Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-04 / 30. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 február 4, szombat BAŠŤOVANSKÝ: 3 Kčs III. évfolyam, 30. szám A kongresszusi kötelezettségvállalások mozgalma hatalmas népi, hazafias mozgalommá növi ki magát A KSS IX. Kongresszusának sikere elvtársaink midennapi munkájától függ üzemeinkben, az épiikizéseken, a hivatalokban és a falun A járási vezetőtitkárok Bratislavában munkakonferenciát tartottak, amelyen résztvettek Pártunk Központi Bizottságának és elnökségének tagjai is. Mint már lapunk tegnapi számában jelentettük, Moško elv­társ, a KSS központi szervezési titkára értékelte az évzáró párttagsá­gi gyűlések eredményeit és bírálta azok hiányosságait. Moško elvtárs kritikai értékelése után élénk vita fejlődött ki, amelyben a járások veze­tőtitkárai nagyszámban vettek részt. A vita után Bašťovanský elvtárs, a KSS főtitkára mondott záróbeszédet. A kifejlődött vita és a Kongresz­szus előtti kampányról szóló előzetes jelentések alapján megállapította azt, hogy a pártmunka módszerei­ben javulás állott be. Megnőttek a Párt káderei is. A Párt munkájára és színvonalára nagy hatással van­nak azok a sikerek, amelyeket a KSC IX. Kongresszusa óta elértünk. Rámutatott a Csehszlovák-Szovjet Barátság napjainak sikeres mérle­gére is, valamint Sztálin elvtárs 70. születésnapjának ünnepségeire. Ezek hatással voltak az ötéves terv első évének eredményeire, amelyek, mint tudjuk, Szlovákiában elérték az ipar te rán a 105 százalékot. Ezek a tények mutatják a viszonyok konszo­lidációját nálunk, valamint azt is, hogy munkásosztályunk érti külde­tését a szocializmus építésében. Rá­mutatott a Szlovákia iparosításában elért sikerekre és megállapította, hogy a mult évben beállott az a szerkezeti változás, hogy Szlovákia többé nem mezőgazdasági, hanem túlnyomóan ipari ország. Ez bizo­nyítja azt, hogy a szocializmus fe­lé vezető úton megoldódik a szlová­kiai élet minden kérdése. Az él­munkásmozgalmat és a szocialista munkaversenyt, amelynek a KSČ IX. Kongresszusa erős lökést adott, az egész dolgozó nép magáévá teszi. Gottwald elvtárs újévi beszédében bejelenthetett néhány intézkedést, ame­lyek az életszínvonal emelkedését je­lentik, mint az emelkedő termelés és termelékenység és a javuló gazdasági viszonyok következményét. A szerző­désaláírások jó eredményei bizonyít­ják, hogy a konszolidáció folyamata íalvainkon is jól halad. A szerződések eredményei azt mutatják, hogy mit képes elvégezni a Párt, ha a dolgo­kat rendesen kézbe veszi, ha az akció­kat helyesen megszervezi. KEZDETI SIKEREK AZ EFSZ ÉPÍTÉSÉBEN. Ezt bizonyítják az EFSz építésében elért kezdeti sikerek is. Előttünk áll továbbá az a jelentő? tény is, hogy sikerült visszavernünk az egyházi re­akció támadását. Az egyházi törvé­nyek elfogadása és a papság fogadal­ma azt bizonytíja, hogy politikánk ezen a téren is helyes A sikerek terén fel­említhetjük az évzáró taggyűlések elő­készületeit és lefolyását is, azok min­den hiánya ellenére. Előttünk áll az a kérdés, folytatta Bašťovanský elvtárs, vájjon habárain­kon akarunk-e pihenni, vájjon állva akarunk-e maradni, vagy pedig az el­ért eredményekre támaszkodva erélye­sen megindulunk-e új győzelmek felé. A felelet csupán egy lehet: tovább akarunk menni, további akadályokat akarunk legyűrni, további feladatokat akarunk teljesíteni, új győzelmeket akarunk kivívni! M?g kell értenünk azt, hogy az osztályharc élesedik és még jobban ki fog éleződni. Erre el kell készülnünk és erre Pártunk még nagyobb aktivizálásával kel) felelnünk. A továbbiakban rámutatott arra, hogy nagyon fontos az, hogy minden lépésünket és minden feladatunkat összekössük ma a KSS IX. Kongresz­szusának előkészületeivel. Ezekhez a feladatokhoz tartoznak mindenekelőtt az ötéves tervből folyó munkák. Ez a második esztendő kulcsesztendő, fő'eg Szlovákia iparosításának szempontjá­ból. Ami az ipart illeti, továbbra is előttünk áll mint feladat a szocialista munkaverseny. az élmunkásmozealom. a normák megszilárdításának kiter­jesztése, szóval a munka termelékeny­ségének emelése. A falvakon az EFSz kiépítése és megerősítése a fontos. To. vábbá lényeges a Párt megszilárdítása és a Pártszervezetek munkájának megjavítása. Fontos feladat az is, hogy megerősítsük a helyi nemzeti bizottságokat és ezzel kapcsolatban ja­vítsuk népi szerveink munkáját, ame­lyek nagy segítséget nyújtanak fel­adataink megvalósításában. Az évzáró taggyűlések értékelése Az évzáró taggyűlések értékelésé­nél Bašťovanský elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a taggyűléseden a tavalyi­nál jobban sikerült a kötelezettség­vállalás kiterjesztése, amibe több tervszerűséget vittünk be és sikerült megjavítanunk a választmányok szo­ciális összetételét is. A februári tag­gyűléseken ezeket a kötelezettségeket ellenőriznünk kell és főleg falusi szer­vezeteinknek kötelezettségeket kell vállalniok a mezőgazdasági munka termelékenységének emelésére és az ötéves terv teljesítésére. A járási konferenciák jelentős láncszemek a KSS IX. Kongresszu­sának előkészületében. A járási vá­lasztmányokon ' felelősségteljes fel­adat nyugszik. A Párt vonalát ke­resztül kell vinniök felülről lefelé. A járási választmányok olyan szer­vek, amelyeknek segítségével Pár­tunk vonala átmegy az alapszerveze­tekre. Široký elvtárs a Központi Bi­zottság ülésén hangsúlyozta a szer­vezési munka nagy jelentőségét, mert az végül is döntő az egész politikai irányvonal megvalósításában. Politikai irányvonalunkat megad­ta a KSČ IX. Kongresszusa és a KSS Központi Bizottsága konkretizálta. A járási konferenciák, amelyek előtt most állunk, jelentős események lesznek a járás életében. Életbe kell léptetniök a munka új bolsevik stí­lusát, ami annyit jplent, hogy a főfel­adatokra kell figyelmünket összpon­tosítani, a lánc főszemét kell meg­ragadnunk. A továbbiakban Bašťo­vanský elvtárs rámutatott a szerve­zetek néhány hiányára. Hiányok a szervezeteknél A munka egyik főmódszere a kri­tika és önkritika, azonban ezzel a fegyverrel még sok elvtárs nem tud bánni és sok szervezet fél tőle. E kritika célja, hogy segítsen a Párt­nak, javítsa-na szervezetek munkáját. Szervezeteink nem szentelnek kellő figyelmet a tömegszervezeteknek. Ezért a februári gyűlések és járási zettségvállalások mozgalma hatal­mas, népi, hazafias mozgalommá vá­lik. A považská bystrica! szervezet kihívása több üzemben visszhangra talált. Ezt a mozgalmat meg keli ragadni és ki kell fejleszteni, hogy hatását érezni lehessen mindenütt, főleg a termelésben és hogy Statisz­tikailag is nyilvánvaló legyen, ho­konferenciák előkészületei keretében i gyan emelkedik a termelés. Mind­meg kell javítani a munkát a tö­megszervezetekben és az együttmű­ködést a tömegszervezetekkel. Bašťovanský elvtárs örömmel üd­vözölte azt a tényt, hogy szakszer­vezeteink úgy tekintenek a KSS IX. Kongresszusára elfogadott kötele­zettségvállalások teljesítésére, mint szívügyükre. Az ifjúság salját kong­resszusa előtt nagy feladatokat tű­zött ki. A Párt szervezeteinek i ft is segítséget kell nyujtaniok a CSM szervezeteinek. Hasonlóan kell támogatni a nők szervezkedését és a JSSR munkáját. Befejezésül Bašťovanský elvtárs megállapította azt, hogy a kötele­annyiunk ügye az, hogy a IX. Kon­gresszust minél jobban előkészítsük, hogy a Párt szervezési és politikai munkája javulásának tükre legyen. Bašťovanský elvtárs azon remé­nyének adott kifejezést, hogy a já­rási vezetőtitkárok tanácskozása szervezeteink még nagyobb tevé­kenységét idézi elő.' Ä KSS IX. Kongresszusának nagysága és jelen­tősége nem nő ki önmagából, hanem a tagsági gyűlések, a járási és ke­rületi konferenciák jó előkészületei­ből és lefolyásából az apró minden­napi munkából, amelyet elvtársaink végeznek az üzemekben, az építke­zéseken, a munkahelyeken, a hiva­talokban és a falun. II Szovjetúnió követeli a japán császár katonai bíróság eló állítását Február 1-én a szovjet kormány utasítására a Szovjetúnió nagy kö­vete Washingtonban, Londonban és Pekingben jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Kínai Népi Köztársaság kor­mányainak. A jegyzékben a Szovjetúnió kormánya megállapítja, hogy a japán vezető körök Hirohito császárral az élen az elmúlt világháború so­rán a legembertelenebb támadófegyver, a baktériumháború fegyverének bevezetését készítették elő. A japán hadsereg baktériumoszta­gait egyenesen Hirohito császár uta­sítása alapján szervezték meg, ame­lyek aztán hatalmas mennyiségben tenyésztették a haláltokozó bakté­riumokat. A lefolytatott vizsgálat megállapí­totta, hogy e baktériumháború elő. készítésének munkájában Hirohito császár és a japán császári hadsereg vezető tábornokai nemcsak, hogy ér­dekelve voltak, de egyenesen az ő parancsaik és utasításaik szerint szer­vezték meg ezeket a bűnös katonai alkulatokat Éppen ezért ,a Szovjet­únió kormánya a következőket java­solja: A ' távolkelcti bizottság 1940 április 3-án kelt döntése ötödik szaka­szának értelmében a legrövidebb időn belül nemzetközi katonai bíróságot kell megalakítani és a nemzetközi ka­tonai bíróság elé kell állítani Hirohito japán császáit, Sira Islho, Masadzo Kitana, Juziro Vakamadsa, Jukijo Ka­sahara tábornokokat, mint háborús bűnösöket. E. a bíróság mondja ki Hirohito japán császárt és az említett tábornokokat az emberiség ellen elkö. vetett legborzalmasabb bűntettben bű­nösöknek. VSko Cservenkov Bulgária új miniszterelnöke A bolgár nagy nemzetgyűlés legutolsó ülésén, miután egyper­ces néma felállással adóztak a képviselők Vaszil Kolárov miniszter­elnök emlékének, dr. Nejcsev, a nemzetgyűlés elnöke felolvasta a bolgár Kommunista Párt és a földműves szövetség nemzetgyűlési csoportja'nak javaslatát, amely a miniszterelnöki tisztségre Vlko Cservenkovct, a bolgár Kommunista Párt titkárát ajánlja. A nemzetgyűlés lelkes éljenzés közepette Vlko Cservenkovot, a bolgár Kommunista Párt titkárát választotta meg az előterjesz­tett javaslat alapján a bolgár kormány elnökéül. Vlko Cservenkov 1900 augusz­tus 24-én született a pirodopi ke­rületben fekvő Zlatica községben. 1919 őta tagja a bolgár Kommu­nista Pártnak, 1923-ban aktíve résztvett a bolgár dolgozók szep­temberi felkelésében. 1923-tól 1926-ig a bolgár ifjúsági moz­galomban működött és ez időben szerkesztője volt a „Jövő" című kommunista ifjúsági lapnak, va­lamint a „Katona hangja" című illegális lapnak. Kommunista te­vékenysége miatt az akkori fa­siszta rendszer halálra ítélte. Cservenkov elvtárs kénytelen volt elhagyni az országot és Moszk­vába ment. 1941-től 1944 szep­temberéig az ő irányítása mel­lett működött a bolgár illegális rádióállomás. 1944 októberében a bolgár Kommunista Párt közpon­ti bizottságába választják be. Bulgária felszabadítása után a központi bizottság titkára lesz. 1947 decemberében a tudomá­nyos, művészeti és kulturális bi­zottság elnökévé válik. 1949 jú­lius 20-án Vaszil Kolárov kor­mányában a miniszterelnökhe­lyettesi tisztséget tölti be. Cservenkov, a bolgár népköztár­saság miniszterelnöke, hosszú éve­ken keresztül a bolgár nép és a nemzetközi munkásosztály egyik legkiválóbb harcosának, Georg Dimitrovnak volt legközelebbi munkatársa. A hitleri fasiszta el­leni Honvédő Háborúban szerzett érdemeiért a szovjet kormány a Lenin érdemrenddel tüntette ki. KLEMENT GOTTWALD ÉPÍTŐMUNKÁSOK! Az elmúlt évben az építészet nagy sikereket ért el. Mint egész teljesí­tette a tervet és jelentős sikereket ért el az új munkamódszerek beve­zetésében és az építészet iparosítá­sában. Ebben az évben első ízben valósulnak meg a téli szünetnélküll építőmunkák. Jó eredményekkel ren­det teremtettek abban a zűrzavar­ban, amelyet nekünk az építészetben a tőkések hátrahagytak. E sikerek alapja a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom volt, amely egyre nagyobb mértékben támaszko­dott a politikai öntudatosodásra. Igazi örömmel kísérjük figyelem­mel nemcsak én, de bizonyára egész népünk is építőmunkásaink munká­jának eredményeit. Azonban figyel­meztetni akarlaűk benneteket, hogy az első sikerektől meg ne ittasodjatok. Folytonos erőfeszítés kell ahhoz, hogy az egy helyen elért munkaszín­vonalat kiterjesszétek az összes munkahelyekre és fenn is tartsátok. Továbbá szükséges az is, hogy ki­tartással és következetességgel ál­landóan újból és újból felfedjétek és eltávolitsátok a hiányokat és a hi­bákat. Feladataitok az 1950-es esz­tendőben nagyok és fontosak or­szágépítő munkánk, az ötéves terv végső sikere szempontjából. Ha ezeket a feladatokat el akarjá­tok végezni, ha olcsóbban és jobban akartok építeni, vagyis emelni akar­játok munkátok termelékenységét, mindenekelőtt arról kell gondoskod­notok és azért kell harcolnotok, hogy az élmunkásmozgalmak és az újítások kiterjedjenek és elmélyül­jenek. Azonban ehhez néhány fon­tos előfeltételt kell teljesíteni. Első helyen van ezek között a po­litikai öntudatosodás. Nyílt tekintet előre, világos felis­merése annak, hogy minden egyén munkája összeköttetésben van a gyor­sabb gazdasági feplődéssel, a munka magasabb termelékenységével és en­nek következtében a nép magasabb életszínvonalával. Ez az az út, amely eltávolítja a kapitalista gondolkodás utolsó maradványait és munkalelke­sedést ébreszt. Szükséges, hogy az építészet minden dolgozója világosan lássa, hogy éppen az élmunkás mun­kával is forradalmi harcot vezetünk a nép ellenségei ellen. Másodszor rendet kell teremteni az építészet bérpolitikájában, el kell távolítani az igazságtalan lebecsülést és másutt viszont néhány munkafo­lyamat túlbecsülését. A helytelen bérpolitika az élmunkásmozgalom legnagyobb akadálya. Néhánynak elveszi kedvét az él munkásmozga­lomtót és másokat viszont nem buz­dít az ilyen munkára. Azt hiszem, hogy eljött az idő, amikor éppen úgy, mint más ipari ágazatokban, gondol­kodnotok kell a teljesítmény-normák bevezetéséről. A harmadik előfeltétel az építészet iparosítása, az építkezési anyagok ti­pizálása, az építőmunkák gépesítése, valamint az eddigi gépek teljes ki­használása, új munkamódszerek be­vezetése, amelyek a munkát meg­gyorsítják és megkönnyítik. Csupán, mint példát hozom fel az építkezéseken használt úgynevezett (Folvtatás a 2. oldalon}

Next

/
Oldalképek
Tartalom