Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-12 / 37. szám, vasárnap

4 mint amilyennel tervgazdálkodásunk elmúlt éveiben rendelkeztünk. Még gyorsabban növekszik a bérek és fizetések része a nemzeti jövedelemben és az 1950-es évben több mint 70%-át teszi majd ki. A nemzeti jövedelem az évek során termelt új értékek összefoglalását jelenti. Ezen értékek egy részét hazánk további felépítésére használjuk fel, míg a másik részét a dolgozók életszínvonalának állandó emelésére. Az életszínvonal állandó emelkedése mellett növeljük a beruházások terjedelmét is. Az 1948-as évben nemzetgazdaságunk összes ágazataiba 12.2 miliárd koronát ruháztunk be. Az értékeket összehasonlítva a beruházások terjedelme 14%-kai nő és ebben az évben eléri az 1948-as év befektetéseinek 143 %-át. így szemléltetően győződünk meg a szocialista tervgazdálkodás előnyeiről* amely a nemzeti jövedelem megszakítás nélküli és gyors növekedésével egyidejűleg emeli a dolgozók jólétét és a termelőerőket fejleszti új üzemek és berendezés3k felépítésével. Nemzetgazdaságunk egyes szakaszain elért eredmények Most áttérek nemzetgazdaságunk egyes szakaszaira. Iparunk az ipari termelés tervét az elmúlt évben az élelmezési ipar nélkül 105%-ra teljesítette, míg az egész Csehszlovák Köztársaságban a terv teljesítése 102.8%-os volt. Különösen igen nagy emelkedés volt a gépiparban, a szerszámgépekben, rádiókészülékekben, elektromotorokban, villanykörtékben, zománcedényekben, azonkívül a textiliparban, a fafeldolgozó-, üveg-, vegyi-, kerámiai- és bőriparban. Az energetikai ipar a villamosáram és gáz termelését 14%-kal emelte. Több, mint 800 ýzem kereken 100 ezer alkalmazottal a tervet 1949 december l-ig teljesítette, köztük egész ipari ágazatok, mégpedig az építési anyag és kerámiai ipar, a kohó, textil és ruházati ipar. A termelési tervet egyedül az üvegipar nem teljesítette, főleg a beruházási előfeltételek véghez nem vitele miatt, valamint a szénbányák, ahol üzemeinknek nem sikerült biztosítaniok a bányászatnak múlt évre előírt magas feladatait. Az 1950-es évre szóló ipari termelési terv az említett feladatokban további 14.6 százalékos emelkedést jelöl meg, ami pedig az egész ipari termelést illeti, 21.9 százalékosat, míg a nehéz gépiparban az emelkedés megközelíti a 80 százalékot. Jelentős emelkedés lesz a finom mechanikai termelésben, a kerámiában, az üvegiparban, a fa", textil- és közélelmezési iparban. A bányaiparban 8.5 százalékos emelkedés áll be. Az elektromos áram termelés ebben az évben az 1937-es évi termelés két-háromszorosára rúg. Az ipar fejlődése azonban a villanyáram-szolgáltatás még gyorsabb jlödését követeld meg. A szlovákiai ipar részesedése a ČSR iparában, amely az 1937"es évben az alkalmazottak száma szerint 8 százalékot tett ki, az 1950'es évben megközelítőleg 14 százalék lesz. Az ipari alkalmazottak száma az 1949-es évben több, mint 21 ezerrel emelkedett és az 1950-es évben előzetes tervek szerint 22 ezerrel fog tovább emelkedni, beleszámítva a tanoncokat is és így több mint 220 ezres számot ér el. Ha nagyon mérsékelten is, de egyidejűleg emelkedik a szakmunkások és a nők része az alkalmazottak egész számában. A nők aránya tavaly csupán 29 százalékot tett ki, amiből nyilvánvaló, hogy a nők bevonása az iparba továbbra is elsőrangú feladat maradt. A

z ipar tervezett fejlődése az ipari felépítés további fejlesztését feltételezi. A felszabadulás óta az 1949-es év végéig 32 gyárat helyeztünk üzembe, nem számítva néhány kisebb üzemet és a már létező üzemek lényeges kiterjesztését, köztük 1949'ben 14 üzem kifejlesztését, nevezetesen elektrotechnikai, híd", öntő- és szövőüzBm, stb. növelését. Az 1950'es évben 23 új gyár üzembehelyezését tervezzük. Az ipari termelés terjedelméről tanúskodik ebben az évben az a tény, hogy 1300 építészeti akció lesz üzemben. Ezenkívül néhány már létező gyár gépi berendezését kiegészítjük. Üj üzemek épülnek jelentős mértékben azokban a járásokban, ahol azelőtt semmiféle ipar sem volt. Azonban, mint már mondottuk, az ipari termelés tervezett fejlesztésének feltétele az új üzemek építésén és minél korábbi üzembehelyezésén kívül gépparkiának jobb kihasználása és a munka termelékenységének emelése. Sok üzemünk van még, ahova be lehet vezetni a második vagy harmadik váltást és így további beruházások nélkül is lényegesen emelhetjük a termelést. Van még sok üzemünk, ahol nincs megfelelően kihasználva a gépi berendezés még egy váltásnál sem. Az 1950"es évre szóló terv számít a váltások kiterjesztésére és a már létező üzemek gyártási képességének jobb kihasználására. Ez év nagyon fontos kérdése lesz az új üzemek minél korábbi üzembehelyezése és az új termelési eljárások elsajátítása. Ezen a téren erélyesen el kell távolítani azokat a hiányokat, amelyekkel tavaly találkoztunk. A termelés fejlődésével és az új üzemek kiépítésével párhuzamosan folytatni fogjuk az ipar központosítását, főleg a fűrész-, a ruházati- és szövő-fonó a grafikai és a közellátási iparban. A munka termelékenységének további növelésére nagyon jó előfeltételeket teremtettünk a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom fejlesztésével. Kiváló élmunkásaink és élmunkásnőink vannak és közülük néhányat, pl. Lazik és Smolik elvtársnőket, Ogurcsákot és Fucsikot ismeri egész Szlovákia. Mintái és útmutatói ők munkásainknak és munkásnőinknek. UJSZ0 Tervünk a munka termelékenységének több mint 11.2 százalékkal való növekedését feltételezi, hogy már ebben az évben el kell érnünk azt a termelékenységet, amelyet az ötéves terv az 1953-as évre állapított meg. Ilyen növekedést elérni csupán az élmunkásmozgalom további, nagy kifejlesztésével lehetséges. November 11 "én és 12"én az UVKSS ülésén a KSS elnöke Široký miniszterelnökhelyettes világos irányvonalat szabott, hogyan kell emelni a munka termelékenységét. Erről a kérdésről beszélt az Állami Tervhivatal elnöke Dolanský miniszter is. Azt követelte, hogy a szocialista munkaverseny töké1' les üzemi tervezéssel legyen biztosítva egészen az egyes munkahelyekig, hogy a versenyek számára megnyerjük a mestereket és üzemvezetőket, műszakiakat, konstruktőröket és tervezőket. Ha megszerezzük a mestereket, a műszakiakat, a tervezőket, a szocialista munkaverseny részére, az azt jelenti, hogy elérjük azt, hogy velünk együtt szervezik meg a szocialista munkaversenyt, mert csak így teljesítjük szocialista üzemeinkben feladatainkat. Továbbá szükséges az, hogy az üzemekben következetesebben érvényesüljön az elvégzett munka minősége és mennyisége szerinti jutalmazásának szocialista elve. így érjük el azt, hogy az egyes munkások személyes érdeke és az összesség érdeke között semmiféle ellentét nem lesz. Külön kell megemlékezni az élelmezési iparról. A szlovákiai iparban az élelmezési iparnak jelentős súlya van. Még ebben az évben is a termelés értéke szerint részesedése több, mint egyharmadát tette ki egész iparunknak. Az 1949"es év utolsó negyedében az élelmezési iparban átlagosan 29.028 ember talált alkalmazást. Az élelmezési iparban dolgozó üzemeinknek jelentős nehézségekkel kellett megküzdeniök és részben még most is küzdenek ezekkel. Az 1947'es év szárazsága erősen sújtotta az élelmezési ipart, összeszűkítette nyersanyag alapját az 1948-as évben, amelynek erő

s utórezgése még az 1949-es évben is érezhető voltak. A közélelmezési ipar a termelés tervét az 1949-es évben 91 százalékra teljesítette, viszont az 1948-as évvel szemben termelését több, mint 34 százalékkal emelte. Főleg a cukorgyártás terén nem teljesítették a tervet, mégpedig a cukorrépa hiánya miatt. A vajtermelés az 1948-as évvel szemben majdnem megkétszereződött, azonban a tej és a tejtermékek feldolgozásának fejlődése a tejcsarnokok kiépítése még nem halad kielégítően. További nehézségeket okozott ezen ipar műszakilag elmaradott állapota, a kis szétzilált és primitíven berendezett üzemek nagy számával, valamint azzal a ténnyel, hogy februárig ezt az ipart a kapitalista reakció ügynökei irányították. Ennek az iparnak kiépítésében és szocialista megszervezésében még sok hiány van és szükséges lesz ezeket ebben az évben minél gyorsabban áthidalni, főleg csökkenteni a termelési költségeket és megoldani a kád'erkérdéseket. Az ipart egész dolgozó népünk szeretete és büszkesége veszi körül. Az ipar felépítésére embereink készek minden erőfeszítést kifejteni és a legnagyobb áldozatokat meghozni. Ezért becsületbeli kötelezettsége az iparaak és építészetnek, hogy a rájukrótt feladatokat teljesítsél* Az utóbbi időben államunk vezető tényezői különleges figyelmet szentelnek a mezőgazdasági termelésnek és felvásárlásnak. Itt a lényeges nehézség abban áll, hogy a termelés emelésére törekszünk olyan feltételek mellett, amikor még csak kezdjük szervezni a termelés haladottabb szervezetét és pedig az egyéni gazdaságok alapján. A szocialista ipar és a kistermelésű mezőgazdaság közötti különbség, amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakának törvényszerű jelensége, Szlovákiában annál kiáltóbb, amennyivel gyorsabb az ipar fejlődése és amennyivel elmaradottabb a mezőgazdaság itt, mint a cseh országrészekben. Szlovákia, amely valamikor a nagy mezőgazdasági termésfeleslegek országa volt, egyre nehezebben tudja kielégíteni lakosságának szükségleteit saját terméséből, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés emelkedik. Felhozok néhány alapvető adatot a terv teljesítéséről. Az elmúlt évben előzetes becslések szerint a mezőgazdasági termelés a növényi termelésben 7.5 százalékkal, az állattenyésztésnél 30.1 százalékkal és általában 14.6 százalékkal nőtt. A növényi termelésben a tervet teljesítettük és túlhaladtuk, mégpedig búzában 10.8, rozsnál 26.8 százalékkal nem teljesítettük a takarmánynövényeknél és legrosszabbul teljesítettük a burgonyánál (78.3) és a cukorrépánál (87.5). Hasonló a helyzet a felvásárlási tervvel, amelynél a búzafelvásárlást 98 százalékra teljesítettük, míg az árpánál csupán 77.3 százalékra és a burgonyánál 59.1 százalékra. Legrosszabb a helyzet a kukoricánál. Azonban a felvásárlás még folytatódik. A cukorrépa beszolgáltatása sem teljesült, amit annál inkább kell hangsúlyoznunk, mert a beszolgáltatási számadatok ok nélkül jelentősen elmaradnak a termelési számok alatt, ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolta a cukortermelést. A hektárhozamok az elmúlt évben nagyobbak voltak, mint az 1933—1937"es évig, kivéve a cukorrépát. Az állattenyésztésben a marhaállomány 1948-cal szemben 8.4 százalékkal, a sertésállomány 32.4 százalékkal emelkedett, amely számban megnyilvánul a nagyhízlaldák befolyása. Az állomány a teheneknél az év végére azonban nem emelkedett, sőt jelentéktelen mennyiségben csökkent és a tervet végül csak 95.3 százalékra teljesítettük. A marhahús termelése és felvásárlása az 1948-as évvel szemben 32.9 százalékkal nőtt, a sertéshúsé 84.3 százalékkal és a felvásárlása 194.4 százalékkal, a tej termelése 19 5 százalékkal, felvásárlása 252.4 százalékkal, a tojástermelés 21.3 százalékkal, felvásárlása 253 százalékkal növekedett. A termelés és felvásárlás 1950 február 12 nagy fejlődése ellenére az állati termékeknél a terv feladatait nem érték el. Legrosszabb a tojásnál a helyzet. Sertéshúsnál a beszolgáltatás teljesítését 1950-re halasztottuk, mert a szükséglet fedezve volt. Semmiféle haladást nem értünk el a jószág átlagos használhatóságának emelésében, ellenkezőleg a marhaállománynál, valamint a sertésnél kisebb a használhatóság. Ezzel szemben az átlagos fejőképességet 13.4 százalékkal emeltük, vagyis 1159 literre, azonban még nem értük el a háború előtti átlagos fejőképességet. Az évi tojáshozam 10 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés az 1950-es évben a terv szerint az elmúlt évvel szemben 17.7 százalékkal és az 1948"as évvel szemben 34.9 százalékkal emelkedik. Az 1950-es évi tervnek mindenekelőtt az állati termékek növekvő szükségletét kellett szem előtt tartani. Ezért azt a feladatot tűzte ki, hogy ebben az évben Szlovákiában 41.9 százalékkal emeli az állattenyésztést, még pedig sertéshúsban 66.2 százalékkal és tojásban 56.1 százalékkal. A jószágállományt 6.8 százalékkal kell emelni, ebből a tehénállományt 3.2, a sertésállományt 27.1, a tyúkállományt 40 százalékkal. Az apró baromfinevelés terve lényegesen emelkedik a baromfi-farmok megszervezésével. Az 1948"as évvel szemben 84.6 százalékos emelkedés ez. Az állattenyésztés nevelése feltételezi azt, hogy a takarmány nagyobb mennyiségei állnak majd rendelkezésre. Viszont a takarmányok termelése, amelyre a terv kiterjeszkedik, csupán mértékletesen emelkedik. A növényi termelést 4.5 százalékkal kell emelni, a mellett a takarmányok termelése csak valamivel emelkedik a kenyérgabona rovására. Az 1949-es évi takarmányfelvásárlás tervének nem teljesedése világosan jelzi nekünk, hogy ezen a szakaszon lesz a legnehezebb munkája mezőgazdasági munkásainknak. A tak>irmánytermelés terve nemcsak, hogy feltétlenül teljesítve kell, hogy legyen, hanem túl is kell lépnünk. Erre minden lehetőség adva van, mert a terv távolról sem fogja fel a takarmány-nevelés minden forrását. Ezért a takarmány növekvő szükségletét csupán nagyon intenzív erőfeszítéssel lehet fedezni. A lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése fokozott felvásárlást feltételez. Az 1950-es évi terv az elmúlt évvel szemben a marhahús felvásárlását 29 százalékkal, a sertéshús felvásárlását 83 százalékkal, a tejét 50 százalékkal és a tojást 82 százalékkal jelöli meg nagyobbnak. Ezeknek a feladatoknak teljesítése nemcsak az átlagos termelési számok elérését feltételezi, hanem a felvásárló gépezet hiányainak meggyorsított eltávolítását is, amelyek az elmúlt évben a felvásárlás sikertelenségét okozták, főleg a tejnél és a vajnál. Igen fontos, hogy összehasonlítsuk a felvásárlást és kitermelt mezőgazdasági termékmennyiséget, hogy ilymódon tudjuk értékelni mezőgazdasági termelésünk piaci képességeit. A felvásárolt mennyiség viszonyának a kitermelthez a gabonaneműeknél 30 százaléknak kellene lennie, 1949-ben 23 százalék volt. A tojásnál 33.2 százalék, 1949"ben csupán 27.4 százalék volt. A szlovákiai termelésből a kisebb felvásárlás oka az, hogy kisebbek voltak a hektárhozamok, valamint aránylag nagyobb volt az önellátók száma a falun. A mezőgazdaság szerkezete, a lakosság szociális szerkezete, valamint a felvásárló szervek hiányai okozzák részben azt, hogy a szabad feleslegek eladása Szlovákiában aránylag nagyobb súllyal esik a latba, mint a cseh országrészekben. Az állami birtokok már tavaly is kiváló szerepet játszottak a mezőgazdasági termelés tervének teljesítésében. A szlovákiai állami birtokok terjedelme 750.0 hektárról az 1945-ös évben 129.201 hektár termőföldre növekedett, vagyis egész Szlovákia termőföldjének 4.6 százalékára. Azonban ennek a látszólag kis szocialista szektornak jelentősége mind az egész mezőgazdasági termelésre, mind a közellátásra, messze túlhaladja termőtalajbeli százalékarányát. Az állami birtokok az elmúlt évben megháromszorozták a tejtermelést és különösen jelentős sikereket értek el a sertéstenyésztésben, ahol is az elmúlt esztendőben hektáronkénti 77.3 kg húst adtak le az 1948-as évi 7.9 kg-al szemben. Az állami birtokok a közellátásnak összesen 4206 tonna sertéshúst adtak le, azaz az összes felvásárolt mennyiség 15.4 százalékát, tejben pedig a felvásárolt mennyiség 10 százalékát. Az állami birtokoknak ebben az évben nyilvános felvásárlásra az összes búza 12.1 százalékát, a sertéshús 34.1 százalékát és a tej 10.8 százalékát fogják szolgáltatni. Az egy hektárra eső termelés a növényi termelésben az 1949-es évvel szemben megközelítőleg 30 százalékkal és állattenyésztésben megközelítőleg 70 százalékkal emelkedik. Külön kell megemlékeznem a cukorrépáról. A terv a cukorrépa vetésterületének jelentős emelését és a cukorrépa termelésének 15.1 százalékkal való növelését írja elő. Ez mezőgazdasági munkásaink elsőrendű feladata. A technikai kultúrák és többek között a cukorrépa kérdése a kormány külön tárgyalásának tárgyát képezte és különleges intézkedésekre lesz szükség, hogy a oukorrépatermelést és természetesen a beszolgáltatás tervét is ebben az évben feltéltenül teljesítsük. A magas termelési feladatok elérésére mezőgazdaságunk nagy segítséget kap. Ez a segítség mindenekelőtt a gépesítési eszközökben nyilvánul meg. A juttatott gépesítési eszközök, főleg traktorok, önkötözőgépek stb. értéke a múlt évben 938 millió koronára rúgott és jelentősen felülmúlta az 1948'as juttatásokat és ebben az évben még további 8.2 százalékos növekedést ér el. Ebben az évben e mellett a gépesítési eszközök jobb kihasználásáról van szó. Az elmúlt évben elért traktorteljesít-