Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-05 / 31. szám, vasárnap

1950 február 5 U J SZU PARTELET fi párlétet irányítója és segítője az építőmunkának A mai naptól kezdve beveze­tünk 1 apunkba vasáru.íként egy új rovatot, a „Pártélet" ro­vatát. Ebben a rovatban tájékoz­tatni akarjuk minden olvasónkat, de főleg a párttagokat a legak­tuálisabb kérdésekről, amelyek nap'nap után felmerülnek előt­tük pártmunkájukban és a gya­korlati életben. A pártélet hatóereje nálunk folytonosan növekszik. A írt­káderek a jobb holnapért folyta­tott óriási építőfolyamat ' '­mében egyre több ismeretet és ta­pasztalatot szereznek a m^rxi­lenini elmélet és gyakorlat terén. Ennek folytán a Pártélet, a tag­gyűlések, az iskolázás, stb. szín­vonala is emelkedik. Másrészt zanban pártmunkánk­ban még igen sok hiány mutatko­zik. Nem minden t?g van teljesen tudatában az intenzív párt élet jelentőségének, ne, n minden­ki tud minden helyzetben igazi párttagként viselkedni, . '.*t­tagok közül nem mind— " - és bizony nem eléggé fogták fel és fogják fel an. ak a j^n' "-?gét, hogy mindenütt agitátorként lép­jenek fel, nem minden párttag ertette meg teljesen a pártisko 1 5' zás jelentőségét, mint az esztendő legfont ' v akcióját a párt belső életében, nem tudják eléggé érté­kelői a marxi-lenini tan teljes felhasználásának és ­, 1sajátításá" nak jelentőségét. Vannak,, -kik nem teljesítik helyesen a ..-árt utasításait az egyes konl rét ffal­adatoknál (pl. a termelési ér be­szolgáltatási kötfilp-"^+trr""V ter­vezetének kivetésénél, az üze­mek' -- a szociálist v • kaver­senyeksél, az EFSz'ek imir '.iá­nál, stb.). Ez a rovat rá akar -rutatni az elért sikerekre, de a hiányokra is, amelyek felmerültek é~ kikü­szöbölésükre pártéleti'^'-ből. ~ -t a rovatot az egész pártélet kis tükrévé akarjuk tenni, amelvne' egysz*»~-~>md az is a felár-ta, hogy az elért sikerekkel másokat lelkesítsen s a hfAnvokból mások­nak okulást szerezzen, hogy óva­kodjanak hasonló hibáktól. Hogy a pártszervezetek problé­máival a legszélesebb keretek közt foglalkozhassunk, ahhoz fel­tétlenül szükségünk van az üze­mi alapszervezetek és a helyi alapszervezetek funkcionáriusai­nak es tagjainak az együtt­működésére, mert csak ha ők támogatni fognak minket, akkor fogjuk tudni ponto­san visszatükrözni a pártélet prob'rTiqtiká^ és a v'-or h"' 'ha­tunk be azon mélyére és segít­hetjük elö azok megoldását. Ezért kérjük az alap- és helyi KSS szervezetének tagjait és fur' ' r nár'usait, hogy meeip t" T-"* , !eikkel, javaslataikkal és epvŕb problé­máikkal kerp^en.ek fol linket levélben minél hamaráhH. Szorosan együtt akanunJc mű­ködni a Párt és szerve«s*ei tag­jaival, mert csak itelepíthet­jük az építőmunka irányítójának és segítőjének szerepét a lizmus építésében. {—cs—) Évzáró taggyűléseinkről K. Moško elvtárs, a KSS központi szervezet titkára az alap-pártszerve, zetek évzáró taggyűlése eddigi ered­ményeinek értékelésénél rámutatott a taggyűlések hiányára is, amelyek a pártszervezetek előzetes jelentéseiből is már kitűntek A hiányokat elkei ülhetik a párt­szervezetek, ametyek még eddig nem tartották meg évzáró taggyűlésüket a többi pártszervezetek is kijavit­hn, *^|ii!iáiKat a februári taggyűlés e'ökésztiés": folyamán és annak segít­ségével. Ma már sok olyan szervezetünk van, ahol helyesen felfogták az év­záró taggyű'ések jelentőségét Igy p' a falusi pártszervezetek eihatáióz­zák, hogy a micsurini-liszenkoi kört alapítanak, amely kifejleszti az ifjúság szaktudását is. a lejlödő szövetkezetek szükséglete éidekében Igen sok alap. szervezet elhatározta, mint azt az Uj Szó hasábjain is olvashattuk, hogy emelni fogja az EFSz termelékenysé­gét, vagy h? még nem alakult meg, akkoi megalakítja az EFSz t és ki­fejleszti. A tekovskélužani helyi szer­vezet kötelezettségében igen helyesen az EFSz tevékenységének elmélyíté­sét és az EFSz tagjai számának növe­lését tűzte feladatul. Arról is gondos­kodni akar, hogy tenyészállatok neve­lésével a tehenek tejelését is emelje a mai átlagos 4.5 literről további 1.5 literrel. Az ošdani helyi pártszervezet évzáró taggyűlésén pontosan megha­tározta a termelési feladatokkal kap­csolatos kötelezettségeket és amit itt ki kell hangsúlyozni, felelőst nevezett ki az egye? kötelezettségek végrehaj­tására. A kollektív kötelezettségeken kívül az évzáró taggyűlésen a párt szervezet tagjai egyéni kötelezettsége, ket vállaltak pl akinek nem volt elő­irt kontingense kötelezte magát, hogy 2 ezer litti tejet fog beszolgál­tatni a kőzellátasnak, más elvtársak arra kötelezték magukat, hogy meg­látogatják a szomszédos községek pártszervezeteit és segítségükre lesz­nek. Voltak, akik a*ra kötelezték magu­kat, hogy beszolgáltatási kői. ezett­ségüket növelik, stb. Ezek a tények arról tesznek bizonyságot, hogy a fal­vak igen sok htlyi szervezete tel lesen tudatában van feladatának és az évzá ró taggyűlés alkalmat nyújtott nekik a tagok aktivitásának növelésére. Azok a szakszervezetek, ahol a ve­zetőség tagjai az évzáró taggyűlések programjáról szóló iránymutatásokhoz tartották magukat, meg 'udták szer­vezni a pártsajtó terjesztését is. Erre igen szép példa volt füleki elvtársaink példája, akik 1200 Uj Szót rendeltek. Tekovské Lužanyban is a helyi párt­szervezet 73 U j Szót rendelt meg a többi pártlapok mellett. Az élmunkásoknak a pártba való felvétele kérdéséné' is némely párt­szervezet jó eredményeket jelent, amelyek arról tesznek bizonyságot, hogy a párt itányelvei alapján jártak el így Prakovcen 9 élmunkást, Ót ön­tőt és negy géplakatost vettek fel a pártba M'ndegy:ket a vezetőség a bi­zottsági tárgyaláson megbeszélte, az­tán a felvetel kérdését a taggyűlések is megtárgya'ják, ahol az elnök a ve­zetőség áltíj. megállapított tényeket a taggyűlés elé terjeszti és a tagok minden egyesrő' külön szavaznak. Szükséges hcg;< ezekat az alapel­veket minden páltszervezet e'sajátii­sa, hogy az évzáró taggyűlések és a KSS IX kongresszusának e'.3<észule­tci, szervezeteink poli'ikai és szcrveze. ti munkájának megjavulását jelentsék. G. SZITAREV: ň taggyűlések szerepe és feiesifősége A taggyűlés a pártszervezet leg­főbb szerve. A taggyűléseken a párt­politika gyakorlati kérdéseinek sza­bad és tevékeny megvitatása a kom­munista elvitathatatlan joga, amely a párton belüli demokrácia elvéből következik. A taggyűléseken a kom­munisták bármely pártmunkást meg­bírálhatnak és felvethetik saját ja­vaslataikat. A taggyűléseken megvitatják az által.', nos pártpolitikai és helyi élet­nek, az üzemek, kolhozok, intézmé­nyek működésének, a pártszerveze­tek munkájának, a kommunisták esz­mei, politikai nevelésének fontosabb kérdísett. A taggyűlések fokozzák a párttagok és tagjelöltek öntudatát és aktivitását és a Eolsevik Párt és a szovjet kormány határozatainak megvalósítására mozgósítják őket. Az üzemek, kolhozok, intézmények munkájával kapcsolatos kérdések és döntések megvitatása segít a kom­munistáknak megérteni azt, hogy mun'rájuk és személyes erőfeszíté­sük elválaszthatatlan a Párt egész működésétől, serr'.ti őket, hogy erő­sebben érezzék a termelési tervek végrehajtásáért viselt személyes fe­lelősségüket. A taggyűléseken a kommunisták, akiket általános párt és állami érdekek hatnak át, esz­meileg megedződnek és politikailag fejlődnek. hoz.T'szoknak a fegye­lemhez és strerverettsésrhez. ffinpen ezért nevezik a tarrp-yülést teljesen jogosan a bolsevik nevelés iskolájá­nak. A taggyűlések napirendjét az alap­szervezeteknek azok a feladatai ha­tározzák meg, amelyek a Bolsevik Párt szervezeti szabályzatából és a Párt határozataiból következnek, azok a feladatok, amelyek az adott pártszervezet előtt állnak. Helyesen cselekszenek azok a pártfunkcioná­riusok, akik a napirend összeállítá­sánál a kommunistákkal, az aktívá­val, az üzem igazgatójával, az üze­mi bizottság elnökével tanácskoz­nak. A napirendnek vissza kell tükröz­nie mindazt, ami a pártkollektíva életében a legfontosabb és a leglé­nyegesebb. Ha az időszerű kérdéseket élesen és elvileg állítjuk be, ezzel kivált­juk a kommunisták gyűlés iránti nagy érdeklődését és a gyűlés feltét­lenül aktív lesz. Az alapszervezetek ülésének napi­rendjén fontos szerepe van a ter­melési kérdéseknek, mindenekelőtt olyanoknak, mint a gazdasági ter­vek és az állami feladatok teljesíté­se, az új technika elsajátítása, a munka termelékenységének növelése, a forgóalapok forgási sebességéneK gyorsítása, nyersanyag, energia ta­karékos kihasználása, stb. A kolhoz pártszervezetek gyűlésein a mező­gazdasági terv, a földek termelőké­pességének növelése, a közös állat­tenyésztés fejlesztése, a termés be­takarítása, a gabonabeszolgáltatás, stb. kérdéseit vitatják meg. Az alapszervezetek azonban nem elégedhetek meg csak az adott üzem, intézmény, kolhoz munkájá­val kapcsolatos kérdések me^tár^ya lásával. Bármely alanszervezetnek, mint a kerületi vagy városi pártszer­vezet részének, nemcsak saját helyi életét kell élnie, hanem az egész Párt érdekeit kell szem előtt tarta­nia. Hogy az alapszervezetek és az összes kommunisták tisztában legye­nek az egész kerületben álló felada­tokkal és tevékeny részt vegyenek a párthatározatok megvalósításában, szükséges, hogy a kommunisták meg­tárgyalják a kerületi pártaktívák eredményeit, a kerületi pártbizottsá­gok teljes üléseinek határozatait, stb. A taggyűlések magas színvonala, a napirenden lévő kérdések tevékeny megvitatása, a kommunisták aktív részvétele a határozatok kidolgozá­sában — mindez attól függ, hogyan készítették elö a gyűlést. Nagy je­lentősége van az előadás elökészíté­nek, amelynek tartalma jelentékeny mértékben meghatározza a tárgya­lás jellegét, a kritika színvonalát, a kommunisták aktivitását. Az elő­adó nem szorítkozhat tények, pél­dák és események ismertetésére, kö­teles azokat kritikusan beállítani és határozott politikai következtetése­ket levonni. Több pártszervezetben a megvitatásra kijelölt kérdések elő­zetes tanulmányozásába bevonják az aktívát. Ennek helyessége teljes mér­tékben beigazolódott. előkészí­tés után a vita sokkal élénkebben folyik. Sok, azelőtt észrevétlen hiba kerül felsr'nre sok értékes javasla­tot terjesztenek be. A taggyűlés a kritika és önkritika szószéke. Valamennyi pártvezetőnek köteles­sége, hogy mindéképpen elősegítse a kritikát és önkritikát, hogy olyan vi­szonyokat tei emts.en, ame yek köze­pette a kommunisták bátran rámutat­nak a hibákra, személyre való tekin­tet nélkül bírálnak, hogy a kritika a II lengyelkápolnai gyilkosok bíráik elölt Gyűlölték a népet. A hallgatóság előtt úgy tűnik, hogy a gyilkos kést, amellyel átvágták Kiss Imre torkát, kiszúrták két szemét, — mindig mar­kukban szorították, hogy orvul be'.é­döfhessék a dolgozókba, a nép leg­jobbjaiba. Gyűlölték a népet — és Titoban reménykedtek. És Titoék őbennük, a 35, 50, 140 holdasokban, azokban, akik ólban tartották bére­seiket, azokban, akik visszasírták azokat az időket, amikor a falu dol­gozó népe még földesurak és basás­kodó kulákok kénye-kedvének volt kiszolgáltatva. így kerültek össze. Az UDB: az Imperialisták rohamcsapata lázadást akart szítani a határvidékeken. Fel­keresik Horváth Istvánt, a kulákot. Kihez fordulhatna bizalommal Tito, ha nem őhozzá, összehozza őket a néppel, a szocializmussal szemben érzett gyűlölet. Kész az alku: kulák­szervezkedés — komunista gyilkolás­ra Persze, Horváth maga nem viszi bőrét a vásárra. Kiszabadul a bör­tönből Bodó, a kilencszer büntetett, aki pénzért mindenre kapható, ö hajtja majd végre a gyilkosságot. * Horváthnál jöttek össze rendsze­resen. De a tárgyaláson nem akar tudni a gyilkosságról. Magyarul be­szél. Kicsit „ő" betűvel az „e" he­lyett, mint errefelé szokás. Az em­ber szeretne rávágni a szájára. Ne mocskold be a mi drága nyelvünket, te vadállat Persze, kulák. Mit is vár­hat tőle az ember: kést a torokba, gyilkosságot, ha érzi a kizsákmányo­lás rendszerének a végét. Császár János a másodrendű vád­lott. 38 holdja van, két lánya is 40 holdas kulákhoz ment férjhez. Fel­dobogott a szíve, amikor Horváth­tól megtudta: odaát Jugoszláviában a kulákokat felszabadították, a kom­munistákat meg sanyargatják. A gyilkosságról csak a végén értesült. A fia megkérte: van egy kis vér a szekéren, törüld csak le. Másról nem akar tudni. Pedig ő adta a gyilkosok kezébe a fegyvert. Azok sorra a fe­jére olvassák ezt. Most gyenge han­gon beszél, adjja a tudatlant és az ijedtet Császár Antal, a fia, szemrebbe­nés nélkül mondja: — A nép hatvan százalékát akartuk legyilkolni. Mi­kor meghallotta, hogy Horváth és Bodó a demokrácia ellen szervezked­nek, szívesen állt rá. • Bodó képét ismeri az ország. A legkisebb faluban is megjelent: 10 ezer forint jár a kézrekerítőnek. A kép hétköznapi, egyszerű embert áb­rázni, aligha ismerné fel valaki en­nek alapján. A fénykép azonban nem volt jó. Bodó töpörödött, alacsony­homlokú, gonosztekintetű alak. Ap­ró, vizenyős szemével riadtan pis­log most, szinte suttogva beszél. Könnyű tízezer forint lett volna an­nak, aki valaha is látta. Ezt az ar­cot sose felejtette volna el az em­ber. • A tárgyaláson magasra emelkedik az épülő szocializmus vértanujának, Kiss Imrének alakja. Ellene irányult a fenevadaknak gyűlölete. Lengyel­káuolnán őbenne látták a Pártot, a szegény nép oltalmazóját. A DÉFOSZ munkaügyi bizottságának elnöke volt: a kizsákmányolás főakadálya. A termelőszövetkezeti csoport szer­vezője: a szocializmus harcosa, ót kellett megölni az ellenségnek. Akkor megmarad a kulákföld — azt hitték. A kommunistákat kell megsemmisí­teni — akkor megmarad a kizsákmá­nyolás. Eszeveszett dühvel, mint a farkas, estek neki. m. gy. Illegális fasiszta szervezet bűnperét tárgyalja a plovdivi bíróság A plovdivi kerületi bíróság meg­kezdte egy fasiszta illegális szerve­zet bűnperének tárgyalását, amely javarészt volt fasiszta légionáriusok­ból és az egykori fasiszta iíjúsági szervezet tagjaiból alakult. A vádlot­tak 1949 elején illegális csoportot szerveztek, amely pokolgépek készí­tésével foglalkozott és röpoéduláin a Hazafias Front népi hatalma elleni harcra uszított. A vádlottak teljesen beismerték bűnösségüket és részlete­sen feltárták a bíróság előtt illegá­lis szervezetük által véghezvitt bűnös, népellenes cselekedeteik sorozatát. Bevallották, hogy fegyverük is volt és terrorcselek­ményeket készíettek elö a Bolgár Kommunista Párt és a népi állam vezetői ellen. Az összeesküvők kapcsolatokat ke­restek a szófiai amerikai misszióval, hogy anyagi támogatást kapjanak népellenes tevékenységükhöz. A párfiskolázás évének februári témája A pártiskola évének eredetileg ter­vezett februári témája a Tájékoztató Iroda határozatainak fontosságára való tekintettel időben eltolódott és februárra a pártiskolázás évének minden csoportja számára „fokozzuk a forradalmi éberséget!" című téma van meghatározva. Mint irodalmat az alaptanfolyamok számára külön brosűrát adott ki az OV KSS kultúr propaganda osztálya: „Fokozzuk a forradalmi éberséget" címmel. A marxi-lenini köröknek ugyanezt a brosűrát szánták, ezenkívül Gott­wald elvtárs IX. pártkongresszusi beszámolóját: „Előre a szocializmus kiépítése felé hazánkban" (8., 9., 10. pont), Slánský elvtárs IX. pártkong­resszusi beszámolóját: „Hogyan biz­tosítsuk a szocializmus kiépitését hazánkban" (45—59. oldal), Sztálin elvtársnak az SK(b)P Központi Bi­zottsága gyűlésén 1937-ben tartott beszédét; ma pártmunka hiányairól és a trockisták és más árulók elleni intézkedésekről" (külön brosürában jelenik meg) Az esti iskolák számára ugyanazt az irodalmat irányozták elő, mint a marx-lenini körök szá­mára. Az iskolázás mindhárom fokozatá­nak mint kiegészítő irodalmat, a kö­vetkezőket ajánljuk: a Tájékoztató Iroda ez év novemberi ülésének ha­tározatát (az Uj Szó 1949 december 1-i számában lett nyilvánosságra hoz­va), Szuszlov, Togliatti és Deja elv­társak beszámolói (az U j Szó 1949 december 21-i számában lettek ki­nyomtatva). Továbbá a Rajk elleni tárgyalás (a vádirat), amely külön brosúrában jelent meg. javulást elősegítse. Ebben a kérdés­ben sok függ az előadótól: éles, kriti­kus előadása, amelyben a kérdéseket eivileg a pártban szokásos módon ve­tik fel. amelyben nem kenik el a hibá­kat, hanem határozottan feltárják őket és elkövetőiket egyenesen meg­nevezik Az ilyen előadas éles kritikus vitát eredményez Egyes kérdések taggyűlésen való megtárgyalásának eredményeként a kommunisták határozatokat hoznak, amelyek az egész pártszervezetre, an. nak minden tagjára kötelezőek. A pártszervezet, amelynek feladata a pártutasítások közvetlen megvalósí­tása. nem ismételheti meg ezeket az u'^sításokat általánosságban. A pártszervezet munkája sajátos­ságainak megfelelően köteles konkre­tizálni a párt utasításait, hogy a gya­korlatban biztositsa legteljesebb és 'eijirbb végrehajtásukat. A pártszervezetnek minden gyakor­lati ténykedését arra kell iranyítani, hogy a gyűlés határozatait ténylege­sen végiehajtassanaK.hog y a határo­sat ne legyen üres beszéd. A kommunisták ellenőrzésnek egyik tontos formája —, amelyet a párt­vi zetőség munkája felett a hozott ha­tározatok végrehajtásával kapcsolat­I ban gyakorolnak, — pártvezetőség taggyűlésen tartott beszámolói. Tot a taggyűlésen tartott beszámolói. Több pártszervezetben az a szokás, hogy mielőtt megkezdenék a napirenden lé­vő kérdések tárgyalását, a pártszerve­zet titkára bejelenti a gyűlésnek, hogy mit végeztek az előző taggyűlés hatá­rozatainak végrehajtásán. Bármely kérdés tárgyalását, úgy M megszervezni, hogy az a kommu­nistáké' a bolsevik pártszerűség és elvszerfl-.ég szellemében nevelje és a ko*- munistákat hozzászoktassa ahhoz, bog- meglássák a gyakorlati kérdések­ni'k a p-ílitikai kérdésekkel és pártunk határozataival való szerves összefüg­gését. A taggyűlésnek nagyon fontos sze­'ep.- van a párt alapszervezetei életé­ben. A taggyűlés, ha aktívan folyik te, emeli a szervezet életének esztnei színvonalát, elősegíti a kommunisták tömörü'ését a gazdasági politikai fel­adatok teljesítésért folyó harcban. A pártszervezeteknek minden módon ja­vítaniok kell a taggyűlések előkészíté­sét és levezetését, fokoznlok kell a taggyűléseknek, mint az alapszerve­zetek 'egfelsőbb szervének, mint a kommunisták bolsevik nevelése iskolá­jának szerepét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom