Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-02 / 28. szám, csütörtök

i • jg® HHH V •HTjflMF] »JÜHr J WS^J ifTwľMi Mí ga l H • • HH MMM f ^HMH IHHflU •gS&lr ^BBHi XHgBwKi wmm flflfflBľlMI • •Hp^nlHi ^MfP A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 február 2, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 28. szám üzemanyag megtakarítással, seleitcsökkentéssel. a szocialista munkaverseny kiterjesztésével és a szocialista sajtó 100 százalékos előfizetésével készül a füleki Kovosmalt a KSS IX. Kongresszusára Fülek dolgozói példát mutatnak a délszlovákiai magyar munkásosztálynak A füleki Kovosmalt dolgozói kedden, január 31-én délután a két váltás között összüzemi ülést tartottak, amelyen részt­vett Fábry István az UVKSS kiküldöttje és a sajtó képviselői is. Az összüzemi gyűlésen a dolgozók egyhangú lelkesedéssel fogadták el a KSS IX. Kongresszusára a kötelezettségvállalásokat, amelye­ket konkrét formáb n a t :zes bizalmiakkal s a mesterekkel folyta­tott megbeszélések után állítottak össze. E kötelezettségvállalások igen jelentős értéket képviselnek, amelyet a felszabadult munka hősei ajándékképpen nyújtanak át a Párt Kongresszzusa alkalmá­ból az ötéves terv útján épülő országnak. Az összüzemi gyűlés résztvevői Fábry István elvtárs beszédjét hallgatták meg, aki ma­ga is résztvett a füleki gyár dolgozóinak harcában a rozsnyói há­nyásokkal együtt. A munkásság Ihring Mária elvtársnő, valamint Teleki Ferenc elvtárs s az üzemi bizottságok tagjainak felszóla­lása után egyhangú lelkesedéssel tette magáévá azt, hogy a szo­cialista sajtót 100 százalékban elöfizetik > mégpedig az üzem nagy többségét képező magy ara jkú dolgozók az C j Szót, a szlovákajkú dolgozók pedig a Pravdát és a Prácát. Fülek sok harcot átélt dolgo­zói ezzel világító példát mutatnak Délszlovákia össze s dolgozóinak, mert tudatában vannak annak, h ogy a sajtó a dolgozók kezében a leghatalmasabb fegyver. Az összüzemi gyűlés résztvevői egyhangú lelkesedéssel tették magu­kévá Mlin^rcstk és Virág elvtársak előterjesztését és a KSS IX. kong­resszusára a következő feladatokat vállalták: 1. Mi, a Kovosmalt üzem szerve­zett dolgozói, tudjuk, hogy mindany­nyiunk jobb és szebb jövőjéhez egyet­len út vezet és ez a termelésnek és a dolgozók politikai színvonalának emelése Ezért a füleki Kovosmalt összüzemi ülésén a KSS IX kong­resszusa tiszteletére elhatároztuk, hogy teljesítjük a következő kötele­zettségeket: 2. Kötelezzük magunkat arra, hogy az egész üzemben növeljük, a munka termelékenységét a Pártkongresszus időtartamáig 4 százalékkal. Itt em­lítjük meg, hogy az utolsó negyedév termelékenysége 112 százalékos volt a terv fölött. A kongresszusig ezt a számot 116.8 százalékra emeljük. 3. A termelékenység növelését úgy akarjuk elérni, hogy kiterjesztjük tö­megmozgalommá az élmunkásmoz­galmat és a szocialista munkaver­senyt. Üzemünkben eddig a dolgo­zók 75.6 százaléka versenyzett. Azon­ban csupán 520 élmunkásunk volt. Kötelezzük magunkat arra, hogy a Párt kongresszusának idején az üzem alkalmazottainak teljes számából 2 ezer elvtársat bekapcsolunk a szocia­lista munkaversenj'be, mégpedig szocialista miunkaszerződésekkel. Kö­telezzük magunkat, arra is, hogy az élmunkások számát 1500-ra emeljük. 4. A munka termelékenységét to­vábbá az üzemanyag megtakarításá­val is emelni fogjuk. (Például olaj, benzin, petróleum, rongyok.) A mel­lékelt kimutatás szerint az évi meg­takarítás 735.905 Kčs-re rúg. 5. Az utolsó negyedévben üze­münkben a távolmaradás 9.8 százalé­kot tett ki és a munkásság fluktuá­ciója 2.3 százalékot Kötelezzük ma­gunkat, hogy a távolmaradást 5.5 százalékra, a munkásság hullámzá­sát 2 százalékra csökkentjük. 6, Az újítási javaslatokat megkí­séreljük a termeiés gyenge pontjain keresztülvinni, vagyis az öntődében és a pléh-üzemben. Kötelezzük ma­gunkat. hogy újítási javaslatokkal 600.000 Kcs-t takarítunk meg. 7. A munkahelyek ellenőrzését 1950 május l-ig keresztülvisszük. Kötelezzük magunkat arra, hogy üze­münk részére Fülek, Sávoly, Fülek­püspöki, Radzóc és Ainácskő falvak­ból 110 munkaerőt szerzünk. 8 Kötelezzük magunkat arra, hogy a selejtet az öntődében 1 százalék­kal, a kályhaüzemben fél százalék­kal, a hőpalack-üzemben és a zo­máncozóban fél százalékkal csök­kentjük. 9. Kötelezzük magunkat arra. hogy állandó kéthetes iskolázást vezetünk be üzemünk alkalmazottai részére. Az elsők a Pártkongresszus első nap­ján végzik be tanulmányaikat. Ezt a feladatot a járás segítségével akar­juk megoldani. 10. Kötelezzük magunkat arra, hogy az EFSz fölött Holiszban és Radzovcen védnökséget vállalunk és politikai és műszaki segítséget nyúj­tunk nekik. 11. Kötelezzük magunkat arra, hogy biztosítjuk a Pártiskolázás évé­nek sikeres lefolyását és a szocialista saijtó terjesztését. Az üzem alkalma­zottai 100 százalékban veszi a dolgo­zók magyar- vagy szlováknyelvű lap­ját. 12. Kötelezzük magunkat arra, hogy meggyőződéssel, személyes pél­dával Pártunk részére az 50 legjobb élmunkást megszerezzük. 13. Kötelezzük magunkat arra, hogy 7000 munkaórát brigádban dol­gozunk le üzemünk barbantartására és kiépítésére. 14. Kötelezzük magunkat arra, hógv a zománcozóban minden mun­kafolyamatot akkordosítunk és a kongresszus napjáig bevezetjük az állami bérkatalógust. 15. Cöí élezzük magukat arra, hogv 1950 május l-ig új gépeket he­lyezünk üzembe. Tito keze van a lengyelkápolnai gyilkosságban / Budapest, február 1. (ĎTK) — A szegedi állami bíróság előtt csütörtökön, február 2 án kezdődik a tárgyalás a lengyelkápolnai gyilkos kulákbanditák ellen, akik január 3 án Kiss Imre volt párt­titkárt megölték. földalatti I zetek megalakítását és ártalmat­lanná tenni a haladó földművesek vezető tényezőit. Horváth megbí­zóinak futár útján adott állan­A gyilkosságot egy kulákmozgalom tagjai követték el, a mozgalmat a j(jgoszláv tit­kosrendőrség és azok ügynökei irányították. A szervezet élén Horváth István és Császár János lengyelkápolnai zsírosparasztok álltak, akiket jugoszláv ügynö­köknek Pendzsics György szabad­kai rendőrségi ügynök szervezett be. Pendzsics a jugoszláv titkos­rendőrség megbízásából Horváth és Császár kulákokból és egyéb népi demokráciaellenes elemek­ből földalatti mozgalmat szerve­zett. A titkos üléseken a szerve­zet tagjainak Horváth és Bodó István tartottak előadásokat a mozgalom hivatásáról és felada­tairól, ezek viszont titoista meg­bízóiktól kaptak utasításokat. Mint a vizsgálat megállapította, e kulákbanda főcélja volt: meg­akadályozni a termelő szövetke­dóan jelentéseket. Legutolsó titkos ülésükön ösz" szeállították azon személyek névsorát, akiket meg akartak gyilkolni. A névsorban Kiss Imre volt párttitkár neve is szerepelt. Január 3'án a későesti órákban Bodó István, Császár Antal és Ördögh Imre zsírosparasztok megtámadták Kiss Imrét és bestiális módon meggyilkolták. Tettük elkövetése után elmene­kültek és a földalatti szervezet tagjainál bújtak meg. A rendőr­ség azonban csakhamar felfedte búvóhelyüket és bíróság elé állí­tották az egész, gyilkosságokra és felforgatásra szövetkezett titkos földalatti kulákbandát. Ujabb halálos ítéletek a görög szabadságharcosok ellen Athénből jelenti a TASS-iroda: Patrasban a görög monarchofasiszta bíróságok büntető eljárást indítottak Rodopulos Makris és Zachriadis ha­ladószellemü polgárok ellen, akik az olasz-német megszállás idejében Pat­ras tájékán az ellenállási mozgal­mat vezették a fasiszták ellen. A három fövádlotton kívül több sza­badságharcost vontak még perbe. Ezek közül Rodopulost, Makrist és Zachariadist halálra ítélték, öt vád­lottat életfogytiglan tartó fegyházzal sújtottak, tíz perbefogott szabadság­harcost többéves fegyházbüntetéssel sujtotak. A vádlottak, akiket haza­árulással és szabotázscselekmények­kel vádolt az angol-amerikai tőke szolgálatában álló monarchofasiszta bíróság, ténylegesen vezették a har­cot a fasiszta megszállók ellen a Peloponnézuson. A per egyik bírája, Galanakisz, az olasz megszállás ide­jén Patros tartományfőnöke volt. SZTÁLINGRÁD— AZ ÉLET KAPUJA Sztálingrád a második világháború egyik legismertebb és legjeientőság­teljesebb neve Sztálingrád nevéhez fűződik e háború döntő pillanata, amely úgy az egyik, mint a másik küzdőié, számára döntő volt. A szovjet katonaság számára, a szovjet nép számára és ma az egész békeszerető haladószellemű és a sza­badság után vágyó emberiség számá­ra Sztálingrád egy; új élet kezdetét, egy új élet kapuját jelentette. Sztá­lingrád hős védelmezői annak tudatá­ban, hogy Sztálin városát védelmezik és Sztálin parancsának tesznek eleget, hogy ez az igen fontos sztratégiai pont nem kerülhet az eienség kezére — hosszú és nehéz napok és éjsza­kák" után emberfeletti hősiességgel, elszántsággal és önfeláldozással — 1943 február 2-án megsemmisítették Sztálingrádnál a német fasiszta katona­ságot. Ez a hadművelet szinte egye­dülálló a második világháború törté­netében, amelyben minden katonaala­ku'at résztvett és együttműködött Sztálini zseniális terve alapján és ez úgynevezett doni front katonái fejez­ték be sikeresen a Sztálingrádnál kö­rülzárt ellenséges katonaság likvidá­lását. A szovjet katonaság ezzel a nagy­jelentőségű sikerével döntő iordulatot ért el a második világháborúban. At­tól a naptól kezdve a fasiszta betörő katonaság egyik vereséget a másik után szenvedte. A sztálingrádi csata és a sztá'in­grádi győzelem úgy került be a világ­történelem lapjaira, az emberiség sza­badságáért folytatott küzdelem törté­netébe, mint az egyik leghatalmasabb fordulat azon az úton, amely annak eléréséhez vezet. A sztálingrádi csata és a sztálin­grádi győzelem a szocialista Szovjet­únió legyőzhetetlenségének és hatal­mas voltának a bizonyítéka, továbbá az összes szovjet polgárok felbont­hatatlan egységének a bizonyítéka, •ikiket Lenin és Sztálin pártja nevelt öntudtos építőkké és szocialista hazá­juk Önfeláldozó védelmezőivé. Hét évvel ezelőtt 1943 február 2-án érkezett Sztálin generalisszimuszhoz Moszkvába Marsha'l Voronov és Ro­kaszovszky tábornok következő jelen­tése: „A doni front katonaságai teljesítve az Ön parancsát 1943 február 2-án 16 órakor fejezték be az ostrom alatt lévő sztálingrádi ellenséges erők szét­verését és megsemmisítését. Az os­trom alatt lévő ellenséges katonaság teljes likvidálásával végetértek a har­cok Sztálingrád városában és a sztá­lingrádi térségbet'," A sztálingrádi győzlem jelentősége mindenekelőtt abban állt, hogy az erők arányának végleges megváltozását je­lentette a keleti fronton. A sztratégiai kezdeményezés, amely addig egészben­véve a hitlerista betörök oldalán á'lt, véglegesen a Vörös Hadsereg kezé­be került, Sztálingrád bebizonyította Sztálin zseniális sztratégiájának teljes mértékű helyességét, amely a gazda­sági, erkölcsi, politikai és katonai­leclinikai helyzet tudományos marx­lenini elemzésére támaszkodott. A háború Sztálingrád előtti korsza­kában egymásután likvidálták a né­met hadsereg kezdetleges előnyeit. „A hitleri Németország a Szovjetúnió el­len háborút kezdett — mondotta Sztá­lin elvtárs 1943 február 23-án, — a Vörös Hadsereghez képest túlsúlyban levő mozgósított és harcra kész kato­nasággal. Húsz hónap alatt azonban megvál­tozott a helyzet. A Vörös Hadseregnek természetesen a háború első szakaszá­ban még nem volt és nem is lehetett háborús tapasztalata. Ebben volt a német fasiszta hadsereg túlsúlya. Húsz hónap alatt azonban itt is megválto­zott a helyzet. A háborá folyamán a Vörös Hadsereg káder hadsereggé lett". A sztálingrádi győzelem azonban nemcsak a keleti fronton jelentette az erők arányának végleges megváltozá­sát. hanem nemzetközi vonatkozásban is. Amikor már úgylátszott, hogy Né­metország átveszi a nyugati imperia­listák által neki szánt szerepet, hogy a fasiszta Németország az ő patroná­tusuk alatt és az ő segítségükkel meg. semmisíti a Szovjetuniót, úgyhogy Anglia és Amerika legyenek e győze­lem fő élvezői, akkor a sztálingrádi győzelem erélyesen és véglegesen ke­resztülhúzta Churchillék, Trumanék és Dullesék számítását. Ekkor már vi­lágosan állt az a tény. hogy a Vörös Hadsereg megsemmisítésére irányuló mindenféle ' spekuláció hiábavaló, sőt ellenkezőleg bizonyossá vált, hogy Hit­ler rablóhadserege fog vereséget szen. vední. A sztálingrádi győzelem új re­ményt adott Európa igábahajtott nem­zeteinek. A leigázott országok mun­kásosztálya, amely eddig egyedül folytatta a harcot a megszállók ellen, szövetségesekre talár a dolgozó nép széles rétegeiben. Az a tudat, hogy a Vörös Hadsereg hatalmas erői kelet felöl ,nyugatra menetelnek, az európai leigázott nepekbtn a reménytelensé­get reménnyé és tetté változtatta. A sztálingrádi győzelem nemcsak, hogy keresztülhúzta és eltiporta a nyugati imperialisták reményeit, hanem egy­szersmind döntően es véglegesen el­választotta a kollaboráns burzsoázia és nagybirtokosok kisszámú csoport­jait a leigázott nemzetek dolgozó tö­megeitől éí a nemzeti forradalmak számára előkészítették mindenütt az előfeltételeket. Sztálingrád volt a kiinduló pontja, fő rúgója nálunk 1944 augusztus 29-ének, 1945 május 5-ének és 1943 február 28-ának. Hogy mit jelent a mi számunkra a Vörös Hadsereg győzelme és mit jelentenek a mi szá­munkra ezek az idézett dátumok, azt soha sem lehet eléggé hangsúlyozni, de ma már dolgozóink mindennek igenis tudatában vannak. Sztálingrád klasszikus példája a szovjet parancsnokság előrelátásá­nak és a Vörös Hadsereg hősiességé­nek. A szovjet parancsnokság helye­sen tudta felértékelni azt a pillana­tot, ameiyben az erök viszonya nem­csak a sztálingrádi fronton, hanem a többi frontokon is a Vörös Hadsereg, előnyére meg-változott, pontosan tud­ta kihasználni azt a pillanatot, mely­ben lesújtott és felhasználta még azt a rossz időjárást is, amely a német támadások sablonjának nem kedve­zett. Az ellentámadás erői oly mű­vészien voltak összpontosítva és el­rejtve az egészben véve kopár és köz­lekedési összeköttetések nélküli te­rületen, hogy a németek, bár a légi erök terén túlsúlyban voltak, nem voltak képesek megállapítani az elő­készített akció méreteit és irányát. E s azon a nézeten voltak, hogy csak kisebb hadműveletekről lehet szó. A szovjet parancsnokság a fő ütőerőt a legrövidebb irányban a német kulcs­állásoknak vezette, Kalacs városá­nak északról, habár Kalacs délről sokkal inkább megközelíthető. Azon­ban ebből az irányból olyan túlerőt összpontosított, hogy ott a támadó megmozdulás már az első napon át­ütötte a német védővonalat 5—10 km szélességben. Az ellenséges vé­döállások áttörése teljesen új a ha­dászat történelmében soha nem lá­tott módon volt itt végrehajtva. A sztálingrádi hadmüveletek és a győ­zelem ezzel teljes mértékben meg­erősítette és bizonyítékát adta a szovjet, a sztálini alapelvek helyes­ségének a háború vezetésében és irá­nyításában és ugyanakkor megmu­tatta a fasiszta módszerek helytelen és ideiglenes voltát. Az egész világ haladószellemű emberisége már akkor mély tiszte­lettel és bizalommal fordult Sztálin­grád hős védelmezői felé, a hös sztá­lingrádi győzök felé és minden esz­tendőben úgy emlékezik meg róluk, mint az új élet igazi, önfeláldozó védelmezőiről és hírnökeiről. Churchill és Truman, a City és a Wall-Street urai 1943-ban először át­kozták el Sztálingrádot. Azóta foly­tonosan átkozzák. Ma, hét év elmúl­tával, amikor nyugaton rengeteg oly nézetet olvasunk és hallunk, amelyek a német fasiszták gondolkodásmód­jához és nézeteihez hasonlítanak, a második világháború előtti és Sztálingrád előtti korszakból, ma tanulságos megemlékezni azoknak a sorsáról, akiknek a sorsát a Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelme megpecsételte, minden dicsekvő és hangos üres beszéd és propaganda ellenére. Sztálingrád ma arra a tényre em­lékeztet minket, hogy a Szovjetúnió ereje — és ezáltal a béke táborának az ereje olyan hatalmas, hogy ninca erő, amely azt legyőzné. Ez a tény a világban kétféle érzést vált ki: a munka, a nyugalom, a béke és a jó­akaratú embereknél erejük bizton­ságérzetét adja meg és a maroknyi örült imperialistáknál nyugtalansá­got és kapkodást okoz. Azonban e maroknyi imperialista ellenszegülése nem elegendő és nem is lesz ele­gendő, hogy gátat vessen a szocia­lizmus győzedelmes útjának a vilá­gon. amely úton Sztálingrád fáklya és hös védelmezőinek és győzőinek szelleme vezető lángoszlop, amely megsokszorozza az SK(b)P és a Sztálin elvtárs vezette hatalmas Szovjetúnió erőivel biztosítja a szo­cializmus végső, egész világra szóló győzelmét is. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom