Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-03 / 126. szám, szombat

1950 Junius 3 ujsza yldiről vall egy élmunkás napi oja A munka ezelőtt, a kapitalista tár­sadalomban is közös volt, csak a munka eredménye nem volt közös. A dolgozó a munkahelyén, a gyárakban, az üzemekben idegen volt, a gyáros, a tulajdonos bármikor kitehette a munkást minden felelősség nélkül. Ma mindez gyökeresen megválto­zott. Népi demokratikus kormányunk nemcsak arról gondoskodik, hogy a dolgozónak legyen mit ennie, hanem arra is kiterjed a figyelme, hogy jo­gai^ sértetlenek maradjanak. Minden gyárban és vállalatban az üzemi ta­nácsok ezt a célt szolgáják. Pártunk forradalmi vívmányai révén ott tar­tunk, hogy nemcsak a munka közös, hanem a munka eredménye is nagy­részt társadaiomosítva van. Soha még országunk építőmunkája nem folyt olyan lendületes iramban, Gajdos Lajos, az építőszakma egyik legjobbja. mint ma. Dolgozóinkat csodálatramél­tó tetlkészség fűti, hogy minél előbb megvalósítsák az ötéves tervet. A szo­cialista munkaverseny irama egyre növekedőben, egyre íejlődőben van és élmunkásaink rohamcsapata egyre sza­porodik. Népi demokratikus hazánkban a legnagyobb tisztelet élmunkásajnkat illeti, mert ők azok, akik teljes egé­szében felfogták és megértették fel­szabadulásunk jelentőségét, Ok azok, akik kitartóan követik a szovjet dol­gozó hősies magatartását és ott van­nak mindenütt, ahol lenniük kell. Or­szágunk egész területe munkahelyük lett, mindenütt otthon vannak ők, ahol a szocializmust építik, mindenütt ott vannak, ahol segítségükre szükség van. A Novy Závodban például a vezető­ség elhatározta, hogy az ország kü­lönböző részéről meghívja élcsapatain­kat, hogy legyenek segítségére a terv teljesítésében. Erre a hívásra megér­keztek az építő élcsapatok Skalice, Ko­sice, Partizánska, Trnava és Bratislava különféle üzemeiből és páratlan lendü­lettel megindult közöttük a verseny. A győztes a kassai Gajdos élcsoportja lett, a második helyre Partizánska él­munkásai kerültek. A, Novy Závod verseny referense Kux műépítész és tervező, így nyilgt­latkozik az élcsoportok működéséről: — Kétségtelen, ezeknek az élcsopor­toknak, amelyek az ország minden ré­széről érkeztek hozzánk, nagyszabású munkaversenyükkel nemcsak a tervet sikerült túltejesítenünk, hanem példát is mutattak üzemi munkásainknak, hogy milyen módon, milyen munka­módszerekkel lehet résztvenni a szo­cialista munkaversenyekben. A példa hatott is. Így például a IX. kongresz­szusra felajánlott munkavállalásunkat az. első két hétben 113.1. a másik 'két hétben már 122 százalékban túlteljesí­tették. — A vezetőség nevében — folytat­ja a versenyreferens — őszintén meg­köszönjük mindazoknak az élcsopor­toknak becsületes törekvését, akik igyekezetükkel nemcsak elősegítették HOWtWMtMMMMMM MI tl HmWMttttMW — Sztrájkhullám Japánban. A »Shiowa Denko« társaság 13 üzemé­nek tízezer munkása, valamint a »Szejka« szénbányatársaság munká­sai sztrájkba léptek. A »Hitatsi« társaság munkásai sz'ntén folytat­ják a megkezdett sztrájkot, a töme­ges munkásolbocsátások ellen. A filmipari alkalmazottak a tömeges elbocsátások miatt hagyták abba a munkát egyben követelik az ame­rikai f:imek beözönlésének megaka­dályozását. A gépkocsi-ipari mun­kások június 3-án kezd'k meg az általános sztrájkot. Az »Aszahi« ci­mü japán lap hangsúlyozza a sztráj­kok politikai jellegét. A japán mun­kások a munkabeszüntetésekkel nem­csak gazdasági követeléseik kivívá­sáért harcolnak, hanem egyben til­takoznak az amerikai katonai tá­maszpontok létesítése ellen. a terv teljesítését, hanem megterem­tették azokat az előfeltételeket, hogy üzemi élmunkásainkkal sikeresen foly­tathatjuk a szocialista versenyt. A vidéki élcsoportok közötti verseny március közepén kezdődött meg üze­münkben és az eddigi ellenőrzések azt mutatják, hogy Gajdos csoportja volt a legkiválóbb. A Gajdos-élcsoport tag­jai rendkívül komolyan vették fel­adatukat, kiváló munkateljesítmé­nyük mellett volt még arra is idejük, hogy társaik iránt szívélyes és udva­rias magatartást tanúsítsanak. A mészvakolásnál 163, az égetett ce­mentvakolásnál 122 százalékra emel­kedett teljesítményük. Ez a teljesít­mény nemcsak kézügyességet, hanem komoly szakmai képzettséget és a munkához való lelkes odaadást igé­nyel. Egyszóval a győzelmet becsüle­tesen megérdemelték. Gajdos, a győztes élcsoport vezetője Gajdossal véletlenül akadunk ösz­sze a jkiasisai gyorsvonaton. Ez a ta­lálkozásunk szombat délutlán, egy héttel a verseny befeljezése előitt tör­tént. Amikor érdeklődünk niála, hogy melyik élcsoport lesz a győztes, némi habozás után azt válaszolja, hogy eddig még az ő csoportja halad a ver­seny élén és valószínűnek tartja, hogy ezt az előnyt továbbra is meg­tartják. Csoportjában rajta kívül még ketten dolgosának, Csigos és Virostko. Mindkettő rendkívül becsületes és igyekvő élmunkás. Nemcsak lendü­lettel, hanem jól is végzik miumkátju­kat. Tökéletes egyetértés uralkodik köztük és élvezet velük együtt dol­gozni. Eredetileg négyen érkeztek Bratlslavtába, de a csoport egyik tag­ja hűtlenül elhagyta őket és haza ment. így mondja, hogy „hűtlenül", mert ?z ez álláspontja, hogy az él­munkásnak nemcsak az építőmun­kához kell hűnek lennie, hanem munkatársaihoz is feltétlen hűséggel kell ragaszkodnia. Ha valakinek azonban fejébe száll a dicsőség és hűtlenül elhagyja a csoportját, akkor az nam igazi élmunkás. — Olyan élmunkfásoknak, akik ab­ban a tiszteletben részesülnek, hogy kezet foghatnak vezető államférfia­inkkai. m-inkáijiukliál és viselkedé­sükkel példát kell mutatatok a töb­bi munkásoknak. Ez a kézfogás kö­telez bennünket hűségre és ez olyan, mint egy fogadalom. Tavaly Prágá­ban Gottwald, Zápotooky, Siroky és a többi vezető elvtársak úgy fogad­tak bennünket, annyi szeretettel és szívélyességgel, mintha mi lennénk legközelebbi rokonaik. £n akkor éreztem első ízben életemben, hogy én is valaki, hogy ember va­gyok. Éreztem azt, hogy munkásiálla­munk akar tőlünk valamit és minden esetben számít ránk. El nem felejt­hetem azt sem, hogy Siroky elvtárs váltott velem pár szót. Nem mondott nekem semmi különöset, csak érdek­lődött nálam, hogy megy a munka, van-e gyermekem, de nekem ez is elegendő volt. Ma is híven emlék­szem szavaira, hangjára, de főképp a tekintetére, amint nyiltan a sze­membe nézett, mintha gondolataim közrt kutatna, mintha bizonyságot akarna szerezni arról, vájjon igazi élmunkás vagyok-e, vájjon megfele­lek-e mindannak, amit munkáskor­mányunk az élmunklástól elvár. — Siroky elvtárs tekintetét én meg­álltain — folytatja Gaíjdos — és meg­állom ma is. Nekem egyetlen vágyam, hogy egyszer adjanak át nekem egy épületet, hogy módomban legyen a munkásokat betanítani eddig szerzett tapásztalataimra. Nem nagy dolog ez, csak rá kell vezetni a munkást, hogy így vagy úgy fogja a munka­szerszámlát, hogy a fölösleges mozdu­latoktól megszabaduljon a munkája,. A munkások általában szívesen ta­nulnak, különösen akkor, ha iátjlák, hogy becsületes szándékkal, jobb módszerekre akartjuk őket-rávezetni. Ugy érzem, nem elegendő többé az, hogy más élmunkásokkal együtt vé­gezzük az élmunkát, hanem taníta­nunk kell, tapasztalatainkat sürgő­sen tovább kell adnunk, mert Prágá­ban is, Gottwald elnökünknek azt az ígéretet tettük, hogy az élmunkás­mozgalmat kiszélesítjük. Kutatás egy élmunkás gondolatai között Gajdos élmunkás még közli velünk, hogy rekreációra készül, még nem tudja, hol fog nyaralni, a Tátrában-e vagy külföldön. Mosolyogva teszi még hozzá, hogy bizony ilyen gond­jai a nyaralással a felszabadulás előtt nem voltak. Ezután még az asz­szonyáról beszél, akiit három heti tá­vollét után most meglátogat, majd lányáról beszél, aki teljesen birto. kába vette a motorkerékpárját, amit tavaly élmunkáija révén ajándékba kapott. Boldog .elégedettséggel beszél otthonáról. így mosolyogva, derűsen bóbiskol el, majd elnyúlik a vonat­fülke padján, kidolgozott, kérges ke­zét az arca alíá teszi és nyugodtan el­alszik. Ott ülök vele szemben, figyelem bahúnytszemű, fiatalos arcát. Olyan így, mint egy ártatlan gyermekarc. Arra gondolok, nincs izgalmasabb és érdekesebb történet, mint egy élmun­kás története. Ha követni tudnám a gondolatait, ha ki tudnám bányászni mindazokat az értékeket, amelyek Gajdost élmunkássá avatják, akikor életem legszebb művét alkotnám meg. Csöndesen figyelem, az álmát őrzöm most és lapozgatni kezdek kopott no­teszében, amit véletlenül kinn felej­tett. Már az első oldalaikon látom, hogy tartalmát bárki elolvashatja. A jegy­zetek felváltva magyarul és szlová­kul sorakoznak egymás mellett. Egy pár [jegyzetet' most kiragadok, hogy fogalmunk legyen arról, hogy mi fog­lalkoztatja egy élmunkás gondolatait. Az első oldalon ez áll nagy betűkkel: Marx-Engels (kvalifikácia), — aztán következik: Minél több gép, traktor jut az Egységes Földműves Szövetke­zetnek, anniál több segítő kéz jut a mi gyárunkba. — Munkaeszköz az, amivel az ember a munkáját minél gyorsabban és jobban elvégzi. — Mint ahogy nekünk, épitőmun­kásoknak szükségünk van a mérnök­re, épp olyan szüksége van a mér­nöknek mi ránk. Egymás nélkül nem élhetünk. Ezért jó lenne, ha sok munkás tanulna mérnöknek. Most egymásután pontok sorakoz­nak fel. 1. A leninizmus történelmi gyökerei. 2. Módszer. 3. Teória. 4. Proletárdiktatúra. 5. A falu problé­mája. 6. A nemzetiségi kérdés. 7 Sztratégia és taktika. 8. Éberség a munka minden területén. Tovább la­pozunk: A Lenin álltai vezetett Kom­munista Párt adta a döntő csapást az imperializmusra. — Fontos, hogy minden dolgozó ismerlje az SzK(b)P történetét. — A tervgazdaság időt és anyagot takarít meg. A munka a leg­nagyobb csoda. Nincs semmi, ami­nek értéke lenne, ha az emberi kéz nem dolgozott rajta. Mindenült, amer­re néz, amerre léip az ember, az em­beri munka nyomával találkozunk. Munka nélkül kultúra sem lett volna soha. E rövid jegyzeteket sckerülit kira­gadnunk, kibetűznünk Gajdos jegyző­könyvéből amíg aludt, amíg álmát őriztük. Szabó Béla. Fejlesszük tömegmozgalommá a szocialista munkaversenyt! H kassai gépipari üzem teljesítette a má usi munkatermet A IX. kongresszus után újult erő vei, még nagyobb lelkesedéssel foly­tatják tovább munkájukat iparunk dolgozói. A termelés terén gazdasági életünk miniden ágában mutatkozó hatalmas fellendülésnek a IX. kon­gresszus után nem szabad ellankadnia, hanem épp Siroky elvtárs tanítá­sát magunkévá téve még bátrabban és gyorsabban kell építenünk ha­zánkban mind fejlettebbé váló mun kamódszereinkkel a szocializmust. A kongresszusi kötelezettségvállalások óriási arányban mozgósították a dol­gozók nagy tömegét, még az elmaradókat is öntudatra ébresztették és dolgozóink megmutatták, hogy kedvvel és észszerűbben végzett munká­jukkal magasan túlszárnyalják eddigi teljesítményeiket. Jól tudja már min­den dolgozónk, hogy Pártunk és annak vezetői, Gottwáld és Siroky elv­társak Szlovákia iparosításával, az új gyárak építésével és a nehéz gép­iparunk állandó fejlesztésével mindnyájunk, az egész ország életszínvo­nalának emelését biztosítják. Most a Kelet szlovákiai gépipar kassai üzemébe látogattunk el, ahol a fejlődő versenymozgalomimal bizto­sítják a termelési terv teljesítését. Kongresszusi kötelezettségeiket telje­sítették mind a termelékenység eme­lésében, mind pedig a többi pontiban. 1949-ben a dolgozóknak csak 28 szá­zaléka vett résizt a szocialista mun­kaversenyben és most arra kötelezték magukat, hogy ezt a számot 47.5 szá. zalékra emelik és ebben már 55 szá­zaléknál tartanak. Anyagtakarékos­kodlással és a termelési költségek csökkentésével 390.000 Kcs helyett 415 ezer koronát takarítottak meg. Májusi tervteljesítésük: 100 százalék Kitűzött üzemi főtermelési fel­adataikat az öntődében és a bánya berendezési osztályon 101 százalék­ban teljesítették. Az élmunkás könyvecskékkel ren­delkező élmunkások száma május el­sején még 49 volt és most június l-re ezt 74-re emelték. De az, hogy a szo­cialista munkaversenyben a dolgo­zóknak csak 55 százaléka vesz részt, arra int, hogy a pártszervezetnek és az üzemi tanács vezet ő%ígének az eddiginél fejlettebb meggyőző, szer­vező munkát kell végeznie és most a műhelybizottságok kiépítése után még erőteljesebben kell kifejleszte­ni ök a szocialista munka verseny há­lózatát és az élmunkásmozgaCimat. Egyes dolgozóik, élmunkásaik nin­csenek tisztában a szocialista mun­kaverseny nagy jelentőségével. Amint ők mondják, ők a munkáiban egy­mást „siettetik", versenyeznek a na­gyobb termelékenység eléréséért, hogy ezáltal nagyobb keresethez jus­sanak. Dolgozóikat meg kell győz­niük, hogy amellett, hogy a szocia­lista munikaversennyel nagyobb tel­jesítményt mutatnak fel és nagyobb Hazafias papok tanácskozása Csütörtökön kezdődött meg Prá­gában a hazafias papok érseki egy­házmegyei tanácskozása, A tanácskozást dr. Schmidt espe­res nyitotta meg Plojhár egészség­ügyi miniszter és dr. Vacek Prága főpolgármestere jelenlétében. A ta­nácskozáson többek között besz ^det mondott Plojhár min'szter, aki be­jelentette, hogy szent Cyrill és Me­tód ünnepének alkalmából a katoli­kushívők nagy békemanifesztációt tartanak a Velehradon, amely után a katolikus papság munkakonferen­ciája következik. A tanácskozás végén táviratot küldtek Klement Gottwald köztársa­sági elnöknek, Zápotocky kormány­elnöknek, Zdenek Pierlmger minisz­ternek és a Béke Hívei csehszlová­kiai bizottságának. A táviratokban a hazaf as római katolikus papok megfogadják, hogy hűségesen a dol­gozó nép oldalán fognak állani az új társadalom felépítésénél és egyhan­gúan csatlakoznak a Béke Hívei vi­lágkongresszusa stockholmi határo­zatához. A konferencia azután a következő határozatot hozta: Mi, lelkipásztorok, akik egybe­gyűltünk a római katolikus papok érseki egyházmegyei tanácskozásán a prágai hercegérseki konsistorium­ban, tudatában vagyunk annak a felelősségnek, amelyet az egész csehszlovák nép boldogabb jövője feltételeinek kialakításában viselünk, és igyekszünk az egyház tevékenysé­gének formát találni az új társada­lomban — ünnepélyesen kijelentjük: Mint Jézus Krisztus Urunk evan­géliumának őrzői és hirdetői támo­gatni fogúnk minden jóakaratú em­bert, aki igyekezik az űj világhábo­rút megakadályozni, amelyet a ka­pitalista világ készít elő. Elutasít­juk a kapitalista hazardörök és se­gítőtársaik azon erőfeszítését, amely­lyel népünk vallásos érzését nyug­talanság szándékos felidézésére akar­ják téríteni az építő erőkifejtések­től. Sajnáljuk, hogy ezzel kapcsolat­ban nem létesült megegyezés a szent egyház képviselői és az állam kép­viselői között, úgy mint a baráti lengyel népi demokratikus köztársa­ságban és ezzel az egyház sok olyan dologtól elesett, ami hazánkban, a vallási élet még sikeresebb fejlődé­séhez vezetett volna. A felelősség tudatától indíttatva és sikeres tevékenység lehetőségét keresve az egyház számára az új alkotó társadalomban, mi, római ka­tolikus papok hozzájárulunk ahhoz, hogy az egyház és állam közötti viszony megoldódjék és jól oldódjék meg a népi demokratikus köztársa­ság valamennyi törvényének tiszte­letbentartásával. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a más! k oldalon az egyháznak és a hívő népnek bizto­sítva van és biztosítva íesz vallási élete és annak virágzása. Csatlakozunk a Béke Hívei Világ­bizottságának stockholmi nyilatko­zatához és a határozat értelmében aktive abban az irányban fogunk hatni, hogy népünk a hatalmas bé­ketábor oldalán, melyet a Szovjet­únió vezet, a mindennapi munkát az igazságos békét kiharcolja és meg­őrizze. Mi, lelkipásztorok, hogy mint hatalmas egység dokumentáljuk aka­ratunkat, amellyel alkotó részt aka­runk venni nemzetünk jobb jövőjé­nek kialakításában a dolgozók olda­lán és elszántan segíteni akarjuk e népet a béke védelmében: résztve­szünk a katolikus nép hatalmas bé­kemanifesztációján az ősrégi Vele­hradon és meggyőzzük többi kar­társ testvérünket is, hogy részvéte­lük ezen a manifesztáción a béke, népünk egysége és szentegyházunk megszilárdításának érdekében áll. keresethez jutnak, ennek a verseny, nek még más nemesebb célja is van, a szocializmus építése. így lesz min­den munkás a Szovjetúnió vezette béke tábor bátor harcosa. Az öntudatos szakmunkás és él­munikás nem elégedhetik meg azzal, hogy szaktudását és munkamódsze­rét csak saját magának tartsa meg, hanem törekednie kell arra, hogy azit Bástyán és Csajka Ferénc, öntő-élmunkások. a munkatársaiknak átadva, műhe­lyében még magasabbra emelkediják a termelékenység. Nem szabad meg­elégedniük: az eddigi munkájukkal és nem mondhatják azt, amit az egyik dolgozótól hallottam, hogy az eddigi termelési módon nem változtathat­nak, hanem állandóan csak azon kell gondolkodniok, a munkamenet min­den egyes pontját részletesen kivizs­gálva, hogyan javíthatnák és tehet­nék észszerűbbé és gyorsabbán a termelésit. Újítások alkalmazására kell törekedniük, ami a termelés emelésének egyik legjobb előrelendítő eszköze. A dolgozók öntudatosabbá tételét, a magasabb fokú, fejlettebb szocialista nevelőmunklával biztosít, hatjuk. A terv állandó ellenőrzésével biztosítják a termelés menetének folyamatosságát. A termelést napon­ta statisztikailag és a munkahelyien ellenőrzik. Minden dolgozó tudja a maga napi feladatát és ep. kényszerí­ti őt arra, hogy sajátmaga is ellen­őrizze teljesítményét. Minden beér­kező nyersanyagot és félgyártmányt felülvizsgálnak: és elkészített termé­keiket is kiadásuk előtt technikailag újból eClenőrzés alá veszik. Tanoncaik a Gottwald-művek ifjú munkásaival versenyeznek Az iparban és főleg a nehéz gépt iparban állandóan arra törekszünk, hogy minél több szakmunkást nevel­jünk kii. A nagyobb üzemeknél köz­ponti tanoncotthonok létesítésével biztosítjuk most a legjobban a szak­báderek kinevelését. A kassai nehéz gépipari tizem tanoncai legutóbb ver­senyre hívták kii a pov. bystricai Kle­ment Gottwald-művek ifjú munká­sait. Az öntők pedig elfogadták a trnavai öntők versenyikihíváslát és most júniusban Csajka Ferenc és Bástyán elvtárs, öntő élmunkások a trnavai öntődébe mennek doigozni és cserébe a trnavai öntők a kassai üzemben állnak be munkába. Két hónappal ezelőtt 15 mestert küldtek el tanfolyamra a túrócszent­mártoni üzembe, hogy kimélyítsék a technikai ellenőrzéssel kapcsola'os tudásukat. Most a napokban pedig hat kivtáló, nem képzett dolgozót egy. két éves szakiskoOáztatásra küldtek ki a Skoda-művekhez. így biztosítják a szakkáderele kinevelését, akik az üzembe visszatérve tapasztalataik át­adásával a dolgozóknak legjobb ne­velőivé és tanítóivá válnak. A Keletszlovákiai gépipar kassál üzeme a IX. kongresszus tiszteletére versenyre hívta a kerület összes üze. meit. hogy az évi tervet mindnyájan október 28-ig telljesitsók. Az üzemek magukévá tették ezt a versenykihí­vást s most a bányákban, a többi üzemekben és az építkezéseken, a termelékenység állandó emelésével veszik ki részüket ebből a verseny­ből. Ip)

Next

/
Oldalképek
Tartalom