Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-01 / 51. szám, szerda

4 / 1*1 S70 1950 március 1 A legnagyobb haladást a kapitalista elemek kiküszöbölésében és a szocialista szektor fejlesztésében az elmúlt idők során, főleg a pártkongresszus óta, a kereskedelemben mutatunk fel. A hazai és a külföld; nagýkereskedést 100 százalékosan államosítottuk. Ami a kiskereskedelmet illeti, a helyzet a következő: a csehországi részekben a szocialista szektorban a kiskereskedelem forgalma 66.5 százalék volt, a kapitalista szektorban 17.9 százalék és a kiskereskedők 15.6 százalékban szerepeltek. Amint láthatjátok, itt a kiskereskedelemben is jelentős, mondhatni ugrást tettünk előre. Ezt maga az élet követelte meg. Nem volt itt szó arról, hogy dogmatikus indokokból kiindulva akartulj volna minden szatócsüzlet államosí

: tását. Tapasztalatunk az volt, hogy a százszázalékos nagykereskedői államosítás és a kapitalista kiskereskedések hálózata mellett nem tudjuk az árut, amely rendelkezésünkre áll, azoknak a rétegeknek adni, amelyek számára adni akarjuk. Ismerjük a textil- vagy más árucikkek töténetét. így maga az élet követelte meg a kiskereskedelem hálózatának államosítását és mi ebben is teljes következetességgel fogunk eljárni. Ha nem is hunyhatunk szemet a szocialista kiskereskedelmi szektorunkban mutatkozó elégtelenségek előtt, ha ezeket az elégtelenségeket látnunk és kritizálnunk is kell, másfelől el kell ismernünk, hogy a kereskedelemben működő munkatársaink az utóbbi időben valóban nagy és jó munkát végeztek. A műveletek egész sora, amelyeket a kongresszus óta végrehajtottunk, az összes tésztaáruk és a kenyér szabaddátételével, aztán a textiláruk és a cipőáruk többi zbeni olcsóbbításával, a szabad élelmiszerfajták szaporításával stb. ez mind nagy erőkifejtést kívánt meg az államosított kiskereskedelemtől Sohasem lennénk képesek, még a legjobb szocialista termelés mellett sem arra. hogy a termelt árucikkeket azoknak a kezébe adjuk, akiknek akarjuk, annak a fogyasztónak, akit mi akarunk ellátni, ha nem lenne itt éppen ez a nagy szerteágazó és ma már túlnyomó szocialista kiskereskedelmi hálózat Itt nagy elismeréssel kell adózni Krejčir elvtársunknak, (taps), aki jó kereskedőnek bizonyult és beigazolta, hogy lehet valaki jó kommunista és a mellett ért a kereskedelemhez. Ha tehát a kongresszusi határozat harmadik pontját vesszük, ezt az igen fon tos pontot, a szocialista szektor kiszélesítését, a magánkapitalista szektor elnyomását, megállapíthatjuk, hogy ezt, a mezőgazdaságot kivéve, minden ágazatban, a lehetőségekhez mérten teljesítettük. A mezőgazdaság természetesen más kategóriába tartozik. A IX. páftkongreszszus utasítás* e tekintetben továbbra is érvényben marad és továbbra is teljesíteni fogjuk. * A kongresszusi határozat negyedik pontja megállapítja, hogy a szocializmus számára meg kell nyerni a falut, a kis- és középparasztot és izolálni kell a falusi gazdagot. Mi a IX. kongreszusdn megállapítottuk, hogy úgy, ahogy a Szovjetúnióban a forradalom utáni első időkben, ugyanúgy nálunk is a földműves útja, a falu útja a szocializmus felé a szövetkezeten keresztül vezet. Mi az Egységes Földműves Szövetkezetek formáját választottuk, eltérően az egykori különféle és szétforgácsolt szövetkezetektől, gyakran álszövetkezetektől, vagy olyan szövetkezetektől, amelyek csak nagvon szűk értelemben véve foglalkoztak szövetkezeti feladatokkal Beszámolómat korlátozni akarom ezzel kapcsolatosan csak a legfontosabb észrevételekre. A tapasztalat számunkra azt bizonyítja, hogy az osztályellenség támadását és a reakció támadását az Egységes Földműves Szövetkezet gondola'a ellen egészben véve visszavertük. Be azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden simán fog már menni, ellenkezőleg, azt jelenti, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet az átlagos földműves számára, aki nincs ellenséges előítéletekel rendszerünk iránt, a szövetkezet megszűnt mumusnak lenni. Mi megállapítottuk, hogy a szövetkezeteket nem akarjuk e'hamarkodottan létrehozni. Azon leszünk, hogy ezeket a szövetkezeteket, amelyeket megalakítunk, úgy ápoljuk, hogy azok valóban mintaszövetkezetek legyenek. Kiválasztottunk egynéhány száz mintaszövetkezetet, amelyeket különös figyelemmel kísérnek kerületeink, illetve járásaink. Mit kell általánosságban megállapítani, amit a tapasztalatok is igazolnak? Általában azt kell megállapítani,: serkentenünk kell a szövet, kezeteket, amelyek megalakultak, hogy elsősorban a föld közös megművelését szervezzék meg. Az adott helyzetben a legközelebbi és legfontosabb dolog, rászoktatni a földműveseket, hogy közösen végezzék a föld megművelését, közösen végezzék a mezei munkákat. Hogy hogyan kell felosztani a hasznot, megszervezni a munkát és miként kell azt jutalmazni, azok már olyan kérdesek, amelyek magából az adt)t* helyzetből következnek, amelyek az egyik vagy másik szövetkezet fejlettségéből adódnak Meg kell nyernünk a létező Egységes Földműves Szövetkezeteket ar a. hogy közösen műveljék íö-djeiket, eközben természetszerűleg azon kell lennpnk. hogy az egész községben a földet lehetőég közös megművelés a'á vegyék, erre kell hangsúlyt fektetnünk és az adott helyzetben ezt tartjuk a legfontosabbnak a vidéki szövetktzetek további fejlődés szempontjából. A földművesek ezen keresztül győződnek meg legszemléitetöbben és leggyorsabban a közös munka előnyeiről, így lehet a gépeket jobban kihaszná ni. a traktorállomások gépparkját legjobban kihasználni. A láncnak ezt "a szemét kell most megragadnunk. A kongresszus óta ez irányban mostanáig csak nagyon aprócska lépést tettünk. Összehasonlítva az iparral, kereskedelemmel, százalékban kifejezve ez igen csekély. Hanem megnyerni a földművest a szocializmus számára, megtanítani a-közös munkára, a falut megnyerni a szocializmus számára, alapjában véve más, mint államosítani a kisvagy nagykapitalistát a kereskedelemben, a gyárban, vagy a bányában. Megtettük az első aprócska lépéseket és gyűjtjük a tapasztalatokat. Éppen ezen tapasztalatok birtokában kell elsősorban serkentenünk földműves szövetkezeteinket, azokat, amelyek már léteznek, vagy most vannak alakulóban, hogy a földeket közösen műveljék. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezeteknek nem szabad semmi mással foglalkozniok, ha akarják ezt és ha alkalmuk nyílik erre. E tekintetben semilyen akadályuk sincs. A fő megtanulni a föld közös müvelését, a mezei munka közös szervezését. Megtalálni a közös munkában való részvétel jutalmazásának módját, hogy ez ösztönzője legyen a jobb munkának és ne a lustálkodásnak: ez további tapasztalatok és további gyakorlat kérdése. A másik dolog: az Egységes Földműves Szövetkezetek elleni legvadabb reakciós kampány idején nem volt ritka és gyakorta hallottuk, hogy éppen a legkisebbek, hogy a fémiparban és az építőiparban foglalkoztatott földművesek a szövetkezeten kívül m% rad tak. Ezek gyakran párttagok, pártunk régi tagjai. Szükséges, hogy ez irányban a pártban felvilágosító kampányt rendezzünk. Szükséges, hogy szervezetein-' ket és ezeket a tagjainkat, akik falun laknak, meggyőzzük a szövetkezet szükségességéről és előnyeiről. A feladat abban- áll, hogy tisztázzuk ezt a kérdést falusi szervezeteinknél, hogy konkréten foglakozzunk azokkal, akik a szövetkezet ellen agitálnak, akik esetleg a szövetkezeteket felrobbantják, vagy sikeres létrehozásukat lehetetlenné teszik. Százezrekre menő tagjaink vannak a falvakon, százezreknek vannak kisebb földrészeik, éppen ezek azok az emberek, akik a legközelebb állnak a munkásosztályhoz, akiknek a szövetkezetek gerincét kell alkotniok. Ebben a szüntelen felvilágosító kampányban a falvakon, a tagok sorában, a járási bizottságnak, a titkároknak konkréten azokat a falvakat kell szem előtt tartaniok, aho! nem tiszta a szövetkezet feladatának a kérdése, ahol az emberek nem értették meg az Egységes Földműves Szövetkezetek jelentőségét és hasznát. A harmadik dolog az állami gépállomásokat és az állami birtokokat érinti. A kongresszuson megállapítottuk, hogy az állami gépállomások és az állami birtokok élenjáró példái kell, hogy legyenek, támaszai és segítőtársai a fölműveseknek az Egységes Földműves Szövetkezetek megalakításában, a közös munka megszervezésében. Itt még nagyon kezdetén vagyunk a dolognak. Megértem az összes nehézségeket, amik az állami birtokoknál mutatkoznak. Hatalmas földterületeket vállaltak magukra, a földek széttagoltak és kevés a káder. De egyszer tényleg mintapéldáik kell, hogy legyenek a mezőgazdasági nagygazdálkodásnak. Az állami gépállomások különbözők. Itt is a kezdet kezdetén vagyunk. Nagy súlyt kell fektetnünk arra, hogy a gépállomásokon a KSČ szervezeteit kiépítsük, hogy ezek a szervezetek állandóak i legvenek, hogy ezen állomások sze- i mélyzete mind szak-, mind politikai szempontból állandó iskolázás alatt legyen, hogy a traktoristák és a gépállomások alkalmazottai általában apostolai legyenek a föld közös megművelésének, a mezőgazdasági termelés új formáinak. Nem szabad eltitkolnunk, hogy a nagy gépállomány ellenére a földek kiterjedése, amelyeket ezek a gépállomások megműv°lnek, még kicsi. A földművesek a gépállomások segítségét még nem érzékelik eléggé, úgy, hogy egyrészt szükségessé válik, hogy ezeket az állomásokat gépekkel meg jobban felszereljük, másrészt, hogy a gépparkot a jövőben sokkal nagyobb mértékben és jobban kihasználjuk, hogy nagyobb fok területet müveijenek meg, hogy a földművesek a segít, séget jobban érezzék. A gépállomás olyan erő, amely állóvizet is mozgásba hozza. A kongresszus negyedik irányelve tehát teljes mértékben a mára is vonatkozik. Tudatosítanunk kell. hogy csak az első kis lépéseket tettük meg, hogy bár nem hebehurgyán, meggondoiatuanul, de mégis gyorsítani kell a tempót. Ami a szövetkezeteket illeti, serkenteni kel! őket a közös mezei munkákra, a föld közös megművelésére, ami viszont a pártot illeti, meg kell erősíteni a pártot a faluban e kérdések tekintetében. * Rátérünk az ötödik pontra: tovább erősíteni és javítani népi demokratikus állami apparátusunkat, hogy végrehajthassa az összes feladatokat, amelyek ráhárulnak a szocializmus felé vezető úton. Ügy vélem, hogy e tekintetben a kongresszus óta jelentős lépést tettünk előre Az új kerületi nemzeti bizottságok, új járási nemzeti bí'zottságok létesítése, az új statutumok elfogadása, a kormány által most letárgyalt és a helyi nemzeti bizottságra vonatkozó statutumok és végül a most előkészített törvénykodex a rnindeníokú nemzeti bizottságok illetően jó keret aira, hogy állami igazgatásunkat közelebb vigyük a néphez, a tömegekhez. Ma minisztériumaink beismerik, hogy a kerületi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok nagy segítő támaszaik, hogy az ő segítségük nélkül nerň tudják elképzelni a feladatokkal való megbirkózást. Az állami apparátusnak ezt a decentralizálását, rugalmasságát és teljesítő képességét nemcsak a magasabb és legmagasabb hivatalokban, de az alaco. nyabb szerveknél is folyton-folyvást fokozni kell. Jelentő^ lépést tettünk a kongreszszus óta a népbíróságok tekintetében. Egy-két nappal ezelőtt volt a népbírák kongresszusa, akiknek száma ma 36 ezer. A népi bírák a bíróságokon ma nem pusztán mint csatolt részek szerepelnek, de egyenjogúak a hivatásos* bírákkal, velük egyenrangú tagjai a bíróságnak és helyüket megállják. Nemzeti államvédelmi testü'etünket, valamint a hadsereg tisztikarát tovább felfrissítjük. Ügy vélem, hogy ebben az irányban állami apparátusunknak megszilárdítása és megjavítása tekintetében, legyen az közigazgatási, bírósági vagy végrehajtási testület, a kongresszus óta jelentős lépést tettünk. Am mindez még nem elégséges Még nagyon sok az elégtelenség és nagyon sok a hiba, amelyeket helyre kell hoznunk. Itt, mint mindenütt, az emberek, a káderek játsszák a döntő szerepet. Addig, amíg új választások nem lesznek és az új választási rend szerint megválasztott képviselők a nemzeti bizottságokban, bátorságunknak kell lennie arra, hogy a megnemfelelő embereket eltávolítsuk és helyükbe jókat helyezzünk. Bárminemű kíméletesség megbosszulhatja magát. Tehát, ha a kongresszusi határozat ötödik pontjának teljesítésében jelentős lépést tettünk is elő'e, ez a pont továbbra is érvényben marad és szükséges következtessn megvalósítani. Az állami apparátus, amelyre szükségünk van a szocializmus építésében, természetesen nem hull az égből alá. Mukafeladatokból nő ki, továbbá azáltal, hogy emebereket kicserélünk. Távoznak azok, akik tovább már nem működhetnek, vagy nem akarnak mű. ködni és helyükbe azok lépnek, akik bírnak és akarnak dolgozni. A kongresszus határozatának hatodik pontja megállapítja, hogy a •szocializmus építése érdekében a dolgozó népnek saját intelligenciát kell kitermelnie, illetve kinevelnie, amely saját környezetéből származik, amely ideológiai és osztályszempontból vele össze van nőve E tekintetben, elvtársak, ugyancsak jelentős lépéseket tettünk. Ti magatok tudjátok, hogy munkásokat a termelésből kiveszünk, iskolába, kurzusokba adjuk őket és vezető pozíciókba helyezzük. Munkások vannaka katonai akadémián, a tartalékos tiszti tanfolyamokon, a nemzeti államvédelmi tiszti kurzusokon, jogi, bírói és ügyészi kurzusokon, egyetemi előkészitö tanfolyamokon stb. Ma már egész sora van olyan iskoláknak, .tanfolyamoknak, amelyekből egy évvel zelőt't még nagyon kevés volt. Ez a. hálózat állandóan terjed, új intelligenciát ad nekünk, 1 amely osztályszempontból eggvénőtt a munkásokkal, amely a munkásosztályból jött ki és odaadó a munkásosztály iránt. A dolgozók köréből az értelmiséget nem lehet pusztán az iskolákban és kurzusokon kinevelni. Valóban intelligens proletárok, munkások nemcsak ott fejlődnek, de a gyakorlatban, az üzemekben, a hivatalokban, a közfunkciókban is, mindenütt ott, ahova őket állítjuk. Ha összehasonlítanók a mai állapot. - azzal, amely 1948 februárja előtt volt, akkor megállapíthatjuk, hogy összehasonlíthatatlanul előrehaladtunk. Ugyancsak a IXkongresszus óta ebben a kérdésben jelentős haladást mutaturfk fel. Természetesen állandóan új és új káderekre van szükségünk, nevelnünk és iskoláznunk kell ezeket és éppen ezért ez a pont továbbra is teljes érvényben marad., • A hetedik pont az újjászületett nemzeti frontról beszél, mint blokk- ' ról, mint a városi és falusi dolgozó \ nép szövetségeséről. Utunkon a szocializmus felé továbbra is érvényes szervezeteünk, politikai formációnk ' marad a nemzeti front. Megvannak a tapasztalataink, pozitív és negaav tapasztalataink, hogy a nemzeti front különböző tényezői, kivéve a Kom- | munista Pártot, jól vagy roszul, vagy egyáltalában nem dolgoznak. Ez azonban egyáltalában nem jelenti, hogy ez a pont túlhaladott lenne, vagy hogy a napirendről levennök, hogy nem kellene továbbra is az újjászületett nemzeti frontot fenntartani, ápolni és fejleszteni. Ellenkezőleg! Ha az újjászületett nemzeti frontot szociális és osztálytartalma alapján, mint a vidéki és városi dolgozók blokkját értelmezzük, akkor világos előttünk, hogy ez a politikai formáció szükséges továbbra is. És ott, ahol ezek a politikai alkotórészek, a nemzeti front más pártjainak szervezetei kevesebbet dolgoznak, még inkább kell támaszkodnunk a pártonkívüli tömegszervezetekre. A vidéken látjuk, hogy az Egységes Földműves Szövetség megrekedt, bár a nemzeti front alkotó részének kellene lennie. A IX. kongresszuson a nemzeti frontban lévő partnereinknek világosan megmondtuk, hogy a nemzeti front alkotó részének lenni annyit jelent, hogy a reakciós csábítókat el kell távolítani, nem engedni a reakciót sorainkba jutni, a reakció ellen aktíve harcolni, velünk együtt aktíve építeni a népi demokratikus rendszert, a szocializmust. Azt hiszem, hogy a nemzeti frontban az összes pártok által elismert a Kommunista Párt vezető feladata. Azt hiszem, hogy népi demokratikus rendszerünket ugyanúgy elismerik, és hogy hazánkban a szocializmus felépítésének vezérvonala, egyúttal az egész újjászületett nemzeti front vezérvonala is. Nincs kétség afelől, hogyha összehasonlítjuk ezt az állapotot, az újjászületett nemzeti frontnak egységességét alapvető kérdéseiben azzal, ami a február előtti időkben volt, akkor itt rendkívül nagy különbség mutatkozik. Tény az, hogy a cseh sszocialisták és, néppártiak mai vezetősége egészben elfogadja a szocializmus jelszavát és ez igazán nagy haladás. ^ Soraikból egy sem lép fel az országunkban megvalósítandó szocialista felépítés föirányvonala ellen. Ez nagy •sikert jelent. Az utóbbi időben jó tapasztalataink vannak „a nemzeti front beszélgetései a néppel" akció megvalósításában. Főleg a falvakon nincs mint félnünk ezektől a „beszélgetésektől" és hozzá kell látnunk megvalósításukhoz. Természetesen az előadóknak nagy fejtörést fog okozni, hogy rendes válaszokat adhassanak. De mióta térnek ki a kommunisták a tömegek elől? Mióta futomadnak meg a kommunisták a tömegektől és szigeteh'k el magukat? A helyi nemzeti bizottságok új statútumában megállapítást nyert, hogy a nemzeti bizottságok egyes tagjait, akik nem bizonyútak megfelelőknek, vagy akár az egész nemzeti bizottságot, amely nem váltotta be a reményeket, vagy nem bírja a polgárság bizalmát, a nemzeti front útján lehet visszarendelni. Ez természetesen nem jelenti a dolgoknak megvitatását csak úgy szomszédi alapon a nemzeti front akció bizottságának tagjaival, hanem 8 polgárság előtt, népgyűlés előtt. E tekintetben is az újjászületett nemzeti frontnak fontos új indítást, működésére új tartalmat adunk. Egyszóval és ezt alá kívánom húzni, az újjászületett nemzeti front, mint a városi és vidéki dolgozók blokkjának politikai kife. jezöje továbbra is érvényben marad. * A nyolcadik pont arról beszél, hogy "egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szocializmus fe. lé vezető út a februári győzelem után is az osztályharc útja marad. Ha erről meg is kívánnánk feledkezni, az ellenség ezt egyszerűen nem engedi elfelejtenünk. Létezését állandóan tudomásunkra hozza. Másfelől természetesen mi is értésére adjuk létezésünket és azt, hogy megtudjuk valósítani a jelszót: Köztársaságunkat sen. kitől sem hagyjuk felforgatni! (Taps.) Ami ezt a reakciós giz-gazt illeti, amely hemzseg és terjeszkedik az egész határban, politikai arculatában csak annyit változott, amennyire még rosszabbodhatna. Üjólag és rfiindennap igazolódik az. amit a IX. kongresz. szuson jellegükről és programjukról megállapítottunk, hogy a kapitalizmus restaurációját háború útján akarják elérni, saját országuk veieségének árán, merényletek, szaboíázsok, gyilkosságok és rablások elkövetésével. Fokozottabban rá kell mutatni azokra a tényekre, amelyek a most.folyó bírósági tárgyalásokon lelepleződnek. A nyolcadik ponttal kapcsolatosan beszélni szeretnék még egyes egyházi kérdésekről. Egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy a katofikul egyház legmagasabb' hierarchiája a reakció hangos , szócsöve. Körülötte összpontosul és csoportosul minden, ami valami módon tanúbizonyságot akar tenni ellenséges érzemérő!, mai népi demokratikus ; rendszerünkkel szemben. Amint tudjá' tok, még a párt IX kongresszusa előtt ; többször tettünk kísé.letet a katolikus püspökökkel való egyesség megvalósi; tása céljából. Minden egyes esetben kiderült, hogy ezt megvalósítani nem lehet, mert ezek a dolgokat praktice úgy képzelték el, hogy az ál am i tűrni fogja, törvényesíteni és még ' fizetni is a köztársaság elleni felforgató és reakciós ténykedésüket. Igy lett volna — pihenj lélek pokol nincsen. Ezt természetesén nem engedhettük meg. A magas klérus egyes tényezői emellett úgy vélték, hogy a köztársaság és a népi demokratikus rendszer legföljebb tizennegy napig fog tartani és eszerint is tevékenykedtek. A IX kongres>zu- után egy találkozás jött létre, amcyen a mellettünk szálltak síkra az egyszerű hívők, a dolgozó nép tömegei is. Létrejött a katolikus akció, amelyet kiátkozott 3 Valikán és a püspökök, de amely létezik és a jövőben is létezni fog A katalikus akció akkor jött létre, amikor a magas egyházi hierarchia előkészítette felforgató, népellenos, demoktáciaellenes szervezetek mega'akulását. Aztán szükségessé vált, hogy további intézkedések történ jenek ' az iskola és a sajtó terén. Amikor a konzisztóriumok az illegális munkák barlangjaivá lettek, szükségessé vált, hogy oda állami meghatalmazottakat állítsunk. Ez az időszak volt, amikor a köztársaság védekezett a felforgató és illegális munkák ellen és már ebben az időben egyházi tényezők, akik azt hitték, hogy a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság elleni támadásra mennek, egy szép napon felismerték, hogy lábuk alól elvesztették a talajt. A pozitív intézkedések továbi jelentős szakasza az egyházi törvények elfogadása a klérus anyagi ellátásáról és az egyház anyagi ellátásáról s az: egyházi ügyek állami hivatalának' létesítése volt. Tudjátok, hogy e törvény ellen milyen uszításokat vittek végbe. Az összes nyugati rádióállomásokon keresztül kétségbeesett felhívások hangzottak" el az alsó papság felé, hogy ne fogadják el a fizetéseket, ne isimerjék el a törvényt stb. Megtámadták a törvény megállapításait, amely az államnak teljes joggal bizonyos jogokat ad, hasonló jogokat, aminőket az egyház kezdettől fogva biztosított patronátus urainak. Az állam és a kormány e patrónusa most az összes templomoknak És most egyszerre azok a jogok, amelyeket az egyház az egyes patron usainál elismert, az államra nem vonatkoznának? A törvény azonban minden kétségbeesett felhívás és petíció ellenére érvénybe lépett Az urak öt perccel tizenkettő előtt fordítottak egyet a dolgon és hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a papok a törvény szerint fogadják el az államtól a fizetésedet. Oly gyorsan fordítottak és oly váratlanul, hogy a vatikáni rádió is megdöbbent és napokon keresztül mélyen hallgatott. Az amerikai rádió, amely nem tudott a püspökök új direktívájáról, tovább uszított. A magas katolikus klérus, amely nem tudta az alacsony papság kollektív ellenállását megszervezni az egyházi törvénynyel szemben, álláspontját meg kellett, hogy változtassa, mert különben elszigetelte volna magát saját egyházától. Azután következett a köztársaság iránti hűségfogadalom januárban. Kijelentettük, hogy a fenntartásokkal adott fogadalmat nem ismerjük el. A köztársaság elnöke, a kormány, a nemzetgyűlés tagjai, az állami tisztviselők, ezeknek mindnek fogadalmat kell tenndök és mindig érvényben volt, hogy bárminemű fentartás érvénytelenné teszi a fogadalmat. Kiderült azután, hogy a katolikus papság döntő többsége a fogadalmat letette. Az a kampány, amelynek célja az volt, hogy a törvények megvalósulását lehetetlenné tegye, egészében megdőlt. Fontos körülmény az is, hogy a katolikus magas papság a köztársaság többj egyházaitól teljesen elszigetelődött. Az összes nemkatolikus egyházak a törvények megvalósítását megígérték és ezzel egyidejűleg lojalitást a törvények iránt. A kerületekből jelentéstételek érkeznek. hogy a fogadalomtételek után az egyházi kérdésekben nyugalom állott be és hogy a dolgok stabilizálódnak. De, ahogy kitűnik, a magas egyházi hierarchia, amely központja lett az összes reakciós elemek felekezetre való tekintet nélkül; törvényes fel(Folytatás a 6. oldalon.)