Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-01 / 124. szám, csütörtök

v S A Vitag pr álé t árjai egyesüljetek! A CS E H SZLOVÁKI AI MAGYAR DO LGOZÓK LA PI A Bratislava, 1950 június 1, csütörtök 3 Kés III. évfolyam, 124. szám A vezekényi Egységes Földműves Szövetkeze kizis aratási és cséplés! terve Ez aratást 383 hektáron 61 munkaerő 253.800'- korona költséggé! 10 nap aiatt végzi el A vezekényi Földműves Szövetkezet a tavalyi aratás tapasztalataiból indul ki, amikor szeretné kiküszöbölni azokat a hiányokat és hibákat, amelyek károkat okozhatnának az idén. Ezért már most elkészítették az aratás és cséplés ezidei tervét. Példás munkatervet állítottak össze az aratási, cséplési, tarlótörési és a tarlónövényvetési munkálatokra. Kidolgoztak új munka­norniákat is. A terv javaslatát az EFSz taggyűlésén vitatták meg, ahol a szövetkezeti tagok egyhangúan el is fogadták. A taggyűlés úgy határozott, hogy az EFSz vezetó'sége az aratás ideje alatt kísérje állandóan figyelem­mel a munkálatok lefolyását. A vezetö'ség minden este ülést tart, amelyen résztvesznek a szövetkezeti gazdák és az egye s csoportok vezetői. Ezeken az üléseken értékelni fogják a munkák eredményeit és megállapítják a továb. bi napokon elvégzendő munka menetét. A gyűlésen megállapították az önkötő. iőgéppel dojgozó csoportok legmagasabb jutalmát, ami egy hektárra 225.— Kcs-t tesz ki. Az a csoport, amely kézzel dolgozik, egy hektár kaszálásáért és a gabona keresztekbe rakásáért 1.100.— koronát kap. Az a csoport, amely a cséplőgép mellett fog dolgozni, egy mázsáért 15—18 koronát kap a gabona minősége szerint. Az akkordmunkák bérét úgy álla­pították meg, hogy a dolgozók leg­kevesebb 12 és legfeljebb 25 koronát kereshessenek óránként. Lovak köl­csönzéséért kocsis nélkül ezeket a ju­talmakat állapították meg: egy kereszt (17 kéve) beszállításáért 2 km távol­ságról 3.— korona jár, 2—4 km távol­ságból 3.50 korona és 4—6 km távol­ságból 4.50 korona. Ugyanígy dolgozták ki a közö's ve­téstervet, amelyet az aratás befejezése után kezdenek megvalósítani. Hogy olvasóink tisztában legyenek a veze­kényi földművesek példás cselekede­tével, íme közöljük, hogyan festenek közelről a vezekényi EFSz tervei. AZ ARATÁSI ÉS MÁS NYÁRI MUNKÁK TERVE. Ezeket a munkákat kell megvalósí­taniok: 1. Le kell kaszálni és ki kell csépel­ni 205 hektár búzát, 34 hektár rozsot, 148 hektár árpát és 6 hektár zabot. 2. A tarlótörést 300 hektár területen kell elvégezni. 3. 200 hektáron kell boronálni. 4. 20 hektárra tarlónövényeket kell vetni. 5. Ugyancsak 20 hektáron műtrá­gyát kell szétszórni. A kaszálás és behordás munkáját 10 nap alatt kell elvégezni. KIK HAJTJÁK VÉGRE A MUNKÁT. 1. Sidó Gyula munkacsoportja 2 ön­kötőzöveJ, 8 munkaerővel, 110 hektá­ron, 66.000.— KCs költséggel, 2. Uhrabek János munkacsoportja 2 önkötőzővel. 8 munkaerővel. 110 hek­táron, 66.000— K£S költséggel. 3. Poska Márton munkacsoportja 2 önkötőzővel, 8 munkaerővel, 110 hek­táron, 66.000— Kcs költséggel. 4. Bobora János munkacsoportja 1 pár iga, 4 munkaerővej, 30 hektá­ron, 19.500— Kcs költséggel. 5. Munkacsoport kézierővel, 33 munkaerővel, 33 hektáron, 36.300.— K& költséggel. Összesen 61 munkaerő, 393 hektáron, 253.800.— Kős költséggel. A számsor végén feltüntetett hek tármennyiség a learatandó területet és a pénzösszeg a költségeket jelenti. BEHORDÁS, CSÉPLÉS, SZALMA ÉS GABONA ELSZÁLLÍTÁSA. Ezek a munkák az aratás kezdeté­től számított ötödik napon indulnak meg és 15 napig tartanak. A munkát a következők végzik el: 1. Miklós Ferenc csoportjában 1 traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kös. 2. Jurái Gyula csoportjában 1 trak­torvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 3. Seszták János csoportja 1 trak­torvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. . 4. Paksi János csoportja 1 traktorvon­tató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 5. Dudás Vendel csoportja 4 pár ló, 6 munkaerő, 33 ha, 17.589.— Kcs. Ezenkívül szükséges még 4 munka­csoport cséplőgépek mellett, amely csoportokat Hojko Mihály, Rusznyák János, Gál János, Somogyi Ferenc ve. zetik és a csoportokban egyenként van 12 munkaerő, összesen tehát 48. A költségek 230.298.— Kcs-t tesznek ki. A tarlótörést 100 hektáron traktor végzi el két váltásban, tárcsás boro­nával, ami hektáronként 140.— koro­na költséget vagyis összesen 14.000.— koronát jelent, további 100 hektáron szintén traktor hajtja végre, azonban ekével, ami 27.000— korona költséget jelent s végül az utolsó 100 hektáron 30 iga 42.500.— korona költséggel. A boronálást 20 hektáron 5 iga végzi 1.500.— korona költséggel, a hengerlést 200 hektáron traktor 15.200.— kor«tar költséggel, rögtön a tárcsás borona után. TARLÓNÖVÉNYEK VETÉSE. Az összes munkákat három igás­vetőgép, 2 műtrágya szóró gép végzi el 10 emberrel. Termelési költségek 4.000.— K&. Vetőnjag hektáronként 200 kg 500 koronájával 20.000.— Kcs. Műtrágyaköltségek hektáronként 120 kg á 300.— Kis, 6.000— Kcs. Az összes költségek 30.000.— ,Kcs-t tesznek ki. TELJESÍTMÉNY-TÁBLÁZAT 10 MUNKAÓRÁRA ÉS I HEKTÁR JUTALMAZÁSA, A VEZEKÉNYIEK SZÁMÍTÁSAI SZERINT: Kaszálás traktoros önkötőzővel, tel. jesítmény 5 ha, költség hektáronként 380.— Kcs. Kaszálás traktoros önkötőzővel, tel­jesítmény 4 ha, 4 oldalú kaszálásnál (Folytatás a 2. oldalon) Az SzKP IX. kongresszusának legmeghatóbb jelenete: a küldöttek tomboló lelkesedéssel és egyhangú felkiáltással választják meg a Párt új Központi Bizottságát. Fildműveseink összálEami HUBkaértekezlete Kedden, május 30-án a prágai Autóklub helyiségében tartották meg' a csehországi és szlovákiai föld­művesek közös munkaértekezletü­ket. Az ülésen ré=Kvett Julus £>u­ri§ földművelésügyi miniszter is. A konferenciát Volavka képviselő, a csehszlovákiai földművesek központi tanácsának elnöke, az állami terv­hivatal elnökének helyettese vezette, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a földműveseink országos munka­konferenciájának célja, hogy meg­határozza,, mikép lehet biztosítani falun az építés munkájának folya­matosságát a béke megvédése érde­kében. Nepcmucky nemzetgyűlési képvi­selő a Cseh Földművesek Egységes Szövetségének elnöke jelentést nyúj­tott be a konferenciának a szövet­ség eddigi munkájáról, valamnt részletes áttekintő képet adott az összes folyamatban levő akciókról. 2bírka elvtárs, a Szlovákiai Föld­művesek Egységes Szövetségének fő­titkára. beszámoló előadásában hangsúlyozta, hogy a szlovákiai földmüvesség ugyanúgy, mint a csehországi szövetség a munkásosz­tály oldalán résztvett a május else­jei ünnepségeken, valamint a béke­akcióból is kivett» részét. Szép ered­ményt mutatott fel a Szlovákiai Prágában Földművesek Szövetsége a CsISz tagtoborzásában is. Különösen a fa­lusi ifjúság körében mutathatott fel e tekintetben nagy eredményeket. A tavaszi munkák tervszerinti vég­rehajtását 8343 előadással propagál­ták, mely előadásokon több mint 490 ezer földműves vett hallgatóként részt. A munkacsoportok nagy szá­ma, amelyek a tavaszi munkák megindításánál akcióba léptek, ár­rá! tanúskodik, hogy a jobban meg­szervezett munka előnyeiről dolgo­zóink meggyőződhettek, mert bebi­zonyítva látják, hogy számukra elő­nyöket hoz, a munka elvégzését meggyorsítja és a termelést olcsób­bá teszi. Az állami traktoráülomá­Sokkal kötött szerződések jelentős mértékben felmentették a teheneket az igavonásra alkalmazástól. Végül 2b;rka főtitkár hangsúlyozta, hogy a nagyszámban megrendezett föld­műves tanulmányutak nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy Szlovákia szerte további EFSz-ek alakultak. A hivatalos ' kiküldöttek jelentései után Durig földművelésügyi minisz­ter emeikedett szólásra, aki alap­vető kérdésekben tett font 0s kijelen­téseket beszéde során. Duris föld­müvelésügyi miniszter beszédét la­punk holnapi számában teljes egé­szében fogjuk közölni. A vitában Csehszlovákia földmű­veseinek kiküldöttei vettek ezután részt, főleg a tervszerűen végzett mezőgazdaságii munkák során szer­zett tapasztalataikról szóltak. A besztercebányai kerület kiküldötte értékelte a kerületben, a békeakció során elért eredményeket, megálla­pította, hogy a besztercebányai ke­rület lakosságának békekötelezett­sége minőségi és mennyiségi szem­pontból felülmúlta a többi kerület eredményeit. A vitában résztvevő beszámolókat Nepomuckj' elnök záróbeszédében értékelte. Hangsúlyozta, hogy az 1951. évi vetési tervvel kapcsolato­san felmerülő termelési és politika; feladatokat pontosan kell megszer­vezni, illetőleg előkészíteni, hason­lóképen kell az aratási és cséplési munkálatok tervszerinti előkészíté­sét megoldani s e munkálatok során teljes mértékben ki kell használni a földműves asszonyok és földműves ifjúság kezdeményezését. Duriä mi­niszter beszéde valamint a konfe­rencián hozott határozat- alapirány­élvként fog szolgálni földműveseink számára, miként folytassák a jövő­ben munkájukat. Pártunk IX. kongresszusának kül­döttei házatértek. A kongresszus ha­tározatait hírül adják, széthordják a városokbán és a falvakban pártunk összes szervezeteibe. Magukkal vi­szik mindennapi munkájukba azt a hatalmas lelki felfrissülést és bolsevik szellemet, amelyet pártunk a dicsőséges kongresszusa nyújtott. Siroky elvtárs egyhangúan jóváha­gyott beszámolója megmutatja to­vábbi tevékenységünk irányát. Bast'o­vansky elvtárs és Puli elvtárs beszá­molói kiegészítik Siroky. elvtárs nagy horderejű szavait és segítségünkre lesznek a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által adott útmutatás megvalósítására itt nálunk, Szlovákiában. Gottwald elvtársnak és a CsKP Központi Bizottságának kül­dött levélben jelöltük meg azokat a fő problémákat, amelyeket kongresszu­sunk megoldott. Zápotocky és Siroky elvtársak zárószavai a kongresszus határozatait még jobban kiegészítet­ték és ezeknek a dokumentumoknak alapján pártszervezeteink, üzemi és falusi pártbizottságaink összeállítják majd munkaterveiket és szervezetileg biztosítják a kongresszusi határozatok teljesítését. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták ezeket a határo­I iátokat a azafes&eríwseti • mwRnHswíwn. I az ifjúság, a földmüvesség és az asszonyok között a gyakorlatba ülte­tik át. így válik a gyakorlatban kon­gresszusunk azzá, amivé kell válnia Goítwald elvtárs szavai szerint, vagy­is „Szlovákia népe mindem egészséges erejének mozgósítójává". Mik azok a. főfeladatok, 1 amelyek • a kongresszusi határozatokból követ­keznek? Az első és legfontosabb az ötéves terv példás teljesítése. Ezzel kapcso­latban Siroky elvtárs beszámolójában rendkívüli ' figyelmet szentelt annak, hogy az országépítés fő alkatrésze az erőmű, a nehéz gépipar és a bá­nyászat. Ez az a vonal, amelynek kötelező­nek kell lennie mindannyiunk számára az egész csehszlovákiai gazdasági élet átépítése érdekében. Mint ahogyan Siroky elvtárs mondotta, eszerint kell előrehaladnunk a termelő erők to­vábbi beszervezésénél és a szociális befektetések és a lakásépítés megva­lósításánál. Ahogyan Puli elvtárs kon­gresszusi beszámolójában kifejtette, ha iparunkat függetlenítjük a "kapita­lista országok iparától, akkor függet­leníteni tudjuk ;r tőkés válságok be­folyásától is. Ha üzemeink nyers­anyagszükségletét a hazai, a Szovjet­únióbeli és a népi demokratikus or­szágok nyersanyagaival fedezzük és áruink kivitelét ezen országok fe­lé irányítjuk, ezzel meggyorsítjuk ter­melő erőink fejlődését 1 nálunk. Minél pontosabban tartjuk be a CsKP Köz­| ponti Bizottságának utolsó ülésén megadott irányvonalat, annál tartó­sabb alapon építjük iparosításunkat és új üzemeink rentabilitását. A kongresszus a szocialista munka­verseny terén új fejlődést inöít, amely már a kongresszus előtti kam­pányban is megkezdődött és amely­nek köszönhetjük többek között azt, hogy munkásosztályunk teljesítette kötelezettségvállalásait és a tervet túllépte. A kongresszus legszebb ese­ményei közé tartoztak élenjáró él­múnka.saink -és élmunkásnőink vita­felszólalásai. Fiatal munkásosztályunk eme kiválóságai szemléltető bizonyíté­kát adták a munkásosztály fejlődésé­nek. Elmondták : munkamódszereiket és tapasztalataikat. De kijelentették azt is, hogy szilárdan eltökétlék magu­kat, hogy a kongresszus után még megszorítják az ütemet és kötelezett­séget vállalnak magukra, hogy az él­munMs-mozgalmat tömeg-mozgalom­má változtatják. Az üzemi pártszer­vezetek feladata lesz, hogy a kon­gresszus után ezt a kezdeményezési « magukévá teszik, a szocialista munka­versenyt még jobban megszervezzék,i hogy így azt a lelkesedést, amelyet a kongresszus átütő bolsevik szelleme visz munkásosztályunk soraiba, fel tudják használni és ki tudják fejlesz­teni az ország építése érdekében. A kongresszus után a szövetkezeti mozgalom is további tevékenységbe lendül. A kommunisták feladata a lalun az, hogy minden erejüket a föld közös megművelésének megszervezésére for­dítsák az EFSz-ek keretén belül. A földművesek akaratának ragyogó ki­fejezését npujtották a szövetkezeti mozgalom kiküldöttei, akik a vita­felszólalások során újból és újból iga­zolták azt, hogy az új falu csupán a kulákság elleni éles osztályharcban fejlődik. Ezt bizonyították Dobrovics, Palágyi, Furinda és a többi elvtársak felszólalásai is. A párt járási bizottsá­gainak feladata az, hogy gondosan és lelkiismeretesen segítsék falusi szer­vezeteinket a föld közös megművelésé­nek megszervezésében. Hogy is mond­ta Slánsky elvtárs? Mik ezek a felada­tok? 1. Meg kell nyerni az összes EFS.z-eket a föld közös megmunkálá­ra, és pedig lehetőség szerint mes­gyék nélkül, vagy pedig a földek át­adásával a szövetkezetek használatá­ba. 2. Minden járásban egy minta­szövetkezetet kell szervezni. 3. Az eiliövp.tkfizendő' aratási munkálatoknál a lehető legszélesebb fiiértékű közös munkát keil megszervezni. 4. Köte­lezni kell az állami gépállomásokat, hogy egész tevékenységüket tervsze* rűen irányítsák a föld közös meg­munkálásának megszervezésére. 5. Kötelezni kell a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségei, hogy minden lehető mó­don tárfiogassák az EFSz építését és a közös munka kiterjesztését. 6. A ta­karmánymennyiséget jóval fel kell emelni, hogy ezzel az állattenyésztés fejlődését, érjük el. Ezek közül a fel­adatok közül most a legégetőbb és legsürgősebb az aratási munkálatok megszervezése. A IX. kongresszus ezeken a konkrét •ország-építési feladatokon kívül, de ezekkel' szorosan összefüggően jelen­tős módon hozzájárult pártunk világ­nézeti tisztaságának megőrzéséhez. Az egész kongresszus a burzsoá naciona­lizmus romboló befolyásai elleni en­gedmény nélküli könyörtelen harc je­gyében állott és a kongresszuson óriási győzelmet aratott a marxizmus­leninizmus és a CsKP Központi, Bizott­ságának irányvonala. , A kongresszus szemléltető iskolapéldáját nyújtotta annak, hogyan kell érvényesíteni a kritika és önkritika bolsevik módsze­rét. A párt vezetőségében lévő né­hány elvtárs burzsoá nacionalista ci­ha jlását a kongresszus a legélesebben kritizálta és elítélte, mert tudatában volt annak, hogy ez az elhajtás káro­san befolyásolta a párt fejlődését. A IX. kongresszus bebizonyította azt is, hogy a párt nem elégedhet meg felü­letes, sekély vagy nem őszinte önkriti­kával. Ezért nem fogadta el a kon­gresszus Smidke és Clementis elvtár­sak nyilatkozatait. Az őszinte' szeretet, amellyel a küldöttek körülvették a CsKP Köz­ponti Bizottságának küldöttségét, azt bizonyította, hogy Szlovákia népp forrón értékeli és nagyrabecsiili a cseh munkásosztály segítségét Szlovákia felépítésében és a szlovákiai Kommu­nista Párt. mint ahogyan a kongresz­szus ezt oly meggyőzően bizonyította, a csehszlovákiai Kommunista Párt harci osztaga Szlovákiában. Pártunk a proletár nemzetköziség alapján áll, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt osztatlan része a cseh­szlovákai Kommunista Pártnak és erős kézzel vezeti népeinket a szocializmus felé Csehszlovákiában, amely így lesz erős bástyája a világ egyre növekvő hatalmas béketáborának, amelvnel; élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió. an nak bolsevik pártja és népeink nag) tanítómestere, Sztálin elvtárs áll. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom