Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-28 / 147. szám, szerda

1950 június 28 m m m tf^-WJ« 5 Hogyan tehetjük olcsóbbá építkezéseinket? Az anyagmegtakarítás hónapjának tapasztalatai az építkezéseken Tudjuk azt, hogyha az építő nemzeti vállalatnál minden munkás na­ponta csak egy téglát semmisít meg fölöslegesen vagy egy kilogramm cementet szór el, esetleg 25 cent.méter deszkát ront el, egy éven belül annyi építőanyagot jelent ez, amelyből ezer lakásegységet lehetne fel­állítani. Az építkezés eddig drágán dolgozott és idén az a feladata, hogy költségeit 16%-kal csökkentse. Amellett építkezési anyagokkal is takarékoskodnunk kell, mert példáid a cementtermelés csupán 95%-ban fedi a tervbevett munkáknál előálló szükségletet. A nehézipar meggyor­sított felépítése megköveteli azt is, hogy néhány szociális beruházás építkezését is meggyorsítsuk, mint pj, a bányászlakások, bányásztomon­cok mternátusainak létesítését. A banská bystrlcai Konstruktiva üzem a cementet úgy raktározza el, hogy mindig a legrégibb cement ke­rüj felhasználásra Amellett a papír­zsákokat száraz helyen raktározzák el, hogy így el ne értéktelenedjenek. Úgyszintén közönséges betón helyett az építkezésnél kővel kevert betónt használtak, így aztán egyetlen épít­kezésen 70 mázsa cementet takarí­tottak meg. A betón saluzásánál a faanyagot ötször is felhasználják. Ilymódon ez évben 45 köbméter fát körülbelül 70.000 korona értékben takarítottak meg. A falrakásnál kisebb téglatöre­dékeket is felhasználták a vastagabb falak építésénél. Breznőn a lakóhá­zak építésénél Budai pallér kezde­ményezésére minden fát, deszkanya­goí felhasználnak. A töredékeket mint alátéteit használták fel a pad­lók alá. Trepács pallér javaslatára 48 köbméter betón keverésénél 960 ki­ló cementet takarították meg. Kru­pinán a »Szövetség Vasútvonala< építkezésének alkalmazottai köte­lezték magukat, hogy a cement szál­lításánál minden veszteséget kikü­szöbölnek. A vagonkirakásnál a szét­tépett zsákokból a cementet azonnal átrakják ell're előkészített zsákok­ba. Vel'ké Michalany hídépítésnél 31 köbméter gömbfát és 8 köbméter vá­gott fát takarítottak meg a saluzás szétbontásakor. Ez az anyag jóné­hányszor felhasználható hasonló ob­jektumok építésénél. Az építőmun­kások azt mondják, hogy az építő­anyaggal való takarékoskodásban új rendszert látnak. Látni kezd k, hogy az a munkás, aki a maga üze­mében dolgozik, mi mindent tehet a munka és a termelés gazdaságosab­bá tétele érdekében. A Kuneäovi gazdasági épületek építésénél az alap betonozásánál a padló alját kőtör­melékkel töltötték meg és ennek kö­ketkeztében az előirányzott cement­menny ség 25%-át takarították meg. A külső falak felépítésénél az egyik szárnyon 10% régi téglát használ­tak fel. Ezt a régi téglát a háború­ban megsérült falusi épületek lebon­tásánál gyűjtöttek össze. Jelentős megtakarításokat értek el a faanyag használatában is. Mindezekből a példákból láthatjuk, hogy a dolgozók erőfeszítései és ta­karékosság iránti érzéke a munka termelékenységének jelentős emelke­dését jelenti, olcsóbbá teszi építke­zéseinket és ezzel közvetve növeli a dolgozók életszínvonalát. Nincs messze az az idő, amikor az épít­kezéseken dolgozó egész munkásság belátja az anyaggal való takarékos­kodás fontosságát és gondos gazdá­jává válik saját üzemének. Otthonunk minél szebb, minél virágzóbb legyen Rendkívül fontos, hogy az álla. mi birtokok vezetői ne csak szakem­berek legyenek, hanem olyan öntudatos dolgozók, akik hatványozott gonddal ügyelnek arra, hogy az állatni birtokon példás gazdálkodás foly­jon. A vezetőknek tudniok kell azt, hogy a környék falvai árgus sze­mekkel figyelik a munkájukat és a legcsekélyebb hibát súlyos kritiká­val illetik. Tudunk olyan esetről, amikor egy állami birtokon rosszul, szakértelem híján ültették el a krumplit, hogy a falu dolgozói panasz­szal fordultak a Párthoz és sürgős orvoslást követeltek. Hangsúlyozzuk, hogy a falu dolgozói nem tartoztak az állami birtokhoz, de voltak olyan öntudatosak, hogy nem tűrték ezt a hanyag munkát, tudták, hogy az ál­lami birtokok közös javunkat szolgálják és ezért követelték, hogy a vezetőt váltsák fel olyan dolgozóval, aki teljes felelősséggel végzi mun­kájúit. Hasonlóképp be tudjuk bizonyítani azt is, hogy ott, ahol az iUami birtok teljesíti a maga feladatát, oft az Egységes Földműves Szövetkezei gyönyörűen virágzásnak indul. Lelcszen például, amikor a község földművesei látták, hogy az állami birtokon milyen eredményes és szer­vezett munka folyik, miár 1948-ban fei merült az a terv, hogy megalakít­ják az EFSz-t, A helyi pártszervezet­ben már akkor komoly tárgyalások folytak, hogy miképp lehetne meg­valósítani a közös munkát. És a tár­gyalásoknak megvolt az eredménye. A Párt segítségére volt a leleszi kis-és középparasztoknak, hogy leküzd­jék a felmerülő akadályokat. Ma pe­dig az a helyzet, hogy az EFSz és az állami birtok karöltve és egymást támogatva, lendületes munkával ha­ladnak előre a szocializmus útján. A példás munka sikere Varga Ferenc üzemi pártelnök, aki a leleszi állami birtokon mint kőmű­ves dolgozik és Türk László, az iro­davezető, rövid beszélgetésünk alatt a kővetkező felvilágosítást adják a birtokon folyó munkálatokról. A bir­tokon főleg a gabona- és cukorrépa­termelésre fektettük a fősúlyt. Rep­cét csak tizenhárom hektáron vetet­tünk. A terményen kívül a szarvas­marha, sertésállomány és birkanyáj tenyésztésére fordítunk komoly gon­dot. Az új sertéshizlaldák és nevel-' dék ez idén lettek befejezve. — Ami munkánkat illeti — foly­tatják — azt előre meghatározott terv szerint hajtjuk végre. A munkaterv egyrészt rengeteg megtakarítást je­lent munkaerőben, másrészt az ered­mény is pontosan ellenőrizhető. Igy például a cukorrépakapálásnál a munkásokat csoportokba osztottuk és a csoportok közt megindult a ver­seny. Ebben a versenyben az állami birtokok összes dolgozói résztvefctek, az iparosok is, a hivatalnokok is; mindenki kötelességének tartotta, hogy az állami birtok közös munká­ja példás eredménnyel 'járjon. Az igyekezetnek megvolt az eredménye: a cukorrépakajpálásnál 137 százalék­ban teljesítettük túl az előre meg­szabott tervet. Hasonló sikerrel járt a „példás munkahét", amit a IX. pártkongresszus tiszteletére rendez­tünk. Igy a tejbeszolgáltatást 160 százalékban teljesítettük és a hízó­sertéseknél ezen a héten átlagban 70 dkg súlygyarapodást értünk el naponként. Tirpák József, az élmunkás etető a következőket mondja : — Mindezeket az eredményeket azért érhettük el, mert mindannyian igyekszünk és tudjuk azt, hogy az egész ország figyeli munkánkat. Más­fajta munka ez, mint volt a felsza­badulás előtt. Akkor is ezt a munkát végeztem a premontreiaknái, sőt töb­bet is dolgoztam, mint ma, de keve­sebb volt rajta az áldás. A természet­beni járadékon kívül még száz pengőt kaptam évenként. Ez a fizetés éppen annyi volt, hogy bírjam a szol­gaságot tovább. Mert olyan szolga vol­tam, akit nemcsak megdorgálhattak és megszégyeníthettek, de akit gyakran meg is ütöttek. Ma ilyesmiről nem lehet többé szó. Ma kevesebbet dol­gozom és többet keresek. Munkái­mért tisztelnek és becsülnek és én ma örülni tudok annak, hogy sza­bad munkásországunkban szabadon, önszántamból versenyezhetek és eredményeket mutathatok fel a kö­zösség javára. Jelenleg 119 sertés van rámbízva. Mind az etetésükért, mind a rendben tartásukért én vagyok felelős. Munkámat Temesvári igaz­személyesen ellenőrzi. Az igazgató folytatja... Ekkor belép az Irodába Temesvá­ri és úgyszólván minden átmenet nélkül .folytattja, ahol Tirpák abba­hagyta. — Nemcsak Tirpák munkáját, ha­nem a birtok összes munkálatait el­lenőrzőm, mert ez viszont az én fel­adatom. A munkák szakszerű végre­hajtásán kívül felelős vagyok a szer­vezésért is. Ezt a felelősséget szíve­sen vállalom, már csak azért is, mert érdekes munka. Az ember mindig újabb és újabb ötletekkel jön rá ar­ra, miként fokozhatja a termelékeny­séget. Eddig 30 százalékkal sikerült emelnünk a termelést a felszabadu­lás előtti eredményekhez viszonyít­va. — Mindezt — folytatja az igazgató — a mumkaerkölcs révén érjük el. Pártunk nemcsak arról gondoskodott, hogy megfelelő munkaeszközökkel hanem arra is kiterjedt a figyelme, hogy könyvtárral is rendelkezzünk. Hetenként, szombat este folynak ná lünk a pártelőadások. E felvilágosító előadások révén munkásaink már kezdenek tisztába jönni a Párt cél jaival és a szocializmus jelentőségé­vel. Ezek az előadások adják meg a munkaerkölcs alapját és ma az a helyzet nálunk, hogy senkit sem kell hajtani, senkit sem kell kétszer fi­gyelmeztetni arra, hogy ezt vagy azt végezze el. Mindegyikünk pontosan tisztában van azzal, hogy példásan teljesítenie kell feladatát. Ezért az állami birtok dolgozóiról csak a legjobbat mondhatom és hozzátehe­tem mindjárt azt is, hogy munkám annyira egybeforrott az ő munkájuk­kal, hogy ma mór nyugodtan állítha­tom, hogy az állami birtok mindany­nyiunk számára közös otthonná lett és arra törekedtünk, hogy otthonunk minél szebb, minél virágzóbb legyen. És mintha a munkások is igazolni akarták volna az igazgató állítását, a következő jelenetnek voltunk a tá­niúi, amikor kiléptünk az irodából: Este nyolc óra lehetett, az időjá rás hirtelen, minden átmenet nélkül megváltozott. A levegő fullasztó lett, a hőség nyomasztó. Fent az égen sö­tét, esőt és vihart ígérő felhők vo­nultak keresztül. A község minden irányából futva érkeztek meg az ál­lami birtok dolgozói és körülfogták az igazgatót. Sürgető és féltő gond fűtötte hangjukat és mozdulataikat, amikor arról tárgyaltak, hogy ok­vetlenül meg kell menteni a határban levő nyers téglákat az esőtől. OH kint a határban villámszerű rózsaszínű lángok lobbantak fel és mint fellobanó tűzcsóvák világították meg az esőt szomjazó, hullámzó bú za- és rozstengert. A fel-fellobbanó fényvillanások megvilágították a 'le­leszi dolgozók becsületes magatartá­sát is, akik szenvedélyes odaadással szálltak síkra a téglákért, hogy meg­mentsék közös építőmunkájuk ered­ményét. sz. b. A handlovai bányászok harcban a béke zászlajáért Handlová bányászai elhatározták, hogy áttérnek a munkaverseny űj for­máira, a legjobb üzemi kollektív címé­ért folyó versenyre Azonkívül verse­nyezni fognak az egyes bányakörzetek, valamint versenyezni fog Handlová No­vákyval és Pótorral. A legjobban dol­gozó bányászkol'.ektivumok munkájuk­ért méltó jutalmat kapnak éspedig 14 napi díjtalan üdülést. A versenybe be­kapcsolódnak a bányászok és műsza­kiak is. akik elhatározták, hogy köte­lezettségvállalásaikat a Párt IX. kon­resszusa után is fenntartják és kiszé­lesítik. A kongresszus utáni kötelezettség­vállalásokban élen jár Vazsan József és Jurcsik, Babosik, Qéczi János és Pesti László élcsoportja, akik elhatároz­ták, hogy 126 százalékos teljesítmé­nyüket fenntartják ez év szeptember 11-ig. Hasonló kötelezettségvállalást tett Smitka András élcsoportja, amely 130 százalékos teljesítményre és Ko­ronczi József, Zubek Jaka, Drozlik Ferenc és Pátera Péterből álló élcso­port, amely 136 százalékos teljesítmé­nyét fenntartja a bányászok napjáig. Ebben egyéni kötelezettségeket is vál. laltak. így például Svihla József mű­szaki, aki a Bányászok napjáig 150 csil le szenet vaj ki az eddigi 120—130 he­lyett, Az élmunkások új csatába hív­ják azokat a csoportokat >s, amelyek eddig nem kapcsolódtak be a verseny, be. Szervező tisztviselőt keresünk lapkiadó hivatalunk ré­szére KoSíce és vidékére — Magyar és szlovák nyelv­ludás, valamint KSS párttagság feltétel — írásbeli aján­latok: Pravda VydavateFstvo, org. odd. Bratislava, Je­senského 12 címre küldendők A dévényi hatalmas hékemanifesztácíó jelszavai 1. A Szovjetunióval a békéért, a nemzetek közti testvériségért! 2. Klement Gottwald vezetésével előre a szocializmus és a tartós béke felé! 3. Éljen a béke első harcosa, Sztálin generalisszimusz! 4. Éljen Zápatocky miniszterelnök, hazánk gondos gazdája! 5. Éljen a csehszlovák kormány vezetője, Zápotocky miniszterel­nök, országépítő munkánk hűséges őre! 6. Éljen Szlovákia iparosításának úttörője, Svrokú! 7. A KSS IX. kongresszusa után bálrabban. és gyorsabban halad­junk a szocializmus felé hazánkban! 8. A szlávság gondolata — a haladás és a nemzetek közötti béke gondolata! 9. Építsd hazádat — erősíted a békét! 10. A békeszerető világ a Szovjetunió, a hátadás és a béke védő­pajzsa után halad! 11. A Kínai Népköztársaság nagyszerű győzelme a demokrácia, a béke és a szocializmus táborának óriási megerősödését jelenti és buzdítja Q-z ázsiai nemzetek ' harcát impeiiaUsla elnyomóik ellen. (V. Siroky) 12. A szocializmus felépítése, a reakció megverése, széttörése és elszigetelése, — hogy a népnek megmutatjuk aljas ábrázatát, — ez a mi hozzájárulásunk a béke fenntartásához. ,'K1. Gottwald) 13. Köszöntjük Kína, Vietnam, Malájföld, Burma, Korea és Indo­nézia hős népeit, akiknek harca, azt bizonyítja, hogy az ázsiai kontinensen nem tart sokáig az imperialisták uralma. (V. Siroky) 14. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja és harci osztaga, Szlo­vákia Kommunista Pártja! 15. A békéért folyó harccal megvédjük népünk békés és alkotó munkáját. 16. A nemzetköziség záíszlaja alatt harcba indulunk a háborús uszí­tók ellen a világbéke védelméért. 17. A háború uszítói elleni békemozgalom be kell, hogy vigye minden üzemünkbe, minden falunkba, minden hivatalunkba és iskolánkba, minden kunyhónkba a békéért és a béke biztosítá­sáért folyó harc gonőMiatát. (V. Síroké) 18. A világbéke táborának vezetője és fő szervezője az egész világ dolgozóinak zseniális vezetője, tanítómestere és barátja, Sztálin elvtárs. (V. Siroky) 19. Gottwald elnökkel bátrabban haladjunk a szocializmus felépí­tése felé hazánkban! 20. Előre a béke győzelméért, Klement Gottwald elnök vezetése alatt. 21. Gottwald elnökkel előre a boldog Szlovákiáért a Szocialista Csehszlovákiában! 22. A gottwáldi ötéves terv teljesítésével hozzájárulunk a világbé­ke megerősítéséhez! i munka szocialista megszervezéséért az állami birtokokon »Szocializm eto uesot« (a szocia­lizmus terv) — mondotta Iljics Le­nin. A munka, az anyagok és a ter­melés alapos feljegyzése nélkül nem lehet tervgazdaságot irányítani. A csehszlovák állami birtokok mező­gazdaságunk szocialista szektorai és földműveseinknek utat kell mutat­nlok az Egységes Földműves Szö­vetkezetek építésénél. Hogy az álla­mi birtokok teljesíthessék feladatai­kat, meg kell semmisíteniük az utoJ-só kapitalista elemeket, amelyek még itt-ott feltűnnek és arra kell tö­rekedniük, hogy működésük és ter­melésük jellege szocialista legyen. Az állami birtokok működésüket pontos tervek alapján folytatják, le­gyen az pénzügyi-, termelési terv, vagy a gépek, fogatok és munka­erők felhasználásának terve az egyes munkáknál. Mindamellett azonban nagy figyelmet kell szen­telni a munka megszervezésének is, el kell távolítani a kapital'sta ele­meket és gondoskodni kell arról, hogy a munka megszervezésének az álllami birtokon mindinkább szocia­lista jellege legyen. Az állami birtokok ezévi békeara­tásán, amelynél az állami birtoko­kon már munkacsoportokban és sza­kaszokban dolgoznak, az állami bir­tok dolgozói tapasztalatokat szerez­nek a munka szervezésének ilyen formájával kapcsolatban, hogy ezeknek a tapasztalatoknak alapján a jövőben kiküszöbölhessék az egyes hibákat és teljes mértékben példás szocialista vállalatot építhessenek ki az állami birtokokról. Dél-Szlovákiában az állami birto­kokon már megkezdték az aratást. Azonban némely állami birtokon nem fordítanak kellő figyelmet a szocialista munkaszervezésre. Itt a hibák azonnali helyrehozásáról kell gondoskodn . Slánsky . elvtárs még a CsKP Központi Bizottságának ez év februári ülésén beszámolójában fel­hívta a figyelmet arra, hogy az ál­lami birtokokon még mindig léttz k a munka anonimitása. A munKacsa­patok és csoportok lehetővé teszik, hogy ez a munkaanonimitás meg­szűnjék, hogy a munkások teljes mértékben érdekelve legyenek az el­ért eredményekben és az alkalma­zottakat. igazságosan jutalmazhassák érdemük szerint. Igy lehetséges lesz az aratás és cséplés idejét a múlttal szemben alaposan megrövidíteni és lehetséges lesz a munkások kerese­tének növelése az állami birtokokon és az elvégzett munka értékének emelése is Siroky elvtárs az SzKP IX. kon­gresszusán mondott beszédében kö­telezte a csehszlovák állami birtoko­kat, hogy egységeikből mintaválla­latokat építsenek ki és minden té­ren segítsék a földműveseket az EFSz-ek építésében és a közös mun­ka szervezésében. Hol másutt, ha nem az állami birtokokon meggyő­ződhetnek megszemléltetően és ta­nulhatnak földműveseink a mező­gazdasági nagytermelés előnyeiről, hol másutt, ha nem éppen az állami birtokokon bebizonyíthatjuk a dol­gozó földművesnek, hogy szövetke­zeti nagytermeléssel, a föld közös megművelésével biztosíthatja békés és örömteli életének feltételeit. Hogy ezt a feladatot teljesíthessék, az ál­lami birtokok alkalmazottainak min­denekelőtt otthon kell rendet tarta­mok, mert a föídmüvesek éberen figyelk, hogyan gazdálkodnak az állami birtokokon. Ezenkívül javí­tani kell az EFSz-oktatók munkáját is az állami birtokok alkalmazottal sorából választott oktatókkal. Az ál­lami birtokoknak, ha példát akar­nak szolgáltatni, a Szovjetúnió szovhozai felépítésének tapasztala­taiból keli meríteniök, a munkát jobban meg kell szervezniök munka­csoportokban és munkacsapatokban s a földjeiken és istállóikban nyert tapasztalatokat át kell adniok a3 EFSz-eknek és ezzel támogatniok kell a földművesek harcát a maga­sabb termésért, a gazdasági állatok hasznosságáért és a magasabb mun­katermelékenységért. Eddig az állami birtokok 225 al­kalmazottja, 282 Egységes Földmű­ves Szövetkezetet oktat. Az állami birtokok Szlovákiában eddig 115 kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek az EFSz-ekkel. Ezekben a szerződésekben az állami birtokok kötelezték magukat, hogy az EFSz­eket segítik gépi berendezéssel, szak- és politikai oktatással, aa EFSz tagjainak meghívásával gaz­daságukba, hogy szemléltetően meg­győzzék őket és a magasabb műkö­dési formákra való áttérésnek, mi­lyen jelentősége van az EFSz-nek a földművesek számára. Ezzel szem­ben az EFSz-ek kötelezték magu­kat, hogy munkaerőkkel kisegítik az állami birtokokat a sürgős me­zőgazdasági munkákban, stb. Falvaink történelmi átalakulási állapotában vannak: magasabb ter­melési formákra térnek át. Az álla­mi birtokokon, valamint a földmű­vesek az EFSz-ek keretében meg­kezdik a munkák jobban megszer­vezését és így bekapcsolódnak a ré­gi falusi gazdagoktól és nagybirto­kosoktól kizsákmányolt falu átala­kításáért folytatott harcba, amely a falu lakosainak tisztességes, em­berhez méltó életet biztosít. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom