Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-27 / 121. szám, szombat

6 ban emelkédik a pártiskolázás évének súlya és jelentősége. Meg kell törni pártunkban a prakti­cizmus és eklekticizmus irányzatát, rendszeresen harcolni kell a kuitúr­propagációs munka lebecsülése ellen. Le kell győznünk a Párt néhány funkcionáriusának és szervének kö­zömbösségét a marxi-lenini nevelés kérdése iránt és el kell érni, hogy az egész Párt tudatosítsa az ideológiai munka nagy jelentőségét és hogy fő­leg a vezető pártszervezetek a kerü­letekben, járásokban és alapszerveze­tekben a politikai nevelésnek megfe­lelő figyelmet szenteljenek. Másodszor nem nyugodhatunk bele a marxi-leninista nevelés és propagan­da szakaszán dolgozó kádereink eddi­gi aránylag alacsony színvonalába. Rendszeres iskolázással, ezeknek a kádereknek fejlesztéséről való gondos­kodással el kell érnünk munkájuk megjavítását és színvonaluk emelé­sét. Harmadszor: Az egész Pártban ki kell szélesítenünk és el kell mélyíte­nünk az önművelést, amely kell, hogy a pártiskolázás fömódszerévé váljon. És végül: több figyelemmel, jobban át kell dolgozni a nevelő munka mód­szertanának kérdéseit, hogy eltávolít­suk beiöle a gépiességet, a formaisá­got és a felületességet. Ugyanígy nem elégedhetünk meg az eddigi állapottal a marxi-lenini ta­nácsadók és tanulmányi helyek dol­gában. Ezeket a tanácsokat és tanuló­helyeket nagyrészt csak formailag, gépiesen építik ki, anélkül, hogy a szervezetek bizottságai tudatosítanák nagy szerepüket és jelentőségüket, mint a Párt szocialista nevelése fej­lődésének nélkülözhetetlen segítői­nek. Tekintettel erre az állapotra, fi­gyelmeztetni kell szervezeteink bi­zottságait arra a nagy jelentőségre, amellyel a tanácsadók és tanulóhe­lyek bírnak marxi-lenini iskolázás és tanulmányozására pártunkban és eze­ket a feladatokat kell kitűznünk: 1. Kiépiteni a marx-leninizmus ta­nácsadóit és tanulóhelyeit a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozata értelmében. 2. Gondoskodni a tanácsadó és ta­nulóhelyek számára képzett vezetők­ről. 3. Kiépíteni a munkatársak testüle­tét. 4. Elmélyíteni a tanácsadó és ta­nulóhelyek munkáját és fokozni a pártiskolázás éve tanítóinak nyustott segítséget. A marx-leninizmus szellemében történc nevelés nemcsak kizárólag a kommunistákra szól. Gottwald elvtárs a CsKP IX. kongresszusán hangsúlyozta, hogy súlyos hibát kö­vetnénk el, hogyha nem igyekeznénk, hogy a haladószellemű világnézet egész népi demokrata társadalmunk világnézetévé váljék." És Kopecký elvtárs beszámolójában megállapí­totta, hogy nagy és dicső feladatot tű­zünk ki — az egész nemzet átnevelé­sét a szocializmus szellemében, a marxi-lenini elmélet alapján. E feladat megvalósításában nagy szerep jut népnevelésünknek, amely ' az iskolai nevelés mellett fő alkatré­szét képezi a Köztársaság nevelési és művelődési rendszerének. A tömegek marxi-lenini nevelését megvalósítani és a dolgozó nép kul­turális és politikai színvonalát emel­ni, ezek ma feladatai a munkásosz­tálynak és a dolgozó nép minden szervezetének, különösen az országos szervezeteknek. A népnevelési mun­kában nagyon jelentős tényezők ma a forradalmi szakszervezet, a CSM, továbbá a Živena nőszövetség, a Szov­jetbarátok egyesülete, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége, a Matica Slovenská és a CSEMADOK. Milyennek kell lennie népnevelé­sünk konkrét tartalmának? Egész nevelési és művelési mun­kánknak arra kell irányulnia, hogy elmélyítse és kiszélesítse a nép szo­cialista öntudatát, a fő építő felada­tokra kell irányulnia úgy, hogy se­gítsen mozgósítani dolgozó rétegeket a szocializmus építésére, hogy fel­keltse bennük a felelősség tudatát és annak szükségességét, hogy aktív részt kell venniök a Köztársaság fel­építésében. Űjra meg újra meg kelj ismertetni lakosságunkkal a népi demokráciánk nagy politikai, gazdasági, szociális és kulturális vívmányait, Szlovákia ipa­rosításának nagy eredményeit, mező­-ÜJSIO — gazdaságunk gépesítését, az életszín­vonal rendszeres növelésének vonalát és öszehasonlítani ezeket a sikereket és eredményeket a múltbeli állapotok­kal és összehasonlítani a kapitalista országokban uralkodó helyzettel, ahol a dolgozókat kizsákmányolják, ki van­nak téve a kapitalisták önkényének, állástalanságnak, nyomornak és éhség­nek, a rendőrség üldözésének, ahol a nép sorsa felett állandóan a gazdasági válság Damoklesz-kardja függ. Céltudatosan és rendíthetetlenül meg fogjuk győzni a dolgozó nép leg­szélesebb rétegeit annak a gondolat­nak mély igazságosságáról, hogy ilyen hatalmas vívmányokat, az anya­gi és szellemi erők ilyen hallatlan fel­virágzását, a városok és falvak ilyen egyedülálló fejlődését a szlovák nép csak a baráti cseh nemzet segítségé­vel, testvéri együttműködésével, szi­lárd, állandó és megbonthatatlan álla­mi egységével érhette el. A jelenből és múltból vett konkrét példákon meg­mutatjuk népünknek, hogy a szlovák­nemzet sohasem volt oly szabad, so­hasem volt olyan lehetősége képessé­geit és erőit érvényesíteni, sohasem tárultak fel előtte az előrehaladásnak és fejlődésnek olyan távlatai, mint a népi demokratikus Csehszlovák Köz­iársaságban, amelyben a dicsőséges CsKP a vezető erő, ennek élén elnök­ként a szlovák nép olyan hű és ki­próbált barátja áll, mint a mi Klement Gottwald elvtársunk. A szlovák dolgozók elméjébe és szi­vébe mélyen bevéssük, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság, mely a szocia­lizmus felé halad, az ő boldog és áldott hazájuk, mögötte kell állniok egész tudatukkal és egész lényükkel, egy­ségéért, szabadságáért a függetlensé­géért, ha kell a legnagyobb áldozatokat is készek meghozni. Nem lankadunk el abban az erőfeszítésben, hogy ki­fej'esszük a forró barátság és testvé­riség érzését a cseh nemzet iránt s kitartóan harcolni fogunk a cseh elle­nes elzárkózás maradványai ellen, a soviniszta gyűlölet elfogultsága vagy szeparatizmus ellen, bárhol is jelenje­nek meg ezek a mérges virágok, a fasiszta ideológia maradványai. Fá­radhatatlanul és következetesen ne­velni fogjuk a széles tömegeket a cseh nép iránti szeretetre, a csehszlovák köztársaság iránti hűségre, a CsKP és | szeretett elnökünk, Gottwald elvtárs iránti odaadásra. Gondoskodunk arról, hogy nemze­tünk megismerje, hogy szlovák körül­ményeink között a Szovjetúnióhoz való viszony, valamint a cseh nemzethez fűző kapcsolat a proletár internaciona­lizmus próbaköve A káros és reakciós nacionalizmus helyett népünk ú; ideálokat, új erköl­csöt, új hazafiságot alakít ki. össze­köti ezt az új munkához való viszony­nyal, a szocializmus építésének hő­siességével, lelkesedéssel a Köztársa­ság felépítésében, Szlovákia iparosítá­sában. Üi hazafiasság hordozói a mi élmunksnőink és élmunkásaink. a mi újítóink, traktoristáink. az EFSz-ek szervezői és dolgozói, ifjúságunk, amely az ifjúsági Vasútvonalat, a Testvériség Vasútvonalát, az Ifjúsági Völgyzárógátat, az Ifjúság Falu iát építi — mindazok az új emberek, aki­ket. megterményekített az építő lelke­sedés, mindazok az ú i élet úttörői, akik odaadóan és szeretettel építik a szo­cializmust, megteremtik nemzetünk boldog jövőjének tartós és elpusztít­hatatlan alapjait. Igen, ezt az új alkotó és szocialista haza.fias^ágot akarjuk és fogjuk nép­szerűsíteni és ennek a szellemében fogjuk nevelni dolgozó népünket. Ennek a hazafiasságnak természe­tesen nincs és nem lehet semmi kö­zössége a burzsoázia nacionalizmu­sával, ellenkezőleg, elválaszthatatla­nul össze van kapcsolva a proletár internacionalizmus nagy gondolatá­val, amely új nemzeti és állami ideo­lógiánk alapijain nyugszik, a szoeia­'izmusfaoz vezető útunk sajátos alap­jain. Ezért ez az új hazafiasság nemcsak nem Zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltétlenül megkövetelj a szlovák nép őszinte és szívélyes testvériségét a magyar és ukrán néppel, megkövete­li minden félreértés, bizalamatlan­ság és akadály elhárítását, megkö­veteli a példás együttműködést a szo­cializmus építésében, közös hazánk, a népi demokrata Csehszlovák Köz­társaság felépítésében, élén Gottwald elvtárssal. Feladatunk lesz tehát úgy a szlovák, mint a magyar és ukrán népet ennek a testvériességnek és együttműködésnek szellemében ne­velni és kiküszöbölni az emberek tu- | 1950 május 27 datából a sovinizmus, nacionalizmus és elfogultság maradványait. Népünk szocialista nevelésének nagy célja az SSSR nemzetei iránti testvériesség, barátság érzéseinek to­vábbi kifejlesztése és elmélyítése. A Szovjetúnió iránti szeretet, oda­adás és hála a nagy Sztálio iránt fel­szabadításunkért és a sokoldalú, és rendszeres segítségért, a védele­mért, melyben az imperialisták be­avatkozásai, intrikái ellen részesíte­nek, a forró és áldozatos barátságért, — kell, hogy elválaszthatatlan részé­vé vájjanak dolgozóink gondolatai­nak és érzéseinek, kell, hogy jelentős összetevői legyenek kultúránknak, szellemi kincseinknek, nemzeti ideo­lógiánknak. Nem fogunk kímélni erőt és fáradságot, hogy a Szovjetúnió nemzetei iránti barátság és testvéri­ség nagy gondolatát, hogy a szeretet és odaadás mély érzéseit Sztálin elv­társ és a híres SzK(b)P iránt orszá­gunkban a legmagasabb fokú érvé­nyesülésre és győzelemre vigyük. Népünk a csehszlovák-szovjet ba­rátság napjai alkalmából és most is, a Csehszlovák Köztársaság felszaba­dításának ötödik évfordulója alkal­mából forró, lelkes és hatalmas tisz­telettel adózott a Szovjetúnió nemze­teinek és a nagy Sztálinnak, felsza­badítónknak és a cseh és szlovák nemzet legjobb barátijának. Mi a csenszlo'-" jyiet testvériség, né­pünk Sztálin ' árs iránti szeretete, csodálata éb tiL ielete nagy értékeit továbbra is hatalmasan akarjuk fej­leszteni, felújítani, mert ez a legjobb biztosítéka a cseh és szlovák nép bol­dogságának, előrehaladásának és nemzeti szabadságának. A tömegek nevelésében szilárdan követni .fogjuk a népi demokratikus országok nemzeteivel való testvéri kötelékek kifejlesztésének vonalát, megismertetjük vívmányaikkal és si­kereikkel. Népnevelésünk feladata, hogy népszerűsítse ezeket a testvéri, az SSSR segítségével a szocializmust építő országokat és így a proletár in­ternacionalizmus szellemében meg­szilárdítsa a velük való testvéri kap­csolatokat. Baštovanský elvtárs kongresszusi beszámolóját lapunk holnapi számá­ban folytatjuk. Az ötéves terv feladatai Szlovákiában Puli elvtárs beszámolójának folytatása 1950-ben 30 000 dolgozónak kell el­végeznie az üzemi iskolát. A SOR és a ROH üzemi szervezeteinek jelentős feladata elérni azt, hogy hathatós esz­közévé váljanak a dolgozók techni­kai és politikai színvonalának emelé­sére. AZ EGYSÉGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETEK Mögöttünk van az EFSz-ek építé­sének egy éve. Ezek a falu szocialis­ta átépítésének előfeltételeit terem­tették meg. Ebben ez évben a szo­cielista szövetkezeti gondolat gyökeret ver falvainkban kis- és középparaszt­jaink között. A falu heves osztályharc színtere, a falusi gazdagok, a kapita­lista mezőgazdasági módszer hívei és a haladószellemű kis- és középparasz­tok, a falu szocialista harcosai kö­zött, akiket munkásosztályunk rend­szeresen támogat és munkásosztá­lyunkkal szövetségben állnak. Ez időszak alatt az EFSz-ekben a szövetkezeti mezőgazdasági termelés száz meg száz öntudatos úttörője, a falu szocializmus felé vezető útjának meggyőződéses védelmezője nőtt fel. Az EFSz munkásai rna a mi harco­saink a szocializmusért a falun, har­cosok, akik látják a szocialista ter­melési formák távlatait a mezőgaz­daságban és akik minden nehézség ellenére sem fordulnak vissza a meg­kezdett útról, hanem ellenkezőleg, el vannak szánva árra, hogy ezen az úton tovább haladnak, el vannak ha­tározva, hogy követik a, szovjet kol­hozparaszt példáját. Hála az EFSz­eink építő igyekezetének, a reakció­nak az EFSz-ek ellen fennállásuk el­ső hónapjaiban intézett támadását visszavertük és az EFSz-ek fokozzák a kapitalizmus elleni támadó hadjá­ratot a falun. Arról, hogy a mi kis- és középpa­rasztságunk az EFSz-ben jobb jövő­nek zálogát látja, tanúskodik az EFSz-ek jelenlegi állapota is Szlová­kiában. 1950 április 15-ig Szlovákiában 956 rendesen megalakult Egységes Föld­műves Szövetkezetünk volt és 528 elő­készítő bizottságunk. Tehát 1484 köz­ségben van EFSz-ünk, vagy pedig előkészítő bizottságunk, ami azt je­lenti, hogy Szlovákia falvainak 44 százalékában Ezeknek az EFSz-eknek 89.752 tagja van, közöttük 18 száza­lék nő. Minden szövetkezetre 81 tag esik és egy-egy előkészítő bizottságra 19 tag. Az EFSz-ek össz-számából 456 EFSz kidolgozta a közös tavaszi mun­kálatok tervét. Ezek közül 1950 ápri­lis 15-ig a közös munkálatok tervét kb. 400 szövetkezet hajtotta végre. A közös vetési munkálatokat 376 EFSz végezte el 46.148 hektárnyi föld­területen és 24.118 földműves vett részt bennük. A földművesek ezrei, akik e tavasz­szal már szervezett csoportokban, mint öntudatos szövetkezeti tagok, gé­pekkel mentek ki a földekre és nem mint egyedül dolgozó földművesek tehénkékkel, meggyőződtek arról, mennyivel gyorsabban megy a közös munka, mennyi munkaerőt és igét ta­karítanak meg és mennyivel kisebbek a költségek. A földművesek ezrei saját tapasz­talataik alapján győződtek meg a me­zőgazdasági nagytermelés előnyeiről, amelyeket a kapitalizmus idején csak a földbirtokosok és a nagybirtokosok ismernek és amelyeket a népi demo­kratikus állam a kis- és középparasz­toknak nyuljt. (Taps.) A szocializmus ezer meg ezer új építője a falvakon, — ez az eredménye a közös tavaszi munkálatoknak. Párna; József, a szlaneci minta EFSz képviselője a Pravda szövet­kezeti mozgalom fejlődésének bizo­mondotta: a mezei munkák elvégzé­d kongresszus második napján,,, A kongresszus második napjának legfontosabb eseménye Puli elvtárs beszámolója volt az ötéves terv fel­adatairól. A küldöttek különösen élénken reagáltak a beszéd azon ré­szeire, amelyben Puli elvtárs kon­kréten kiemelte a cseh munkásosz­tály segítségét Szlovákia szocialista iparosításában. Az elhangzott egyes vitafelszólalá­sokról már tegnapi számunkban hírt adtunk, azonban lapzárta miatt né­hány fontos, a késő délutáni órákban történt felszólalást már nem tudtunk értékelni. A vita során a délutáni órákban felszólalt Šmidke elvtárs, aki önkritikát gyakorolt és általában be­ismerte azokat a hibáit, amelyek a burzsoá-nacionalizmus idegen világ­nézetéből erednek. A burzsoá-naeio­nalizmus erős befolyásának Šmidke elvtárs sem tudott ellenállni. Azok a nagy hibák, amelyeket egyes elvtársak elkövettek, súlyosan megkárosították Pártunk és a dolgo­zó nép érdekeit nemcsak az illegali­tás idejében, hanem a felszabadulás után, sőt február előtt és még feb­ruár után is. Šmidke elvtárs vitafel­szólaláséban ezek közül a hibák kö­zül néhányat felvetett és kijelentette, hogy ezekért közvetlen felelősséggel tartozik ő is. A Központi Bizottság ezeket a hibákat már éles kritika alá vette és Široký elvtárs lelep­lezte hibáinak további konkrét ese­teit. Šmidke elvtárs azonban nem em­lítette meg és nem is mutatott rá elégségesen azok mély gyökereire és áríalmatságára. A kongresszus a vita folyamán fi­gyelmesen meghallgatta Husák és Novomeský elvtársak önkritikáit is, amelyekben ezek az elvtársak helyes­nek ismerték el a Központi Bizottság kritikáját és rámutattak részben kon­kréten saját hibáikra. A második napon néhány szép kö­szöntésre került a sor, amelyet az egyes küldöttségek hoztak a IX. kon­gresszusnak. Ezek közölt volt az If­júsági Szövetség lelkes fiataljainak delegációja. A kongresszus meleg szeretettel üdvözölte az ifjúság színes csoportját. A második nap szép moz­zanata volt a hadsereg különféle ala­kulatainak megjelenése, akik lelke­sen és fegyelmezetten köszöntötték a kongresszust. Marcelli ezredes a kül­döttség nevében tolmácsolta a népi hadseregnek azt az elhatározását, hogy mindig együtt halad a néppel és megvédi a népi demokratikus ál­lam békés építését, megvédi a dolgo­zók békéjét. A második napon felszólalt Palá­gyi János elvtárs, a leleszi földmű­ves szövetkezet kiküldötte is, aki be­szédében konkréten mutatott rá azok­ra az eredményekre és hiányosságok­ra, amelyek eddig a szövetkezeti mun­kában előfordultak. A proletár nemzetköziség eszméje mélyen gyökerezik Szlovákia Kom­munista Pártjában és a küldöttek Palágyi elvtárs magyar nyelven elő­adott beszédét helyükről felállva, lel­kes tapssal köszönték meg. sére szükséges idő nálunk az eredeti 21 napról 6 napra csökkent. A ter­melési költségeket 2800 Kčs-rôl 1080 Kčs-re csökkentettük hektáronként. Az SzKP bratislavai kerületi kon­ferencián a božetechovi kiküldött be­számolt arról, hogy azelőtt hektáron­ként a költség 1260 koronát tett ki, ma a szövetkezeti megművelésnél 700 koronát tesz ki, úgyhogy a tagok­közös munkájukkal tavasszal több mint 14 ezer koronát takarítottak meg. A felsöpatonyi szövetkezeti tagok kiszámították, hogy a múltban egy hektár föld megművelése 1400 koro­nába került, ma pedig közös meg­munkálással 800 koronába. Ilyen csökkentések természetesen hatással lesznek a gabona termelési költségé­re. Sok helyen ki lehetett vonni a munkából a fejősteheneket és a kö­zös munka a tej hozam emelkedésé­hez vezetett. A föld megműveléséhez szükséges idő mindenütt megrövidült. Jobban kihasználták a téli csapadé­kot és a vegetációs idő meghosszab­bodott. A közös munkával megművelt földeken sokkal jobb termés mutat­kozik, mint az egyéni munkával meg­művelteken. Ezek az adatok, amelyek a szövet­fele az EFSz-eknek nem telijesíti a fő, nyítékai, egyszersmind feltárják an­nak fogyatékosságait. E fogyatékos­ságok abban rejlenek, hogy az EFSz­eknek több, mint fele mellőzte a kö­zös munkákat és így több, mint a fele az EFSz-eknek ne mteljesíti a fő­feladatot, amelyet Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának feb­ruári ülésén kitűzött, azaz a föld kö­zös megművelését. Az EFSz-ek több mint fele csak kezdetleges tevékeny­séget fejtett ki gépmunka, hizlaldák, baromfifarmok stb, formájában, te­hát azokban a formákban, amelyek által a földműves nem ismeri meg a nagytermelés minden előnyét. Szövetkezeti mozgalmunk fogyaté­kosságai továbbá abban rejlenek, hogy ott is, ahol az EFSz meg­szervezte a közös földmunkát, gyak­ran csak a földművesek kisebb része csatlakozott hozzá és ezért csak kis földterületen végezték el. Végül hiá­nyok mutatkoznak abban is, hogy az EFSz-eknek jelentős számú úgyneve­zett automatikus tagja van, akik nem aktív munkásai az EFSz-eknek, hanem csak forma szerinti tagok. Az eddigi közbirtokosságokból és gép­szövetkezetekből a tagok a törvény értelmében átkerültek az EFSz-ekbe és ezeket anélkül, hogy intenzív po­litikai munkát fejtenénk 1 ki köztük és aktivizálnánk őket, nem tekinthetjük a szocializmus igazi építőinek. Vannak olyan EFSz-eink is, ame­lyekben a funkcionáriusok többsége és a tagok jelentékeny része külön­féle állami hivatalnokok, akik nem dolgoznak a földeken. Ilyen EFSz természetesen majdnem semmiféle tevékenységet nem fejthet ki. Ezek­kel a fogyatékosságokkal kapcsola­tosak feladataink az EFSz építésé­ben. Első feladatunk elérni azt, hogy minden EFSz, amely fennáll, azok is, amelyek alakulóban vannak, térjenek át a föld közös megmunkálására. (Taps.) A tavaszi munkálatoknál ezt sikerült elérnünk az EFSz-eknek majdnem felénél. Feladatunk elérni azt, hogy a nyári és őszi mezei .munkáknál minden EFSz áttérjen a föld közös megmű­velésére, hogy a közös munka előnyei lehetővé váljanak a kis- és k čŕzéppa­rasztok lehető legnagyobb számának, hogy ne csak a község földművesei­nek egy-egy csoportja térjen át a föld közös megművelésére, ha.n~in a község kis- és középparaszt jaknak többsége. I Közvetlen feladatunk felkészülni az aratási munkálatokra. Ezek sikeres elvégzését legjobban azzal biztosítjuk, hogy megszervez­zük a közös mezei munkákat, az ara­tás közös elvégzését. Igy biztosítjuk a termést, biztosítjuk a gazdasági gépek legjobb kihasználását és az aratást felhasználjuk előkészületül az őszi közös vetési tervekhez. A kö­zös vetés megszervezésében különös jelentősége van annak, hogy milyen nagy földterületen szervezzük meg a közös vetést. A gépeszközöket akkor használjuk ki célszerűen, ha a közös vetést egy egységes, nagy földterületen hajtjuk végre. Ezért súlyt kell fek­tetni arra, hogy minden kis- és kö­zépparasztot megnyerijünk az egész községre kiterjedő vetéstí]//hez. A kis- és középparasztojk asgyré­szét meg kell nyerni a kftzös kapá- / lásra, kaszálásra és a takarmány gyűjtésére, az aratási munkálatokra, az őszi szántásra és az ősizí vetésre. A föld közös megmfyvélése — amennyire csak lehet, meg \kell nyer­ni a faluban a kis- és középparasztok többségét, a föld közös miegművelé­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom