Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-30 / 76. szám, csütörtök

1950 március 25 IIJ Sül 7 JIRi WOLKER a híres cseh munkásköltő e napokban töltené be ötvenedik évét, ha élne. A korán elhúnyt Wolker forradalmi szellemével elsősorban az ifjúság költője volt és ma, amikor az egésž haladó ifjúság a béke táborának harcosai mellé sorakozik fel, még hangsúlyozottabban az. Vannak költök, akiknek nemes, emberi mondanivalóját a kor érleli meg és verseik idővel a nagy tömegek köz. kincsévé válnak. Ezek a költészetnek igazi nagyjai, a halhatatlanok, az előrenézők, akik korukból kilépve, minden szavukkal a jövőbe mutatnak. Így vagyunk a legnagyobbakkal, Puskinnal és Petőfivel, akik száz esztendővel elhúnytuk után ifjú szívek lelkesítői és lángralobbantói. És így vagyunk az ugyancsak korán elhúnyt József Attilánkkal, a csehek pedig Jiri Wolkerrel. Erban, Havlicsek, Neruda és S. K. Neu. mann mellett költészetük legnagyobb alakjával. Az a nagy érdeklődés, amelyet Wolker költészete már a világháború alatt a cseh ifjúság, a munkásság és a diákság körében kiváltott, a megszállás évei alatt még hatalmasabbra nőtt és új értelmet kapott. A költőből egy nép nevelője lett: ellenállásra, kitartásra és harc. ra buzdított az elnyomatás nehéz éveiben és ugyanakkor útat mutatott — előre, a kommunizmus felé. A felszabadulás után a cseh irodalomtörténet megkezdte századunk legnagyobb cseh költőiének úiiáértékelését. Elsősorban Zdenek Nejedlý és S. K. Neumann voltak azok, akik költészetéről lehántották a polgári müitészektől ráasrsratott sallangokat és ezt a halhatatlan forradalmi munkásköltöt igazi nagyságában értékelték és méltatták. Neumann 1946-ban egy Wolkergyüjtemény előszavában már ezt írja: „Jiri Wolker költészete az élet valóságos és egyszerű érzéséből ered, ahogy a nvári virágok fakadnak a mező termő talaiából. Az ő világa kezdettől telítve volt egyszerű emberekkel .az ő munkájukkal. örömükkel és bánatukkal és különösen szegénvséprükkel." Az egyszerű ember tényleges élet. körülményeiből és az öt környező dolgokból, elsősorban pedig a munkásosztály életkörülményeiből merítette Wolker témáit. A népről írt — a népnek. Költészété elsősorban harcos, a munkásosztály felé fordul, hogy felrázza és buzdítsa, küzdelemre serkentse a hatalomért folyó harcában. Ezt a riadóverését nem csök. kenti. hofrv WolVer alaniáhan véve igazi lírikus, gyöngéd és érzékenyszívü lélek, — mert előre tudott nézni, látta a harc határait és a jövőt is: a munkásosztály feltétlen győzelmét. Szociális tárgyai harmonikusan vegyülnek finom lírájával és az is jellemző, hogy a legerőteljesebb és legszebb cseh balladákat író Wolker esryúttal a leggyöngédebb líra megszólaltatója. A kispolgári kritika szentimentalizmusnak értelmezte ezt a gyengédségét, abból a hamis álszeméremből kiindulva, amely egyfelől a finom és gyengéd érzések egyszerű leírását, másfelől az egyszerű és lelkes pátoszt szégyelli. Wolker realista költő volt, erősen népi gyökerű és tipikusan cseh. Ez a realizmusa és erős népiessége azonban még nem tenné költészetét örökbecsüvé, ha nem lett volna tudató, san osztályharcos és pártos. Tavaly a moszkvai és leningrádi „Művészi Irodalom" állami könyv, kiadóvállalat egy közel tíz íves gyűjteményes kötetet adott ki Wolker legszebb verseivel. Ez a kötet most új kiadásban jelenik meg a Szovjetúnióban. A kötet előszavában S. Nikolszkij, a gyűjtemény összeállítója többek között ezeket írja: „Jiri Wolker a huszadik század egyik legnagyobb cseh költője. Neumann és Wolker a kommunista cseh írók első nemzedékének az élén áll. tak. Wolker költészete az új forradalmi művészet törvényszerű és meggátolhatatlan növekedéséről tanúskodik. Jiri Wolkert Csehszlovákia határain túl is ismerik és szeretik. Müveit ukrán, német, bolgár, angol és egyéb nyelvekre is lefordították. 1950 márciusában lesz ötven éve. hogy Wolker megszületett. A nagy költő válogatott müveinek szovjet kiadása, amely -erre az évforduló, ra jelenik meg. szép ajándék lesz a szovjet nép számára, melyet Wolker annyira szeretett volna közelről is megismerni." Nikolszkij szavait kiegészíthetjük azzal, hogy Wolkernek már a háború előtt is számos magyar fordítója akadt és a köztársaságunkban élő magyar haladó ifjúság nagyra becsülte forradalmi költészetét. A mult Magyarországában azonban éppúgy nem talált közönségre és me^hallJIRI WOLKER /3a II ad a a fűlő szemeiről A gyárak állnak, az ucca halott, a holdudvarban alvó csillagok. A városra feküdt az éjszaka, nem éber. csak egy épület maga. Mint száj kiáltja szét a sok tüzelő ablak, hogy üvegük mögött a gépek, rudak, rézfogantyúk, katlanok dohognak s tíz munkás karja vasbafogva jár. hogy szemük fénye elváltozzék s legyen fénysugár. „Antal, villanytelep fűtője, tégy a tűzre!" Antal ma is, mint huszonöt éve már. a katlanajtót vaslapátjával kinyitja, a láng vörösen felszisszen, kiszáll, — im a tüzes kemence s ifja! Antal két tűznél edzettebb kezén egy nagy lapáttal tűzbe száll a szén. S mivel világosság csak emberből fakad, szemevilágából is belobban egy darab s a réti virághoz hasonló kék munkásszemek vasdrót-erekben szerteúsznak o város felett s a kávéházban, színházban családok meleg otthonán kigyúlnak, fénylenek. „Elvtársaim, villanytelep munkásai, oly különös a feleségem. ha belenézek a szemébe. sír hogy átkozott a férje. Hogy más a szemem, mint sok éve. Midőn az oltár elébe vezettem, nagy volt friss, kerek kenyér. üres tányéron két szem morzsa maradt belőle most, mely mit sem ér." Az elvtársak kacagnak, Antal velük nevet, s az éjben melyet díszít villanycsillag-tömeg, az asszonyokra gondolnák és elmerengenek, mert úgy képzelik azok, mint a gyermekek: a férfi azért jön világra, hogy övék legyen. A katlan újból nyílik: mind súlyosabb a kéz és mind súlyosabb a lapát, a vas. A nőt megérteni nehéz, az ő igazuk más. de az is igaz. Repül a szén. Antal szeme-virága rajta, nem tudja tán. kényszer hatalma hajtja, mert a férfi a két széles, tüzelő szemmel rugaszkodik a föld fölé. melyet közéjük ten n s nap. hold: szerelem, termés sugarával övezve hágna a küszöbön által. Es ekkor Antal, a fűtő ez este, hol a nagy lángoló kés szemevilágát nyeste a katlannál fölfogta huszonöt év nyűgét, s ez. érezte, férfias halálhoz elég — s a fényes éjszakába ordított egy nagyot: „Villanytelep munkásai, elvtársaim, nem látok, vok vagyok!" Az elvtársak szaladnak, csak szörnyednek hiában. Es viszik haza. viszik a kettős éjszakában. Az egyik éi küszöbén az asszony sír. vele gyermek. A másik éj küszöbén nyílt ajtaja a mennynek. „En egyetlen uram, egyetlen Antalom, Hogy így most hazatérsz szokatlan ez nagyon. Miért is szeretted úgy a szörnyű vasszüzet, az átkozott személyt, a lapátot, tüzet? Miért is kell a férfinak a világon két szerető? Öt öli az egyik, a másikat meg ő ..." A vak nem hallja, elnyeli a mélység, * sötétség karolja, vonszolja sötétség. A sebzett szív kebléből elrepes, e világon már más kötést keres; de a sötét vakságot át víg lámpafény szeli, nem is lámpák azok: valaki szemei. — az élet fölött a t

e szemed ragyog s száll tova. hogy tündököljék, lásson, meg ne haljon soha. tested megkínzott cserepe fölé kinőttél és alul nézed magad fűtő amint fekszel világtalanul. A munkás halhatatlan, a munka él. Antal haldoklik. • • a villanyfény zenél: Asszonyom, ne sírj! — asszonypni Fordította: József Attila Angoí-amerikai politika Nyugat-Németországban gatásra, mint József Attila, korunk legnagvobb magyar forradalmi köl. tője, akit a bűnös magyar úri világ, a Pekárok és Tormay Cecilek hivatalos magyar kritikája a halálba kergetett. A felszabadulás utáni idő, de különösen a legutolsó esztendők Viktorov, a moszkvai Pravda külpolitikai hírmagyarázója, Anglia és Amerika nyugatnémetországi politikájáról ezeket írja: A megszálló hatalmak katonai missziói és a dán katonai tényezők Dánia stratégiailag fontos területeinek „bérbeadásáról", más szavakkal ezeknek a területeknek az angol-amerikaiaktól való átvételéről tárgyalnak. Az angol-amerikaiak Dániának Schlesswig egy részét ígérik „kárpótlásul". Schlesswiget — jegyzi meg Viktorov — a Saarvidék sorsára jut' tatják, amelyet Franciaország bekebelezett a Wall Street áldásával. Azok után, ami a Ruhrvidé" ken és a Saarvidéken történt, a Schlesswigről érkező hírek senkit sem lepnek meg. Megfelelnek az amerikai imperialisták szétzúzó és fokozatosan rabló nyugatnémetországi politikájának. Mu" tatja ezt az a szomorú és tragikus sors, amelyre az angol-amerikai imperialisták Nyugat-Németor" szág lakosságát juttatni akarják. Az amerikaiak és a német monopolisták megegyezése szerint a Ruhrvidék mindjobban amerikai uralom alá kerül. Ennek az egyezménynek következtében a Saar* vidéket Franciaországnak hagyták és Nyugaf"Németország lakossága kettős elnyomás alatt él: a bonni bábkormány nyomása és a megszállási szabályzatok alatt, amelyeknek az a célja, hogy biztosítsák a megszálló rezsimet és elhalasszák a békeszerződés megkötését Németországgal. A német népet — írja Viktorov — az amerikai imperializmus zsoldosává akarja tenni és ágyútölte'ékül akarja felhasználni. Az USA uralkodó köreinek képviselői ismételten állást foglaltak amellett, hogv Németországban legalább 25 hadosztályt létesítsenek .önkéntes' toborzással. Az angol.ame. rikai imperialisták politikája Németországban — fejezi be cikkét Viktorov — a német dolgozókat és az egész német népet arra készteti, hogy harcát Németország egyesítéséért egy békeszerető és demokratikus államban megerősítse és hogy még nagyobb részt vegyen a békernozgalomban az új háború előkészítői ellen. HőroinmHftá munkanélküli Nyugat-Németországban A bonni munkaügyi minisztérium egyik tisztviselőié kijelentette. hogy Némteországban ezidőszerint nem kettő, hanem kereken hárommillió a munkanélküliek száma és hogy a munkanélküliekről szóló hivatalos kimutatás hamis. Ha a munkanélküliek csökkenéséről beszélnek, ez csak statisztikai bűvészmutatvány. Sztrá'lkok Franciaországban A sztrájkmozgalom s a trancia munkások szívós bérharca tovább tart A fémiparban több mint 150.000. az épít. kezesi iparban 100.000 és a vegviiparban 40.000 munkás sztrájkol. Ezenkívül sztrájkol a szociális szolgálat néhány ezernyi alakalmazottja, a bőrieldolgozó ipar és más iparágak alkalma, zottai Néhány üzemben a sztrájkolok, nak sikerült k'vívniok a győzelmet és ezért visszatértek munkájukhoz. A kormány szüntelenül fi Időzi a munkásokat és a szakszervezeti vezetőket a sztrájkok megszervezéséért és a sztrájkban való lészvéte ükért Így •gy üzemben az igazgatóság 3.000 munkást elbocsátott. Poissyban a Ford-üzemekben 600 munkást, akik a -sztrájkban részvettek kizártak. Hétfőn Marseille, L-> Palisse, Dunkerque, Boulogne, Dieppe, Le Havre, Calais, Brest, Saint Niraire. Bordeaux kikötőkben, valamint az összes algíri és a párizsi folyami kikötőkben 24 órás sikeres sztrájkot tartottuk tiltakozásul a szakszervezeti vezetők üldözése el'en. Megtorló eljárások az olasz sztrájkolok ellen A rendőri megtorlások a március 22"i olasz sztrájk résztvevői ellen tovább tartanak. A rendőrség Sansevereben sok személyt letartóztatott. Az olasz Kommunista Párt lapja, az „Unitá" írja, hogy a rendőrség igénybe vette a faS'szta besúgók szolgálatait. A város terror alatt él. A rendőrség az éj leple alatt a haladószellemű polgárok házába megy és letartóztatja őket. Cagliarban Szárd

;nia szigetén a rendőrség letartóztatta a haladószellemű mezőgazdasági munkások tartományi szervezetének titkárát és szárdiniai tartománygyűlés több haladószellemű tagját. Számos személyt letartóztattak Turinban, Genuában és más városokban. A sztrájkban résztvevők elleni bírósági tárgyalásokat Olaszországban szokatlan gyorsasággal kezdték meg. Nápolyban elítéltek két munkást és az „Avanti" baloldali szocialista lap tudósítóját két hónapi fogházra ítélték „meg nem engedett tüntetéseken való részvételéért, rendőri parancsok be nem tartásáért." Egy másik vádlottat egyévi börtönre ítéltek. Ravenna, Nuoro és Róma tartományainak számos községében megfosztották állásuktól azokat a községi elöljárókat, akik támogatták a sztrájkolókat. Milánóban, Rómában és más városokban a rendőrök letartóztatják és megbüntetik azokat az újságárusokat, akik haladószellemű sajtótermékeket terjesztenek. I Wolker nevét és forradalmi költészetét kezdik ismertté tenni a magyar dolgozók előtt is. Az érdemé, hez méltó megbecsülést egy magyar gyűjteményes kötet összeállítása és meejelenteiébe hathatósan előmozd

1'taná. Egri Viktor. TAVASZ az UJ SZÓ képeskönyvsorozat első száma rövidesen megjelenik! Admin. „Képeskönyv" felirattal UJ SZÓ kiadóhivatala ellátott befizetőlapot. BRATISLAVA Jesenského 8 Pontos címem: Név: Lakhely: házszám: Utolsó posta: ...

r Kelt A képeskönyv-sorozat előfizetési díja egy évre 120 — KČS aláírás