Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-05 / 55. szám, vasárnap

UJ sza 1950 március 5 KÜLFÖLDI SZEMLE Hideg zuhanyként érte a a brazíliai labdarúgóvilágbajnokság rendezőit, hogy Argentina lemondta a világbajnokságon való részvételt. Most újabb „veszély fenyeget: az olaszokkal van baj. Az olasz lapok jelentése szerint ugyanis a válogatott játékosok küldöttsége közölte az olasz labdarúgővezetökkel, hogy a csapat nem hajlandó repülőgépen megtenni az utat. Előttük lebeg ugyanis a Torino játékosok repülőszerencsétlenségének az emléke ... A bejelentést támogatják a labdarúgóegyesületek, helyesebben a labdarúgóüzletek is. Olyan nagyösszegü életbiztosítást követelnek az egysület számára is (!), amelyet a szövetség nem vállal. A játékosok küldöttségével közölték, hogy szó sem lehet hajóútról, erre nincs idő. — A világbajnokságon pedig részt kell vennünk, mert távolmaradásunk súlyos kárt jelentene! — tette hozzá Barassi mérnök, az olasz szövetség egyik vezetője. „A súly<*» kár" egyáltalában nem holmi erkölcsi kár. A világbajnoksá^'i üzletre vonatkozólag ugyanis a „sztárokat" szállító olasz vezetők megegyeztek már a brazilokkal és az esetleges távolmaradás üzleti károsodást jelentene egyeseknek . . . Döntés egyelőre nincs. Az olasz sporttársadalom két táborra oszlik a kérdésben: repülőgép, vagy — nem? KORÁN KEZDI... Zajosak mostanában a bécsi labdarúgóberkek Az úgynevezett „Wallner-eset" váltotta ki a mozgolódást. Wallner 17 éves labdarúgó s egy iskolai csapatban fedezte fel a Vienna és kiemelte onnan. Résztvett a fiú a csapat téli portyáján, persze mint „színtiszta amatör". Ez azonban nem gátolta öt abban, hogy a portya után fel ne vegyen 2000 schilling jutalmat. Később azonban rájött Wallner arra, hogy ő ilyen olcsón nem marad színtiszta amatör, hiszen a portya során Strittich és Decker, a Vienna két válogatott játékosa többet kapott. A 17 éves fiú kérte a szövetségtől, hogy azonnal tegye őt újra igazolhatóvá: „Ilyen egyesületben, ahol különbséget tesznek a játékosok között, nem maradok." A Vienna tiltakozik a kérés ellen. Szerinte a fiú csak azért akar visszamenni régi kisegyesületébe, hogy aztán még drágábban tudják eladni. A lapok közlik, hogy sok ilyen Wallner van mostanában az osztrák labdarúgásban . .. MI TTJSÄG ARGENTÍNÁBAN? Az Österreichische Volksstimme írja: „Az argentin kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében minden kivándorlónak igazolnia kell, hogy adótartozását kiegyenlítette. Érdekes, hogy a rendelkezést elsősorban a labdarúgók miatt hozták, akik mostanában Kolumbiába akarnak menni. Kolumbia nem tartozik a FIFA kötelékébe és „könnyen leigazol" játékosokat nagy összegért. Az argentinok mindenképpen meg akarják gátolni. hogy a jétákosokat elvigyék a kolumbiai egyesületek. A kormány rendelete értelmében a kivándcrl'í.ra készülő játékosra blyan adóhátralékot sóznak rá, hogy akármilyen nagy váltságdíjat is fizet Kolumbia, a pénz kevés az engedély kiváltására". Hogyan „születik" az ökölvívó bajnok? A lueeneci fiatal „boxbajnokok" között Felszerelés nélkül is lelkesen dolgoznak a város fiataljai A városban járunk. Már sötétedik, a szürkés félhomályban óvatosan bukdácsolunk. Feltűnő, hogy nem látunk sehol sem „srácokat". Mint ha az ifjúság kihalt volna a városban. Ott megy valaki! Alwgy jobbari megnézzük, ismerőst láttunk, Krista Györgyöt, a volt szlovák ökölvívóbajnok. Nem kell sokáig követni Krista Gyurkát, hamarosan befordul a sarkon és bemegy a gimnáziumba. Természetesen mi is utána megyünk. Itt aztán megértjük, hogy miért nem találtuk meg odakint a városi fiatalságot. A gimnázium tornatermében gyűlt össze a fiatalság. Egymás hegyén-hátán, cipő nélkül és félmeztelenül püfölik egymást. Ez a püfölés azonban szabúlyo

s keretek között és bokszkesztyűvel megy végbe. Vannak, akik maguk végeznek különböző gyakorlatokat. Ezeket a gyakorlatokat olyan szorgalommal és igyekezettel csinálják, mintha legalábbis pénzt kapnának érte. Félrevonu va a bordásfalak mellé, tömegben gyakorolják a különböző ütéseket. Mikor az edzőjük odamegy hozzájuk és nuigyaráz nekik valamit, áhítatos arccal hallgatják és mikor újra egyedül maradnak, igyekeznek a mondottakhoz tartani magukat. Hogy hol vagyunk és mi ez a lelkes gárda? Ezt is eláruljuk! A losonci gimnázium tornatermében a Sokol Spojené Závody ökölvívószakosztálya tartja hétről hétre edzéseit, ide csődül hétfőn és csütörtökön este a város fiatalsága. Nekem is rá kellett szánnom magamat, ha már eme nemes sport űzését nem is sajátítottam el az idők folyamán, hogy legalább saját szememmel győződjek meg arról, hogy is kép«zik ki azokat, akikről talán később elfogjuk mondani: ime, ez egy boxbajnok. Mintegy 30—40 fital fiú dolgozik a ringnélküli tornatermi parketten. Krista Gyuri sorba veszi a fiúkat. Kiválaszt egyet s azzal kezd külön foglalkozni. Majd egymással küzdenek a fiatalok. Amott az egyik is, a másik is féljobbot vagy félbalt csinál, előrelendít; a kesztyűbe bújtatott öklét és a másik orra előtt hadonászik. Az edző bíztatja, hogy üssön már, mit csiklandozza folyton ellenfele orrát. Mit mondjak — a szegény jelölt csak ütne, de mielőtt még odatalálna ellenfele orrára vagy más arcrészére, puff, ne neked, úgy megkapja a magáét, hogy csak úgy nyekken. Czimmer Sándor például azok közül való, akik Krista mester ütéseit is elviselik. Jó tízperc után, miután jól megdolgoztatta a fiút, Krista edző bemondja az „Elég volt"-ot. Kötélnek, azaz kötél híjján ökölnek áll a soron következő. Majd egy kis iskolabokszolást is bemutat az edző egyik legtehetségesebb kezdővel. Kis szünet van. S ekkor Krista Györgyöt, az edzőt kérdezzük meg, hogy mi a titka annak, hogy ezekben a fiúkban annyi a lelkesedés? Krista György, aki már 20 éve foglalkozik az ökölvívással, rövid gondolkozás után így magyarázza meg csemetéinek nagy ökölvívó-szeretetét: Felszerelés nélkül kezdtünk — Bizony azelőtt, mielőtt itt a Spojené Závody keretén belül el nem kezdtünk foglalkozni az ifjúsággal, az inkább ivással, kártyával és verekedéssel törődött, nem pedig a sporttal. Az egyesület azonban belátta, hogy ezeket a rossz irányba kihasználó energiákat a sport szolgálatába is be lehet állítani. Két hónapja foglalkozom a város fiataljaival. Ezek valamennyien fiatal, 12—18 éves kezdők. Ott kezdem, ahol 20 év előtt elhagytam. Akkor már jó kis csapatom volt, de egzisztenciális okokból abba kellett hagynom. — Most újra kezdem. Elölről. Ma már 32 növendékem van, ami nagy szó, hiszen minden felszerelés nélkül dolgozunk. Eddig még kesztyűnk is csak egy pár volt. De hát ez, mint láthatod is — folytatja szavait Krista Gyuri — valamennyi csupa lelkes fiú s köztük sok a nagyon ügyesen mozgó, tehetséges fiatal. Remélem, hogy a Sokol vezetősége végre felfigyel szavainkra és munkánkra s legalább a legszükségesebb felszerelést nyújtja majd nekünk. Társaságban nem is egyszer hangzik fel a kérdés: „Mondja, hát sport az ökölvívás? Ugyan, mi szép van abban, ha két fiú a kötelek között addig üti egymást, míg végül is az erősebb leveri a gyengébbet?" — A kérdések rendszerint így hangzanak el — mondja Gyuri barátunk —, de a válaszom erre mindenkor az, hogy az ökölvívás, vagy amint máskép is nevezik, a bokszolás igenis sport, még pedig a sportok egyik legférfiasabb, legnemesebb ága. Mj az ökölvívás célja és hogyan történik annak keresztülvitele? — Az ökölvívás egy' harci sport, amelyben kizárólag a két ököl szerepel, mint támadó fegyver és ugyan csak a két kar és a teljes testi moz gás szerepelnek, mint védelmi eszközök. A természetes fegyverek mel lett az emberi intelligencia és a szerzett ügyesség játsszák benne a főszerepet. A cél az, hogy a szabályok által engedett keretek között, ökleink kel az ellenfelet kifárasszuk és megadásra késztessük, aki azt hiszi, hogy tisztán testi erővel is elérheti a fenti célt, az nagyon téved. Egy képzett ökölvívóval szemben nem sok előnyt biztosít a nyers erő. HOGYAN FOGLALKOZOL A FIATALOKKAI? — A jó oktatás sokoldalúságot, sokoldalú tudást, szakképzettséget kíván. Magam is ökölvívó voltam s emellett nevelő is vagyok s így azt hiszem, e téren nincs hiba. De ne fe ledjük, hogy az ökölvívás a legnehezebb sportok egyike. Testi és lelki fájdalmakkal jár. A sportolótól nagyfokú önfegyelmet, higgadtságot gyors elhatározást, a helyzetek pillanatnyi felismerését követelik. Hatással vtm az érteleyi, a jellem és lelki ismeret kialakulására is. Itt a versenyző teljesen magára van hagyva s önállónak kell lennie. — %>gpn ezért minden igyekezetem az, hogy a heti kétszeri edzés alatt elsajátítsák az ökölvívás szabályait s azt otthon is gyakorolhassák. S a fiatalok egészséges, sportszerű életmódot folytassanak. Gondosan készíte melő a fiatalokat s csak aztán akarom őket versenyekben elindítani. Hány fiatal tehetség veszett el azáltal az ökölvívásnak, hogy túl korán dobták őket versenyekbe. S egy-egy fájdalmas vereség aztán kedvét szegi a fiataloknak. MOST MIVEL FOGLALKOZTOK? — Most állandóan a balegyenest tanítom a fiaimnak, mint az ökölví vás legfontosabb ütését s persze nem feledkezem meg a lábtechnikáról sem. S aztán majd következik a többi. —- Magamról nem szívesen beszélek, lamit? — Magamról' nem szívesen beszélek Húsz év előtt Zvolenben kezdtem az ökölvívást. S akkori ottani versenyeimre ma is még élénken emlékeznek. 1928-tól 1932-ig veretlenül tartottam Szlovákia nehézsúlyú bajnokságát. További versenyeimet, sajnos, egzisztenciális okokból abba kellett hagynom. 1928-ban, mikor először indultam az országos versenyen, első mérkőzésemet még csak pontozással nyertem, de aztán már kiütéssel győztem. —s. A síbrigád elindul útjára... Hogyan veszik ki részüket a választási munkából a Lenin-kolhoz sportolói? Lenin-kolhoz, február hó. — A Lenin-kolhozba érkező látogatót nemcsak a nagyszabású kultúrház, a mozi, a hatalmas könyvtár, a rádióállomás és a klub ragadja meg, hanem a gyönyörű sportstádion, jégpálya, sípálya és a kolhoz nagylétszámú testedző egyesii'ete is. A sportélet rendkívül élénk télen is Nem egy kiváló versenyzővel dicsekedhetnek a Leninkolhozban. Jevgenij Mojeszejev és Alekszandr Zseludkov, a két fiatal gyorskorcsolyázó már több bajnokságot nyert, a tornászok közül pedig Nikoláj Macuk szerzett sok dicsőséget a kolhoznak a sport mezején. A sportoló nők között Válja Jamnikova és Galina Slikova számos sikert ért el a sísportban. Minden nap edzést tart a kolhoz sportegyesületének valamelyik szakosztálya. Most éppen a jégkorongcsapat játszik edzőmérkőzést a szomszédos Vörös Hajnal kolhoz sportolóival. Az edzőmérkőzés remekül sikerült. B. Leszkov, a jégkorongcsapat edzője is elégedett az eredménnyel. — Ha így játszunk a kolhozok között ibajnoki küzdelemben is — mondja, — akkor bizonyára sikeres lesz a szereplésünk. Persze nem szabad elbizakodnunk, hiszen vetélytársaink is jó erőben vannak s így csak nehéz küzdelem árán nyerhetjük meg a mérkőzéseket. * Az edzés után a jégkorongozók még nein mennek otthonukba. Átmennek a kultúrterembe, ahol a sicsapat tart megbeszéléseket. A Lenin-kolhoz és a Vörös Hajnal-kolhoz sportolói ugyanis választási sí-agitátorbrigádot szervezlek, amely járja a falvakat és tudatosítja a dolgozókban a márciusi 12-i választások jelentőségét. Alekszandr Makszirriovics, a brigád vezetője éppen arról beszél, hogy mi a sportolók brigádjának feladata a választási munkában: — Elvtársak, a mi feladatunk: minŰJ SZO, a csehszlovákiai magyar dol;"o: I; napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Főés felelösszerkesztö: Lörincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislcva II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalatok. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540.—, Vz évre 270.—, évre 135.—, 1 hónapra 45.— Kčs. A he' 'ap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.—, Vi évre 75.—, % évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre 120 Kčs. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁK SPORTJÁRÓL LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG „Csak fiatal és tehetséges birkózókat küldjünk ki a stockholmi világbajnokságra" — ez a jelszó a lengyel birkózó szövetségben. Négy birkózó képviseli a lengyeleket: Szneider, Tobola, Klorek és Radon. A nemzetközi bírótanfolyamra három mérkőzésvezetöt küldenek ki. Csehszlovák-lengyel kosárlabda találkozó lesz március 18-án Lengyelországban. ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG A román népi sakkbajnokság 1950. évi első szakasza befejeződött. A résztvevők száma 1949-el szemben 100 százalék-Kai emelkedett. Tavaly 108.200, idén 216.556 a résztvevők száma. Tavaly 10.298 nő indult és most a nők száma 36.186 lett. Minőségben is hatalmas a javulás, mivel a versenyzők sokkal felkészültebben vesznek részt a versenyeken, mint tavaly. Hétfőn ünneplik meg a Groza-kormány megalakulásának ötéves évfordulóját s az ünnepséggel kapcsolatban nagy mezei futóversenyt rendeznek. Szerdán a Nemzetközi Nőnap alkalmával is nagy sportversenyek lesznek. den alkalmat felhasználni arra, hogy elmondjuk, mennyire .érdeke a szovjet embernek a szavazás. El kell mennünk a környező kolhozokba _és mindenütt felvilágosító munkát' folytatnunk. Nekünk sportolóknak is hazafias kötelességünk résztvenni a választási munkában. Minden túdásunkkal és erőnkkel sikerre kell vinnünk a választást. Több hozzászól óis van. Válja Jám* nikova például egy angliai parasztasz. szony, Jessey Dann leveléről beszél, amelyet Dann a Lenin-kolhoz dolgozóihoz intézett. A levélben többek között ez van: „Az önök sikerei a mi sikereink is. Minél hatalmasabb és erősebb a Szovjetúnió, annál biztonságosabb a béke ügye S ezért örülünk ml s szívből az önök sikereinek". — Ilyen levelek tömegével érkeznek hozzánk, — mondja Válja Jamnikova. — Amikor beszélgetünk a választókkal, ezeket is felhozhatjuk példának arra, hogy miért fontos élni a szavazati joggal és erősíteni a Szovjetúniót. Mindenki egyetért Váljával. Iván Krutyákov még hozzáteszi, hogy a szovjet sportoló éppen olyan lendület, tel vesz részt a választási munkában, mint a versenyeken. — Hiszen a pályán is, az agitációs körúton is a szovjet hazát erősítjük. Ez a legfontosabb célunk mindenkor — mondja. Véget ér az értekezlet. A síbrigád a kultúrház előtt gyülekezik, azután elindul útjára. Vidáman, lelkesen siklanak át a domboldalon, csak úgy porzik nyomukban a friss hó. Irány: a Vörös Hajnal-kolhoz. Mindenütt szeretettel fogadják a sportolók brigádját. A szovjet haza megbecsüli őket, hiszen mindenkor egy cél lebeg a szemük előtt erősíteni a Szovjetúniót, a világ népei bé. ketiborának élharcosát, (A „Szovjetszkij Sport" nyomán). A ma rajtold labdarúgó-bajnokságunk margójára Az új idény kezdete előtt szokás kijelölni azt az utat, amelyet követni akarunk. A labdarúgásban, mely a legnagyobb tömegeket mozgatja meg, nem mulaszthatjuk ezt el. Nem hallgathatjuk el, hogy még nemrég a csehszlovák testnevelés egységesítésében a legkeményebb dió, a legnehezebb feladat a labdarúgás volt. A romlott mult tüneteit sorban meg kellett szüntetni, ami nagyon nehéz munka volt. Az elmúlt évben sikerült a labdarúgásunkat is a haladás útjára vezetni, sikerült sok rosszat teljesen kiirtani és sokat legalább megfelelően megjavítani. A becsületes munka meghozta a megérdemelt gyümölcsét és ma már senkinek sincs ok

a arra, hogy labdarúgásunkat szidja. Labdarúgóink fenntartás nélkül bekapcsolódik az amatőr sportolók óriási családjába, teljesen felfogták a testnevelés egységesítésének előnyeit és ők maguk érezték legjobban annak üdvös hatását. Nem kell külön kiemelnünk az oktatók, vezetők és a válogatottak részére tartott tanfolyamokat, stb. Ebben az évben is kemény, nagy munka előtt állunk. Miután szervezetileg labdarúgásunkat egységesítettük és a bajnokságokat is újjászerveztük, megtörténtek ,az átlépések, stb. Most az általános színvonal eredményességének emeléséért kell teljes erővel harcba indnilnunk. Nem gondolunk csak a válogatottak csúcsteljesítményeire, hanem főképpen a fiatal utánpótlásra és mindazokra a játékosokra, akikkel szemben a jövőben nagyobb igényeket támasztunk. Építőmunkánkban nem szabad hátramaradnunk. Üjabb és újabb tanfolyamokat kell rendeznünk, szakoktató kádereket kell kiépítenünk, melyek aztán biztosítják labdarúgó sportunk fejlődését és felvirágsását. Szakszerű vezetés kell, mert a kontármunkának ma labdarúgásunkban nincs helye. Dolgozó százezreink/ nevében, akik vasárnaponként megtöltik stádionjaink nézőterét, szólunk ma a bajnokság megkezdése előtt mindazokhoz, akiknek valami szerepük van a labdarúgásban, a játékosokhoz, bírákhoz, edzőkhöz, csapatok, kerületek és központok vezetőihez: Sohse feledjétek el azt, hogy az egységes csehszlovák testnevelés tagjai vagytok! Mindig, mindenütt becsületesen küzdjetek! A bíró ítéleteit feltétlenül tiszteletben kell tartani, de a bírák is tegyék kezüket a szívükre és munkájukat végezzék jobban, mint azt a múltban tették. A múlt egyik legnagyobb bűne a klubfanatizmus, a klubsovinizmus volt. Ennek nem szabad visszatérnie! Ha mindenkit jó szándék vezet, -sokat lehet még javítani ezen a téren is, sokat lehet elérni, amit a mult év is fényesen bizonyít. Az újjászervezett bajnokságunknak minden tekintetben mintaszerűnek kell lennie. Az egyesületekben eszmei nevelésül kell arról gondoskodni, hogy a kihágások a legkisebb fokra csökkenjenek. Abban is bízunk, hogy a spekuláció, a kulissza mö<*';tti üzelmek és felesleges óvások is megszűnnek. Mindenki az egész csehszlovák labdarúgás felem ásét tartsa szem előtt és az egyedüli jelszó legyen továbbra is: „Győzzön a jobb!" Reméljük, hogy ebben az évben a pályákon már nemcsak át" képzett játékosok és bírák, f H" képzett nézőket is talá' ' sportpályáink légköré" ': kulásában részesek, sőt r maguk alakítják azt ki.