Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-01 / 51. szám, szerda

(Jzuesík üzenete a rMeui&eti éizínház előadásában A Nemzeti Színház stúdiója ig:n nehéz feladatra vállalkozott, am'kor a Fucsik dramatizált müvét műsorára tűzte. A Nemzeti Színház stúd-ójának ez a vállalkozása tiszteletreméltó, mind a rendező, mint az ifjú alakítók komoly gonddal és igyekezettel vitték Fucsik szenvedéseit a bra" tislavr-i közönség elé. És a baj, úgy vélem, éppen itt van, hogy az előadásban csakis Fucsik szenvedése érvényesül, de földalatti mozgalmi életére a dramatizált mü csak utal . és egy gyönge kávéházi jelenettel érzékelteti. Ezt a kávéházi jelenetet Kilényi Mária, Fucsik müvének dramatizálója," nyugodtan bevihette volna Jelinekék lakásába, ahol sokkal megfelelőbb körülmények között kaphatta volna a néző Fucsik hősi mérkőzésének drámai feszültségét. Kilényi Mária azonban azt a hibát követte el, hogy úgy ragaszkodott Fucsik naplójegyzeteihez, mint jámbor hívő a biblia szövegéhez. Ilymódon akarta a színpadon is megeleveníteni Fucsik hangját, az élőkhöz szóló utolsó üzenetét, akik majd boldog részesei lesznek a szocializmus, szebb jövőt építő munkájának. Kilényi Mária nyilván nem gondolt arra, hogy Fucsik ezt a naplóformát csak azért választotta, mert ez volt az egyedüli módja annak, hogy mondanivalóját, halhatatlan üzenetét lerögzítse. Az ember, amikor a világirodalomnak ezt a páratlan dokumentumát olvassa, minden egyes mondatában érzi a búcsú fájdalmának, a szocialista harcos megingathatatlan hitének drámai lendületét, amely forradalmi erővel feszíti a mondatok keretsit. Fucsik mopdatait a bö-*"3n vasrácsai keretezik. Nos, véleményünk szerint a dramatizálónak éppen az lett volna a feladata, hogy Fucsik mondanivalóját a vasrácsokból, a rárakott embertelen szenvedés bilincseiből kiszabadítsa. Nehéz feladat ez, elösmerjük és biztos az is, hogy addig, amíg a Fucsik szerepe a Párt földalatti mozgalmában nincs kellően kidor. borítva, addig a mü nem hat teljesnek és az ember a színházból a fogház nyomasztó vasrácsaival távozik, holott Fucsik nem akart egyebet üzenetével sem, minthogy az emberiség rabláncait pozdorjává zúzza. N Egyébként a ripcrtdrárr^nak egyes jelenetei kiválóak. Elsőrangú például a szembesítés jelenete. A rendező itt remekül oldotta meg a feladatát és munkáján kétségtelenül látni, hogy a szovjet realista rendezőktől sokat tanult. Sajnos, meg ^keíl állapítanunk, hogy csak félmunkát végzett. Pavloviénak itt óriási lehetőségei voltak, hogy rendezői tudásának szabad teret engedjen. Mint ahogy a szembesítési jelenetnél remekül tudta érzékeltetni a horogkereszt légkörét, ugyanúgy lehetett volna a további jelenetekben a moszkvai május elsejei felvonulás pompás zászlaját kibontani. Ha a rendezőnek ez sikerül, akkor Fucsik hangja kiszabadul a börtön nyomasztó atmoszférájából. Az utolsó fogház jelenetek direkte kívánják a május elsejei felszabadító és zengő, ünnepi hangját. Fucsik makulátlan nevéhez, nem a gyász, hanem a győzelem diadalmas zengése forrhat. Ami a stúdió fiataljait illeti, a szembesítési jelenetnél tökéletesen megértették minden szónajc és mozdulatnak drámai jelentőségét és alakításukkal szemléltetően, megrendítő erővel eleveni tették ťel a szocialista élharcosok tántoríthatatlan egységét. Martin Helén játsza Fucsik asszonyát. Párszavas szerepe van, de szerepében még a szavak sem fontosak, hanem magatartása és moz dulatai, tétova léptei, amint lassan közeledik szeretett férjéhez és végül amint ott áll a közelében és kétségbeesett tekintete mágneses erővel bekapcsolódig férje agyonkínzott tekintetébe és ö elszántan letagadja, hogy ismeri, hogy valaha látta is. A színésznő alakításában az ember érzi azt a kétségbeesett elszántságot, hogy az egész fasiszta hatalom, gépesített hadseregével együtt képtelen megváltoztatni ennek az «yzszonynak a vallomását. Sotol Hana ugyancsak remek alakíókészséggel vetíti elénk a kis Lida összekötő szerepét. De a jelenet drámai feszültségét emeli, Friedrich, a Gestapo alakítója. Skovaj Károly. Gúny és kegyetlenség fűti a hangját, mozdula" tait és egész magatartásában a fasiszta éra gyilkos irányzata jut érvényre. A darab minden jelenetében, ahol a Gestapónak ez a pribékje megjelenik, rémület fogja el az embert és összeszorított fogakkal, dobogó szívvel figyeli gyilkos tevékenységét. Van egy jelenet, amikor az asztalra rakja az apró urnákat, amelyekben a meggyilkolt forradalmárok hamvait őrzi és oly lassú, gyilkos kéjjel szemlélteti a vádlottakkal sorsukat, ha nem vallanak, hogy az ember hátgerincén végigfut a fasiszta uralom minden borzalmának vérfagyasztó kegyetlensége. Nem tudjuk, hogy Skovaj más szerepekben milyen alakr tást nyújt, de ebben a szerepében egy igazi művész biztonságával mozog. Ám a legnagyobb szerepe ter mészetesen Fucsik alakítójának van és ezt a nehéz szerepet Ma" chata Károly egy kitűnő, tehetséges színész játsza nemes eszközökkel és meggyőző erővel. Vadnak elsőrangú jelenetei, különösen a darab végén, amikor együtt van azokkal, akik ápolják és szeretettel gondozzák. Vannak azon" ban jelenetek, amikor küzd szsrepe nehézségeivel. Erről azonban Machata nem tehet. Igy például az a jelenet, amikor véres újjaival a cigaretta felé nyúl, amellyel az SS"legény cinikusan megkínálja. Az ilyen jelenet művészi rendezéssel filmen érvényesülhet, de színpadon nehezen lehet ilyesmivel hatást kelteni. A színpad művészi eszközei bizonyos szabályokhoz vannak kötve és nem bírják' el a véres valóságok ilymódon való szemléltetését. Az előadásról azzal á benyomással távoztunk, hogy a Nemzeti Színház igen tehetséges utánpótlással rendelkezik. Szabó Béla. Egy pár cipó Most a bátyámról beszélek, aki nem is a bátyám tulajdonképpen, hanem az anyám testvérenek a íia, csak én mondom neki mindig. „Bátyó". Egyszerű a története Nem volt se gróf. se hadvezér — mégis verten jött a vert seregge', hógy eimúlt a háború. Kőműves volt: épiieni tanult s rombolt azután, mert azt mondták, rombo'ni kell . . Hát rombolt s belepusztult maga is majdneri,. Aztán ledobta a komiszt, mint farsang után az álruhát és építeni kezdett megint. Elsőbben szétvert gyárak fö'.djét rakta tele téglával, cementtcl, hogy be evethessék a vasat, acélt s traktor teremjen majd belőle, aztán hidak pilléreit kövezte kéménnyé, most me^ házat épít valahol Angyalföldön s boldog csudamód ... Tegnap találkoztam vele a villamoson. Mert csak ritkán látjuk egymást, nagyon megörültünk: — Hogy vagy' — En jól s hát te? — Csudajói! Építünk! Igy mondta. „Cbudajól". És így, hogy: „Építünk!" Ne:.i azt mondta: „Dolgozok . .." azt se „Rakom a téglát, megvagyok, kínlódok, mint a többi szegény ember", mint régen. Hanem ezt: „Építünk". S a szeme, máskor savószín szeme most tengerszin volt, tiszta és nyugodt. De sok mindent láttam már én az ö szemében! Láttam éhségtől égni és csillogni veszede mesen, láttam vörösreváltan az italtól, mely minden nyomorúságot felejteni ígért, láttam riadtan, mikor a frontra vitték ... Most most — csillogott a szeme ... Ügy csillogott, mint inaskorában, mikor nagyanyámék házát „húzta fel", .fuser munkából", alul tégla, felül vá'yog. Akkor is így csillogott a szeme, tisztán és derűsen s így -mondta akkor is átölelve töpöre kis nagyanyánkat: „Építünk mama!" — Minek örülsz úgy, Feri? — kérVI R A KOlUOl A téli estéken kigyulladnak a lámpák a Dnyepropetrovszk vidéki „Frunze"-kolhoz házaiban. Szól a rádió a klubban és az olvasóteremben vidám élet folyik a napi munka után. A tél már régen nem a kényszerű tétlenség és veszteglés évszaka a faluban. Sok halaszthatatlan tennivaló akad ezidőben is a kolhozban. Zúgnak a gabonatisztító gépek villanymotorai, az aranyló kenyérmagot futószalag viszi a szárítóhoz. Duszja Cser" jenko, a kolhoz laboránsa naphosszat gabonamintákat válogat, megméri, ellenőrzi esirážó képességüket, mindenféle "gondos vizsgálatnak veti aláx és megállapításait naplójába jegyzi fel. A laboratórium tágas termében hetenként kétszer összegyűlnek a brigádvezetök, csoportvezetők, meghallgatják, megvitatják az agronómus vagy pedig más szakembereknek — a magas termés mestereinek előadásait. Röviddel ezelőtt Lidia Borr szenko kolhoz-agronómus adott elő a micsurini biológiáról. Részletesen kifejtette, hogy az élenjáró micsurini tudomány vívmányait miként lehet a helyi termelési viszonyok között alkalmazni. Marja Kalijmusz, a kolhoz ismert újító földműves asszonya a Szocialista Munka hőse is e télen beszélt munkatapasztalatairól akolhaz tagjainak. A téli napokon sok munkája akad Matvej Kovalj kolhozelnöknek is. Sokszor késő éjszakáig ég a lámpa a szobájában. A mult esztendőt eredményesen zárta a kolhoz, bő termést biztosított a kiváló talajmüvelés. A kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdaság minden ágából nagy sikert arattak. Pénzjövedelmük az előző esztendőhöz viszonyítva 32 százalékkal gyarapodott. A közös gazdaság jómódú és kulturált életet biztosít a kolhoztagoknak. Dudni kolhozparaszt családja pl. 4 és fél tonna gabonát, 3 és fél tonna burgonyát, két tonna zöldséget és többezer rúbelt kapott végzett munkájáért. Bőségben él ma minden kolhozcsalád. Mindazt örömmel állapítja mag meg a kolhozelnök, kiváltképpen most a „Frunze""kolhoz, amely már 1950. évi termését is biztosította. A mezei munkák fokozott gépesítése lehetővé teszi a kolhozföldek tökéletesebb megművelését. Az őszi szántást teljes egészében előkéses ekékkel végezték. A jó jövedelmezőség lehetővé tette a gazdaság bővítését, nagy összeget fordíthattak öntözésre. gyümölcstermelésre, szöllő. telepítésre, méhészetre és haltenyésztésre. — A kolhozgyűlésen — néhány hete — megvitatták az 1950-es év termelés tervét. Elsősorban az állattenyésztés fejlesztésének kérdését beszélték meg s megállapodtak, hogy a juhtenyésztő telepen bevezetik az eddigi fajták mellett a magashozamú, nemesített szovjet merinót. Miután ebben megállapodtak, meghozatták az új tenyészkosokat és száz anyajuhot is vásároltak. A gyűlésen beszámoltak a kolhoz

Jkovács újításáról. A kovács egy villamos-szecskavágó gépet szerkesztett, Brovko és Haljava ifjú kolhoztagok pedig jó takarmányforrázókat készítettek. A gyűlés letárgyalta a fejőnők versenyét is, akik azért vetélkednek, hogy télen se csökkenjen a tejhozam. A kolhoz-elnök beszámolt a gyűlésen arról, hogy ezévben az eddig 52 holdnyi öntözött veteményeskerthez még 70 holdat csatolnak és szivattyútelepet rendeznek be az öntözés céljára. Ez a zöldségtermelés rendkívüli fejlődését fogja eredményezni a kolhozban. > Lídia Boriszenko agronómus kiterítette a kolhozföldek térképét és büszkén mutatta be, hogy újabb 15.5 hold erdősáv húzódik szántóföldek mentén. 1950"ben ugyanekkora területet fognak telepíteni és ezzel minden táblát megvédenek a szárazságtól. Még megállapodtak abban, hogy saját bognár", asztalos- és gépjavítóműhelyt rendeznek be. Igy saját erejükből készíthetnek el mindent, amire szükségük van; homokfutókat, szekereket, de még bútorokat is az iskola és a kolhoztagok részére. Ezek az eredmények élénken tükrözik a kolhoz örömteli munkás életét s látjuk belőlük holnapját is, amely még több örömet és még boldogabb életet hoz. deztem most tőle. — Ennek a! — mondta s kezével, amelynek árkaiból a téglapor, mész tán sohasem jön ki, hatalmas kezével sután, egy csomagra bökött: — Az „aszonynak" viszem — mondotta s még vidámabb lett. — Csak nősülsz tan? — De bizony! — Hát mesélj! Míyen? — kiáltottam fel, hogy felénk néztek a későesti utasok, meg még a kalauz is. — Gyere ki vasárnap s nézd meg! — mondta az öregebb büszkeségével, de aztán, hogy kíváncsi kérdésekkel fogtam körül, hozzám toujolt és mégis csak rákezdett: — Hat nagyon takaros egy leány, meg kell adni.. Tiszta, rendes, dolgos — éppen nekem való! --- Hol ismerkedtetek meg?-~ — Még a nyáron, üdülőben. (Tudod a téglapor egy kicsit a tüdőmre ment, azt kel ett kiszellőztetni.) Már akkor gondoltam, hogy na ez épp nekem való, de hát meg kell azért jobban ismerni az embernek a párját... Mert azt tudod nem akartam, hogy megrontson az asszony: „Hol jártál? Persze már megint valami gyűlés!" — De hisz ismered az ilyeneket... Hát ez nem ilyen! A Kistextbe dolgozik, szövőnő, jól keres, kommunista, mi kell egyéb?... No meg aztán olyan helyes-formás! te! olyan! na majd meglátod ... Tudod nem szép, az ember ne legyen elfogult, de nagyan kedves — rendes ... Ezt is neki viszem, cipő! S most már, hogy „belejött", kérésre se várva, bontotta is: — Jó kis cipő! Mi? O választotta! Vasárnap, hogy sétáltunk, megkérdez, tem: „No, Marika (mert így hivják), melyik tetszik neked ebben a kirakatban?" Hát neki ez tetszett, mert ez olcsó is, szép is, jó is. Rendes leány — tette hozzá elgondolkodva. A szeme huncutul nevetett, ahogy folytatta: — Ez még nem magasszárú, de lesz majd még az is. Esztendőre. Mert lesí majd nekünk gyermekünk! S magas- 1 szárú cipő is lesz Marikának! Elkomolyodott egyszerre: — Nem úgy, mint Tercsinek: hogy mindig feldagadt a lába, mert megcsomósodott, valahányszor „úgy" volt... a gyermekekkel... Hogy megszállta a régi idők emléke, elcsendesedett Már közeledtünk az Ütlői-úthoz, Feri kezdte visszapakolni a cipőt. Nagy vastag ujjaival ügyetlenül babrált, matatott a madzagon, aztán valahára mégis csak sikerült a masni — szeretetből. — Tudod — mondta közben —, most kaptam egy kis pénzt, hát gondol. tam: megveszem. — Külön munkát csináltál? — kérdeztem, mert tudtam, azelőtt mindig úgy volt. — Affenét — mondta s úgy nézett rám, mint aki azt hiszi hirtelen, rossz helyen kopogtatott De aztán mégis csak folytatta: — Affenét! Nem kontárkodok már én, nem kell az nekem! Tervteljesítési jutafmat kaptam... Ezer forintot... A hangjában méltóság volt és büsz. keség. Megállt a villamos, leszálltunk mi is Szótlanul mentünk egymás mellett. Elkísértem a kisDesti villamoshoz. — Most aztán majd megházasodok — mondta a szeretettel szorította hóna alá a cipőt —, mert érdemes! Most már érdemes ... — Hát aztán vasárnap gyere ki, öcskös, majd bemutatlak neki — búcsúzott. Felszállt a zsúfolt villamosra s úgy eggyé vált ott az emberekkel, mintha nem is Horváth Feri lenne, hanem maga a nép. Lányi Márton. cU(í<fizette már az ÚJ SZÓ KÉPESKÖNYVÉI? Húsvét előtt jelenik meg az első száma, de már most biztosítsa példányát! Előfizetési díj egy évre 120 Kčs. Érdeklődőknek „ Képeskönyv"-befizető'apokat küld kiadóhivatalunk. Téli iskolai szünet a Szovjetúnióban A Szovjetúnió egyetemein, felsőbbfokú szakiskoláin január 24-töl február 6-ig tartott\a téliszünet. A szünidő alatt a fóiskőlák hallgatóságának akcióbizottságai városonként ilyenkor tartják meg együttes gyűléseiket, melyeken számbaveszik a tanév első felének eredményeit. A téli szünet előkészítése az ifjúsági szervezetek feladata. A kultúrotthonok és klubok termeiben serényen folynak az előadások próbái. Készül a szépirodalmi esték összeállítása, felolvasások, vitaestek, diáknapok programja. Ezeken az összejöveteleken az ipar és mezőgazdaság vezetőemberei, az irodalom és művészit kiválóságai adnak egymásnak találkozót. A sportszervezetek bizottságai a téli szünet alatt bonyolítják le az ifjúság téli tömegsportját. A túrisztikának és a tanulmányi kirándulásoknak is ilyenkor van a föszezónja. A tanév hátralevő részének kultúrprogramját is ilyenkor állítják öszsze. A g-ve"- ""'-p-^ők üdülőtelepeken töltik sztM^üket. a betegeket szanatóriumokbein gyógykezelik, (ms)