Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-01 / 78. szám, szombat

• mmw BHjjjjS&ESE' TJnMBHf fSnítnfiIflff iaBBBflSE^rafi H Élllil A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 április 1, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 78. szám Az építőmunkásság segítségével meggyorsul az építési folyamat A tervek felbontása lehetővé teszi a teljesítések ellenőrzését Az 1950.es év második negyedének negyedév! terv felbontásában jelentős alapvető változás tör. ténik. Az összes csoportok eddigi feladatait pénz. ügyi kvóta állapította meg, amelyet az egyik vagy másik építkezés körzetében beruházni kellett. Ezért a terv teljesítését az építészetben csupán a már megtörtént beruházások költségeivel mértük, azon­ban a terv tárgyi teljesítésére nem volt megfelelő iránymutató. A tárgyi teljesítést csupán néhány minőségi ismérv szerint lehetett felbecsülni, mint pl. a munka akkordosítása, a keresetek magassága, az egy főre eső építési költség stb. Azonban gyak­ran abban az esetben is, amikor ezeknek az iránymutatóknak kedvező fejlő­dését szemléltük, a tárgyi teljesítés igen sokszor elmaradt a pénzügyi ered. mények mögött, mert az építészet teljesítőképességét nem alkalmazta elég céltudatosan a gazdaságilag fontos építkezéseknél és főleg nem úgy, hogy a beruházási eszközök legkisebb felhasználásával a legnagyobb beruházást hajtotta volna végre. Ezért igen sok építkezést megkezdtünk, melyeket foly­tatni nem lehetett. Ezt a k;öztársaság elnöke is kifogásolta és kifejezte, hogy ezt a helyzetet a lehető leggyorsabban fel kell számolni. A sok építkezés megkezdése a nem. retgazdasági szempontból káros jelen­ség volt, mert terméketlenül kötött le sok beruházási eszközt. Világos, hogy. ha ugyanolyan beruházási mennyiséget az építkezések felére összpontosítunk és bizonyítjuk, hogy ezeket az építke­zéseket a fél idő alatt adjuk át ren­deltetésüknek ez a nemzetgazdaságnak sokkal többet jeJent, mintha ugyanazt a pénzügyi mennyiséget kétszer annyi építkezésre terjesztettük volna ki, ami kétszer olyan hosszú ideig tartott vol­Mínden erőnket a megkezdett építkezésekre összpontosítsuk Az I950.es év második negyedével ismét összeállítják az építészet terme, lési tervét. Az Epitővállalat országos igazgatósága összegszerűen tünteti fel az egyes építkezések legközelebbi negeydévi feladatait és a szorosan együttműködő üzemek átváltoztatják ezt a tervet konkrét termelési és mun­kaadatokká, amelyeknek terjedelme az építés sürgősségétől és az anyagi le­hetőségektől függ. A második negyedév építési terme­lésének tervét akkor állítjuk össze helyesen, ha minden figyelmünket a lehető legnagyobb termelésre összpon­tosítjuk, függjön ez akár emeberek­től, berendezésektől, akár gépektől és törekedjünk arra, hogy az építkezése, ket a lehető leggyorsabban befezzük még azon az áron is. ha néhány mű­szakilag rosszabbul előkészített építke. zést le kellene állítani. Az új építkezé­seket azután be kell venni a termelési tervbe, amennyiben annak teljesítő­képességet uerr. meríti ki a már üieg­kezdett építkezések befejezést Pontos tervfelbontás nélkül lehetetlen helyesen megálla­pítani és biztosítani a tárgyi feladatokat A tervfelbontást mielőbb el kell vé­gezni helyi és időbeli beosztással, ame. lyeken a terv teljesítését naponta el­lenőrizni lehet. Ezért minden építke­zés tervét bontsuk szét részletes na. . pi végrehajtási tervekre és ezekből | (Folytatás a 2. oldalon) csináljunk rövidlejáratú heti vagy né­hány napra tervezett munkaerveket, amelyek egyes csoportokat vagy egyes dolgozókat foglalnak magukba. Természetesen ezeket a feladatokat úgy kell megállapítani, hogy magasabb teljesítményekre ösztökéljék a dolgo­zókat, olyan teljesítményekre, ame­lyek megfelelnek az építészet idei fo­kozott feladatainak és amelyet teljesí­teni csak akkor lehet, ha a munkásság közvetlenül be van vonvn a tervek tel­jesítésébe. Tudjuk azt, hogy a legki­válóbb munkások tapasztalata, képes­sége és öntudata igen gyakorta túl­lépi a becsléseket, amelyeket felülről határoztak meg és új, nagyobb lehető, ségeket fed fel, nagyobbakat, mint aminőkkel az ő segitségü nélkül szá­moltak. A munkásság segít összeállítani a tervet E folyamat előnyeire rámutathatunk az aranyosmaróti postaépület építkezé­se esetében. Olyan építkezésről van szó, amely a mult év november 25-én kezdődött és amelyen a nyitrai üzem be akarja bizonyítani, hogy lehet gyor. san is építeni. Amikor a kerületi üzem az aranyosmaróti építészeti vezetőség­nek előírta a költségek irányszámait, az üzemvezetőség a kerületi üzem kép. viselőinek jelenlétében a pártszerve­zeHel a 1?OH íizetr, vnortja«rj együtt érintkezésbe lépett a legkivá­lóbb munkásokkal és bejelentette ne­kik, hogy az építkezést úgy szeretnék folytatni, hogy azt 1950 december I-én rendeltetésének átadhassák. Egyúttal bejelentették azt is a munkásságnak, hogy mit jelent ez a program a gya­ni korlatban, hogy milyen munkát milyen határidő alatt kell elvégezni és a má­sodik negyedévben milyen munka be­fejezése szükséges. Az eredmény na­gyon érdekes volt. A munkásság kér. Prágában megkezdődött az Asszonyszövetség egyesítő kongresszusa A szovjet asszonyok képviselői üdvözük női dolgozóink seregszsmléjét A reggeli órákban Prága utcáin a szokottnál élénkebb a mozgalom. Köztársaságunk minden részéből ideérkezett asszonyok igyekeznek a Lu­cerna felé. Mosolygó arccal olvassák az utcákat díszítő transzparenseket. Ma ők Prága város kedves vendégei, mindenki azon van, hogy jól érezzék magukat és szép emlékekkel távozzanak. A Lucerna nagytermében, amely zászlók és tavaszi virágok színpompájában várja köztársaságunk dolgozó nőit. A falakon Sztálin és Gottwald elvtársak képei mellett kö­röskörül országunk élmunkásnó'inek fényképeit látjuk. De mindenek, fölött kiemelkedik a fehér galamb, a béke jelképe. Az elénk táruló kép színes. Kelet-Szlovákia színpompás nemzeti viseletei váltakoznak Cseh­ország díszes nemzeti ruháiba öltözött csoportokkal. Elmunkásnök gyülekeznek, mellü­kön a szocialista munka kitünteté. seivel, a Nemzeti Front minden szervezetének képviselői, valamint számos be nem szervezett asszony. Az arcokon öröm és határozottság. Mindenki tudja, hogy az egységes asszonyszövetség megalakításával is erősítjük a béke arcvonalát. Pontosan kilenc órakor a himnusz elhangzása és a kormány tagjainak és a külföldi vendégeknek érkezte után Pfeiferová képviselő elvtársnő, a textilmunkások elnöknője, meg­nyitja a kongresszust. Üdvözli a je­lenlévőket és a vendégeket. Megje­lent a KSČ képviseletében Slánský elvtárs, Petr vasútügyi miniszter a néppárt képviseletében, Slechta mti­szakügyi miniszter a szocialista párt képviseletében, Kopecký tájékozta­tásügyi miniszter, Jankovcová élel­mezésügyi miniszter, Vasek, Prága város polgármestere, aki s prágai nép nevében üdvözölte az egybegyűl­teket, Ševčik, a nemzetgyűlés alel­nöke, Svermová képviselőnő, Anež­ka Hodinová-Spurná, a parlament al elnöknője, H. Bachratá, a szlovák nőszövetség elnöknője. Külföldi ven­dégek: a szovjet nőküldöttség, a lengyel, a magyar, spanyol, román kiküldöttek, a demokratikus Né­metország és Vietnam küldöttsége és az angol kiküldött, egy dohány­gyári munkásnő. Az üdvözlést állandóan félbesza­kítják a véget érni nem akaró tap. sok és a vendégek ünneplése, ami különösen a szovjet asszonyoknak jut ki. Ebben az emelkedett han­gulatban megválasztják az elnöksé­get és az egész kongresszus állva hallgatja végig Gottwald köztársasá­gi elnök táviratát, amelyben méltat­ja és értékeli a szlovák és cseh asz. szonyszövetség egyesülését. Ezen ünnepélyes pillanatok után „együtt harcolunk és együtt dolgozunk" fel­kiáltások mellett percekig tartóan, ütemesen tüntetnek a résztvevők. Az üdvözlő beszédek sorát Slán­ský elvtárs, a KSČ titkára nyitja meg. Rövid értékes és nagyhatású beszéde után üdvözli a kongresszust az első delegáció és pedig Kelet­Szlovákia földműves asszonyai a kassai kerületből, Mezölaborcről. Festői népviseletben jelentek meg és gyönyörű népművészeti kézimunkát nyújtanak át Anežka Hodinová-Spur. nának. A következő szónokok Slechta, Petr miniszterek és dr. Vasek. Utá­nuk a legnagyobb érdeklődés és sze­retet megnyilvánulása mellett szólás­ra emelkedik a szovjet küldöttség ve. zetöje, a Legfelsőbb Tanács tagja, aki a szovjet nőkre jellemző öntuda­tos, hazája és pártja iránti forró szeretettől áthatott egyszerű sza­vakba öntött mondanivalójával min­den jelenlevő szívéhez megtalálta az utat. Beszédének cseh fordítása min­den kiküldött előtt ott feküdt és így minden résztvevő követni tudta sza­vait. Pontosan számot adott a szov. jet asszonyoknak a világon egyedül­álló munkájáról és amikor beszéde végén kimondta: „Nincs az az erő és hatalom, ami a kommunizmust le­győzhetné és Sztálin elvtárs éljen az emberi kor legvégső határáig", a kongresszus résztvevői kitörő lelke­sedéssel ünneplték öt. Gyönyörű pi­ros virágcsokrot nyújtottak át neki, ő viszont A. Hodinová Spurnának egy díszes Sztálin.albumot ajándé­kozott. A szovjet kiküldött beszéde után A. Hodinová-Spurná mondta el érté­kes és kimerítő beszámolóját. A magyar kiküldöttet is, Döbren­tei Károlynét, Újpest golgármeste­rét, aki 16 évig volt az Egyesült Iz. zó Munkásnő j e és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége képvisele­tében jött el, nagy rokonszenvtünte­téssel fogadták. Gottwald köztársasági elnök levele a nökongresszushoz n^wíqiL dMÁi^môki t Fogadjátok szívélyes üdvözletemet és teljea sik^ kivánó jó­kívánságomat kongresszusi tárgyalástok alkalmával. Ebből az al­kalomból annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a cseh és szlovák nők egyesítő kongresszusa tényleges határkövet jelent nömozgalmunkban. A mai napig köztársaságunk női egymástól kü­lön működtek, bár ugyanazon a téren fejtettek ki munkásságot és ugyanazt a célt követték. Természetes, hogy mostanáig sem voltak közöttetek ellentétek és viszályok, hogy eddig sem különített el benneteket kölcsönös bizalmatlanság, mint ahogyan az a mi népi demokratikus rendszerünkben nem is lehet másként. Mégis azt gondolom, a szervezési szétválasztottság nem volt nőink hasznára és nem járult hozzá azoknak a nagy feladatoknak sikeres teljesíté­séhez, amelyeknek megoldására nem csekély erőfeszítéseket te­szünk. Éppen azok a feladatok voltak ezek, amelyek elé a szocia­lizmus építése hazánkban benneteket állít és a világ békéjének biztosítására történő erőfeszítést, amely megmutatta nektek a szo­ros egyesüléshez vezető utat, amely által erőitek megsokszoro­zódnak: a szlovák és cseh nők szervezeti egységéhez vezető utat, az Egységes Csehszlovák Nőszövetség megalakítását. Azt hiszem, tisztelt elvtársnők, hogy a ti egyesüléseteknek még más jelentősége is van, az a jelentősége, hogy még jobban megszilárdítja nemzeteink, a osehek és szlovákok baráti szövetsé­gé*. az egész csehszlovák nép egységét. Ez a tény egyben új bizo­nyítéka annak, hogy a népi demokrácia alatt, amidőn a munkásosz­tály és a dolgozó nép hazájának ura és jobb sorsának intézője, lett, egymásután lebontjuk azokat a korlátokat, amelyeket a ki. zsákmányoló rendszer országunk népei közé állított. Kétségtelen, hogy a nőszervezetek egyesülése óriási mértékben hozzájárul a cseh és szlovák nép intenzívebb együttműködéséhez, egymás köl­csönös megismeréséhez és tapasztalatainak kicseréléséhez. Ebben látom egyesüléseteknek és a szövetségnek, amit ebből kialakíttok, nagy országos politikai jelentőségét. Nemrégen történt látogatástok alkalmával a várban megmon­dottam, hogy miben látom a mai helyzetben nőink és nőszerveze­teink főfeladatait. Gondolom, hogy ezek azok a feladatok, amelyek életszükségleteinkből következnek és amelyeket hazánk szocialista felépítésének fővonala ír elő. Csak egyet szeretnék a feladatok kö­zül kiemelni, ami véleményem szerint nektek nőknek a feladatotok, amely egyre határozottabb formában kell, hogy igyekezetetek kö­zös nevezője legyen. Ez a békéért folytatott harc fokozása. Ezt a harcot egy harcvonalon folytatjuk az imperializmus elleni hatalmas táborral, amelynek a baráti Szovjetunió van a z élén, a de­mokráciáért. a szocializmusért. Tudniillik a béke biztosítása és meg­szilárdítása békés felépítésünknek és ezzel országunk jóléte fokozásá­nak első föltétele. Másrészről azonban az országépítés és a szocializ­mus sikere nálunk és valamennyi többi országban, amelyekkel kéz a kézben haladunk a szocializmus felé, mérhetetlenül megerősíti impe­rialista ellenes táborunkat és így hozzájárul a béke biztosításához és megszilárdításához. Ezt az ismert tényt azért hangsúlyozom, hogy rá­mutassak arra, hogy részvételetekkel, dolgozó nőink legszélesebb ré­tegeinek részvételével építő erőfeszítésünkben nemcsak gazdagabb és szebb élethez segítitek nemzeteinket s ezzel családaitokat is, hanem gyermekeiük bölcsőjétől elkergetitek az új imperialista háború kísér­tetét is. Ez a gondolat hatoljon be minden asszony tudatába és erzéseibe. Hogy ez így történjék, rajtatok múlik, a ti új, egységes szervezeteitek munkáján. Ha ez sikerül nektek — és erről lelkem mélyéből meg va­gyok győződve. — teljesítitek legfőbb kötelességeteket, amelyet ma­gatokra vállaltatok. Ennek a kötelességnek teljesítésére kötelez ben­neteket a üovjet a«k hős példája, akik a nemzetközi demokratikus nőmozgalom előharcosai. Ennek a kötelességnek teljesítésére köte­lez benneteket hozzátartozástok a demokrácia és béke táborához, amely­nek fontos harci egysége vagytok. Ennek a kötelességnek teljesítésére kötelez benneteket az Olaszország, Franciaország és a gyarmati orszá­gok dolgozó nőivel való szolidaritás, azokkal a nőkkel való szolidaritás, akik féľiiík. apjuk, bátyjuk oldalán harcolnak áldozatokkal teljes küzdelmet az imperializmus és a háború ellen nemzetük szabadságá­ért, a dolgozó nép emberi és biztos életéért. És végül teljesítenetek kell ezt a kötelességét, mert így kívánja a köztársaság és a nép ér­deke. gyermekeitek, akik most valóban a nemzet reménysége. Gyer­mekeitek örömteli mosolya ilesz nektek, asszonyok és anyák, fáradsá­gotok és áldozatkészségetek leggyönyörűbb jutalma. Drága elvtársnők, úi utatokon, amelyre most léptek, kísérjen ben­neteket kívánságom, hogy munkátokat teljes siker koronázza. Hazaáruló papok az állambíróság elolt Pénteken, március 31-én kezdődött meg Prágában az állambiróság ta­nácsa előtt tíz pap bünpere, akik közül néhányan magas egyházi mél­tóságot viselnek, püspöki jogkörrel. A tárgyalás nyilvános és mint hall­gatóság résztvesznek a tárgyaláson a prágai üzemek dolgozói, élmunká. sok és élmunkásnők, valamint a papság köréből számosan, továbbá a belföldi sajtó képviselőin kívül sok külföldi folyóirat és sajtóügynökség képviselője. A bíróság előtt állanak Machalka premontrei apát, Tajovský premon­trei apát, Šilhan jezsuitarendi, Bar­ták premontrei, Kajpr jezsuita, Mi­kulášek jezsuita, Brajto dominiká­nus, Šlezik redemptorista, Urbán ferencrendi és Mastilák redemptoris­ta szerzetes. A személyazonosság megállapítása után, amelyből kitű­nik, hogy a hazaárulók mindegyike külföldi és hazai teológiai és filozó­fiai főiskolát végzett, Čižek állam­ügyész felolvasta a vádiratot. Mind­egyik vádlott a Vatikán kémjeként működött. A vádlottak közül Masti. Iák a római Keleti Intézetben vég­zett, amely a Szovjetúnió elleni ügy­nökök és kémek fehérgárdisták fő­iskolája volt. A premontrei rendi Machalkának, Tajovskýnak és Bar­táknak fegyveres felkelést kellett volna elökészíteniök a kolostorban és fegyvereket rejtegettek felkelés esetére. Šilhan, Kajpr és Mikulášek jezsuitáknak kémkedés volt a szere, pük a Redemptorista renddel együtt, amelynek tagjai közül Mastilák és Šlezik ülnek a vádlottak padján. Az volt a céljuk, hogy megzavarják if­júságunk nevelését és az ifjúságot a külföldi imperialisták eszközévé te­gyék. A ferencrendiek, akik közül való Urbán, missziók ürügye alatt a fa­I lusí hívőket nyugtalanították és sza­botálták a falu szocialista építését s fegyveres felkelést készítettek elő. Ezért az államügyész a köztársaság védelméről szóló törvény értelmében szigorú megbüntetésüket kérte. Machalka apát sárgásfehér reve­rendájában majdnem érthetetlen hangon felel ä kérdésekre és kijelen­ti, hogy bűnösnek érzi magát. A vádirat szerint Rómából való vissza­térte óta személyautóján járta a vi­déket és kémszolgálatot teljesített a Vaikán számára. A személyautót az amerikai premontreiektől kapta. Az amerikai premontreiek a 2000 dollá­ros autót dolláronként gyűjtötték össze a hívőktől misék fejében. A továbbiak során Machalka beismeri azt, hogy a rend ifjúságnevelő inté­zetének célja az volt, hogy a fiatal­ságot államellenes tevékenységre ne­velje. 1948 nyarától államellenes röp­iratokat terjesztett. A katolikus ak­ciót természetesen nem írta alá. Ma­chalka a továbbiakban beismeri azt, hogy fegyvereket vett át, amelyeket n templomban rejtegetett, a gyónta­ószék alatt. Ezenkívül még más ér­tékeket és dollárt is kapott, amelyek most a bíróság asztalán fekszenek. Aranykehely és kereszt fekszenek itt együtt gyilkos fegyverekkel, ameri­kai automata-pisztolyokkal és töl­tényekkel. A tárgyalásról szóló tudósításunkat lapzárta miatt lapunk holnapi számá. ban folytatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom