Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-27 / 121. szám, szombat

6 ban emelkédik a pártiskolázás évének súlya és jelentősége. Meg kell törni pártunkban a prakticizmus és eklekticizmus irányzatát, rendszeresen harcolni kell a kuitúrpropagációs munka lebecsülése ellen. Le kell győznünk a Párt néhány funkcionáriusának és szervének közömbösségét a marxi-lenini nevelés kérdése iránt és el kell érni, hogy az egész Párt tudatosítsa az ideológiai munka nagy jelentőségét és hogy főleg a vezető pártszervezetek a kerületekben, járásokban és alapszervezetekben a politikai nevelésnek megfelelő figyelmet szenteljenek. Másodszor nem nyugodhatunk bele a marxi-leninista nevelés és propaganda szakaszán dolgozó kádereink eddigi aránylag alacsony színvonalába. Rendszeres iskolázással, ezeknek a kádereknek fejlesztéséről való gondoskodással el kell érnünk munkájuk megjavítását és színvonaluk emelését. Harmadszor: Az egész Pártban ki kell szélesítenünk és el kell mélyítenünk az önművelést, amely kell, hogy a pártiskolázás fömódszerévé váljon. És végül: több figyelemmel, jobban át kell dolgozni a nevelő munka módszertanának kérdéseit, hogy eltávolítsuk beiöle a gépiességet, a formaiságot és a felületességet. Ugyanígy nem elégedhetünk meg az eddigi állapottal a marxi-lenini tanácsadók és tanulmányi helyek dolgában. Ezeket a tanácsokat és tanulóhelyeket nagyrészt csak formailag, gépiesen építik ki, anélkül, hogy a szervezetek bizottságai tudatosítanák nagy szerepüket és jelentőségüket, mint a Párt szocialista nevelése fejlődésének nélkülözhetetlen segítőinek. Tekintettel erre az állapotra, figyelmeztetni kell szervezeteink bizottságait arra a nagy jelentőségre, amellyel a tanácsadók és tanulóhelyek bírnak marxi-lenini iskolázás és tanulmányozására pártunkban és ezeket a feladatokat kell kitűznünk: 1. Kiépiteni a marx-leninizmus tanácsadóit és tanulóhelyeit a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozata értelmében. 2. Gondoskodni a tanácsadó és tanulóhelyek számára képzett vezetőkről. 3. Kiépíteni a munkatársak testületét. 4. Elmélyíteni a tanácsadó és tanulóhelyek munkáját és fokozni a pártiskolázás éve tanítóinak nyustott segítséget. A marx-leninizmus szellemében történc nevelés nemcsak kizárólag a kommunistákra szól. Gottwald elvtárs a CsKP IX. kongresszusán hangsúlyozta, hogy súlyos hibát követnénk el, hogyha nem igyekeznénk, hogy a haladószellemű világnézet egész népi demokrata társadalmunk világnézetévé váljék." És Kopecký elvtárs beszámolójában megállapította, hogy nagy és dicső feladatot tűzünk ki — az egész nemzet átnevelését a szocializmus szellemében, a marxi-lenini elmélet alapján. E feladat megvalósításában nagy szerep jut népnevelésünknek, amely ' az iskolai nevelés mellett fő alkatrészét képezi a Köztársaság nevelési és művelődési rendszerének. A tömegek marxi-lenini nevelését megvalósítani és a dolgozó nép kulturális és politikai színvonalát emelni, ezek ma feladatai a munkásosztálynak és a dolgozó nép minden szervezetének, különösen az országos szervezeteknek. A népnevelési munkában nagyon jelentős tényezők ma a forradalmi szakszervezet, a CSM, továbbá a Živena nőszövetség, a Szovjetbarátok egyesülete, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége, a Matica Slovenská és a CSEMADOK. Milyennek kell lennie népnevelésünk konkrét tartalmának? Egész nevelési és művelési munkánknak arra kell irányulnia, hogy elmélyítse és kiszélesítse a nép szocialista öntudatát, a fő építő feladatokra kell irányulnia úgy, hogy segítsen mozgósítani dolgozó rétegeket a szocializmus építésére, hogy felkeltse bennük a felelősség tudatát és annak szükségességét, hogy aktív részt kell venniök a Köztársaság felépítésében. Űjra meg újra meg kelj ismertetni lakosságunkkal a népi demokráciánk nagy politikai, gazdasági, szociális és kulturális vívmányait, Szlovákia iparosításának nagy eredményeit, mező-ÜJSIO — gazdaságunk gépesítését, az életszínvonal rendszeres növelésének vonalát és öszehasonlítani ezeket a sikereket és eredményeket a múltbeli állapotokkal és összehasonlítani a kapitalista országokban uralkodó helyzettel, ahol a dolgozókat kizsákmányolják, ki vannak téve a kapitalisták önkényének, állástalanságnak, nyomornak és éhségnek, a rendőrség üldözésének, ahol a nép sorsa felett állandóan a gazdasági válság Damoklesz-kardja függ. Céltudatosan és rendíthetetlenül meg fogjuk győzni a dolgozó nép legszélesebb rétegeit annak a gondolatnak mély igazságosságáról, hogy ilyen hatalmas vívmányokat, az anyagi és szellemi erők ilyen hallatlan felvirágzását, a városok és falvak ilyen egyedülálló fejlődését a szlovák nép csak a baráti cseh nemzet segítségével, testvéri együttműködésével, szilárd, állandó és megbonthatatlan állami egységével érhette el. A jelenből és múltból vett konkrét példákon megmutatjuk népünknek, hogy a szlováknemzet sohasem volt oly szabad, sohasem volt olyan lehetősége képességeit és erőit érvényesíteni, sohasem tárultak fel előtte az előrehaladásnak és fejlődésnek olyan távlatai, mint a népi demokratikus Csehszlovák Köziársaságban, amelyben a dicsőséges CsKP a vezető erő, ennek élén elnökként a szlovák nép olyan hű és kipróbált barátja áll, mint a mi Klement Gottwald elvtársunk. A szlovák dolgozók elméjébe és szivébe mélyen bevéssük, hogy a Csehszlovák Köztársaság, mely a szocializmus felé halad, az ő boldog és áldott hazájuk, mögötte kell állniok egész tudatukkal és egész lényükkel, egységéért, szabadságáért a függetlenségéért, ha kell a legnagyobb áldozatokat is készek meghozni. Nem lankadunk el abban az erőfeszítésben, hogy kifej'esszük a forró barátság és testvériség érzését a cseh nemzet iránt s kitartóan harcolni fogunk a cseh ellenes elzárkózás maradványai ellen, a soviniszta gyűlölet elfogultsága vagy szeparatizmus ellen, bárhol is jelenjenek meg ezek a mérges virágok, a fasiszta ideológia maradványai. Fáradhatatlanul és következetesen nevelni fogjuk a széles tömegeket a cseh nép iránti szeretetre, a csehszlovák köztársaság iránti hűségre, a CsKP és | szeretett elnökünk, Gottwald elvtárs iránti odaadásra. Gondoskodunk arról, hogy nemzetünk megismerje, hogy szlovák körülményeink között a Szovjetúnióhoz való viszony, valamint a cseh nemzethez fűző kapcsolat a proletár internacionalizmus próbaköve A káros és reakciós nacionalizmus helyett népünk ú; ideálokat, új erkölcsöt, új hazafiságot alakít ki. összeköti ezt az új munkához való viszonynyal, a szocializmus építésének hősiességével, lelkesedéssel a Köztársaság felépítésében, Szlovákia iparosításában. Üi hazafiasság hordozói a mi élmunksnőink és élmunkásaink. a mi újítóink, traktoristáink. az EFSz-ek szervezői és dolgozói, ifjúságunk, amely az ifjúsági Vasútvonalat, a Testvériség Vasútvonalát, az Ifjúsági Völgyzárógátat, az Ifjúság Falu iát építi — mindazok az új emberek, akiket. megterményekített az építő lelkesedés, mindazok az ú i élet úttörői, akik odaadóan és szeretettel építik a szocializmust, megteremtik nemzetünk boldog jövőjének tartós és elpusztíthatatlan alapjait. Igen, ezt az új alkotó és szocialista haza.fias^ágot akarjuk és fogjuk népszerűsíteni és ennek a szellemében fogjuk nevelni dolgozó népünket. Ennek a hazafiasságnak természetesen nincs és nem lehet semmi közössége a burzsoázia nacionalizmusával, ellenkezőleg, elválaszthatatlanul össze van kapcsolva a proletár internacionalizmus nagy gondolatával, amely új nemzeti és állami ideológiánk alapijain nyugszik, a szoeia'izmusfaoz vezető útunk sajátos alapjain. Ezért ez az új hazafiasság nemcsak nem Zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltétlenül megkövetelj a szlovák nép őszinte és szívélyes testvériségét a magyar és ukrán néppel, megköveteli minden félreértés, bizalamatlanság és akadály elhárítását, megköveteli a példás együttműködést a szocializmus építésében, közös hazánk, a népi demokrata Csehszlovák Köztársaság felépítésében, élén Gottwald elvtárssal. Feladatunk lesz tehát úgy a szlovák, mint a magyar és ukrán népet ennek a testvériességnek és együttműködésnek szellemében nevelni és kiküszöbölni az emberek tu- | 1950 május 27 datából a sovinizmus, nacionalizmus és elfogultság maradványait. Népünk szocialista nevelésének nagy célja az SSSR nemzetei iránti testvériesség, barátság érzéseinek további kifejlesztése és elmélyítése. A Szovjetúnió iránti szeretet, odaadás és hála a nagy Sztálio iránt felszabadításunkért és a sokoldalú, és rendszeres segítségért, a védelemért, melyben az imperialisták beavatkozásai, intrikái ellen részesítenek, a forró és áldozatos barátságért, — kell, hogy elválaszthatatlan részévé vájjanak dolgozóink gondolatainak és érzéseinek, kell, hogy jelentős összetevői legyenek kultúránknak, szellemi kincseinknek, nemzeti ideológiánknak. Nem fogunk kímélni erőt és fáradságot, hogy a Szovjetúnió nemzetei iránti barátság és testvériség nagy gondolatát, hogy a szeretet és odaadás mély érzéseit Sztálin elvtárs és a híres SzK(b)P iránt országunkban a legmagasabb fokú érvényesülésre és győzelemre vigyük. Népünk a csehszlovák-szovjet barátság napjai alkalmából és most is, a Csehszlovák Köztársaság felszabadításának ötödik évfordulója alkalmából forró, lelkes és hatalmas tisztelettel adózott a Szovjetúnió nemzeteinek és a nagy Sztálinnak, felszabadítónknak és a cseh és szlovák nemzet legjobb barátijának. Mi a csenszlo'-" jyiet testvériség, népünk Sztálin ' árs iránti szeretete, csodálata éb tiL ielete nagy értékeit továbbra is hatalmasan akarjuk fejleszteni, felújítani, mert ez a legjobb biztosítéka a cseh és szlovák nép boldogságának, előrehaladásának és nemzeti szabadságának. A tömegek nevelésében szilárdan követni .fogjuk a népi demokratikus országok nemzeteivel való testvéri kötelékek kifejlesztésének vonalát, megismertetjük vívmányaikkal és sikereikkel. Népnevelésünk feladata, hogy népszerűsítse ezeket a testvéri, az SSSR segítségével a szocializmust építő országokat és így a proletár internacionalizmus szellemében megszilárdítsa a velük való testvéri kapcsolatokat. Baštovanský elvtárs kongresszusi beszámolóját lapunk holnapi számában folytatjuk. Az ötéves terv feladatai Szlovákiában Puli elvtárs beszámolójának folytatása 1950-ben 30 000 dolgozónak kell elvégeznie az üzemi iskolát. A SOR és a ROH üzemi szervezeteinek jelentős feladata elérni azt, hogy hathatós eszközévé váljanak a dolgozók technikai és politikai színvonalának emelésére. AZ EGYSÉGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETEK Mögöttünk van az EFSz-ek építésének egy éve. Ezek a falu szocialista átépítésének előfeltételeit teremtették meg. Ebben ez évben a szocielista szövetkezeti gondolat gyökeret ver falvainkban kis- és középparasztjaink között. A falu heves osztályharc színtere, a falusi gazdagok, a kapitalista mezőgazdasági módszer hívei és a haladószellemű kis- és középparasztok, a falu szocialista harcosai között, akiket munkásosztályunk rendszeresen támogat és munkásosztályunkkal szövetségben állnak. Ez időszak alatt az EFSz-ekben a szövetkezeti mezőgazdasági termelés száz meg száz öntudatos úttörője, a falu szocializmus felé vezető útjának meggyőződéses védelmezője nőtt fel. Az EFSz munkásai rna a mi harcosaink a szocializmusért a falun, harcosok, akik látják a szocialista termelési formák távlatait a mezőgazdaságban és akik minden nehézség ellenére sem fordulnak vissza a megkezdett útról, hanem ellenkezőleg, el vannak szánva árra, hogy ezen az úton tovább haladnak, el vannak határozva, hogy követik a, szovjet kolhozparaszt példáját. Hála az EFSzeink építő igyekezetének, a reakciónak az EFSz-ek ellen fennállásuk első hónapjaiban intézett támadását visszavertük és az EFSz-ek fokozzák a kapitalizmus elleni támadó hadjáratot a falun. Arról, hogy a mi kis- és középparasztságunk az EFSz-ben jobb jövőnek zálogát látja, tanúskodik az EFSz-ek jelenlegi állapota is Szlovákiában. 1950 április 15-ig Szlovákiában 956 rendesen megalakult Egységes Földműves Szövetkezetünk volt és 528 előkészítő bizottságunk. Tehát 1484 községben van EFSz-ünk, vagy pedig előkészítő bizottságunk, ami azt jelenti, hogy Szlovákia falvainak 44 százalékában Ezeknek az EFSz-eknek 89.752 tagja van, közöttük 18 százalék nő. Minden szövetkezetre 81 tag esik és egy-egy előkészítő bizottságra 19 tag. Az EFSz-ek össz-számából 456 EFSz kidolgozta a közös tavaszi munkálatok tervét. Ezek közül 1950 április 15-ig a közös munkálatok tervét kb. 400 szövetkezet hajtotta végre. A közös vetési munkálatokat 376 EFSz végezte el 46.148 hektárnyi földterületen és 24.118 földműves vett részt bennük. A földművesek ezrei, akik e tavaszszal már szervezett csoportokban, mint öntudatos szövetkezeti tagok, gépekkel mentek ki a földekre és nem mint egyedül dolgozó földművesek tehénkékkel, meggyőződtek arról, mennyivel gyorsabban megy a közös munka, mennyi munkaerőt és igét takarítanak meg és mennyivel kisebbek a költségek. A földművesek ezrei saját tapasztalataik alapján győződtek meg a mezőgazdasági nagytermelés előnyeiről, amelyeket a kapitalizmus idején csak a földbirtokosok és a nagybirtokosok ismernek és amelyeket a népi demokratikus állam a kis- és középparasztoknak nyuljt. (Taps.) A szocializmus ezer meg ezer új építője a falvakon, — ez az eredménye a közös tavaszi munkálatoknak. Párna; József, a szlaneci minta EFSz képviselője a Pravda szövetkezeti mozgalom fejlődésének bizomondotta: a mezei munkák elvégzéd kongresszus második napján,,, A kongresszus második napjának legfontosabb eseménye Puli elvtárs beszámolója volt az ötéves terv feladatairól. A küldöttek különösen élénken reagáltak a beszéd azon részeire, amelyben Puli elvtárs konkréten kiemelte a cseh munkásosztály segítségét Szlovákia szocialista iparosításában. Az elhangzott egyes vitafelszólalásokról már tegnapi számunkban hírt adtunk, azonban lapzárta miatt néhány fontos, a késő délutáni órákban történt felszólalást már nem tudtunk értékelni. A vita során a délutáni órákban felszólalt Šmidke elvtárs, aki önkritikát gyakorolt és általában beismerte azokat a hibáit, amelyek a burzsoá-nacionalizmus idegen világnézetéből erednek. A burzsoá-naeionalizmus erős befolyásának Šmidke elvtárs sem tudott ellenállni. Azok a nagy hibák, amelyeket egyes elvtársak elkövettek, súlyosan megkárosították Pártunk és a dolgozó nép érdekeit nemcsak az illegalitás idejében, hanem a felszabadulás után, sőt február előtt és még február után is. Šmidke elvtárs vitafelszólaláséban ezek közül a hibák közül néhányat felvetett és kijelentette, hogy ezekért közvetlen felelősséggel tartozik ő is. A Központi Bizottság ezeket a hibákat már éles kritika alá vette és Široký elvtárs leleplezte hibáinak további konkrét eseteit. Šmidke elvtárs azonban nem említette meg és nem is mutatott rá elégségesen azok mély gyökereire és áríalmatságára. A kongresszus a vita folyamán figyelmesen meghallgatta Husák és Novomeský elvtársak önkritikáit is, amelyekben ezek az elvtársak helyesnek ismerték el a Központi Bizottság kritikáját és rámutattak részben konkréten saját hibáikra. A második napon néhány szép köszöntésre került a sor, amelyet az egyes küldöttségek hoztak a IX. kongresszusnak. Ezek közölt volt az Ifjúsági Szövetség lelkes fiataljainak delegációja. A kongresszus meleg szeretettel üdvözölte az ifjúság színes csoportját. A második nap szép mozzanata volt a hadsereg különféle alakulatainak megjelenése, akik lelkesen és fegyelmezetten köszöntötték a kongresszust. Marcelli ezredes a küldöttség nevében tolmácsolta a népi hadseregnek azt az elhatározását, hogy mindig együtt halad a néppel és megvédi a népi demokratikus állam békés építését, megvédi a dolgozók békéjét. A második napon felszólalt Palágyi János elvtárs, a leleszi földműves szövetkezet kiküldötte is, aki beszédében konkréten mutatott rá azokra az eredményekre és hiányosságokra, amelyek eddig a szövetkezeti munkában előfordultak. A proletár nemzetköziség eszméje mélyen gyökerezik Szlovákia Kommunista Pártjában és a küldöttek Palágyi elvtárs magyar nyelven előadott beszédét helyükről felállva, lelkes tapssal köszönték meg. sére szükséges idő nálunk az eredeti 21 napról 6 napra csökkent. A termelési költségeket 2800 Kčs-rôl 1080 Kčs-re csökkentettük hektáronként. Az SzKP bratislavai kerületi konferencián a božetechovi kiküldött beszámolt arról, hogy azelőtt hektáronként a költség 1260 koronát tett ki, ma a szövetkezeti megművelésnél 700 koronát tesz ki, úgyhogy a tagokközös munkájukkal tavasszal több mint 14 ezer koronát takarítottak meg. A felsöpatonyi szövetkezeti tagok kiszámították, hogy a múltban egy hektár föld megművelése 1400 koronába került, ma pedig közös megmunkálással 800 koronába. Ilyen csökkentések természetesen hatással lesznek a gabona termelési költségére. Sok helyen ki lehetett vonni a munkából a fejősteheneket és a közös munka a tej hozam emelkedéséhez vezetett. A föld megműveléséhez szükséges idő mindenütt megrövidült. Jobban kihasználták a téli csapadékot és a vegetációs idő meghosszabbodott. A közös munkával megművelt földeken sokkal jobb termés mutatkozik, mint az egyéni munkával megművelteken. Ezek az adatok, amelyek a szövetfele az EFSz-eknek nem telijesíti a fő, nyítékai, egyszersmind feltárják annak fogyatékosságait. E fogyatékosságok abban rejlenek, hogy az EFSzeknek több, mint fele mellőzte a közös munkákat és így több, mint a fele az EFSz-eknek ne mteljesíti a főfeladatot, amelyet Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén kitűzött, azaz a föld közös megművelését. Az EFSz-ek több mint fele csak kezdetleges tevékenységet fejtett ki gépmunka, hizlaldák, baromfifarmok stb, formájában, tehát azokban a formákban, amelyek által a földműves nem ismeri meg a nagytermelés minden előnyét. Szövetkezeti mozgalmunk fogyatékosságai továbbá abban rejlenek, hogy ott is, ahol az EFSz megszervezte a közös földmunkát, gyakran csak a földművesek kisebb része csatlakozott hozzá és ezért csak kis földterületen végezték el. Végül hiányok mutatkoznak abban is, hogy az EFSz-eknek jelentős számú úgynevezett automatikus tagja van, akik nem aktív munkásai az EFSz-eknek, hanem csak forma szerinti tagok. Az eddigi közbirtokosságokból és gépszövetkezetekből a tagok a törvény értelmében átkerültek az EFSz-ekbe és ezeket anélkül, hogy intenzív politikai munkát fejtenénk

1 ki köztük és aktivizálnánk őket, nem tekinthetjük a szocializmus igazi építőinek. Vannak olyan EFSz-eink is, amelyekben a funkcionáriusok többsége és a tagok jelentékeny része különféle állami hivatalnokok, akik nem dolgoznak a földeken. Ilyen EFSz természetesen majdnem semmiféle tevékenységet nem fejthet ki. Ezekkel a fogyatékosságokkal kapcsolatosak feladataink az EFSz építésében. Első feladatunk elérni azt, hogy minden EFSz, amely fennáll, azok is, amelyek alakulóban vannak, térjenek át a föld közös megmunkálására. (Taps.) A tavaszi munkálatoknál ezt sikerült elérnünk az EFSz-eknek majdnem felénél. Feladatunk elérni azt, hogy a nyári és őszi mezei .munkáknál minden EFSz áttérjen a föld közös megművelésére, hogy a közös munka előnyei lehetővé váljanak a kis- és k

čŕzépparasztok lehető legnagyobb számának, hogy ne csak a község földműveseinek egy-egy csoportja térjen át a föld közös megművelésére, ha.n~in a község kis- és középparaszt jaknak többsége. I Közvetlen feladatunk felkészülni az aratási munkálatokra. Ezek sikeres elvégzését legjobban azzal biztosítjuk, hogy megszervezzük a közös mezei munkákat, az aratás közös elvégzését. Igy biztosítjuk a termést, biztosítjuk a gazdasági gépek legjobb kihasználását és az aratást felhasználjuk előkészületül az őszi közös vetési tervekhez. A közös vetés megszervezésében különös jelentősége van annak, hogy milyen nagy földterületen szervezzük meg a közös vetést. A gépeszközöket akkor használjuk ki célszerűen, ha a közös vetést egy egységes, nagy földterületen hajtjuk végre. Ezért súlyt kell fektetni arra, hogy minden kis- és középparasztot megnyerijünk az egész községre kiterjedő vetéstí]//hez. A kis- és középparasztojk asgyrészét meg kell nyerni a kftzös kapá- / lásra, kaszálásra és a takarmány gyűjtésére, az aratási munkálatokra, az őszi szántásra és az ősizí vetésre. A föld közös megmfyvélése — amennyire csak lehet, meg \kell nyerni a faluban a kis- és középparasztok többségét, a föld közös miegművelé\