Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-01 / 124. szám, csütörtök

v S A Vitag pr álét

árjai egyesüljetek! A CS E H SZLOVÁKI AI MAGYAR DO LGOZÓK LA PI A Bratislava, 1950 június 1, csütörtök 3 Kés III. évfolyam, 124. szám A vezekényi Egységes Földműves Szövetkeze kizis aratási és cséplés! terve Ez aratást 383 hektáron 61 munkaerő 253.800'- korona költséggé! 10 nap aiatt végzi el A vezekényi Földműves Szövetkezet a tavalyi aratás tapasztalataiból indul ki, amikor szeretné kiküszöbölni azokat a hiányokat és hibákat, amelyek károkat okozhatnának az idén. Ezért már most elkészítették az aratás és cséplés ezidei tervét. Példás munkatervet állítottak össze az aratási, cséplési, tarlótörési és a tarlónövényvetési munkálatokra. Kidolgoztak új munkanorniákat is. A terv javaslatát az EFSz taggyűlésén vitatták meg, ahol a szövetkezeti tagok egyhangúan el is fogadták. A taggyűlés úgy határozott, hogy az EFSz vezetó'sége az aratás ideje alatt kísérje állandóan figyelemmel a munkálatok lefolyását. A vezetö'ség minden este ülést tart, amelyen résztvesznek a szövetkezeti gazdák és az egyes

csoportok vezetői. Ezeken az üléseken értékelni fogják a munkák eredményeit és megállapítják a továb. bi napokon elvégzendő munka menetét. A gyűlésen megállapították az önkötő. iőgéppel dojgozó csoportok legmagasabb jutalmát, ami egy hektárra 225.— Kcs-t tesz ki. Az a csoport, amely kézzel dolgozik, egy hektár kaszálásáért és a gabona keresztekbe rakásáért 1.100.— koronát kap. Az a csoport, amely a cséplőgép mellett fog dolgozni, egy mázsáért 15—18 koronát kap a gabona minősége szerint. Az akkordmunkák bérét úgy állapították meg, hogy a dolgozók legkevesebb 12 és legfeljebb 25 koronát kereshessenek óránként. Lovak kölcsönzéséért kocsis nélkül ezeket a jutalmakat állapították meg: egy kereszt (17 kéve) beszállításáért 2 km távolságról 3.— korona jár, 2—4 km távolságból 3.50 korona és 4—6 km távolságból 4.50 korona. Ugyanígy dolgozták ki a közö's vetéstervet, amelyet az aratás befejezése után kezdenek megvalósítani. Hogy olvasóink tisztában legyenek a vezekényi földművesek példás cselekedetével, íme közöljük, hogyan festenek közelről a vezekényi EFSz tervei. AZ ARATÁSI ÉS MÁS NYÁRI MUNKÁK TERVE. Ezeket a munkákat kell megvalósítaniok: 1. Le kell kaszálni és ki kell csépelni 205 hektár búzát, 34 hektár rozsot, 148 hektár árpát és 6 hektár zabot. 2. A tarlótörést 300 hektár területen kell elvégezni. 3. 200 hektáron kell boronálni. 4. 20 hektárra tarlónövényeket kell vetni. 5. Ugyancsak 20 hektáron műtrágyát kell szétszórni. A kaszálás és behordás munkáját 10 nap alatt kell elvégezni. KIK HAJTJÁK VÉGRE A MUNKÁT. 1. Sidó Gyula munkacsoportja 2 önkötőzöveJ, 8 munkaerővel, 110 hektáron, 66.000.— KCs költséggel, 2. Uhrabek János munkacsoportja 2 önkötőzővel. 8 munkaerővel. 110 hektáron, 66.000— K£S költséggel. 3. Poska Márton munkacsoportja 2 önkötőzővel, 8 munkaerővel, 110 hektáron, 66.000— Kcs költséggel. 4. Bobora János munkacsoportja 1 pár iga, 4 munkaerővej, 30 hektáron, 19.500— Kcs költséggel. 5. Munkacsoport kézierővel, 33 munkaerővel, 33 hektáron, 36.300.— K& költséggel. Összesen 61 munkaerő, 393 hektáron, 253.800.— Kős költséggel. A számsor végén feltüntetett hek tármennyiség a learatandó területet és a pénzösszeg a költségeket jelenti. BEHORDÁS, CSÉPLÉS, SZALMA ÉS GABONA ELSZÁLLÍTÁSA. Ezek a munkák az aratás kezdetétől számított ötödik napon indulnak meg és 15 napig tartanak. A munkát a következők végzik el: 1. Miklós Ferenc csoportjában 1 traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kös. 2. Jurái Gyula csoportjában 1 traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 3. Seszták János csoportja 1 traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. . 4. Paksi János csoportja 1 traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 5. Dudás Vendel csoportja 4 pár ló, 6 munkaerő, 33 ha, 17.589.— Kcs. Ezenkívül szükséges még 4 munkacsoport cséplőgépek mellett, amely csoportokat Hojko Mihály, Rusznyák János, Gál János, Somogyi Ferenc ve. zetik és a csoportokban egyenként van 12 munkaerő, összesen tehát 48. A költségek 230.298.— Kcs-t tesznek ki. A tarlótörést 100 hektáron traktor végzi el két váltásban, tárcsás boronával, ami hektáronként 140.— korona költséget vagyis összesen 14.000.— koronát jelent, további 100 hektáron szintén traktor hajtja végre, azonban ekével, ami 27.000— korona költséget jelent s végül az utolsó 100 hektáron 30 iga 42.500.— korona költséggel. A boronálást 20 hektáron 5 iga végzi 1.500.— korona költséggel, a hengerlést 200 hektáron traktor 15.200.— kor«tar költséggel, rögtön a tárcsás borona után. TARLÓNÖVÉNYEK VETÉSE. Az összes munkákat három igásvetőgép, 2 műtrágya szóró gép végzi el 10 emberrel. Termelési költségek 4.000.— K&. Vetőnjag hektáronként 200 kg 500 koronájával 20.000.— Kcs. Műtrágyaköltségek hektáronként 120 kg á 300.— Kis, 6.000— Kcs. Az összes költségek 30.000.— ,Kcs-t tesznek ki. TELJESÍTMÉNY-TÁBLÁZAT 10 MUNKAÓRÁRA ÉS I HEKTÁR JUTALMAZÁSA, A VEZEKÉNYIEK SZÁMÍTÁSAI SZERINT: Kaszálás traktoros önkötőzővel, tel. jesítmény 5 ha, költség hektáronként 380.— Kcs. Kaszálás traktoros önkötőzővel, teljesítmény 4 ha, 4 oldalú kaszálásnál (Folytatás a 2. oldalon) Az SzKP IX. kongresszusának legmeghatóbb jelenete: a küldöttek tomboló lelkesedéssel és egyhangú felkiáltással választják meg a Párt új Központi Bizottságát. Fildműveseink összálEami HUBkaértekezlete Kedden, május 30-án a prágai Autóklub helyiségében tartották meg' a csehországi és szlovákiai földművesek közös munkaértekezletüket. Az ülésen ré=Kvett Julus £>uri§ földművelésügyi miniszter is. A konferenciát Volavka képviselő, a csehszlovákiai földművesek központi tanácsának elnöke, az állami tervhivatal elnökének helyettese vezette, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a földműveseink országos munkakonferenciájának célja, hogy meghatározza,, mikép lehet biztosítani falun az építés munkájának folyamatosságát a béke megvédése érdekében. Nepcmucky nemzetgyűlési képviselő a Cseh Földművesek Egységes Szövetségének elnöke jelentést nyújtott be a konferenciának a szövetség eddigi munkájáról, valamnt részletes áttekintő képet adott az összes folyamatban levő akciókról. 2bírka elvtárs, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének főtitkára. beszámoló előadásában hangsúlyozta, hogy a szlovákiai földmüvesség ugyanúgy, mint a csehországi szövetség a munkásosztály oldalán résztvett a május elsejei ünnepségeken, valamint a békeakcióból is kivett» részét. Szép eredményt mutatott fel a Szlovákiai Prágában Földművesek Szövetsége a CsISz tagtoborzásában is. Különösen a falusi ifjúság körében mutathatott fel e tekintetben nagy eredményeket. A tavaszi munkák tervszerinti végrehajtását 8343 előadással propagálták, mely előadásokon több mint 490 ezer földműves vett hallgatóként részt. A munkacsoportok nagy száma, amelyek a tavaszi munkák megindításánál akcióba léptek, árrá! tanúskodik, hogy a jobban megszervezett munka előnyeiről dolgozóink meggyőződhettek, mert bebizonyítva látják, hogy számukra előnyöket hoz, a munka elvégzését meggyorsítja és a termelést olcsóbbá teszi. Az állami traktoráülomá-Sokkal kötött szerződések jelentős mértékben felmentették a teheneket az igavonásra alkalmazástól. Végül 2b;rka főtitkár hangsúlyozta, hogy a nagyszámban megrendezett földműves tanulmányutak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákia szerte további EFSz-ek alakultak. A hivatalos ' kiküldöttek jelentései után Durig földművelésügyi miniszter emeikedett szólásra, aki alapvető kérdésekben tett font0

s kijelentéseket beszéde során. Duris földmüvelésügyi miniszter beszédét lapunk holnapi számában teljes egészében fogjuk közölni. A vitában Csehszlovákia földműveseinek kiküldöttei vettek ezután részt, főleg a tervszerűen végzett mezőgazdaságii munkák során szerzett tapasztalataikról szóltak. A besztercebányai kerület kiküldötte értékelte a kerületben, a békeakció során elért eredményeket, megállapította, hogy a besztercebányai kerület lakosságának békekötelezettsége minőségi és mennyiségi szempontból felülmúlta a többi kerület eredményeit. A vitában résztvevő beszámolókat Nepomuckj' elnök záróbeszédében értékelte. Hangsúlyozta, hogy az 1951. évi vetési tervvel kapcsolatosan felmerülő termelési és politika; feladatokat pontosan kell megszervezni, illetőleg előkészíteni, hasonlóképen kell az aratási és cséplési munkálatok tervszerinti előkészítését megoldani s e munkálatok során teljes mértékben ki kell használni a földműves asszonyok és földműves ifjúság kezdeményezését. Duriä miniszter beszéde valamint a konferencián hozott határozat- alapirányélvként fog szolgálni földműveseink számára, miként folytassák a jövőben munkájukat. Pártunk IX. kongresszusának küldöttei házatértek. A kongresszus határozatait hírül adják, széthordják a városokbán és a falvakban pártunk összes szervezeteibe. Magukkal viszik mindennapi munkájukba azt a hatalmas lelki felfrissülést és bolsevik szellemet, amelyet pártunk a dicsőséges kongresszusa nyújtott. Siroky elvtárs egyhangúan jóváhagyott beszámolója megmutatja további tevékenységünk irányát. Bast'ovansky elvtárs és Puli elvtárs beszámolói kiegészítik Siroky. elvtárs nagy horderejű szavait és segítségünkre lesznek a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által adott útmutatás megvalósítására itt nálunk, Szlovákiában. Gottwald elvtársnak és a CsKP Központi Bizottságának küldött levélben jelöltük meg azokat a fő problémákat, amelyeket kongresszusunk megoldott. Zápotocky és Siroky elvtársak zárószavai a kongresszus határozatait még jobban kiegészítették és ezeknek a dokumentumoknak alapján pártszervezeteink, üzemi és falusi pártbizottságaink összeállítják majd munkaterveiket és szervezetileg biztosítják a kongresszusi határozatok teljesítését. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták ezeket a határo-I iátokat a azafes&eríwseti • mwRnHswíwn. I az ifjúság, a földmüvesség és az asszonyok között a gyakorlatba ültetik át. így válik a gyakorlatban kongresszusunk azzá, amivé kell válnia Goítwald elvtárs szavai szerint, vagyis „Szlovákia népe mindem egészséges erejének mozgósítójává". Mik azok a. főfeladatok, 1

amelyek • a kongresszusi határozatokból következnek? Az első és legfontosabb az ötéves terv példás teljesítése. Ezzel kapcsolatban Siroky elvtárs beszámolójában rendkívüli ' figyelmet szentelt annak, hogy az országépítés fő alkatrésze az erőmű, a nehéz gépipar és a bányászat. Ez az a vonal, amelynek kötelezőnek kell lennie mindannyiunk számára az egész csehszlovákiai gazdasági élet átépítése érdekében. Mint ahogyan Siroky elvtárs mondotta, eszerint kell előrehaladnunk a termelő erők további beszervezésénél és a szociális befektetések és a lakásépítés megvalósításánál. Ahogyan Puli elvtárs kongresszusi beszámolójában kifejtette, ha iparunkat függetlenítjük a "kapitalista országok iparától, akkor függetleníteni tudjuk ;r tőkés válságok befolyásától is. Ha üzemeink nyersanyagszükségletét a hazai, a Szovjetúnióbeli és a népi demokratikus országok nyersanyagaival fedezzük és áruink kivitelét ezen országok felé irányítjuk, ezzel meggyorsítjuk termelő erőink fejlődését 1

nálunk. Minél pontosabban tartjuk be a CsKP Köz| ponti Bizottságának utolsó ülésén megadott irányvonalat, annál tartósabb alapon építjük iparosításunkat és új üzemeink rentabilitását. A kongresszus a szocialista munkaverseny terén új fejlődést inöít, amely már a kongresszus előtti kampányban is megkezdődött és amelynek köszönhetjük többek között azt, hogy munkásosztályunk teljesítette kötelezettségvállalásait és a tervet túllépte. A kongresszus legszebb eseményei közé tartoztak élenjáró élmúnka.saink -és élmunkásnőink vitafelszólalásai. Fiatal munkásosztályunk eme kiválóságai szemléltető bizonyítékát adták a munkásosztály fejlődésének. Elmondták :

munkamódszereiket és tapasztalataikat. De kijelentették azt is, hogy szilárdan eltökétlék magukat, hogy a kongresszus után még megszorítják az ütemet és kötelezettséget vállalnak magukra, hogy az élmunMs-mozgalmat tömeg-mozgalommá változtatják. Az üzemi pártszervezetek feladata lesz, hogy a kongresszus után ezt a kezdeményezési «magukévá teszik, a szocialista munkaversenyt még jobban megszervezzék,i hogy így azt a lelkesedést, amelyet a kongresszus átütő bolsevik szelleme visz munkásosztályunk soraiba, fel tudják használni és ki tudják fejleszteni az ország építése érdekében. A kongresszus után a szövetkezeti mozgalom is további tevékenységbe lendül. A kommunisták feladata a lalun az, hogy minden erejüket a föld közös megművelésének megszervezésére fordítsák az EFSz-ek keretén belül. A földművesek akaratának ragyogó kifejezését npujtották a szövetkezeti mozgalom kiküldöttei, akik a vitafelszólalások során újból és újból igazolták azt, hogy az új falu csupán a kulákság elleni éles osztályharcban fejlődik. Ezt bizonyították Dobrovics, Palágyi, Furinda és a többi elvtársak felszólalásai is. A párt járási bizottságainak feladata az, hogy gondosan és lelkiismeretesen segítsék falusi szervezeteinket a föld közös megművelésének megszervezésében. Hogy is mondta Slánsky elvtárs? Mik ezek a feladatok? 1. Meg kell nyerni az összes EFS.z-eket a föld közös megmunkálára, és pedig lehetőség szerint mesgyék nélkül, vagy pedig a földek átadásával a szövetkezetek használatába. 2. Minden járásban egy mintaszövetkezetet kell szervezni. 3. Az eiliövp.tkfizendő' aratási munkálatoknál a lehető legszélesebb fiiértékű közös munkát keil megszervezni. 4. Kötelezni kell az állami gépállomásokat, hogy egész tevékenységüket tervsze* rűen irányítsák a föld közös megmunkálásának megszervezésére. 5. Kötelezni kell a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségei, hogy minden lehető módon tárfiogassák az EFSz építését és a közös munka kiterjesztését. 6. A takarmánymennyiséget jóval fel kell emelni, hogy ezzel az állattenyésztés fejlődését, érjük el. Ezek közül a feladatok közül most a legégetőbb és legsürgősebb az aratási munkálatok megszervezése. A IX. kongresszus ezeken a konkrét •ország-építési feladatokon kívül, de ezekkel' szorosan összefüggően jelentős módon hozzájárult pártunk világnézeti tisztaságának megőrzéséhez. Az egész kongresszus a burzsoá nacionalizmus romboló befolyásai elleni engedmény nélküli könyörtelen harc jegyében állott és a kongresszuson óriási győzelmet aratott a marxizmusleninizmus és a CsKP Központi, Bizottságának irányvonala. , A kongresszus szemléltető iskolapéldáját nyújtotta annak, hogyan kell érvényesíteni a kritika és önkritika bolsevik módszerét. A párt vezetőségében lévő néhány elvtárs burzsoá nacionalista ciha jlását a kongresszus a legélesebben kritizálta és elítélte, mert tudatában volt annak, hogy ez az elhajtás károsan befolyásolta a párt fejlődését. A IX. kongresszus bebizonyította azt is, hogy a párt nem elégedhet meg felületes, sekély vagy nem őszinte önkritikával. Ezért nem fogadta el a kongresszus Smidke és Clementis elvtársak nyilatkozatait. Az őszinte' szeretet, amellyel a küldöttek körülvették a CsKP Központi Bizottságának küldöttségét, azt bizonyította, hogy Szlovákia népp forrón értékeli és nagyrabecsiili a cseh munkásosztály segítségét Szlovákia felépítésében és a szlovákiai Kommunista Párt. mint ahogyan a kongreszszus ezt oly meggyőzően bizonyította, a csehszlovákiai Kommunista Párt harci osztaga Szlovákiában. Pártunk a proletár nemzetköziség alapján áll, a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt osztatlan része a csehszlovákai Kommunista Pártnak és erős kézzel vezeti népeinket a szocializmus felé Csehszlovákiában, amely így lesz erős bástyája a világ egyre növekvő hatalmas béketáborának, amelvnel; élén a legyőzhetetlen Szovjetúnió. an nak bolsevik pártja és népeink nag) tanítómestere, Sztálin elvtárs áll. (Folytatás a 2. oldalon)