Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-27 / 121. szám, szombat

ÜJSZ0 T950 mdíus Vt Bašfovanský elvtárs beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) a proletár internacionalizmus érzését, a Szovjetúnió és Sztálin elvtárs iránti nagy szeretetet. A Csehszlovákiai Kommunista Pá^ t ľX. kongresszusa feladatunkul tűzte ki a kis- és középparasztság megnyerését, az Egységes Földműves Szövetkezet alapítására és építésére, a mezei munkák közös elvégzésére, a falusi kapitalista elemek korlátozására és elnyomására. A CsKP IX. kongresszu sa feladatunkul jelölte ki, a munkás osztály és a kis- és középparasztság szövetségének megszilárdítását. CsKP TX. kongresszusa a mezőgazda sági termelésben a haladó módszerek alkalmazásának nagy jelentőségét kiemelle, amint azt a szovjet mezőgazdaság elméletéből és tapasztalatai ból ismerjük. Felmérhetetlen! jelentősége van < nagy feladatok megvalósításában az agitációs munkának falun. Ki kell használnunk az összes lehetőségeket és alkalmakat — akár közgyűlésről, akár a Nemzeti Fronttal való beszélgetésről, akár a JSSR tag vagy közgyűléseiről akár az EFSz összejöveteleiről, akár a MNB nyilvános összejöveteleiről stb. van szó hogy beszéljünk a földművesekkel, vitatkozzunk velük, meggyőzzük őket és megnyerjük » szocializmus útjára. Agitációnk során nem szabad meghátrálnunk » nehéz, illetőleg kényes kérdésektől, állást kell foglalnunk ve lük szemben, világos feleletet kell rájuk adnunk, fippen ezért oly annyira fontos, hogy az agitátorok, az okta tók a falusi szervezeteknél olyan em berek legyenek, akik politikai szem pontból fejlettek, felelősek, ismerik Í falu problémáit, az EFSz problémáit. Gottwald és Slánsky elvtársak Í CsKP februári ülésén felhívták a fi gyelmünket »rr», hogy a falut a szocializmusnak megnyerni sokkal nehezebb feladat, mint az ipar szocialista átépítése. A falu osztály és szociális viszo nyainak bonyolultabb összetétele következtében minden olyan kísérlet •mellyel a Párt vezető szerepének elismerését parancsoigatással, diktálással vagy adminisztratív úton való megoldással akarjuk elérni, egyet je lent szocializmus építésének megkárosításával, a Párt iránti bizalom meg gyöngítésével azt jelenti, hogy a kiv és középföldműseket a falusi gazdagok ölébe kergetjük. Am milyen módon tehet elérni, hogy a kis- és középföldműveseknek ezen százezres tömegei, amelyekben két lélek lkaik: egyik a dolgozó ember, a másik a magántulajdon hive, egy vonalban haladjanak a szocializmus építésének vonalán, azon az úton, mely átmenetet jelent a föld megművelésének magasabb szövetkezeti formához. Milyen módon érhető el, hogy ezek at ingadozó tömegek önként alávessék magukat a Párt vezető szerepének és annak vezetése alatt építsék a falu új életét? Ezt csakis * szemléltető meggyőzés módszerével, az állandó, a mindennapi felvilágosító munka módszerével lehet elérni. Ezért hárul akkora felelősség » Párt alapszerveire, ezért jut oly nagy feladat a falvak kommunistáinak. A KSS helyi szervezeteinek faluhelyen támogatniok kell az EFSz-ek építésének és megszilárdításának munkáját, foglalkozniok kell az EFSz-ek kérdéseivel, a mezőgazdasági munkák közös elvégzésének és a föld közös megmunkálásának megszervezésében hajtóerőként kell közreműködniük. A helyi szervezetnek gondoskodni kell arról, hogy elsősorban a Párt tagjai lépjenek be az F.FSz-be, abban tevékenyen dolgozzanak, hogy mintaszerű szövetkezeti tagokká váljanak és így a többieknek például szolgáljanak, megnyerjék a kis- és középparasztokat az EFSz gondolatának. Az SzKP helyi szervezeteinek < gondoskodniok kell arról is, hogy az EFSz-ek tevéknységüket fő feladataiknak szentet fék: a földek közös megművelésének és pedig lehetőség szerint a falu egészétá tfogoó arányokban. Slánský elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt legutolsó központi bizottsági iilésén hangsúlyozta, hogy a járási bizottságoknak gondoskodnniok kll a mintaszerű Egységes Földm. Szövetkezetekről, amelyeknek világitótornyul kell szolgálniok a földműveseknek a szocializmushoz vivő úton. Éppen az ilyen földműves szövetkezetek példáin kell a földműveseknek meggyőződniük a szövetkezet? gazdálkodás túlsúlyáról és előnyeiről, arról, hogy a föld közös megművelése révén jobban lehet a gépeket kihasználni, magasabb hozamot elérni, egyszóval többet, jobbat és olcsóbban lehet termelni. A lehető legnagyobb mértékben kell népszerűsíteni a mintaszövetkezetek példáit, meg kell szervezni a tapasztalati cserét a földmű vesek. a szövetkezeti tagok között valamint a minta EFSz-nek meglátó gatását. Falusi szervezeteinknek kon krét esetek alapján kell leleplezniök falusi gazdagok kártevő tevékenysé gét, hogy ezeket elszigetelhessük kis- és közén'öldmüvesektől. Gottwa'd elvtárs rendkívül kiemelte az állami gépállomások feladatát-, aj ka'mazottaikat a föld közös megműve lésének, a mezőgazdasági termelés új formáinak apostolaiként jelölte meg, És velük együtt a falu szocialista átépítésének jelentős támaszai az állami birtokok. Ezeknek eredményeikkel, mintaszerű gazdálkodásukkal, iskolául kell szolgá'niok kis- és középparasztjaink részére, a haladó termelési módszerek tekintetében és ezzel egyidejű leg kis- és középparasztjainknak szemléltetően kei bebizonyítaniuk i szocialista nagylermelés előnyeit a me zôgazdaságban. Ezzel kapcsolatban mélta'ni kell az állami birtokok példás munkájának hetét, valamint az állami gépállomások politikai munkásságának hetét, amelye ket a IX. kongresszus tiszteletére rendeztek. E hetek nemcsak, hogy termelési feladatok teljesítése tekintetében eredményeztek az aktivitás fo. kozódását, hanem bőséges okulást és gazdag tapasztalatot nyújtottak s ezzel segítséget adtak a kis- és közép földműveseink részére. A Szlovákiai Kommunista Párt IX kongresszusa alkalmából vállalt kötele, zettségek akciójával kapcsolatosan és a tavaszi munkálatok lefolyásával kapcsolatosan rá szeretnék mutatni egyes komoly szervezeti fogyatékosságokra, amelyek falusi munkánkban mutatkoztak. A kötelezettségek akciója, a tavaszi munkák kampánya, jó vizsgaként szolgál arra vonatkozólag, vájjon falusi szervezeteink, járási és kerületi bizottságaink politikai é» szervezeti szempontból fejlettek-e. Pártunk próba során egészben véve helytállt. Ugyanakkor azonban ez a próbatétel világosán feltárta falusi munkánk minden gyönge pontját. A legkomolyabb szervezési hiány az instruktázs. Ez vonatkozik a kerületi instruktorokra, de főként KSS járási bizottság instruktorkarára, amelyek nem érték el a megköveteli színvonalat és gyakorta elmulasztják kötelezettségeiket. így például az SzKP zólyomi járási bizottságinak instruktorai a legutóbbi időkig nem mutattak készséget, hogy a falvakat vasárnap és ünnepnapokon látogassák. Továábi hiba, hogy a járási instruk torok munkáságuk során túlnyomó részt elkerülik a Párt helyiszervezetét, nem vitatják meg, nem hozzák tisztába a kérdéseket es az akciókat először, magában a pártszervezetben, hanem csak az EFSz vezetőihez fordulnak. Másik komoly fogyatékosság az ok. tatái és a tavaszi munkafolyamat ellenőrzésének elégtelen koordinációja, az utasítások keresztezték egymást és egyes EFSz-eknél az oktatók valósággal egymás kezébe adták a kilincsel, míg más EFSz-eknél egyáltalán nem mutatkoztak. Éppen ezért orom. mel fogadjuk, hogy » Csehszlovákiai Kommunista Párl Közponii Bizottságának elnöksége Gottwald elvtárs ösz. tönzésére az EFS?-ek oktatásának kérdésével, valamint a falusi szerve, zetek kérdésével foglalkozik ée a felmerült kérdést megoldja. A közelebbi hetek során új próbatétel előtt fogunk állni, az aratási mun. kák előtt. Erre a próbára jól fel kell készülnünk, felhasználva a szerzett tapasztalatokat. El kel! érnünk, hogy ne. csak az aratási munkák maglik legyenek szervezetten és közösen megvalósítva, hanem, hogy egyszersmind a munkákkal kapcsoljuk egybe az őszi közös vetési munkálatok előkészítését. föld közös megművelését sokkalta nagyobb mértékben, mint eddig volt. Pártszervezeteinknek és azok bizottsá. gainak meg kell érteniök, hogy nem olyan akcióról van szó. amely mint minden más „egy a sok közül", hanem, hogy a közösen megszervezett aratási munkák, a közös őszi vetési munkák foganatosítása mai helyzetben földműves politikánk azon része, amelynek heives megoldása lehetővé teszi számunkra, hogy a falu szocialista átépítésének egész szakaszán előre haladhassunk. Kerületi, járási és falusi szervezeteinknek ezekkel a kérdésekkel részletesen kell foglalkozniok. szervezeti, leg és politikailag jól előkészíteniök, helyesen biztosítaniok mind az aratási, mind az őszi munkákat. Például szolgáljanak a nagycétényi EFSz tagjai, akik Široký elvtárshoz írotl levelükben többek között bejelentették, hogy június 13-ig az aratási és cséplési munkálatok közös tervét kidolgozzák, továbbá kidolgozzák az őszi vetés kö. zö» tervét, amelybe bekapcsolják a falu egész lakosságát, hogy — mint írják — hozzájáruljanak hazánk szocia. ista építéséhez és a tartós béke biztosításához »f egész világon. Egy bolsevista típusú párt felépítésének alapelvei közé tartozik a pártbeli demokrácia következetes érvényesítése, a kritika és az önkritika. A CsKP Központi Bizottságának legutolsó feb. ruári ülése nagy figyelmet szentelt e kérdésnek. Pártunk a fasizmus veresége után, a dicsó Vörös Hadseregnek a második világháborúban elért viiágtörtéhogy helyesen és becsületesen alkalmazva gyógyító hatása van, hogy a betegségokozó bacillusokat a megtámadott szerevzetből mindenkorra kiküszöböli. Ez a királyvíz, amely kérlelhetetlenül elkülöníti az aranyat a rozsdától és piszoktól, a pártonbelüli demokrácia. A pártonbelüli demokrácia jelenti fokozni mindenekelőtt a tagság tömegeinek aktivitását, jelenti széleskörű és céltudatos bevonásukat a Párt vezetésében val órészvéielbe, jelenti annak' a tudatnak felébresztését, hogy a Pártban a tagság tömegei döntenek. A Pártot ama bolsevik elv szellemében kell nevelni, hogy a Pártban minden döntésnek kollektív módon kell történnie, hogy a fontos kérdénelmi gvőzelme után uralkodó párttá "

ei

T! a ^rvezet egyes tagjai lelt. Á februári győzelem után a döntenek, hanem bizottság dont, ez CsKP az egész állami közélet fölött teljes és kivétel nélküli felelősséget vett át Nem csoda tehát, hogy ily helyzetben nagyon sok tagnak és funkcionáriusnak megszédült a feje, a siker megszédítette őket és hatalmuk teljében az öntetszeigés érzésétől a babérokon való gondtalan pihenéstől nincs messze az út a diktáláshoz, a parancsolgatáshoz. Akadtak funkcionáriusok, akik azt hitték, hogy február után a szocializmus fejlődése valahogy önműködően fog bekövetkezni, nehézségek, harcok nélkül, minden különös igyekezet és megerőltetés nélkül. Az ilyen állásfoglalás természetesen a szervezet demobilizáeiójához kellett, hogy vezessen. a tömegek közötti munka meggyöngüléséhez, a dolgozó néppel való kapcsolat meggyöngüléséhez. És mentől gyöngébb a kapcsolat a tömegekkel. annál inkább megerősödnek a hajlamok a parancsolgaíisra, a dlktálásra, annál inkább megsértik a demokratikus meggyőzés elveit és annál inkább csúsznak helyükbe az adminisztratív beavatkozások módszerei. Široký elvtárs nyilatkozataiban nem egyszer felhívta a figyelmet az ilyen különféle vidéki „cézárokra". akiknek a hatalom és dicsőség fölükbe szállt, akik a Párt, a rendszer és a Köztársaság káréra visszaélnek állásukkal, a saját személyi vagy mások érdekeinek kielégité<-« végett. A Párt az üyen eseteket nem hagyhatja figyelmen kívül, ilyen esetekben határozottan közbe kell lépnie és a legszigorúbban levonnia a következményeket. A Párt köteles védeni címere tisztaságát, a Párt felelős azért, hogy azok a nagy erkölcsi értékek, amelyeket Oly bőségesen gyűjtött harcai és be csüleles építőmunkája során, ne forgácsolódjanak szét és ne értéktele nedjenek el desperádók felelőtlen és ártelmaa ténykedésével. Igaz, nagyon gyakran e „cézárok" ténykedése nem következik csak abból, hogy fejük megszédült, hogy megfeledkeztek a kommunista szerénységről és becsülueíességről, nagyon gyakran egy körmönfont kártevőnek, a Párt, a munkásosztály és a szocializmus öntudatos ellensé gének jól átgondolt ténykedéséről van szó. A világimperializmus — amint azt nagyon is világosan bizonyítják a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai — a népi demokratikus országokba kiküldi ügynökeit, akiknek főieladatuk, hogy betolakodjanak a Kommunista Pártba és igazolványának' védelme alatt megőröl jék erejének és egységének gyökereit, meggyöngítség a Pártnak a tömegekkel Való kapcsolatát, kompro mittálják a Pártot a dolgozók szemében. egyszóval szabotálják a Párt politikáját, szabotábják » szocializmus építését, előkészítsék a talajt a ka pitalizmus visszaállítására, a gyárosok, bankárok és nagybirtokosok uralmának megújítására. Igen, min denütt, ahol krónikus nehézségekkel aiálkozunk, ahol a Párt kisember tagjai és a dolgozók sorából való becsületes pártonkívüliek a vezetők gazságtalan és diktatórikus viselkedésére, a rendetlen életére és gazdagodására panaszkodnak, ahol az építés műve folyton-folyvást elmaradozik, ott alaposan meg kell nézni, hogy vájjon az úgynevezett objektív nehézségek mögött nem búljnak-e meg a kártevő gonosztevők, szabotőrök, imperialista ügynökök sétét céljai. A Párt feladata résen állni az osztályellenség ell«n, leleplezni saját soraiban és azokon kívül az imperializmus ügynökeit, forradalmi éberségre nevelni tagjait és a dolgozó nép seéleg rétegeit. Hogyan szállhatnak szembe « demoraüzáció jelenségeivel, a funkciókkal történő visszaéléssel, a parancsuralmi hajlammal a Párt szándékos vagy öntudatlan megkárosításával, amiről a fentiekben beszéltünk? Mindezen betegségekre Pártunknak van orvossága, kipróbált és hatásos orvosság, olyan, amely biztosíték rá, pedig köteles rendszeresen beszámolni működéséről a szervezet taggyűlésén. Ezért ha szervezeteinkben előfordul néha olyan jelenség, — és ez vonatkozik a nemzeti bizottságokra, a tömegszervezetekre stb is, — hogy egyének vagy kis csoportok, döntenek a legfontosabb kérdésekben, a Párt tagjait arra kell nevelnünk, hogy ezt az állapotot ne tűrjék meg. Ez nemcsak joga a párttagnak — hangsúlyozta a CsKP IX, kongresszusán Slánský elvtárs —, hanem mindenek felett való érdeke a Pártnak, hogy a párttagok, sőt a nemt.agok is állást foglaljanak a Párt politikája mellett, hogy a nép legszélesebb rétegei is bírálják a Párt munkáját és támogassák a Pártot a hibák kiküszöbölésében A Pártnak nagy érdeke, hogy a lehető legszélesebb területen kifejlődjék a lentről jövő kritika, hogy minél több jelzést kapjon, amellyel figyelmeztetnek bennünket a hibákra és fogyatékosságokra és amelyek elősegítik ezeknek a hibáknak és fogyatékosságoknak a kiküszöbölésére, támogatják a Pártot a tömegszervezeteket és közéleti szerveket munkájának megjavításában. A tagság tömegeit és a funkcionáriusokat arra kell nevelni, hogy respektálják a pártszervek határozatait, a Párt vonalát érvényesítsék és megvalósítsák, önkéntes, de vasfegyelemre kell nevelni őket, a demokratikus centralizmus elveinek teljes elismerésére, valamint annak az elvnek teljes elismerésére, hogy a Pártot csak egy akarat, egy központból irányíthatja és ez a CKP Központi Bizottsága. Gottwald elvtárs a CKP Központi Bizottsága utolsó ülésén továbbá ezt a parancsot adta nekünk: „Szervezeteinket ki kell szellőztetni a kritika és önkritika friss léghuzatával és nemcsak a szervezeteket, hanem a vezetőkádereket, a kerületi bizottságokat, kerületi titkárokat a járási bizottságokat, a járási párttitkárokat és a Központi Bizottságot és a központi pártapparátust. Ezt személyekre és magukra való tekintet nélkül kell véghezvinni." A munkásosztály pártjában, amely a szocializmust építi, az éberség és elővigyázatosság sohasem lehet túlságos. A nemrég mult hónapokban meg kellett oldanur.k Wetzler bratislavai kerületi szervezeti titkár esetét, aki befurakodott a Pártbf és jelentős funkciót töltött be, amelyet azután, mint a Párthoz és a munkásosztályhoz idegen elem felhasznált a Párt ellen és saját érdekeit kereste. Wetzler az aránylag jelentős helyre a pártszervezetben nemcsak saját magát helyezte, hanem két rokonát, illetve barátját is. Mindannyiukat meg kellett fosztani funkciójuktól, sőt a Pártból kizárni. Voltak olyan esetek is, amidőn különféle elemek úgy akartak bejutni a Pártba, hogy megkíséreltek hamis pártigazolványt készíteni. Ezeket azonban leleplezték és érdemük seerit elbántak velük. A Pártnak a soraiba furakodott idegen és ellenséges elemek leleplezésében nem lehet és nem szabad megállania, hanem együttesen az építő igyekezet fejlesztésével és a ka pitalista elemek korlátozásával a gazdaságban bátran és habozás nélkül kell továbbhaladnia ezen az úton. A mi kongresszus el#tti kampányunk a pártonbelüli demokrácia, a kritika és önkritika megszilárdításának, valamint az osztályéberség és óvatosság jegyében folyt Kongreszszus előtti kampányunk hozzájárult tagság tömegeinek nagy aktivizálásához és megmutatta, hogy Pártunk maga egészében egészséges, egységes és erös és hatalmasan felzárkózik a CsKP központi bizottsága és Gottwald elvtárs köré. A Pártunkban előfordult nacionalista kilengések kritikájával kapcsolatban, amelyet široký elvtárs beszámolója alapján a

z SzKP Központi Bizottsága megvalósított, a Párt szervezeteiben nagyon aktív vita fejlődött ki a burzsoá nacionalizmusról a proletár internacionalizmus elmélyítésére. Ez a vita is bizonyítja, hogy a Párt ideológiai tisztaságát és egységét nagyon komolyan veszi fél Gottwald elvtárs utasításait is a kritikáról és önkritikáról, még akkor is, ha legmagasabb funkcionáriusokról van szó. Szükséges azonban, hogy az egész Párt munkája át legyen hatva a kritika és önkritika szellemétől, hogy ez a módszer központi bizottságaink, kerületi, járási bizottságaink és alapszervezeteink mindennapi működésének részévé váljon. A jelen időszakban legfőbb feladatunk, hogy teljesítsük a gazdasági tervet. Azonban Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a szocialista terv nemcsak a feladatok és számok halmaza, hanem mindenekelőtt a dolgozó emberek százezreinek és millióinak élénk gyakorlati tevékenysége, akik új életet teremtenek és Pártunk vezetésével, a munkához való új állásfoglalással, új munkamódszerekkel és elszántsággal teljesítik és túl. teljesítik a terv feladatait. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy tiszteljük az embereket, tiszteljük a kádereket, mint a Párt és állam aranyalapját, kíméljük és tiszteljük őket. „Ha helyes politikai irányvonalat dolgoznak ki és az beválik a gyakorlatban, akkor a Párt káderei döntő tényezővé válnak a Párt és állam szerveinek vezető munkájában." Helyes káderpolitikát folytatni elsősorban azt- jelenti, hogy jól kell ismerni a mi „aranyalapunkat", jól kell ismerni a kádereket, azok előnyeit és fogyatékosságait. A jó káderpolitika gondoskodik a káderek neveléséről, segítségére van a dolgozóknak képességeik kifejlesztésében és meggyorsítja növekedésüket. A jő káderpolitika bátor és elszánt — félem nélkül és a helyes pillanatban emel ki új fiatal kádereket és fontqa funkciókat bíz rájuk. A jó káderpolitika úgy osztja szét az embereket, hogy mindenki jő helyen érezze magát, hogy kifejthesse erőit és képességeit és hogy a szocializmus építéséért a legtöbbet tehesse. A kádermunka hathatós, azonban nagyon érzékeny eszköze a pártpolitika megvalósításának. Ezzel az eszközzel határozottan kell bánni, azonban tapintatosan és meggondoltan. Elő emberekről van szó, a szocialista társadalom legdrágább kincséről. A mi káderpolitikánknak hatalmas feladatai vannak. Pártunk ma nemcsak a pártkáderekért felelős, hanem kádermunkánk magába foglalja az egész állami és gazdasági gépezetről való gondoskodást is. Hogy helyes káderpolitikát folytathassunk, ismernünk kell az embereket nemcsak a kérdőívekből és életrajzaikból, hanem személyes érintkezésből is, az üzemekben, szervezetekben, stb. végzett konkrét munkából is. Az új kádereknek különösen a* üzemekből és falvakból való kikeresésénél mutatkozik meg leginkább dolgozóink politikai iskolázásának nagy fogyatékossága. E mellett azonban tudjuk, hogy rendszeres politikai nevelés nélkül lehetetlen kádereink növekedése és fejlődése. És itt két nagy fogyatékossággal találkozunk szervezeteink munkájában, különösen a kerületi és járási bizottságok munkájában. Egyrészt nem küldenek megfelelő számú kádert a pártiskolákba, másrészt a kiküldött hallgatók kiválasztása nem íjiegfele. lő. A statisztika például megmutatja, hogy a pártiskolák abszolveiisei közül csupán 20—30 százaléka olyan, akiket be lehet osztani a pártszolgálat munkájába. Az éberség szeripontja ugyancsak nem érvényesül 'kellőképpen a pártiskolába való kiválasztásnál. , A káderek és multjuk elégtelen átvizsgálása és az éberség hiánya általános betegsége kádermunkánknak. Felhozok legalább két elrettentő példát: Nemrégiben kénytelenek voltunk a nyitrai kerületben a Párt szolgálatiból elbccsájtani egy dolgozót, aki időközben volt a politikai iskolában is, annál az oknál fogva, hogy az úgynevezett Szlovák Állam alatt tagja volt a HG készültségi szervezetének. Ha az elvtársak — kádermunkánk elvei szerint — mindenünnen véleményt kértek volna a nevezettről, nem történhetett volna meg, hogy egy ilyen hibás múltú *mber bekerüljön a pártiskolába, sőt még ezenfelül a Párt szolgálatába. Egy bizonyos kerület nemrégen "jelentette nekünk, hogy a kerületi kultúrpr ipagációs titkári állásra egy elvl'írcof iol/\K ot-14 .... C-L-n I.Ä IJ társat jelölt, akit az SzKP központi bizottsága titkárságának káderosztálya már egyszer mellőzött egy más funkciónál abból az okból, hogy annakidején dolgozott a demokrata párt gépezetében. A kerületi elvtársak