Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-03 / 126. szám, szombat

8 UJSZ0 1950 június 3 L Június S, szombat. A nap kél 3 óra 55 perckor, nyugszik 20 óra 1 perckor. A róm. kat. és a pro­testáns naptár szerint Klotild napja van. • Várhat 6 időjárás: Mérsékelt, időnkint élénk déli-délnyugati, később nyugati-északnyugati szél. Változó felhőzet. Nyugat felől zá­porok és zivatarok jönnek és a hőség csökken. • A Nyugat-Európán át előnyo­muló hűvösebb levegő zöme észak­kelet felé Lengyelországon át folytatja útját a Szovjetunió felé. Egy része azonban betört Bajor­országba és Ausztriába és 0 tt he­ves záporokat és zivatarokat okoz. A nyugatról előnyomuló le­vegő hőmérséklete körülbelül 10 fokkal hűvösebb, mint a Kárpátok medencéjét borító levegő. Hivatalos statisztikák szerint Ausztriában 1949 végén az ifjú­sági munkanélküliek száma közel 11.000 volt. Ez a szám azonban a valóságban lényegesen nagyobb, mert nem szerepeinek benne azok az ifjak, akik még nem válasz­tattak maguknaik ipart. A fiatal munkanélküliek száma körülbelül 22.000-re tehető, ami azt jelenti, hogy a marshaUizált Ausztriában •ma a lfy—18 éves ifjúmunkások közül minden tizedik mvMkamél- i küli. | ...... - ... » — Felhívás a hivatásos zenészek, hez! A ROH művészeti és kulturális osztálya — a Szlovákia Bizottság ezen az úton felhívja tagjait, hogy a bra­tislavai zenei és artista központ ez év június 5-én megkezdi a hivatásos ze­nészek szakvizsgáztatását a bratisla­vaiak és a meghívottak részére a Re. dout-Grill helyiségeiben. A beosztás a következő: Június 5—6-án a cimbal. mosok és a többi vonóshangszereken játszók. Június 7—8-án: a népi együt­tesek. Június 9-én a fúvós- és verös hangszereken játszók. Június 10-én a zongoristák, gitáron, harmonikán ját­szók és énekesek. Felhívjuk az ösz­szes hivatásos, zenészek figyelmét, hogy saját érdekükben vegyenek részt ezeken a szakvizsgákon, mert csak az lesz elismert zenész, aki a szakvizsgáknak alávette magát. — Orvosok gyűlése. A Szlovákiai Orvosok Egyesülete rendes taggyűlé­sét Bratislavában ez év június 5-én 18 órakor tartja az Állami Kórház I. intern klinikájának előadótermében „Az orvosi fakultás egyéves patroná­tusa a bratislavai üzemek felett" jel­szóval. A gyűlés beszámolói 1.25 per­cig tartanak. Mindem orvost meghí­vunk, mert aktuális, új és egészség­ügy szempontból igen fontos témák kerülnek előadásra és megvitatásra. — A rozskenyér minőségének ellen. 3rzése Kassán, Kassán a HKS meg­felelő szakosztálya tíz pékségben a rozskenyeret minőség szerint pontoz­ta. A tí z pékség kenyereivel a követ­kező'helyezést nyerte el: Hat közülük az első, a legjobb fokot nyerte, négy a második a jó fokot. Ez a helyezés arról tesz bizonyságot, hogy Kassán jó kenyeret sütnek, főleg a keletszlovákiai malmok nemzeti vállalata pékség üze­mében, amelynek kenyere a jók közt a legjobb volt 95 ponttal. — A zilinai kerületben további 16 baromfifarmot létesítettek. A baromfi, farmok megfelelő tyúkmennyiséggel való ellátása akciójának keretében má. jus végéig a zilinai kerületbein 16 ba­romfifarmon 22 ezer tyúkot osztottak széjjel. Ez az akció elsősorban az EFSZ.ek baromfifarmjaira vonatkozott. A baromfifarmok a zilinai kerületben is nagyon jól beválnak és az egész kerület minden községében is igen nagy irántuk az érdeklődés. — A bányásznap Osztrava vidéke kiépítésének napja. A GsKP kerületi bizottságának elnöksége Usztravában rendes ülésén, amelyen 1950 szeptem­ber 10-i bányásznap ünnepi előkészü­leteiről tárgyaltak, határozatot hozott a szocialista munkaverseny és az él­munkásmozgalom fokozott fejlesztésé, re a bányásznap alkalmából és ezt a napot Osztrava vidéke kiépítésének napjának nevezte el. — Az osztravavidéki „Béke bánya". A békekampány keretében Karvinban az „UNRRA".bányában ezekben a na­pokban aktívát tartottak, amelyen a bánya elnevezésének megváltoztatásá. ról tárgyaltak. Az élénk vita során határozatot fogadtak el, hogy a bá­nyát „Béke"-banyának nevezik el.. A bányában dolgozók igy kifejezésre jut­tatták békeakaiatukat és az egész osztravai karvini kőszénbánya vidéke kifejezésre juttatta azt, hogy egyetért a stockholmi békehatározattal. cA qíifai ípHőmUMJZÁAÖk (síelnek Simk/p szagára A gútai Ifjúság Faluján dolgozó éfit .u.yiss&fc i ..mkakotelezeubcfcej vállalt a SzKP IX. kongresszusára. Ez év áprilisában történt, hogy Tur­csán István kőműves élmunkás és Fü. ri Ernő segédmunkás megbeszélték, hogyan lehetne jobb munkaeredménye, ket elérni. Egy este munka után ösz­szehívtuk az összmunkásságot, hogy a megbeszéléseket folytassuk. Először Turcsán István, majd Füri Ernő emel­kedett szólásra^ Azt az ajánlatot tette, hogy mivel most szocialista köztársa­ságunkat építjük, az eddigi nyolc óra rendes munkaidőn kívül, mivel rólunk van szó, a mi népi demokráciánkról, ifjúságunkról , és fejlődésünkről, pró­báljuk meg, hogy nem tudnánk-e 10 órát dolgozni naponta. Ezt az Ifjúság Falujának munkássága, a kőművesek és segédmunkások egyhangúan elfo­gadták, sőt még több kötelezettséget is vállaltak. Most már naponta 10 órát dolgoznak s a IX. kongresszus mun­kafelajánlása keretében még 5 órá. nyi munkaidővel megtoldották a mun­kaidőt. Dolgozóink 21 kőművesből, 18 ácsból' és 135 segédmunkásból tevőd­nek össze. Az összesen 174 főnyi munkásság felajánlott munkaideje 870 óra, amellyel hozzájárulnak hazánk és a béke megerősítéséhez. Ha kis. és középparasztságunk is ilyen módon értelmezné és szorgal­mazná a szocialista munka fejlődését, mint mi, egyszerű munkások, akkor már az EFSz-ben is nagyobb munka­teljesítményeket értek volna el. Mun­kásságunk egyetért a kormány pro­gramjával, fejleszti az ipart, az épít­kezést, de kis- és középparasztságunk körében még mindig akadnak, akik hisznek a reakció suttogó propagan­dájának. Jobb lenne pedig, ha paraszt­ságunk is példát venne a munkásság­ról, akik örömmel építik szocialista ha. zánkat, a népi demokratikus csehszlo­vák köztársaságot, hogy minél előbb elérjük azt az oly rég óhajtott szebb­jövőt, ahol nem lesz többé reakció, a szocializmus tökéletes diadalát. Füri Ernő, Gúta. 1950 PÜNKÖSD HÉTFŐJE KOSUTON. Már a kora reggeü órákban elindul­tak a környék minden részéből Pár­tunk legjobbjai, hogy hódoljanak a 19 évvel ezelőtt meggyilkolt elvtársaink emlékének. 19 évvel ezelőtt véres pünkösdje volt Kosutnak. A kosúti Főutcán azok­nak a vére folyt, akik szembe mertek szállni a nép elnyomóival és kizsákmá­nyolóival, akik fel merték emelni fejü­ket és ellene mertek szegülni a .csend­őrszuronyoknak is. Ezek a hősök a Kommunista Párt tagjai voltak. A Párt hű harcosai élén Major István, Kugler Sándor és Zsabka Sándor áll­tak. A hős elvtársak életüket és vérü­ket adták a Pártért, a munkásosztály életszínvonalának emeléséért. Ezek az elvtársak nem álltak meg félúton, ha­nem bátran és becsületesen harcoltak a munkásosztály jobb jövőjéért. Kilenc órakor Kállai elvtárs igaz­gató-tanító megnyitotta a naggyűlést, majd Sagan elvtárs, az SzKP helyi­csoportjának elnöke, végül Kugler Jó­zsef elvtárs kerületi titkár mondta el beszédét, amelyben rámutatot ta 19 évvel ezelőtt történt eseményekre és vázolta a mostani helyzetet. Most nem lőnek nálunk a munkásokra, ha mun­kát kérnek, nálunk mindenkinek akad bőven munkája és dolgozóink eddig soha nem látott magas életszínvona­lat értek el, ellenben a demokráciát csúfoló országokban, Olaszországban és Franciaországban és más kapitalis­ta országokban napirenden vannak az összecsapások, a munkások és elnyo­móik közölt. Olaszországban fegyver­rel, sortűzzel hajtják el a munkásokat a földekről, amelyek parlagon hever­nek. Nálunk más a helyzet. Nálunk nincs rr^mkanélküliség, sőt munkás, hiány van. Szocialista államot épí­tünk. Kugler József után dr. Strehár Jó­zsef esperes-dékán szép szavakkal emlékezett meg az elesett elvtársak­ról. Azután a tömeg a temetőbe vo­nult. A temetőben Hladky elvtárs, a járási Nemzeti Bizottság elnöke em­lékezett meg a hős elvtársakról, majd ulána Klecs elvtárs, az SzKP járási bizottságának elnöke beszélt 1931-ről. Végül Molnár Sándor elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke köszönetét fejezte ki az egybegyűlt elvtársaknak. .Koszorúerdő borította a legyilkolt elv­társak sírját. Kugier elvtárs indítvá­nyára egy piros pünkösdi rózsákkal díszített koszorút helyeztünk el Stei­ner Gábor elvtárs sírkövére is, aki a fasiszta gyilkosok áldozatául esett. A kegyeletes ünnepély az Internacio­nálé és a Munka dala eléneklésével ért véget. Bránik Lajos, Galánta. LÁTTUK AZ ÜJ CSÖRGÖ1 VÍZTURBINÁKAT. Meghívást kaptunk bálványi közpon­tunk üzem tanácsától s igazgatóságá­tól a csörgői rizsföldeknél üzembe he­lyezett vízturbinák megtekintésére, amelyeket üzemünk dolgozói készítet­tek. A meghívást a munkatanács sza­kaszbizalmi javaslatra a dolgozók egyhangúlag elfogadták és így május 23-án délután a napi munka befejez­tével a rendelkezésünkre bocsátott két teherautón körülbelül hetvenöten útra keltünk. Csörgőn a gazdaság intézője fogadott bennünket, majd a szivattyúk megtekintésére indultunk. Útközben hozzánk csatlakozott Petrovics elvtárs is, a komáromi ROH titkára, aki szin­tén jelen akart lenni a nagy mű meg­tekintésénél. Körülbelül 2—3 kilométe­res út után céjhoz értünk és saját szemünkkel rffeggyőződhettünk az új szivattyúk nagyszerű működéséről. Csak most láttuk igazán munkánk pompás eredményét Az egymáshoz közel felállított két sz-ivattyú csövei­ből a víz félméter vastag sugárban ömlik és a betonból készült csatornák­ban vágtató folyóként zuhog a rizs­zsel bevetett földekre és azoknak víz. ellátását tökéletesen végzi. Kíváncsian s örömmel jártuk be az elárasztott te. rületek gátjait. Megcsodáltuk a kis, fából készült zsilipeket, amelyekkel szükség szerint az egyes töltésekkel körülzárt földdarabpkat vízzel el lehet árasztani vagy a vizet róluk lecsapol­ni. Beszédbe elegyedtünk az ott dol­gozó egyik munkással és megkérdez­tük, hogy mennyi termésre számíthat­nak az idén dolgozóink gyermekei. A Rizs kitűnő dietétikus étel a betegek számára. Nagybetűvel írom, mert drá­ga holmi és mindig behozatalra szo­rultunk belőle. Kérdésünkre azt felel­te, hogy tavaly két vágón termés volt, de az idén sokkal többre számí­tanak. A földekről a szivattyúkhoz vissza­térve, ott találtuk Petrovics elvtársat Kinézen Istvánnal együtt. Ez utóbbi a szivattyúk gyártásánál nagyjelentősé­gű újítást alkalmazott és brigádjával rekordidő alatt végezte el a munkát. A szivattyú készítésének sikeréhez hozzájárultak az öntők és esztergá­lyosok is. A csörgői telepre visszatérve teri­tett asztal vár bennünket és a levegő­ben gulyás illata terjengett. A kirán­dulás nagy jelentősége abban áll, hogy a falu dolgozói vendégül látták a mun. kájukat becsületesen végző városi dol. gozókat és így is ki akarják fejezni azon óhajukat, hogy végre szűnjön meg a falu és város dolgozói között levő különbség, amely a nemrég le­tűnt tőkés rendszei csökevénye. Az­után Petrovics elvtárs röviden mél­tatta a nap jelentőségét s köszöntötte az egybegyűlteket, a ROH nevében. A vacsora végeztével a munkástanács nevében megköszöntem ezt a pompás fogadtatást a csörgői munkásoknak. Dörgő éljen fogadta szavaimat. Az­után autókra ültünk ismét s bő ta­pasztalatokkal gazdagodva, jókedvűen nótázva hazatértünk. L. H. Ütemes termelés gyártási grafikonok szerint 1Miért fonto6 az ütemes munka biz­tosítása? Azért, mert csakis ilyen fel­tételek mellett lehet elérni azt, hogy I minden egyes munkás, minden brigád, minden műhely és vállalat teljes egé­szében napról-napra, hónapról-hónapra teljesítse és túlteljesítse a tervet. Tud. juk, hogy a nem egyenletes termelés a vállalatok helytelen gyártási mene­téhez vezjt, a munkaerő pazarlását, a gépi berendezés teljesítőképességének csak részleges kihasználását, a selejt növekedését idézi elő: túlórák fejében improduktív túlfizetéseket okoz. Az ilyen helytelen munkarend elkerülhetet­lenül zűrzavart idéz elő a vállalatnál, veszélyezteti a terv végrehajtását. A Bolsevik Párt XVIII. országos konferenciája azt a követelményt állí­totta fel, hogy „fel kell hagyni a terv. szerűtlenséggel, az egyenetlen gyár­tással, a kampányszerű rohammunká­val az egyes vállalatoknál s el kell érni azt, hogy minden üzem, gyár, bá­nya és vasút, előre kidolgozott munka, beosztás szerint, naponta teljesítse ter­melési programját". A tények bizonyítják, hogy a gra­fikon ütemezése szerinti munkának mindenütt a termelés törvényévé kell válnia. Arra kell törekedni, hogy min­den vállalat betartsa a termelés üte­mét, hogy tervszerűen dolgozzék. Ak. kor dolgoznak tehát jól az üzemek, ha biztosítják az egyenletes gyártást, va­gyis ha véget vetnek a kampányszerű rohammunkának. A kampányszerű ro­hammunka ellen, valamint a munka és termelés pontos megszervezéséért ví­vott harcban fontos szerep hárul a szakszervezetekre. A termelés állapotának alapos tanul­mányozása, a leállások okainak felfe­dése, a vállalatok hiányos munkájának kiderítése, valamint e fogyatékosságok kiküszöbölésére irányuló lépések meg­tétele az, amit a szakszervezeti veze­tőknek állandóan tenniök kell. E mun­katerületen is sokat segít a bátor, bol. sevik kritika és önkritika kipróbált fegyvere. A szakszervezeteknek a leg­nagyobb figyelemmel kell kísérniök és meghallgatniok azoknak a munkások­nak és tisztviselőknek a hangját, akik a helytelenül dolgozó funkcionáriusok munkáját bírálják Fei kell fedni, kik azok, akiknek hibájából a tervszerű műszaki és anyagellátásban fennaka­dás áll elő, akiknek hibájából leállások keletkeznek és akik minden e maga­tartásukkal meghiúsítják a gyártás egyenletes menetét. A háborúutáni sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó szo­cialista munkaverseny során, amelybe az egész nép bekapcsolódott, az élen­haladók sorába a legjobb üzemek, gyárak, bányák, ércbányák, szénbá­nyák és olajipari vállalatok egyre újabb kollektívái kerülnek . A terv végrehajtásáért, a vállalat ütemes munkájáért folyó harc egyik fontos eszköze — az előzetesein kidől, gozott gyártási grafikon. A grafikon szerinti ütemes munka, mint a magas termelési kultúra egyik kiváló muta­tója, teljes egészében megfelel a szo­cialista tervgazdaság alapelveinek. A grafikon lehetővé teszi, hogy szemlé­letes formában lássuk a kollektíva munkájának pozitív oldalait s hogy gyorsabban derítsük ki a munka szer­vezetében jelentkező fogyatékosságo­kat. A szocialista munkaverseny ilyen körülmények között konkrétabbá válik, annak minden részvevője tudja, hol van az ő helye a terv végrehajtásá­ért folytatott közös harcban. A szocialista munkaverseny részve­vői a legkülönbözőbb természetű kez­deményezésről tesznek tanúbizonysá­got a termelés ütemességéért vívott harcban. Az üzem. minden dolgozója megkapja a napi, havi és negyedévi feladatát, amely progresszív teljesít­ménynormákon alapszik. Vannak olyan üzemek is, ahol alkalmazzák a műsza­konként 24 órás grafikont. A szénbá­nyáknál bevezették a ciklikus (folya­matosan egymásba kapcsolódó) grafi­konokat is. A grafikonok nyújtanak kiinduló­pontot a munkások konkrét szocialista kötelezettségvállalásainak kidolgozásá­nál. A szakszervezet üzemi bizottsága minden egyes munkás és termelési vezető tudomására hozza a grafikon szervező jelentőségét és megszervezi a naponkénti ellenőrzést. E módszer eredményeként a kuncevói platinatü­üzemben januárban az állami tervet 106 százalékban, februárban 109 szá. zalékban, márciusban pedig 110.8 szá­zalékban teljesítették. A hónap első tíz napjában rendsze­rint a legyártott mennyiség az egész havi tervnek 32 százalékát teszi ki, a második és harmadik tíznapos turnus­ban 34—34 százalékát. A kollektíva meggyőződött arról, hogy az előzete­sen kidolgozott grafikon alapján folyó ütemes gyártás a munka legtökélete­sebb- módszere, amely biztosítja a munka termelékenységének növelését, a gyártási önköltségek csökkentését és a minőség javítását. Jiincs egy százalék selejtem sem Ülünk és beszélgetünk. Csajka Ferenc, amikor meglátja, hogy előveszem noteszemet, kissé tilta­kozóan emeli fel a kezét. — Talán az újságba akarsz ír­ni f Ne tegyed elvtárs, már any­nyit írtak rólunk . .. Nemrég itt volt az Uj Szó, a Pravda szer­kesztője is és a rádiósak és a filmesek is itt jártak nálunk. — De azóta is fejlődtek az ese­mények. — mondom neki, biz­tosan tudtok valami újat is mon­dani. — Az igaz , bólintott rá az elvtárs. — XJgy-e te is aláírtad a béke­ívet t — Igen... Kinek is kellene ma a háború? Én már átéltem két világégést. Már 11 éves korom óta vagyok gyári munkás. Az­előtt az ózdi és a nádasi üzemek­ben dolgoztam, s az itteni kassai üzemnél már 192), óta vagyok al­kalmazásban, mint öntömunkás. Csajka Ferenc, a keletszlová­kiai gépipar kassai üzemének dolgozója. Munkatervét állandóan 155—160 százalék között teljesíti. — A békeakció terjed az egész világon, — folytatja ezután a. ki­váló élmunkás, — az angolszász dolgozók a rendőri félemlítések ellenére is tüntetnek a békéért. Mi a nagyobb termelékenység biztosításával küzdünk a békéért, szebb életünkért. A termelékeny séget az 1937. évivel szemben már 100 százalékkal sikerült fo­kozni. — A mimkaversennyel hogyan álltok f — Arra törekszünk, hogy na­gyobb teljesítményt érjünk el, mint a munkatársaink. Az öntők 70 százaléka már élmunkás lett. — És a fiatalok, a segédmun­kásokf — ők is akkordban dolgoznák, már néhányan közülük is kiér­demelték az élmunkás címet. Csajka elvtárs ezután elmond­ja, hogy ö és Bástyán Gyula ön­tödei élmnnkások egy hónapra a trnavai öntödébe mennek dolgoz­ni, innen pedig ketten hozzájuk jönnek. — így legalább megismerjük egymás munkamódszereit s na­gyobb tapasztalatokat szerzünk szakmánkban és a munkaverseny terén is. A munkában mindig azt nézzük, hogyan lehet azt hama­rább elvégezni. Én mindig nagy mwnkát végzek s ebben bizony még egy százalék selejtem sincs, — mondja büszkén. — Üzemünk alkalmazottjai most új kötelezettséget vállal­tak ... bizony új kötelezettséget vállaltunk ismétli — mi öntők, kazánkovácsok, esztergályosok, lakatosok, és a többi szaktársak arra köteleztük magunkat, hogy épülő peniciVm gyárunk részére metalon fözöt készítünk. Sok munka van ezzel, de elvégezzük. Ezt a munkát az idei termelési tervünkbe nem vehettük be, s így kötelezettségként szombat délutánonként, vasárnaponként s a munkaidő után fogjuk ezt el­végezni. Azért köteleztük erre magunkat, mert tudjuk, h0 gy a penicilinre nagy szükségünk van. Véget akarunk vetni airmak, hogy a jövőben külföldről hozzák be. A penicilin-gyár vezetősége na­gyon is értékeli a mi rendkívüli munkánkat és megígérte, hogyha netalán szüJcségünk volna beteg­ség esetén erre az orvosságra, azonnal el is küldi a szükséges mennyiséget. Dolgozóink kölcsönösen segítik egymást s a szocializmus építésé­vel erősítik a béke táborát. Érez­zük mindnyájan a Szovjetúnió vezette béketábor harcának nagy jelentőségét, s így tudatosítjuk magunkban Gottwald elvtárs sza­vait, »hogy ezt a békéért, a nyu­galmas építő munkáért és a bol­dogulásért folytatott harcot an­nál nagyobb erővel tudjuk vezet­ni, mert minden előfeltételünk meg van a győzelemre.« P. B. — Az erdősítési munkálatok a Zi­linai kerületben. Kora tavasztól ez év május végéig az egész íilinai ke­rületben szorgalmasan dolgoztak a kopár területek és a vágások erdő­sítésén. A rendes vágásokat 84%­ban erdösítették az egész évi terv­hez viszonyítva és a kopár területet a terv szerint 100%-ban erdősítették. Az erdősítési munkálatoknál jelen­tős munkaerőhiány mutatkozott, amelyet munkabrigádokkal pótoltak, és a tanuíó ifjúság brigádjaival,, hogy a tervet teljesítsék. A magas­fekvésü területek erdősítése tovább folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom