Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-21 / 141. szám, szerda

1950 Június 21 Június 21, szerda. A nap kél 3 óra 50 perckor, nyugszik 20 óra 13 perckor. A róm. kat. és a protes­táns naptár szerint Alajos napja van. • 150 holdnyi területen építenek melegházat Leningrád környékén. A város dolgozói innen évente több­ezer tonna friss zöldséget és gyü­mölcsöt kapnak majd. A tervek sze­rint az új melegházban szilvát, citro­mot, narancsot és dinnyét is fognak termeszteni. • Romániában a színesfémipar nagyarányú kifejlestése során fel­épült a nagybányai fémipari kombi­nát. • Pakisztánban egyetlen hónap alatt ötszáz közsegben szálltak szembe fegyveresen a parasztok a népelnyomó hatalommal. A pakisz­táni földesurak sem sortüzekkel, sem letartóztatásokkal nem tudják megakadályoznia a parasztok forra­dalmi mozgalmát. _ — A béke hívei kiszórták az elszállí­tásra szánt hadianyagokat egy francia városban. Agen francia városban a béke hívei mihelyt értesültek arról, hogy a város pályaudvaráról két löszei -rel telt vagont akarnak továbbítani, k'­vonultak a pályaudvarra és kb. 20 lád3 lőszert szórtak ki a töltésre. Agen város lakussága és a Grange-gyár munkásai tiltakoztak a fegyvergyártás ellen és követelték, hogy a hadianyago­kat gyártó üzemeket állítsák át békés termelésre. — Japán haladó erői ellen újabb el­nyomó intézkedéseket jelentett be az amerikai zsoldban álló Josida-kormány egyik szóvivője. A kormány elhatároz­ta, hogy a diákok szövetségének John­son amerikai hadügyminiszter, Bradley vezérkari főnök és John Foster Dulles tokiói tartózkodása idejére tervezett esetleges tiltakozó akciót minden erő­vel megakadályozza. A rendőrség több gyűlést betiltott Tokióban. A tokiói könnyűfémipari munkások, valamint a japán nyomdaipari szakszervezeti szö­vetség központi csoportjának tagjai és több nagyüzem dolgozói sztrájkba léptek. — Az USA légiforgalmi, kereskedel­mi és hajózási egyezményt készül kötni Franco Spanyolországával. — A „Col Haam" című lap jelentése szerint Izrael szakszervezeti tanácsa hatálytalanította mindazokat a tenger­parti üdültetéseket, amelyeket a tár­sadalombiztosító orvosai beteg mun­kásoknak és munkásnőknek írtak elő. A közlemény cinikusan megjegyzi, hogy ezt a határozatot azért hozták, „emeljék az izraeli pénz értékét és ele­get tegyenek a pénzügyminisztérium kívánsának". Míg- tehát a beteg mun­kások kénytelenek lemondani kezelte­tésükről, Izrael polgársága az ország fényűzően berendezett üdülőhelyein vagy külföldön nyaral anélkül, hogy arra kérnék őket: mopdjanak le üdülé­sükről „az izraeli valuta megerősítése" érdekében. — Az Air France francia légiforgal­mi társaságnak egy héten belül máso­dik utasszállító óriásgépe zuhant le a Perzsa-öbölben, a Bahrein-szigetek közelében. A szerdán lezuhant máso­dik gépnek 45 utasa volt, közülük csak tizet sikerült megmenteni. — Tiencsinben titkos Kuomintang terrorszervezetet tettek ártalmatlanná. A bűnszövetkezet Pekingben. Tien­csinben és a két város környékén „partizán fegyveres erőket" igyeke­zett szervezni, gyilkosságokat és szabotázs cselekményeket követett el. — Belgium visszautasította a rész­vételt az amerikaiak által javasolt Európai Fizetési Unióban. — Bukarestből mezőgazdasági kül­döttség utazott a Szovjetúnióba, hotry tanulmányozza az aratás lebonyolítá­sának, a gép- és traktorállomások s a kolhozok irányításának szovjet mód­szereit. — Oslo isko'atanácsai, iskolaigazga­tói, tanfelügyelői és Norvégia több­ezer tanítóia e?yhan?ulag állástfoMalt az iskolák tervezett militarizálása ellen. ÜJ SZÓ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. SPÖ-és feielösszerkesztö: Lőrincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava n Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540—, % évre 270—, % évre 135 1 hónapra 45.— Kös. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—, % évre 75.—, % évre 40.— K6s. A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre 120 Kós. Hi SI® 6gy fiábozús uszító porti éja A SZ1MÖI KUBIKUSOK ÍRJAK IIRANICÉRÖL. Mi, Szimő községbeliek itt dolgo­zunk a hranicei most épülő cement­gyárnál. Harminc főből álló magyar csoportunk szorgalmas mnukájával hozzájárul a szocializmus építéséhez. Nem akarjuk meghazudtolni azt, hogy a szimőieket öntudatos dolgozóknak ismerik országszerte, akik nem ismer­nek akadályt és nehézséget, sem fá­radságot, haz az ötéves terv építésé­ről von szó. Munkanormáinkat foko­zatosan emeljük, mert tudjuk, hogyha a gyár építése gyorsabban elkészül, ak­kor sok pénzt és munkaidőt megtaka­rítunk. Tudjuk, hogy a többtermelés a mi célunkat, a dolgozók jólétét szol­gálja. A normát 4 és fél köbméterről hat köbméterre emeltük, majd néhány nap múlva hét és félre. Most azután, hogy bedolgoztuk magunkat, már tíz, sőt tizenegy köbméternél sem tudunk megállni. Tudjuk, hogy észszerű mun. kával többet és jobbat tudunk előállí­tani. Így van ez nemcsak nálunk, ha­nem minden munkaszakaszon. A ru­hásüzletekben például a polcok már roskadoznak a sok árutól. A régi idők­ben is voltak tele raktárak, de sajnos, mi munkások nem élvezhettük ezt, a sok szép áiu nem nekünk készült. Ma azonban minden munkás jó ruhában jár, mert az életszínvonal — hála megértő és áldozatos munkájuknak — jóval magasabbra emelkedett. Elhatá­rozásunk, hogy minien erőnket felhasz­náljuk és harcba vetjük a béke és az" igazság győzelméért. Búkor József, Szimő. A ZSELIZI TÉGLAGYARNAK SAJAT KULTÜRHAZA VAN. A zselizi téglagyár kis üzem, de gyönyörű példa arra, hogy milyen gyors tempóban halad munkásságunk életnívójának emelkedése. Mankovic elvtárs az üzem vezetője, a járási elnök búzgósága is igen nagy segítségére volt a kis üzemnek a két tágas kultúrház és saját fürdője kiépítésében. A kultúrházat ápolt kis kert veszi körül virágokkal és gyü­mölcsfákkal beültetve. Mankovic elv­társ büszkén eldicsekedett, hogy rö­videsen kuglizót is építenek. Gondol­junk csak vissza elvtársak, vájjon a régi kapitalista rendszerben gondol­tak-e az urak ilyesmire? Gondoltak-e arra, hogy a munkásnak ilyesmire is van szüksége? Nem, ők nem gondol­tak erre ök nem akarták, hogy a munkás kulturált és boldog legyen, nem akarták látókörét tágítani a ma­gasabb életszínvonal, a magasabb élet. igények felé Nem akartak egy koro­náról sem 'emondani a munkás javára, a búsás jövedelemből, amelyet ők a munkások izzadtak ki részükre. Mankoviö elvtáis gyűlést hívott egybe a szocialista sajtó terjesztésére, amelyen a gyár összes munkásai részt­vettek. A sajtó fontosságáról tartott előadás után ígéretet tettek, hogy nem maradnak le a többi haladószelle­mü dolgozóktól és még június végéig megindítják az előfizetési akciót. Re­méljük, hogy az eredmény megfelelő lesz. Kugler Emánuel, Zsolna. ÜZENET MUNKASLEVELEZÖ1NKNEK: Baráth Vince, Bíezany. Megkaptuk legújabb leveledet, ked­ves elvtárs ne elvont kérdésekkel fog­lalkozni, hanem élő, gyakorlati telje­sítményekkel. Munkástársaidat legin­kább az érdekli, hogyan dolgoztok a ti üzemetekben, milyen eredményeket értetek el, a jövőben tehát várjuk ilyen értelmű leveleidet. Urbancsok Ferenc, Fülek. Leveled első része leközlése kerül, a második i észében foglalt felhívást azonban csak akkor közölhetjük, ha Stevove elvtárstól az üzemi pártszer­vezet pecsétjével ellátott felhatalma­zást kapunk rá. Elvtársi üdvözlettel: Az Uj Szó munkáslevelezőjé­nek szerkesztősége. cA piáqxii ^^mntkúiuhÁz A paspírosztály és könyvosztály , Jól ismert ház Prágában a Na Pfí­kopé és Havirska utca sarkán, ahol félemeleten a »Prága« kávéház és a földszinten előkelő üzletek sorozata volt a »Praha* biztosítóintézet palo­tája, modern ház csupa üveg. Mo3t mint gyönyörű »Detsky dümc várja itt a vevőközönséget. Szép modern árúház, ahol a szülök . gyermekek számára egy fedél alatt mindent megvásárolhatnak, amire szükségük van. Erről legfeljebb almodhattak a szülők, amig egyik üzletből a másik­ba járkáltak. Azonban a belkereske­delmi minisztérium ismeri a közön­ség« gondjait és szükségleteit és már gyakran készített meglepetéseket számukra, legfőképpen azoknak, akik ezt a legjobban megérdemlik Az átalakítás nem volt kicsiség, annak ellenére, hogy az épület kon­strukciója aránylag jó feltételeket adott. Az egész ház új célt kapott, tehát teljesen át kellett belsőleg ala­kítani. A Gyermekáruházat, illetve gyönyörű berendezését és ötletes­szervezését a »Nyár című« képes­könyvünkben fogjuk bemutatni Olvasóterem. A maláji nép ma már nem hisz semmiféle angolszász propagandá­ban. Nem hitte el Strachey brit had­ügyminiszternek sem, aki nemrégiben töltött két hetet Malájföldön, hogy az angol kormány a „demokrácia" szelletnében „széles önkormányzatot" kíván biztosítani az országnak. Csu­pán a százezer főre felduzzasztott rendőrség szigorú óvintézkedéseinek volt köszönhető, hogy Strachey fo­gadtatása fagyos volt és nem „forró". Kicsoda ez a Strachey, aki a ma­láji szennyes-háború .főirányitó jakévi oly sűrűn szerepel az angolszász saj­tó hasábjain? 1001-ben született. Az angol felső tízezer etoni kollégiumában nőtt féU Becsvágya kora ifjúságától kezdve mérhetetlen volt. A politikai pályán kereste az érvényesülést. Észrevette, hogy leggyorsabban a hirtelen fel­duzzadt „munkáspárti" parlamenti csoportban csinálhat karriert. Pilla­natok alatt felfedezte, hogy ő tulaj­donképpen már az óvodában „szo­cialista" volt. Irt néhány „szocialis­ta" fércmunkát és bejutott az alsó­házba. Minthogy nem kapott rögtön vezetőszerepet, „baloldali" ellenzéke lett a munkáspártnak és a legköze­lebbi választáson független munkás­párti programmal lépett fel. Megbu­kott, tehát visszalépett a pártba. Ad­dig nyüzsgött, míg hivatalt kapott, majd a háború befejezése után köz­élelmezési miniszterré nevezték ki. Az éhező vóiasztók nem bocsátották meg neki intézkedéseit és a legutób­bi választásokon megbuktatták. Be. vin azonban rövidesen „elközvetítet­te" a munkanélküli Stracheyt. Az egyik pótválasztáson behozták a par­lamentbe és átnyújtották, neki a had­ügyminiszteri tán-cát. Uj hivatalában hamar tájékozódott, mint a karrie­risták általában és felismerte, hogy az imperialista háborús uszítók fel­tétel nélküli kiszolgálásával szerez, het magának hírnevet. Április 7-én Oliver Stanley kon­zervatív képviselő felszólalt az alsó­házban és figyelmeztette a kormányt, hogy „a maláji kérdés megoldását te­kintse elsőszámú feladatának, nem­csak külügyi és védelmi polütkánk szempontjából, de közgazdaságunk érdekében is, mert ha ezt a háborút elveszítjük, minden összeomlik". —i Strachey megértette a monopóltőké­sek képviselőjének parancsát. A gu­mikirályok, ón- és aranyércbányák tulajdonosai, a teaültetvényesek nyugtalanul emészteivek. „Majd le­adom a sajtónak a maszlagot a ma­láji szakszervezetek támogatásáról, önkormányzatról és demokráciáról, aztán lemegyek Malájába és elinté­zem én azokat a lázadókat" — gon­dolta magában. Ezt a gondolatát tett követte. Olyan gonosztett, mellyel ki­érdemelte megbízói elismerését. Sűrű tanácskozások, miniszteri ér­tekezletek után Strachey elrendelte az új offenzíva megindítását. Min­denekelőtt a, „maláji e\ős kéz" néven ismert Sir Harold Briggs tábornokot neveztette ki a malájföldi hadjárat legfőbb parancsnokává, aztán angol elitcsapatokat, hindu gurkha ezrede­ket, bombázógépeket • küldött Hong­kongból, Ausztráliából és más tá­maszpontokról. A rendőrség létszá­mát százezer főre emelte. Hogy mek­kora ma a monopolista csőcselék pro­fitjának biztosítására összegyűjtött haderő, erről az angol lapok hallgat­nak, vagy megtévesztő adatokat kö­zölnek. Tény azonban, hogy Strachey má­jus 22-én Griffiths gyarmatügyi mi­niszter kíséretében elutazott Maláj­földre. Visszaérkezése pillanatában , már a repülőtéren sajtókonferenciát hiva­tolt össze és az újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy „nem tudom meg­jósolni, mennyi idő alatt nyomjuk el a lázadást, de — természetesen — el­nyomjuk és minden katonai rendsza­bályunk ezt a cél szolgálja". Strachey maga is jól tudja, hogy hazudik. A maláji szabadságharco­sok egyik győzelmet a másik után aratják, úgy, hogy a brit kormány Menzies ausztráliai miniszterelnök­nek könyörög csapatokért, sőt leg­újabban japán katonákat és német SS-eket akar besoroztatni a maláji hadseregbe. Bármit is csináljon a brit hadügy­miniszter, a maláji nép szabadság­harcát nem. tudja elfojtani. Annyi bi­zonyos, hogy Strachey „karriert" csi­nál/: sikerült bejutnia a háborús uszí­tók élvonalába. De az is bizonyos, hogy ezért a „karrierért" éppenúgy meg kell majd fizetnie, mint a többi háborús bűnösnek. — Ötvenezer ausztráliai' munkás sztrájkkal tiltakozik a Menzies-kor­mány kommunistaellenes fasiszta tör­vényjavaslata miatt. Deménd új életet él a népi demokráciában Ahol a fasizmus rombolt, a szocializmus épül Deménd vegyes lakosságú község. Az 1938 előtti burzsoá demokrácia rákényszerítette a dolgozókat, hogy elhagyják otthonukat és járják az ország különböző vidékeit munkát keresni. A munkanélküliség nem volt ritka jelenség akkoriban. Tudvalevő, hogy a gazdasági vál­ságok idején a munkanélküliek szá­ma meghaladta hazánkban az egy milliót. A becsületes munkások száz­ezrei elhagyták otthonukat, család­jukat és vándorok módjára járták az üzemeket és falvakat munkát ke­resve. Ezt a kálváriát nagyon sok dolgozó megjárta és ezt az utat tet­ték meg a deméndi szlovák dolgozók is, míg végül sikerült nekik elhelyez­kedniük. A község magyar dolgozói barátokat fedeztek fel a szlovák dpl­gozókban és nem egyszer harcoltak egyesülve a kizsákmányolók ellen a nagyobb darab kenyérért. Az 1938-as revízió után a Horthy-fasizmus leg­főbb feladatául tűzte ki a dolgozók egységének megbontását. Ez részben sikerült is nekik a munkásárulókon keresztül, akikből akadt Deménden is egypár és ezek a Horthy-pribé­kek bizony alapos munkát végeztek. Aknamunkájukkal sikerült nekik megbontani a szlovák és magyar dolgozók egységét és ezzel egyide­jűleg megkezdték a szlovák dolgo­zók elleni hadjáratukat. Tehát a magyar reakció lerakta a gyűlölet alapjait és tápanyagot adott a felszabadulás utáni években a burzsoánacionalizmus és soviniz­mus túlkapásainak. 1948 februárjá­ban a csehszlovák dolgozók győzel­met arattak a reakció felett és ez lényeges változást hozott. A dolgo­zók ma már felismerik az ellenséget, ha az nemzeti álarcban rejtőzik is és ráeszmélnek arra, hogy a külön­féle nemzetiségű dolgozók nem le­hetnek ellenséges viszonyban egy­mással, mert a dolgozóknak egy cél­juk van, a szocializmus felépítése. E nemes cél elérésére kezet fogtak a deméndi szlovák és magyar dolgo­zók is, ök jó barátok akarnak lenni és csak egy ellenséget ismernek, — az "szátályellenséget. Ebben a szellemben gyűltek össze Deménd dolgozói a KSS IX. kon­gresszusának tiszteletére is. —Alinden honpolgár legfőbb felada­ta a béke megvédése — mondotta az olasz parlament korelnöke. Az Olasz Békebizottság rendezésében tartott ülésén Vittorio Emmanuele Orlando volt miniszterelnök, — jelenleg az ola^z parlament korelnöke — nagyfontossá­gú beszédben hívta fel az olasz népet a békeharcban való tevékeny részvétel­re. Hangsúlyozta, hogy ma minden béke megvédése. Ezért a békemozga­honpolgár, mindén nép kötelessége a lom átfogja az egész világot. A gyűlés végén a jelenlévő közéleti személyek aláírták a békeíelhívást. »Gyermekárúház« Prágában a Na Pfíkopé-n A *Gyérmekárúház<í-ban kész ruhákat próbálnak a kis vevők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom