudományok kapcsolatáról. Moszkvában az atlétikai vezetők és a tudományos intézetekben dolgo­zó szakemberek országos tudomá­nyos-módszertani értekezletet tartot­tak. A cé] az atléták edzésével kap­csolatos új módszerek kialakítása volt a gyakorlati és a tudományos szakemberek tapasztalatcseréje út­ján. A konferencia résztvevői — ed­zők, sportmesterek, nevelök. bioló­gusok orvosok, fiziológusok — lé­pésről-lépésre alaposan megv tatták a testnevelés-tudomány kapcsolatait a gyakorlati atlétikai élettel. Híres szovjet edzők ismer­tették tapasztalataikat, világ­csúcstartók és kiváló sportem­berek edzésmódszereit. A tü­dősek viszont beszámoltak a sporttal kapcsolatos új felfe­dezésekről, elért eredménye k­röl, amelyeket a sport további fejlesztésére fel lehet használ­ni. Ez az értekezlet kétségtelenül előrelendíti majd a szovjet atlétikát, jelentősége azonban messze túlnő ezen a határon. Országunk egész élete tudományos alapokra épül fel. A marxizmus­leninizmus, a mai kor leghaladot­tabb tudománya alapján épült fel a mi szovjet államunk, szocialista tár­sadalmi rendszerünk; tudományosan kidolgozott tervek alapján fejlődik szocialista népgazdaságunk és kultu­ránk. Tudományunk ereje abban a szoros kapcsolatban van ame lyet a szocializmus gyakorlat­ban való megvalósításával, építésével tart fenn. E kapcsolat erősítésének szüksé­gességére mutatott rá 1938 május 17-én a felsőiskolák vezetői előtt a Kremlben tartott fogadás alkalmá­ból elmondott beszédében Sztálin elv­társ, a tudományok nagy védnöke. Tudományos életünk dolgozói köve­tik az ő bö-lcs útmutatásait: tevé­kenyen vesznek részt a kommuniz­mus építésével kapcsolatban jelent­kező kérdések megoldásában, minden erejükkel támogatják tudományos adataikkkal a népgazdaság fejlesz­tését, a tömegek anyagi jólétének növelését, a szovjet emberek ideoló­giai és kulturális színvonalának sza­kadatlan fejlesztését Szovjet testneveléstudomá­nyunk ereje a gyakorlati sportélettel tartott szoros kap­csolatban rejlik. A SzK(b)P Központi Bizottsága 1948 december 27-i határozatában kötelezte az Országos Tanácsot hogy erősítse meg a testnevelés a tömeg­sportmunka és a sportszakképzés kérdéseinek tudományos kidolgozá­sát, fordítson különleges figyelmet a sport technikájának, módszertaná­nak. elméleti kérdései kivizsgálásá­nak. A SzK(b)P Központi Bizottsá­ga azt javasolja az Országos Ta­nácsnak. hogy a tudományos kutatá­sok eredményeit, bátrabban és szé­lesebb körben alkalmazza a testne­velési szervek gyakorlati munkájá­ban. A tudomány munkásai, teljesítve a Bolsevik Párt útmutatását a test­nevelés területén sok sikert értek el. De még vannak komoly hibák ezen a téren. A tudományos kutatóintéze­tek munkatársai, a testnevelési egye­temek és főiskolák tanárai még min­dig ritka vendégek a sportegyesüle­teknél igen keveset látogatnak el oda ahoi a sport kiválóságai edzé­seiket tartják és kiemelkedő ered­ményeket érnek el. így a sport ed­zőinek és mestereinek egy része nenx értesül a tudemány eredményeiről, távolról sem használják tehát ki eze­ket az eredményeket az oktatásban, az edzésben és a nevelésben. Mindez azt okozza, hogy a testnevelés és a sport területén folytatott tudomá­nyos kutatómunka nem segíti kellő­képpen a gyakorlatot, a tömegszín­vonal fejlesztésében, a létszám nö­velésében, valamint a sportemberek szakműveltségének emelésében nem nyújt keltő segítséget. A szovjet sportmozgalom ro­mahos fejlődése a testedzésnek a tömegek körében való rend­kívüli méretű elterjedése, a szakműveltség kifejlesztése a szovjet sportembereknél és en­nek folytán a világelsőség el­nyerése a sport legfőbb ágai­ban — mindez igen nagy kö­vetelményt jelent a testneve­lés terén a tudományos mun­katársakkal szemben. Ezeknek a követelményeknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha műkö­désüket még szorosabban összekap­csolják a gyakorlati sporttal. A má­sik oldalon viszont testedzési moz­galmunk gyakorlati embereinek nem­csak bátrabban kell alkalmazniok munkájukban a tudományos kutatás eredményjeit, hanem a testnevelés tudoniáfŕyáŕt saját tapasztalataikkal is gMBdag&uiiiok keá. Az ország oh tudományos-módszer­tani éctekéztet a szovjet atléták ed­zésének kérdéseiről példát mutathat a tudoisaártjy embereinek, az edzőknek és a s^ortmestereknék egyaránt: hogyaai lehet termékeny az ezirányü erőfeszítés Hasznos lenne, ha más sportágwkVMMi i« hansonló tudományos módszertari értekezleteket tartaná­nak és természetesen nemcsak Mosz­kvában, liane*n másutt is. lfg&y szükség van arra. hogy legjobb sportembereink és ed­zöiíi-k rendszeresen beszámol­janak a tudósoknak gyakorlati tapasztalataikról és arra. hegy ezeket a gyakorlati megfigye­léseket gondosan és legapróbb részletekig tanulmányozzák a a tudományos munkatársak. A legnagyobb figyelmet kell fordí­tani az újítók módszereire, Többek között figyelmesen kell tanulmányoz­ni például és kipróbálni a gyakor­latban &T. egész évben a szabadban dolgozó ukrán atléták módszereit. Mindenképpen megnövelni a tudo­mányos kutatások minőségét, bát­rabban bevezetni a sport gyakorla­tába a tudomány embereit, széles körben bevonni az edzőket és a sport mestereit a tudományos munkába — ezek a napi feladatok. Nem férhet kétség- abhoz: ha a tudomány test­neveléssel és sporttal foglalkozó em­berei, valamint az edzők és a sport­mesterek minden erejükét megfeszí­tik az egyiitmüködés még hatéko­nyabbá tételére, a szovjet sport és testnevelés újabb és még kiemelke­dőbb sikereket ér majd el. T'.l SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­és f-elelősszerkesztő: Lörincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava ti Nvopiia és kisdia a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540.—, % évre 270 , Vi évre 1-35—, 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150 % évre 75.—, bí évre 40.— Kčs. A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre 120 Kčs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom