Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-17 / 112. szám, szerda

7 ÜJ SZQ 1950 május 17 Szovjet tiltakozás az USA-kormánynál a japán háborús főbűnősök szabadonbocsátása ellen A Szovjetúnió washingtoni nagykö­vetsége május II.én az USA külügy­minisztériumához a következő tartalmú jegyzéket intézte: „A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének nagykövetsége a szovjet kormány utasítására az USA külügyminisztériumával a következőket közli: Ez év március 7-én MacArthur tá­bornok a szövetséges hatalmak japáni főparancsnoka kibocsátotta 5-ös számú körlevelét, amely megállapítja, hogy minden Japánban elítélt és jelenleg büntetését kitöltő háborús bűnöst ido előtt szabadon lehet bocsátani. Mint ismeretes. Japánban tizenhat japán háborús főbünös tölti büntetését, akiket a távolkeleti nemzetközi kato­nai törvényszék az emberiség ellen el­követett legsúlyosabb bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt. A főparancsnok körlevle kísérletet jelent, hogy egyoldalú rendelkezéssel flmentsék a japán háborús főbűnő­söket azoknak a büntetéseknek kitől, tése aló!, amelyek a nemzetközi törvényszék ítéletével törvényerőre emelkedtek és amely törvényszékben a Szovjet­únió, az USA, Anglia, Franciaország, Kína, Hollandia, Kanada, Ausztrália, Üj-Zéland, India és a Fülöp-szigetek képviselői vettek részt. A főparancsnok ilyen cselekményei arra irányulnak, hogy megváltoztassák vagy teljes egé. szében hatálytalanítsák annak a nem­zetközi törvényszéknek határozatát, amelyet az USA, Anglia, a Szovjetúnió és Kína között létrejött megállapodás alapján állítottak fel és amely törvény­széket felhatalmazták az emberiséggel szemben elkövetett legsúlyosabb bűn­cselekményekben bűnös japán háborús főbűnósök büntetésének kiszabására. A főparancsnoknak ilyenirányú cselekmé. nye a nemzetközi jog alapvetS szabályai­nak és elveinek durva megszegesét jelenti. A nemzetközi katonai törvényszék alapokmányának 17-i cikkelye, ógy. szintén a Távolke'eti Bizottság 1946 április 3-i a „távolkeleti háborús bűnö. sök letartóztatásáról, perbefogásáról, valamint büntetéséről" szóló határoza. ta 5. paragrafusának 2/b pontja értel­mében a főparancsnoknak a nemzet­közi törvényszék által hozott ítéletet, csak az ítélet megerősítése kérdésének megvizsgálása alkalmával vsn jogában enyhíteni va^y bármiképpen módosíta. ni. Sem a torvényszék alapokmánya, sem a Távolkeleti Bizottság említett határozata nem tartalmaz semmiféle olyan ren. delkezést, amely feljogosítaná a fő­parancsnokot arra, hogy az ítéletet annak jóváhagyása és végrehajtásá­nak megkezdése után enyhítse vagy bármiképpen módosítsa. A nemzetközi katonai törvényszék Szadao, Araki, Kíiciro, Híranuma, Ma­moru, Sigemic ués a többi tizenhárom vádlott ügyében hozott ítéletet a főpa. rancsnok a Szövetséges Tanáccsal és a Távolke'eti Bizottság más tagálla­mainak képviselőivei folytatott konzul, tációja után jóváhagyta és 1948 no­vember 24-én hirdette megerősítését. A főparancsnok ugyanakkor kijelentet, te, hogy nem talált semmiféle olyan okot, amely alapul szolgálhatna az íté. let bármiféle módosítására. A nemzet, közi katonai törvényszék íté'etének megerősítésével a főparancsnok kimeri, tette azt a jogát, amelyet a távol­keleti nemzetközi katonai törvényszék alapokmánya és a Távolkeleti Bízott, ság 1948 április 3-án hozott határoza. ta az említett nemzetközi katonai tör. vényszék által hozott ítélet módosítá­sára vonatkozólag ráruházott. Az em­lített körlevél kibocsátásával a főpa­rancsnok tú'Iépte azt a felhatalmazását, amelyet olyan nemzetközi okmányok rendelkezései szigorúan korlátoznak, mint amilyen a nemzetközi katonai tör. vényszék alapokmánya és a Távolkeleti Bizottságnak a „távolkeleti háborúb bűnösök letartóztatásáró' perbefogásá. ról, valamint megbüntetéséről" 1946 április 3-án hozott polit'ikai határozata. A szovjet kormány ragaszkodik ah­hoz, hogy az Egyesült Államok kor. mánya haladéktalan intézkedéseket tegyen annak a fent említett és ez év március 7-én kiadott 5. számú törvénytelen körlevélnek hatálytala. nítására, amely a távolkeleti nemzet, közi katonai törvényszék által elítélt japán háborús főbűnösökre vonatko­zik. A hokovcei szövetkezetetek csatlakoznak a nagycéfényiek kötelezettségvállalásához I besztercebányai kerület pártaktiváinak első eredménye Mi, az egegi Egységes Földmű­ves Szövetkezet vezetősége olvastuk és megtárgyaltuk a nagycétényi Egy. séges Földműves Szövetkezet levelét Pártunk szeretett vezetőjéhez. Široký elvtárshoz. Mi, egegi szövetkezetesek sem akarunk visszamaradni a nagycé­tényi elvtársak mögött és ezért Pár­tunk közelgő IX kongresszusára újabb kötelezettségekkel akarjuk erősíteni hazánkat és a világbéke Sztá!in-ve­zette táborát. Mi, az egegi szövetkezet vezetősége e levél alapján önkritikát gyakoroltunk eddigi tevékenységünk felett és megállapítva a hibákat és hiá­nyosságokat, a következő kötelezettsé. geket vállaljuk: 1. A tavaszi munkák zárórészében közösen fogunk dolgozni és politikai meggyőző munkával egyre több föld­művest szervezünk a kózös munkába. 2. A kaszálást, a széna- és takar­mánybegyűjtést közösen végezzük el. 3. Az aratást és cséplést is közösen végezzük és eddigi kis kiterjedésű kö­zös vetésünket kiterjesztjük, a falu lakosságának többségét pedig meg­nyerjük az őszi közös vetéshez. Ezenkívü' megalakítjuk az Egysé. ges Földműves Szövetkezet 111. típu­sát. Megfogadjuk, hogy kötelezettsé­günket jó hazafiakhoz méltón végez­zük el és felhívjuk Szlovákia többi Egységes Földműves Szövetkezeteit, hogy hasonló kötelezettségeket vállal­janak és külön versenyre hívjuk a gö­mörhorkai Egységes Földműves Szö­vetkezetet e három pont minél jobb elvégzésére. Az egegi EFSz nevében: Pénzes Kálmán, Peri János. Reméljük, hogy a többi szövetkeze­tek is csatlakoznak a nagycétényi moz. galomhoz' és így Pártunk IX. kong­resszusára a falu népe új és szép kö­telezettségeket vállal még a nyári munkák megkezdése előtt. Bevexetik*e a munkaversenyt a lévai „ Zlatý Onyx"-üsemben? (p) Léván többnyire kis üzemek működnek, közéjük tartozik a „Zla­tí Onyx" is, ahol ezelőtt csak fényűzési cikkeket gyártottak. A nagy da­rabokban kifejteti onixkőből finoman kicsiszolt, író- és dohánykészlete­ket és más díszműáru-cikkeket készítettek. Az idén már az építkezések­hez szükséges borító kőlapok gyártására tértek át s a díszműáru készíté­sét pedig ezzel párhuzamosan csökkentették. Az üzemben eddig a mun­kaversenyt nem vezették be, ami pedig nélkülözhetetlenül szükséges a munka termelékenységének növeléséhez. A termelési menet megváltozta­tásának tulajdonítható, hogy eddig a versenyt nem szervezték meg. Az üzemi pártszervezetnek és az üzemi tanácsnak meg kellene tennie min­den lehetőt, hogy a verseny feltételeit kidolgozva, a dolgozók ebbe minél előbb bekapcsolódhassanak. A IX. pántkongresszus tiszteletére a tervnek 5 százalékos túlteljesítésé­re vállalkoztak, amelynek már 108.9 százalékban tettek eleget. A pártsajtó terjesztésére vállalt kötelezettségei­ket 120 százalékban teljesítették. Újítási javaslatok benyújtására vál­lalt kötelezettségeiket is teljesítették. A szétbontott termelési tervet május l-ig a díszműárucikkeik gyártásában 60.7 százalékban, a kőlapok készíté­sében pedig 98 százalékban teljesítet­ték. Két százalékos hátralékuk úgy keletkezett, hogy januárban kőlapo­kat egyáltalán nem gyártottak. De máijus első hetében már magasan felszökkent a termelésük. Ekkor a kőlapok gyártásában már 159.1 szá­zalékot értek el, de ezzel párhuza­mosan a díszműárucikkek gyártását 46.6 százalékra csökentették.. A verseny be nem vezetésének tu­lajdonítható az is, hogy az üzemben magas a munkaerők távolmaradása. Eddig 16.1 százalékot mutattak fcl. Pedig ha a versenyt bevezetnék, a dolgozók munkához való viszonya el­mélyülne és ennek következtében a munkából nem maradnának ki ilyen mértékben- Főleg a női munkaerők maradnak ki legtöbbször az üzem­ből. Az üzemnek kiváló dolgozói is van­nak, akik a verseny bevezetésével még magasabbra emelhetnék eddigi teljesítményüket. A frézelők közül Drapcsák József és Szabó elvtárs, a gyalulok közül Huszák István és Varga Lajos, a fényezők közül Ve­rebes Jolán és Sztrakos Terézia, a kőfejtők közül pedig Hermán János tűnik ki. Ebben ez évben az üzemnek két újítása is volt. Gese Ferenc és Ma­gyar István elvtárs, az üzemi párt­szervezet elnöke, javították meg mó­dosításukkal a termelés menetét. Ge­se Ferenc gépész, aki most a mun­kásfőiskola itanulója lett, azt gondol­ta ki, hogy a fűrészelésre behelyezett kőnek kézierővel, fával való kipolco­lása helyett azt mechanikus készü­lékel polcollják ki. Bemegyünk az üzembe, ahol a gép fölött a következő feliratot látjuk: „Ha teljesíteni akarod az évi tervet, a szerelési • munkánál 24 92 korona órabért keli elérned". A dolgozók túlnyomó része akkordban dolgozik, így érhetik el a terv teljesítéséhez szükséges magasabb teljesítményt és a szétbontott irányterv alapján sa­játmaguk ellenőrizhetik az elkészí­tett darabáru mennyiségét. Egyre terjed a Béke Híveinek mozgalma az egész világon A stockholmi békehatározat min­den aláirása, amely az atombomba feltétlen betiltását és annak a kor­mánynak háborús bűnössé nyilvání­tását követeli, amely az atombombát először felhasználja, az üj háborús imperialista uszítói elleni mély meg­vetést fejez ki és egyúttal határo­zott tiltakozás a háborús előkészüle­tek ellen. Száz és százmillió becsüle­tes polgár Írja alá a világ összes or­szágaiban a békehatározatot, akik tudatában vannak az új vérontás ve­szedelmének és üymódon tanúságot tesznek amellett, hogy az amerikai imperialisták új háborút előkészítő terveinek megvalósítása ellen foglal­nak állást. Három nap alatt 50.000 aláírás Varsóban A Béke Hívei Állandó Bizottságá­nak felhívása egész Lengyelország­ban elterjedt. A munkások, földmű­vesek, tudósok, művészek és tanulók százezrein kívül aláírták ezt a hatá­rozatot Rokoszovszki marsall nem­zetvédelmi miniszter és Kowalszki, a lengyel Szejm elnöke. Varsóban a három utolsó nap alatt több mint 50.000 lakos írta alá a békehatároza­tot A Norvég-Szovjet Társaság békehatározata „A norvég nép éppen úgy, mint a szovjet nép nem óhajt háborút" je­lentette ki a Norvég-Szovjet Társa­ság in. kongresszusán Hüt főtitkár. „A Norvég-Szovjet Társaság tag­jai kötelességüknek tartják elősegí­teni népünk e törekvését — harcolni a békéért az egész világon és a nem­zetek közti barátságos együttműkö­désért" A kongresszus határozatot foga­dott el, amelyben többek közt a kö­vetkező áll: „A norvég nép és a Szovjetúnió nemzetei közti barátság munkálása a béke harcának alkotó része, annak a harcnak, amelyet az egész haladó­szellemü emberiség folytat." Tizenöt millió békealáírás a Német Demkratikus Köz­társaságban A német Demokratikus Köztársa­ság kormányának tájékoztató irodá­ja jelentést adott ki, mely szerint nagy lendülettel folyik a békealáírá­sok gyűjtése a Német Demokratikus Köztársaságban. Az összegyűlt alá­írások száma máris meghaladja a 15 milliót. A stockholmi határozat aláírása Pekingben Az „Üj Kína" ügyvivő hivatal je­lenti, hogy Kina fővárosában, Pe­kingben tömeggyűlést tartottak a stockholmi felhívás aláírási mozgal­mának megindítására. Pekingben 6000 kiküldött Peking 2 milliónyi la­kossága nevében egyhangúlag a fel­hívás mellé állt és kifejezte szolida­ritását a világ összes békeerőivel, amelyeket a Szovjetúnió vezet. Klement Gottwald köztársasági elnök megtekintette a prágai Nemzetközi Vásárt Az elnök minden egyes osztálynak nagy figyelmet szentelt Klement Gottwald köztársasági el­nök és Gottwald Márta asszony hét­főn délelőtt meglátogatták az 51. prágai Nemzetközi Vásárt. Reggel 8 órakor érkeztek a kiállítási palota fogadótermébe, ahol dr. John, a Nem­zetgyűlés elnöke, továbbá a Nemzet­gyűlés alelnökei. A. Zápotocký kor­mányelnök és a kormány csaknem minden tagja fogadták őket. Jelen voltak még a szövetséges és népi demokratikus államok diplomáciai képviselői, élükön M. A. Szilin szov­jet nagykövettel, a CsKP Központi Bizottságának képviselői, valamint Frank és Kopriva képviselők, Kros­nár képviselő, a CsKP prágai kerü­leti bizottságának elnöke, dr. Vasek, Prága főpolgármestere, dr. Sada, a prágai Nemzetközi Vásár igazgató­sági tanácsának elnöke, továbbá dr. Kohout, a prágai Nemzetközi Vásár vezérigazgatója és a kiállítási alkal­mazottak üzemi szervezeteinek elnö­kei. A Nemzetközi Vásár területén dr. Gregor és S. Krajčír szakminiszte­rek üdvözölték a köztársaság elnö­köt. Az elnök üdvözölte a jelenlévő­ket majd megkezdte a kállítási tár­gyak megtekintését. Megtekintette a kiállítási palotában elhelyezett ösz­szes osztályokat miközben a kivitel­lel és behozatallal foglalkozó cseh­szlovák szabadalmi társaságok ve­zérigazgatói szükséges magyaráza­tokkal szolgáltak. A köztársasági el­nök kíséretével résztvett textilgyár­tásunk divatbemutatóján is. A kiállítási palotából elnökünk a többi vendégek kíséretében felkeres­te a régi kiállítási csarnokot is. Itt elsősorban figyelmesen megszemlélte a szovjet kiállítási pavilont, majd az albán, román, magyar, bolgár, len­gyel és Német Demokratikus Köztár­saság kiállítását. Ütján a kővetkező államok diplomáciai képviselői ki­sérték: M. A. Szilin szovjet nagykö­vet, Zla Dibra albán nagykövet, Ru­bin magyar ügyvivő, dr .N. Niko­lajev bolgár nagykövet W. Grosz lengyel nagykövet és F. Grosse nagy­követ a Német Demokratikus Köz­társaság diplomáciai küldöttségének főnöke. Az elnök ezután meglátogatta a többi külföldi kiállítási csarnokokat mint a török, osztrák, svájci és ma­rokkői kiállítást, majd Osztrava vi­dék építőmunkájának, a nehéz gép­iparnak és az ipari vállalatoknak ki­állítását. A Nemzetközi Vásár meg­tekintését a mezőgazdaság, a belke­reskedelem és a z élelmezési ipar ki­állításának megszemlélésével fejezte be. A régi kiállító csarnokból való távozásukkor köztársaságunk elnö­két és Gottwald Márta asszonyt igen szívélyesen üdvözölte Osztrava Hra­buvka CSM csoportja, amely néhány mozgalmi dalt ls előadott Röviddel 14 óra előtt az elnök és hitvese elbúcsúztak a Nemzetgyűlés, a kormány, a diplomáciai testület tagjaitól és a Nemzetközi Vásár többi díszvendégeitől. A hét elején az 51. prágai Nem­zetközi Vásárt meglátogatták a Szovjetúnió, Lengyelország, Bulgá­ria, Románia, Magyarország, Albá­nia, a Német Demokratikus Köztár. saság éa Vietnam hivatalos kormány­küldöttségei. F. Zupka megbízott nyilatkozata Budapesten F. Zupka elvtárs a Szakszervezeti Világszövetség budapesti konferen­ciáján nyilatkozott a csehszlovák szakszervezetek munkájáról. A Cseh­szlovák Szakszervezeti Tanács szlo­vákiai vezetőségének elnöke ezeket mondotta: — A csehszlovák szakszervezetek­nek több mint hárommillió tagjuk van. A legátfogóbb és legerősebb tömegszervezetek, a legszilárdabb bázis, amelyre a Párt a szocializmus épitéséért vívott harcban támaszkod­hatik. A csehszlovák szakszerveze­tek feladatait a szocializmus építé­sének nagy feladatain belül a cseh­szlovák gazdasági élet fejlődésének sajátosságai szabják meg. Köztudo­mású, hogy — Csehszlovákia többi területeivel ellentétben — Szlovákia iparilag elmaradott. A lakosság többsége a szintén fejletlen mező­gazdaságban dolgozik. A kapitalista rendszer ezt a visszásságot természe­tesen nem tudta megoldani. A felsza­badító Szovjet Hadsereg ezen a té­ren is gyökeres változást hozott éle­tünkbe. A Csehszlovák Kommunista Párt híven a lenini-sztálini nemzeti­ségi politikához, arra veszi az irányt, hogy Szlovákia népe a teljes politikai egyenjogúság mellett, gazdaságilag is utóiérje az ország fejlettebb vidé­keit. — Egyedül Szlovákiában — az öt­éves terv keretében — még ebben az évben 23 űj gyárat fognak tizembe helyezni. A háborús károk helyreállí­tása után teljes erővel folyik Szlo­vákia iparosítása, a nehézipar és azon belül a gépipar kifejlesztése. Eddigi eredmnyeinek elérését és megszilárdí­tását a Szovjetúnió önzetlen, baráti segítsége tette lehetővé. A legnehe­zebb időkben a Szovjetúnió gabona­és nyersanyagszállítmányaival kezd­tük el új életünket. A Szovjetúnió gazdag tapasztalata mindennapos és nélkülözhetetlen fegyver a szocializ­mus épitéséért vívott harcunkban. A szovjet nép hősies munkalendületé­nek példáját követve nálunk is mind szélesebb dolgozó tömegek teszik magukévá az új munkamódszereket A szovjet példa nyomán erősödik ná­lunk is napról-napra a munkához va­ló új, szocialista viszony. — Szélesen bontakozik ki az él­munkások és újítók — ahogyan ná­lunk nevezik —, a „munkajavítők" mozgalma. A munkaversenynek nagy lendületet adott, hogy több iparágban bevezettük a bérezés szovjet módsze­rét és fokozatosan be akarjuk ve­zetni az egész iparban. Ez a világos és áttekinthető rendszer a vasipar­ban és a kohászatban, a bányászat­ban, a fa- és textiliparban már eddig is hatalmas eredményeket hozott a termelés növelése és a szocialista munkafegyelem mesgszilárdítása te­rén. A többi szakmában a dolgozók tömegesen követelik, hogy minél előbb az ő területükön is dolgozzuk ki és vezessük be a bérezés szovjet rendszerét. — A csehszlovák szakszervezetek elsősorban a munkaverseny jő szer­vezésével erősítik a béke frontját. De ezenkívül a Párt vezetésével a béké­ért vívott harc minden formájának felhasználásával segítik a világ dol­gozóinak harcát a háborús gyujtoga­tók ellen. Mindenütt népszerűsítik a Béke Hívei Állandó Bizottságának stockholmi felhívását. A Csehszlo­vák Szakszervezeti Tanács vala­mennyi dolgozóhoz felhívással for­dult az atomfegyver eltiltását köve­telő békeív aláírása érdekében. — A csehszlovák szervezett dolgo­zók nagy örömmel küldték képvise­lőiket a Szakszervezeti Világszövet­ség budapesti tanácskozásaira és szívből kívánják e tanácskozások tel­jes sikerét Csu-En-Lái úiabb távirata Tryqve liehez Távolítsák el a Kuomintang­Nkü!dötteket u az ENSz valamennyi szervezetéből Csu-En-Láj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere Trygve Liehez, az ENSz főtitkárához intézett távira­tában követelte a maradék Kuomintang reakciós klikk úgynevezett „ki­küldötteinek" eltávolítását az ENSz-bői. A távirat megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya a kínai nép egyetlen törvényes kormánya. A maradék reak­cl ós Kuomintang-kllklc úgynevezett „kiküldöttei" minden jogcíműket el­vesztették, hogy az ENSz bármilyen szervezetében résztvegyenek és eze­ket az illegális „kiküldötteket" el kell távolítani az ENSz különféle szer­veiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom