Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-16 / 137. szám, péntek

102 UJSIO 1950 június 10 CVazasztifjúból bányász lett... Zajacsik Vendel magas, nyúlánk termetű. Széles tenyerével keményen szorítja meg kezem. Bányászkéz ez, mely a föld mélyén a fekete gyémán­tot aknázza. Kisparasztok gyermeke. Égy Zsolna melletti kis falucskától került Csehországba s 191,8-ban, amikor jöttek a felhívások, hogy a bányák új embereiére várnak, ö is jelentkezett. A chomutovi Zsiska János bányá­ban dolgozik és a Molotov brigád ve­zetője. Zajacsik Vendel fiatal, csak huszonegy éves. Sulyok Sándortól ta­nulta el a szénfejtés mesterségét. Az idősebb bányász jól oktatta: — Fogunk még többet termelni s még többet keresni! S valóban így ís történt. Elindítot­ták a munkaversenyt s a teljesítmé­nyük állandóan növekedett. Május végéig az üzemük 126%-ra teljesí­tette a tervet. Zajacsik elvtárs, Mo­lOtov brigádja pedig állandóan 200%­on felül termel s amikor május else­jének tiszteletére élmunkás műsza­kot tartottak, 3Vf %-ot értek el. S az ifjú élmunkás kérésére Pártunk ek­kor Zajacsik elvtársat felvette tagjai sorába, — JObb munkamegosztássál dolgo­zunk, ttljesen kihasználjuk a munka­időt. Eddig egyenként csak egy sze­neskocsit toltunk ki, most egyszerre hármat. A síneket, a munkahelyet rendben tartjuk. így semmi sem aka­dályoz a fokozottabb termelésben. Munkacsoportunk az ötéves terv első évét llt 5%-ra teljesítette s most június Z-án már eleget teltünk a második év feladatainak is. — Most az Ifjúsági kongresszus tiszteletére újabb kötelezettséget vállaltmik, azt, hogy az ötéves terv harmadKc évét ez év végéig telje­sítsük. fél tudjuk, hogy ezt miért tesszük, jAz iparnak sok-sok szénre van szüksége, hogy a tervet tel e­síthesse. Segítenünk kell, mert előre akarunk haladni. Már bátrabban me­netelünk kitűzött célunk felé. S az ifjúságunk is munkáshazánk építé­sének döntő és tevékeny részesévé vált. .— Bebizonyítjuk a nyugati tőkés uraknak, hogy hiába acsarkodnak reánk, életünk állandóan szebbé és virágzóbbá válik mondja Zajacsik Vendel s hogy kizsákmdnyolóktól mentes hazánk valóban a munkások igazi otthona lett. Befejeződött az ifjúsági kongresz­szus s a kiküldöttek hazatérve mun­kahelyükre most hozzálátnak a gott­waldi irányvonal megvalósításához. — Előadásokat tartok mfist, meg­győzöm még a kevésbbé öntudatos ifjúmunkásainkat, mert csak így tudjuk őket a helyes útra vezetni. A bányák most is új emberekre várnak, főleg falusi if jakra, akiknek odahaza kevés már a munkáink, mert a szövetkezetek kifejlesztésé­vel, a gépesítés fokozásával helyet­tük már túlnyomó részben a gépek végzik el a gazdasági munk ít. Zajacsik Vendel jól tudja, hogy ezen a téren még sok tennivalója van és ezért el is határozta magát, hogy még több gondot fordít a falu­si fiatalságra. — Eddig már hat parasztifjút győztem meg a bányászmunka elő­nyeiről, akik már nálunk ii dolgoz­nak, — mondja büszkén at ifjú él­munkás. — A falvakban az Egységes Föld­műves Szövetkezetek jelentőségéről beszélek s a falusi CsISz szervezetek színvonalát emelem. Beszélek nekik arról, hogyha több szenünk lesz, az ipar több gépet fog gyártani s ezál­tal a szövetkezeteket is jobban gépe­síthetjük. A bányászmunka csak di­csőséget jelent. Bányászaink a Szov­jetunión kívül az egész világon ná­lunk élveznek legtöbb előnyt. Hosszú szabadság, nagy kereset s a népbiz­tosítás az összes dolgozok között ne­künk nyújt a legtöbbet. — Azelőtt mindig azt beszélték, hogy veszélyes és nehéz a bánya­munka ... Zajacsik Vendel erre csak elmoso­lyodik. — Ezek a reakciósok szavai. Nézz rám... Én már hárOm éve dolgozom a bányában és nem történt semmi bajom. És van köztünk, aki húsz. harminc, negyven éve is dolgozik és eddig nem volt egy balesete sem. A bányát állandóan gépesítik s ezál­tal mind könnyebbé és jobbá válik a munka. Az ifjúságot száz százalék­ban beszerveztük a CsISz-be és ezek 52%-a élmunkás, élbányász lett. 8 még egyet elvtárs, — mond­ja, befejezésül Zajacsik Vendel, — elmondom még, hadd lássák a töb­biek ÍS. hogy milyen gyümölcsöző is a bányász munkáia. Ez év januárjá­ban 16.000 koronát, februárban 19.000-t, márciusban 29.000-t, ápri­lisban 15.000-t s most májusban kö­zel 20.000 koronát kerestem. — Ifjak, paraszti ifjak vár reátok a bánya, jöjjetek hozzánk, mert a bányamunka megbecsülést jelent és jil jutalmaznak bennünket. P. B. Reszkessenek a uszítók"! A? Usvit-bútorgyár elfogadta a Kábel gyár versenyrehívását Üzemeink öntudatos dolgozói sorozatosan beállnak a munkaverseny zászlóvivői közé, hogy fokozott teljesítményükkel megmutassák az im. perialista háborús usztítóknak békés építőakaratukat. A bratislavai Kábel­gyár fémmunkásai versenykihívást intéznek a galántai Üsvlt-bútorgyár fa. megmunkálóihoz, akik azt el fogadták és a következő levélben további fo. kozott eredmények elérésére buzdítják munkatársaikat: Elvtársak! A fém. és famegmunkáló dolgozók őszinte testvérisége és együttmunkálkodása szellemében elfő. gadjuk munkaversenyre felkínált job­botokat, hogy bebizonyítsuk államunk békés felépítése és a világ béketábora megerősítésére irányuló törekvésün­ket. „Versenyt indítunk az ország­építés béke zászlajáért". Anton Zápotocky kormányelnök elv­társ szavai értelmében „Induljatok nemes harcba, szabaduljatok meg erős egyének, a régi társadalom önzésétől" mindannyian versenybe indulunk azért a zászlóért, amely jobb holnapunk jel­képe lesz, államunk jobb szocialista jö­vője felé vezető útján a békés épí­tésért folyó harc - jelképe, amellyel az imperialista nyugatnak megmutatjuk szilárd elhatározásunkat: rendületlenül a béke védelmezőinek, a szocializmus építőinek soraiba álltunk. Bíróság előtt az albán árulók Amint az ATA ügynökség jelenti, hogy a titoista klikk ügynökei, kémei és kártevő bérencei elleni bűnperben Dvorani. fővádlóit kihallgatása tart. A vádlott bevallotta, hogy a Tájékoz­tatási Iroda határozntának nyilvános­ságra hozatala után teljesítette főnö­kének, Kuljanovics titoista titkos rend­őrségi ügynöknek parancsait s meg­alakította „kádereit" a vasútvonalakon, amelyeknek az volt a céljuk, hogy kémkedést és kártevést végezzenek. A jugoszlávok eltávozása után Albá­niából Dvorani felvette a kapcsolatot csoportja tagjaival és rábeszélte őket, hogy folytassák a szabotázsokat. Bűn­társaival együtt vonatösszeütközést idézett elő a rogozsini állomáson. A felforgatók nem töltötték meg a kazá­nokat és így tönkretették a mozdonyo­kat, a vonatokat nagy gyorsasággal vezették, ami sok szerencsétlenséget okozott, szabotálták a mozdonyok ja­vítását, stb. Tyorapi vádlott bevallotta, hogy Dvorani beszélgetés során meg­említette neki, hogy találkozott Száva Bozsidarovval, akinek híreket adott át az albán vasútvonalakon elkövetett szabotázsokról. Bizonyos idő múlva a kártevések gyanút keltettek. 1949 januárjában Dvorani aggódni kezdett és Korcsába utazott, Az ottani kém­központban találkozott Kokalari vád­lottnővel és átadta neki Kuljanovics utasításait. Kokalarit kinevezte he­lyettesének s azt ajánlotta neki, hogy minden körülmények kőzött folytassa az együttműködést Bozsidarovval és az ő útmutatásai alapján cselekedjék Azt is figyelmébe ajánlotta, hogy ab­ból a pénzből, amelyet Bozsidarov adott a bandának, vegye ki a rá eső részt. Dvorani a saját részét szemé­lyesen vette fel, mert „nem bízott" a postában. Ezután Dvorani kihallgatá­sát befejezték. Mi, fafeldolgozó munkások biztosí­tunk benneteket, hogy felhívástok min­dig ragyogó példája lesz előttünk bé­kés álíamépítésünk megvalósításában és hogy munkásaink, mestereink, tech. nikusaink segítségével az élmunkás­mozgalom és a szocialista kötelezett­ségvállalások erejére támaszkodva be­csületesen bekapcsolódunk az állam­építés békezászlajáért folyó versenybe. Szocialista munkaversenyünkben munkásságunk 98 százaléka kötele­zettségvállalással vesz részt üzemünk, ben. Alkalmazottaink 30 százaléka él­munkáskönyvecske tulajdonosa. Gyö­nyörű eredmények ezek, ame'yek vi­lágosan megmutatják, hogy munká­saink felfogják a termelés fokozásának szükségességét államunk újjáépítése érdekében és építőtörekvésük a szo­cializmus építőinek e! ső sorába állítja őket. Az SzKP dicső IX. kongresszu­sára vállalt kötelezettségeinket meg­szilárdítottuk és továbbra is túlteljesí. tettük, amivel hálánkat és szeretetün­ket akartuk kifejezni vezetőnk — a nagy SzKP iránt. A nyugati imperialisták ebből is lát­hatják, milyen erős nálunk a munkás­osztály, milyen erős nálunk a béke al­kotó ereje, amely nem ismer akadályt a világbékéért folyó harcban és amely a „Építsd hazádat, erősíted a békét" jelszóval a Béke Védőinek első arcvo­nalába sorakozik. Köszönjük felhívástokat és biztosí­tunk benneteket, további együttmun­kálkodásunkról e jelszóval: „Reszkes­senek a háborús uszítók!" Építő tőrekvésteknek sok sikert kí­vánunk. Elvtársi üdvözlettel: az Üsvit.bútorgyár nemzeti vezete, Galánta. zete, Galánta. A terv előkészítése — Rinden munkás ügye FiVeladat - normák megszilárdítása Az SzKP IX. kongresszusa a f ö ~ feladatok egyikéül tűzte ki az üze­mekben a közvetítő tervezés helyes és alapos előkészítését, legelsősorban kidolgozását, kiterjesztését és a műszaki-gazdasági normák megszi­lárdítását. Hogy minden munkás va­lóban tevékenyen hozzájáruljon a tartalékok feltárásához és a szilárd normák kidolgozásához az SzKP üzemi szervezetei és a ROH üzemi csoportjai pol tikai kampányokat, szerveznek, amelyeknek keretében a munkásoknak megmagyarázzák a közvetítő tervezés jelentőségét és célját és biztosítják részvételüket annak előkészítésében. A közvetítő tervezés súlypontja mindenekelőtt a műszaki-gazdasági normák megállapítására, bevezetésé­re, ellenőrzésére és megszilárdításá­ra, esett. Mindettől függ az 1951-es év operatív terve. Csak miután ezt a Pol tikai és szakfeladatot megfelelő mértékben teljesítették, lehetséges összeállítani az üzem termelési ka­pacitásának megfelelő termelési ter­vét. A mesterek és technikusok kö­telessége, hogy megszervezzék és tá­mogassák a munkások kezdeménye­zését a normák megalkotásánál és szabályozásánál, a termelés és a munka termelékenységének fokozá­sánál é3 az ezzel Összefüggő na­gyobbb keresetnél. A Kábel-gyárban magasabb feladatokra készülődnek A bratislavai Kábel-gyár elvtár­sai tudják hogy m nt nehézgépipari üzem munkásainak az 1951-es évben sokkal magasabb termelési felada­taik lesznek. Ezért a kisegítő terve­zés előkészítésében figyelmüket első­sorban a teljesítmény és a kapacitás normáira fordítják. Az SzKP IX. kongresszusa tiszteletére tartott él­munkásmüszakok és a kongresszus előtti kötelezettségvállalások moz­galma mozgósította a munkások al­kotó és kezdeményező erejét. Sok esetben magasan túlteljesítették a normákat Ezért a normák kidolgo­zásánál és megszilárdításánál ezek­ből a tapasztalatokból fognak kiin­dulni. Hasonlóan nagy figyelmet fordíta­nak a nyers anyag-normák megszi­lárdítására.is. Ismeretes, hogy nagy nyersanyag-tartalékok vannak, hogy a helyesen megállapított normával sok nyersanyagot megtakaríthatnak, főleg a hulladék csökkentésével. Csak meg kell szabni a munkásoknak az irányt, hogy alaposan átgondolják a munka módszerét és kivizsgálják a normák megszilárdításának lehetősé­geit. Érdeklődést kell kelteni a munká­sokban a közvetítő tervezés előkészí­tése iránt, ez a legfontosabb feladat, amit a kábelgyári elvtársak megálla­pítottak. Felvázolták az agitációs eljárást és módszert. Az SzKP és a ROH üzemi szervezete, funkcionáriu­sai, a tizesbizalmiak és a csoport­bizalmiak, továbbá a mesterek és a műszakialt személyesen meg fogják ismertetni a munkásokkal közvetle­nül a munkahelyeken a közvetítő tervezés jelentőségét. Megmagyaráz­zák nekik az eddigi normák megszi­lárdításának szükségességét és segít­ségükre lesznek a munkafolyamat megjavítása új lehetőségeinek felle­lésében. Beszélgetnek minden mun­kássel és minden munkásnak alkal­ma lesz beszélni ötleteiről és néze­teiről az eddigi eredmények megjaví­tására vonatkozólag. Ezt a személyes agitációt politikai kampány fogja tá­mogatni, amelyet az elvtársak az üzemi újság, a rádió és fali újságok segítségével folytatnak majd. A LÓNYABANYAI MAGNEZIT ÜZEMBEN MUNKAERŐKET TAKARÍTANAK MEG A lónyabányai Magnezit-üzemben már egy hete tárgyalják a közvetítő tervet. Az SzKP üzemi szervezetének és a ROH üzemi csoportjának funk­cionáriusai munkahelyeiken tárgyalnak a munkásokkal arról, mely normákat lehetne megszilárdítani. A munkások komolyan fognak jelentőségteljes fel­adatukhoz, amelyekkel megteremtik az előfeltételeket, hogy kritikailag nyilat­kozhassanak a terv irányszámairól és megjavíthassák az üzemi tervet. A Magrtezit^keverőosztály nyolc munká­sa, akik a Griffin-malomban dolgoz­nak, kötelezték magukat, hogy mun­kahelyükön két munkaerőt megtakarj, tanak. Alexej Gregus, Oláh, Takács és két másik elvtárs kötelezték magukat,^ hogy a kisebb munkaerő létszámmal is 120 .sőt 130 százalékra teljesítik a tervet munkahelyükön. Míg eddig egy munkás átlagos keresete 88.— Kcs volt, addig ezentúl 117— K2s-t fog­nak keresni. A V. I. Lenin üzemben a nyersanyag­megtakarítást szorgalmazzák. A rybárpoli V. I. Lenin üzem egyes osztályain már bevezették az . országos normákat. A közvetítő tervezés elő­készületeinél azonban ezeket is át­vizsgálják. Arra a tapasztalatra építe­nek, hogy a munkás ismeri legjobban a gépét, ezért ő a leghivatottabb arra, hogy eldöntse, vájjon a norma valóban szilárd-e már vagy megszilárdítható-e még. Nem szalasztanak el tehát egyetlen lehetőséget sem tartalékok keresésénél és minden munkásban ér­deklődést keltenek a tervezés javítása iránt. Közüzemeink a szocialista szektor szerves alkotórészei A szocialista szektor a közüzemek építésével is terjeszkedik ezért a közüzemeknek szintén fontos felada­tuk van a szocializmus építésében. Erre ismét rámutattak csütörtökön, június 15-én a belügyi megbízotti h vatalban tartott sajtómegbeszélé­sen. amelyet a közüzemek szakosz­tálya hívott össze. Ján Dovala szak­osztályvezető a tanácskozáson tájé­koztatta az újságírókat az SzKP IX. kongresszusának határozatából kifo­lyólag a közüzemekre háruló felada­tokról. Az SzKP IX. kongresszusára 110 közüzem jelentett be kötelezett­ségvállalásokat és közülük 104 üzem teljesítette a kötelezettségeket. így az SzKP IX. kongresszusa előtt a szocialista munkaverseny a közüze­mekben is tömegalapokra helyezke­dett. Az SzKP IX. kongresszusa a közüzemek részére is olyan felada­tokat állapított meg, amelyeket Ján Dovala szakosztály vezető főleg a következő pontokban foglalt össze: Tervszerű eljárással kiterjeszteni a közüzemek termelését és szolgálatát és a szocial'zálást főleg az iparágak­ra irányítani. Bevezetni a pénzügyi rendszerességet, e mellet betartani a költségvetést és csökkenteni az ön­költséget, azonban nem a közüzem dolgozói kárára, teljesíteni a tervet minőségileg és mennyiségileg, forga­lomba hozni az erre előirányzott cikkeket, és általában szervezett gazdálkodást vezetni. A munkakatalógus alapján beve­zetni az érdemszerinti jutalmazás szocialista bérrendszerét, fok0 zni a gazdaság-ellenőrző szolgálatot a né­pi közigazgatásnál (a nemzeti bizott­ságoknál). a közüzemeknél és meg­szüntetni a bürokratizmust, mely Politikai és gazdasági károkat okoz. Javítani a faluval való árúcsere forgalmat és több figyelmet szentel­ni a falunak, a városok és falvak dolgozói közeledésének, érdeklődést kelteni a dolgozókban a közüzemek fejlődése iránt, így pl. a közüzemek nyüvános beszélgetéseket rendeznek a dolgozókkal, amint azt megkísérel­ték Zsolnán. Bekapcsolni a közüze­mekbe a többi magánüzemeket, éle­sen harcolni a burzsoá nacionaliz­mus ellen, megfelelő káderpolitikát folytatni, figyelmet szentelni a tö­megszervezeteknek úgy a kisebb, mint a nagyobb közüzemekben és üzemenbelüli iskolázással politikai­lag és gazdaságilag öntudatösítani a közüzemi dolgozókat. A tanácskozás végén élénk vita keletkezett, amely­ben az összes problémákat megtár­gyalták. INNEN-ONNAN ©Sztálin elvtárs fogadta Kekkonen miniszterelnököt. J. V. Sztálin a Szovjetúnió minisztertanácsának el­nöke, június 13-án fogadta Urho Kekkonent, Finnország miniszter­elnökét. A fogadáson jelen veit Gro­miko külügyminiszterhelyettes. 0 Berlin és Peking között meg­nyílt a közvetlen rádió-táviró-össze­köttstés. Hétfőn reggel a központi távíró hivatalból két távirat közvetí­tésével megindult a közvetlen rádió­távirő-összeköttetés Peking és Berlin között. Burmeister német posta- és távközlési miniszter és Csu-Hszeu-Fan-Ma kínai posta- és távközlési miniszter üdvözlötáviratokat váltott ez alkalomból. A nagy távolsággal járó elhalkulás leküzdésére külön mű­szaki berendezéseket alkalmaznak, s a távolról jövő távírójeleket két kü­lön antennán párhuzamosan veszik fel. így a jelek tiszta vételét telje­sen biztosították. • Nagy építkezés Albániában. Ti­rana közelében élénk ütemben fo­lyik a szeli tai nagy vízierömü építé­se, amely Tiranát és környékét fog­ja ellátni vízzel és villanyárammal. Az építkezés során a tavaly nyáron ásott 1630 méter hosszú első alagút után most elkészült a második ala­gút is, amelynek hossza 1058 méter. A közeljövőben kerül sor a 80 méter hosszú harmadik alagút építésére. A nagyszabású vízierömü építése az állami kétéves terv 274 millió leket irányoz elő. A vízierömüvet 1951-ben helyezik működésbe. ® Pakisztáni csapatok betörése kasmiri területre. Indiai lapok vas­tagbetüs címekkel számolnak be egy pakisztáni fegyveres osztag betöré­séről az indiai megszállás alatt lévő Kasmir területre. Az indiai és a pa­kisztáni katonai alakulatok között lefolyt puskaharc következtében hat indiai és tizenöt pakisztáni katona életét vesztette. 0 Hatezer bányász sztrájkol Mexi­kóban. A nueva-rositai szénbányák, hatezer munkása hétfőn sztrájkba lé­pett tiltakozásul az ellen, hogy jog­talanul elbocsátották egy szakszerve­zeti tisztviselőt. Mexiko legnagyobb acélgyára a nueva-rositai bányára van utalva, s így a sztrájknak nagy jelentősége van. « Áprilisban több mint 23 millió dollárjra! csökkent az USA és a Mar­sháll^országok közti kereskedelem. Az amerikai statisztikai hivatal hétfőn nyilvánosságra hozott jelen­tése szerint áprilisban csökkent az Egyesült Államok kereskedelme a Marshall-tervben résztvevő országok­kal. A kivitel áprilisban 23,200.000 dol­lárral csökkent. A behozatal 15,500.000 dollárral esett vissza — jelenti a Reuter hírügynökség. • Sztrájkba léptek a Columbia rádiótársaság alkalmazottai. A Co­lumbia Broodcasting Systém ameri­kai rádiótársaság távolbalátó stúdió­jának műszaki személyzete Newyork­ban abbahagyta a munkát mert meghiúsultak a szakszervezet és a társaság tárgyalásai, a bérek emelé­séről és a munkafeltételek javításá­ról. A tárgyalás a Columbia rádió­társaság hatezer műszaki munkását és alkalmazottját érintette. A holly­woodi stúdió technikusai a newyor­kiak támogatására szolidaritási sztrájkba léptek. • A belga Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának értekezlete. A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága kétnapos értekezletet tar­tott, amelyben Jean Borremans elv­társ, a Párt titkára részletesen ele­mezte a legutóbbi választások lefo­lyását és eredményét. A vitában a felszólalók kiemelték a Párt szilárd­ságát, egységét és harci elszántságát. Az értekezletet Edgar Lalliemand elvtárs, /a Belga Kommunista Párt főtitkárának nagy beszéde zárta be, aki ismertette a Párt feladatait és rámutatott, hogy a Pártnak hatal­mas erőfeszítéseket kell tennie a reakció támadásának visszaveréséra és a békeharc fakozására. 0 Légiforgalmi egyezmény Was­higton és Franco között. Washing­toni jelentés szerint Sunner, a spa­nyol kormány iparügyi államtitkára, amerikai szakértőkkel tárgyalásokat folytat egy új légiforgalmi, kereske­delmi és hajózási egyezmény megkö­téséről. A CSEMADOK bratislavai he-' lyicsoportja június 16-án este 7.30 órakor taggyűlést tart a Mo­lotov utca 63. sz. alatti párthelyi­ségben, amelyre minden tagtársat illetve kultúrtársat okvetlenül el­vár. Ezen a taggyűlésen adják át a kultúrtársaknak a tagsági köny­veket és még más fontos szerve­zési kérdések is lesznek napiren­den.

Next

/
Oldalképek
Tartalom