Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-21 / 141. szám, szerda

12 UJSZ0 1950 június 29 Ez kell! a tanu'áshoz: munkaszeretet, é. ©töröm, küíastes A velikijelukii mozdonygyár kovácsát, a komszomolista Vaszilij Nikitint a gyár minden munkása szereti. Az öreg szakemberek őt állítják példaképül a fiatal munkások elé. Vájjon mivel érdemelte ki Niki tin komszomolista ezt a nagy tekintélyt? Akik Vaszilijt ismerik, erre a kérdőire úgy felelnek, hogy Nikiíin munkaszeretetével, életörömével és a maga elé tűzött célok elérésében tanúsítón kitartásával érdemelte ki jó hírnevét. A Nagy Honvédő Háború utolsó évében kezdte el Vaszilij Nikitin tanulmányait az ipariskolában. Testalkata már akkor is erős volt. így hát azt javasolták neki, hogy legyen kovács. Vaszilij szívesen beleegyezett. — Kérjed magad inkább a lakatosok csoportjába, — tanácsolták Nikitinnek iskolatársai — a kovácsmühelyben nagyon nehéz a munka — Nem tesz semmit, — felelte mosolyogva Vaszilij. — Kibírom ... Vaszilij Nikitin szorgalmasan, lelkesen tanult. Hamarosan kiváló tanuló lett. Tanulmányait csakhamar befejezte, de.az iskola igazgatója a fiatal kovácsol nem akarta elengedni és (elajánlott.! Vaszilijnek, hogy maradjon az iskola-' ban, mint áz ipariskolai kovácsműhely segédmestere. Vaszilij beleegyezett. Alig kezdődött meg a következő is- | kolai év, a kovácsműhely mestere sú- 1 lyosan megbetegedett. A segédrnester j ifjú vállaira komoly felelősség neheze- i dett. Egy csoport fiatal tanuló szakmai j oktatásáért volt felelős és tanítványainak legnagyobb része alig volt nála ' fiatalabb. Mégis szakmát kellett kezük- j kovácsmestérségre, nevelnie kellett a | kovácsmestersége, nevelnie kellett a jövő sztahanovisták. Ez volt Vasziiij ! Nikitinnek — aki éppen hogy kikerült i az iskolapadból — a feladata. Persze, a legkönnyebb az lett volna, | ha beállít az iskolaigazgatóhoz és kijelenti, hogy nem vállalja a munkát. Viszont, míg új mestert szereznek, a tanulók sok értékes tanórát vesztenek el. I Így hát Nikitin a dolog nehezebb részét ] választotta, vállalta a felelősségteljes? feladatot és hogy eleget tegyen a vele j szemben megnyivánuló köve'elménvek- s nek, éjjeleken keresztül tanult. Nikitin tanítványai kiváló eredménynyel tették le a szakvizsgát és a fiatal ! mester tanítványaival együtt lépett be s a mozdonygyárba. ' Néhány mozdonygyári munkás ba- , rátságosan tréfálkozott Nikitinnek — Mi a véleményed arról, hogy mint volt mester, most kovácsként dolgozói? Vaszilij azonban nyugodt mosollyal felelte: Kép a Kocsegarka-bánya munkásainak életéből dolgozó kommunisták segítségével gondoskodnak a lemaradók felzárkóztatásáról. Különösen nagy gondot fordítanak az új, vagy a fiata' bányászok szakmai nevelésére. A jól végzett politikai munka eredményeképpen 1949 végéit 106 bányász határidő előtt teljesen végrehajtotta az ötéves tervet és 1257 munkás pedig négy esztendő feladatait végezte el. Harmadszor: A pártszervezet ellenőrz a bányaigazgatóság és az egyes részlegek beszámolóit. Bírálatot mond a pártszervezet a munkáról és olyan segítséget nyújt bírálatával, ame'y elősegíti a termelékenység további növekedését. „Komoly siker származott abból, hogy a pártszervezet az egész politikai munkája súlypontját közvetlenül a részlegekre és a műhelyekre helyezte. A részlegekben dolgozó kommunisták keresztül is vitték, hogy társaik valamennyien te'jesítik és túlteljesítik a normát. Minden részleg vezetősége rendszeresen kibocsátja a maga „harci jelentés"-ét, amely beszámol az eredményekről és a további feladatokról. Minden részlegnél rendszeres oktatás folyik szeminárium keretében. Ez a pártmunka elsajátításának kitűnő iskolája. Többi között a következő fontosabb anyagot dolgozták fel a szemináriumok: 1. A részleg és műhely pártszervezetek munkatervei. 2. A kommunsták élenjáró szerepe a termelésben. 3. A gazdasági szervezetek tevékenységének ellenőrzése. 4. A pártgyűlések és magasabbfokú pártszervezetek határozatainak teljesítése és ellenőrzése. A bánya kommunista pártszervezete nagy gondot fordít az üzemi értekezletek lebonyolítására, mert a termelési kérdések rendszeres megvitatása 3 technikai fejlődés egyik fontos fettétele. Havonként egyszer, vagy kétszer pártnapot, vagy taggyűlést rendez a pártszervezet. Tavaly 20 ilyen pártnap volt. A pártnapokat igen gondosan készítik elő Legalább öt nappal előbb minden kommunistát értesítenek a pártnap, vagy taggyűlés idejéről, helyéről és anyagáról. Azért fontos ez, mert csak akkor lehet aktív egy I — Fiatal vagyok, a mesteri tisztség nem fut el tőlem. Most az a fontos, hogy tanuljak. Nikitin az elmúlt évek során kiváló szakember lett. Kétszeres, háromszoros normát teljesít. Akárkinek úgy tűnhet, hogy ennél igazán nem kell több. Nikitin számára azonban mindez még kevés. Nemrég kidolgozott és már be is nyújtott 16 újító javaslatot a nyersanyag, a munkaidő és az önköltség megtakarításra. Most már senki sem kételkedik abban, hogy a fiatal sztahanovista kovács nemsokára a gyárban is mester lesz. u és, ha a napirenden, szereplő kérdéseket minden részvevő előre megismeri. A taggyűlés határozatai az egész pártszervezet véleményét fejezik ki a soronlévő kérdésről. Minden határozat konkrét. Elfogadása után a határozatok törvénnyé válnak s azokat minden kommunista teljesíti. Persze, a jó határozatok értéke a jó végrehajtástól, ez pedig a jó ellenőrzéstől függ. Nincs olyan határozat, amelyet az egész pártszervezet ne ellenőrizze a végrehajtása során. De az el'enőrzés elsősorban nem felelősségrevonást, hanem éppen ellen, kezőleg: segítséget jelent. Maga a segítség tanácsadásban, buzdításban, a hibák felfedésében és megmagyarázásában, a hibák kijavítására tett konkrét tanácsadásban nyilvánul meg. Ott, ahol az ellenőrzést ebben a szellemben végzik, mégpedig rendszeresen, kitartóan, a kádernevelés összes szempontjainak betartásával, — pezsdü: a munka, nő a termelékenység, vidám a dolgozók élete. Minden taggyűlésen rendszeres beszámolók hangzanak el az elvégzett munkáról. Ilyen alkalmakkor kiderül, ki hajtotta végre és ki nem hajtotta végre a határozatokat. A taggyűlések arra nevelik .1 dolgozókat, hogy kivétel nélkül minden egyes határozatért minden egyes dolgozó felelős. Ezért nagyon fontos az, hogy ne csak zárt, hanem nyilt pártrapokat is tartsanak. Tény az, hogy a nyilt pár

tnspokat a pártonkívüli dolgozók rendkívül szívesen látogatják, ami azért fontos, mert ez is eszköz a Párt és a pártonkívüliek közötti kapcsolat elmélyítésére. A Pártba való felvétel nyilt gyűléseken — a pártonkívü'iek bevonásával történik. Ez lehetőséget nyújt a tagjelölt alapos megvizsgálására. A pártszervezet igen nagy gondot fordít a párttagok és a pártonkívüliek ideológiai és politikai nevelésére. E célból politikai iskolákat szerveztek s ezeken a Párttörténetet, a marxizmus-leninizmus klasszikusait tanulmányozzák. Ugyanekkor igen nagy az érdeklődés a nemzetközi és az időszerű belpolitikai események iránt is. Az agitátorok részére havonta kétszer kü. lön szeminárium van. Az agitátor főfeladata megmagyarázni a munkásoknak és az alkalmazottaknak a Párt és a kormány határozatait, a Szovjetúnió nemzetközi és belső helyzetének kérdéseit. Tavaly az agitátorok több mint 1000 beszédet tartottak. A „Kocsegarka" bánya pártszervezete így vált az egész üzem középpontjává. Minden téren, minden vonatkozásban gondoskodik arról,' hogy a Párt vezetőszerepe a gyakorlatban a lehető legjobban érvényesüljön. HÍREK 9 A termésbegyííjtés előestéjén. A moldvai köztársaság kolhozaiban és szovhozaiban megindultak a termésbegyűjtés előkészületei. Egyedül a kujbisevi körzet pilinei gép- és traktorállomása 14 kombájnál, 10 cséplő- és 40 aratógéppel dolgozik majd. A gépkezelők v

komolyan felkészültek a termés begyűjtésére és valamennyi gépet megjavították. @ Építkezések a tádzsik kolhozokban. A sztalinabádi. leninabádi és tjubini körzetek kolhozaiban hatimas újjyrendezési és építkezési munkák indultak. A régi tádzsik települések helyét az új építkezési tervek alapján készült modern kolhozfalvak foglalják el. A Köztársaság építészeti típustervet dol. goztak ki 3—4-szobás lakóházakra. Ezzel párhuzamosan valamennyi faluban a kulturális és egészségügyi intézmények is új épületet kapnak. ® Erdősítés Szibériában. Novoszibirszki jelentések szerint az idei tavaszon a kulingini és barabini sztyeppéken 4000 ho'dnyi területen 18 millió facsemetét ültettek el. A novoszibirszki terület sikeresen teljesítette az erdöültetés évi tervét és kifogástalanul megszervezte az új erdősávok gondozását is. 9 Vízvezeték.csatomák a kolhozban. A szimferopoikörnyéki „Kalinin"-kolhoz elsősorban dohányt és szőlőt termel. Az időjárás szükségessé tette a gyümölcs-, szőlő, és' a dohányföldek öntözését. A falutól 3 kilométernyire folyik egy patak. A kolhozparasztok elhatározták, hogy az agronómusok tanácsának megfelelően, a pataktól vízvezetéket építenek a kolhozba. Az állam 50 ezer rúbei kölcsönt juttatott a kolhoznak, amely már a mult télen elvégezte az összes előkészítő munkákat. Márciusban megkezdődött a vízvezetéki csövek iefektetése. A kolhozparasztok a munkát két és fél hónap alatt befejezték és igy a földeket már a vízvezeték-csatornák segítségével öntözik. • Tanul az egész gyár. Cseljabinszki jelentés szerint a helyi kohászati gyárban befejeződött a tanév. Az idén a tanulás minden éddigit felülmúló tömegeket mozgatott meg. A kü. lönböző foglalkozású munkások emelték technikai, gazdasági és politikai ismereteik színvonalát A gyár művezetői speciális átképzőtanfolyamon, a műhelyek és az egyes osztályok vezetői egyéves úgynevezett gazdasági továbbképzésen vettek részt. VERES PETER PROBATETEL De megy a dolog, mert mennie keli. Akik ma az asztagon vannak és kévét hánynak, holnap a szalmakazalra mennek, az elevátorhoz. A töreknél még lányok vannak, ak k az apjuk vagy bátyjuk helyett jöttek. Ők vannak a legnagyobb porban, _ de az már régi hit, h0

gy nekik nem árt semmi, nekik jó a tüdejük és friss a vérük. Vékony csontjaik vastag húsokba vannak burkolva, farukon reng a hűvös hús p rosbarna lábukszára ragyog és feszül és szivük, tüdejük fölött kívülről rengő mellek őrködnek. Itt aztán kijön mindenkiből ami benne van. Az aratás egyforma munka, hamar rávall arra, aki tágít, a sorból még kilépni sem lehet, a hordásnál már széjjel van szórva az. ember, tarlóra, szekérre aszteglyukba. létrára, hajazáahoz nem tudja szemmel fcartani egymást, a cséplőgép meg uralkodik a csapaton. Annak szolgálni kell, mert ha fuldoklik a töméstől vagy üresen búg. ha felakad a kanál vagy a törekrázó, szalmába fut a szem vagy leesik a villarázószíj, egy embernek a hibája miatt az egésznek a munkája megakad. Most derül ki, hogy az asztagrakásnál nem elég arra ügyelni, hogy az asztag takaros, jól bélelt jól hajazott legyen. Meg az áem elég, ha egymástól éppen a kellő távolságban vannak az asztagok hogy jól befér közéjük a cséplődob, de még Je lehet ereszteni az etetőasztalt és a törekhordó lányok is elférnek a gép faránál, hanem arra is kell gondolni, hogy az aszt^g0k jól legyenek rakva a széliránynak. A gazdák ezzel nem szoktak törődni, nekik a munkások szeme sose fájt, ők csak a saját szalmakazlaik jó fekvésére gondoltak. A cséplőmunkások törődtek vele, de már csak úgy,, hogy szidták a gazdát, amiért nincs annyi esze, vagy jósága, hogy a széljáráshoz is jóirányba rakatná as asztagokat. Most minden bajnak Sós Mihály az oka. A szél legtöbbször északról vagy délről fúj; vagy a gép elejét borítja porba, vagy a hátulját, M'ndig az haragszik és szidja Sós Mihályt, aki a porban áll. Ha meg keresztben áll a gép a szélnek, vagy a szél fordul nyugat felel, akkor meg leemelgeti a szíjat a kerékről. H ába gyantáznak, a szíj meg-meglibben, a közepén élére fordul a szél erejétől és már repül is le, úgyhogy néha összerándul, mint a tüzbelökött kígyó. Szabó Miska, aki az aratásnál gyenge volt. nem jött a géphez, szégyelte magát az aratásért, helyette a bá,tyja, Jan. jött aki bejárta már a fél országot, gyárban is járt, vasúton is. bányában is, sehol sem tudott megragadni de minden huncutság ráragadt, amivel a napot lehet lopni és a többieket be lehet csapni. A Csiri Borsos csapatjában van, de nem érzi tagnak magát és sokat lóg. Ha nekiterül a hosszú asztagon j a hat villás egyszer csak azon veszik észre, hogy Jankó már meg nt | nincs köztük. Lenn van a lajtnál. I iszik vagy csak hűti magát a v;z-1 zel, vagy odabújik a traktorhoz, k -! csit ácsorog a gép körül, cigarettát ! csavar, aztán mivel a gép körül nem szabad rágyújtani, kimegyen a dűlőre vagy száz lépésre odaül az öreg akác alá. nek támasztja a hátát, nyugalmasan nézi a búgó. portfüstölö gépet és cigarettázik. Majd ha elszívta, megint nyugalmasan eldörzsöli a tüzet és megindul, a v lláját a földön maga után húzva, vissza az asztagra. De nem siet; tiszta nyereség neki az az idő, ami így eltelik. Máskor a szalmakazal mellett a hűvösben Iiencsereg a lányokkal, akik ha kevés a törek, mert szívós a gaz, vagy mert rozsnak, zabnak kevés a pelyvája, felváltva' dolgoznak és az egyik pár mindig pihenőben van. Fogdossa őket, a lábukat piszkálja, hoszszú szalmaszállal, titokban megoldja a kötőjüket, vagy összeköti a kötőjük madzagját s amikor hirte'en felugranak, mert meggyűlt a törek é-s kiabálnak a törek-kaparók, akkor leszakad róluk vagy belehasad a kötő. Máskor meg ellopja a zsebkendőjüket, vagy a piaci tükröt, amivel trmrcos kis arcukat nézegetni szokták. De Csiri Borsos Lajos nem az az ember, aki sokáig tűri az ilyesmit. Nem akar kezdeni, mert így is azt mondják rá, hogy vadember, de amikor a második, harmadik napon is ez folytatódik és délután, amikor mindnyájan az asztagfeneket hányják felfelé a magas dobra és még a sarkukon is csurog a leve, az ingük meg fekete, mintha pocsolyába mártották volpa, a levegő fülledt, messze délnyugaton nehéz fellegek emelkednek, elmúló módon messziről égzengés hallik, a levegő teel van vilamos feszültséggel, az emberek tele vannak ideges igyekezettel, hogy be ne ázzon az asz. tagfenénk, mindenki siet, igyekszik, csak Szabó Janit nem izgatja a dolog, akkor mégis rákezdi: — Hallod-e öcséin, János? Az lehet, hogy te sokfelé jártál már, biztosan jobban tudod a farmozgatós táncot, mint én, de hogy te nem vagy rendes munkás ember, az már egyszer biztos. Hun láttál te olyat, hogy hat ember közül mindig csak egy járjon cigarettázni? És hun láttál olyat, hogy az asztagfenékről elmenjen valaki pihenni vagy szórakozni? Szabó Jani gúnyosan mosolyog: — Na és mi baja kendnek velem? Miért nem megy maga is! Majd bolond vagyok itt meggebedni a kendtek jókedvéért. Csiri Borsos nem olyan ember, ha kicsi is, akivel így lehet beszélni és mindjárt a vastagjára fordítja: — De az anyád tekergő szentségit, én pedig megmutatom, hogy vagy dolgozol, vagy megszököl — és a villa akaratlanul megállott a kezében. Szabó Jankó nem hagyhatja magát, már csak a lányok miatt sem, akik épen mellettük rakják a töreket és már meghallották még a gép zaja mellett is, hogy valami történt az asztagosok közt és most megrettenve, de kíváncsian fülelnek — és az ő kezében is megállott a villa. A többi asztagosok. kicsit megrezzentve, annál hevesebben hányják a kévét, hogy legyen fönn mit etetni és azért is, mert irtóznak a veszekedéstől, ismerik a kis Csirit és a tekergő Jankót is. Egy pillanat az egész, a forró levegő még forróbbá válik, az arcokon láng csap szét. — Kend szöktet meg engem — sziszegte Jankó — kend? Ülőhelyemből sem állok fel kend előtt — érti? Micsoda kend? — kicsoda kend? — egy görcs, egy . .. Csiri Borsonál mindig az volt a nehéz pont, amikor valaki a kicsiségére utalt, ezt nem bírta józanon. Éppen azért, aki sérteni akarta, gyilkosul mindig ezt vágta neki oda. Szerencsére Kis Gábor pár lépésre onnan, éppen a gép elejénél állt, a zsa. kokat kötözte és ismerte Borsos Lajost. Kiengedte a kezéből a zsákot, csak úgy puftant és felugrott az alacsony asztágfenékre Éppen az utolsó pillanatban, hogy Borsos Lajos kezében megkapja a villát A gép körül nagy riadalom keletkezett, mindenkinek a kezében megállott a szerszám, a lányok a rémülettől eivissantották magukat, a dobról Csapó és a kévevágó lány lefelé bámult az ete4

ő szemüvegen keresztül, a szemfüles traktorvezető lelassította a gépet, az emberek kezdtek összeszaladni. De Kis Gábor visszakiáltott: — Hadd menjen a gép, adjátok bele! — Régi munkás volt, sokat látott már ilyet, tudta, hogy az a legjobb, ha megyen a gép. mert az üres gép húzía a? embert, mint lakodalomban a muzsika, ráérnek vitatkozni a bajon majd estére amikor már lehűlt a méreg egy k;

csit Csiri Borsos is megjuhászkodott, nagyon szerette a Gábor komáját, mert az sose nézte le a kicsisége miatt, sose beszélt vele felülről. Kis Gáboi ismerte Borsost, tudta hogy egész embert magáért, dologban is, de verekedésben is. Borsos restelte előtte, hogy már megint vele van baj és mintha mi sem történt volna, reszkető dühvel ugyan, de annál vadabbul hányta felfelé a kévéket a dobra. Jankó is megrestelte magát egy kicsit és bár Csiri Borsost le szerette volna szűrni, mégis nekilátott, hogy dühét a munkában vezesse le. A gép új erőtt vett, a nagyszíj meglibbent s szinte összecsapódott a hirtelen hajtástól, a lányok kiabálni kezdtek: — Gábor bácsi tele a zsák, melléfolyik! — Kis Gábor odasietett, hirtelen lecsapta a záróvasat és új zsákot rántott elő, de még visszaszólt, hogy majd estére beszélünk róla, most hadd menjen a gép. Az öreg Sós csak akkor vette észre, amikor .lelassult a traktor, de akkor is odanézett először, azután a dobbra s csak utoljára az asztagfenékre. El volt merülve az összeadásban és ilyenkor se látott, se hallott, mert h? félbehagyja a számsort, akkor kezdheti újra. Mire felállott és levette a pápaszemét, akkorra vége is lett a kis zivatarnak. Este azután, vacsora után, a tűznél megbeszélték az ügyet. Sós Mihály nem tudott hozzászólni Csapó is csak a dobról látta, hát Kis Gáoor mondta el, mi a baj. Az emeberek fáradtak voltak, jólesett a hűvös estében ejtőzni a nappali forróság után. most lehetett értelmesen elintézni a kérdést. Csiri Borsos azt követelte, zavarják el Szabó Jankót a géptől. Voltak olyanok, akik melléállottak, de a nagy többség nem szerelte a bajt, az ottani rossz hírt, ami az ilyenből kijön és nem avatkozott bele. Hogy a vita el ne mérgesedjen, Kis Gábor vette át a szót • — Én azt mondon emberek, ezt a bajt most még Felejtsük el. Szabó Jani menjen át a másik csapatba, cserél, jen Valakivel. De, hogy ilyen baj többet ne legyen, rendet kell csinálni a váltásba. Ne menjen el senki se cigarettázni, se inni, se semmiféle dolgára, hacsak éppen hascsikarás nincs rajta, csak amikor rajta van a sor. (Folytatjuk.) Ez a bánya, a „Kocsegarka", a •Nagy Októberi Forradalom előtt egy francia részvénytársaság tulajdona volt. Sokan élnek még azok közül a harcosok közül, akik szakadatlan harcot folytattak a munkásnyúzó kapitalisták eüeri Ivan Petuhov, a 64 éves bányász éppen ilyen harcos: még Október előtt épett a bolsevik pártba. A „Kocsegarka" bányászai kivették részüket a polgárháború küzdelmeiből Mihail Logyincsenko például az akkori Vörös Hadsereg katonája volt s ma a Szovjetúnió Legfelső Tanácsában képviselő. Vasziiij Frolov, aki példamutatóan harcoít Denikin és a beavatkozók ellen, ma a bánya szakszervezeti bizottságának elnöke A „Kocsegarka" bánya pártszervezetének nagyon sok tagja o'yan kommunista, aki Lenin ha'álakor, a „lenini-behívó" útján került a Pártba. De a pártszervezet legtöbb tagja és a tagjelöltek túlnyomó rcsze is élenjáró munkás, alkalmazott, szakember. Csupa olyan hőse a munkának, aki a Nagy Honvédő Háború ideién már megmutatta, rhilyen erő lakik a szovjet emberekben. Bonyolult ipar vál'alat minden szovjet bánya. Ezért hatalmasak a pártszervezet feladatai is. A „Kocsegarka" jánya területén például 21 részleg- és nűheiypártszervezet működik. Ezek iöziil 14 a bánya mélyén dolgozó kom. nunistákat tömöríti. A részleg- és nűhelypártszervezetek napról-napra jól álgondolt és megszervezett tönegmunkát végeznek a bánya összes iolgozói közölt Rendszeresen tartalak pártgyűléseket és az itt kifejtett politikai munka eredményeként a szénkitermelés üteme egyre nő. A pártvezetőséget titkos szavazásin! választották meg a bánya kommuíistái. Tagjai: vájárok, robbantók, egy nérnök, egy technikus, a szakszerve:cti bizottság elnöke és több részlegvezető. A páttszervezet a tervszerű ermelés mennél nagyobb sikere ériekében három vonalon viszi az álandó harcot Elöször: Minden kommunistát élenjáró termelékenységie nevelni, mert i személyes példamutatás igen jó esz:öz a magasabb technika népszeríísíésére. A pártszervezet joggal büszke s'arra, hogy tagjai átlagban 2—3 tormát teljesítenek egy műszak alatt. Másodszor: A pártszervezet gondos, íodik a legújabb tapasztalatok gyors :lterjesztéséről. A szakszervezetekben