Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-25 / 145. szám, vasárnap

1950 június 25 m m m tf^-WJ« 5 A Szovjet Ellenőrző Bizottság képviselője tiltakozott az NDK igazgatása alatt álló zsilipek munkájába való beavatkozás miatt 1650. június 16-án S. A. Gyenygin, a Berlini Szovjet Ellenőrző Bizottság képviselője levelet intézett Borne vezérőrnagyhoz, Berlin angol övezete parancsnokához, melyben rámutatott, hogy a Berlin angol övezetében lévő spandaui, chariottenburg és plätzensee-i zsilipeken a nyugatberlini tisztviselők és rendőrök akadályozzák a Német Demokratikus Köztársaság szállító-flottája hajóinak normális hajózását. A Szovjetúnióhoz és a németországi szovjet megszálló csapatokhoz tartozó szállítmányokat feltartóztatják. A szovjet kormány erélyesen tiltakozik az angol ellenőrzés alá tartozó nyugatberlini tisztviselők és rendőrök beavatkozása ellen. Az albániai szabotőrök és kémek a Tito-banda megbízásából dolgoztak A titoista UDB szolgálatában álló albán szabotőrök és kémek bűnperének tárgyalásán Jahar .laho vádlott, vasúti alkalmazott bevallotta, hogy a Tito-banda ügynökeinek utasítására késleltette a mozdonyok javítási munkálatait, összeütközéseket idézett elő a vonatok között, a kazánokat víz nélkül hagyta, hogy robbanást idézzen elő. Ezenkívül arra törekedett, hogy elégedetlenséget szítson a vasúti munkások között. Hekuran Dajlanj vádlott szintén beismerte, hogy a Tito-banda megbízása, bór szabotázscselekményeket követett el. Szadik Radeci bevallotta: a titoista kémszolgálat őt azzal bízta meg, hogy hallgassa le azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyeket Gajdarov szovjet mérnök a tiranai szoviet követtel, továbbá a vasútigazgatóság a közmunkaügyi minisztériummal folytat. Egy éve épül a Duna—Fekete-tengeri csatorna A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozata alapján az elmúlt nyáron kezdték meg a Duna— Feketetengeri csatorna építésének hatalmas arányú munkálatait. Az előkészítés folyamán mindenekelőtt a dolgozók kedvező munka, és életfeltételeit teremtették meg. Ma már 200 ezer négyzetméter területet borítanak az építkezés különböző telepei és barakktáborai, ahol a munkások minden kényelmet megkapnak. Ez a munka újabb alkalom arra, hogy az itt dogozó tízezres tömegek még jobban megszeressék a baráti Szovjetuniót, melynek segítsége nélkül sohasem kezdhették volna el ezt a hatalmas méretű építőmunkát. A román dolgozók a Párttal az élén folytatják a természet áta'akltásáért vívott harcot. Az építés folyamán hatalmas nehézségekkel kellett megküzdeniük a dolgozóknak, de biztonság tudata hatotta át őket, mert minden lépésüknél érezté|< a Párt hatalmas szervezflerejét és kezdeményező képességét. A Párt volt az, aki minden kis hibát észrevett és ezt a hatalmas dolgozó tömeget helyes irányba vezette. A csatorna építői szocialista verseny, be tömörülve, a normákat ál'andóan túltejesítve harcolnak a békéért és határidő előtt akaiják befejezni a Párt nagy müvét, a Duna—Feketengeri csatornát. Görög partizánok a falvakban A szabad görög rádió jelenti június 20-án: Május 5.től máius 30-ig terjedő idó'ben gmog partizánok jelentek meg Lavara, Mandra Aszproneri, Filato, Tihioaszv/esztadesr, latradesz falvakban és Eviosz.komotini vidékének más falvaiban A parasztok rokonszenvvel fogadták a partizánokat és felháborodottan mesélték el, milyen életük van Piasztirasz uralma alatt. Acheson és Schuman titkos megegyezése A TASZSZ iroda jelentése szerint a Stuttgarter Zeitung című nyugatnémetországi burzsoá lap egyike közleményéből kitűnik, hogy Acheson _és Schuman' között titkos egyezmény iött létre, amelynek értelmében a nyugatnémetországi ipari potenciált a Schuman-terv keretei között „kizárólag hadianyagok termelésére" kell felhasználni. Egyúttal abban is megegyeztek, hogy nyugatnémet zsoldos hadsereget állítanak fel. A Francia Kommunista Párt lap|a hangsúlyozza, hogy a jobboldali szocialisták az amerikai imperialisták követelte szovjetellenes háborús politikában teljeset! megegyeznek. A francia dolgozó nép hálájáról és szeretetéről biztosította a béketábor nagy vezérét J. V. Sztálint A francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely csütörtökön és szombaton ülésezett Párizsban, a francia dolgozó nép nevében a következő tartalmú táviratot küldötte J. V. Sztálin generalisszimusznak: „A francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely június 22-én jött össze, azaz annak a napnak évfordulóján, amelyen a hitleri fasiszta hor. dák a szocializmus hazáját, a Szovjetúniót megtámadták, a legforróbb szerencsekívánatait küldi és legőszintébb háláját fejezi ki a győzelemért, amelyet a szovjet hadsereg a fasiszta megszállók elleni harcban oly nagy áldoza. tok árán vívott ki. A francia nép sohasem felejti el, hogy a hitleri szörnyűségektől elsősorban a hős szovjet katonák harca szabadította meg a nemzeteket. Míg az Atlanti-Blokk 12 országának konferenciája a Szovjetúnió elleni háborús támadó terv ki. szélesítése melett döntött, Franciaország népe újból és meég nyomatékosabb hangsúllyal juttatja kifejezésre, hogy sohasem fog hadbavonulni a Szovjetúnió ellen. Franciaország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a béke biztosítását tartva szem előtt, amelyet annyi áldozat árán vívlak ki, állandóan arra törekszik, hogy a francia békeerőket egségesítsék a francia munkásosztály körül, hogy így az imperia'ista háborús uszítók elleni szilárd védőbástyáját a francia nép kiépíthesse". A francia Kommunista Párt Központi Bizottságának üléséből Charles Tillon. A Koreai Köztársaság vezetőségének határozata az ország egyesítéséről Mint ismeretes, a Kóreai Népi Demokratikus Köztársaság egységes hazafias arcvonalának központi bizottsága teljes ülést tartott és a legfelső nemzetgyűlés elnökségéhez fordult azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg az ország gyors egyesítésére vonatkozó rendeletek kérdését. Ezzei kapcsolatban a Kóreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb nemzetgyűlésének elnöksége 8 pontból álló határozatot fogadott el az ország gyors egyesítésére, amelyben a demokratikus pártok és közszervezetek kívánságának érte.mében elhatározta, hogy Dél-Korea »nemzetgyűléséhez« javaslattal ferdül. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső népgyülésének elnöksége egyben biztosítja a délkoreai »nemzetgyűlésen« résztvevő küldöttek sérthetetlenségét és biztonságát is. A dolgozók második filmfesztiválja Szlovákiában A kariovy varyi és mariánske láznei ötödik nemzetközi filmfesztivál befejezése után a Csehszlovák Állami film ezután is a Köztársaság 10 további városában megrendezi a dogozók filmfesztiváljait a külföldi filmküldöttségek részvételével. A dolgozók II. fi'infesztiválja Szlovákiában Bratislavában augusztus 5—12. Kassán augusztus 13—20. között lesz. Rendezője a Csehszlovák Állami filmnek a bratislavai és kassai kerületi szaktanáccsal együttműködő igazgatósága. Az előzetes program alapján a dolgozók bratislavai és kassai fesztiválján 8 egész estét betöltő fesztivál filmeket mutatnak be. A szovjet produkciót a „Vidám vásár", a lengyel filmet az „ördögi, pofa", a magyar fii. met a „Ludas Matyi", a Német Demokratikus Köztársaság produkcióját „Az istenek tanácsa", az angolokét „Add nekünk ezt a napot" című film fogja képviselni. Ezen felül egy. még eddig meg nem határozott filmmel a népi demokratikus Kína filmművészete is képviselve lesz. A hazai filmgyártást két film fogja reprezentálni, még. pedig a „Megacélozottak" című cseh alkotás és a „Gát" című új szlovák film. A fesztivál összes előadásai ünnepélyes keretben zajlanak le. A film leforgatása előtt beszédet mondanak a legkiválóbb hazai és külföldi filmmunkások és a művészi bevezető programról a bratislavai és kassai legjobb üzemi ROH-csoportok gondoskodnak. A fesztivál előtt előadásokat tartanak a dolgozók legszélesebb rétegei számára, vitával egybekötve, a haladó film küldetéséről. Az iskolázás résztvevői azután résztvesznek a fesztivál összes előadásain és befejezésük után az egyes filmeket megbírálják eszmei és művészi szempontból. Bratislavában a dolgozók II. filmfesztiválja a Szabadtéri várszínházában, kedvezőtlen időjárás esetén az új kiállítási épület csarnokában lesz. A fesztivál előadásainak belépődíja egységesen 10 Kös. A Bidault-kormány válságban Bidault veresége, amelyet a keddi pénzügyi bizottságban szenvedett a francia állami tisztviselők fizetésrendezésének kérdésében nagy visszhangra talált a nemzetgyűlés csütörtöki teljes gyűlésén. A szocialisták a dolgozó tömegek, nyomására elutasították, hogy a kormányjavasht mellett szavazzanak és így azt csak a népi köztársaságiak és a radikális párt támogatták. Bidault miniszterelnök ezért kénytelen volt a bizalmi kérdést felvetni, amelyől a francia alkotmány értelmében szombaton este dönt a képviselőház. A francia reakció fél a kormányválságtól még pedig bel- és külpolitikai okoknál fogva és így arra törekszik, hogy a vitás konfliktus valamilyen békés módon intézze el. Főleg a szocialistákat akarják befolyásolni, akik mint ismeretes,, februárban kivonultak a kormányból, hogy most a kormányjavaslat érdekében ismét maguk pártjára vonják A kormányjavaslatot az állami alkal. mazottak fizetéséről mind a három szakszervezeti szövetség elutasította és az állami alkalmazottak különböző szektorai bejelentették, hogy sztrájkba lépnek ha követelményednek nem tesznek eleget. Az egész francia közvélemény nagy figyelemmel kíséri a do'gok fejlődését. Nyolcévi kényszermunkára ítélték a volt nyilas főispánt A magyarországi pécsi megyei bíróság büntefőtanácsa tárgyalta a háborús és népellenes bűntett elkövetésével vádolt volt tolnamegyei nyilas főispán, dr. Swierkiewicz Ernő pécsi lakos bűnügyét. Dr. Swierkiewicz Ernőt „érdeme' ' elismeréséül 1944 októberében tolnamegyei főispánná nevezte ki Szálast Dr. Swierkiewicz Ernő ténykedését azzal kezdte, hogy összeszedette a baloldali érzelműeket és internáltatta őket, akik közül többen a hirhedt büntetőszázadokban pusztultak el. Swierkiewicz hatalma azonban nem tartolt sokáig, mert a többi fasiszta gonosztevővel nyugatra menekült. 1946-bart azonban visszaszivárgott és évekig bujkált anyjának pécsi lakásán, mig fel nem ismerték. így került a megyei bíróság elé. A megyei bíróság háborús és népellenes bűntett elkövetésében mondotto ki bűnösnek dr. Swierkiewicz Ernőt és ezért nyolcévi kényszermunkára ítélte. Az államügyész súlyosbításért fellebbezést jelentett be , Bolgár tiltakozás török provokációk ellen A Bolgár Népköztársaság jegyzékében tiltakozott a miatt, hogy török részről újból durván megsértették a bolgár határt és megkísérelték egy fegyveres csoport becsempészését bolgár területre. Június 10-én egy gépkocsi három fegyveres személ'yel Törökországból jövet körülbelül 600 méteire behatolt bolgár területre. A bolgár határőrök ismételt felszólítása ellenére, a betolakodók nem álltak meg. Miután ezt a határsértést más ha. son'ó provokációk sorozata előzte meg, nyilvánvaló, hogy a Bulgária iránti ellenséges cselekedetek és provokációk sorozatáról van szó, amelyeket a török kormány, minden jel szerint, támogat. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a legerélyesebben tiltakozik a török kormánynál és követe'i, hogy végre tegyék meg török részről a szükséges intézkedéseket a bolgár határ sorozatos megsértésének megakadályozására. Kínában eddig 10 millió ember írta alá a békefelhívást Az Üj Kínai ügynökség jelentése szerint a stockholmi békehatározat aláírásai már elérték a tíz milliót. Kína északkeleti ipari részében 3,400.000 aláírást gyűjtöttek, Pekinben és Tiencsinben több mint 2 milió aláírást. Csungking volt fővárosban, amelynek 1,200.000 lakosa van, 930.000 aláírást gyűjtöttek. A békeakciő propagátorai között az első helyet a kínai ifjúság foglalja el. Az ifjúsági szövetség felhívta tagjait, hogy támogassák a békemozgalmat. Pekinben a stockholmi felhívást a közép és főiskolák valamennyi tanulójának 90 százaléka írta alá. A Csinhua állami egyetemen a békeíveket a hallgatók és tanárok 97.8 százaléka írta alá. Lanesauban a stockholmi békefelhívást 20.000 diák írta alá. A magyar népi demokrácia magáénak vallja Munkácsy Mihá!yt Munkácsy Mihály halálának ötvenedik évfordulójáról emlékezik meg rövidesen Magyarország. A budapesti Szépművészeti Muzeumban reprzentatív kiállítást rendeznek Munkácsy Mihály müveiből, hogy a magyar dolgozók megismerhessék a nagy magyar festő művészetét. Munkácsy Mihály legjobb müveiben az egyszerű, dolgos emberek hétköznapi problémáival foglalkozott, sokat ábrázolta a munkát és a munkásokat. Megragadó életképeinek őszintesége, szocialás tendenciája. Ifjúsága idején ő maga is végigszenvedte a nincstelenek keserves életét s haláláig iszonyattal gondolt vissza a nehéz munka, a megaláztatás és a szüntelen nyomorgás éveire. Munká. csy sohasem tagadta meg nyomorúságos fiatalságának élményanyagát, a népről alkotta legjobb remekeit: szomorú öregekről, szűkölködő anyákról, dolgozó emerekről. Egész működése a korabeli valóságot tükrözi, hiteles beszámoló a tömegek életéről, törekvéseikről. A magyar népi demokrácia magáénak vallja és magasra értékeli a magyar mult minden haladó hagyományát és ezek között méltó helyet kapott Munkácsy Mihály értékes művészete is. Mac Arthur: tartsuk megszállva Japánt még a békeszerződés után is A New York Times tudósítója megbízható forrásokra hivatkozva jelenti, Mac- Arthur azt javasolja John-3onnak, Bradleynek és Dullesnek, hogy az USA fegyveres erőit hagyják Japánban még a japán békeszerződés megkötése után is, valamilyen formában. Tehát az amerikai szoldateszka Japánt az USA támaszpontjává akarja tenni és követeli, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsák fenn Japán amerikai megszállását. A CSEMADOK HÍREI CSEMADOK ALAKULÁSI HlREK. Csicsó községben kisebb kezdeti nehézségek után elég szép számmal megalakult a CSEMADOK. Elnöke Fél Miklós munkás lett, aki erős elhatározással harcolt a kultúregyesület megalakulásáért. Kultúregyletünk ma már szép munkára tekinthet v'ssza. Az első egyfelvonásos színdarab után a mükedvelógárda a Ludas Matyit is betanulta és nagy sikerrel előadta. Falunk dolgozóinak apraja-nagyja hálásan és köszönettel méltatja a CSEMADOK kultúrgárdájának munkáját. Keserű Béla, Csicsó Nagysalló községben is megalakult a CSEMADOK, melynek alakuló közgyűlésén résztvettek a helyi pártszervezet, a Slovenská Matica, a CsISz a Csehszlovák Nőszövetség kiküldöttei, továbbá Szabó László kultúrtárs a CSEMADOK bratislavai központi titkársága nevében. A műsorral egybekötött alakuló közgyűlésen m ntegy háromszáz főnyi tömeg gyűlt össze. A helyiség nem volt képes befogadni az érdeklődő magyar és szlovák lakosságot, úgyhogy a müsorcs előadást közkívánatra meg kell ismételni. Szabó L., Rimaszombat Pereszlényen megalakult a CSEMADOK. A községházán megtartott alakuló közgyűlésen ór'ási tömeg vett részt. Ä gyűlést Tóth Ján0s földműves nyitotta meg és a CsISz énekkarának dalai, valamint szavalatok elhangzása után megválasztottuk a vezetőséget. A gyűlés befejezése után seregesen jöttek magyar gazdák, asszonyok és fiatalok beiratkozni a CSEMADOK-ba, mert rájöttek, hogy minden csehszlovákiai magyar nemzetiségű polgárnak kötelessége, hogy kulturális vonalon 'S a szocializmus építőinek soraihoz csatlakozzék. Elhatározásunk, hogy szlovák polgártársainkkal vállvetve harcolunk a reakció ellen. Jakns Géza CSEMADOK elnök Pereszlény A kassai kerület magyarlakta járási székhelyei közül Szeps ben is megalakult a CSEMADOK. Az ünnepélyes alakuló közgyűlés a nagyvendéglő feldíszített termében v0

lt. A helyiséget színültig megtöltötte az érdeklődök serege. A himnuszok elhangzása után Dobos Ferenc járási oktató megnyitotta az ülést és felkérte dr. Simay kassai kultúrtársat annak vezetésére. Dr. Simay kultúrtárs után Varga elvtárs, a Járási Nemzeti Bizottság elnöke. Tanelvtárs, a Kerületi Nemzeti B'zottság népművelési osztályának megbízottja, Sverk szaktárs, a szakszervezetek járási tanácsának kiküldötte, Dankóné kultúrtársnő, a Csehszlovák Nőszövetség szepsi-i csoportjának t'tkára maid Panyikov elvtárs, a CsISz járási vezetőségének nevében üdvözölték a megjelenteket. Ezután megválasztották a vezetőséget. Biztosak vagyunk abban, hogy a szepsii helyicsoport, amely 120 lelkes taggal indult útnak, éltető eleme lesz a szepsii járás magyar kultúréletének. Kiss T., Kassa. A CSEMADOK HELYI CSOPORTJAINAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL. A CSEMADOK pozsonypüspöki helyicsoportja lelkes és áldozatos kultúrmunkáva] életre keltette Móricz Zsigmond, »Ludas Matyi« című népszínmüvét Cserháty átd0

lgozásá- • ban. A színigárda tagjai igyekezetét különösen azért kell megdicsérni, mert többnyire nehéz testi munkát, vagy földmunkát végző dolgozók, akik az esti pihenés óráiban naponta a színmű betanulásával foglalkoztak, hogy azt minél szebb formában vihessék a kultúrára szomjúhozó közönség elé. A CSEMADOK pozsonypüspöki kultúrgárdájának működése felkeltette a főváros figyelmét is és a Cémagyár dolgozói ismételten meghívták a színigárdát a Ludas Matyi című színmű előadására. Koller Ferenc, Pozsonypüspöki A CSEMADOK baracskai helyi szervezete, amely csak 1950 január elején alakult meg, egy fél év leforgása alatt szép teljesítményre tekinthet vissza. A lenini ünnepségek és a különböző nemzeti ünnepek alkalmából előadott kultúrműsoron kjvül a kultúrgárda betanulta és előadta Moliére Duda Gyuri című vígjátékát. amelynek hatalmas anyagi és erkölcsi sikere volt. A második nagyobbszabású kultúrfellépést a Varga Ábrisné cimü színmű előadása jelentette, de a csúcsteljesítményt a Ludas Matyi előadásával értük el. Kultúrmunkánkat igyekszünk mind magasabb színvonalra emelni és célkitűzésünk továbbra is az marad, hogy a szocial'zmushoz vezető útról le nem térünk és szlovák testvéreinkkel rendíthetetlenül harcolunk megvalósulásáért. Pücsök Péter és Szabó Kálmán Baracska. Résztvettem a CSEMADOK zsigárdi helyicsoportjának színielőadásán. A kultúrgárdának nem volt könnyű dolga mert' két v lágot kellett érzékeltetnie a színpadon. »A mélyek a gyökerek« cimü amerikai színműben egyrészt a látszólag fényben és pompában úszó amerikai demokráciát, másrészt az emberszámba nem vett színesbőrüek, a négerek világát. A darab rendezője Nagy László elvtárs volt, aki amellett, hogy néptanító, nem veti meg a földműves munkát sem és mint jó gazda száz százalékban eleget tesz beszolgáltatási kötelezettségének is. A darab szereplői kifogástalanul megállták helyüket és bizonyára a jövőben is sok szép és tanulságos kultúrelöadással örvendeztetik meg járásunk dolgozó népét. Mandák, Vágsellye