Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-20 / 115. szám, szombat

U J SZO 1950 május 20

i (S

ékét akazok! Soha életemben nem csináltam örömtelibb munkát, mint amikor aláirtam a békehatározatot. És ezzel kapcsolatban saját szememmel győződtem meg arról, hPgy a mi dolgozó népünk mennyire ragaszkodik nehezen kiharcolt népi demokráciánkhoz és a világbékéhez. A dolgozók szolidaritása csodálatos és mi, akik részei lehetünk az új világ építésének, boldogok vagyunk. Mi, füleki dolgozó nők és férfiak mind üzemünkben, mind az egész környéken százszázalékosan aláírtuk a békehatározatot. Én magam is, kezemben a fehér ívvel elindultam a dolgozók közé, mert tudtam, hogy ez az aláírásokkal teli ív is csapás a reakcióra. — Elvtársnő! Mit írsz? — hangzott innen és onnan is, amikor a dolgozók meglátták kezemben a fehér ívet. Én egyszerű szavakkal elmondtam nekik, hogy ide azoknak az aláírása kerül, akik nem akarják a háborút, akik békét akarnak. Csak láttátok volna, hogyan ragyogtak a tekintetek, hogyan csillogtak a szemek, mindegyik odatódult hozzám és most abban versenyeztek, ki írja alá előbb. Sok kérges, kidolgozott munkáskéz fogta meg a meghatottságtól reszketve a ceruzát. Könnyes szemmel ült le nevét aláírni sok anya, feleség, gyermek, testvér, akitől az imperialisták szörnyű háborúja a legkedvesebbet ragadta el. Az egyik elvtársnő, miközben fáradt, de becsületes kezébe vette a ceruzát, könnyek között jegyezte meg: — Elvtársnő, mivel tudom, hogy az én aláírásom is segíti megvédeni a nehezen kiharcolt békét, bár nehezemre esik az írás, de legszívesebben tízszer, húszszor írnám alá a békehatározatot, hogy ezzel is odakiálisam mindenkinek: „Elég volt! Olyan jó, hogy szabadok vagyunk! örökkön örökké így akarunk maradni!" Mi, füleki dolgozók, a végsőkig fogunk harcolni a békéért, a népi demokráciáért. Tudjuk, hogy csak e kettő biztosíthatja a mi és gyermekeink tiszta, derűs jövőjét. Nekünk, dolgozóknak egyetlen vágyunk és óhajunk, hogy a béke megmaradjon és megerősödjön. Mi tudjuk, hogy minden aláírás e fehér papíron egyegy erős fegyver az imperialisták gonosz tevékenysége ellen. Én, a füleki zománcgyár huszonnégyéves munkásnője, három gyermek anyja, elsők között írtam alá a békehatározatot, mert tudtam, hogy elsősorban nekünk, anyáknak kötelességünk védeni a békét. Megvédjük minden erővel, amit Sztálin elvtárstól kaptunk: a szabad életei, a békét, a szebb jövőt! Nem maradunk el a férfiak mögött a tervcsatában sem, mert tudjuk, hogy minden újabb győzelem erősíti a Sztálin elvtárs mellett felsorakozó béketábort. Sirony Malvin, a füleki zománcgyár munkásnője. Bratislava feldíszítése a SzKP IX. kongresszusára fiz USD idei köHséive'ési deficit

e hštmll lárd doüár Dr. Nourse, Truman elnök volt gazdasági főtanácsadója az Egyesült Államok kereskedelmi kamaráinak washingtoni értekezletén 2500 kiküldött jelenlétében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a folyó pénzügyi évben hétmilliárd dollár költségvetési deficitje lesz. Amint közelednek az SzKP IX. kongresszusának napjai, úgy veszi fel Bratislava, Szlovákia fővárosa napról napra jobban egy kongresszusi város képét. Külsőleg ez főleg Bratislava díszítésében nyilvánul meg. A díszítési munkálatok sürgésforgása emeli a kongresszus előtti hangulatot. Bratislava kongresszusi város központi díszítését a tájékoztatási és népmüvelésügyi megbízotti hivatal intézi és nem lesz ez tisztán alkalmi díszítés, mert a tájékoztatási és népmüvelésügyi megbízotti hivatal nagyon helyesen felhasználja az alkalmat, hogy bemutassa Szlovákia dolgozó emberének alkotó tevékenységét, az elért eredményeket és sikereket, amelyek elválaszthatatlanul összefüggnek az SzKP működésével és vezetésével. A díszítés a főhangsúlyt Szlovákia gazdasági fejlődésének szemléltetésére helyezi, felszabadulásunktól a mai napig. Kiállítás formájában készül, amelyen szemléltetően bemutatják a szocializmus felépítésében való törekvéseinket és elért sikereinket. A központi díszítés vagyis kiállítás a főpályaudvar előtt kezdődik és végigvonul a Stefanikutcán, a Hodža-téren. a Szárazvámon, a Sztálin-téren egészen a Nemzeti Színházig. A főpályaudvar előtt hatalmas képek szemléltetik a szovjet hadsereg által való felszabadításunkat és Szlovákia háború utáni újjászervezését. A Stefanik-úton Szlovákia iparosításának és a szocializmus falvainkon való fejlődésének motívumait vezetik végig. A Hodžatéren a Szlovák Nemzeti Tanács palotája előtt dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését, a Szárazvámon pedig a vlágbéke mozgalmának motívumait mutatják be. A Sztálintéren Sztálin generalisszimusz szobra mögött 20 méter magas ötágú csillag lesz, amely a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok apró zászlaiból készül. A Sztálin-szobor előtt a proletár nemzetköziség központi jelszavát helyezik el. A Sztálin-téren a vásárcsarnok előtt az ifiúsági mozgalom gondolatát szemléltetik; a nagy elosztó üzem épülete előtt pedig a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom motívumát. A Manderla-épületét, Bratislava felhőkarcolóját Klement Gottwald, J. V. Sztálin és Široký elvtársak képeivel, valamint kongresszusi jelszavakkal díszítik. A Nemzeti Színház előtt Szlovákia kultüréletét szemléltetik. Ezenkívül minden egyes utcát a főpályaudvartól a Nemzeti Színházig és az alagútig oszlopsorok szegélyeznek, amelyeket zászlók és több mint 300 legjobb élmunkásunk művészi fényképei díszítenek. Bratislava kiállításszerű feldíszítésének nagyszerű és eredeti elgondolása J. D. Košickýtól, a tájékoztatási és népmüvelésügyi megbízotti hivatal szerkesztőjétől származik, megvalósításán pedig Bratislava számos képzőművésze dolgozik. Az SzKP IX. kongresszusa, mint Szlovákia politikai és gazdasági fejlődésének nagyjelentőségű határköve, Bratislava kongresszusi város nagyszabású feldiszítésével még ünnepélyesebb keretet kap, amely méltó a kongresszus fontosságához. Ne legyen egyetlen pap és egyetlen hívő sem, al4i ne írná alá a békehatározaäot (Folytatás az 1. oldalról.) Csütörtök délelőtt a gottwaldovi Svit nemzeti vállalat dolgozói is megkezdték a stockholmi békehatározat aláírása akcióját. Az üzemi rádióban a műhelybizalmiak beszédet tartottak a világ haladó népei béketörekvésének fontosságáról. A műhelybizalmiak beszéde után a termelési ágazatok alkalmazottai szocialista szerződéseket kötöttek az aláírási akció tiszteletére. Szerdán, május 17-én megkezdték a békehatározat aláírását a barnaszénbányákban és a Szokol nemzeti vállalat briketüzemében is. Az Anton bányában a munkások e békeívek aláírásakor kijelentették, hogy a békeügyéhez a terv november 30-ig való túlteljesítésével járulnak hozzá. Karlovy Vairyban a cseh földművesek egységes szövetségének kerületi bizottsága kötelezettséget vállalt, hogy a mezőgazdasági termelés megjavításával és az új munkaformák népszerűsítésével hozzájárulnak az emberiség békédéhez. Kötelezték magukat továbbá, hogy a földműveseket tájékoztatják a nemzetközi helyzetről, az olaszországi, franciaországi és főleg a gyarmati országok munkásságának harcáról, akiknek még keményen kell küzdeniök a kapitalista urak elnyomása ellen, szabadságukért és emberi jogaikért. A béke hitünk oszthatatlan alkotórésze Csütörtökön, mtíjus 18-án Prágáiban munkamegbeszélést tartottak Csehország és Morvaország egyházmegyéinek római, katolikus pepképviselői. Az értekezlet a stockholmi béke; A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre : r : az UJ SZO minden magyar dolgozó kezÉiss határozattal foglalkozott és a következő felhívással fordult a katolikus papsághoz: Abban a meggyőződésben fordulunk hozzátok, katolikus papokhoz, hogy mindig szemetek előtt van az egyház és a nemzet jóléte és felhívunk benneteket, hogy minden erőtöket és meggyőződésteket állAsátok őszintén a béke megvédésére irányuló akció szolgálatába. Ezekben a napokban támogassatok ösztönző szavaitokkal a béke ügyét. Szónoklataitokban, beszédeitekben, az iskolákban és magánérintkezésben is irányítsátok igyekezeteteket egyetlen cél, a béke ügye felé. Ezt parancsolja hitünk és vallásos meggyőződésünk. Ne legyen egyetlen pap és egyetlen hívő sem, aki ne írná alá a békehaíározsvtot, aki n® venne részt a békeakoióban. > "„Szeressétek egymást!' — mondja Szent János és szeretni csak a békében és egyetértésben élő emberek tudják egymást. A háború gyűlöletet kelt é® ellenkezik Krisztus tanításaival, a felebaráti szeretettel. A béke fenntartására és megőrzésére indított akció ezért a papok és hívők akciója is, mivel nyilt hitvallása a keresztényi szeretetnek és teljesítője az evangéliumi parancsoknak. Reméljük, hogy teljesítitek, amit tőlünk a bit kíván és példamutatástokkal megvilágítjátok a hívők útját. A BEKE BÁTOR HARCOSA Néhány héttel ezelőtt az egész világ haladó szellemű dolgozói harcba kezdtek Nazim Hikmet, a börtönben sínylődő nagy török költő kiszabadításáért. Nazim Hikmet tizenhárom esztendő óta senyved a fogságban.' Súlyos betegséget szerzett és ekkor azzal az ígérettel szállították be egy isztambuli kórházba, hogy ideiglenesen szabadlábra helyezik. Az orvosi vizsgálat megállapította: szívbajban, tüdötágulásban és idegösszeomlásban szenved. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy szabadon bocsássák. Kiderült, hogy szándékosan becsapták. Az aljas eljárás ellen Nazim Hikmet azzal t'ltakozott, hogy éhségsztrájkba kezdett. A nagy költőnek egy barátja útján sikerült közöltetnie nyilatkozatát egy török lapbaa. A megrázó nyilatkozat így hangzik: »VilágoS, hogy minden személyemmel kapcsc.latos bírósági intézkedés, így az ítélet is, melyet ellenem hoztak, törvénytelen. T zenhárom év alatt kimerítettem azokat az eszközöket, amelyeket a törvény engedélyez számomra, hogy kiszabadításomat kérjem. Most a török néphez intézem utolsó kérvényemet, ezúttal azonban puszta életem helyettesíti a felbélyegzett kérvénypapirt. Annak az éhségsztrájknak, amelybe belekezdtem, nem az a célja, hogy öngyilkos legyek. Ellenkezőleg: élni és dolgozni akarok népemért Sajnos azonban, semmiféle más eszközt nem találtam, hogy hallathassam hangomat. Szívem, idegem és májam állapota olyan, hogy már csak rendkívül korlátozott idö áll rendelkezésemre. Kjnos a gondolat, hogy itt halok meg a börtönben. Nem kísérletezés, még csak nem is zsarolás részemről, hogy éhségsztrájkba kezdtem. Az a kívánságom, hogy hiánytalanul megőrizzem hitemet népem becsületében és bátorságában mielőtt meghalok.« Nazim Hikmet nemesi családból származik. Már tizennégy éves korában verseket írt a tengerészeti iskola padjaiban, ahová szülei beadták. Tizenhét éves korában lelke mélyéig megrázta a Nagy Októberi Forradalom. Felvillanyozva hagyta el Törökországot és Batumba, majd Moszkvába sietett. A Szovjetúnió fővárosában az egyetem társadalomtudományi és irodalmi fakultására iratkozott be. Megismerkedett Majakovszkijjal, akinek hatása alatt szakított a klasszikus török prózával a szabad vers kedvéért, 1923-ban egy sztambuli törvényszék, távollétében, tizenötévi börtönre ítélte. Ez az ítélet azonban otyan felzúdulást keltett az egész országban, hogy a török kormány kénytelen volt a büntetést háromhavi fogházra leszállítani. Ekkor Hikmet elhatározta, hogy hazatér. Leülte a három hónapot és hozzálátott az íráshoz. Népének szenvedéseiről írt, semmi sem maradt rejtve szeme előtt, semmi sem volt közömbös számára. 1929-ben adta ki eJsö verseskötetét, címe: »A város, amely elvesztette hangját.* 1931 májusában kommunista propaganda terjesztése miatt bíróság elé állították. Büszkén ismerte be. hogy kommunista. A bíróság nem merte elítélni. 1933 nyarán azonban a törvényszék a kormány utasítására hat hónapra börtönbe vetette, Ugyanabban a hónapban ugyanez a törvényszék még egyévi börtönbüntetéssel sújtotta, 1933 augusztusában a brussei munkásoknál tömegesen találták meg Hikmet versesköteteit a házkutatások alkalmával, ötévi fogságra Ítélték. 1936-ban amnesztiát kapott, 1938-ban azonban ismét bíróság elé került. Ez alkalommal a hadiiskola növendékeinél találták meg a nagy költő betiltott verseit. A hadiiskola törvényszéke tizenöt évre ítélte, a tengerészeti törvényszék ped'g húsz évre. összbüntetésül huszonötévi és négyhavi börtönt szabtak ki. Nazim Hikmet most már tizenharmadik éve a börtön lakója. Az éhségsztrájk, amelybe ápriüs 8-án kezdett, felrázta a világ közvéleményét. Párizsban bizottság alakult Hikmet kiszabadítására. Április 24-én író. és jogászküldöttség kereste fel a párizsi török nagykövetséget. Negyvenkét kiváló török jogász, számtalan diák, tanár és egyéb értelmiségi Inonű török államelnökhöz fordult. Kopecky, a csehszlovák köztársaság tájékoztatás, ügyi minisztere kije'entette, hogy Csehszlovákia tárt karokkal várja Nazim Hikmetet, ha kiszabadulása után oda kivánna menni. Paul Robeson, a nagy néger énekes, ezt a nyilatkozatot tette közzé: „Nekünk, amerikaiaknak, mindent el kell követnünk, ami módunkban áll, hogy kényszeritsűk a török kormányt, engedje szabadon Nazim Hikmetet. A haladó Amerikának — beleértve a négereket — mindent meg kell tennie, hogy éreztesse befolyását a harcban, amely a nagy költő szabadonbocsátásáért folyik. A művészeknek, íróknak és mindazoknak, akik szeretik a kultúrát, fel kell emelniök tiltakozó hangjukat. Módunkban áll, hogy kiharcoljuk a nagy költő szabadságát, hogy visszaadjuk őt a török munkásosztály, nak, Amerika és az egész világ proletariátusának — ha még idejében cselekszünk." A „PAX VOBIS" SZELLEMÉBEN A tapolcsányl állami kórházban teljesíti papi hivatását Bogya András római katolikus lelkész, hittudományi tanár. Az elmúlt napokban alkalmunk volt ennek a lelkes, fiatal haladószellemű papnak munkás életébe bepillantahi. Beszélgetésünk során a mind szélesebb tömegeket magába ölelő békealáírási akcióról is sok szó esett. — Ha valakinek egész életével és munkájával a béke mellett kell felsorakoznia, ha valakinek a nemzetek közötti békesség biztosítása érdekében mindent el keli követnie, ami csak erejéből telik, úgy az elsősorban a hívő keresztény, — állapította meg Bogya András. — Ha az egyház és az állam között együttmunkálkodásnak kell lennie, ha valahol a papnak meg kell mutatnia, hogy egy vonalban áll a dolgozó néppel, úgy azt éppen a békét és a nemzetek közötti öszszetartást, együttmunkálkodást célzó akcióban kell kifejezésre juttatnunk. Síkra szállni a stockholmi rezolúció mellett. Mert na egyáltalában keresztényi szemszögből valamit gyűlölni ke'l, ha valamit keresztényi lelkiismerettel a leghatározottabban el kell ítélnünk, úgy az a háború, annak minden szörnyűsége, a testvérgyilkos vérontás, amely életeket és családokat tesz tönkre, romokat és kétségbeesést hagy maga után, árvákat és özvegyeket, megcsonkított embereket. Éppen ezért, ha a keresztény egyáltalán gyűlöletről beszélhet, akkor az csakis a háború gyűlölete, mert a hívő keresztény gyűlöli a háborút és elítéli a háborús uszítók haszonleső, piszkos, egyéni érdekektől hajtott intrikáit. Nagyon sok békeimádságunk van, de háborúért való imádságot keresztény vallásunk nem ismer. — Ha eddig hallottunk is akár a háború kitörése előtt, akár a háború vérzivatarának idején egyes béke után áhítozó felszólalásokat, ezek csak pusztába kiáltó szavak voltak vagy egy újabb háború lázas előkészítését raffináltan álcázó hyilatkozatok. Az első és az egész világon megszervezett békét óhajtó akció az, a mozgalom, amelyet a Szovje4úmór- és • a népi demokratikus országok vezetnek és amely a stockholmi határozatban jutott kifejezésre. Ez a békeakció hasznos fegyveréül fog szolgálni a háborúra uszítókkal szemben és a tényleges békének biztosítéka lesz. — Meggyőződésem, — hangsúlyozta ezek után Bogya András római katolikus lelkész — hogy a hívők milliós táborának szíve szerint beszélek. A nyitrai kerület hívő népével együtt, amely végigélte a háború szörnyűségeit és nem kis mértékben járult hozzá áldozataival annak befejezéséhez, kifejezésre juttatom őszinte béketörekvésünket és igaz békevágyunkat A stockholmi határozat aláírásához csatlakozunk, mert Krisztus szellemében és a gyakorta ismételt Pax vobis — Béke veletek, szellemében hirdetjük mi katolikusok: Mi békét akarunk, harcolni, dolgozni és imádkozni fogunk a békéért. Hiszem, hogy a népek becsületes kiállása a stockholmi határozat mellett nem marad meghallgatatlan. Hatalmas akadályt teremt amely lehetetlenné teszi az imperialista tervek valóra válását. Elnémítja a háborús uszítók gyilkos szavát. A népek kiállása a stockholmi határozat mellett biztosítja az emberiségnek, hogy a béke és igazságosság biztos pillérévé válik. Bogya András római katolikus lelkész lapunk munkatársának kijelentette: — Hazafias papságunk mindent elkövet hogy a hívők előtt leleplezzék azokat, akik háborús uszításukkal a világot ismét lángba akarják borítani. A hazafias papok példájukkal, harcos kiállásukkal be akarják bizonyítani, hogy a dolgozó néppel egy vonalban haladnak a hazáért, a békéért és a szocializmusért folytatott munkában, — fejezte be nyilatkozatát Bogya András, a tapolcsányi állami kórház római katolikus lelkésze. A CSEMADOK kassai helyicsoportja vasárnap, f. hó 21.én, dél. előtt 9.30 órai kezdettel tartja a „Slovan" mozi nagytermében alakuló közgyűlését, amelyre az előkészítő bizottság ez úton meghívja az érdeklődőket. Ha a cukorrépa munkálatait ideiében elvégezzük, dolgozóink számára több cukrot biztosítunk!