Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-07 / 32. szám, kedd

1950 február 7 y j sze Vitézek és hősök Gergely Sándor drámájának bemutató j a „Nová scéná"-ban Gergely Sándor, a Magyar írószövetség elnöke, közel három évtizedes írói múltra tekinthet viszsza. Ennek a harminc esztendőnek irodaim alkotásai a magyar proletariátusnak a Horthy-rendszer ellen folytatott harcáról adnák drámai erejű, izzó forradalmisággal teli hiteles korrajzot. Gergelynek úgyszólván egyetlen sora nincs, amely nem szólna a rabságban tartott, kizsákmányolt emberről és amelyet nem hatna át a proletariátus felemelkedésébe és végső győzelmébe vetett törhetetlen hit. Az író egy novelláskötettel jelentkezett 1922-ben és első komoly sikerét a két évvel később megjelent „Béke" című önéletrajzi regényével aratta. Gergely az első világháháború utolsó esztendejében egy gáztámadásnál elvesztette a szemevilágát és mint háborús rokkant soká élte a tőkés társadalom által kivetett, utcára kénvszerített emberek nyomorúságos életét. Orvosi beavatkozás visszaadta látását és az író, aki eddig csak a maga szűk környezetére, rokkantak, trafikosok, rikkancsok, a társadalom peremén élő deklasszáltak életére figyelt, kilép a vakságától meghatározott, csupán benső látomásoktól lázasított, valójában színtelen világából és teljes realitással kezdi festeni az életet nyers valóságaival, összefüggéseivel és anyagelvi törvényeivel. (Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy Gergely első regénye szlovák fordításban nálunk 1926-ban a Munkásakadémia kiadásában jelent meg.) „Szú" című regényének meztelen Igazságai arra késztették a burzsoá•Sjával mindig lepaktáló szociáldemokrata pártot, hogy az írót kizár ja soraiból. De Gergely már korábban, 1926 óta az illegális Kommunista Párt tagja volt és öt esztendőn át a magyar kormány engedé lyével megjelenő haladószellemű folyóiratoknak — amelyek valójában az ülegális Párt munkáját szolgálták — a Százszázaléknak, a Parasz^^ "apjának szerkesztője. A polgári ^Ánü kiadóknál indexre kerülő í

ro a maga kiadásában jelenteti ^eg további munkáit, köztük a Bualvilágába vezető „Achrem életé"-t, a földtelen zsellérek, illegáiľs kommunisták szervezkedéséről szóló „Hidat vernek!" című regényt és az „Embervásár"-t, melyben élesen állást foglal a jobboldali szociáldemokraták ellen és a munkásosztálynak illegális harcát festi meg. Regényeit a rendőrség sorra kobozza, nyomda sincs, amely vállalná újabb írásai kinyomtatásét, bíróság elé kerül és ez a „fennálló társadalmi rend elleni felforgató tevé» kenysége" miatt három évi börtönre itéli. Gergely a börtön elől a Szovjetúnióba, minden baloldali üldözött magyar iró mentsvárába menekül. Moszkvában, ahol a magyarul megjelenő „Sarló és kalapács" szerkesztője, ekkor a magyar szellemi életnek élenjáró harcosai éltek, köztük Lukács György, Illés Béla, a tavaly elhúnyt Balázs Béla, Rudas László, Háy Gyula, Gábor Andor. Gergely tehetsége a moszkvai emigráció évei alatt bontakozik ki teljében, itt írja meg hatalmas Dózsa trilógiájának első két kötetét, az „Üriszéket"-t és a „Nagy tábor"-t, a magyar paraszti sor sokáig kitagadott és megvetett forradalmárának életét, az angyongyötört és állattá aljasított és embertelen sorsa ellen lázadó jobbágyság sorsát. Dózsából s a végsőkig kizsigerezett csontig csigázott, kaszát karddá élesítő szöges bunkókkal a hóhéraira támadó középkori paraszttól egyenes vonal vezet a „Vitézek és hősök" mártírhalált halt Eszterág Páljáig és az illegalitásig új jövőt építő munkásokig. E°y eszmevonal fűzi össze őket, egy szellemnek hangján szólnak ezek a kivetettek és meggyötörtek és azonos törhetetlen erővel és haraggal lázadnak fel uraik, elnyomóik ellen a regényben és a drámában. n. A „Vitézek és hősök" 1939-ben Moszkvában került először szinre és a Szovjetúnió hatszáz színháza eddig közel húszezerszer játszotta. Ez a szám egymaga igazolja, hogy a „Nová scéna" helyesen járt el, amikor első magyar bemutatójául Gergely drámáját választotta. A drámán érezni a közel másfél évtizednyi moszkvai életnek, a nagy orosz realistáknak, főleg Gorkijnak hatását. Olyan hatás ez, amely Gergely drámáját időállóvá teszi. Egy évtizeddel megjelenése után ugyanolyan mélyen szánt belénk, mint orosz tanítóinak mondanivalója. A hatás magyarázatát az író marxista világszemlélete, realista látásmódja adja: Gergely is, mint példaképei, a kivetettek, a kizsákmányoltál:, az elnyomottak oldaláról szemléli az életet, könyörtelen valóságérzéssel jellenizi alakjait és közli gondolatait. Ez a reális látás pőrére vetkőztet mindent, hogy az igazsághoz eljusson. De nem volna az írás realitása teljes, művészi és maradandó becsű, ha az író csupán krónikás maradna és nem utalna mondanivalóval a jövőre. Dózsa tüzes trónusán elevenen ég el és millió Dózsa hal mártírhalált a „Vitézek és hősök" Eszterágjáig, akiket a Horthy pribékrendszer állít a golyók elé, de a Dózsák és Eszterágok szenvedése és martiriuma nem volt meddő: közel egymilliárd felszabadult ember, a fél földteke vallja ma ezt. Vasárnapi előzetes beszámolónkban ismertettem már a Gergely dráma tartalmát, ezért ma, hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzam, a fenti életrajzi adatok után csupán a „Nová scéna" előadásának bírálatára szorítkozom. Már elöljáróban leszögezhető, hogy az előadás méltó volt az író igényes mondanivalójához. A „Nová scéna" színészgárdája igazgatójának, M a rtin Gregornak vezetésével derekas munkát végzett, az előadás egyike volt a legjobbaknak, amelyet a felszabadulás óta fővárosunkban láttunk. A színház úgyszólván valamennyi színészét csatasorba állította a siker érdekében. Gregor erősen kézben tartottá együttesét, ez az összmunka a legdícséretesebb az egész rendezésben. Nagyobb hiba nem is akadt és sok erős mozzanata volt a mély hatást kiváltó játéknak. A legfőbb érdeme ennek a rendezesnek, hogy erősen a realitás síkján marad, amiben segítségére volt J. Valentin kitűnő színpadmegoldása és hogy egyszer sem siklott érzelgcsségbe, hamis szentimentalizmusba. Ez annál dicséretesebb, mert olyan színműről van szó, amelyet nem lehet polgári ízléssel megközelíteni. (A rendezés kisebb elsiklásait, mint például a „Szabad nép" a háború előtti évek kávéházi vendégének kezében. a további előadások során az ügyelő eltüntetheti, a „Szabad nép"et és a ,,Világosság"-ot megfelelő más újsággal helyettesítheti.) A színészek élén Milada Z s e I e n s z k á t kell említenünk Eszterág anyjának szerepében. Hálás, sokrétű szerep ez, de tele van buktatókkal, közepes színészt könnyen érzelgősségre, olcsó hatáskeresésre késztet, túlzásokra ragad; Milada Zselenszká mértéktartó egyszerűségében mélyen emberi volt, azt játszotta, amit kellett: a jobb világért küzdő forradalmárnak anyját, a passzivitásában is az új világ megjöttének segítőjét. Hangban, mozgásban megrázó volt, a szlovák színpadnak egyik legszebb alakítását nyújtotta. A darab főhősének, Eszterágnak az író csak az utolsó képben, a kivégzést megelőző percekben ad alkalmat, hogy mindazt, amit az előző képekben csak némaságával jelez, szóval is kifejezhesse. A szerepet játszó Ctibor Filcsik ebben az utolsó képben — amelynek színpadmegoldása különösen hatásos — meggyőző erejű, megrendítővolt. Néma jeleneteiben még hiányzott az acélos elhatározottság, fehér izzásig hevített tüze, amelyen a megvetés villanyfényeinek kell cikáznia, amikor szemben áll a Horthy pribékekkel. Anyjával való találkozásai a dráma leghatásosabb jelenetei — élményszerűen hatottak. A vitézi rangot áhító és emberi gyöngeségében besúgóvá aljasodó, kétségektől mardosott, csontja velejéig nyárspolgári sógor szerepében L. Chudik kezdeti elfogódottság és bizonytalanság után megtalálta a helyes hangot. Ebben a nehéz szerepben szívesebben láttuk volna azonban a színház álművészét, Martin Gregort, aki már külső megjelenésével is jobban érzékeltette volna Kovács magyar királyi állami vasúti főfelügyelő figuráját. E három főszereplő mellett a sikerben kivált Stefan Winkler osztozik Affra Nagy Mihálynak, a .Vitézi szék" főhadnagyának osztálygőgtől, korlátoltságtól, hagyománytisztelettől csöpögő szerepében. Juraj Paska is jól fogta föl a rendörfötanácsos úri-patkány alakját, míg O. Jariabek felesleges túlzásaival, bicegő járásával, izgékonyságával nem hozta ki ezt a sírásra nyomban elérzékenyülő, de hidegagyú gyilkost, munkáshóhért. Az Eszterág kilétét igazoló két tartu: Dibarbora és Langer kitűnőek voltak. De még a legkisebb szerepeket, a munkásokat és a katonákat játszó színészeken is látszott a rendezőnek jó együttest formáló munkája. Köztük különösen S i m o n o vics és egy kis parasztcselédlány QkjzÁlgflh, Qxilázi, Ôľziídiejtteí Dél van, itt az ebéd ideje. A bratisiavai Danubius-gyár dolgozói üzemenként sietnek ebédre szépen berendezett éttermükbe. Feltűnik, hogy sok munkáslány dolgozik itt a gyárban. Ahogy belépek én is utánuk az étterembe^ a falon egy nagy képet látok. Balázs Erzsébet élmunkásnó tekint le onnan reánk. Ö az üzem legjobb dolgozója. Figyelmeztetésképpen a kép alá oda is írták: „A te példaképed a munkában!" Egy fiatal leányka fut be most a terembe. Ránézek, majd újra a képre tekintek. 0 lenne az? — Szabad egy pillanatra? Hozzámjön és bemutatkozik. Kicsit szégyenlős. Balázs Erzsi. Nem tagadom, magam is csodálkozom ezen a dolgon. Balázs Erzsi a Danubiusgyár első munkása és csak 18 éves. Három éve dolgozik az üzemben. Nehezen kezdjük el a beszélgetést. — Egy évvel ezelőtt először csak hatan kapcsolódtunk be a munkaversenybe. Magam sem tudom, hogy akkor mi történt velem, mikor elkezdtem versenyezni. Nagyon is fiatal s épp ez meglepő és megkapó benne. Ha az építő munkásöntudat nincs is nála teljesen kifejlődve, de mint fiatal dolgo-^ zó mégis megtalálta azt a helyes utat, melyen mindnyájunknak haladni kell. — A gépemet tisztában tartom, a gépet sohasem hagyom magára, a cérna így nem szakad, mert állandóan ügyelek a munkámra, így jobban tudok dolgozni és többet termelni. A munkaverseny legutóbbi körében is első lettem 12S.7 százalékos teljesítménnyel... Látja, ott a képem is, — mutat a falra ragyogó arccal. — Es büszke erre? Nem vagyok, mert tudom, nem teszek mást, mint hogy becsületesen elvégzem a munkámat s hozzájárulok a terv teljesítéséhez. Majd elmondja, hogy KÉT GÉPEN DOLGOZIK. Más nem tudja ezt utána csinálni a húszas cérna gyártásában. — Nagyon gyors munka ez, — mondja, majd elhallgat egy pillanatig. Dolgozótársai már ebéd után vannak és kifelé menet egyikük odaszól neki: — Nem hagynak nyugton sohsem téged! Balázs Erzsi erre csak elmosolyodik. Éreztem, hogy arra gondol — az élmunkássággal együtt jár dolgozótársadalmunk nagyértékü megbecsülése is. — Mit olvas a leggyakrabban az újságban ? — Azokat a cikkeket — feleli —, melyek a munkáról szólnak. Kíváncsi vagyok, hogy a többi üzemek dolgozói milyen teljesítményeket érnek el. Ez is több munkára ösztönöz engem, nagyobb kedvvel dolgozok, ha látom, hogy más is törekszik a termelékenység fokozására. — Mit szólnak dolgozótársai a maga elsőségéről, hiszen vannak itt az üzemben olyan munkások is, akik több idő óta dolgoznak ebben a szakmában. — Azelőtt nagyon irigykedtek rám, most már elismerik, hogy többet tudok dolgozni és így természetes, többet is keresek. Munkatársaim sokszor leszaladtak az irodába, hogy megkérdezzék, miért kaptam többet? Meg is mondták nékik, hogy ne csodálkozzanak ezen, mert két ember helyett dolgozom. — Hogyan tudja ezt megcsinálni? Mi ennek a titka? — Jó munkabeosztásom van. Ha látom, hogy szakad a cérna, akkor az egyik gépet lassabbra fogom, a másikon pedig a cérnát megkötözöm. S még egy, ami fontos, a gépet állandóan jőkarban tartom. _ Hallottam és már meg is írtuk a lapunkban, hogy egyéni kötelezettséget vállalt a KSS IX. kongreszszusára. Igen, hat dolgozótársamat betanítom élmunkási munkamódszeremre, mert ha többet termelünk, jobb lesz mindnyájunknak — mondja egyszerű szavakkal. — Nekem még nem is kellene dolgozni. Tizenöt éves voltam, amikor idekerültem... hogy miért? A testvéreim itt dolgoztak és idejártak az összes barátnőim is. így eljöttem én is ide, • MEGTETSZETT A MUNKA s így ittmaradtam. Mult év augusztusában motorkerékpárral jutalmazták meg a jó munkámat. — S tudja már vezetni? — Azt igen. Akárhová elmegyek rajta ... Most nem használom, csak nyáron... Tetszett neki, hogy' ezt megkérdeztem tőle. Most már magától kezd beszélni. — Tavaly én is voltam Bulgáriában üdülésen. Ott nagyon jó volt, szeretnék még egyszer odamenni. — Most megkaptam az élmunkáskönyvecskét is, mellyel sok előnyben részesülök. Legjobb minőségű szöveteket vásárolhatok vele. Most szép tavaszi ruhára veszek anyagot, — dicsekszi el nagy boldogan. — Szóval.. Rámnéz. Elhallgat egy pillanatra, mintha azon gondolkodna, hogy mit is akarok tőle ezzel a szóval kérdezni. — Na igen... szóval kitűnik ebből, hogyha az ember többet dolgozik, élmunkás lesz, az állam meg búsásan meghálálja munkánkat. Szeretném, ha minél több élmunkás lenne az üzemben, mert így jobban teljesíthetnénk az ötéves tervet s egyúttal mindnyájunknak is jobb volna. Mint élmunkás mult év decemberében a Kommunista Párt tagja lettem, örülök, hogy Pártunk tagja lehettem, merf ez kitüntetésnek számít. Látom, hogy a Párt elősegíti a munkások jólétének teljes kiépítését... Búcsúzóul még hozzáteszi Balázs Erzsi: — Szüleim nagyon örülnek, hogy jól dolgozom. Petröcl Bálint. Lelesz, a példás falu Amikor a kiráiyhelmeci járási titkárságon szó esett Leleszrol, az elvtársak arca derűs lett és olyan bizakodó hangon beszéltek" e falu építőmunkájáról, hogy élvezet volt hallgatni. Éppen jegyzeteket akartam készíteni a falu működéséről, amikor egyszerre csak betoppant egy leleszi elvtárs, aki átadta nekem az évzáró gyűlés pontosan megfogalmazott jegyzőkönyvét az elmúlt év munkájáról és azokról a munkakötelezettségekről, amelyeket ezidén vállaltak magukra a IX. kongresszus tiszteletére. Hogy némi fogalmat kaphassunk e falu becsületes törekvéséről, röviden összefoglalom az évzáró gyűlés eredményét, amely pontosan tükrözi viszsza Lelesz magatartását népi demokráciánk céljainak megva'ósítása érdekében. Az 1949-ben elért eredmények a kövefkezők. 1. A tavalyi IX. kongresszus határozatai a'apján megkezdték a falu szocializálását és megalakították az Egységes Földműves Szövetkezetet. 2. Az EFSz magába vállalta, hogy száz métermázsa húst szolgáltat be, ezt a vállalását 103 százalékban teljesítette. A beszolgáltatást a falu lakossásra a mult évben ugyancsak teljesítette. 3. Az erdősítés kötelezettségét 10 ezer fa ültetésével 250 százalékban tel. jesítette a falu hakossága. Ezenkívül 800 gyümölcsfái is ültettek. 4. Ä falu dogozó' 2.000 önkéntesen vállalt brigádóra helyett ledolgoztak 8.000 munkaórát 5. A legelők megjavítását 100 százalékban teljesítették. 6. A kultúrház megjavítását azonban csak részben teljesítették. A gyümölcsfák beoltását is csak 25 százalékban valósították meg. i Az 1950. évre vállalt munkakötele! zettségek a IX. kongresszus tisztele' tére a következők. 1. A helyi Páltszervezet magára váiíalia, hogy a falu lakossága a beszolgáltatást pontosan teljesíti 100 százalékra, mert az elosztást olyan gazdák fogják kiírni, akik teljesen megbízhatók és akik tisztában vannak az EFSz jelentőségével. 2. A Párt magára vállalja az iskolázás széleskörű végrehajtását, hogy kiváló kádert neveljen a falu dolgozóiból. 3. A Párt felvilágosító munkát végez tagjai körében, hogy tagjai legyenek az 7gységes Földműves Szövetkezetnek az Egységes Földműves vetkezetnek és mindenki csaüakozzék a Csehszlovák-Szovjet Barátok szövetségéhez. 4. Kiépíti a ČSM ifjúsági szerveze. tet és a megerősített ifjúság gárdája 500 munkaórát dolgozik majd le brigádmunkávai az épülő új sportpályán. 5. Az EFSz munkáját a legnagyobb figyelemmel kísérik, végrehajtják az egységes vetési terv megszervezését, hogy az EFSz segítségére lehessen a kis- és középfjazdáknak. 6. A Párt tagjai 1 600 órát dolgoznak le a IX. kongresszus tiszteletére. 7. A Párt magára vállalja, hogy segítségére lesz a kis- és középgazdáknak a géptkkel való aratásnál és a termés betakarításánál. 8. Ä tanítók, akik tagjai a Pártnak magukra vállalják, hogy rendben tartják az EFSz hivatalos könyveit és az év végéig hárem brigádot szerveznek meg a tanuló ifjúságból. Továbbá kötelezik magukat arra, hogy a rendes Pártoktatáson kívül, egyszer havonta a tantestület számára politikai iskoláztatást tartanak. szerepében HanaKovacsiková. voltak jók. Csak az újságírót játsző Adamcsik maradt ezúttal adósunk: túlságosan a munkásokhoz idomult, pedig a marokny értelmiségi ellenállónak típusát kellene megtestesítenie; m. Gergely színmüvétCtiborStitn i c ky fordította kitünö színpadérZékkel, a mü forradalmi szellemét hiánytalanul tolmácsolva. Ugyancsak ő a szerzője a bemutató alkalmából kiadott műsorfűzét két cikkének, amelyek egyike Gergely Sándort, a másik pedig Derkovics Gyulát, a füzetben közölt Dózsa-fametszetek. alkotóját ismerteti alapos bibliográfiai tudással, a magyar írásos művészet jő ismeretével. Devecseri Gábor versének gondos fordítása is erről tanúskodik. Egy Petőfi és egy József Attila versfordítás (E. B. Lukács munkája) a Dózsától Petőfin át József Attiláig és Gergelyig Ívelő forradalmi vonalat teljessé teszi. A „Nová scéna" kitűnő előadása fővárosunk minden szlovákul értő dolgozójának érdeklődésére számot tarthat. Remélhető, hogy a bemutató őszinte nagy sikere a további csiszoltabb előadások során még teljesebbé válik. Egri Viktor. 9. Az összes Párttagok magukra vállalták, hogy megrendelik a pártsajtót, a keletsz'ovákiai Pravdát, a központ Pravdáját és az Uj Szót. 10. A funkcionáriusok, a pártbizalmiak kötelezik magukat a Život Strany megrendelésére. Nem fér kétség hozzá, hogy ebben a faluban a Párt irányítása mellett az építőmunka előrehalad és az elvtársak ezidén gondja lesz arra is, hogy a kultúrház belső javítómunkálatait is befejezzék. Erről akkor bizonyosodtam meg, amikor meglátogattam a falu dolgozóit. Sajnos, a leleszi Párt elnökével, Cap Istvánnal nem volt módomban elbeszélgetni, mivel úton volt, viszont pontos felvilágosításokat kaptam Zsigmond Józseftől, a Párt alelnökétől, aki egyben a Nemzeti Tanács elnöke is. Zsigmond József a régi, megbízható harcosok közé tartozik. 1917-ben résztvett a Nagy Szovjet-forradalomban és 1918-ban, amikor visszatért, ugyancsak résztvett a magyar Vörös hadsereg harcaiban. E harcok során meg is sebesült, A Szovjetbe mint hadifogoly került. A Dón-medencében bányászként dolgozott. A Forradalom elején a bányászok alaposan megszervezve, már készenlétben álltak és fegyverrel védték meg a bányatárnákat a rájuktörő kozákbandáktól. A kozáktámadás az éjjeli órákban történt meglepetésszerűen, de sokra nem mentek vele, mert amikor felhangzott a veszélyt jelző sziréna, a bányászok tervszerűen felfejlődtek. Mindenki ott volt pontosan a megfelelő helyén és körülkerítéssel fenyegették a támadó bandát. A kozákok természetesen azonnal megfutamodtak, úgy, hogy sikerült a környező falvakat, is felszabadítani. És mindenütt így volt ez, ahol a mukásság meg volt szervezve, ahol a Párt megfelelő irányítása mellett harcolni tudott. — Azóta pontosan tudom — mondja Zsigmond elvtárs —, hogy mit jelent az, ha a munkásság szervezve van ... azóta pontosan tudom, hogy micsoda erőt képvisel a Párt. Itt is, a mi falunkban én alakítottam meg 1922-ben a Pártot és azóta is hűséges tagja maradtam és a munkásmozgalomban állandóan résztvettem. Ma mindannyiunknak, akik régi tagok vagyunk, rengeteg a munkánk, de ezt a munkát vállalnunk kell. Ha komoly gondot fordítottunk volna (Folytatás a 4. oldalon.)