Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-18 / 139. szám, vasarnap

— UJSZÖ -Kl lesz a győztes az építkezési fiitmek versenyében? AHMMHBäfiSBfldBv RMMb^MS^ARÜftM^ sfftAfilfi fa Sjjfrffi'ff TtfjtfclÄB JIL1 9 BfeíAilMMfe^fe^^ft liRmfPn 9 fflfllfflr Jk Mhc vétti - as ötéves tere mm" zésztt eddig Zsaroovüét slieti 1950 tötthts >8 előirányzott üzemi teljesítmények túlteljesítése, új munkamódszerek bevezetése, az építkezések befejezési időpontjának megrövidítése és az üzemi tervezés bevezetése az építke­zéseken, ezek azok a problémák, ame­lyeket a losonci I. építőipari igazga­tóság alkalmazottai az SzKP üzemi szervezete és az üzemi tanács rend­szeres gyűlésein a pallérok, az épít­kezést vezetők és az igazgatóság vezetői jelenlétében tárgyalnak« — mondja — Kopány és Klagyivik elv­társ, a losonci üzem tanácsának el­nöke. A munkaversenyben a pálma ed­dig a zsarnócai üzemé, ahol Sidlo elv­társ a zsarnócai építőipari igazga­tóság vezetője, Virágh elvtárs és más pallérok munkacsoportjai ere­jüket megfeszítve küzdenek a végső Dőlné Hámryban dolgozó építőmun­zászlajáért. A zsarnócai üzem csak májusban 144.5 százalékra teljesí­tette a termelési tervet és három építkezést egy hónappal hamarabb bevégeztek. Azok a munkások, akik Dőlné Hámryban az űj állami iskola építkezésén dolgoznak, szocialista szerződést írtak alá hogy december vége helyett már októberben bevég­zik az iskola építkezését. Élmunkás­módszerrel kezdtek dolgozni, amely meghozta gyümölcsét. Az iskola ed­dig már 80 százalékban elkészült és a munkások gyermekei már ebben az iskola évben látogathatják. Az SzKP IX. kongresszusa előtt a Dőlné Hamryban dolgozó építőmun­kások közül Szuchy elvtárs csoport­ja volt a legjobb. A zsarnócai építő­ipari igazgatóság körzetében legköz­ismertebb a bánovcei kőművesek 13 tagú élbrigádja Sevcsik és Valent elvtársak vezetése alatt. A brigád mindenütt ott van, ahol »szorul a kapca« és teljesítménye a feladatok szerint 140—200 százalék között mo­zog. Közismert Luszkovics elvtárs cso­portja is, amely a belső vakolásnál az előirányzott üzemi teljesítményt 26 százalékkal túlteljesíti, valamint Pánik elvtárs csoportja is. Stifel elv­társ vakolői 155 százalékra, Forgács elvtárs polcolői 190 százalékra és Takács elvtárs ácsai szintén maga­san túlteljesítik a normákat. A zsarnócai építőipari üzem bátran támaszkodhat élmunkásaira, akik az összmunkásság 65 százalékát képe­zik. Becsületesen járnak munkába és az egész üzemben csak 3.8 százalék a hiányzás. Szocialista szerződései­ket amelyeket csak az SzKP IX. kon­gresszusa tiszteletére a munkásság 64.5 százaléka aláírt, pontosan telje­sítik. A zsarnócai üzem előnye, hogy egyenletesen teljesíti a tervet, sőt az első negyedben 25.4 százalékkal, míg májusban 10.5 százalékkal túlteljesí­tette. További előnye az, hogy a pénzügyi terv betartása mellett fo­kozza a termelékenységet, főleg a normák megszilárdításával. A KSS IX. kongresszusáig 32 munkása szi­lárdította meg inormáját átlagos 8 —10 százalékig és ezeket most 113-j-121 százalékra teljesitik ami mellett többet keresnek, mint azelőtt. Az építőipari üzemek nagy része az év elejétől telejesíti a tervet a munkaversenyben. A tervet csak Besztercebánya, fcólyom, Losonc II., Kékkő és a hozzájuk csatolt terme­lő üzemek nem teljesitik. Ezen üze­mek egy része nem Versenyez a leg­jobb építőüzem zászlajáért a munka­verseny nem mozgósítja őket a terv teljesítése érdekében, ezért a beszter­cebányai kerület lényegesen elmarad a többi kerületek mögött. Zólyomban Student mérnök-elvtárs és Vrbicky pallérelvtárs kötelezték magukat, hogy a zólyomi tanonciskolám az egész évi tervet szeptember elsejéig teljesitik. A munkaversenybe a magyar nem­zetiségű dolgozók nagyrésze is bekap­csolódott, akik sok építkezésen ma­gasan túlhaladják az előirányzott üzemi 'teljesítményt és így szlovák munkástársaikkal együtt igyekez­nek bebizonyítani, hogy az építőipari munkások sem maradnak hátra az iparban és a szocializmus építésében hazánkban. k pártiskotózás évének mggszerveiett befejezése az m iskolai év jó elkészítésének fettétele Hogyan lett Vancsó István és hét társa V élmunkás a Swerma-üsetn ben Este volt már, amikor Podbrezová­ra értünk a rádió riportkocsijával. Az elvtársak már türelmetlenül vártak, hisz még a kora délutáni órákra jelen­tettük be látogatásunkat s a közbe­jött defekt miatt csak a késő esti órákban érkeztünk meg. > A hegyek felől friss, ózondús leve­gő szállt a völgybe, mely az erdők illatát hozta magával. A beszélgetés fonala is az erdővel kapcsolatos té­mára terelődött. Ezeknek a becsüle­tes podbrezovai dolgozóknak gondo­latai érthetően az erdőkben töltött időkre térnek vissza, amikor fegyver­rel a kezükben bátor elszántsággal in­dultak végetvetni a fasiszta barbárság­nak. Hat évvel ezelőtt azok az elvtár­sak, akik ma itt a Sverma-üzemben felszabadult hazájuk szocialista épí­tésén élmunkásként dolgoznak, szo­cialista öntudatuk parancsszavára és Sverma lángoló szavaira fegyvert ra­gadtak, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg oldalán felszabadítsák a Csehszlovák Köztársaságot a fasiszta hordák véres elnyomása alól. Hogy új teret, új életet teremtselek minden dolgozónak. Vancsó István élmunkás is azokra az időkre emlékszik, amikor a Tran­gos alatt Cierny Balogon a Tiszolci hegyen és a jesenskei hegyoldalban a Kommunista Párt vezetésével a kör­nyék dolgozói, proletárjai a falusi kis­parasztsággal megkezdték a hősi fel­kelést. „Ahogy a felkelés idején helyt­álltunk. síkra szálltunk a dolgozó nép érdekeiért, ugyanúgy akarjuk a dolgo. zók egyetemével szemben kötelessé­günket ma is teljesíteni" — mondja Vancsó István, amikor emlékeit a fel­kelésből felelevenítette előttünk. Ezen kötelezettségvállalás tudatosítását és teljesítését látjuk itt mindenütt. Az üzem dolgozói a tervfegyelem biztosí­tása érdekében ugyanolyan hősi harc­ra indultunk a IX. Kongresszus előtt ís most megint mint akkor a hit­leri hordák veszélyeztették életüket. Akkor is a dolgozó nép érdekeit szem ílStt tartva szálltak síkra. Ahogy Vancsó István megállapította, ők ma a felszabadult országban a dolgozó nép egyetemének é'etét akarják szebbé formálni,-ezért indulnak nap nap után újabb és újabb példás szocialista ver­senyekre. A svermás>k tudják, hogy t szocialista életet teremtő társadalmi berendezkedés a dolgozó nép érdekét tartja szem előtt Látják a különbsé­get a mult és a jelen között és érté­kelni tudják a jövő nagy heletőségeit. Vancsó István mintaasztalos. Hat gyermek apja, akiknek nem azt az életet kívánja, amelyen magának kel­lett keresztülvergődnie. Mert az csak kín, nyomorúság és vergődés volt. De ami a legfontosabb, hála az első szo­cialista munkásállam győzelmes ' had­seregnek, ma már ez a mult, csak néha-néha feltörő szomorú emlék. Vancsó István nem is szeret a múlt­ról beszélni. Inkább arról, ami ma van. inkább az új életről, amelyben a mun­ka becsületet jelent és amelyben a munkásember élete napról napra em­berhez méltóbbá válik, Azt kérdezed, mi a különbség a mult és a jelen között — fordul hoz­zám nyílt becsületes tekintetével. Nagy, nagyon nagy! A mi fiataljaink talán nem is tudják felfogni, hogy a burzsoá demokrácia korában a mun­kásnak milyen elképzelhetetlen nagy harcot kellett folytatnia, pusztán csak azért, hogy kenyeret vehessen a szá­jába. Ma már a munkanélküliséget itt a mi szocializmust építő hazánkban nem ismerjük. Annái jobban éreztük saját bőrünkön ennek minden . kínját­baját a régi repubükában. Nem má­sok csak a magati é'etéből veszek pél­dát. 1933— 1935-ig munkanélküli vol­tam. Az országút csavargója. Kol­dus. Kéregető. Az éhség hajszolt. En dolgozni akartam, hisz fiatal voltam, erős, munkaképes ember. Otthon pe­dig az asszony, a csaiád éhezett. Ko­pogtattam, próbálgattam mindent. Be­csukott ajtók fogadtak és az elhízott igazgatók, kapitalistán félvállról azt izengették a kapuk előttt velem együtt munkára váró és munkáért könyörgő elvtársaimnak. „Nem tudjak, hogy krízis van!" Aztán harmincötben végre Tragoskán az építőmunkán kaptam he. lyet. Ügy mondták, hogy ott majd kosztot is kapok. Ez volt két évi mun­kanélküliség után az első kenyérkere­seti lehetőség! Nem gondolkoztam. Kapva-kaptam utána ... Már vagy három hónapja dolgoztam. Kosztot, az igaz, kaptam, de a munkáért járó fi­zetést szombatonként csak nem adták oda. Közben megszületett a kisfiam is, kellett a pénz, hát most már határo­zottan oda álltam Schlosszer „úr" elé: „Kérem a járandóságomat!" Először össze-vissza küldözgetett, a pénzből azoban nem lett semmi és amikor én csak tovább követelődztem, hát kivá­gott. Elzavartak! Ott kellett hagynom hát ezt a „nagy munkalehetőséget!!. Igaszág utáni kiáltásomat senki sem hallgatta meg. Azt hiszem, elvtárs, hogy kérdésedre már azzal válaszol­tam, amit itt most elmondtam neked, az én étetem történetével, amelyen keersztül kellett vergődnöm a burzsoá­demokrácia Idején. Minden dolgozónak napról-napra emlékezetébe kelienie idéznie múltját, múltbeli kilátástalan életét, vergődését Mert ma ellenke­zője van mindannak, ami a múltban volt. Munkanélküliség? Koldulás? Kenyértelenség? — ez ismeretlen fo­galom. Ma mindenk annyit dolgozhat, amennyit fizikuma és lelkiereje elbír. A dolgozó nép országa becsületes megélhetést nyújt a munkásnak, pa­rasztnak és a dolgozó értelmiségnek egyaránt Becsületes megélhetést nyújt nekem, neked, a te családodnak és az enyémnek. Uj életet és új or­szágot építünk, amely az én gyerme­kem számára már beláthatatlan lehe­tőségeket fog nyújtani. A felszabadu­lás előtt ki gondoskodott a dolgozó munkás és a parasztifjúság nevelésé­ről? Hat gyermekem van, ezek kö­zül négy iskolába jár és kettő óvodá­ba. Húsz koronái fizetek évente egy­egy gyerek tanításáért. Legidősebb fiam gazdasági iskolába, a következő erdészeti iskolába fog járni. És így a többiek is. A múltban a munkásokra vagy a munkanélküliség vagy a leg­sötétebb kizsákmányolás várt. Egész életükön át vergődhettek. Az iskola csak az urak és a kiváltságok gyer­mekei számára voltak fenntartva. A népi demokrácia országaiban a <mi gyermekeink jutnak a magasabb mű­veltséget biztosító iskolák padjaiba. És így van ez helyesen. Vancsó István élmunkás és öntu­datos pártmunkás. Hónapokkal ez­előtt az üzemi pártszervezettől fel­adatot kapott: öt dolgozó társát kell megnyernie az élmunkás mozgalom számára. Pontosan teljesítette eddig is munkáját, lelkes pártharcos volt. Ha a munkaidő végét jelző sziréna­hangok felbúgtak és ideje engedte, s'etettt haza családja körébe, ahol privát megrendelésekre fúrt, fara-Ezekben a napokban ér véget a párüskolázás eve. Pártunk szerveze­tei az elmúlt hét hónap alatt jó darab munkát végeztek el a kommunisták eszmei felfegyverkezés terén. A párt­iskolázás éve, mint ahogy azt Siroky elvtárs az SzKP IX. kongresszusán mondotta, mélyreható jelentőséggel bír a pártfunkcionáriusok és tagok ideológiai és politikai színvonala eme­lésének terén, tudással való feljegy­verzésükre, a szocializmushoz vezető út minden kérdésének megoldására. A pártiskolázás évének bevezetése je­lentős határvonalat jelentett párton­belüli nevelő és oktató mun­kánk terén. Hogy a pártiskolázás évének min­den eerdményét teljesen kiértékeljük s helyesen és minden tekintetben tel­jesen kihasználjuk, arra van szükség, hogy átvizsgáljuk az összes hiányokat és kiküszöböljük azoknak okait és gyö. kereit és egyszersmind az új pártisko. lázás évét alaposan előkészítsük. Mindehhez feltétlenül szükséges, hogy még június hónapban megvalósítsuk az 1949—50-i " pártiskolázás évének szervezet befejezését, mint ahogy azt' a CsKP Központi Bizottságának tit­kársági határozata a pártszervezetek feladatául tűzi ki. A szervezett pártiskolai év befejező kampányában minden oldalról ki kell értékelni az iskolázás eddigi eredmé­nyeit, a tagok és jelöltek részvételét az iskolázáson, épúgy mint ideológiai növekedésüket és egyúttal alaposan elő kell készíteni őket az új iskolai évre, ami annyit jelent, hogy a nyári hónapokban meg kell valósítani a pártoktatók kiválasztását és előkészí­tését és a megfelelő tananyagot is össze kell állítani. Az 1949—50-es pártiskolázás évé­nek szervezett befejezési kampányá­? nak és az új iskolai év előkésztítésé­' nek nagy jelentőségee van az SzKP ' IX. gongresszusának irányelveivel kapcsolatban is, amint azt főleg Bastovánsky elvtárs összefoglalta. „ ... Viszonyainkban az adott helyzet­ben, amikor a burzsoá nacionalista el­hajlások ellen harcolunk még inkább növekszik a pártiskolázás évének je­lentősége és súlya. Minden áron le kell győznünk egyes' funkcionáriusok és pártszervek közömbösségét a mar­xi-lenini nevelés és propaganda kér­déseivel szemben és el kell érnünk, hogy egész pártunk tudatára ébred­jen az ideológiai munka nagy jelentő­ségének és főleg, hogy a vezető párt­szervek a kerületekben, járásokban és helyi szervezetekben megfelelő fi­gyelmet szenteljenek a politikai nevelés kérdésének" Tehát a párt minden szer. vének, szervezetének és funkcionáriu­sának ügye, hogy a pártiskolázás, évének szervezett befejezési kampá­nyának és főleg az új iskolai év elő­készítésének rendkívüli figyelmet szen. teljenek és az CsKP Központi Bizott­sága titkárságának határozatában kn tűzött feladatok mellett különösen azokra a feladatokra összpontosítsák figyelmüket, amelyek az SzKP IX. kongresszuásak határozatából követ­keznek. 1. Az iskolai egységek, a szervezeti bizottságok és a plenáris pártgyűlések a pártiskolázasi evének kiértékelésé­nél átvizsgálják az összes hiányokat, amelyek az iskolázás megvalósításánál j felmerültek, leleplezik azokat az oko­| kat, amelyek a hiányokat előidézték és ' megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy az új iskolaévben ezek már ne akadályozzák a pártoktatás nevelő munkáját. 2. Hogy az új Iskolai évben elér­jék a propagandavezetők munkájának és ideológiai színvonalának javulását, át kell vizsgálni az oktató testület összetételét és a pártoktatók alapos előkészítésévej a nyári hónapok alatt el kell érni ideológia; színvonalának emelését, biztosítani ' kell azt, hogy minden egyes csoport, kör, esti iskola megfelelő képzett vezetőt kapjon. 3. Az eddigi iskolázás tapasztalatai alapján a tömeges nevelő munka mód­szereinek kérdését kell megvitatni és tisztázni, ki kell küszöbölni ezen a té­ren a gépiességét, a formalitást és a felszínességet. 4. Gondoskodni kell arról, hogy a pártnak egyetlen egy olyan tagja, je­löltje, vagy funkcionáriusa se legyen, aki be ne lenne osztva a jövő iskola­évben valamelyik iskolaformába és aki ne venne aktívan részt az iskolá­zásban. Ezzel kapcsolatban ki kell bő­víteni és el kell mélyíteni a funkcioná­riusok önképzését. 5. A tanácsadókat és a tantermeket ki kell építeni teljesen és a munkáju­kat úgy kell tökéletesíteni, hogy rend­szeres gondoskodással és segítséggel a pártoktatókat. támogassák és elérjék munkájuk javulását és a színvonal emelkedését az eljövendő iskolaévben. Ezeket a feladatokat szervezeteink­nak értelmében eszmeileg fel akarjuk eltékozolni azt a nagy eredményt és azokat az értékes tapasztalatokat, amelyek a pártiskolázás éve adott ne­künk és ha az SzKP IX. kongresszusa, nak értelmében ezmeileg fel akarjuk fegyverezni a pártkádereket a fejada­tok további negoldására a szocializ­mus építésére s ha az új pártiskolá­zás évében még inkább emelni akarjuk a tagság politikai és eszmei színvona­lát. — Albánia és Lengyelország készül az aratásra. Albánia több állami gaz­daságában új szovjet munkamódszere­ket vezettek be. Suktban az idén alkal­mazták először ipari növények ter­mesztéséhez a Szovjetúnióból kapott korszerű talajművelő gépeket, melyek­kel egyetlen munkanap alatt 7—8 nap munkáját végzik el. Más gazdaságok­ban a szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával egyszerre végzik el az aratást és a kötözést. Lengyelországban nagy előkészületeket tesznek az aratásra. Az aratási munkálatokban önkéntes ifjúsági brigádok is résztvesznek, ezeknek a felhasználása lehetővé teszi munkásoknak más fontos mezőgazda­sági munkákban való alkalmazását. Az ifjúsági brigádok tagjai, hogy köny­nyebben megfeleljenek ezeknek a fel­adatoknak, most politikai és mezőgaz­dasági előadásokat hallgatnak. — A Lavoro című olasz lap két­millióra becsüli azoknak az olasz gyer­mekeknek a számát, akik különféle okokból nem járhatnak iskolába. De azok is, akik iskolába járnak, szörnyű körülmények között kénytelenek ta­nulni. Az olasz iskolákat szenny és hi­hetetlen zsúfoltság jellemzi. Nápoly egyik kerületében például öt kis szobá­ból áll az egyik iskola. Iskolai felszere­lés, pad, egyáltalán nincs, úgyhogy a gyermekek hazulról hoznak magukkal székeket. Másutt is vannak iskolák, ahol a tanulók állva hallgatják az elő­adásokat, mert a termekben nincsenek padok. — Vietnamban a francia expedíciós hadsereg ' katonái több helyen feléget­ték a rizstermést és elhajtották a la­kosság jószágait. gott, gyalult, egyszóval »fuserált«. A Pattban kapott megbízatás komoly feladatok elé állította. Öt élmunkást szerezni! És ettől a perctől nem volt szabad gondolata. Állandóan azon töprengett, hogyan tudna mihama­rább eleget tenni a Párt kérő szavá­nak. Egy este miután munkáját be­fejezte s az asztal mellett végig né­zett a hat gyermekén, odaszólt fele­ségéhez: — Margit, élmunkás le­szek. A gyerekek szemei felcsillan­tak, az asszony is közelebb húzó­dott hozzá, majd szelíd hangon ezt mondta: — István, ha a fuserálást abbahagynád,, azüzemben is frissebb erővel tudnál dolgozni. Vacsora, után Vancsó összeszedte a gyalut és a többi szerszámát. Becsomagolta a kis ládába és reggel odaállt a mes­tere elé: — Elvtárs, én tudom, hogy Gott­wald és Siroky elvtársak és a Párt m ért hangsúlyozzák az élmunkás mozgalom, a szocialista verseny fon­tosságát. Én kommunista vagyok, a Párt jelszava pedig: aki kommunis­ta az élmunkás. Én mától fogva be­kapcsolódom az é-lmunkás-mozga­lomba és tudom, ezzel fogom á leg­jobban megoldani azon feladatomat is, amellyel a Párt megbízott, hogy öt élmunkást szerezzek. Vancsó István e naptól kezdve minden reggel frissen, munkára ké­szen jelent meg az üzemben. Nap­ról-napra jobban ment a munka, eredménye napról-napra jobb leit, állandósult a százszázalékon felüli teljesítménye, örömteljes eredménye­ket mutatott fel, 170—180%-ot, sőt még azon felülit is. így lett Vancsó Istvánból élmun­kás. És jgy győzte meg társait is, így nyerte meg Babcsan Jánost, Ci­pár Józsefet Kuraclna Józsefet, Medved' Szilvesztert, Schüsszer De­zsőt, Katrenyák Józsefet és Kalicky Jánost is az élmunkás mozgalom­nak. Ezeket a gyár üzemi bizottsága épp az elmúlt napokban terjesztette fel az élmunkások soraiba. ,(yl)j (ST. A kongresszus előtti sao­ci^feta aafenkaverseny keretében, tlSjPb már több mint egy hónapja a csehszlovák építőüzemek I. losonci Q)ftő igazgatósága versenyre hívta íja a2 építőiparban a besztercebányai kgrüíot építöüzemeit a legjobb épí­tőipari üzem zászlajának elnyeré­sért. Levelekkel és plakátokkal for­dultak az építőüzemek igazgatósá­gaihoz' és kihívásukra hat építő­üzem Jelentkezett a versenyre: Lo­sonc, Zólyom Zsarnóca Brezno, Zó­lyom-konstruktiva és Závadka. Versenyeznek: 1. A terv teljesítésében, 2. az alkalmazottakkénti termelés emelésében, 3. A távolmaradás csökkentésében, 4. az építkezések gyorsított befe­jezésében, 5. az üzemi tervezés bevezetésében az építkezéseken. A versenyfeltételeket úgy válasz­tották ki, hogy a pallérok az épít- , kezés vezetői és a műszakiak is so­rompóba léphetnek a besztercebá­nyai kerület -legjobb építkezési üze- , me büszke címének elnyeréséért. Az építőiparban még nagyon sok kiküszöbölendő hiány mutatkozik. Elsősorban biztosítani kell a terv százszázalékos és rendszeres teljesí­tését minden munkahelyen és min­den hónapban, ami azt jelenti, hogy javítani kell a munka megszervezé­sét, a kisegítő építőipari termelés munkáját és az anyagszolgáltatást, továbbá biztosítani kell elegendő munkaerőt az aratás időszakában is, hogy a munkamenet az építkezése­ken meg ne akadjon. Nagy figyel­met keli szentelni a munka terme­lékenysége fokozásának is. mert ez az építőiparban igen lassan emelke­dik. Ezeket és a többi hiányokat is az építőipari munkások és műszaki dol­gozók szocialista munkaversennyel akarják megszüntetni és így felső- ; rakozni a szocializmus építőinek első : soraiban. : »A termelékenység fokozása, az :

Next

/
Oldalképek
Tartalom