Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-09 / 58. szám, csütörtök

IIJ SI© 1950 március 9 — A mi búzánk alig volt térdigérčŕ Ugyanakkor a nagybirtokokon, akisparaszt búzatáblája mellett haragoszöld, nagy búzatáblák rengtek. Mi volt ennek az oka? Az, hogy mi kistermeléssel foglalkoztunk, nem adhattuk meg a földnek azt, ami a földnek kell, nem művelhettük, nem trágyázhattuk ezt olyan gondossággal, mint a nagybirtokosok. A szövetkezetek révén a kisparaszt mindazt elérheti, amit a múltban anyagiak hiányában nem tudott elérni. Gróf Márton pirospozsgás, őszülőhaj:ú kisparaszt szól most közbe. A műtrágya mielőbbi elszórásáról beszél. A műtrágyával kapcsolatosan jobbról is, balról is elhangzanak az észrevételek. A faluban a traktorok már a határban dolgoznak s ezért szükséges lenne — állapította meg az EFSz ülése, hogy az RSD saját autóin szállíts? ki a még szállításra váró műtrágyát. A szerződésekkel kapcsolatosan Muzslán a hangulat nagyon jó. A kivető bizottság elnöke és tagjai csupa kisparasztok voltak, akik szem előtt tartották Gottwald elvtárs irányelvét, hogy a kisebbek beszolgáltatási terhét a nagyokra kell áthárítani. A falu lakosságának zöme kis- és középparaszt. Termelési és beszolgáltatási szerződéseiket ebben az értelemben állították össze. A kirovást a falu parasztifjúsága hajtotta végre a földművesekkel együttesen, akiknek munkáját a bizottság ellenőrizte Természetesen nálunk is vannak sirámok De ezek a sirámok a nagygazdák udvarai felől hallatszanak. A gazdagabb parasztok, miután a szerződést már aláírták, kétholdanként bérbeadták földijeiket a 'kisparasztoknak. Aztán jöttek, hogy nagy a kontingens. Magukkal hozták a kisparasztot is annak igazolásául, hogy a földet nekik adták ki. Mi rögtön átláttunk a szitán. Spekulációról volt it tszó. Azért adta ki a földjét, hogy a kontingenst a kisparaszttal teljesíttesse. Megkérdeztük, mit szól hozzá ó, a kisparaszt. Hát hogy neki a kontingens nem. kell, mert hisz a többi kicsinek sem írtunk elő a szerződésben semmit. így hát a gazdag paraszt körmönfont ravaszsága az egyszer kudarcot vallott Természetesen nem igen tetszett neki a közmondás: aki másnak vermet ás, maga esik bele. * Este nyolc órára a kultúrház terme színültig megtelt. Muzsla község apraja-nagyja lelkes izgalommal várta Duda Gyuri történetét. Az előadás megkezdése előtt Fellegi István, a CSEMADOK központj főtitkára rövid beszédet mondott. — Nem véletlen, hogy ma idejöttünk, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének központi kiküldöttei. Ma egy éve annak, hogy Csehszlovákiában a magyar dolgozók kultúregyesülete megalakult — mondotta. — Azért jöttünk ide, mert Muzsla a múltban is mindenkor haladószellemű, mindenkor a szocialista eszme élenjáró faluja volt. Ahogy a múltban zászlóvivője volt a szocialista kultúrának, ugyanúgy most is első volt, amely megalakította a CSEMADOK falusi helyiszervezetét. Azért hangsúlyozom a falusi szót, mert célunk az, hogy a kultúrát oda vigyük, ahol azt eddig nem engedték fejlődni. Nem egy helyről hallottuk, hogy itt nem lesz talaja a CSEMADOK-nak. S ma látjuk, hogy Mizslán igenis, talaja van a CSEMADOK-nak, egészséges kulturális fejlődésnek indult a falu Népi demokráciánk segítségével olyan útnak indult, amely töretlenül vezet a szocializmus felé. A népi demokrácia megszilárdulásától s magunk munkájától függ, hogy minden koloncot eltávolítva nemzeti, fatji, vallási különbság nélkül fogjunk neki a munkának, amellyel a városban és falvainkon a szocializmust megvalósíthatjuk. Ezután Szabó István, a muzslai CSEMADOK csoport tagja Lelkes Mária „Hiénák ellen" című költeményét szavalta el mély átérzéssel, majd Krajczár kultúrtárs Petőfi Sándor „Vándorlegény" című költeményét talpraesetten adta elő. Ezután következett a Moliére-darab. A k-ls színpadon, falusi viszonyokhoz mérten elsőrangú előadásban láttuk viszont Duda Gyurit, ennek a puha, nagyravágyó, címek után epedő falusi kuláknak történetét. A szereplő gárda minden egyes tagja nemcsak lelkesedéssel oldo'.ta meg a reá bízott feladatot, hanem oly meggyőzően figurázta ki az egyes alakokat, hogy csak elismerő szavakkal illethetjük őket. Mászáros György Duda Gyurija vergődésében, póruljártságában tökéletesen meggyőző volt. Pusztán csak kosztümjét kifogásolhatjuk. Az Uritök-család mindhárom tagja. Kovács Erzsébet, Vajda József, Budai Ica nagyszerű érzékkel találták el a helyles hangot és gesztusokat, néha az volt az érzésünk, hogy ott fenn a színpadon valóban az elmúlt világnak mélyen gyűlölt arisztokratái mozognak. Mégis Vajda József alakítása volt az Uritök-család tagjai közül a legjobb. Galgócz Erzsébet Kata szerepében üde, friss és kedves volt Zalaba József, Pató Rudolf ugyancsak jól illeszkedtek be Kovács Lászlóval az együttesbe. * Csak reggel tudtunk elutazni Muzsláról, nem volt vonat-csatlakozásunk Szlovákia fővárosa felé. Az estét még együtt töltöttük a szereplőgárdával, reggel pedig búcsút mondtunk a vendégszerető Pató-ház,nak. Messze, Érsekújvár felé rohant már gyorsvonatunk és fülünkben még mindig Pató néni szavai visszhangoztak: — Elvtársak, legyetek éberek, a reakcióval szemben, éberen vigyázzatok, nehogy a Kajkokhoz hasonló árulók soraink megbontására szövetkezhessenek. Mi itt éberen fogunk vigyázni, hogy azt, amit a Vörös Hadsereg hősei nekünk meghoztak és amit felépítem akarunk, azt senkifia meg ne dönthesse. Ha mi és ti éberek leszünk, ha egyforma lelkesedéssel fogjuk munkánkat elvégezni, akkor a dolgozók nagy vágyát, a szocializmust rövidesen felépíthetjük. Szlovákiai magyar parasztarc 1950-ben A koratavaszi növényeink vetése LEN, MÄK. A len legjobb vetési ideje március első fele. Három-négy fokos hideget a jól megerősödött lennövény elbír. A len termesztésére olyan területet jelöljünk ki, ahol 4—5 éve nem termesztettünk lent. Olajlenből 65—70 kg-ot, a rostlenből 85—95 kg-ot vessünk kataszteri holdanként. Vetés előtt az elsímított, megboronált földet hengerezzük. A magot háromnégy centiméterre takarjuk alá. A vetőgép után henger és könnyű borona járjon. A rostlen egyik legfontosabb ipari növényünk. A minél jobb termés elérése érdekében a lenvetést a legfejlettebb agrotechnika segítségével kell gondoznunk, hogy megmentsük a reája leselkedő kártevőktől. A legnagyobb ellenség a lenbolha, amely sokszor már a csíranövényt megrágja. Ezért amint a vetés sorol, azaz az első növénykék a talajból előbújtak, azonnal poroznunk kell a szakutasítások szerint. Legkoraibb vetésű növényünk a mák. Legjobban bírja a fagyot s magja a legalacsonyabb hőmérsékleten csírázik. A mákot, amint a földet elsimítottuk, azonnal vetni lehet. Nagyon fontos, hogy a mák jó minőségű őszi mélyszántásba kerüljön. Vetés előtt célszerű hengerezni is, hogy a mag ne jusson mélyre és a föld ne legyen üreges. Mákból 40 centiméteres sortávolságra kataszteri holdanként 2 kg vetőmagot számítunk. Hogy a magot egyenletesen ki tudjuk vetni, szitált homokkal vagy apróra tört és rostált kőszénsalakkal keverjük. A vetögépet pontosan állítsuk be, hogy a vetés egyenletes legyen. ARP A, ZAB. A koratavaszi vetések közül legtöbb munkát a tavaszi árpa és zab vetése adnak. A két növény közül az árpát szokták korábban vetni, pedig a zab jobban meghálálja a korai vetést. A tavaszi árpa csíranövénye ugyanis nem bírja úgy a fagyot, mint a zabé. A zabvetést azonnal megkezdhetjük, amint a fagyveszély elmúlt és a földet símítás után boronálással jól elő tudjuk készíteni. Ügyelnünk kell azonban, hogy csak szelektorozott vetőmagot vessünk. A zabnak igen sok a gyomnövénye s így a csépléskor a mag közé is sok gyommag kerül. Szelektorral, de jő szelelő rostával is a zabot jól meg lehet tisztítani. A porüszög ellen formalinos csávázási kell végezni. Egy holdra 70—85 kg vetőmagot számítsunk és a magot 5—6 centiméterre takarjuk alá. A zabot sűrűn kell vetnünk,, mert ha ritkán vetjük, megkésik az érése. A vetögép után henger, a henger után pedig könynyü magtakaró járjon. A tavaszi árpa a zabbal egyidöben vethető. Az árpa vetőmagot is alaposan ki kell tisztítanunk. Egy kataszteri holdra 120—130 kg vetőmagot vetünk és a magot 4—5 centiméterre takarjuk alá. Különösen a sörárpa siírü vetése a fontos, mert a ritka árpa között sok a sarj-hajtás, amelynek későbben érő magja rontja a söíárpa minőségét. Ha sörárpát termesztünk, ne adjunk alá nitrogéntrágyát, mert így az árpának nagy lesz a fehérjetartalma. A sörárpa arthál jobb minőségű, minél kisebb fehérjetartalommal rendelkezik. Az osztályellentétek talán sehol sem olyan nagyok, mint falun. Sehol sem látszik olyan kirívóan a vagyoni különbség, — ami a legélesebb osztálykülönbséget idézi fel — mint a szük falusi körben, ahol az alvégi tudja, hogy a felvégen lakónak mi van a szekrényében és mit eszik a tányérból. Különösen nagy volt ez az osztálykülönbség az elmúlt kapitalista rendszerben. mikor a falusi gazdagoknak állandó lehetőségük volt a még nagyobb meggazdagodásra. Mindez természetesen a kiszolgáltatott kisparasztok és a munkásság kizsákmányolásából történhetett meg. Ma a parasztság között a legélesebb osztályharc van, a kisparasztság és a mezőgazdasági munkásság harca elnyomóik ellen, hogy a népi demokráciák által adott jogaikat és lehetösé1 eiket érvényesítsék a kulákok felett. — A dolgozó falusi parasztságnak — mondja Barci János —, hogy meg tudja teremteni a szocialista jövőnek az alapjait, első feladata, hogy örökös kizsákmányolóitól megszabaduljon. Ez pedig nem könnyű dolog. Az elmúlt kapitalista rendszerben elhatalmasodott nagyparasztság minden eszközt felhasznál, hogy megakadályozza és letörje a kisparasztság egyesülését és felfelé törekvését. Nagyon jól tudjuk, hogy a kulákok a falu vezetésében mindenhova befurakodtak és ahol csak lehetőségük van rá, a kisparasztság ellen dolgoznak. Első feladata tehát a dolgozó parasztságnak, hogy a reakciót és a kulákokat ezekről a helyekről eltávolítsa és a vezetést maga vegye a kezébe. Ott, ahol a dolgozó parasztság letörte ezeket az álszenteskedö nagygazdákat, ahol már látják, hogy a helyzet mégis csak változott és basáskodásuknak vége szakad, a hozzájuk forduló kisember előtt a legnyájasabb és legszeretetreméltóbb ábrázatot öltik fel, hogy aztán a háta mögött annál dühödtebb módon ártsanak neki. A kulákok magatartásáról beszél Barci János. Arról a dühödt, mindenre elszánt magatartásról, amivel ezek a kisemberek feltörekedését és uralomrajutását fogadják, azokról a vérlázító megjegyzésekről, amelyekkel az öntudatos kisparasztságot, a mezőgazdasági munkásságot illetik. — Nagyon fontos — folytatja | Barci János —, hogy a dolgozó i parasztságot, ahol erre még szük- j ség van, felvilágosítsuk és meg- f mutassuk neki a kulák igazi ar- Ť cát. A kulák magatartása sok 4 embert megtéveszt. Az igyekszik Ť mágát jónak mutatni, de e mö- i gött az áljóság mögött ott van a ? kíméletlen és könyörtelen kap- | zsiság, amely a neki kiszolgálta- f tottakról a bőrt is lenyúzná. Ezt ? kell meglátnia, a kulák igazi me- j zítelen arcát, a még esetleg inga- ? dozó dolgozónak. ' | — És ha ezeket a kerékkötő- | ket kiküszöböljük magunk kö- f zül. akkor majd falvainkon meg- ? indulhat az élet. El kell tüntet- i nünk az osztálykülönbséget és a ? célunk az osztályellenes társa- | dalom felépítése legyen. Ebben f a társadalomban pedig semmi | helye nem lesz a mások mun- I káján élősködő kizsákmányoló- | nak. t Barci János, az öntudatos dol- | gozó kisparaszt szemével látja a f falu igazi arcát. Látja és kendő- | zetlenül felfedi a falu elnyomóit, i akik a dolgozó nép ellen küzde- ? nek. Éppen ezért a falu dolgo- I zóinak a legnagyobb éberségre f és öntudatos kitartó harcra van | szükségük, hogy le tudják küz- f deni a népi demokrácia ellensé- | geit. 4 Sz Egységes Földműves Szövetkezetek könyvelési munkálatainak elvégzése Az Egységes Földműves Szövetkezetek vezetősége előtt sok esetben szinte megoldhatatlan probléma ^ könyvelési munkák elvégzése. Legtöbb szövetkezet még nem rendelkezik képzett könyvelőkkel és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a rosszul végzett könyvelésekből a szövetkezetekre sok esetben kellemetlenségek hárulnak. Ezeknek a hibáknak és kellemetlenségek kiküszöbölése céljából tájékoz, tatjuk a EFSz-ek vezetőségeit, hogy a kiadott rendelkezések értelmében forduljanak az illetékes járási földműves kölcsönpénztárhoz, ahcnnan egy t'sztviselő kiküldését kérhetik, aki a szövetkezet nehezebb és bonyolultabb könyvelési munkálatait esetenként díjmentesen köteles elvégezni. Magyar osztály a s EFSz-ek tátrai számvevő kurzusában Rég voltak ilyen szép márciusi napok a Tátrában — állapították meg a poprádi titasok a villamosban. Szikrázó verőfényben a felhőtlenség és azúrjába fúródnak a hegycsúcsok s a magaslati nap az embert pár óra alatt olajbarnára festi. Ó-Füreden normális jelenség a sielő, a Tarajkán nagyszerű sítelep van, sokan ród" liznak, sokan pedig nyugágyakon pihennek a szikráó napban, melyet még csak egy kis széláramlat sem zavar meg. A gyárak, üzemek és a falvak dolgozói pihenik itt most ki az évi munka fáradtságát. Valóban nagyon szép az idei tátrai március. Ebben a pompás környezetben folyik Ó-Füreden az EFSz'ek számvevőtanfolyama. A szlovákiai szövetkezeti tanács a földművelésügyi megbízotti hivatal támogatásával itt tartja az EFSz-számvevők 14 napos oktató kurzusát. Természetes, hogy az EFSz-ek egyre nagyobb munkaköre mellett rendkívül fontos, hogy a szövetkezet könyvelése és számvitele rendben legyen. Ezt a könyvelést és számvitelt maguk a szövetkezeti tagok fogják végezni, természetes tehát, hogy szakelőadások keretében meg kell ismertetni az EFSz tagjaival azt a könyvelést, amelyet majd - szövetkezeteikben megvalósítanak. Egyszerű földművesfiúk jöttek fel ezekben a csodaszép tátrai napokban, hogy a ragyogó márciusi ég alatt résztvegyenek a tanfolyamon s mialatt a pihenő vendégek sítalpakkal vonulnak fel Tarajkára, ők a Tátra szállodáinak termeiben az átvitellel és áthozattal az egyenleggel és a számvitellel foglalkoznak. Öt osztály működik itt. Az egyik a Park-hotelben, a másik a Tátra-szállóban, a harmadik a I Grand"hotel tavernájában, negyedik a Hepner-villában és az ötödik a Grand-hotel egykori játéktermében. Ez utóbbiban van a magyar osztály. Az előadók egyöntetű véleménye az, hogy ez az osztály a legjobb. Vagy húsz földműves-dolgozó hallgatja itt az előadásokat, írja a számviteli példákat, hogy aztán otthon szövetkezetükben bevezesség az új könyvelést, amelynek rendes vezetése nélkül lehetetlen az EFSz gazdasági élete. A magyar osztályban két magyar előadó működik, a hallgatók anyanyelvükön tanulnak és mindazt, amit a kurzuson tanultak, 14 nap elmúltával falujukban, szövetkezetükben gyakorlatban fogják használni, A 14 napos tanfolyammal párhuzamosan még egy másik tanfolyam is folyik a Tátrában, amely szintén az EFSz-ek életével függ ösz" sze. A szlovák szakszervezeti tanács hathatós közreműködésével azok az üzemi vállalatok, amelyek védnökséget vállaltak az EFSz-ek felett, avagy védnökséget fognak vállalni, kiküldték számvevőiket a tanfolyamra, hogy elsajátítsák az EFSz-ek számvitelének minden sajátosságát. Ezt a tanfolyamot a tavaszi egységes vetésterv és a közös tavaszi munkák megszervezésének hangsúlyozása mellett tartják meg, mert hiszen ez most a legaktuálisabb és ezeknek megvalósítása és helyes elkönyvelése nemzetgazdasági jelentőségű, mert hiszen az EFSz majd minden tagja végez munkát és ezt a miunkát ki is kell értékelni és el is kell számolni. A szocialista falu építése szempontjából tehát igen jelentős munka folyik a verőfényes tátrai csúcsok alatt. M. L. A tavaszi munkálatok küszöbén A mezőgazdasági munkálatok központi bizottsága március 2-i jelentésében a következőket mondja: „A tavaszi mezőgazdasági munkálatok már küszöbön állnak. Az utóbbi napokban egyes csehországi vidékeken és Dél-Szlovákiában már megkezdték a tavaszi vetés és ültetés előkészületeit. A központi bizottság figyelmezteti az összes kerületi, járási és egységes nemzeti bizottságokat és azok statisztikai osztályait arra a kötelességükre, hogy sürgönyjelentésekeit adjanak az állami terv- és statisztikai hivatalnak Prágába vagy Bratislvába a tavaszi munkálatok lefolyásáról. Az első jelentéseket, még akkor is, ha azok negatívak, már szombaton, f, évi március 4-én kellett megtenni. A továbbiakban hetenként egyszer, szombaton kell a jelentéseket leadni. A kerületek és járások a tavaszi munkálatokhoz szükséges munkaerőkről csak kerületi vagy járási nemzeti bizottságok munkareferátusainak közvetítésével tehetnek csak jelentést. A gazdasági szövetkezetek kötelesek a helyi nemzeti bizottságoknak a vetőmagról és a palántákról kimutatást adni szaporaság céljából, hogy a népi közigazgatási szervek ellenőrizhessék a szaporítási feladatok teljesítését. A népi közigazgatási szerveknek gondoskodniok kell arról, hogy a vetés előtt az egész vetőanyagot rendesen pácolják. A kerületi nemzeti bizottságok kötelesek, ha még nem tették volna meg, a járásoknak kiosztási tervet nyújtani a vetőmagra és a palántákra a gazdasági szövetkezetek részére. A mezőgzdasági munkálatok központi bizottsága ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy feltétlenül be kell tartani a tervezett vetési felületet. Többszöri figyelmeztetés ellenére sem vette ki ezideig minden EFSz a léc-adagját szárítók készítésére. A mezőgazdasági munkálatok központi bizottsága ezért kéri, hogy ezeket azonnal vegyék át. A járási nemzeti bizottságok kötelesek azoknak a földműveseknek, akik ültetni való krumplit szállítanak járásuk határán túlra, engedélyeket kiadni. A központi bizottság kéri a népi közigazgatási szerveket, hogy teljes erejükkel támogassák a maradék kötél"gyüjtés akcióját önkötöző számára, akár kender, akár más kötelet és kapcsolják bele leginkább a tanulóifjúságot és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség csoportjait