Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-03 / 29. szám, péntek
1950 február 3 UJSZ0 Ad öntudat péľdáfa Konstan tin H a b a r o v, Magnitogorszk legfiatalabb kohómestere. Még élénken emlékszik arra az időre, amikor ötéves korában szüleivel átköltöztek az épülő iparvárosba Soha nem felejti el ezt az időt. Látta az ércbánya születését és az első nagy olvasztókemence üzembehelyezését. Alig 8 éve annak, hogy a fiatal komszomolista, mint az ipariskola végzett növendéke, bekerült a gyárba. a kohászok dicső családjába. Ez még a háború nehéz napjaiban volt, amikor sokkal több vasat kellett termelni, mint békében. Hamar elsajátította a szakmát és szilárdan megállta helyét a munkában. Szívének egész melegét vitte munkájába. Az 1941 év végén gázossá nevezték ki, néhány hónap múlva már ő volt az üzem egyik legjobb gázosa. Az egész országban beszéltek róla, leveleket kapott ismeretlen szovjet emberektől — elismerő, dicsérő, köszönő leveleket. A sikerek nem szédítették meg. Még több követelménnyel lépett fel önmagával szemben. Fokozott erővel tanult és képezte magát. Szívós munkájának eredményeként Konstantin Habarov az 1 sz. nagy olvasztókemence mestere lett. Munkája nyomán tökéletesedett a kohók adagolásának technológiai folyamata. A hőfok szabályozása ellenőrző és mérőberendezés segítségével, önműködően történik. Habarov csak a csillogó műszerfalat figyeli. Érdekesnek találja, ha váratlan bonyodalom merül fel,mert mindig megtalálja a kiutat és kijavítja a hibát. Nagy megelégedést jelent számára az a tudat, hogy önállóan, segítség nélkül megoldja a bonyolult feladatokat. Habarov szűkszavú, de amikor munkájáról, gyáráról beszél, büszkeséget lehet kiérezni szavaiból. A nagyolvasztó az utóbbi időben csak kiváló minőségű nyersvasat termel és az ide beosztott munkások túlteljesítették a szocialista tervet. Nem kis része van ebben Habarovnak. Tudja, hogy a termelésnek növekednie kell. mert ki elégedhetik meg azzal, amit ma elért? A szocialista országokban a dolgozók saját jólétüket segítik elő, ha többet termelnek. Habarovnak társadalmi ügye a munka, hazafiúi kötelességének tekinti, hogy mindig kiváló teljesítményt nyújtson. Sokat tanul, hogy tudásával, tapasztalatával még nagyobb sikereket érhessen el munkahelyén. Több, jobb vasat akar termelni, hogy ezáltal több anyag jusson a gépgyárakba, még több gép álljon a termelés szolgálatába. Habarov most két éve már a mesterek iskolájában tanul. Aki nem akar elmaradni a fejlődő élettől, annak állandóan tanulnia kell, fejlesztenie kell saját magát is, hogy lépést tarthasson. Habarov is, ha elvégzi a mesteriskolát — tovább jár majd a főiskolára, hogy mérnök legyen — kohómérnök. Habarov csak egy a szovjet fiatalság hatalmas tömegéből, de példája a zegész szovjet népet, az egész szovjet ifjúságot jellemzi. Ezt az ifjú munkást a nagy sztálini korszak nevelte fel. S még sokszor fog példát mutatni munkában, harcban az egész világ haladószellemű népeinek. A moszkvai Kalibr sztachanovista gyár A moszkvai Kalibr-gyár, .melynek 1949-ben a „Sztachanovista-gyár" megtisztelő címét adományozták, három év és hét hónap alatt teljesítette az ötéves tervet. Egyes sztachanovistái az ötéves terv kezdete óta 10 és még több évre kiszabott normáikat teljesítették. Szétírt tervek alapján dolgoznak és minden dolgozó tisztában van termelési feladataival. Ezenkívül a munkát úgy tervezték meg, hogy minden dolgozónak lehetősége legyen technikai tudását fejleszteni. A munka termelékenysége ezáltal hónapról hónapra emelkedik, az önköltség csökken, a munkások anyagi jóléte pedig növekedik. A Szakszervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsa értekezleten vitatta meg a gyár kollektív sztachanovista munkájának tapasztalatait. Egyben minden szovjet gyárnak és üzemnek javasolta, hogy ismertessék és vezessék be széles körben a Kalibr-gyár tapasztalatait. • Rizs a Donyec-medencében. A Donyec-medence területén lévő „Vojkov" szovjet kolhozban kísérleteztek első ízben rizsteremléssel A mult évben bevetett 50 holdnyi tetületen kiváló termést értek el és a tapasztalat nyomán ősszel a körzet 15 kolhoza nagy területeket készített elő rizsvetés alá. A Donyec-medence területén is terjed a rizstermelés. Rendkívül változatos a falu élete a Szovjetúnióban A Szovjetunióban egyre inkább eltűnik a város és a fafu közti különbség A város és a falu közti különbség a kapitalista világban rendkívül nagy. Amikor a kapitalista hatalom megszilárdult, a kapitalista város a'árendeltjeivé vált a íalu. A vidék a nagytőke uralma alá került A városban összpontosította a tőke gazdagsága legnagyobb részét: a termelőeszközöket, a tudományt, a technikát és a művészetet. A talura ebben a korszakban jellemző, hogy csak primitív termelőeszközei vannak, lakosai műveletlenek, a világtól elválasztva élnek, nehéz rabszolgaso'sbm. A kapitalizmus idejében a falun a gazdálkodás gyenge és a szegény földművesek földjei rendszerint széjjel vannak szórva a íalu egész határá han. Az imperializmus korában a város és a falu közli kultuiŕJ's és gazdasági szakadék még élesebb E fejlődésnek szinte klasszikus példáját látjuk az Egyesült Államokban. A monopolista zsákmánylesők kegyetlenül tönkreteszik éa meglopják a dolgozó farmereket. Csak az 1940—45-ös esztendőkben 250 ezet kisfarmert tettek tönkre a tőke élősködői. Hogy alkalmas előfeltételeket lehessen megteremteni a váios és a falu közti különbség megszüntetésére, ehhez mindenekelőtt a proletárforradaIcm győzelmes befejezése szükséges, továbbá a proletárdiktatúra felállítása a kapitalista rendszer megszüntetése és teljes likvidálása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt az első jelentőségteljes lépés a város és a falu közti különbség megszüntetése felé. A szocialista forradalom a nép kezébe adta a gyárakat, üzemeket, közlekedést és a földet. Ezzel elsöpörték a város és a falu közti különbséget és megvetették a munkásosztály és a földiTiűveség testvéri szövetsége megszilárdulásának alap. jait. A város és a falu-ellentéteinek likvidálásában további jelentős lépéssel haladt előre a Szovjetúnió az ország iparosításával, a mezőgazdasági kollektivizálásával és a kulákságnak mint osztálynak az eltiprásával. Ezt az újabb lépést Sztálin bölcs politikája irányította. Visszaverve a trockísta-bucharin árulók őrületes támadásait és azoknak a kapitulánsoknak a támadásait, akik az iparosítás, a kellektivizálás ellen harcoltak, a szovjet nép a bolsevista párt és Sztálin elvtárs vezetésével hihetetlen rövid időn belül kiépítette a nehézipart. A sztálini ötéves tervek folyamán a nagy szocialista építés teljesen áthidalta a város és a íalu közti szakadékot. A kolhoz-rendszer megvalósítá. sa falun kiküszöbölte a földművesség elmaradottságát, soha nem látott távlatokat nyitott a mezőgazdaságban a haladás számára és a szovjet falu kulturális és anyagi felvirágzására biztosította a megfelelő előfeltételeket. A szovjet földművesek megalapítva a kolhozokat egyszei s mindenkorra megszüntették a falu izoláltságát, elmaradottságát és raboskodását. A mezőgazdaság lépésről -lépésre együtt fejlődött az állam iparosításával és így megsemmisítették a város és a vidék közt fennálló különbségeket. A Szovjetúnió szocialista földműves osztálya, mivel teljesen megvalósította a mezőgazdaság gépesítesét, sikereivel bármely kapitalista ofszág földműveséget megelőzte Már a Nagy Honvédelmi Háború előtt a Szovjetunió földjein 523 ezer traktor, 182 ezer kombajn dolgozott Az 1949-es esztendőben a szovjet fö'dmüvesség több mint háromszor annyi traktort kapott, mint 1940-ben az utolsó ' háború előttf évben. A gépesítés folytonos kiterjesztésével a szovjet föídműv^sosztály termelékenységével megközelítette a szocialista ipar termelékenységét. A mezőgazdaság gépesítésének gyorsított folyamatát a micsunni agrobiologia továbbfej'esztésével és megvalósításával hajtják végre. A város és a falu közti különbség megszüntetésének egy másik igen fontos ténye a. vidék, a falu messzemenő bevonása a villanyhálózatba Sztálin elvtái s javaslata alapján Az elmúlt esztendőben tízszer annyi kolhoz villanyosítá«át valósították meg, mint az 1940-es esztendőben és megi kezdték három óriási villanytelep épí' tését. A villamosáram folytonoson újabb és újabb teret hódít a kolhoz élet minden ágában. A Szovjetúnióban a villanyosítással lehetővé teszik a falukban a rádiók és a mozik igen nagy számának működését. A város és a falu közti szakadék eltávolítása továbbá megköveteli a dolgozó földművesek kulturális színvonalának ér politikai érettségének folytonos rendszeres növelését. A Kommunista Párt és a szovjet kormány a sztá'iní ötéves tervek alatt a vidék arcu'atának teljes megváltozását érték el. Megvalósították a politikai és kulturális forradalmat. A falu élete rendkívül változatossá vált és ezért már csak igen kis mértékben különbözik a város életétől. A szovjet falun teljesen megszüntették az írniolvasni nem tudást. Bevezették a kötelező iskolalátogatást a kolhoz tagok gyermekei számára. 1949-ben elfogadták a hétéves kötelező iskolalátogatásról szóló törvényt. A szovjet falunak most már kb. 150 ezer földműves klubja, olvasóterme és könyvtára van, több mint 4 ezer kerületi kultúrháza, számos iskolája, mozija, színháza, laboratóriuma, stádionja és rádióhallgató terme. A kolhoz tagok százezrei szaktudásukat fe'sőbb szakiskolákban és a technikai főiskolán fej'esztik ki. Erre a célra 1949-ben 7 millió rúbelt fordítottak. A kolhoz-kádecek oktatási formája rendszeresen fejlődik és szélesedik. Megalapították az úgynevezett kolhoz-egyetemeket. A stavropoli kerü'et szpicevi körzetében is működik egy ilyen egyetem, amelynek két fakultása van — állattani és növénytani. Ukrajnában a charkovi kerület három körzetében esti egyetemi kolhoztanfolyamok vannak, amelyeken szakelőadók, egyetemi tanárok és tudósok adnak elő. A Szovjetunióban ma már igen sok olyan község és kolhoz létezik, amelyek városhoz hasonlítanak. Szép gondozott széles utcáik, új hatalmas modernül berendezett iskolaépületeik, klubjaik, vendéglőik, kórházuk, gyermekotthonuk és óvodáiK, parkjaik és egyéb kultúrintézményeik vannak. A falvakon ma már modern berendezésű városi külsejű házak épülnek, egyegy falu kiépítése előre meghatározott építkezési tervek szeiint történik. Ezek a tervek olyan kulturális előfeltéte khez vannak mérve, amelyekről a kapitalizmus korában és a kapitalisztikus rendszerben a földműves nem is álmodhatott. A Szovjetúnió teljesen újjáépítette az elmaradt határvidékeket, gazdasági, politikai és kulturális központokká váll toztatta őket. A jó közlekedés az ipari központokat a legtávolabbeső vidékek községeivel és településeivel is összeköti. Mivel a Szovjetúnióban győzött a szovjet rendszei a szovjet földművesek új emberekké lettek, aminőkhöz hasonlót nem ismer a világtörténelem. A szovjet falu munkásai aktíve bekapcsolódnak i. kommunista társadalom kiépítésébe, iiányítják az államot és az ország politikai és kulturális életéhez hatalmas értékekkel járulnak hozzá. A Kommunista Párt Sztálin elvtárs zseniális vezetésével kiváló kolhozmunkásokat nevelt ki, akik most az ország hatalmas felvirágoztatásában és békés kiépítésében oroszlánrészükéi veszik ki. Csak az 1947/48-as évben több mint 110 eze. mezőgazdasági újítót tüntettek ki és több mint 4 ezren közülük elnyerték a szocialista munka hősének büszke elnevezését. Falun szinte szomjazzák a műveltséget, a szaktudást. Mindenfelé alkotó és művészi kezdeményezést venni észre a kultúra teré/i. A Szovjetúnióban megvalósított hatalmas szocialista átépítés teljesen kiküszöbölte a város ét falu közt a különbséget. VR-A. A Szovjetunió üzemeiben a munkások tízezrei foglalkoznak képzőművészettel A moszkvai munkásklubok tizenkét képzőművészeti kiállításon mutatják be a munkásművéízek képeit, szobrait és rajzait. Arcképek, tájképek és csendé'etek mellett igen sok műalkotás ábrázolja a moszkvai üzemek termelési folyamatait. A kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Megtekintettük a kiállított műveket a kiváló szovjet képzőművészek, a Művészeti 'Akadémia tagjai is. A kiállított tárgyakat megbírálták és megbeszélték a munkásművészekkel s a további munkára tanácsokkal és útmutatásokkal látták el őktt. A Szovjetúnió szakszervezetei nagy összegeket áldoznak a nagyobb^ ipari vállalatoknál szervezett képzőművészeti körök és tanfolyamok fenntartására. Ezeket a tanfolyamokat szabadidejükben a dolgozók tízezrei látogatják. A tanulmányi idő három év. A tanfolyamok résztvevői közül sokan a képzőművészeti főiskolán folytatják tanulmányaikat. /Q kínai cCójci Egy 17 éves leányról fogunk nektek beszélni, Lju-Fu-Lanról, akit a kínai nép „kínai Zójának" nevezett el. Ennek a fiatal leánynak jellemvonásai a kínai ifjúság legjellemzőbb és legkiválóbb jellemvonásai voltak. Lju-Fu-Lan egy szegény földmüvescsaládban született és nőtt fel. Nagyon korán felismerte a nyomort, vagy mint ahogy azt a kínaiak mondják, egy maroknyi rizs értékét. Amikor Lju-Fu-Lan 17 éves volt, a nemzet felszabadító hadsereg soraiba lépett. Ez egészen természetes — mert a fiatal lány nagyon jól megértette, hogy apjának ki adhat földet, ki védi a nemzet érdekeit és ki harcol a Kuomintang rablók és árulók ellen. Lju-Fu-Lan közkatona volt és becsületesen teljesítette katonai kötelességeit. Csakhamar kitűnt, hogy ez a törékeny fiatal lány vállain a katonaköpennyel bátor, kitartó és vakmerő katona. Fronttársai közül senki sem hallott tőle egyetlen egy panaszszót sem, hogy fáradt. Amikor az ezred a leghevesebb támadásokat intézte az ellenség ellen, Lju[ Fu-Lan mindig a legelső támadó" szakaszokban vett részt. Egyszer a Kuomintang-katonák fogságba ejtették. Megörültek, mikor meglátták a fogoly nőt, mert abban reménykedtek, hogy sikerülni fog valamit megtudni tőle a nemzeti hadsereg katonai helyzetéről és felállításáról. Furfanggal, ravaszsággal igyekeztek belőle kihúzni értékes információkat, de Lju-Fu-Lan hallgatott. A tisztek dühöngtek a földműves leány keménységén s hallgatásán. Fenyegetni kezdték és amikor az sem segített, válogatott kínzásokhoz fodultak. Am Lju-Fun-Lan ugyanúgy, mint a feledhetetlen Zója Koszmodenjanszkaja egyetlen egy szót sem ejtett ki. Egy kínai közmondás szerint a férfiasság az embernek szárnyat ad és a néphez való hűség a gyémánt keménységét adja meg az embernek ... Hosszú órákon át kínozták a hóhérok a fiatal, hazájához hü leánvt. A lányka egész testét kék csíkok fedték, a csapások nyomán és arcát vér öntötte el. Ä m senki sem tudta megtörni szilárd akaratát. Végül a „cado"-hoz (hosszú, éles kínai kési nyúltak. Ezzel a késsel fejezték le Lju-Fu-Lant. A fiatal hősnő elpusztításáról csakhamar tudomást szereztek a kinai felszabadító hadsereg katonái, azok a katonák is. akik abban a szakaszban szolgáltak, amely arra a városra készítette elő a támadást, ahol Lju-Fu-Lan hősként meghalt. A várost egyetlen csapással felszabadították. Lju-Fu-Lan hősi haláláról Kína Kommunista Pártjának vezetője, Mao-Ce-Tung is tudomást szerzett. Mély gyászban a hősnő hamvai fölött Mao-Ce-Tung elvtárs a sírkőre ezeket a szavakat vésette: „Szerencsésnek született, merészen halt meg." A „kínai Zója" neve az egész kínai nép számára drága és szent név lett. Hőstettéről dalok, legendák születnek, képeket festenek. Nemrég Pekingben „Lju-Fu-Lan" című operát mutattak be. A nézők lelkesedéssel fogadták az új demokrata művészet eme alkotását. Minden egyes bemutatása hazafias ünnepléssé alakul. Lju-Fu-Lan kínai lányban megszemélyesítést nyert a kínai ifjúság hősiessége, amely boldogságát és élete célját Kína teljes felszabadításában és demokratikus újjászületésében látja. HIREK • Lenin beszédei hanglemezről. A Szovjetúnióban újsorozatú hanglemezeken kiadták Lenin számos beszédét. A lemezek már kaphatók a szovjet üzletekben. Forgalomba került a Sverdlovról mondott emlékbezšéd, a III. Kommunista Internacionáléról tartott beszéd, a „Felhívás a Vörös Hadsereghez", továbbá a szovjet hatalommal és a középparasztok kérdésével foglalkozó beszéd. • A szovjet mozdonyvezetők sokmillió rubelt takarítanak meg az államnak. A szovjet vasutakon többszáz olyan mozdonyvezető teljesít szolgálatot, akik mozdonyaikon már többmillió kilométeres utat tettek meg. Ezek a tapasztalt mozdonyvezetők segédmunkásaikkal együtt maguk végzik a mozdonyok szerelési és javítási munkálatait és ilymódon eddig Is 1,400.000 rúbelt takarítottak meg. Az egész Szovjetúnió büszke Alexander Papavinira, a jaroslávi vasút mozdonyvezetőjére, a szocialista munka hősére. 29 éves szolgálata alatt olyan utat tett meg, hogy a földgolyót harmincszor megkerülhette volna. • 120 ezer új lakás. A szovjet gépés traktoripar munkásai közül a mult esztendőben több mint 120 ezren költöztek be családjukkal új lakásukba. 9 Űj erdővédő állomás. A voronyezsi erdővédö állomás mellett a köztársaság erdőgazdasági minisztériuma újabb négy állomást szervezett. 1950ben ezek az állomások 58 hektár ta 1 lajt készítenek elő erdöültetésre. Ezenkívül munkálatokat folytatnak majd a Voronyezs—Rosztov erdősáv már meglévő ültetvényein is. • Egyre tökéletesebbé válik a szovjet mezőgazdaság gépesítése. A szovjet mezőgadaság a mult évben már háromszor-négyszei annyi traktorhoz, automobilhoz és egyéb mezőgazdasági géphez jutott, mint a háború előtti 1940-es évben. A kolhozok és a szovhozok 1949-ben 29.000 kombájnt, 150 ezer traktort és több mint félmillió más mezőgazdasági gépet kaptak. A szovjet ipar a mult évben már megkezdte az olyan új, rendkívül hatékony gépek tömeggyártását is, amelyeket a gabona, szójabab, napraforgó, tengeri és burgonya betakarításánál használnak. Az üzbég, tadzi és turkmén gyapotültetvényeken a mult év őszén már számos olyan gyapotszedő gépet használtak, amelyeket KözépÁzsiában gyártottak. A lenszedő kombájnok százai a Szovjetúnió lentermelő vidékein dolgoztak. Minden ilyen kombájn 50 ember munkáját végezte el. Számos szovhoz és kolhoz 1949ben egészen új. rendkívül hatékony, belföldön gyártott cukorrépaszedő kombájnhoz jutott. Különösen a helyreállított ukrán és bjelorusz gyárak hoztak igen nagy mennyiségű gépet forgalomba. Szovjet üzemek vállalják: a választások napjáig teljesítik az ötéves tervet A szovjet lapok újabb beszámolókat közölnek a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsa választásának tiszteletére rendezett szocialista munkaversenyükről. A .baszkiriai „Tujmaza' Neft" olajfúrókút dolgozói vállalták, hogy határidő előtt befejezik az első negyedév termelési tervét, 5 százalékkal növelik a munka termelékenységét és 150 ezer rúbel forgóalapot szabadítanak fel. A kievi „Sztálin" hajójavító gyár dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a választás napjára teljesítik az ötéves terv előirányzatát. A cserkaszi és dnyepropetrovszki üzemek dolgozói szintén vállalták, hogy március 12-re teljesítik az ötéves tervet. A Miljutyin traktor- és gépállomás dolgozói március 12-re befejezik a kombájnok és március 20-ra a traktorok javítását. — Élmunkás'hónap a cérnagyárban. A bratislavai cérnagyár ,„élmunkásszak-hónapot" rendez a februári gvd'zelem második évfordulójának tiszteletire. Az üzem alkalmazottai az üzemi pártszervezettel, a ROH és a CSM szervezettel együttesen kötelezettséget vállaltak, hogy minden osztályon és az összes munkahelyeken magasabb munkateljesítményekkel fogják megmutatni, hogy úgy, mint a múltban, most is teljesítik feladataikat, melyeket az élmunkásszakban magluk elé tűztek.