Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-05 / 31. szám, vasárnap

1950 február 5 U J SZU PARTELET fi párlétet irányítója és segítője az építőmunkának A mai naptól kezdve bevezetünk 1 apunkba vasáru.íként egy új rovatot, a „Pártélet" rovatát. Ebben a rovatban tájékoztatni akarjuk minden olvasónkat, de főleg a párttagokat a legaktuálisabb kérdésekről, amelyek nap'nap után felmerülnek előttük pártmunkájukban és a gyakorlati életben. A pártélet hatóereje nálunk folytonosan növekszik. A írtkáderek a jobb holnapért folytatott óriási építőfolyamat ' 'mében egyre több ismeretet és tapasztalatot szereznek a m^rxilenini elmélet és gyakorlat terén. Ennek folytán a Pártélet, a taggyűlések, az iskolázás, stb. színvonala is emelkedik. Másrészt zanban pártmunkánkban még igen sok hiány mutatkozik. Nem minden t?g van teljesen tudatában az intenzív párt élet jelentőségének, ne,

n mindenki tud minden helyzetben igazi párttagként viselkedni, . '.*ttagok közül nem mind— " - és bizony nem eléggé fogták fel és fogják fel an. ak a j^n' "-?gét, hogy mindenütt agitátorként lépjenek fel, nem minden párttag ertette meg teljesen a pártisko

1

5' zás jelentőségét, mint az esztendő legfont ' v akcióját a párt belső életében, nem tudják eléggé értékelői a marxi-lenini tan teljes felhasználásának és ,

1sajátításá" nak jelentőségét. Vannak,, -kik nem teljesítik helyesen a ..-árt utasításait az egyes konl rét ffaladatoknál (pl. a termelési ér beszolgáltatási kötfilp-"^+trr""V tervezetének kivetésénél, az üzemek' -- a szociálist v • kaversenyeksél, az EFSz'ek imir '.iánál, stb.). Ez a rovat rá akar -rutatni az elért sikerekre, de a hiányokra is, amelyek felmerültek é~ kiküszöbölésükre pártéleti'^'-ből. ~ -t a rovatot az egész pártélet kis tükrévé akarjuk tenni, amelvne' egysz*»~-~>md az is a felár-ta, hogy az elért sikerekkel másokat lelkesítsen s a hfAnvokból másoknak okulást szerezzen, hogy óvakodjanak hasonló hibáktól. Hogy a pártszervezetek problémáival a legszélesebb keretek közt foglalkozhassunk, ahhoz feltétlenül szükségünk van az üzemi alapszervezetek és a helyi alapszervezetek funkcionáriusainak es tagjainak az együttműködésére, mert csak ha ők támogatni fognak minket, akkor fogjuk tudni pontosan visszatükrözni a pártélet prob'rTiqtiká^ és a

v'-or h"' 'hatunk be azon mélyére és segíthetjük elö azok megoldását. Ezért kérjük az alap- és helyi KSS szervezetének tagjait és fur' ' r nár'usait, hogy meeip

t"

T-"*

,

!eikkel, javaslataikkal és epvŕb problémáikkal kerp^en.ek fol linket levélben minél hamaráhH. Szorosan együtt akanunJc működni a Párt és szerve«s*ei tagjaival, mert csak itelepíthetjük az építőmunka irányítójának és segítőjének szerepét a lizmus építésében. {—cs—) Évzáró taggyűléseinkről K. Moško elvtárs, a KSS központi szervezet titkára az alap-pártszerve, zetek évzáró taggyűlése eddigi eredményeinek értékelésénél rámutatott a taggyűlések hiányára is, amelyek a pártszervezetek előzetes jelentéseiből is már kitűntek A hiányokat elkei ülhetik a pártszervezetek, ametyek még eddig nem tartották meg évzáró taggyűlésüket a többi pártszervezetek is kijavithn, *^|ii!iáiKat a februári taggyűlés e'ökésztiés": folyamán és annak segítségével. Ma már sok olyan szervezetünk van, ahol helyesen felfogták az évzáró taggyű'ések jelentőségét Igy p' a falusi pártszervezetek eihatáiózzák, hogy a micsurini-liszenkoi kört alapítanak, amely kifejleszti az ifjúság szaktudását is. a lejlödő szövetkezetek szükséglete éidekében Igen sok alap. szervezet elhatározta, mint azt az Uj Szó hasábjain is olvashattuk, hogy emelni fogja az EFSz termelékenységét, vagy h? még nem alakult meg, akkoi megalakítja az EFSz t és kifejleszti. A tekovskélužani helyi szervezet kötelezettségében igen helyesen az EFSz tevékenységének elmélyítését és az EFSz tagjai számának növelését tűzte feladatul. Arról is gondoskodni akar, hogy tenyészállatok nevelésével a tehenek tejelését is emelje a mai átlagos 4.5 literről további 1.5 literrel. Az ošdani helyi pártszervezet évzáró taggyűlésén pontosan meghatározta a termelési feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeket és amit itt ki kell hangsúlyozni, felelőst nevezett ki az egye? kötelezettségek végrehajtására. A kollektív kötelezettségeken kívül az évzáró taggyűlésen a párt szervezet tagjai egyéni kötelezettsége, ket vállaltak pl akinek nem volt előirt kontingense kötelezte magát, hogy 2 ezer litti tejet fog beszolgáltatni a kőzellátasnak, más elvtársak arra kötelezték magukat, hogy meglátogatják a szomszédos községek pártszervezeteit és segítségükre lesznek. Voltak, akik a*ra kötelezték magukat, hogy beszolgáltatási kői. ezettségüket növelik, stb. Ezek a tények arról tesznek bizonyságot, hogy a falvak igen sok htlyi szervezete tel lesen tudatában van feladatának és az évzá ró taggyűlés alkalmat nyújtott nekik a tagok aktivitásának növelésére. Azok a szakszervezetek, ahol a vezetőség tagjai az évzáró taggyűlések programjáról szóló iránymutatásokhoz tartották magukat, meg 'udták szervezni a pártsajtó terjesztését is. Erre igen szép példa volt füleki elvtársaink példája, akik 1200 Uj Szót rendeltek. Tekovské Lužanyban is a helyi pártszervezet 73 U j Szót rendelt meg a többi pártlapok mellett. Az élmunkásoknak a pártba való felvétele kérdéséné' is némely pártszervezet jó eredményeket jelent, amelyek arról tesznek bizonyságot, hogy a párt itányelvei alapján jártak el így Prakovcen 9 élmunkást, Ót öntőt és negy géplakatost vettek fel a pártba M'ndegy:ket a vezetőség a bizottsági tárgyaláson megbeszélte, aztán a felvetel kérdését a taggyűlések is megtárgya'ják, ahol az elnök a vezetőség áltíj. megállapított tényeket a taggyűlés elé terjeszti és a tagok minden egyesrő' külön szavaznak. Szükséges hcg;< ezekat az alapelveket minden páltszervezet e'sajátiisa, hogy az évzáró taggyűlések és a KSS IX kongresszusának e'.3<észuletci, szervezeteink poli'ikai és szcrveze. ti munkájának megjavulását jelentsék. G. SZITAREV: ň taggyűlések szerepe és feiesifősége A taggyűlés a pártszervezet legfőbb szerve. A taggyűléseken a pártpolitika gyakorlati kérdéseinek szabad és tevékeny megvitatása a kommunista elvitathatatlan joga, amely a párton belüli demokrácia elvéből következik. A taggyűléseken a kommunisták bármely pártmunkást megbírálhatnak és felvethetik saját javaslataikat. A taggyűléseken megvitatják az által.', nos pártpolitikai és helyi életnek, az üzemek, kolhozok, intézmények működésének, a pártszervezetek munkájának, a kommunisták eszmei, politikai nevelésének fontosabb kérdísett. A taggyűlések fokozzák a párttagok és tagjelöltek öntudatát és aktivitását és a Eolsevik Párt és a szovjet kormány határozatainak megvalósítására mozgósítják őket. Az üzemek, kolhozok, intézmények munkájával kapcsolatos kérdések és döntések megvitatása segít a kommunistáknak megérteni azt, hogy mun'rájuk és személyes erőfeszítésük elválaszthatatlan a Párt egész működésétől, serr'.ti őket, hogy erősebben érezzék a termelési tervek végrehajtásáért viselt személyes felelősségüket. A taggyűléseken a kommunisták, akiket általános párt és állami érdekek hatnak át, eszmeileg megedződnek és politikailag fejlődnek. hoz.T'szoknak a fegyelemhez és strerverettsésrhez. ffinpen ezért nevezik a tarrp-yülést teljesen jogosan a bolsevik nevelés iskolájának. A taggyűlések napirendjét az alapszervezeteknek azok a feladatai határozzák meg, amelyek a Bolsevik Párt szervezeti szabályzatából és a Párt határozataiból következnek, azok a feladatok, amelyek az adott pártszervezet előtt állnak. Helyesen cselekszenek azok a pártfunkcionáriusok, akik a napirend összeállításánál a kommunistákkal, az aktívával, az üzem igazgatójával, az üzemi bizottság elnökével tanácskoznak. A napirendnek vissza kell tükröznie mindazt, ami a pártkollektíva életében a legfontosabb és a leglényegesebb. Ha az időszerű kérdéseket élesen és elvileg állítjuk be, ezzel kiváltjuk a kommunisták gyűlés iránti nagy érdeklődését és a gyűlés feltétlenül aktív lesz. Az alapszervezetek ülésének napirendjén fontos szerepe van a termelési kérdéseknek, mindenekelőtt olyanoknak, mint a gazdasági tervek és az állami feladatok teljesítése, az új technika elsajátítása, a munka termelékenységének növelése, a forgóalapok forgási sebességéneK gyorsítása, nyersanyag, energia takarékos kihasználása, stb. A kolhoz pártszervezetek gyűlésein a mezőgazdasági terv, a földek termelőképességének növelése, a közös állattenyésztés fejlesztése, a termés betakarítása, a gabonabeszolgáltatás, stb. kérdéseit vitatják meg. Az alapszervezetek azonban nem elégedhetek meg csak az adott üzem, intézmény, kolhoz munkájával kapcsolatos kérdések me^tár^ya lásával. Bármely alanszervezetnek, mint a kerületi vagy városi pártszervezet részének, nemcsak saját helyi életét kell élnie, hanem az egész Párt érdekeit kell szem előtt tartania. Hogy az alapszervezetek és az összes kommunisták tisztában legyenek az egész kerületben álló feladatokkal és tevékeny részt vegyenek a párthatározatok megvalósításában, szükséges, hogy a kommunisták megtárgyalják a kerületi pártaktívák eredményeit, a kerületi pártbizottságok teljes üléseinek határozatait, stb. A taggyűlések magas színvonala, a napirenden lévő kérdések tevékeny megvitatása, a kommunisták aktív részvétele a határozatok kidolgozásában — mindez attól függ, hogyan készítették elö a gyűlést. Nagy jelentősége van az előadás elökészítének, amelynek tartalma jelentékeny mértékben meghatározza a tárgyalás jellegét, a kritika színvonalát, a kommunisták aktivitását. Az előadó nem szorítkozhat tények, példák és események ismertetésére, köteles azokat kritikusan beállítani és határozott politikai következtetéseket levonni. Több pártszervezetben a megvitatásra kijelölt kérdések előzetes tanulmányozásába bevonják az aktívát. Ennek helyessége teljes mértékben beigazolódott. előkészítés után a vita sokkal élénkebben folyik. Sok, azelőtt észrevétlen hiba kerül felsr'nre sok értékes javaslatot terjesztenek be. A taggyűlés a kritika és önkritika szószéke. Valamennyi pártvezetőnek kötelessége, hogy mindéképpen elősegítse a kritikát és önkritikát, hogy olyan viszonyokat tei emts.en, ame yek közepette a kommunisták bátran rámutatnak a hibákra, személyre való tekintet nélkül bírálnak, hogy a kritika a II lengyelkápolnai gyilkosok bíráik elölt Gyűlölték a népet. A hallgatóság előtt úgy tűnik, hogy a gyilkos kést, amellyel átvágták Kiss Imre torkát, kiszúrták két szemét, — mindig markukban szorították, hogy orvul be'.édöfhessék a dolgozókba, a nép legjobbjaiba. Gyűlölték a népet — és Titoban reménykedtek. És Titoék őbennük, a 35, 50, 140 holdasokban, azokban, akik ólban tartották béreseiket, azokban, akik visszasírták azokat az időket, amikor a falu dolgozó népe még földesurak és basáskodó kulákok kénye-kedvének volt kiszolgáltatva. így kerültek össze. Az UDB: az Imperialisták rohamcsapata lázadást akart szítani a határvidékeken. Felkeresik Horváth Istvánt, a kulákot. Kihez fordulhatna bizalommal Tito, ha nem őhozzá, összehozza őket a néppel, a szocializmussal szemben érzett gyűlölet. Kész az alku: kulákszervezkedés — komunista gyilkolásra Persze, Horváth maga nem viszi bőrét a vásárra. Kiszabadul a börtönből Bodó, a kilencszer büntetett, aki pénzért mindenre kapható, ö hajtja majd végre a gyilkosságot. * Horváthnál jöttek össze rendszeresen. De a tárgyaláson nem akar tudni a gyilkosságról. Magyarul beszél. Kicsit „ő" betűvel az „e" helyett, mint errefelé szokás. Az ember szeretne rávágni a szájára. Ne mocskold be a mi drága nyelvünket, te vadállat Persze, kulák. Mit is várhat tőle az ember: kést a torokba, gyilkosságot, ha érzi a kizsákmányolás rendszerének a végét. Császár János a másodrendű vádlott. 38 holdja van, két lánya is 40 holdas kulákhoz ment férjhez. Feldobogott a szíve, amikor Horváthtól megtudta: odaát Jugoszláviában a kulákokat felszabadították, a kommunistákat meg sanyargatják. A gyilkosságról csak a végén értesült. A fia megkérte: van egy kis vér a szekéren, törüld csak le. Másról nem akar tudni. Pedig ő adta a gyilkosok kezébe a fegyvert. Azok sorra a fejére olvassák ezt. Most gyenge hangon beszél, adjja a tudatlant és az ijedtet Császár Antal, a fia, szemrebbenés nélkül mondja: — A nép hatvan százalékát akartuk legyilkolni. Mikor meghallotta, hogy Horváth és Bodó a demokrácia ellen szervezkednek, szívesen állt rá. • Bodó képét ismeri az ország. A legkisebb faluban is megjelent: 10 ezer forint jár a kézrekerítőnek. A kép hétköznapi, egyszerű embert ábrázni, aligha ismerné fel valaki ennek alapján. A fénykép azonban nem volt jó. Bodó töpörödött, alacsonyhomlokú, gonosztekintetű alak. Apró, vizenyős szemével riadtan pislog most, szinte suttogva beszél. Könnyű tízezer forint lett volna annak, aki valaha is látta. Ezt az arcot sose felejtette volna el az ember. • A tárgyaláson magasra emelkedik az épülő szocializmus vértanujának, Kiss Imrének alakja. Ellene irányult a fenevadaknak gyűlölete. Lengyelkáuolnán őbenne látták a Pártot, a szegény nép oltalmazóját. A DÉFOSZ munkaügyi bizottságának elnöke volt: a kizsákmányolás főakadálya. A termelőszövetkezeti csoport szervezője: a szocializmus harcosa, ót kellett megölni az ellenségnek. Akkor megmarad a kulákföld — azt hitték. A kommunistákat kell megsemmisíteni — akkor megmarad a kizsákmányolás. Eszeveszett dühvel, mint a farkas, estek neki. m. gy. Illegális fasiszta szervezet bűnperét tárgyalja a plovdivi bíróság A plovdivi kerületi bíróság megkezdte egy fasiszta illegális szervezet bűnperének tárgyalását, amely javarészt volt fasiszta légionáriusokból és az egykori fasiszta iíjúsági szervezet tagjaiból alakult. A vádlottak 1949 elején illegális csoportot szerveztek, amely pokolgépek készítésével foglalkozott és röpoéduláin a Hazafias Front népi hatalma elleni harcra uszított. A vádlottak teljesen beismerték bűnösségüket és részletesen feltárták a bíróság előtt illegális szervezetük által véghezvitt bűnös, népellenes cselekedeteik sorozatát. Bevallották, hogy fegyverük is volt és terrorcselekményeket készíettek elö a Bolgár Kommunista Párt és a népi állam vezetői ellen. Az összeesküvők kapcsolatokat kerestek a szófiai amerikai misszióval, hogy anyagi támogatást kapjanak népellenes tevékenységükhöz. A párfiskolázás évének februári témája A pártiskola évének eredetileg tervezett februári témája a Tájékoztató Iroda határozatainak fontosságára való tekintettel időben eltolódott és februárra a pártiskolázás évének minden csoportja számára „fokozzuk a forradalmi éberséget!" című téma van meghatározva. Mint irodalmat az alaptanfolyamok számára külön brosűrát adott ki az OV KSS kultúr propaganda osztálya: „Fokozzuk a forradalmi éberséget" címmel. A marxi-lenini köröknek ugyanezt a brosűrát szánták, ezenkívül Gottwald elvtárs IX. pártkongresszusi beszámolóját: „Előre a szocializmus kiépítése felé hazánkban" (8., 9., 10. pont), Slánský elvtárs IX. pártkongresszusi beszámolóját: „Hogyan biztosítsuk a szocializmus kiépitését hazánkban" (45—59. oldal), Sztálin elvtársnak az SK(b)P Központi Bizottsága gyűlésén 1937-ben tartott beszédét; ma pártmunka hiányairól és a trockisták és más árulók elleni intézkedésekről" (külön brosürában jelenik meg) Az esti iskolák számára ugyanazt az irodalmat irányozták elő, mint a marx-lenini körök számára. Az iskolázás mindhárom fokozatának mint kiegészítő irodalmat, a következőket ajánljuk: a Tájékoztató Iroda ez év novemberi ülésének határozatát (az Uj Szó 1949 december 1-i számában lett nyilvánosságra hozva), Szuszlov, Togliatti és Deja elvtársak beszámolói (az U j Szó 1949 december 21-i számában lettek kinyomtatva). Továbbá a Rajk elleni tárgyalás (a vádirat), amely külön brosúrában jelent meg. javulást elősegítse. Ebben a kérdésben sok függ az előadótól: éles, kritikus előadása, amelyben a kérdéseket eivileg a pártban szokásos módon vetik fel. amelyben nem kenik el a hibákat, hanem határozottan feltárják őket és elkövetőiket egyenesen megnevezik Az ilyen előadas éles kritikus vitát eredményez Egyes kérdések taggyűlésen való megtárgyalásának eredményeként a kommunisták határozatokat hoznak, amelyek az egész pártszervezetre, an. nak minden tagjára kötelezőek. A pártszervezet, amelynek feladata a pártutasítások közvetlen megvalósítása. nem ismételheti meg ezeket az u'^sításokat általánosságban. A pártszervezet munkája sajátosságainak megfelelően köteles konkretizálni a párt utasításait, hogy a gyakorlatban biztositsa legteljesebb és 'eijirbb végrehajtásukat. A pártszervezetnek minden gyakorlati ténykedését arra kell iranyítani, hogy a gyűlés határozatait ténylegesen végiehajtassanaK.hog y a határosat ne legyen üres beszéd. A kommunisták ellenőrzésnek egyik tontos formája —, amelyet a pártvi zetőség munkája felett a hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatI ban gyakorolnak, — pártvezetőség taggyűlésen tartott beszámolói. Tot a taggyűlésen tartott beszámolói. Több pártszervezetben az a szokás, hogy mielőtt megkezdenék a napirenden lévő kérdések tárgyalását, a pártszervezet titkára bejelenti a gyűlésnek, hogy mit végeztek az előző taggyűlés határozatainak végrehajtásán. Bármely kérdés tárgyalását, úgy M megszervezni, hogy az a kommunistáké' a bolsevik pártszerűség és elvszerfl-.ég szellemében nevelje és a ko*- munistákat hozzászoktassa ahhoz, bog- meglássák a gyakorlati kérdésekni'k a p-ílitikai kérdésekkel és pártunk határozataival való szerves összefüggését. A taggyűlésnek nagyon fontos sze'ep.- van a párt alapszervezetei életében. A taggyűlés, ha aktívan folyik te, emeli a szervezet életének esztnei színvonalát, elősegíti a kommunisták tömörü'ését a gazdasági politikai feladatok teljesítésért folyó harcban. A pártszervezeteknek minden módon javítaniok kell a taggyűlések előkészítését és levezetését, fokoznlok kell a taggyűléseknek, mint az alapszervezetek 'egfelsőbb szervének, mint a kommunisták bolsevik nevelése iskolájának szerepét.