Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-12 / 37. szám, vasárnap

1950 február 12 UJS70 ményt csekélynek kell tekinteni. (162.5 hektár, míg az 1950-es évben 177 hektár.) A feladat súlypontja az álla­mi gépállomások, amelyeknek elsőrangú szerepük van a falu szocialista átépítésében. Teljesítményeiket lénye­gesen emelni lehet és kell is. A mezőgazdasági termelés az összes villanymotorok 85 százalékát kapta és további 167 falut kapcsoltunk be az áramszolgáltatásba. A műtrágya-adagok juttatása az 1950-es évben 1 hek­tár szántóföldre a nitrogénes műtrágyáknál 27.5 száza­lékos, a foszforosoknál 33.9 százalékos és a káliumos mű­trágyáknál 82.1 százalékos emelkedést mutat fel. Lényegesen emelkedik a mezőgazdasági építési be­ruházások terjedelme is, még pedig az 1949-es évvel szemben 47.1 százalékkal. Főleg az állattenyésztés céljait szolgáló építményekről van szó. Ehhez az agrotechnikai intézkedések nagy mennyi­ségét kell fűzni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a földműves növelje teljesítményét, javítson a jószág mi­nőségén és emelje a mezőgazdasági termelést. A kormány határozatával megállapíttattak a tavaszi munkálatok végrehajtására kiadott irányvonalak. Ezek megvalósítása fontos előfeltétele a mezőgazdasági terme­lési terv termelési feladatai teljesítésének. Nagyobb mér­tékben kezdenek megvalósulni a szárazság elleni intéz­kedések és szélesterjedelmű kísérleti munkák lesznek folyamatban. A mezőgazdasági termelési és beszolgáltatási feladat biztosításának és túllépésének legfontosabb és leghatható­sabb eszköze az EFSz kiszélesítése, annak megszilárdítá­sa és egyöntetű beállítása a falu fő termelési feladataira. Az elmúlt évben megtettük az első lépéseket az EFSz megalakítására. A közös vetési eljárás, az aratási munkák közös szervezése, a munka jobb és célszerűbb szervezésére való együttműködés első alakjaiként je­lentkeznek, amivel megteremtődnek az előfeltételek a munka magasabb termelési formái felé való átmenethez, ami lehetővé teszi a gépesítési eszközök kihasználását és lényegesen emeli a munka termelékenységét. A mezőgazdasági feladatok teljesítésével nemcsak a lakosság ellátását biztosítjuk, de egyszersmind fontos és elkerülhetetlen feltételét teremtjük meg Szlovákia ipa­rosítása további fejlődésének. Iparosításunk számára a legfontosabb hazai nyers­anyagot az erdészet adja. A fatermelés és fafuvarozás terve az elmúlt évben teljesedett és lényegében teljesül­tek az erdészet összes többi feladatai. A fa fuvarozásá­nál azonban még mindig jelentős hiányok mutatkoztak és ezért az állami erdőkön gondoskodni kell arról, hogy ebben az évben a fa fuvarozását folyamatosan teljesít­sék. A fa ma legjelentékenyebb nyersanyagaink közé tartozik. A nyersfaanyag értékesítésében a felszabadulás óta eltelt években jelentős sikereket értünk el. Azonban mindezek ellnére sem lehetünk elégedettek a mai hely­zettel, mert sok szakaszon, így az építészetben és az iparban, nem értik meg teljesen munkatársaink, hogy a fa értékes nyersanyag és hogy a fával célszerűen és ta­karékosan kell gazdálkodni. Pazarolják a fát és ezért a fafogyasztás aránytalanul emelkedik. Építészetünk és Ipari termelésünk növekvő térfogata mellett elsőrangú feladatunk az, hogy a fa fogyasztásában lényeges meg­takarítást érjünk el, mert csupán így fogják tudni er­deink -gazdasági életünk egyre növekvő igényeit telje­síteni. Erdeink súlyos kérdése az erdei utak hiánya. Az elégtelenül kiépített erdei úthálózat miatt a hozzájutás az erdőkhöz nehézségekbe ütközik. A fa fuvarozása az összeköttetés szempontjából nehezen hozzáférhető erdők­nél nagy minőségi és mennyiségi veszteségekkel jár. Az ilyen veszteségeket évenként 200 ezer köbméter kérges gömbfára becsülhetjük. Az erdei utak kiépítése vég­eredményében azért nem halad elég gyorsan, mert né­hány helyen nem értik meg azt, hogy elsőrangú, nem­zetgazdaságilag sürgős akcióról van szó. Tavaly 168 km erdei utat építettünk meg. Ez évben 211 km kemény erdei út építését tervezzük, azonkívül 125.5 km földutat építünk. Fontos feladat ez, amelyet nemcsak teljesíteni kell, hanem túl is haladni. Az építészet új feladatai A nagy építkezések a gazdasági és kultúrélet minden szakaszán kapcsolatban vannak az épít­kezések rohamos növekedésével, amely az 1948. évi államosítás után tavaly figyelemreméltó sike­reket mutatott íel. Az építkezések térfogata az 1948-as évvel szemben egyenlő árakat véve ala­pul 16%-al emelkedett és meghaladta a 10 miliárd Kčs összeget és így az építkezési termelés teljesí­tette a tervet. Ez évben az építészet termelése elő­zetes számítás szerint további 30%-kal emelkedtek az elmúlt évvel szemben. Egyidejűleg növekszik az építkezéseken az ipari és mezőgazdasági építések részesedése és ezzel a termelési beruházások ré­sze is. Az építészetben dolgozók legutóbbi látogatása­kor a Köztársaság elnökénél, az elnök úr mint egyik legfontosabb feladatot jelölte meg az építke­zések központosítását, harcot a rendszertelenség ellen, amely az építkezési akciók elnyúlását és félbemaradását okozza. Ebben az irányban, ebben az évben lényeges javulásnak kell beállnia. Az építkezési munkákat nagymértékben akadályozta a szerelési anyag hiánya és még inkább akadá­lyozta a szerelő üzemek jelentéktelen munkaké­pessége, amelyek a szükségletnek 20%-át is alig tudták fedezni. Az 1950-es évi terv egyik jelentős vonása az, hogy lényegesen emeli a szerelési anyag termelését és kiterjeszti a szocialista szek­torban a szerelési üzemek kapacitását. A terv további jelentékeny jellegzetessége a téli szezón kihasználása az építkezések folytatására és a munkásság állandó építkezési kádereinek ki­terjesztésére. Az első téli terv, igaz még sok hiányt mutat fel, azonban reméljük, hogy az építészetben dolgozó munkásaink ezeket gyorsan eltávolítják és így biztosítják a terv teljesítését. Minden eset­ben bizonyítékunk van arra, hogy az építkezésben lehet télen is dolgozni és az építkezési munkák szezónjellegét meg lehet szüntetni. Ebben az évben több figyelmet szentelünk majd az építészet gépesítésének, mivel itt termelésünk még gyengén van felszerelve gépesítési eszközök­kel. Főleg azonban arról van szó, hogy hasonlóan, mint az iparban emeljük a munka termelékenysé­gét, javítsuk a munka szervezését az építkezése­ken és főleg jobban használjuk kí a nehéz gépeket. Az egyre növekvő ipari és mezőgazdasági ter­melés egyre nagyobb igényekkel fordul közleke­désünk felé. Azokban a számadatokban, amelyek a közlekedés tervének teljesítését mutatják, egyút­tal az is visszatükröződik, hogy milyen Szlovákia gazdasági fejlődésének üteme. A tiszta tonna­kilométerek száma az áruszállításban az 1948-as évvel szemben 20.6 százalékkal nőtt, míg ez az emelkedés a Köztársaság egész területén 13.7 százalékos emelkedést tesz ki. Szlová­kiában a beállított kocsik száma az 1948-as év­vel szemben 17.9%-kal és az 1949-es évvel szem­ben 20.2%-kal nőtt. A vasutak lényegükben simán elégíthették ki ezeket az igényeket és súlyosabb nehézségek csupán az őszi főszezonban mutatkoz­tak. Igen tanulságosak az autóbuszokkal szállított személyi forgalomnak számadatai is. Ebből nyil­vánvaló, hogy az 1949-es évben a 48-as évvel szemben a munkahelyükre szállított dolgozók szá­ma 6.4-ről 11.8 millióra nőtt, míg a szállított tanuló­ifjúság száma 4.3-ről 7.6 millióra. Az áramlás az iparba és iskolaügyünk fejlődése ezekből a szám­adatokból teljesen nyilvánvaló. Szlovákia jelentős közlekedési kérdése az autó­buszvonalak. Az elmúlt évben a tervet túlléptük. Lényegesen javult az autobuszok beállítása és 46 új vonalat szerveztünk 1. 252 km hosszúságban. Az új vonalakat a kerületi nemzeti bizottságok aktív együttműködésével szerveztük meg. Közlekedé­sünk az összes lényeges szakaszokon teljesítette a tervet és a vasúti műhelyek 109%-os teljesítményt értek el. Azonban nem teljesült a gépkocsi teher­forgalom terve. Tavaly további 216 községet kap­csoltunk be a telefonhálózatba. De a többi felada­tait is teljesítette postai szállítás. Üzembe helyez­tünk új vasútvonalat, a dicsőséges Ifjúsági Vasút­vonalat és sikeresen teljesült az előírt szakaszokon a szövetségi vasútvonal átépítése két vágányra, amiben jelentékeny részt vettek az ifjúsági és mun­kásbrigádok. Az Ifjúsági Vasútvonal dolgozó ifjú­ságunk országépítő lelkesedésének jelképévé vált. A vasúti szállítás terve az 1950-es évben a tiszta tonnakilométerek számát 14%-kal emeli. Az úti szállításban a terv a gépkocsi teherforgalom meg­kétszerezését írja elő az 1948-as évvel szemben, a szocialista szektor egyidejű lényeges megerősö­désével és a tőkés vállalatok kiszorításával, ame­lyek ezen a szakaszon még aránylag elég erősek. 50 új autóbuszvonalat szervezünk, amelyek össz­hosszúsága 1.354 km lesz. A víziszállításban a szál­lított áruk súlya az 1948-as évvel szemben 36.9 szá­zalékos emelkedést mutat. A tervezett közlekedési teljesítményeket úgy kell emelni, hogy gazdaságunk emelkedő igényeinek eleget tudjanak tenni. Ez feltételezi a vagonok azonnali kirakását és berakását az egyes üzemek által, valamint a szállítási teljesítmények egyen­lőbb szétosztását. Főleg azonban megköveteli kék hadseregünk példás munkáját. A szocialista kereskedelem az új esztendőben Az elmúlt évben nagy haladást értünk el a szo­cialista kereskedelem megszervezésében és pedig nemcsak a nagykereskedelem szakaszán, amelyet még 1948-ban államosítottunk, hanem a kiskeres­kedelemben is. Már az 1948-as évben bebizonyult az, hogy a magánkereskedelem képtelen meg­nyugtatóan közvetíteni a termeléstől a fogyasztóig vezető áruforgalmat és hogy a lehető legnagyobb gyorsasággal meg kell szervezni a szocialista ke­reskedelmet. Ennek a feladatnak nemzeti vállala­taink és szövetkezeteink nagy sikerekkel láttak neki. Már tavaly is a kiskereskedelmi forgalom lényeges része a szocialista szektorba került. Még nagyobb plusz az, hogy a szocialista kiskereskedelem rög­tön keletkezésétől kezdve minden szervezési nehéz­ség és hiány ellenére szemmel látható bizonyítékát nyújtotta annak, hogy nemcsak becsületesen, de a választék és a kiszolgálás tekintetében jobban tel­jesítette feladatát, mint a magánkereskedelem és hála ennek a ténynek, fogyasztóink teljesen és köz­vetlenül élvezték a termelési tervek sikeres telje­sítésének minden előnyét, mert szilárdan szabott árakon fokozott mértékben vásárolhattak árut. A mellett a kereskedelemre rótt követelések nem vol­tak csekélyek. Az elmúlt év első negyedétől az utol­só negyedéig a forgalom majdnem háromszorosára nőtt. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi nem­zeti elosztó vállalatok forgalma az 1950-es évben 38%-kal növekszik, amiből a fogyasztási cikkekre 12% esik. Teljesen beigazolódott kormányunk politikájának helyessége, amely a szabad piac bevezetésével és s sza­bad piac árainak folyamatos csökkentésével halad a kö­tött gazdálkodás teljes megszüntetése felé. így lehetett ez év kezdetén kiemelni a kötött gazdálkodás alól a cipőkészítmények minden fajtáját a bőrtalpú cipőkön kívül. Az e szakaszon elért sikerek a szocialista kereske­delemben dolgozókat arra kötelezik, hogy ebben az év­ben még jobban és tökéletesebben szervezzék meg az árúforgalmat, erélyesen távolítsák el a kapitalista gon­dolkodás és spekuláció maradványait és a szocialista kereskedelmet a megfelelő szintre emeljék. Az iskolaügyek fejlődése. Az ország kulturális felépítésében a legfontosabb helyet az adott pillanatban az iskolák kiépítése foglalja el. A tanuló ifjúság száma a mindenfajta iskolákon ro­hamos ütemben növekszik. Az összes iskolákra az 1949— 1950-es iskolaévben összesen 689.179 diák iratkozott be, azaz 116.383 tanulóval több, mint a München előtti Köz­társaság utolsó évében. Gyorsan növekszik az iskolák száma is. Van 1261 óvodánk, 3657 nemzeti iskolánk, 345 középiskolánk, természetesen részben a nemzeti iskolák rovására, 23 új iskola építkezésünk, amelyekből 5 középiskolát tavaly átadtunk rendeltetésének. Az is­kolaügy kiépítésére tavaly félmilliárd Kčs _t adtunk ki. Ebben az évben 370 új óvodát, 84 közép- és nemzeti iskolát, valamint az ipariskolákban 17 új osztályt szer­vezünk. Az iskolaépítés beruházásai ebben az évben lényegesen emelkednek. A felépítésnek ez az üteme mégsem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítésére és az iskolai igazgatás csak a legnagyobb erőfeszítéssel tuHia teljesí­teni az új iskolai törvény által reárótt új feladatokat. Iskolai igagatásunk még céltudatosabban kell, hogy be­állítsa az iskolahálózat kiépítését és az iskolai tanulmá­nyokat az ötéves terv szükségleteire és szakemberek nevelésére, akikre ötéves tervünknek szüksége van. To­vábbi súlyos feladat az iskolai nevelést közelebb hozni a gyakorlathoz, főleg a szakiskolákban. Nagy hasznot jelentenek a dolgozók iskolái, amelyek lehetővé teszik, hogy az érett munkások magas szakminősítést érjenek el. A iskolaügy nagy fejlődése azonban kultúrforradal­munknak, amelyet Szlovákia átél és amely az összes szakaszakon megnyilvánul, csupán egyik oldala. A könyvek példányszáma rohamosan emelkedik és az 1950-es évre 13.5 millió példány kiadását tervezik. Eb­ben nagy része van a jó kelendőségnek örvendő szak­könyveknek, főleg a műszaki könyveknek. Szlovákiában már 9 hivatásos színház működik, 464 mozi és ebben az évben egy további színházat és több, mint 100 mozit rendezünk be. Számítsuk ehhez hozzá a népmüvelödés nagy fejlő­dését, továbbá azt a nagy nevelési munkát, amelyet a Kommunista Párt, a Nemzeti Arcvonal akciós bizottsá­gai, a szakszervezetek, a JSSR, a ČSM, a Nőszövetség valósít meg és akkor megközelítő képet kapunk Szlo­vákia óriási kultúrfejlődéséről, ami egyúttal — és ezt külön hangsúlyoznunk kell —, a falu fejlődése is. Film­munkásaink az 1950-es évre 4 egész estét betöltő és 25 rövid filmet terveznek és reméljük, hogy ezek jó filmek lesznek, amelyek a mi nagy országépítő korszakunkról helyes képet nyújtanak majd. Az egészségügy fejlődése. Sikeresen fejlődik az egészségügyi építés. Egészség­ügyi igazgatásunk az elmúlt évi feladatokat teljesítette és sikeresen valósította meg a járványos betegségek elleni megelőző intézkedéseket, amelyek ezek előfordu­lását jelentékenyen csökkentették. Az ötéves terv első évének sikerei teljes mértékben visszatükröződtek államunk pénzügyi gazdálkodásában is. Az 1949"es évre szóló aktív költségvetés nemcsak tel­jesedett, de a bevétel oldalán jelentősen túl is lépte a tervet. Ezen a példán világíthatjuk meg legjobban a szocialista rendszer előnyeit. A tőkésrendszer idején a helyzet az volt, hogy a tőkések megtömték zsebeiket, milliárdos jövedelemre tettek szert és az állampénztár állandóan üres volt. Az államnak nem voltak anyagi esz­közei az iskolák felépítésére, az egészségügyi berendezé­sekre és más haonlókra. Ma gazdasági életünk jó ered­ményei nem a kapitalista élősködők maroknyi rétegé­nek htjtanak hasznot, hanem az összességnek. Ez a mi pénzügyi aktív gazdálkodásunk jelentősége. Bár évente sokkal többet adunk ki iskolák, kórházak és szociális be­rendezések építésére, mint amennyit a burzsoá állam öt év alatt kiadott, bár egyidejűleg óriási összegeket adunk iparosításra, államunknak van elég anyagi eszköze min­den szükséges kiadásra, és már a felszabadulás utáni negyedik esztendőben költségvetésünk aktiv. A termelési erők fejlődése. Szlovákia összesített terve teljesítésének főfeltétele' az ember, a dolgozó. Tervgazdálkodásunk legnehezebb feladata megszerezni a megfelelő számú munkaerőket és ezeket a terv szükségleteinek megfelelően munkába állítani. Lényegében nálunk arról van szó, hogy a dol­gozókat a kistermelési és kevéssé termelékeny szaka­szokból átvigyük a szocialista szektorba. Az elmúlt év tapasztalatai azt mondják nekünk, hogy már nem szá­molhatunk a munkaerők automatikus áramlásával az iparba és az építészetbe és hogy ezekbe a szakaszokba

Next

/
Oldalképek
Tartalom