Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-09 / 58. szám, csütörtök

1950 március 9 im «rwi A kisparasztság harca a galántai járásban a kuláko* eiien M akadá-yotza az EFSz eiiídesét Calántán Sere

s Lajos járási titkár azt mondja: — Általánrssághan járásunkVan a szövetkezet' mozgalom jó. Legtöbb faluban már megalakult az Egységes Föl-"műves Szüvetkcret vagy legalább is az előkészítő bizottság működ

;k. Vanir k szövetkezeteink, amelyek hosszas tesper'és után, mert kiküszöbcjtrlt maguk közül a kerékkötő reakciós < kat és kulákckat, egyszeriben nrk"endültck a legjobb munkának. Van azcnban néhrny községünk, amelyben a szövetkezeti m ozgalcm sehogy sem akar megint'u'n . Ezek között a községek között van c'yan is, ahol szépen indult a földműves szövetkezet és aztán egyszeriben hirtelen viszszaesett a tétlenségbe. Nagymácsédon már egy éve megalakult a földműves szövetkezet. Az indulás látszólag jó volt Rövid időn belül 120 tagja lett a szövetkezetnek. A szövetkezet jelentőségét felismerő ki.. asz tok terveket dolgoztak ki. Fordulópontot láttak a szövetkezet be való tömörülésben. Lehetődé get. mely . kivezeti őket eddigi nyomorúságos helyzetükből. De a tervek csak tervek maradtak és az indulás is csak látszólag volt jó. A szövetkezet vezetését a reakciósok és a falu gazdagjai ragadták magukhoz, akik még esi rájában^ elfojtottak minden tervet, amely a szövetkezet fellendülését lett volna hivatva előmozdítani. — A legélesebb osztályharcct vívjuk — tájékoztat Lanz József —, mert a reakció minden eszközt felhasznál, hogy lehetetlenné tegyen bennünket. Ha másképpen nem boldogulnak, akkor a rémhírterjesztéshez folyamodnak Nem sikerűit még megállapítani, hogy honnan ered ez a suttogó reakciós propaganda, amivel szövetkezetünket úgyszólván teljesen felborították. Lancz József elbeszéli, hogy néhány héttel ezelőtt a faluban elterjedt a reakció szokásos csajka-meséje. „Kolhoz lesz! Elvesaik mindenünket' A közös konyhán csajkában kapunk enni! önálló gazdaember voltál eddig, de a szövetkezeteket államosítani fogják és napszámos leszel a saját vagyonodban." Ismert meselemezei ezek a reakció suttogó propagandájának és minden józan gondolkodású ember undorodva fordul el tőlük, de Nagymácsédon a mérgezett nyíl talált. Rövid néhány hét alatt a tagoknak nagyrésze kilé pett a szövetkezetből. — Hiába nrnden magyarázatunk — mondja Lancz József —, a rémhírterjesztés annyira alapos munkát végzett, hogy felborulással fenyegeti a szövetkezetet. Nagymácsédon ezek a falusi nagyok mindenhova befurakodtak és az irányítást a kezükben tartják. Intézkedésekkel a népi demokrácia, a földműves szövetkezeti mozgalom ellen uszítanak. A népi demokrácia intézkedéseit, melyek kis ember helyzetén akarnak könnyíteni, megfordítják és saíát céljaikra használják fel. Az idei beszolgáltatásokat is ennek értelmében vetették ki. A beszolgáltatásra vonatkozó rendelet szerint megbatározott hat kategória helyett, amely szerint a besző

1 T-''

1 tatáit fokozatosan emelve a nagyobbakra kell róni a terheket — csak két kategóriát á'lapíto*t->k meg, mert az ő indokolások szerint „az sok munka lett volna", Kevés munkával, a kisembere'' k zárásával csiná'ták, de igy is néz kí a beszolgáltatás. — Szándékosan szabotálják a term?Iést. — folytatja Lancz Jó' zspf. — Tavaly a kukorica térdig érő gyom között nyomorgott és azt a kevés termést is. amit hozott. kar£""o*vkos szegék le. A határban még most is nagyon sok a szántatlan tarló, vagv csak a tarlószántás van elvégezve, de nincs az őszi szántás. — Annak hogy nálunk jó fö

Mmüves szövetkezet legyen — állapítja meg Lancz József —, az az alapfeltétele, hogy ezeket a reakciós kulákokat mindenhonnan kiküszöböljük Tapasztaltunk és tanultunk a mostani dologból Sorra jártam a többi falvakat is. Kosúton, Feketenyéken és Vízkeleten voltam. Kosúton Molnár Sándor általánosíthatóan jellemzi a helyzetet: — Befurakodott reakciós:k és kulák ok tartják kezükben a vezetést és hogy fölfelé is szépet mutassanak és elleplezzék igazi szándékukat, azzal érvelnek, hogy ők megakarják alakítani a földműves szövetkezetet, de éppen a kisparasztok nem akarnak belépni. — Pedig — mondja IVlolnár Sándor — ellenkezőleg, é/>pen a kicsik akarják a szövetkezetet, csak nem úgy, ahogy azt a kulá" kok elképzelik. Nem szükséges részletesen foglalkoznom a többi ku Iákkal. Ugyanaz a helyzet több más községekben is. A legélesebb osztályharc a földműves szövetkezet megalakítása körül csúcsosodik ki. Szívós, kemény harc ez, mely a kisparasztság részéről feltétlen kitartást követel. Igaza volt Lancz Józsefnek, mikor azt mondotta, hogy Nagymácsédon a kulákok a legelhanyagoltabb állapotban ' rtják földjeiket. Nemcsak ott, de a több más falu határaiban is. Nagyon sok szántatlan tarlót vagy kigyo" mosdott tarlószántást láttam. Öszi szántást, annál kevesebbet. A tavalyi rossz takarmánytermés miatt állandó takarmányhiánnyal kÜ2d"'-'k és most ezeknek a faluknak a ha'

á ában nem egy darab mág á bon á'ló vágatlan kukor.'cakórót 'áttam. Ez nem tervgazdálkodás, hanem a gazdálkodás tervszerű szabotá'ása. S van egy megállapításom, amit az ottani öntudatos kisparaszt-munkásság rovására kell írni. Az a nagyon kevés földdel rendelkező vagy földnélküli falusi munkásság, amely a környező üzemekbe és építkezésekre jár do^jzni és ott találja megé'heté" sét, — Molnár Sándor és a több

: általam nem ismert, de létező Molnár Sándorok, — ezek, akik elé;* érettek és öntudatosak volnának ahhoz, hogy szövetkeze i mozgalomnak leikévé váljanak, de mert közvetlenül nincsenek érdekelve a földműves szövetkezetben, nem foglalkoznak úgy a rz ivetVezeti mozgalommal, ahogy kötelességük volna. Hogy menynyire rossz úton járnak, annak megvilágítására utalok Slánský elvtársnak a Párt Központi Bizottságának gyűlésén elmondott beszédére, melyben azt mondja: Falun a szövetkezet legnagyobb támogatói az 'pari és a mezőgazdasági munlrá.- k és a k

;s?araszt. És mi tudjuk, hogy az elvtársaink közül nagyon rohan tévesen állítják ezekről a kis földművesekről, akik egyidejűleg ipari munkások, hogy nem fuz"d'k semmi érdekük a szövetkezeti ta gr ághoz, hogy — még hozzá — nincs is helyük benne, mert hogy főíoglal!*oz;,:uk a gyári mmť.ia." Slánský elvtárs szavai szerint tehát helytelen az is, ha ezeket a falusi ipari munkáso'T.t kizárják a szövetkezeti mczg?lcmból, de helytelen az is, ha a falusi ipari munkások nem vesznek tevékeny részt a földműves szövetkezí

,'ek munkájában. (—

ó—) t^gy nap Jl vizslán Harcban a tavasai szántási és vetési csáléért Pártunk központi vezetősége és népi demokráciánk államhatalma, tehát a munkásosztály és a vele szövetséges kis- és középpaiasztság érdeke parancsolóan megköveteli, hogy a szántási és vetési munkálatokat úgy szervezzük meg, hogy minden mag idejében, jól megszántott és Kellően előkészített taiajba kerüljön. Mit kell tennünk a falvakban,, hogy a tavaszi mezőgazdasági munKakat siker koronázza? A falusi pártszervezetek vezetői az EFSz-el, az SzFSz-el és a Nemzeti Bizottsággal karöltve a legsürgősebben dolgozzák ki az egységes vetési tervet. Ahol ez nem lehetséges, ott a csoportos vetési tervet kell keszitem. Biztosítsák a földeken a gépállomások munkáját és tervszerűen osszák be a faluban lévő kulákság igáit a kisemberek megsegítésére. Ügyeljenek arra, hogy intézkedéseiket a kulákság semilyen formában se szabotálhassa. Ügy indítsák el a tavaszi munkálatokat, hogy meg ne ismétlődhessék az, ami az ősszel megtörtént, hogy a kellő időben be nem vetett föld vetése a tél folyamán rosszul kelt ki és sok kár lett benne. Az öszi munkák hiányosságai tanítsanak meg minket arra, hogv jó példamutatással, állandó szervező munkává! ragadjuk ki a kis- és közepparasztságot a kulákság befolyása alól. Dolgozzuk ki a tavaszi munkák sorrendjét úgy, hogy a gépállomás traktorainak üres járatát a legkisebbre csökkentsük. Akadályozzuk meg a dűlő egyik végéről a másik végére és vissza való hiába mászkálást. Ellenőrizzük a traktorosok munkáját. hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására. Éberen figyeljünk arra, hógy a kulákság meg ne kísérelje megvesztegetni traktorosainkat. hogy miközben ők késleltetik a tavaszi munka elvégzését, a közben ve eredményben ők legyenek az elsők az olcsó traktorszántásra. Meg kell győzni a kis- és középparasztokat arról, hogy a tehénkéjüket kimélniök kell a szántás nehéz munkájától, mert ez részükre több tejet. trágyát és rengeteg munkaidő megtakarítást jelent az olcsó traktor•szántás mellett. Szervezzük fáradhatatlanul a kis- és középparasztság harci egységét, fokozzuk éberségét, hogy ne engedje magát félrevezetni a kuláktól. Ne adjunk módot addig a kulákságnak arra, hogy traktort vegyen igénybe a faluban, amíg minden kis- és középparaszt földje fel nincs szántva. Ügyeljen a falusi pártszervezet az EFSz, az SzFSz, a Nemzeti Bizottsággal karöltve, hogy a kis- és középparasztság elsőnek végezze el a tavaszi munkákat a mezőgazdaságban. Miért fontos ez? Azért, mert a Párt csak a dolgozó parasztságra, mint a munkásosztály hü szövetségesére támaszkodik a falu szocialista építésében, ahol megszűnik a kuláktól való függés utolsó lehetősége is. Az idei tavaszi munkák ellenőrzésének nagy részét rá kell bízni a legbecsületesebb kisés középparasztokra. Ha elsőnek végzik el a tavaszi munkálatokat a falvak dolgozó kis- és középparasztjai, akkor azt a megtisztelő feladatot kell rájuk bízni, hogy ellenőrizzék a kulákságot, szorítsák rá őket arra. hogy becsületesen végezzék ők is a tavaszi munkákat a mezőgazdaságban. Ügyeljünk arra, hogy szemetes vetőmagot ne vessenek a földbe, rendesen trágyázzanak, szántsanak. Ahhoz, hogy ezt a nagy munkát a faluban el tudjuk végezni, mozgósítatii kell a falu dolgozó népét. Szervezzük őket állandóan az Egységes Földműves Szövetkezetbe, a Szlovákiai Földműves Szövetségbe és a többi tömegszervezetekbe. Válaszszuk ki a lejftidaadóbb kis- és közénnarasztokat. nőket és ifiakat egyaránt és megbízva őket a mezőgazdasági munkák ellenőrzésével. segítsük őket munkájukban, támogassuk fejlődéstikben. hogy azután közelebb hozhassuk őket a Párthoz. Ha így végezzük el a tavaszi munkák megszervezését a mezőgazdaságban, akkor megnyerjük a tavaszi szántási és vetési csatát. Kovács István, Párkány tyj) Az autóbusz nagyot zökkenve megállt. Megérkeztünk Muzslára; a CSEMADOK központi kiküldöttei és az Üj Szó munkatársai, Szabó Béla és a ciki; irója. Idős, magas, szikár termetű magyar paraszt nyújtotta felénk jobbját. Régi ismerö301)1: Pató Józsel, a harcos és sok megpróbáltatáson átesett muzslai kommunista. Kisparaszt, aki aprócska földön dolgozik, lelkes híve es propagálója az Egységes Földmüve. Szőve' esetnek és 1948 februára óta lelkes, öntudatos építője a szocializmusnál;. Sorra paroláztunk Pató Józseffel, aki mindnyájunknak jó ismerőse. Beszélgetve elindultunk a falu szélén szerényen meghúzódó háza felé. Már útközben szó esik arról a munkáról és új életről, amely itt MuzsIán erőre kapott és biztos kezek irányítása mellett viszi a falut a szoszocializmus felé. Beszélgetésünknek fötémája zanban a CSEMADOK esti eiőadása, a falut és bennünket ma egyaránt elsősorban a „Duda Gyuri" előadása érdekel. A falu népét maga a színdarab s bennünket az, hogy ebben a Duna. közelében fekvő kis magyar faluban miként fogja megragadni az emberek lelkét a nagyravágyó, az arisztokratikus élet után vágyó Duda Gyuri este. hogy vaiion meglátja-e Molliér° darflb.1'>»»^ ie-8Ti lényegét: nem jó az urakkal egy tányérböl cseresznyét enai. S hogy ez kiviláglik-e majd a szereplők alakításából. Ragyogó vasárnapi nap volt, jólesett ä délelőtti séta a faluban. Patóék házában őszinte szeretettel fogadott bennünket Pató néni. Ez az idős elvtársnő mosolygós arccal, szeretetteljes szavakkal tessékelt beljebb. Egy család életében nem elégséges pusztán az. hogy a férfi tudatosítsa kötelességét a dolgozó társadalom iránt, a férfi munkája csak úgy válhat eredményessé, ha élettársa nehéz, harcos munkájában valóban mellé áll. És ebben a családban az asszony férjét és családját, feleség és az anya ezernyi munkája mellett miudenben támogatja. Megtette ezt már a múltban, a kapitalizmus, a? elnyomatás Idejében és megteszi ezt ma, az építés korszakában még nagyobb odaadással. Mari néni elmesélte nektlnk, miként vett reszt férje oldalán a harmincnyolc előtti május elsejei felvonulásokban, miként szállt síkra férje és a többi falusi j elvtárs oldalán a falu dolgozó népé' nek érdekeiért. Amikor a Horthyrendszer megfosztotta férjétől és fiától. nem csüggedt el. tovább harcolt a dolgozó nép érdekeiért. Itt Muzslán erőt öntött a csüggedőkbe. kitartásra lelkesítette őket és ma, amikor a dolgozó nép vette át életének és sorsának irányítását ugyanolyan kitartással, fáradhatatlan erővel dolgozik és támogatja a férfiakat i munkájukban, hogy Muzslán valóban megteremtődjenek azok az előfeltételek. amelyek a község dolgozó népének maradéktalanul tudják majd biztosítani a jobb és szebb életet. Csodálatos erő van ebben az aszszonyban. csodálatos harcias lelkesedés. amelynek heve termékeny hatással van nemcsak a szűk családi körre és annak munkateljesítményére, de az egész falu életére, örömteli percek voltak azok, amelyeket e csalid körében eltöltöttünk. Láttuk, miként harcol falusi parasztságunk jobb életének megteremtése érdekében az öntudatos kisparaszt oldalán az asszony és e példás házaspár lelkes munkája miként buzdítja alkotó tevékenységre közvetlen környezetét A délutáni órákban a falu egyik új épületében elhelyezett CSEMADOK helyicsoportját kerestük fel. Egy kis szobában találkozik szabad idejében a muzslai fiatalság és a CSEMADOK tagjai. A fehér falakat képek díszítik, a szoba egyik sarkában gondosan kezelt könyvtár. Mindegyik könyv fehér papírba van csomagolva. Látszik, hogy szeretettel gondozzák a muzslai fiatalok egyik legfőbb büszkeségüket, a könyvtárukat. Rövid fennállásuk óta állandóan arra törekszenek, hogyan emeljék a falu kuturális színvonalát. Rádióiul; ugyancsak epyik büszkesége ezeknek a fia faloknak. A muzslai fiatalság sakkn7il;, maimozik, vagy egyéb társasjátékkal szórakozik. Űi életet tükröztet ez a kis szoba. a VíPFMADOR fiata! tagjai érzik, hogy ezt az egyesületet szeretniök. istánolniok kell, mert az övék. Ez fegyvert ad kezükbe, amelyre minden dolgozónak szüksége van, hogy a békéért harcolhasson, építőmunkát végezhessen és a béke védőinek sorában helvét jól megállhassa. A CSEMADOK révén igízi kultúrához jut és pótolhatja tudásában mindazt, amelytől apáit eddig megfosztotta a fí Inból ma már kirekesztett tőkés- és ku" -világ. Fellegi I::t\un éó :. :.abó Béla a fia. liság ki / ve..... i nek. a muzslai kultúrtársak kiírójuk csoportosulnak. Con. a Ferenc közben leszereli a rádiót, tióvesrí a villanygrammofont is és azt is becsomagolja. — A !7;n : terei 'v virsziik — feleli We.zl:r Dóra kultúrUianő kérdésére —, mert e. t a : eĽtčt ünnepé• lyesebbé akarj tenni a dolgozó nép ' imnrszíval. Iamerl-edünl: a város, a falu ifjúságával és l-" - '.ti beszélgetés közben kirai-olr ü; előttünk a muzslai CSEMADOK enert tevékenysége. Egyszerre h'r (.' "ik a községházáról, hogy ott az Erységes Földmü; ves Szövetkezet helyi csoportjának i vezetősége ülést tart, amelyen a muzslai EFSz natronf.trsínak képviselőié is részt vesz. Otthagyom a fiatalokat és síitek a községházára, hogy résztvehessek az ülésen. • « A Nemzeti Bizottság tanácstermében a nagy asztal körül a falu vezetősége ül. az Egységes Földműves Szövetkezet úttörői és Melicher Károly elvtárs, a karvai állami birtokok igazgatóságának kiküldötte. Együtt tárgyalják meg az EFSz problémáit, terveket realizálnak, mii képpen tudnál; ezt a mintaszövetkezetet, amely egész köztársaságunkban sok dicséretet kapott már, még jobban felemelni. Hogyan lehetne a falu egész lakosságát bekapcsolni az egységes vetési eljárásba? Konkrét tervek születnek ezen a délutánon, hogyan va'ósitsák meg' a közös munkát a faluban. Mészáros Istvľn földmunkás, a hélyi szakszervezeti csoport elnöke Slánský elvtárs legutóbbi beszédére hivatkozva figyelm inteti az EFSz tagjait, hogy az építő és gyári iparban dolgozó parasztság bevonását fokozni kell. Budai Vincr az EFSz elnöke szintén síkra száll e cél megvalósítása mellett. Közben megérkeznek Nagy Ferenc és Nagy János. Muzsla ennek a két öntudatos. dolgozó fáradságot nem ismerő niunj kásának köszönheti, hogy a faluban a szövetkezeti étet olyan kimagasló eredményeket ért el. Megérkezésük a további tanácr'-ozások menetét feij villanyozza, a vita most már a közös vetési eljárásra, a közös munka vezetésére terelődik. Kipirulnak az arcok, csillo-nak a szemek, mindenkinek van észrevétele, hozzászólása, i Mindnyájan a dolgozó parasztság ! érdekeit tartiák szem előtt. Nagy j Ferencnek, ennek a tagbaszakadt, 1 izmos proletárnak minden szava mázsás igazságként hangzik, ö tudja, hogy bár Muzslán gyökeret vert már a szocialista gazdálkodás bevezetésére irányuló törekvés, még sok itt a tennivaló. Az embereket aoró munkával, konkrét dolgokkal kell meggyőzni. Mindnyájunknak egyenként kell megmagyarázni, a szövetkezeti tagoknak és azoknak is, akik még a szövetkezeten kívül állnak, hogy az egységes vetési eljárással nem akarjuk elvenni valakinek földjét. csak azt akarjuk, hogy a föld hozama több és jobb legyen. Csak meg kell nézni a falu határában a keskeny földpántlikákat, a két oldalt ugaron maradt barázdákat! Ha ezeket a barázdákat is felszántanánk, azért még mindenkinek a földje megmaradna a tulajdonában. De termékennvé tesszük ezeket a hasznot nem hajtó földsávokat is — magyarázna Nagy Ferenc —, amelyeknek terméke a falu népét fo~ia gazdagítani és köztársaságunk közellátáson fog segíteni. Nagy J.'nos veszi át a szót Rövid, szabatos mondatokban beszél — Vannak m^g ma olyanok, akikről azt hisszük, hogy kötélostorral is nehéz behajtani őket az Egységes Földműves Szövetkezetekbe. De ezeket kötélostorral nem fogjuk hajtani. Nem kényszerítünk stnkit, hogy beál'jon körénk. A mi példánk és a 'öbbi szövetkezet plldája be topja bizonyítani a kVkcdő'-:nek. az ingadozóknpk. bo.gy az gszság a mi o'dilunkon van. Hogy mi jót akarunk. Hogy mi a kis- és közéoparaszts?g felemelkedéséért harcolunk Nekünk ma minden erőnk'.--:! meg kell gvőzniin'-. az ingadozókat, a kit|;cdők;t • és be kel! bizonyítanunk azt. hogy a reakciósok props.

r

t:>,nclá:ukka! csok a k

:'kedök és ingrdozók kárát szol.Pľ'-'ák. mert céljuk az, hogv m:gn.kndá'yoz7?>rt8k bennünket múnkr-k sikeres elvégzésében. Ha mi az é' ttinkke! és munkásségunkkpT" bebizonyítjuk igazságunkat, a kétkedők, az ingadozók mellénk állnak és a reakciósok tüskés ostorral sem fogják őket kihaitáni tudni az EFSz-ekből. — Emlékezzetek csak vissza, hogy volt az a múltban, am-kor mi véres verejtékkel megmunkáltuk a kis földie'nket és jött a szárazság — veszi át a szót ismét Nagy Ferenc.