Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-04 / 80. szám, kedd

UJS70 1950 április 4 II Nemzeti Arcvonal jelszavai május l-re és a Köztársaság felszabadításának ötödik évfordulójára 1. Éljen május elseje, a világ dolgozóinak, a világbéke harcosai­nak nagy seregszemléje! 2. Éljen május elseje, Csehszlovákia népe ötévi országépítő munkája sikereinek seregszemléje! 3. Éljen és erősödjék a Szovjetunió, felszabadítónk, a béke a szabadság és a népek függetlenségének élharcosa! Köszöntjük a hősi szovjet népet, amely a kommunizmust építi! Éljen és erősödjék a csehszlovák-szovjet szövetség! 4. Éljen Köztársaságunk felszabadulásának ötödik évfordulója! Dicsőség a felszabadító szovjet hadsereg hőseinek! Örök dicsőség mindenkinek, aki a fasizmu s ellen a népek szabadságáért vívott harcban áldozta életet! 5. Dicsőség a nagy Sztálinnak, az egész világ dolgozói bölcs tanítómesterének és népünk legjobb barátjának! 6. Köszöntjük a nagy kínai népet, amely kiharcolta szabad­ságát és függetlenségét, és a Szovjetunió oldalán a szocializmus útjára lépett! 7. Éljenek és erősödjenek a népi demokrácia országai! Köszönt­jük Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Albánia dolgozó népet, amely saját országában építi a szocialismust! 8. Köszöntjük a Német Demokratikus Köztársaságot, amely az egységes, demokratikus és a békeszerető Németországért harcol és megakadályozza azt, hogy Németországot a háború új kiinduló­pontjává tegyék! 9. Köszöntjük Franciaország, Olaszország és a többi tőkés orszá­gok munkásainak és dolgozóinak tízmillióit, kik a békért és a tőkés kizsákmányolás ellen küzdenek 10. Köszöntjük a százmilliókat Vietnamban, Indonéziában, Maláj földön és a többi gyarmatokon, akik a kínai nép példája nyomán az imperialista uralom megdöntéséért harcolnak! 11. Köszöntjük az összes nemzetek dolgozó népét és demokra­tikus erőit! Éljen az egész világ nemzeteinek együttes harca a tartós békéért! Éljen a Kommunista, és munkáspártok egységes szocialista arcvonala, amelynek élén az SzK(b)P. áll! 12. Tépjétek le az álarcot az amerikai imperialistákról — Hitler ügynökeiről és csatlósairól, a jobboldali szocialistákról és Tito árulókról! Tömörítsük erőinket az új háború imperialista uszítói ellen! Az összes dolgozók, asszonyok és ifjak előre, harcba a bé­kéért! Növekedjék és erősödjék a békemozgalom az egész világon! 13. Csehszlovák hadsereg katonái! Álljatok szilárdan a béke, a szabadság é s C s ehszlovákia függetlenségének vártáján! Éljen nép­hadseregünk! 14. Éljen az SNB a nép és országépítő munkájának hűséges védelmezője, a reakció s hazánk ellenségeinek réme! 15. Éljen a népi milícia, a munkásosztály harci egysége! Munká­sok védjétek meg üzemeiteket a kémek és szabotálóktól! Fokozzátok az éberséget és a biztonságot az üzemekben! 16. Munkások, parasztok, Csehszlovákia dolgozó népe! Előre az ötéves terv teljesítéséért és túllépéséért, a szocializmus felépítéséért, hazánk felvirágzásáért! 17. Becsület és dicsőség az ötéves terv élmunkásainak, élmunkás* nőinek, a munkásosztály új hőseinek, hazánk legjobb fiainak és leányainak! Becsület és dicsőség mindazoknak, akik becsületesen teljesítik a májust köszöntő verseny kötelezettségeit! A CSEMADOK első országos közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) Simay Béla és Sinka Gyula lettek. Az egyesület mult évi működéséről részletesen beszámolt Fellegi István főtitkár, akinek jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Fellegi főtitkár be­számolóját lapur.k negyedik oldalán szintén teljes egészében közöljük. A pénztári és felügyelő bizottsági jelen­tés után sor kerüit a CSEMADOK új országos felügyelő bizottság tagjai­nak megválasztására. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a jelölő bizott­ság javaslatát és a felügyelő bizottság tagjaiul megválasztotta Kulcsár Edit, Puha Vince. Steiner Jolán. Száraz Jó­zsef és Szarka Béla tagokat A vita során javaslatot nyújtott be Egri Viktor író, Jilemnický sírjának megkoszorúzására, amelyet a köz­gyűlés egyhangú határozattal elfogad dott. Ezután Kohn Tibor a lévai helyi­csoport nevében tett igen értékes ja­vas'atot, közös szlovák magyar kul­túrrendezésre, amely hazafias népne­velés címét viselné. Ezenkívül java. solja, hogy valósítsák meg a műsor, cserét az egyes csoportok között. Min­den CSEMADOK-csoport kollektíven lép jen be az Egységes Földműves Szö­vetkezetbe. Táncos István a gutái he­lyicsoport nevében kéri a CSEMADOK vezetőségét,- hogy hassanak oda, hogy Gután, ahol 9 ezer magyar él, minél' előbb magyar iskola létesüljön. Tán­cos István felszólalására Fábry Ist­ván felelt, aki kijelentette, hogy a le­hető legrövidebb időn belül leküzdik az összes akadályokat Pálfy Antal, a komáromi CSEMADOK nevében in­dítványt tesz, hogy a kerületi titkár, ságok megszervezéséig a tagdijak 20 százaléka is a helyic-oportnál marad­ion. Kéri a tagsági könyvecskék és bélyegek minél előbbi elküldését. De­meter, a rimaszombati CSEMADOK­csoport nevében a megjelent új ma. gyár könyvekre vonatkozólag kéri ezek olcsóbbá tételét. Igen jó hatást tett Kovács, párkányi küldött felszólalása, aki dícsérően emlékezett meg a CSE­MADOK tagjainak tevékenységéről az egyes akadályok leküzdésében. Simay Béla Kassáról a magyar falukönyvtá­rak létesítésére és olcsó könyvek be­szerzésére tesz javaslatot. Kugler Já­nos fontos kérdést vet fel a CSEMA­DOK és az EFSz kapcsolatban. A vi­tában felszólaltak még Péter István, Sinka Gyula, valamint Balogh refor­mátus tiszteletes, akiknek felszólalásai értékesen járultak hozzá az egyesület további működésének irányvonalához. Szekeres István és még többek fel­szólalása után Lőrincz Gyula elnök, zárszavaiban megállapítja, hogy a könyvek olcsóbbá tételének egyetlen módja a nagyobb példányszám elérése, a nagyobb olvasóközönség megterem­tése. Kéri a vidéki szervezeteket dol­gozzanak ki konstruktív terveket ai egyesület munkájának megjavítására és felveti a javaslatot, hogy az 1938-as tornóci népünnepélyhez hašonlóan ren. dezzen a CSEMADOK aratás után, karöltve a szlovák kultúr, és tömeg­szerveztekkel egy közös népünnepélyt Tornócon, a „Közös kenyér" ünnepét. A közgyűlés ezután elhatározza, hogy Gottwald és Široký elvtársaknak üdvözlő táviratot küld s az Interna­cionálé eléneklésével véget ért a CSE­MADOK első országos közgyűlése. A CSEMADOK küldöttsége megko­szorúzta Jilemnický sírját. A délutáni órákban a CSEMADOR közgyűlésének országos küldöttsége Lőrincz Gyula elnök vezetésével meg­koszorúzta Jilemnický, a kiváló szlo­vák szocialista író sírját a Slavinon. A küldöttség tagjai Táncos István, Simal Béla, Demeter Bálint és Egri' Viktor voltak. A Vatikán felforgató terveinek újabb bizonyítékai Hazaáruló szerzetesek a vád otiak padián A Vatlk&n szolgálatában álló hazaáruló szerzetesek elleni bírósági tárgyalás, amelynek első két napjáról lapunk hasábjain már beszámol­tunk, a közönség nagy érdeklődése mellett tovább folyik. A nové riši-i és a želivi ko. lostorban elrejtett fegyverek mu. tatják, mily messzire jutottak a magas egyházi méltóságok terveik keresztülvitelében. Dolgozó népünk azonban magáévá tette Klement Gottwaldnak, a köz­társaság elnökének szavait, hogy a köztársaságot felforgatni nem hagy­juk. Dolgozóink fokozott éberséggel őrzik köztársaságunk biztonságát és ezért a tíz hazaáruló szerzetesi ru­hában a vádlottak padján ül és szá­mot ad az igazságszolgáltatásnak. Vallanak, egymás ellen tanúskodnak, mert mindegyik a másikra igyek­szik hárítani bűnét. Kihallgatásuk során bűneik mellett tanúskodnak kitérő feleleteik is, amelyeket a bí­róság elnökének és az ügyésznek egyenesen feltett kérdéseire adnak. Hallgatásukban a harag nyilvánul meg, amelyet a Vatikánnak és áz imperialistáknak ezek az ügynökei minden haladószellemü iránt éreznek. A szombat délutáni kihallgatások során Mikulásek Ferencre, a Dorost című lap szerkesztőjére s a katoli­kus ifjúsági mozgalom vezető mun­kására került sor. Amikor az elnök bejelentette, hogy az államügyész­ség hazaárulás bűntettével vádolja őt. Mikulásek hosszú hallgatás után­azt felelte, hogy ennek részben tuda­tában van és bűnét bevallja. Az elnök további kérdésére, hogy bűnét miért csak részben vallja be, azt mondotta, hogy az ifjúságra csak annyiban hatott politikailag, hogy az ellenséges érzelmeket táp­láljon a népi demokratikus berende­zés ellen. Közvetlen a köztársaság ellen támadott, holott nem mond­hatja, hogy a népi demokratikus ura­lom ellen valami kifogása lenne. Mi­kulásek hasonlóképen, mint az előt­te kihallgatott jezsuita vádlott, arra igyekszik, hogy a kérdéseket vallási térre vigye át és azt igyekszik bízó. nyítani, hogy mindaz, amiben ő bű­nös, tulajdonképpen magában a val­lásban gyökerezik. A tények azon­ban bizonyítják, hogy jól meg tudta különböztetni a vallást a politikától és az ö politikája, éppúgy, mint a többieké, államellenes tevékenység volt. Amidőn a CSM készségét nyilvá­nította, hogy hajlandó egyesülni a katolikus ifjúsággal, dr. Beran prá­gai érsek Mikuláseknek parancsot adott, hogy akadályozza meg az egyesülést. Ez már 1949 februája után volt. Beran azt parancsolta, — mon. dotta Mikulásek —, hogy mint egész ne egyesüljünk. — Miért? _ Beran a katolicizmus vészé lyeztetésének tartotta az ifjúságnak a CSM-be való belépését. Arra a kérdésre, hogy elöljárója, Silhan, adott-e neki hasonló paran­csot, Mikulásek tagadóan felelt. Síi. han állítólag csak hasonló értelmű általános óhajának adott kifejezést. A szembesítésnél azonban Silhan azt mondotta, hogy az érsek parancsá­nak végrehajtását Mikuláseknek egyenesen megparancsolta. Mind a három vádlott igyekezett bűnét feletteseire hárítani. Mikulásek után Barták Rudolf, a nové-risi-i premontrei kolostor pro­visorja lépett a bíróság elé, Bartá. kot azzal vádolják, hogy a kolostor apátjának, Machalkának 6.35 milli­méteres pisztolyt szerzett engedély nélkül és hogy segített értékes hol­mikat elrejteni és Machalkát mű­ködésében támogatta. Barták nem érzi bűnösnek ma­gát. Ezt később azzal okolja meg, hogy a szerzetes kolostorokban szi­gorú a fegyelem és az engedelmes­ség és így nem lehetséges a felette­sekkel ellenkezni. 1 Azután vallomást tett római láto­gatásáról 1947-ben, ahol résztvett Machalka apáttal együtt a premont­rei rendek káptalanjának közgyűlé­sén. Vallomása szerint az apátok a rend generálisától parancsot kap­tak, hogy pontos híreket szolgál­tassanak apátságaikból. Ezt a pa­rancsot a generális a plénumon adta. Délután az apátbizottságok tartot­tak gyűlést. A bizottságok ülésének lefolyásáról Machalka nem mondott tud semmit sem. — Tud maga arról, hogy Machal. ka küldött híreket? — kérdezte Bar­tákot a bíróság elnöke. — Igen, az apát kapcsolatban volt Rómával. — mondja Barták — híre­ket küldött a generálisnak. Barták vallomása szerint Machal­'ka nagyon élénk kapcsolatot tartott fenn Jarolimek és Tajovsky apá­tokkal. Ez a három apát nagyon gyakran összejött. Amidőn Notts, a premontrei rend generálisa Csehországba jött, két na­pot töltött Nové Risiben és beszél­getéseket folytatott az apáttal. A Be­szélgetések tartalmáról Barták nem tud semmti sem. Arról, hogyan szerzett fegyvert 6.35-ös pisztolyt, amelyet Machalká. nak adott, Barták azt vallotta, hogy a pisztolyt egy erdésztől vette és azért adta az apátnak, mert az utób­bi időben Nové Risiben betörések történtek. Hogy Machalka elrejtette a pisztolyt, arról nem tudott. Arról, hogy a kolostorban fegy­verek vannak, csak a vizsgálat so­rán értesült. Csak a házkutatásnál tudta meg, hogy az apát lakásán is voltak fegyverek elrejtve. Barták segített Machalkának az értékes holmik elrejtésében. Ezeket az értékes dolgokat azért rejtették el, mert egyszer az apát Prágából érkezve rémülten mondotta, hogy a kolostorba biztonsági szervek jöhet, nek és ezért a holmit el kell rejteni. Barták kérdésére, hogy miért rejti el ezeket a dolgokat, Machalka azt mondotta, hogy így tesznek min­den kolostorban. Ezért azt hitte, hogy ez a Vatikán parancsa, amelynek lehetősége van az ékszereket a határon túlra kivin­ni, pénzzé tenni, és a pénzt az ál­lamellenes tevékenységre felhasznál­ni. Barták egyáltalán nem tudta, hogy Machalka óriási összegű pénzt is elrejtett. A csodáról Machalka nem mondott neki semmit sem. Csak midőn az apát visszaérkezett Luhacsovicéről, ahol gyógyíttatta magát, akkor be. szél te el vBartáknak, hogy állítólag a prostejovi Adler kisasszony köz­vetítésével megnyilatkozik az Isten­anya. Ezekben a megnyilatkozások­ban állítólag megbotránkozik az embereken. Árvíz lesz állítólag és a városok rombadölnek. Ezzel kapcsolatban Barták nagyon fontos tényre mutatott rá, amelyet Machalka vallomásában eltitkolt. Adler látogatást tett a kolostorban. Barták tanuja volt Adler kisasszony látogatásának a kolostorban az apát­nál, sőt beszélgetés során megkér­kérdezta tőle, hogy helyesnek tartja-e, hogy az egyháznak annyi földbirto­ka van. Feleletet nem kapott. A röpiratokról Barták azt val­lotta, hogy Zouhar pap a röplapo­kat egy fiútól vette át, aki futársze­repet töltött be. A kolostorba pász. torlevelek érkeztek és néhány ál. lamellenes röpirat. Barták kihallgatásával véget ért a prágai állambíróság első tárgyalási napja e perben. A vádlottak kihall­gatását a következő tárgyaláson folytatják. A szovjet küldöttség megérkezett Budapestre Vasárnap Budapestre érkezett Ma­gyarország felszabadítása ötödik év­fordulójának ünnepségeire a szovjet küldöttség, élén Votosilov marsallal, az Sz.K(b)P politikai hivatlának tagjá­val, az SSSR minisztertanácsának el­nökhelyettesével. A küldöttség tagjai M. A. Szuszlov, az SzK(b)P Központi Bizottságának titkára, V. Sz. Szviridov generális, az ausztriai szovjet meg­szálló csapatok főparancsnoka és Gon­csár ukrán író, aki résztvesz a Buda­pest felszabadításáért folytatott har­cokban sé kétszer tüntették ki Sztálin­díjjal. A szovjet küldöttséget az állomáson Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, Dobi István mi­niszterelnök és Magyarország politikai életének más kiváló személyiségei üd. vözölték. Rákosi üdvözlő beszédében kifejezésre juttatta a magyar nép örö. mét, amelyet a kiváló szovjet vendé­gek látogatása felett érez Vorosilov marsall tolmácsolta a szovjet nép üd­vözletét és a küldöttség nevében meg. köszönte a magyar népnek a meleg' fogadtaást. A csehszlovák kormányküldöttség Bratislavából Budapestre utazott A csehszlovák kormányiküldött" ség, amely Budapestre utazik, ahol résztvesz Magyarország a szovjet hadsereg által való felsza­badításának ötödik évfordulóján, szombaton este Bratislavába ér" zett. A küldöttség tagjai J. Duriá földművelésügyi miniszter, L. Svobpda generális, honvédelmi miniszter és dr. Ing. Slechta pro­fesszor, műszaki miniszter. A csehszlovák kormányküldött" ség vasárnap délelőtt elhagyta Bratislavát, hogy folytassa útját Budapestre. A bratislavai Carlton szállóban a küldöttség tagjaitól dr. G. Husák, a Megbízottak Tes­tületének elnöke, dr. Okály bel­ügyi megbízott és Lukacsovics ta­nár, műszaki megbízott, valamint Širica generális, Martanovi cs, a KNV elnöke és Kurták, az UNV elnöke búcsúztak el. BUDAPEST (Folytatás az 1. oldalról.) dolgozott azon, hogy a napnak min­den óráját úgy használja fel, hogy előbbre vigye a magyar népköztársa­ság él-etét. Megvalósították a három­éves tervet idő előtt. Felépítették a rombadöntött Magyarországot, meg­teremtették az új, szocialista Ma­gyarország kiépítésének előfeCtéte'.e­it, amelyeknek megvalósítása után az ország hozzá kezdhetett hatalmas ötéves tervéhez, amely a magyar nép hatalmas fellendülését fogja je­leinteni. Megteremtették az új, szo­cialista Magyarország egyik legfon­tosabb követelményét, a munkás és parasztegység tökéletes és harmoni­kus együttmunkálkod'ását, s ma Ma­gyarország népe boldog öntudattal és a dolgozók világegyetemének őszinte elismerése mellett építi a szocializmust Sztálin útmutatása nyomán és védi a békét a világ bé­kefrontján. öt évvel ezelőtt a magyar nép az elnyomott népek országa volt, ahol nyomor dúlt, ahol csendőrszuronyok „osztottak" igazságot, ahol a tőké­sek szipolyozták a dolgozók millióit. Ma Magyarország népe saját maga életének szebbétételén dolgozik, ma a gyárak, az üzemek, a földek, a ter­mészeti kincsek mind mind a nép ér­dekeit szolgálják, megszűnt az em­bernek ember által való kizsákmá­nyolása s a dolgozó nép boldog, ön­tudatos akarással építheti új hazá­ját. Hogy kinek köszönheti a magyar dolgozó új életét, ezt kellően érté­keli és minden nap tudatosítja. Ma­gyaiország első dolgozójának, Rákosi Mátyásnak szavai a magyar nép há­lájával kapcsolatosan ezeket mondot­ta: — A hálás magyar nemzet soha nem felejti el, hogy szörnyű elesett­ségében, a fasiszta' barbárok kive­rése után a Szovjetúnió és a nagy Sztálin segítő keze álMtotta talpra. A nép; demokratikus országok tud­ják, hogy szabadságukat egyedül a Szovjetúniónak, győzhetetlen hadse­regének és a dolgozók legnagyobb barátjának, legbölcsebb vezérének. Sztálinnak köszönhetik. Április 4-én Magyarország újkori történelme el­indulásának napján a magyar dol­gozók milliói háuás szívvel tekinte­nek a Szovjetunióra és a nagy Sztá­linra, akárcsak mi és a többi népi demokratikus országok fiai. Mun­kánkkal, példát mutató élettel, ön­tudatos szocialistákhoz méltó harci kedvvel teszünk eleget mindennapi kötelességünknek: építjük és védjük a békét, mert leginkább ezzel róhat­juk le hálánkat a nagy Sztálin iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom