Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)
1950-03-15 / 63. szám, szerda
1950 március 15 C J J SZ 0 PETŐFI SÁNDOR: i b 4 e Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga! ... Megvirradt, fölébredt a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal f Jött e hajnal, |í Piros arca vad sugára t i Komor fényt vet a világra; 1 E p'rulás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. -y Szégyeneljük szolgaságunk éjét, I Zsarnokok, rátok száll haragunk, { S a reggeli imádság fejében ? Istenünknek vérrel áldozunk. Í Almainkban t Alattomban I Megcsapolták szíveinket, i Hogy kioltsák életünket, | De maradt még a népAnek vére f Annyi, ami fölkiált az égre. Áll a tenger nagy elbámultában, Áll a tenger és a föld mozog. I Emelkednek a száraz hullámok, | Emelkednek rémes torlaszok, Reng a gálya ... I Vitorlája { Iszaposan összetépve T A kormányos szíve képe. Aki eszét vesztve áll magában, Beburkolva rongyos bíborában. j Csatatér a nagy világ. Ahány kéz, ? Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt?... hah. Eltépett lánc s eltört korona. Tűzbe véle!... I No de még se, ? Régiségek közé zárjuk, ? De nevöket írjuk rájuk, Különben majd a későn-születtek | Nem tudnák, hogy ezek mik lehettek. Nagy idők. Beteljesült az írás Jósolatja: egy nyáj, egy akol. Egy vallás van a földön: Szabadság! Aki mást vall, rettentően lakol. Régi szentek Mind elestek, Földúlt szobraik kövéből Üj dicső szentegyház épül, A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap. fiz Etlis Islafidon uraikadó állapotok Petőfi idején már világraszóló tevékenységet fejtenek ki a tudományos szocializmus megalkotói: Marx és Engels. Petőfi ifjú életének és nagy költészetének történelem- és kényszerszabta delelőjén megjelenik az emberiség igaz történetébe mutató mű, a korhadtat, a régit felváltó új társadalmi formának, a proletariátus uralmának elméleti meghirdetője és nagy hitvallása, a Kommunista Kiáltvány. A „népek tavasza" túlmozgalmas volt ahhoz, hogy új müvek keringése zavartalan lehessen s így Petőfi sem ismerkedett meg a tudományos szocializmus tanításaival, a szerveződő forradalmi munkásosztály elméletével és gyakorlatával. Petőfi, a forradalmár-demokrata, a népszabadság izzó híve és harcosa, a külső és belső ellenséggel való leszámolása, a radikális forradalmi ítélkezés, a respublika szenvedélyes híve és hirdetője, a francia forradalom 1792-es szakaszához nyúlt viszsza, király- és arisztokrataellenes grandiózus dühét a francia forradalom forrásai táplálták. Világszabadságérzése túlnőtt az akkor már petyhüdt liberalizmuson, tevékeny szabadságszeretete a világ valamennyi népe felszabadítását akarta, a dolgozó tömegekre támaszkodva. Mély hazaszeretete a tájból indul ki s a népben éri el a legmagasabb csúcsát. Hazaszeretete tisztult és egyértelmű. Neki nem mindegy, hogy kivel szövetkezik, noha szervező elképzelései a nemzeti egységre összpontosulnak, olyan nemzeti egységre, amelyet a forradalmi balszárny, a Márciusi Ifjúság vezet. Ugyanakkor azonban ítélkező rostáján fennakad minden, ami hazug, ami tespedő és haszontalan. Nagyapáink és apáink Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Semmi pátosz és ünnepélyesség, amikor a bíráló tisztázódásnak van helye. De annál inkább felgyúl, ha az egész szabadságba vetett hit szólal meg költészetében. Ilyenkor nem fukarkodik az ünnepélyességgel, a dús aranyozással sem: Üj dicső szentegyház épül. A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap. így ír, amikor „A népek hajnalcsillagát" 1848-at méltatja, a fellángolt forradalmiság e dicsőséges idején. Látományos elképzelései támadnak a világforradalomról, a „fölébredt nemzetek" mozgalmairól. Csatatér a nagyvilág. A hány kéz, Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt?... hah, Eltépett lánc s eltört korona. Szolidáris e nagy forradalmi hullám iránt, szolidáris a feltámadt népek iránt. Lángoló szolidaritással kíséri a szabadságharcos mozgalmakat világszerte. Amikor az olaszok fölkelnek az osztrák császári ház despotizmusa ellen, ilyen szavakkal üdvözli őket: A zsarnokság kl fog pusztulni és Megint virító lesz a föld színe A te dicső szent katonáid ők Segítsd őket, szabadság istene!" Az alvó Brutus szellemét látja felébredni s a forradalmárok nemzetközi szolidaritásával lelkesül az olasz nép harcáért. Március 15-e kivívása után szembekerül atyai barátjával, Vörösmartyval, mert Vörösmarty az országgyűlésen amellett szavazott, hogy a magyar ezredeket osztrák vezénylés alatt szervezzék meg. Ez. mint Petőfi állásfoglalása bizonyítja, nemcsak a gyenge Batthyány-kormány, nemcsak a magyar nép belügye volt; az osztrák zsarnokság szabadságellenes európai akciói idején nemzetközi üggyé vált, hogy a magyar honvédek ne támogassák a zsarnoki haderőt, ne rendelkezhessék velük a bécsi udvar. Nem csoda, hory Petőfi nekiront a nagy barátnak és ilyen kemény, szinte átkozódó haraggal illeti: Te voltál a nemzet költője? Te írtad azt a Szózatot, Mely szólt egy országnak szívéhez ? Azt most már szétszakíthatod, Mert hieroglif lett belőle, A melyet senki meg nem ért. Nem én téptem le homlokodról Magad tépted le a babért. Petőfi a következetes hazafi és a következetes internacionalista: a magyar nép szabadságának ügyét öszszeköti a világszabadság ügyével. Minden utalása tudatos megnyilvánulás emellett. Amikor a királyokról beszél, nemcsak a magyarság nyakára telepedett királyról, hanem minden királyról szól. „Megszámlálták napjaitokat" — jelenti ki- a népek összessége nevében. A forradalmi fellendülés korszakában úgy érzi, hogy a magyar nép szabadsága a közös nagy folyamba: a világszabadság folyamába ömlik. „Respublika, szabadság gyermeke — S szabadság anyja, világ jótevője", — a világ népeit — úgy érzi.— öszszeköti a király ellenesség is, a köztársaság nagy gondolata. S éppen ezért siet lefordítani Béranger „legújabb dalát", mely megbecsülhetetlen érdekű talán nemcsak énreám, hanem minden olvasóra nézve, mert a dicső Béranger írta, és írta a februáriusi forradalom, a köztársaság kikiáltása után..." — teszi hozzá a versfordítás lábjegyzetében. Petőfi lángol és méltán! A népi jellegű demokratikus forradalom szervezője, a gyors, lendületes mozgósítás hőse Petőfi, joggal érzi, hogy rajtunk a világ szeme. így is volt. Engels is megemlékezik erről: „Mi a harc alatt Magyarország mellett álltunk; bátran mondhatjuk, lapunk, a „Neue Rheinische Zeitung" többet tett, mint akárki más, hogy a magyar ügyet Németországban népszerűsítse." Petőfi azonban nem számolt aizzal, hogy az 1848-as szabadsághullámok idején a liberális polgárság már nem tartozott érdekkörébe a forradalom továbbfejlesztése, kiteljesítése. A liberális polgárság már tudta jól azt, amit a Kiáltvány e szavakkal fogalmazott meg: „A régi osztályokra és osztályellentétekre tagolt polgári társadalom helyébe, olyan társulás lép, amelyben minden ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele." így éri Petőfit tragikus csalódásként, a népek tavaszának gyors elizzása után, hogy a magyar nép szabadságügye egyetlen nemzet ügyévé zsugorodott. Most már valóban ténymegállapításként hangzanak e sötét, fenyegető sorok: A Kárpátoktól le az al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar. Most valóban így van. 1849-ben már csak a magyar nép szabadságharca kelt reménykedést a világ lelkiismeretének megtestesítésében, elsősorban Marxban és Engelsben, hogy a magyar szabadságharc a népi forradalmak tüzét hinti majd el szerte a világon. Európa csendes, újra csendes Elzúgtak forradalmai... Szégyen reá! lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki. Mindebből kétségbeesés, reménytelenség fakadjon? — kérdi Petőfi önmagától s mindjárt válaszol is: „Ellenkezőleg, oh hon, inkább — Ez légyen, ami lelket ad." S ha vissza-visszatér, harci riadók közepette — hogy a magyar nép szabadságharcát már nem támogatja senki, akkor is: fájdalma nemzetközi fájdalom. A szabadság ügye nem egy ország, nem egy nép ügye. Utolsó versei egyikében, amelyben az erdélyi küzdelmekről írt és Bemet „Osztrolenka véres csillagát" méltatja, éppen Bemre utalva írja: „Két nemzet van egyesülve bennünk, — S mily két nemzet! a lengyel s magyar!" A győzelmi reménykedés e nagyszerű fellángolásában sem gondol csupán a magyar nép szabadságára. Ellenkezőleg: a szabadságszerető népek öszszefogásáról ír, ebben az esetben a lengyel és a magyar népről. Petőfi költészete, emberi tartása mai történelmünk, a szocializmust építő népi demokrácia korszakának természetes előzménye. Petőfi müve nagy nemzeti s ugyanakkor nemzetközi céljainkat fogalmazta meg. Az ő hazafiassága époly következetes, mint nemzetközisége. Egyik kiegéÁilandóan rosszabbodik a spanyol munkások helyzete A Párizsban megjelenő „Mundô Obrero" című spanyol újság beszámol a falangista Spanyolország dolgozói helyzetének állandó rosszabbodásáról. Franco politikája, amelyet a nagykapitalisták és nagybirtokosok érdekeiért folytat s amely az amerikai imperializmus érdekeinek van alávetve, a reálbérek jelentős csökkenéséhez és a drágaság növekedéséhez vezetett az országban. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, — írja a spanyol újság, — hogy a nők bérei sokkal alacsonyabbak, mint a férfiaké. A feketepiac állandóan virágzik s az életszükséglete cikkek árai gyorsan emelkednek. Az amerikai katonák kihívó magatartása Angliában Az amerikai katonák az elmúlt napokban parancsot kaptak, hogy viselkedésüket változtassák meg Angliában, mert az mély felháborodást váltott ki az angol lakosság köreiben. Az amerikai katonák Angliában durva és beképzelt magatartásukkal mélyen sértik Anglia népét. A könyv, amelyet most az amerikai katonaság között szétosztottak, parancsot ad, miként viselkedjenek az angliai repülőtámaszpontokon tartózkodó amerkai pilóták: A nyilvános helyeken való hangoskodás, az egyenruha helytelen viselése, a gépjármüvek szabálytalan vezetése nemcsak azt bzonyítja, hogy a vétkes neveletlen, hanem viselkedésével a két nemzet közötti jó viszonyt is csorbítja. Gergely Sándor fővárosunkban Gergely Sándor, a Magyar írók Szövetségének elnöke, az éjszaka folyamán fővárosunkba érkezik, hogy róaztvehessen „Vitéizek és hősök" című nagy sikert aratott ! drámájának a Nemzeti Színház kamaraszínipadán rendezett szer" da esti díszelőadásán. Újabb amerikai támadás Közégikeie&n Az Arab Liga főtitkára bejelentette, hogy Törökország és Spa1 nyolország állandó összekötő tisz" teket nevez ki az Arab Liga mellé. Jól informált politikai körök ezt a lépést az amerikai diplomaták legutóbbi Közelkeleten tartott konferenciájának eredményeként értékelik, amelyen az amerikai diplomaták megállapították azt a politikai programmot, amely irányelvül fog szolgálni a közel" jövőben. A programm a háborús hisztéria növelése, a fegyverke" zés fokozása, az amerikai tőke térhódításának biztosítása, valamint az amerikai külügyminisztérium politikai irányvonalának bevezetése. A konferencia óta Libanon ! és Sziria között kiélesed" tek a nézeteltérések, mert Libanon nem fogadta el a két ország gaz" dasági egyesítését javaslatba hozó szíriai ultimátumot. Irakban parlamenti válság állt be, mert a képviselők jelentős része mandátumáról lemondott. A helyzet ar" ra enged következtetni, hogy az amerikai imperialisták „jól kifőzött" terveiknek megvalósítását kénytelenek lesznek elodázni. szítöje a másiknak. Nagyvonalú politikai s ugyanakkor költői elgondolásai között szerepelt a szabadságért küzdő népek összefogásának ügye. 1848-ban „elviharzott" a polgárság forradalmi lendülete: Petőfiék magukra maradtak. A mi napjaink erőviszonyai már az új társadalmi forma, a szocializmus győzelmének képét mutatja. A Szovjetúnióban már hozzákezdtek a kommunizmus építéséhez és a népi demokráciák és a Richard James Rae angol tengerész, akit az Egyesült Államokból deportáltak állítólagos „kommunista tevékenység" miatt, a Daily Worker szombati számában beszámo az Ellis Island szi. getén uralkodó állapotokról, erre a szigetre „nemkívánatos idegeneket" különítenek el, akiket az amerikai kémszolgálatba toboroznak. Rae tanúságot tesz arról, hogy az amerikai hivatalok a népi demokratikus államok emigránsainak és Németország náci menekültjeinek amerikai állampolgárságokat ígérnek azért, hogy szolgálatot vállaljanak az amerikai kémszervezetekben^ Ha az emigráns elvállalja a kémszolgálatot, egyenesen az Ellis Islandról deportálják, mint „nemkívánatos személyt" és abba az A hivatalos jelentésből látható, hogy az amerikai diplomaták Rio de Janeiroban arra törekedtek, miként tudnák latin Amerikában megbontani a dolgozók egységét. A gazdasági kérdésekről a jelen" tés a következőket állapítja meg: A délamerikai gazdaság maximá" Szabad Kína hatalmas területein a szocializmus alapjait rakják le. A haladó erők, a proletariátus nemzetközisége ma már gyakorlat, sikeres gyakorlat a világ minden táján. A szabadságukért küzdő népek nem állnak egyedül és nincsenek elszigetelve. Megvalósult az, amit Petőfi tervezett: a szabadságharcos népek, a haladó népek összefogása a reakció ellen. Vészi Endre. orzságba küldik, ahonnan jött. Rae leírja, hogyan hallgatták ki őt az amerikai hivatalnokok, akik ki akarták belőle venni, hogyan szavazott az 1945-ik évi brit választásokon. Amidőn kitérőleg felelt, a kihallgatást végző hivatalnok kijelentette, hogy „nincs értelme, - hogy tagadjon, mert szavazócédulája a hivatal rendelkezésére áll'. Haladószellemű külföldieket — mondja továbbá Rae — terrorizálnak és súlyosan bántalmaznak. Kétszáznyolcvan más internálttal együtt egy kis helyiségben volt elszállásolva, ahol még elegendő szék sem állt a foglyok rendelkezésére. Sok „beugrató" ügynök és gonosztevő volt közöttük, akik egész nap az őrökkel kártyáztak. lis fejlődése érdekében szükséges, hogy a hazai tőkén kívül jelentős beruházásokat eszközöljön az USA. Láthatjuk, hogy bárhová is beteszii lábát az Északamerikai Egyesült Államok tőkés hadserege, megjelenését mindenütt egyforma céltörekvések kísérik: megbontani a munkásegységet és piacot szerezni az északamerikai tőke terjedésének. — Lengyelországban az idén 17 szállókkal emelik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést. — Nyugat-Németország ruházati ipara a nyersanyaghiány miatt kénytelen csökkentett munkaidőre átállni. A Rio de Janeiro! diplomata-konferencia vége! ért